Tibori Szabó Zoltán reagált az 1999. december 22-én Szavak és tettek címmel megjelent írásával kapcsolatban napvilágot látott két ellenvéleményre /Dénes László: A nagy aggódás, Székely István: Szavak és tények/ Dénes László arra a következtetésre jutott, hogy Tibori Szabó Zoltán /T. SZ. Z./ a jelenlegi magyar kormányt nem szereti, s az előzőt sírja vissza. T. Sz. Z. visszautasította, hogy őt, az egyetemet végzettet az egyetemről az a Dénes László oktassa ki, aki "aki azt sem tudja, hogyan néz ki belülről az egyetem, mert oda soha nem járt." Továbbá T. Sz. Z. kijelentette, hogy a magyar kormányokat illetően Dénes az elfogult. T. Sz. Z. Székely Istvánnal úgy vitatkozott, hogy megkérdezte, miért őt bízták meg az egyetemalapítás kolozsvári intézésével. T. Sz. Z. szerint "ismét Budapestről intézkednek, s megint a fejünk fölött születnek a döntések." Szerinte milliókat kifizetnek "egyetemalapítási irodák működtetésére, soha el nem várt dolgozatokra, tanulmányokra, szaktanácsadásra, ellentanácsadásra meg egyebekre". T. Sz. Z. Markó Bélára is hivatkozott, aki Magyar Hírlap jan. 4-i számában így nyilatkozott: "az RMDSZ-en belül vannak olyan platformok és politikusok, akik úgy érzik, most éppen a hozzájuk közel álló pártok kormányoznak Magyarországon, és megpróbálják kikényszeríteni, hogy a támogatások is ilyen szempontok szerint érkezzenek". T. Sz. Z. a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Méhkasban kesztyű nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Köztudott, hogy a Népszabadság az MSZP lapja.

A Nagy Románia Párt felszólította a belügyminisztert, az igazságügy-minisztert, az államelnököt, hogy mondjanak le, továbbá követelte, hogy az RMDSZ-t helyezzék törvényen kívül, Kolumbán Gábort pedig toloncolják ki Magyarországra, és nyilvánítsák Romániában persona non grata-nak. Kíváncsi lenne arra, hogy hányan olvasták a Népszabadságnak azt a számát, melyben megjelent a Kolumbán-interjú, és amelyben - a román sajtó szerint - azt a kijelentést tette a megyei elnök, hogy a Székelyföldön megtelepedő románoknak tudniuk kell magyarul, írta Máthé Éva újságíró. Bizony nem látták a budapesti lapot. A lap munkatársa kiállt Kolumbán Gábor mellett, akinél megfontoltabb, ésszerűbben érvelő embert keveset ismert. Újra egy szövegösszefüggésből kiragadott mondatról van szó. Már-már lincshangulatot keltenek például a marosvásárhelyi román újságok. /Máthé Éva: Mindenki mondjon le! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Jan. 13-án Kolozsváron a Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a felekezetközi magyar magánegyetemmel kapcsolatban egyeztetett a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselőivel, Szabó Tiborral, Misovicz Tiborral, Bálint-Pataki Józseffel, valamint Entz Gézával. Az egyházfők és a magyarországi politikusok kijelölték az egyetemet létrehozó és működtető alapítvány tagjait és egyeztettek az alapító okirat és a szervezeti szabályzat kapcsán. A megállapodás szerint az egyetem alapítói az egyházak. A kuratóriumot az egyházfők jelölik ki. Az alapítvány a Sapientia/Tudomány nevet kapta, az egyetem elnevezéséről a későbbiekben döntenek. Az egyházfők által javasolt személyek közül közös megegyezéssel kijelölték a tagokat. A névsor a jelöltekkel való egyeztetés után válik nyilvánossá. A következőkben az egyházak egyeztetni fognak az RMDSZ-szel annak a három személynek a kijelöléséről, akik a Budapesten létesülő tudományos szakmai testületben képviselik majd az alapítványt. /Alakul a magánegyetem kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Szőcs Géza a vele készített interjúban elmondta, hogy 1989 decemberében emigrációban élt, a Szabad Európa rádió budapesti irodájából követte a romániai eseményeket. Szőcs Géza 1990 márciusában hazatért Kolozsvárra. Időközben többen - Béres András, Balázs Sándor, Csutak István, Gyímesi Éva és Király Károly - megkeresték azzal a kéréssel, hogy vállaljon politikai szerepet az alakuló magyar érdekképviseletben. Azért vállalt politikai szerepet, mert úgy érezte, belső ellensúly lesz a túlzott kompromisszummal szemben. Szőcs Géza egyre inkább magára maradt. Bukarestet központként elfogadták, de nyilvánvaló volt az erdélyi központ szükségessége is. Szőcs Géza élesen elítélte az RMDSZ vezetőit: szerinte a jelenlegi helyzet az, hogy a politikai érdekképviselet felfalt minden mást. "A Budapestről kapott milliárdok segítségével bebetonozta magát, biztosította a status quo fenntartását, vagyis azt az 5-6 tagú kamarillát, amely az RMDSZ-t irányítja, és a pénzek fölött dönt. A magyar adófizetők pénzéből Erdélybe jutott forint milliárdok olyan nómenklatúrát eredményeztek, amely a nem általa megtermelt pénzeknek a szétosztásából él." - 1993-ban, amikor Szőcs Géza visszavonult, született egy megegyezés: a brassói RMDSZ-kongresszus azt a programot fogadja el, amelyet a radikálisok dolgoztak ki, s ezért cserébe a radikálisok átadják a vezető pozíciókat a mérsékelteknek. - Szőcs Géza úgy látja, hogy "az RMDSZ a következő 10 évét nem éri meg ebben a formában." Szerinte az ő Bem rakparti irodáját is azért tették tönkre, "mert az egy általuk ellenőrizhetetlen parallel struktúra volt." /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Tíz év múlva már csak emlék lesz Interjú Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Benedek Éva, a Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ restaurátora a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetében végzett. Jelenleg a csíksomlyói ferences templom anyagából /amelyet egy befalazott üregben találtak meg/ való ősnyomtatvány restaurálását végzi, Angelus Clavesius könyvéről van szó: Summa Angelica de Casibus Conscientiae (Nürnberg, 1488). Az Illyés Közalapítvány hozzájárult a könyvrestauráló műhely felszereléséhez. A múzeumban kiállították a helyrehozott munkákat: XVI-XVII. századi templomi szobrokat, régi könyveket, ősnyomtatványokat, céhládákat, festett ládákat, kerámia- és fémtárgyakat, fegyvereket. A múzeum másik kiállítása a néprajzi kerámiát mutatja be. Farkas Irén muzeológus elmondta, hogy ez a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Brassói Néprajzi Múzeum és a Csíki Székely Múzeum közös kiállítása. Vándorkiállítás, amely 1997-ben indult Sepsiszentgyörgyről, ezután Brassó, majd Fogaras következik. /Oláh István: Könyvek, cserepek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott eseményekről szól Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve, amelyet jan. 11-én mutattak be Budapesten, a Hadtörténeti Intézetben. Sebő Ödön a 32. hegyi határvadász zászlóalj azon harccsoportjának parancsnoka volt, amely a magyar határon védelemre berendezkedve, megállásra kényszerített két, könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget és egy lovas hadosztályt. Sebő Ödön könyve az elmúlt három hónap alatt 3.500 példányban elfogyott, és ma már szinte lehetetlen hozzájutni. /A halálra ítélt zászlóalj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg Budapesten, a Vármegye Galériában a Nagybánya festőtelep című tárlatot. A legjobb nemzetpolitika a művelődéspolitika, és a mai tárlat beszédes példája annak a törekvésnek, amelyet a mai magyar kormány ez irányban végez - mondta. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton több mint 40 mű, többek között Balogh Gyula, Gaál András, Gyurkovics Hunor, Kenéz Anikó, Lukács Katalin, Madarász Gyula, Simon Endre, Szakáll Ágnes, Véső Ágoston és Zsigmond Attila egy-egy festménye látható. /A nagybányaiak kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Húsz éve, hogy az MTV bemutatta Sára Sándornak a II. Magyar Hadsereg doni katasztrófájáról készült huszonötrészes dokumentumsorozatát. Akkor a hatalom leállította a sorozatot, ennek egyes részeit most megismétli a Duna TV. Erről először Nemeskürty István írt Rekviem egy hadseregért címmel, azóta több tucat emlékezés jelent meg a túlélők részéről. (A Romániai Magyar Szó is közölt folytatásban ilyen írásokat). Újabb emlékezések kerülnek elő az asztalfiókból. A szatmárnémeti Garda Józsefnek a 83. születésnapjára adatott meg, hogy kézbe vehesse emlékirata nyomtatott kötetét (Kint voltam a Donnál, Püski Kiadó, Budapest). /Sike Lajos: Garda József kint volt a Donnál! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Ríz Ádám, a magyarországi Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője jan. 21-én Kolozsváron folytatott tárgyalásokat. Elmondta, hogy a multikulturális egyetem az utolsó lépcsőfok lehet az önálló állami magyar egyetem létrehozása felé vezető úton. A multikulturalitás abban az értelemben fogadható el, amennyiben lehetővé teszi a BBTE-n teljesen önálló magyar tagozat, illetve karok létrehozását. Természetesen a magyarországi, illetve romániai magyar politikai erők végső célja egy önálló állami magyar egyetem létrehozása. Ríz Ádám Szilágyi Pállal, a BBTE rektor-helyettesével tárgyalt. Szilágyi Pál kérte, hogy a romániai állami oktatás rovására a magyar kormány lehetőleg ne lépjen a magyar nyelvű magánegyetemi oktatás felé, vagyis olyan szakokat, amelyeket magyar nyelven lehet hallgatni állami finanszírozású képzésben, ne hozzanak létre egy felekezetközi magánegyetem keretében is. Ríz Ádám a segítségnyújtási lehetőségek között említette a magyarországi felsőoktatási tankönyvpályázatot, illetve könyvtártámogatási pályázatot, az Apáczai Közalapítványt, és elmondta, hogy abból a kétmilliárd forintból, amit a magyar kormány egyetem-ügyben elkülönített, olyan háttérintézmények - például jól felszerelt könyvtárak - is létrehozhatók, amelyeket a BBTE is eredményesen használhat. A magyar kormány évente húsz teljes képzésű ösztöndíjat adományoz olyan hiányszakok lefedésére, amelyek Romániában magyar nyelven nem hallgathatók. Jelenleg Magyarországon ösztöndíjjal mintegy 300-400 erdélyi diák tanul, ezenkívül több százra tehető azok száma, akik költségtérítéssel folytatják tanulmányaikat. /A magyar kormány a szülőföldi oktatást részesíti előnyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Az Oktatási Minisztérium elképzelései szerint a jövőben csökkenne a tárca ösztöndíjával Magyarországon tanulmányokat folytató határon túli magyar hallgatók száma, míg megnövelt összeggel támogatnák a diákok szülőföldön való továbbtanulását - jelentette ki Ríz Ádám, az oktatási tárca Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Elmondta, hogy eddig évente 360 határon túli magyar hallgató felsőoktatásban való továbbtanulását támogatta a tárca, mintegy 200 millió forint értékben. Az 1999/2000-es tanévben a minisztérium ösztöndíjával összesen mintegy 1700 határon túli magyar diák folytat felsőfokú tanulmányokat Magyarországon. Az ösztöndíjasok mellett több ezerre becsülhető azoknak a száma, akik saját költségen vagy egyházi, alapítványi segítséggel tanulnak Magyarországon. Ríz Ádám kitért arra is, hogy középfokú oktatásban hétezer határon túli magyar diák vesz részt, közülük 3300-an Romániából, 1500-an Ukrajnából, 1400-an a Vajdaságból, 800-an Szlovákiából érkeztek. Számuk annak ellenére ilyen magas, hogy tanulmányaikat a minisztérium nem támogatja. /(Bognár Renáta, Budapest / MTI): Támogatják a határon túliak oktatását, de inkább otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Kilencedik alkalommal rendezték meg a Szféra Estély programsorozat csúcsrendezvényét jan. 22-én Budapesten, az Operaházban, ahol átadták a Szféra díjait is. A "Szféra Globus Díj" kitüntetettje az idén Sütő András erdélyi író lett. Korábban, pár éve a romániai magyarság képviselői közül Frunda György kapott hasonló díjat. "Az év vállalkozója Magyarországon" díjat az idén Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója nyerte el. A "Díj a magyar vállalkozókért" elismerésre Szabó István filmrendezőt találták méltónak. /Sütő András Szféra Globus díjas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Privatizálták a legnagyobb romániai magyar könyvkiadót, a Kriteriont. A harmincéves múltra visszatekintő kiadó részvényeit egy kolozsvári kis cég vásárolta meg. Bár az érintettek cáfolták, hazai magyar berkekben tartja magát az információ, amely szerint a tranzakció hátterében egy Fidesz-MPP közeli magyarországi vállalkozás áll. Az Állami Vagyonalap (FPS) a tulajdonában lévő Kriterion-részvényeket 1999. november 29-én árverésen értékesítette. A vevő az NG Invest kolozsvári székhelyű cég volt. Az NG Invest 90 százaléka Lazányi Béla szegedi magánszemély, 10 százaléka pedig a kolozsvári Vass Attila István tulajdonában van. A cég fő tevékenysége a befektetési tanácsadás és a testkarbantartás. Egyes hírek szerint az NG Invest valójában "stróman", az ügylet hátterében a Fidesz-MPP közeliként ismert, Magyarországon a szépirodalmi és a tankönyvpiacon érdekelt, a Századvég vállalkozás- és szellemi csoporthoz tartozó Osiris Könyvkiadó Kft. áll. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója tagadta, hogy új tulajdonosainak kilétét, tehát az NG Invest Kft. tulajdonosainak akár csak a nevét is ismerné. Tibori Szabó Zoltán informátorai szerint az NG Invest egy, a Fideszhez közel álló erdélyi alapítvány megbízásából vásárolta meg a részvényeket, amely a tranzakcióhoz szükséges 167 millió lejt (mintegy 9000 dollárt) Magyarországról kapta. Az Osiris vezetői határozottan cáfolták, hogy közük lenne a tranzakcióhoz. Gyurgyák János, a kiadó első embere kijelentette: életében nem privatizált semmit, Romániában különösen nem. Az NG Invest tulajdonosai szintén tagadták, hogy együttműködnének az Osiris-szel. Az új tulajdonos a Kriterion profilját nem kívánja megváltoztatni, a Kriterion továbbra is romániai kisebbségi nyelveken működő könyvkiadó marad. - Az utóbbi hetekben ugyanakkor csaknem valamennyi erdélyi magyar napilap kapott vásárlási ajánlatot. Ezek kísértetiesen hasonlítanak ahhoz a formulához, ahogyan a hírek szerint a Kriterion elkelt. A kiadványok munkatársaival azonban az érdeklődők már kertelés nélkül azt közölték, hogy "a lapokat a Fidesz vásárolná meg". Tibori Szabó Zoltán azt is megtudta, hogy H. Szabó Gyulát kinevezték a Tankönyvkiadó élére. Tibori Szabó Zoltán felvetette, hogy a hatalmon lévő budapesti kormányzati erők által meghirdetett "polgári kiegyensúlyozás" indult be a magyarországi mintára az erdélyi magyar sajtóban és könyvkiadásban is. /Tibori Szabó Zoltán: Masszázsszalon vette meg a Kriterion Könyvkiadót, vagy Erdélyben is beindult a média "polgári kiegyensúlyozása"? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.

A Magyarok Világszövetségének elnöki tisztjére már két hivatalos jelölt is van: a jelenlegi elnököt, Csoóri Sándort a budapesti tagszervezet támogatja, az elnökhelyettes, Patrubány Miklós több tagszervezet támogatását élvezi. Patrubány Miklós elmondta: az MVSZ szerepe szavahihetőségében, erkölcsében és vállalt útjában rejlik. Emiatt az MVSZ elnöke által ismertetett szerkezeti megújulás előtt erkölcsi változás szükséges. Patrubány Miklós leszögezte, hogy - a köztük lévő 30 éves barátságra való tekintettel - Tőkés László ellen nem szeretne versenyezni. Csoóri Sándorral való viszonyát feszültnek jellemezte, mely elnökhelyettesi ellenjegyzői feladatából adódik. Duray Miklósról pedig azt mondta, hogy az MVSZ-ben nem vállalt igazán szerepet. /Vass Enikő: Elkelne az erkölcsi változás a világszövetségben Patrubány nem indulna Tőkés ellenében az MVSZ elnöki tisztségéért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Tavaly novemberben Budapesten megalakult a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), mely az anyaországi, kárpát-medencei és nyugati magyar fiatalok együttműködési lehetőségeit szolgálja. A MIK Állandó Bizottságában egy-egy tag képviseli a magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, szlovéniai, horvátországi, felvidéki, csángó és nyugati magyar ifjúsági szervezeteket, valamint a magyar Ifjúsági és Sportminisztériumot, mely a munka anyagi és infrastrukturális hátterét biztosítja. Január közepén a magyarországi Dobogókőn ülésezett a MIK Állandó Bizottsága. Az ülésen az erdélyi ifjúsági szervezeteket Ilonczai Annamária, a Szatmárnémeti MADISZ társelnöke képviselte. Elmondta, hogy a MIK egy stratégiai és konzultatív testület, melynek feladata, hogy a mindenkori magyar kormány felé javaslatokat tegyen, tervezeteket készítsen, szem előtt tartva a magyar ifjúság egészének érdekeit. Elsődleges céljuk, hogy minél több magyar fiatal számára lehetőséget teremtsenek a határon átnyúló programokban való részvételre. Az ülésen döntöttek a költségvetésről is. Az Ifjúsági és Sportminisztérium által biztosított 71 millió forintos keretösszegből több mint 40 millió forintot pályázatok alapján osztanak el különböző tevékenységek, tervek finanszírozására. /A magyar kormány a határon túli fiatalokat is konkrét formában támogatja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./

A Látó villám-körkérdése: lesz-e a következő évezredben magyar Nobel-díjas? A válaszadók egysíkúak, a mai Élet és Irodalom felfogását tükrözik. Berszán István irodalomkritikus, egyetemi tanár Kolozsvár: figyelembe véve a friss "kanonizációt valószínűleg a Péterek pályázhatnának." Ő Nádas Péterre saccol. Kőbányai János a Múlt és Jövő főszerkesztője, Budapest: Nádas Péter és Konrád György. Balázs Imre költő, a Korunk szerkesztője, Kolozsvár: tippjei Orbán János Dénes és Esterházy Péter körül vannak. Kántor Lajos Mészöly Miklóst és Esterházy Pétert gondolja, de nem tiltakozna Nádas Péter ellen sem. Két évtizeddel ezelőtt még nehezen döntött volna Németh László, Déry Tibor és Illyés Gyula között. Visky András költő /Kolozsvár/ négy nevet említett: Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Nádas Péter. /A Látó villám-körkérdése. Látó (Marosvásárhely), január/

A földtörvény túl későn jelent meg ahhoz, hogy a Határon Túli Románok Hivatala bármit is tehetett volna mostanáig a jogszabály népszerűsítésére és megmagyarázására a külföldön élő román állampolgárok számára - közölte Mircea Gherbovet, a hivatal egyik szakértője. Elmondta, hogy a Határon Túli Románok Hivatalának még hozzávetőleges becslése sincs arról, hogy hány román állampolgár él külföldön, akiket esetleg érinthet a szóban forgó jogszabály. Hozzátette, hogy a hivatal a szomszédos országokban - így Magyarországon is - az ott élő román nemzeti kisebbség helyzetével foglalkozik elsősorban. - A román sajtó egy része megütközéssel, esetenként egyenesen felháborodással számolt be arról, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tájékoztató irodát nyitott Budapesten a földtörvénnyel és az igények benyújtásával kapcsolatos jogi tudnivalók népszerűsítésére. /Csak az RMDSZ lépett. A földtörvény külföldi propagandája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

A Szovátai Napok keretében jan. 30-án, a testvértelepülések - Szikszó, Csopak, Százhalombatta, Sümeg és Budapest XIII. kerülete, Brzesko - képviselői jelenlétében díszpolgári címeket adtak át. Idén két személyt tiszteltek meg a díszpolgári címmel: Bíró Istvánt post mortem és dr. Csortán Mártont. Bíró István volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára, a Teleki Oktatási Központ /TOK/ létrehozója, majd igazgatója. Országos szinten szervezte és működtette a Kárpát-medencei szintű Bolyai Nyári Akadémiát, beindította a helyi tanítóképzést, számos országos és nemzetközi jellegű konferenciánál bábáskodott, meghonosította a Téli Játékokat, kulturális találkozókat, gyermektáborokat, kiállításokat szervezett. Dr. Csortán Márton, a jogtudományok doktora zenekart, énekkart szervezett és irányított éveken át. Volt munkaszolgálatos, elhurcolták a feketehalmi internálótáborba, volt munkás is, 1970-ben visszaköltözött Szovátára. Kiváló pedagógus volt, újra zenekarokat alapított. A 87 éves Csortán Márton mindig tevékenyen működött. - Romániában Szováta az első város, amely lengyel településsel lép testvérvárosi kapcsolatba. Az ünnepélyen megjelent a lengyel főkonzul és Brzesko polgármestere. /Mezey Sarolta: Díszpolgárokat avattak, testvértelepülési szerződést írtak alá. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Göncz Árpád elnök febr. 1-jén a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, illetve Kiskeresztje kitüntetést adta át az Országházban öt személynek. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést nyújtotta át Bertalan Imre református lelkésznek, az Amerikai-Magyar Református Egyesület tiszteletbeli elnökének, Edward Molendowski meghatalmazott miniszternek, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetsége kereskedelmi kirendeltsége vezetőjének, valamint Hans-Henning Paetzke német műfordítónak. Az államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta az erdélyi magyar irodalom területén végzett kimagasló munkájáért Méhes György író-újságíró-műfordítónak, illetve az észak-amerikai magyarság vallási, kulturális és nyelvi identitásának megőrzése érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért Mustos Istvánnak, a Passaici Szent István Magyar Templom római katolikus plébánosának. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Az RMDSZ és a Határon Túli Magyarok Hivatala kezdeményezésére Budapesten jan. 28-án megnyílt egy olyan információs iroda, amely a külföldön élő román állampolgároknak nyújt a földtörvény alkalmazására vonatkozó tájékoztatást. - A területi információs irodák és a budapesti iroda számára az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége biztosít szakmai és információs hátteret, az RMDSZ parlamenti és kormányzati szakértői bevonásával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1650. sz./

Febr. 3-án Szatmárnémetiben tartott tájékoztatót a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány, ez volt erdélyi körútjuk utolsó előtti állomása. Dobos András igazgató elmondta, hogy a találkozók után sort kerítenek a tapasztalatok értékelésére, hasznosítására. Az anyaország egyébként többféle típusú közalapítványt hozott létre a határon túli magyar közösségek megsegítésére: a legátfogóbb rendszerű az Illyés Alapítvány, a Mocsáry Alapítvány szociális, az Apáczai Alapítvány oktatási, a Segítő Jobb egészségügyi, az Új Kézfogás Közalapítvány pedig gazdaságfejlesztési téren fejt ki támogatási tevékenységet. 2000-ben 350 millió forintot tesz ki az Új Kézfogás támogatási összege, amiből Erdély mellett a Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság vállalkozói is részesülhetnek. Ez kiegészítés a vállalkozók saját pénzforrásaihoz. - A pályázatokat a vállalkozásfejlesztési központokhoz lehet benyújtani, Szatmárnémetiben két ilyen cég is működik, a Vállalkozók Fóruma Egyesület és a Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ. /Az Új Kézfogás Közalapítvány képviselői Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./

A Szózat költője születésének 200. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum egy Vörösmarty Mihály életét képekben és dokumentumokban bemutató anyagot állított össze, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület révén Kolozsvárra, onnan pedig most Nagykárolyba is eljutott. A Vörösmarty életét bemutató kiállítást febr. 6-án nyitották meg Nagykárolyban. /Vörösmarty-vándorkiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./

Febr. 5-én a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság és az ATELIER "M" építészeti iroda kettős ünnepségre hívta az érdeklődőket egy Kézdivásárhelyen felújított műemlék épületbe, melyet az ATELIER "M" építészeti iroda eredeti formájában helyreállított. Ezután Kézdivásárhelyen megnyitották az Erdővidék épített öröksége című kiállítást, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Barót után a városban került közszemlére. A németországi erdélyi szászok egyesülete - a német kormány pénzügyi támogatásával - megkezdte az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását célzó kutatási programot. Az 1992-ben megkezdődött kutatási munka 1995-ig közel 250 települést fogott át. Ebbe a munkába kapcsolódott be az ATELIER "M" iroda is, együttműködve más intézményekkel. Sebestyén József, a Magyar Kulturális Örökség minisztériuma tanácsosának kezdeményezésére a kutatást az erdélyi magyar településekre is kiterjesztették. Kutatási programjuk első helyszínéül szakemberekkel történt egyeztetés nyomán Erdővidéket választották ki. Ennek eredményéből adott ízelítőt a kiállítás. /Kiállítás-megnyitó és házavató Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

A Seprődi János Kórusszövetség ezertagú nagykórust kíván életre hívni az idei milleniumi ünnepségek sorozatában. A 2000. év főrendezvényén fellépő ezertagú Millenniumi Kórus programja szerint elhangzik Erkel-Kölcsey Himnusza, Kodály Ének Szent István királyhoz című vegyes kari műve, Csíky Boldizsár Szülőföldem-je, Orbán György Millenniumi kantátája, Egressy Béni-Vörösmarty Mihály Szózata, valamint Kodály-Berzsenyi A magyarokhoz című szerzeménye. Az ezertagú kórus karmesterei: Szalman Lóránt, Szilágyi Zsolt, Orosz Pál József, Dárdai Árpád és Fehér Ferenc. A fellépések tervezett helyszínei: Székelyudvarhely, Ditró, a magyarországi Törökbálint és Budapest. /Millenniumi Kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Tőkés László Budapesten, Kiáltó szó című előadásában ismét bírálta az RMDSZ álláspontját az erdélyi magyar egyetem ügyében. Szerinte az ügy "elcsavarásában" az RMDSZ vezetése, illetve bizonyos romániai magyar álliberális körök tevőlegesen vettek részt. "Felelőtlen politikai játék ingoványos talajára vitték az egyetem ügyét, olyannyira, hogy már az EBESZ kisebbségi biztosa is - átvéve a sípot, amelyet a szájába adtak a bukaresti urak - a multikulturális egyetemről áradozik" - jelentette ki Tőkés László. A püspök szerint a jelenlegi román kormány kirakatpolitikájának alapja a kisebbségi politika sikerágazatként való feltüntetése és "fájdalmas, hogy az RMDSZ asszisztál ennek a hamis képnek a kialakításához, tehát saját elnyomóinkat mentjük fel". /Tőkés László "kiáltó szava". = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Csíkszeredában megjelent a Moldvai Magyarság új sorozatának (X. évf., 1.sz.) idei januári száma, a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány támogatásával. Az 1999-ig Sepsiszentgyörgyön kiadott százhárom lapszám, előbb Csángó Újság, majd Moldvai Magyarság címen látott napvilágot /Erőss J. Péter, majd Ősz Erőss Péter szerkesztésében/, azonban az anyagi támogatás hiánya miatt nem jelent meg új szám. Az újbóli kiadást Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője vállalta magára. A lap megmentésére egy kilencven éven felüli magyarországi katolikus plébános jelentkezett százezer forintos támogatással, de ezt megelőzően az EMKE, az Illyés Közalapítvány, majd a Frater Julianus Alapítvány (Budapest) és a székesfehérvári páter ifj. Szőcs István is jelentkezett. Bemutatták az új sorozat első mutatványpéldányát: kis formátumú (A/4), zöld-fekete színben jelenik meg. A közölt anyag mintegy harminc-negyven százaléka román nyelvre fordított, hogy azok is megérthessék, akik már nem tudnak magyarul, de katolikusnak (catolic) vallják magukat. Az első mutatványszám képet ad a moldvai csángómagyarok mai állapotáról, Tánczos Vilmos jóvoltából (Hányan vannak a moldvai csángók?) statisztikai adatok alapján. Csicsó Antal, a Moldvai Magyarok Szövetségének elnöke Mi, csángók továbbra is létezni akartunk című írása "felesel" a D. Bolea nevű bákói úr Desteptarea című nacionalista lapban közölt írásával (Magyarosítás parabolaantennával), aki nagyromán hevületében kijelenti: "úgy tűnik, a soron következő vitának egyetlen nyertese lesz: az a klézsei tiszta lelkű, igaz román ember, aki románul érez és gondolkozik, és nem engedi magát becsapni holmi külföldről származó ajándékok által. (Klézse összlakossága az 1992-es népszámlálás adatai szerint 4331 fő, ebből 4235 katolikus vallású, a lakosság 90 százaléka ismeri a magyar nyelvet.) Fekete Réka 2000 küszöbén a moldvai csángómagyarság című riportjában ugyancsak Klézse hivatalviselőinek és a nagytelepülés lakosságának ellentmondásos identitásvilágát pásztázza át. A Reménykeltő párbeszéd című kivonat az 1999. december 6-án a bákói Római Katolikus Teológiai Esperesi Hivatalban elhangzottakról számolt be, amelyen részt vett Jean-Claude Perisset pápai nuncius is, a jászvásári római katolikus püspökség képviselője, Dumitru Gabor, Csicsó Antal, a MCSMSZ elnöke, Duma András (Klézse), Erdes Stefan jászvásári római katolikus esperes. A pápai nuncius, aki információit a moldvai papoktól és apácáktól szerezte, a csángót és a magyart két különböző nyelvnek tudja, csángó misét azért nem lehet tartani szerinte, mert nincsenek papok, akik ismerik ezt a nyelvet /?/. Csicsóék és a renegát papok között szóváltásra is sor került, Erdes (valamikor Erdős) jászvásári katolikus esperes felszólította Csicsó Antalt, hogy az 1997-es, a püspökséget sértő és gyalázkodó írását vonja vissza. Ezzel a nuncius is egyetértett - ne osszák meg a moldvai katolikusságot stb. -, amire Duma kijelentette: "Nem sértegetünk senkit, mivel mi nem kötelezünk senkit arra, hogy azt a nyelvet használják, amelyet mi nem akarunk elhagyni." A nuncius a csángó mise celebrálását javasolta. Hangsúlyozta: csángó nyelvű s nem pedig magyar misére gondolt. /Sylvester Lajos: Kicsit másabb a csángó nyelv, de magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

A The Washington Post febr. 12-i száma a háromszéki Kilyénből (Chilieni) keltezett riportban számolt be arról, hogy a hétszáz lelket számláló településen, ahol a lakosság 96 százalékban magyar, megdöbbentek azon, hogy a román ortodoxok új templomát pusztán 30 hívő érdekében csaknem teljes egészében állami pénzből építették meg. A cikk beszámolt arról, hogy a 75, illetve 85 százalékban magyarok lakta Kovászna és Hargita megyében a román ortodoxok 65 templomot akarnak építeni. Ez az amerikai szerző szerint több évtizedes, elnyomatással, sőt kiűzetéssel kapcsolatos félelmeket élesztett újra, és aggodalmat keltett Budapesten is. /(Kárpáti János, Washington): Kilyén és az amerikai sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

Izsák Balázs emlékeztetett a magyar kormányküldöttség 1997-es bukaresti látogatásának egy részletére, melyről a marosvásárhelyi Népújság 1997. okt. 22-i száma adott hírt: "A kedd reggeli megbeszéléseken a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy új, önálló magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez az egyetem egy másik városban létesülne." A magyar közvéleményt meglepte ez a hír, mert Victor Ciorbea akkori kormányfő Budapesten kijelentette, hogy a tanügyi törvény módosításával lehetővé válik önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. A két miniszterelnök megállapodásától az RMDSZ 1997. okt. 23-án kiadott közleményével "félreértésre" hivatkozva elhatárolódott. Azonban Kovács László akkori külügyminiszter tévényilatkozata mást mondott, hasonlóan a sajtóhoz. A Népszabadság 1997. okt. 30-i számában Horn az RMDSZ-t képviselte Ciorbeánál címmel hozta a következőt: "a magyar miniszterelnök elmondta: az RMDSZ vezetői lehetetlennek tartják a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozását az adott helyzetben. Ezért kellene egy új egyetemet létrehozni egy másik városban. Ez az RMDSZ-nek, az ügy illetékesének az igénye." Izsák Balázs megállapította, hogy ezek az ellentmondások lehetőséget teremtettek a román vezetésnek arra, hogy megtagadja az egyetem megadását. Horn Gyula Azok a kilencvenes évek /Kossuth Kiadó, Budapest, 1999/ című könyvének 464. oldalán így emlékezett erre: "A zárónapon kérésére együtt reggeliztem Markó Bélával. A legfontosabb, amit az RMDSZ elnöke közölt: már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló magyar fakultást hozzanak létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az egykori magyar egyetemet annak idején erőszakkal szüntették meg, s hosszú évek alatt sem sikerült visszaállítani. Ezért Markó szerint inkább egy magyar egyetemet kellene létrehozni valamelyik erdélyi városban. Ez jó elképzelésnek tűnt a Babes-Bolyai "visszamagyarosítása" helyett, a meddő viták és ellenségeskedések után s az álláspontok megmerevedése miatt. Megígértem, hogy álláspontját ismertetem a zárótárgyaláson. Ciorbea örömmel fogadta a felvetést, amelyet a sajtótájékoztatón is ismertettünk. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban az RMDSZ vezetése nyilvánosan tiltakozott az elgondolás ellen. Markó pedig hallgatott." Izsák Balázs megjegyezte, hogy Markó továbbra is hallgat, holott személyes felelősség terheli a kolozsvári magyar egyetem létrehozásának meghiúsulásáért. Hallgatása nem mentesíti a felelősség alól. /Izsák Balázs: Mentesít-e, mentesíthet-e a hallgatás a felelősség alól? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./