"A Fidesz-kormány felkarolta a semmiből felépítendő, román szempontból "magán", magyar szempontból "állami" egyetem gondolatát. A cikkíró, Salamon Márton László szerint az EMTE végzősei közül sokan alighanem a magyar munkaerőpiacra kerülnek. Szerinte Budapest hibája volt, hogy felületesen viszonyult a határon túliak igényeihez. "Alapok nélkül építjük a tetőt" - mondta valaki a hétvégén tartott Erdélyi Sokadalom értelmiségi találkozóján, az egyetem előtti oktatás céltudatos támogatásának hiányára utalva. /Salamon Márton László: Quo vadis, EMTE? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ A cikkíró igazodik az MSZP-kormányhoz: megkérdőjelezni mindent, ami az Orbán-kormány idején született, még az Erdélyi Magyar Egyetemet is, a legnagyszerűbb megvalósítást."

"Szatmárnémetiben járt Darvay Nagy Adrienne, budapesti színháztörténész és -kutató, szakíró, többek között a Magyarországon jól ismert Critikai Lapok színházi szaklap állandó munkatársa, továbbá szakmai tanácsadója a Vendégségben Budapesten - Határon Túli Színházi Estek eseménysorozatnak. A Nagyváradon született szerző fő kutatási területe a határon túli magyar színjátszás története, illetve a kelet-európai színjátszás. Az ő nevéhez fűződik a Megkönnyezett szabadság címet viselő könyv is, melynek témája a román és magyar színházak közötti kölcsönhatás 1989 és 1999 között. Ő a szerzője az 1998-ban megjelent Bohócruhában című könyvnek is, mely a kolozsvári és a szatmárnémeti színház életén keresztül mutatja be a Ceausescu-diktatúra alatt sínylődő hazai magyar színjátszást. Jelenleg az Északi Színházzal közösen dolgozik egy Ács Alajosról szóló köteten. A kötet a tervek szerint Ács Alajos színészi pályája kezdetének ötvenedik évfordulóján, 2003-ban jelenik meg, mely évforduló egybeesik a szatmárnémeti színház fennállásának fél évszázados évfordulójával. /C. L. Könyv készül Ács Alajosról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./"

"Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Központjában találtak menedékre, irodára az anyaországban tanuló, dolgozó csángómagyarok, s most közadakozásból 3500 kötetes, magyar nyelvű könyvtárat is kaptak. Irodájukat és így könyvtárukat is két lelkes csángómagyar fiatal vezeti: Ádám Valérian és Bogdán Tibor. Magánszemélyek is hozzájárultak a könyvtár anyagához. /Könyvtár csángómagyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"A Romániai Magyar Szó jelezte, hogy ezentúl átveszi Andrassew Iván "budapesti íróbarátunk és munkatársunk" Népszava napilapnál hetente megjelenő írását. /Andrassew-jóslatok a magyar politikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

"Mintegy 250 nemzeti színű, koronás címerrel ékesített zászlót indít útjára a határon túli magyarok számára a Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) augusztus 20-ig; a lobogókat augusztus 4-én ünnepélyes keretek között áldották meg Budapesten. Petheő Attila, a Jobbik elnökségi tagja a rendezvényen elmondta: a szervezet június 4-én hirdette meg az "Öltöztessük nemzeti színbe a világot" elnevezésű zászlógyűjtési mozgalmát. A kezdeményezés célja az volt, hogy a világ lehető legtöbb magyar családjához és szervezetéhez juttassák el a nemzeti lobogót. /Nemzeti színű lobogók megáldása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./"

"Magyarországi környezetvédő szervezetek azt követelik, hogy a verespataki aranybánya ügyében a magyar kormány szorgalmazza az Epsoo-i Nemzetközi Egyezmény érvényesítését, azaz kezdeményezze a határon átnyúló környezeti hatásvizsgálat elkészítését. A budapesti környezetvédelmi tárca ilyen értelmű levelére azonban a román hatóságok egyelőre nem válaszoltak. Verespatakon a román állam hozzájárulásával és részvételével egy kanadai vállalat akar felszíni aranybányát nyitni. Négy falut eltüntetnének, 900 házat lebontanának, és mintegy kétezer személyt földönfutóvá tennének. /(t): Verespatak ügye nemzetközi fórumok elé kerülhet. Románia még nem válaszolt a magyar kormány levelére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

"Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, budapesti és zágrábi egyetemi tanár annak idején azért képett ki az MDF-ből, mert Antall József miniszterelnök pártja elnökségének háta mögött megegyezett a szabad demokratákkal és átadta a médiát az ellenzéknek. A sajtó továbbra is a régi gárda kezében maradt, így nem történt meg a kommunista elittel való számadás. Kiss Gy. Csaba az ELTE mellett három éve a Zágrábi Egyetemen is tanít. A hungarológiai tanszéknek mintegy 90 hallgatója van, a hallgatóknak mindössze 10 százaléka magyar származású. A szemléletváltás néhány év alatt ment végbe, miután a testvérháborút követően a horvát átlagpolgár is egyértelműen meggyőződött, milyen is volt igazából a szerbekkel kötött "testvéri" házasság, s mit jelentett a magyarokkal sok évszázadon át közös országban élni. Jellasics szobra Zágráb főterén áll. Kardja évtizedekig Budapestnek mutatott, nemrég elfordították, hogy inkább a tenger felé vágjon, hadd ne sértsék ezzel sem a magyarokat. Módosították az alkotmányt, melynek preambulumában mint a történelmi folyamatosság része szerepel a közös királyság és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés. Az 1102-ben kezdődött közös államiságra az idén többféle rendezvénnyel emlékeznek meg. A 900. évfordulót a tanszékük is méltóan ünnepelte, Croato-Hungarica címmel egy 550 oldalas tudományos évkönyvet adtunk ki. Kiss Gy. Csaba szűkebb kutatási területe a magyar, lengyel, szlovák kapcsolatok. A közös múlt pozitívumai segítik az egymás közti megértést. Most Máramaroszigeten is tapasztalta, hogy a gyanakvás fala hamar leomlik. /Sike Lajos: Előnyösen változik a szomszéd népek magyarság-képe. Beszélgetés Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésszel, budapesti és zágrábi egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"A Háló, teljes nevén a Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben alakult meg Budapesten a katolikus közösségek közötti kapcsolat javítására, a kölcsönös tájékoztatás elősegítésére. 2001-re öt országban (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia) csaknem 800 magyar közösség talált egymásra a Háló szálain. A Háló egyesülete, a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület az önszerveződő kisközösségeket támogatja Magyarországon és a határokon túl, kisebbségi sorban élő magyarság körében. Szeretné a sokféle, sokszínű, általában 8-15 fős kisközösségeket összekapcsolni, egymással megismertetni. A Háló rendszeresen szervez találkozókat is, mégpedig helyi (regionális), országos és Kárpát-medencei szinteken. Jelenleg, aug. 5-11-e között 1500 fős Kárpát-medencei Nagytábort szerveznek Zánkán. A Háló szervez tematikus táborokat és tanfolyamokat is. Ilyenek a hagyományőrző táborok, az ifjúsági irodalmi tábor, vagy a pedagógus munkacsoport találkozói és lelkigyakorlatai. /Bemutatkozik a HÁLÓ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"

"Az RMDSZ vezetőségének kártérítést kellene követelnie a kommunizmus alatt elkobzott egyházi ingatlanokért ahelyett, hogy a kormánypárt szövetségeseként viselkedne, és támogassa a romániai elnyomó rendszert - jelentette ki Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Budapesten, ahol részt vett a Magyar Reformátusok Világszövetsége augusztus 6-án tartott rendes évi választmányi ülésén. Tőkés László kijelentésére reagálva Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Rompresnek adott nyilatkozatában leszögezte: Tőkés László vádjait alaptalannak tartja figyelembe véve, hogy a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás értelmében konkrét lépések történtek az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozóan. Az ügyvezető elnök szerint a kormánypárttal folytatott együttműködés során sikerült megteremteni a tulajdon-visszaszolgáltatás jogi alapját. /Megkérdőjelezhetők Tőkés vádjai. Takács Csaba a tiszteletbeli elnök kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Készül egy címtár minden évben: A külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve. Az idén immár a hatodik, bővített kiadását vehették kézbe az érdeklődők. Évről évre figyelem, növekszik lassan, gyarapodik az anyaga. A 2002-es könyv már több mint 90 oldalon hozzávetőleg 2200 nevet és címet tartalmaz. Szerkesztője Tőkés Béla, a budapesti Magyar Nyelvi Intézet munkatársa. Támogatója a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, melynek honlapja évek óta a hálón is látogatható: http://www.marosbarat.hu. A gyergyóiak hasonló kiadványa most készül. És készül az összes elszármazott erdélyit felölelő kiadvány is. - A marosvásárhelyi címtárban levő személyek közt feltűnően magas a felsőfokú végzettségűek aránya: ők teszik ki a címtár körülbelül 80 százalékát. /Balázs Ildikó: Elvándorolt egy város. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./"

"Erdélyi felvételizőket is várnak az ősztől induló budapesti Andrássy Gyula Egyetemre. Az akkreditált tanintézet kétéves posztgraduális társadalomtudományi képzést ajánl német nyelven. Az egyetemet azzal a céllal hozták létre, hogy olyan szakembereket képezzen a közép-európai régióban, akik az európai uniós csatlakozás kihívásai közepette is képesek helyt állni a diplomácia, a gazdaság, a közigazgatás, a politika és a kultúra területein. Az egyetem az első tanévében összehasonlító állam- és jogtudomány szakon, nemzetközi gazdasági (és üzleti) kapcsolatok, nemzetközi vállalkozások szakon, valamint Közép-Európa-tanulmányok szakon hirdet kétéves posztgraduális képzést. /Gazda Árpád: Erdélyieket is várnak. Ősztől nyit Budapesten a német tannyelvű egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"A magyarországi románokat identitásuk elveszítésének veszélye fenyegeti, megítélésük pedig rosszabbodott a magyarországi cigányok miatt, akik hamisan román eredetűnek vallják magukat, jelentette ki aug. 12-i sajtótájékoztatóján Doru Vasile Ionescu, a tájékoztatási tárca államtitkára, a Határon Túli Románok Főosztályának képviselője. A magyar kormány adatai szerint Magyarországon 48 román kisebbségi önkormányzat jön majd létre, míg 1998-ban csak 33 ilyen szervezet működött. Csak Budapesten 17 román kisebbségi önkormányzatot létesítenek, ezek közül azonban csupán három valóban román. A többi 14 szervezet a magyar cigányoké lesz, akik románnak vallják magukat - fogalmazott Ionescu. Bizonyos személyek más nemzetiségűnek vallják magukat, az államtitkár szerint "ezért a magyar állam a hibás". Csupán öt, magát románnak valló személyre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjenek a kisebbségi önkormányzatok. Megalakulásuk után ezek a szervezetek - tevékenységük függvényében - pár százezertől néhány millió forintig terjedő összegeket kapnak a magyar kormánytól. A pénzek elköltését nem ellenőrzik, a magyarországi cigányok pedig románnak vallják magukat, és több millió forintot kapnak a budapesti kormánytól - mondta Doru Ionescu. /Aggódnak a magyarországi románokért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"A budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány jelentette meg azt a kötetet, amely a 2001 novemberében a XXI. Század Intézettel közösen megrendezett A státustörvény: előzmények és következmények című konferencia anyagát tartalmazza. A magyar kedvezménytörvény elméleti megközelítését Schöpflin György és Kántor Zoltán tanulmányai adják, a Státustörvény a jogalkotásban fejezetben Jakab András, Renate Weber, Tóth Judit, Varga Attila, Constantin Iordachi okfejtései, elemzései olvashatók, míg a végrehajtásról és a magyar kisebbségpolitikákról szóló részben Bárdi Nándor, Veress László, Józsa László és Székely István mondanivalója, beszámolója, tájékoztatója olvasható. A kötet utolsó részében a konferenciát követő, Heltai Péter által moderált kerekasztal-beszélgetésen elhangzott hozzászólások kaptak helyet, a részvevők Bakk Miklós, Brenzovics László, Dobos Ferenc, Öllős László, Losoncz Alpár voltak. /Amiről sok szó esik mostanában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"

"M. Kiss Pál Marosvásárhelyen született 1911-ben, tanári oklevelét 1932-ben Kolozsváron szerezte meg, történelem- és földrajztanárként kezdte működését Marosvásárhelyen. 1942-ben megírta Marosvásárhely története című könyvét. 1944 őszén, az impériumváltozás után könyvét a hatóság elkobozta, s emiatt nem volt tanácsos hazajönnie Budapestről. 1945-51 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított, 1946-ban a tudományegyetemen a művészetek történetéből doktori címet szerzett "magna cum laude" elismeréssel. Nemzedékeket tanított és vezetett be a művészetek világába. Előadásain az egyetemes, a magyar, az erdélyi, a székelyföldi és a marosvásárhelyi művészeket és alkotásokat ismertette és mutatta be a közönségnek. A hatvanas évektől sokszor járt Erdélyben, főleg Marosvásárhelyen. Megjelent kötetei között van a Marosvásárhely útikalauz, 1943, Művészetekről mindenkinek, Budapest, 1966, Erdélyi magyar művészek a XVIII-XIX. században, Kóny (Győr m.), 1990. Dr. Kiss Pál 2001-ben Marosvásárhelyen hunyt el, sírhelye a református temetőben található. /Keresztes Gyula: Dr. M. Kiss Pál. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

""Vagy kiszállunk a buszból, amely rossz irányba halad, vagy megváltoztatjuk a haladás irányát" - jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sajtónyilatkozatában annak kapcsán, hogy könnyen szakadáshoz vezethetnek az RMDSZ-en belül az utóbbi időben egyre fokozottabban jelentkező feszültségek. A Szabadság Tőkés László püspököt, a szövetség tiszteletbeli elnökét, Toró T. Tibor képviselőt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnökét és Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, kérdezte: hogyan tovább, RMDSZ? Tőkés László szerint csak a szakadás veszélye körüli szenzációkeltő szándékok teszik rendkívülivé a kérdést. Amennyiben az RMDSZ hivatalos politikája hosszú távon nem szolgálja a magyarság érdekeit, akkor változtatni kell ezen a helyzeten. A püspök szerint rövid időn belül dűlőre kell vinni a kérdést, amelyre alkalmat szolgáltat a közelgő kongresszus. Egyházi emberként a püspök mindig a belső megoldások híve volt. A hivatalos RMDSZ vezetés kezében van a megoldás. Amennyiben bebetonozódnak az utódkommunista bukaresti és budapesti politikai erők mentén, akkor egyszerűen kikényszerítik a politikai szakadást. Amennyiben a szakadást támogatók kerekednének felül, az új struktúra magját nemcsak a Reform Tömörülés képezné, mert létrejött a Polgári Szárny, a Polgári Együttműködés Tanács, a Polgári Együttműködés Mozgalom, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, továbbá egyes területi szervezetek. Tőkés László szerint a legjobb volna együtt maradni. - Elsősorban nem a szakadás forgatókönyve foglalkoztat minket, jelezte Toró T. Tibor. Igazából a Reform Tömörülés már régóta szorgalmazza a versenyhelyzet kialakulását az RMDSZ-ben, és a tiszta, átlátható és a játékszabályokat betartó független testületeket. A küszöbön álló kongresszus a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a közösség gyakorlatilag a képviselőin keresztül döntsön arról, hogy milyen érdekvédelmi politikát kíván. Van alternatíva, folytatta Toró, amelyet Markó Béla és a hozzá közel álló kör folyamatosan megkérdőjelez. Ez a nemzeti és a modern keresztény értékrenden alapuló polgári alternatíva, ez a Polgári Együttműködés Tanácsa, illetve a most induló Polgári Együttműködés Mozgalom, amely átfogja a különböző RMDSZ, civil és ifjúsági szervezeteket. Toró szerint szükség van az általános, belső választásokra. Sajnos ez a kérdés már régóta nincs napirenden. Markó Béla leszögezte: Aki az egységet szétzúzza, a romániai magyarságot zúzza szét Az RMDSZ a legstabilabb romániai politikai szervezet, sőt, a Kárpát-medencei magyar szervezetek sorában is a legegységesebb. Ez nem egyszerűen tény, hanem érték. Ezt az értéket tönkre tenni nagy felelőtlenség lenne bárki részéről. Markó szerint ugyanazok az emberek immár egy évtizede, többek között a püspök úr és a Reform Tömörülés vezetői is, ugyanazokat a kifogásokat emelik az RMDSZ-szel szemben. Az RMDSZ most is ugyanazt a támogatottságot élvezi, mint korábban. Eddig is közös úton haladtak, ezután is ez szükséges. Markó hajlandó párbeszédet folytatni. /Papp Annamária: Legjobb volna együtt maradni. Hogyan tovább, RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"

"Tizedik alkalommal gyűltek össze Válaszúton a mezőségi népzene- és néptánc kedvelői, hogy az egyhetes táborban tánctudományukat gyarapítsák. Idén háromszázötven résztvevő volt. Kallós Zoli bácsi, a tánctáborok lelke szerint sokkal jobb az idei tábor, mint például a tavalyi volt. Olyan előadók jöttek, mint dr. Andrásfalvy Bertalan, magyarországi egyetemi tanár, Pávai István, a marosvásárhelyi Zeneakadémia tanára, Borbély Jolán, a magyar népviselet szakértője, illetve Novák Ferenc, a budapesti Honvéd együttes művelődési igazgatója. A Kallós-kúria néprajzi múzeumában a három szoba zsúfolásig megtelt a magyar népi kultúra szebbnél szebb darabjaival. A külföldi vendégek körében a magyarországiak létszáma a legnagyobb. Őket követik lengyelek, németek, hollandok, svédek. Both Zsuzsa férjével együtt tanítja a válaszúti táncokat. Ők Kolozsváron is tanítanak iskolákban, és egy táncházat működtetnek a Tranzit-házban. Az általuk alapított Ördögtérgye táncegyüttessel a falvakba szoktak kijárni. /Valkai Krisztina: Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul táncolunk és énekelünk. Tízéves a válaszúti népzene- és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"

"Aug. 16-án Szatmárnémetiben a Szent István Körben Hámori Péter, a budapesti ELTE tanára emlékezett Szent István királyra. Aug. 20-án ünnepi szentmisére kerül sor a szatmárnémeti székesegyházban, ezt követően megkoszorúzzák Szent István szobrát. /E. Gy.: Névadójáról emlékezett meg a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./"

"A magyarországi kormányváltás óta első ízben hivatalos megbeszélést folytatott Budapesten a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetése a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő államtitkárral, Szabó Vilmossal. Az esemény után Tonk Sándor kifejtette: Szabó Vilmos hangsúlyozta: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye, az egyetem léte nem képezheti vita tárgyát, támogatása a jelen kormánynak is feladata. Az egyetem továbbra is számíthat a magyar költségvetésben eddig megítélt évi kétmilliárd forint támogatásra. - Ez az összeg két-három évig még biztosítja működésüket - szögezte le a rektor. Tonk kifejtette: a Sapientia Egyetem "egy olyan közösségi ügy, amelyet nem sajátíthat ki senki magának." - Habár az EMTE alapítványát 2000-ben az erdélyi történeti egyházak nyolc képviselője hívta életre, a Sapientia Egyetem építésében az egész erdélyi, sőt, az Erdélyen túli magyar társadalomnak is részt kell vennie - hangoztatta a rektor. A tárgyalások során felvetődött az egyes karok és szakok iránti idei gyér érdeklődés is. Tonk Sándor az okokat némely szakok indulásának késedelmes engedélyezésében, illetve a felvételi vizsgák "visszatartó hatásában" jelölte meg a rektor. /Pintér Attila, Budapest: Budapesten tárgyalt az EMTE vezetése. A Sapientia egyetem léte nem vita tárgya. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

"Nagy Albert festőművész születésének századik évfordulója alkalmából centenáriumi emlékkiállítás nyílt a kolozsvári Művészeti Múzeum termeiben. Nagy Albert Kolozsváron végzett, az Unitárius Kollégiumban, majd Budapesten tanult festészetet, de 1926-ban otthagyta a főiskolát, és Itáliába ment. 1937-ben visszatért Rómából, előbb Budapestre, majd Kolozsvárra, ahol végleg megtelepedett, és 1970-ben bekövetkezett haláláig öccse házában lakott. Életének utolsó évtizede hozta meg számára a régen várt itthoni elismerést. /Székely Sebestyén György: Kiállították Nagy Albert hagyatékát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Augusztus 19-én kezdődött Budapesten a Márton Áron Nyári Egyetem, amely több szekcióban kínál képzést résztvevőinek. A média szekció vezetője, Kiskasza Kinga elmondta: harmadik alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, határon túli, szülőföldjükön tanuló diákok számára. A rendezvény fővédnöke dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Összesen száz résztvevő diák érkezett Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. Idén tíz szekcióban folyik elméleti, illetve gyakorlati jellegű képzés. Az előadások és terepgyakorlatok után és közben gazdag szabadidős programmal is szolgálnak az egyetemistáknak. /(sbá): Nyári képzés határon túliaknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Az első hazai nyomtatott könyvtárkatalógus utolsó, V. kötete 180 év késéssel jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára. Deé Nagy Anikó, a Téka nyugalmazott vezetője a könyvtáralapító gróf széki Teleki Sámuel (1739-1822) kéziratos munkáját rendezte sajtó alá. Teleki 19 éves korától, külföldi tanulmányútja során kezdte el a könyvek rendszeres gyűjtését. 1763-as hazatértekor 2000 kötetet hozott magával, melyeknek szakszerű katalogizálását is elvégezte. A Bécsben összeállított katalógusok felhasználásával négy kötet látott napvilágot még az alapító életében. Tervei között szerepelt a nyomtatott katalógus folytatása, halála miatt nem véglegesíthette azt. Deé Nagy Anikó kutatásai során arra a következtetésre jutott, léteznie kell még egy katalógus kötetnek, amit maga Teleki állított össze. A kutató rábukkant a kötetre, így vált ismerté a Téka teljes korabeli leltára: Bibliothecae Samuelis com. Teleki de Szék pars quinta. Szerk. Deé Nagy Anikó. Budapest - Marosvásárhely, 2002. /Antal Erika: Rábukkant az ötödik kötetre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./"

"Verestóy Attila szenátor elmondta: a magyar kormány képviselőjével folytatott megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a két ország gazdasági kapcsolatainak hatékonyabbá tételére. /Hatékonyabb gazdasági kapcsolatokat. Véget ért a nyári szünidő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az RMDSZ vezetői aug. 21-én megbeszélést tartottak Budapesten Csillag István gazdasági miniszterrel. Az RMDSZ Magyarország támogatását kérte az erdélyi régiók gazdasági felemelkedéséhez - tájékoztatott Markó Béla RMDSZ-elnök. A magyarlakta vidékek sok szempontból hátrányosabb helyzetben vannak, mint Románia más régiói. Szeptemberben sor kerül egy olyan találkozóra, amelyen az RMDSZ gazdasági szakemberei tanácskoznak a magyar gazdasági tárca szakembereivel. Markó közölte: az RMDSZ-küldöttség támogatást kért egy gazdaságkutató műhely létrehozásához az RMDSZ égisze alatt. /Magyar segítség az erdélyi régiók fejlesztéséhez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

"Huszonöt éve, 1977. aug. 25-én halt meg Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus.Kós Károly 1883. dec. 16-án született Temesváron. Nagyszebenben, Kolozsváron és a budapesti Műegyetemen végezte építészmérnöki. Még nem volt 30 éves, amikor a főváros őt és társát, Zrumeczky Dezsőt bízta meg az új állatkert pavilonjainak megtervezésével. 1910-ben építette sztánai házát, a híres Varjúvárat, és megírta A régi Kalotaszeg című könyvét. 1911-től adta ki Kalotaszeg című folyóiratát, és megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. 1919 tavaszán megszervezte a Kalotaszegi Köztársaságot, amelynek címert, zászlót, pénzt és bélyeget tervezett. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Kós Károlyt a transzszilvanizmus atyjának szokták nevezni, munkásságának központjában a szülőföld értékeinek megbecsülése, a hagyományok továbbvitele, a kor kihívásainak megválaszolása állt. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumeczky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvárt a Műcsarnok, a Monostori úti református templom. Ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet és két épületét a Főtéren, s számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről. Jelentős szerepet vállalt az erdélyi magyar politikai élet megszervezésében. Paál Árpáddal és Zágoni Árpáddal röpiratokat adott ki Kiáltó szó címmel, részt vett a Magyar Néppárt és a Magyar Szövetség megalakításában, s szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai lapját. Sztánai nyomdájában elkészítette Erdély kövei és Attila királról ének című műveit, amelyeket maga illusztrált. 1924-ben alapította meg az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadót, ott volt 1926-ban az Erdélyi Helikon magalapításánál, 1931-44 között ő szerkesztette a folyóiratot. Regényeinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette, művei nagyban hozzájárultak a romániai magyarság nemzeti tudatának kialakításához. Első regénye, A Varjú nemzetség (1925) a Bethlen Gábor halála utáni kort, Az országépítő (1934) Szent István tragédiáját idézte fel. Budai Nagy Antal című drámája (1936) az 1437-es felkelés vezetőjének tragikus sorsát ábrázolta. 1940-44 között mezőgazdasági építészetet tanított Kolozsvárt. 1944-ben sztánai otthonát kifosztották, kéziratait elpusztították, Kolozsvárra kellett menekülnie. 1945-ben a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, a Romániai Magyar Képzőművész Szövetség elnöke, 1946-ban képviselő lett, 1952-től nyugdíjasként főleg irodalommal foglalkozott. 1937-65 között a református egyházmegye főgondnoka. Kolozsvári otthona 1977-ben bekövetkezett haláláig az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. /25 éve halt meg Kós Károly. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"A politikának semmi keresnivalója az oktatásban és a tudományban, ugyanakkor feladata olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek a munkát e két területen előreviszik - mondta Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára a Hungarológia a XXI. században című budapesti konferenciát megnyitó beszédében hétfőn. A kétnapos tanácskozást a Balassi Bálint Intézet továbbképzésként szervezte külföldi egyetemek magyar lektorai és vendégtanárai számára. Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója a tervek között említette egy európai országokban egységesen alkalmazható hungarológiai oktatási rendszer kialakítását. /Hungarológia a XXI. században. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./"

"Markó lapja, a Népújság A Népszabadságban olvastuk címmel beszámolt a lap vádaskodásáról: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyetlen rendezvényére nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az Illyés Közalapítvány az erdélyi magyarság idei egész éves támogatására utalt át. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmával újabb heves támadást intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen, akiket azzal vádolt, hogy kisajátították a magyarországi támogatásokat. Tőkés felrótta a szövetség vezetőinek, hogy "monopolizálják" az erdélyi magyar közösség teljes anyagi erejét, s a támogatásképpen kapott összegeket "tetszés szerint használják fel". Tűrhetetlen, hogy az elosztást egy "RMDSZ-es klikk" sajátítsa ki. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az erdélyi magyarságnak. Ebből mintegy 200 milliót a hét - oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkormányzatok, ifjúság, egyházi és szociális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályázati alapon osztottak el az illető területek szakmai képviselői. A fennmaradó összeg az alkuratóriumi iroda működését és a szaktestületek költségeit fedezte. Tőkés László az ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány 242 millió forintos támogatást utalt ki. Közvetlenül az Orbán- kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Budapesten elkülönített "stratégiai alapjaiból" 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott. Szintén az Orbán-kabinet leköszönése előtt, az Új Kézfogás Közalapítványtól a Krónika napilap 30 ezer dolláros támogatást nyert el. Ehhez adódik az a számtalan kisebb - de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó - összeg, amelyeket a napilap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. A Krónikát a Nagyváradon bejegyzett Krónika Kiadóház Rt. adja ki, amelynek jelenlegi főrészvényese - 82 százalékos arányban - Veres Lajos budapesti lakos, aki - a Népszabadság szerint - Orbán Viktor barátja. A Krónika - a Népszabadság szerint - egész évben látványosan a Fidesz mellett kampányolt. /A Népszabadságban olvastuk. Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"Életének 62. évében, aug. 26-án elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. A vajdasági magyar prózaírás kiemelkedő alakja 1941-ben született a magyarlakta Szenttamáson. Tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak. Gion Nándor 1963 és 1983 között újságíróként, 1983-tól 1985-ig az Újvidéki Színház igazgatójaként dolgozott, 1985-től az Újvidéki Rádióban főszerkesztői posztot töltött be. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar Íróegyesület elnöke volt. 1992-ben Magyarországra költözött. 1973-ban adta ki fontos művét, a Virágos katonát. Ezt később trilógiává bővítette, és Latroknak is játszott címmel 1999-ben jelentette meg Budapesten. Legrangosabb irodalmi kitüntetései között szerepel a jugoszláviai Híd-díj (1973), a József Attila-díj (1988), a Soros-életműdíj (1993) és a Márai Sándor-díj (1998). A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetést 2000-ben vehette át, ugyanabban az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta. /Elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Szávai Géza /Budapest/ hajdanában a bukaresti Hét szerkesztője, többkötetes prózaíró, kritikus és kiadói ember Sepsiszentgyörgyön beszélt az általa létrehozott hiánypótlásra vállalkozó Pont Kiadóról. Szávai Géza, amiután bemutatta a Pont Kiadót és könyveit, átadta a Pont Fix igazgatójának, Szonda Szabolcsnak a könyveket, a Pont-kiadványokat ezentúl Sepsiszentgyörgyön lehet megvásárolni. /Éltes Enikő: Pont, s ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"

"Aug. 29-én Tonk Sándor, a Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora cáfoló levelet juttatott el a Népszabadság szerkesztőségéhez, melyben a budapesti lap aug. 27-i számában megjelent, Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje című cikkének egyik állítását cáfolja. A Népszabadság idézett cikke szerint a Krónika az Orbán-kabinet leköszönésekor több nagy összegű támogatást kapott. Ehhez adódik az a "számtalan kisebb, de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó összeg", amelyeket a napilap a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. Ezzel az állítással ellentétben, Tonk Sándor levele szerint az EMTE a Krónikának 57 417 343 lejt, azaz 434980 forintot fizetett ki felvételi tájékoztatói, nyilvános pályázati kiírásai, valamint álláshirdetései közzétételéért. Leveléhez Tonk Sándor egy táblázatot is csatolt, amelyből kiderül, hogy más erdélyi lapok is jutottak hasonló vagy ezzel arányos reklámbevételhez. A Népszabadság cikke egyébként több, a Krónikának megítélt nagy összegű juttatásról beszél. A lap júl. 31-i számának Alternatív posta című cikkében beszámolt arról, hogy a Krónika kiadója az Illyés Közalapítvány támogatásával többfunkcióssá fejleszti saját terjesztési hálózatát. A kiadó, mint írtuk, a kolozsvári Easy Alapítvánnyal - figyelembe véve az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvküldő szolgáltatásának bővítésére vonatkozó terveit is - mintegy 330 ezer dolláros támogatást nyert el az Illyés Közalapítványtól. E támogatással a lap terjesztési hálózata egy alternatív csomagküldő szolgálattá bővül, amely bármilyen sajtóterméket házhoz szállít (nemcsak a Krónikát), és emellett könyvek, csomagok és kiadványok továbbítására is alkalmassá válik. /Más lapoknak is jutott. Tonk Sándor helyesbítést kér a Népszabadságtól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház életében elkezdődött a 4. évad. A színház a városé, gazdaságilag a Művelődési Házhoz tartozik, annak égisze alatt működik. Szabó K. István rendező elmondta, hogy a próbákat már augusztus első napjaiban elkezdték. A teljes évadra kész repertoárral rendelkezik a színház, de az anyagi gondok megmaradtak. - Gyergyószentmiklóson a második évtizedét taposó Figura Stúdió Színház sikeres évadot zárt, nyári magyarországi körútja pedig állandó budapesti fellépések lehetőségét is felvillantotta. Aug. 3-11. között Várpalotán, Nagyvázsonyban, Zsámbékon és Budapesten fel a társulat. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./"

"Aug. 29-én kezdődtek Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia rendezvényei Kereszténység feladatai a XXI. században címmel. A nyitó istentiszteleten igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett. A püspök hangsúlyozta a romániai magyar értelmiség szülőföldön maradásának, értékrendünk helyreállításának szükségességét. Az istentiszteletet követően a magyarországi támogatások kapcsán Tőkés László elmondta: "Való igaz, hogy nagyon komoly támogatást kapott egyházkerületünk az Orbán- kormánytól. Kikezdtek a Népszabadságban emiatt, nem is tagadtuk, meg is jelent a magyarországi Hivatalos Közlönyben is a támogatás. A történet másról szól, arról, hogy most megint össztüzet indítanak ellenem. Abból a támogatásból nyomtattuk ki a híres Váradi Bibliát, amely a Károli-féle bibliának egyik legjelesebb kiadása. Egy támadássorozat célpontja vagyok. Pimaszul azt mondták, hogy Tőkés Lászlót kedvezményezték bizonyos összegekkel. Ez távolról sincs így. Az egyházamat kedvezményezték. Antall Józseftől Orbán Viktorig minden kormány támogatta a pápalátogatást, a református világtalálkozót, a hasonló rendezvényeket, és nyilvánvaló, hogy ezek rendkívüli elbírálásban részesülnek. A kapott pénz természetesen nem hívságokra ment, nem protokollra, hanem például ezt a tízmillió forintnyi végösszegű bibliát ebből adtuk ki közel ezer példányban, de ebből a támogatásból jutott rengeteg beruházásra, kiadványra, építkezésre, templomépítésre, infrastruktúrára". Az előadók között volt Erdős Bartha István (Svédország), dr. Horváth István (Budapest) , dr. Dávid László egyetemi tanár (Marosvásárhely) és dr. Weszely Tibor egyetemi előadótanár, dr. Toró Tibor akadémikus (Temesvár). /II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"