Vofkori László, a földrajztudomány doktora, a kétkötetes Székelyföld útikönyve szerzője munkájáért Budapesten a Széchenyi István-díjat kapott. Vofkori László brassói születésű, székelyudvarhelyi földrajztanár számos tudományos dolgozat szerzője. Orbán Balázs óta, akinek hatkötetes munkája, a Székelyföld leírása 1868-ban jelent meg, sok változás történt: a településhálózat átalakult, változott a helyi lakosság szokásrendje, sőt még a természeti táj is módosult. Orbán Balázs óta a szerzők Székelyföldnek csak egyes részeit járták be, így például Bányai János, Kelemen Lajos, Benkő Samu, Kisgyörgy Zoltán, Ferenczi Géza és István, továbbá Beke György. Azonban összefoglaló jellegű, rendszeres, tudományos igénnyel megszerkesztett útikönyv ezidáig nem jelent meg. Ebben van Vofkori László könyvének jelentősége. Az 1200 oldalas munkában közel 600 települést mutatott be. /Balás Árpád: Egy mai Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Nagyenyeden tanácskoztak a magyarság eredetével foglalkozók a Magyarok Világszövetsége illetve a budapesti székhelyű Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó szervezésében, anyaországi, erdélyi és neves ázsiai egyetemi tanárok, kutatók részvételével. Esztergály Előd, a MŐKK ügyvezetője elmondta, hogy a mellőzött és elhallgatott Kelet-kutatást szeretnék előtérbe helyezni. A tanácskozásra egy japán kutatót, két kínai és egy dagesztáni egyetemi tanárt is meghívtak. - Dr. Kubassek János Kőrösi Csoma Sándorról írt könyve /A Himalája magyar remetéje/ angol nyelvre fordítva a frankfurti könyvvásáron is sikerrel szerepelt. A nagyenyedi tanácskozás előadói között volt a 83 éves Lin Gan professzor, a Belső-Mongóliai Egyetem nyugalmazott tanára, aki a hunok története kutatásának szentelte életét. Belső-Mongólia Kína autonóm tartománya, ahol ma elsősorban mongol lakosság él. Zeng XianFa a Pekingi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora a magyar őstörténeti kutatások eredményeiről készülő film referense. /Bodolai Gyöngyi: Őstörténet-kutatók Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

"Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai kara november 18-20. között Teológiai Napokat szervez Kihívások a teológiában a harmadik évezred küszöbén címmel. Az előadók között van Jakubinyi György gyulafehérvári érsek /A szövetség teológiája a Tórában és Lisieux-i Szent Teréznél/, Benyik György szegedi biblikus /A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai/, a szegedi Thorday Attila /Szent Pál evangéliuma a feltámadásról/, a budapesti piarista tanár Jelenits István /Az Apostolok Cselekedetei az újabb kommentárok tükrében/, a protestáns teológia tanára, Molnár János /Az Egyiptomból való szabadulás és az új kronológia (20. század végi archeológia kutatási eredményei és az ószövetségi kortörténet)/, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora /A vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházi nyilatkozatok/. Ezután szekciókra osztva folytatódnak az előadások. /Teológiai Napok a katolikus teológiai karon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Nagyváradon az Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház Ludas Matyi Társulata legújabb előadásának főpróbáját nov. 17-én tartja: a Rosszcsont Peti kalandjai című mesejátékot a Nagyváradra hazajáró Urbán Gyula rendező jegyzi. A budapesti rendező évente többször visszajár, előadást rendez, mesterkurzust tart a társulatnál. Szereti az itteni művészeket, mert ebben a nehéz helyzetben is tudnak alkotni, és szereti ezt a várost, mert kisugárzása van. /Bemutató előtt a Ludas Matyi Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./

A Budapest Bank eladta romániai leánybankját, a Pater Bankot a görög Piraeus Banknak. A Budapest Bank erőforrásait a magyarországi pénzpiacra kívánja összpontosítani, ezért adta el romániai leányvállalatát. A magyarországi hitelintézet stratégiai tulajdonosa, a GE Capital a közelmúltban szerzett ellenőrző részesedést a romániai Banc Post hitelintézetben. /Görögöké a Páter Bank. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

A 80 éves Bandi Dezső munkássága elismeréséül kitüntetést kapott Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Minden idejét leköti a Marosvásárhelyen működő faragókör vezetése. Nem jár szakmai konferenciákra, értekezletekre, mert a tárgyalkotás folyamatát fontosabbnak tartja. Nem ért egyet azzal, hogy a folklórizmust fölösleges. Bandi Dezső /sz. Magyarsáros, 1919. okt. 7./ Ösztöndíjasként elvégezte Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát. A fiatal művész az egyéni alkotómunka helyett a közösségépítést, a nép felkarolását helyezte tevékenységének előterébe. 1957-től, több mint egy évtizeden át, a Népi Alkotások Háza Maros megyei irányítója. 1963-ban már 170 népi alkotási kört irányított több mint ezer taggal. A naiv művészeti ágak - festészet, szobrászat - és a szellemi néprajz hagyományainak felkarolásával foglalkozott. Cikkeit az A Hét, az Utunk, az Előre és a Művelődés közölte. 1990 után sem szűnt meg kapcsolata a művészi tárgyak alkotóival. /Bölöni Domokos: Néhány perc Bandi Dezső tanár úr társaságában. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), nov. 17./

"Nov. 17-én Temesváron sajtóértekezleten a szervezők először mutatták be a nyilvánosságnak A hit és hűség útja című, december 10-15 között, a temesvári forradalom tizedik évfordulóján megtartandó nagyszabású rendezvénysorozat programtervezetét. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy a temesvári egyházmegyében lelkészértekezleten vett részt, majd a temesvári évfordulós rendezvények szervezőbizottságával egyeztetett. A hit és a hűség gondolata áll Temesvár üzenetének középpontjában. Ide illene az igazságtétel gondolata is: az 1989-es felkelés áldozatainak ügyében is igazságot kell tenni. Addig nem lehet elképzelni a jogállamot, ameddig az emberi és a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben. A decemberi megemlékezéssorozatot a református egyház szervezi a megyei RMDSZ-szel és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságával. A jubileumi rendezvényeket beárnyékolja a Klapka György emléktáblája ellen elkövetett vandál támadás, vagy maga az a tény, hogy a forradalom idején elkövetett atrocitásokért tíz év alatt szinte senkit sem vontak felelősségre.- Bukarestben a napokban összeült forradalmárok arról panaszkodtak, hogy még ez a demokratikusnak nevezett kormány sem tanúsít megértést az ő ügyük iránt. - Az Európába tartó Románia nem európai módszereket használ, a balkáni politikai játékokra emlékeztető magatartással szalasztja el az esélyeit a továbblépésnek. - Tőkés László a budapesti magyar-magyar csúcsról elmondta, hogy ez az értekezlet nagy előrelépést jelent a nyugati magyarság szavazati jogának biztosítása felé. A szavazati jog és a különleges jogállás a határon innen és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának a jogi, politikai megjelenítése felé mutat. A Trianon, majd a világháborúk idején végbement drámai nemzetszakadás helyreállítását célozza. - Az erdélyi magyar egyetem ügyében az összmagyarság képviselői teljes támogatásukról biztosítottak. A püspök szerint 2000-ben lehet Romániában magyar egyetem. /Pataki Zoltán: "Mi Temesvár igazi szellemét akarjuk képviselni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

Németh Zsolt külügyi államtitkár nov. 22-én Budapesten fogadta az RMDSZ Reform Tömörülés nevű nemzeti liberális platform vezetőit. Németh Zsolt elmondta, hogy a magyar kormány támogatja a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magyar magánegyetem létrehozását. Kijelentette: a partiumi magyar egyetemről a budapesti kormány nem kíván konzultálni az RMDSZ-szel, kész viszont velük tárgyalni a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magánegyetem ügyében. Hangsúlyozta: a magyar kormány minden esetben abban érdekelt, hogy a fontos ügyekben egységes álláspontot képviseljenek a határon túli magyar szervezetek. /A magyar kormány elvárja. Fontos ügyekben egységes álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Nagyváradon nov. 24-én a Kiss Stúdió Színház irodalmi estjének vendége Kocsis István. A Kolozsvárról 1984-ben Budapestre áttelepült író, drámaíró a Szent Korona-tanról tart előadást. A szerzői esten részletek hangzanak el az író Bolyai János estéje, Széchenyi és Árva Bethlen Kata című monodrámáiból. /Kocsis István szerzői estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 24./

"A Reform Tömörülés RMDSZ-platform küldöttsége hazatért két napos budapesti útjáról, amelynek célja a platform és a FIDESZ, illetve az állami intézmények közötti kapcsolat kiépítése. A küldöttség kiegészült Borbély Zsolttal, az RT SZKT-küldöttjével. A küldöttség találkozott Németh Zsolt államtitkárral is. "A megbeszéléseken a Reform Tömörülés politikusai a további együttműködésről is tárgyaltak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke furcsállotta, hogy a látogatás pártjellege összemosódott az állami jelleggel. Németh Zsolt kijelentette: "A magyar kormány időnként kényelmetlen helyzetben találja magát, ugyanis bizonyos esetekben közvetítőként kell fellépnie az RMDSZ-en belül szemben álló felek között." Markó Béla erre reagálva elmondta: nem kérték az államtitkárt, hogy közvetítőként lépjen fel. Ha az RMDSZ-nek vannak belső konfliktusai, azokat meg tudja oldani. /A Reform Tömörülés küldöttsége visszatért Budapestről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

November 26-án Budapesten aláírták a román és magyar kormány közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodást. Az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség négytagú delegációját Lányi Szabolcs, az Ügynökség elnöke vezette, magyar részről pedig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselői voltak jelen. A román-magyar alapszerződésben foglaltaknak megfelelően létrejövő keretszerződésről nyilatkozva Lányi Szabolcs kifejtette: a román fél számára azért fontos ez a szerződés, mert kibővíti a román-magyar kormányközi együttműködést, a magyar félnek pedig azért előnyös, mert a szerződés értelmében új, külön kapcsolatrendszer alakítható ki Romániával. Mindkét ország a szerződés által a tudomány és technológia terén különleges státuszhoz juthat. A különleges státusz értelmében a romániai kutatók magyarországi tudományos intézetekben, laboratóriumokban együtt dolgozhatnak magyar kollégáikkal. Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben

Nov. 27-én tartották meg Budapesten a Magyar Ifjúsági Konferencia alakuló ülését. A konferencián képviseltették magukat a magyarországi, kárpátaljai, horvátországi, erdélyi, szlovákiai, vajdasági és szlovéniai ifjúsági szervezetek is. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke emlékeztetett a II. Magyar Állandó Értekezleten született állásfoglalásra, mely szerint szükség van a magyar-magyar integrációra és az uniós csatlakozásra, de elsődleges cél a határon túli magyarok szülőföldjükön való boldogulása. A hivatal elnöke fontosnak tartotta a határon túli magyarokat érintő alapvető kérdésekben a parlamenti pártok közötti konszenzus kialakítását. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára beszédében kijelentette: a kormány programjában intézményesített magyar- magyar viszony ígért, és ezért konkrét lépéseket is tett. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány a pártsemlegesség alapján segíti a határon túli magyar szervezeteket. Németh Zsolt a külföldi magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetről elmondta, hogy garanciákat és fékeket építenek be, és ezzel az otthonmaradást kívánják megerősíteni. A státustörvény egy köztes jogállást biztosít a magyar állampolgárok és a turistastátus között. /Támogatás pártsemlegesség alapján. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar diákjai által szerkesztett Perspektíva című magyar nyelvű egyetemi lap nyerte el nov. 27-én a Legjobb egyetemi lap kitüntető címet az egyetemi lapok II. nemzetközi konferenciáján, Budapesten. A háromnapos találkozón 35, köztük 10 határon túli egyetemi lap készítői vettek részt információs együttműködésük erősítése érdekében. A Perspektíva főszerkesztője Horvát Zsolt, a BBE európai tanulmányok fakultásának harmadéves hallgatója. A Perspektíva 1995 óta jelenik meg Kolozsváron ezer példányban. /Egyetemi lapok konferenciája. Kolozsvári a legjobb diáklap. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Nov. 27-én Marosvásárhelyen rendezett tanácskozást a karnagyokkal a Seprődi János Kórusszövetség, a munkáját immár a teljes Kárpát-medence magyar kórusaira kiterjesztő, Csíkfalván székelő nemzetközi szakmai szervezet. A megjelenteket Nagy Ferenc karnagy-elnök köszöntötte. Beszámolt a szövetség 1999. november 12-i alakuló ülése nyomán megszületett magyarországi tagozatról, illetve arról, hogy legutóbb négy anyaországi - jászberényi, tangelici, tatai és mórahalmi - kórussal gyarapodott a Seprődi János Kórusszövetség. Csíky Csaba, a szövetség és egyben az erdélyi magyar karénekesek első magyar nyelvű zenei közlönye, az Erdélyi Kórus felelős szerkesztője is jelen volt. A tervek szerint 2000. augusztus 20-án Marosvásárhelyen 1000 tagú vegyes kar fogja megszólaltatni többek között a Szózatot, a Himnuszt és Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. nagyvegyeskari művét. A nyolc anyaországi, két szlovákiai, egy-egy kárpátaljai, délvidéki kórus mellett sikerült kijelölni azokat az erdélyi énekkarokat, amelyeknek tagságából is összeáll az 1000 tagú vegyes kar. Augusztus 4-én itthon, az ezt követő napokban pedig Erdély különböző nagyobb városában, az ünnepség során pedig Budapesten, majd Galántán lépnek fel. El kell készíteni a Kárpát-medence zenei rendezvényeinek és kórusainak naprakész térképét, javasolták a mostani tanácskozáson. /Járay Fekete Katalin: Egy szinttel fennebb kellene lépni. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 29-én Budapesten találkozott Németh Zsolt államtitkárral. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot az erdélyi magyar magánegyetem kapja. A felek szerint kívánatos lenne, ha ez összhangban történne a már létező romániai magyar állami felsőoktatás intézményrendszerével. Romániában reális lehetőség van arra, hogy törvényesen is tágítani lehessen az állami magyar egyetem körét - mondta Markó Béla. Kijelentette: az elképzelések szerint az erdélyi magyar magánegyetem több székhelyre és régióra épül majd fel, és hozzátette: nem egyszeri, hanem ismétlődő költségvetési támogatásra van szükség a magyar kormány részéről. - A találkozó jó alkalom volt tisztázni a Reform Tömörülés RMDSZ-platform múlt heti budapesti látogatása kapcsán felmerült nézeteltéréseket. Németh Zsolt leszögezte, hogy az Reform Tömörülés küldöttségét a Fidesz hívta meg, és a tagjai csak protokoll-látogatáson találkoztak a Külügyminisztériumban a Fidesz politikusaival. Hozzátette: bármikor készek fogadni az RMDSZ többi platformjának képviselőit is. /Erdélyi magyar magánegyetem: több székhelyre és régióra épül. Németh Zsolt-Markó Béla találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Fidesz Magyar Polgári Párt és a Reform Tömörülés RMDSZ-platform Budapesten tartott megbeszélésén részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is. Elmondta, hogy tárgyaltak az Illyés Közalapítvány elnökével, Halzl Józseffel, Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével, fogadta őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Várhegyi Attila, valamint Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Elmondták az Illyés Közalapítvány határon túlra vonatkozó egyes döntéseivel kapcsolatos kifogásaikat, például azt, hogy a tudományos szaktestület pénzeinek 80%-át Kolozsvárnak juttatták, és csupán 20%-át osztották szét más helységekben. Ezt az egyenlőtlenséget az Illyés Közalapítvány budapesti kuratóriuma meg akarja szüntetni. Szász Jenő szerint ezt a gyakorlatot úgy is lehet értékelni, hogy az RMDSZ jelenlegi politikai elitje sokszor saját klientúrájának osztogatja az alapítvány pénzeit, a különböző szaktestületeken keresztül. A legnagyobb baj az, hogy különböző szervezetek fenntartására költik a pénzt, és csak mintegy húsz százaléka jut olyan célokra, amely a fejlődéshez vezet, az eredeti cél szerint. /Fülöp D. Dénes: Kifogások az Illyés Közalapítvány döntéseivel szemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./

A magyar történelmi egyházak vezetői dec. 2-án, Kolozsváron fognak tanácskozni annak az alapítványnak a bejegyzéséről, amely létre hozza az erdélyi magyar magánegyetemet. Foglalkoznak annak a kuratóriumnak a kijelölésével is, amely az egyetemalapításra kiutalt kétmilliárd forint nagyságrendű magyarországi támogatás felhasználásáról hivatott dönteni - jelezte Mikó Lőrinc, az unitárius egyház jogtanácsosa. A magyar Országgyűlésben nov. 30-án szavaztak a jövő évi költségvetési törvénnyel kapcsolatban. Az említett törvényben szereplő kétmilliárd forint rendeltetésére vonatkozóan több módosító indítványt is nyújtott be az ellenzék. - Az RMDSZ vezetői nov. 29-én ismertették álláspontjukat magánegyetem-ügyben a budapesti tanácskozásukon. A budapesti találkozón az RMDSZ közvetítette az erdélyi civil szervezetek, szakmai testületek, önkormányzatok kérését, hogy a magyar kormány a továbbiakban is támogassa a magyarul tanuló egyetemi hallgatók és oktatókat és segítsen a különböző háttérintézmények kiépítésében. (Jó példa erre: az Iskola Alapítvány, az RMDSZ oktatási alapítványa, az Apáczai Alapítvány támogatásának köszönhetően Kolozsváron máris telket vett a tanári kollégium létrehozására.) /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kuratóriumot hoznak létre a magyar kormánytámogatás kezelésére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Dec. 2-án Budapesten a nemzetképről szóló konferenciát rendezett a Fidesz parlamenti frakciója. Magyarországnak szüksége lenne egy jól megragadható önképre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a konferencián. A nemzetkép formálásával kapcsolatos kormányzati szerepről szólva úgy vélte, hogy a nemzetképet nem a kabinetnek kell kitalálnia és megalkotnia. A kormány feladata ennek a munkának az összehangolása, koordinálása. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy hiányzik egy biztos ecsetvonásokkal felvázolt vízió és az ezt bemutató összehangolt egységes stratégia. A miniszterelnök véleménye szerint az alföldi parasztvilághoz, a magyar nemes híres virtusához és a magyar ember találékonyságához kapcsolódó elemeket meg kell próbálni belefoglalni abba a képbe, amely egy másik, modernebb, megváltozott Magyarországról szól. Tempfli József nagyváradi püspök az állam és az egyházak együttműködésének nemzetformáló szerepére fektette a hangsúlyt. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke leszögezte: a nemzetkép megrajzolásához önmagában kevés csak Magyarország, mint ahogy kevés lenne az anyaország nélkül a határon túli magyarság is. /Magyar nemzetkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Dec. 1-jén, Birtalan Judit vezényletével, budapesti vendégszereplésre indult Marosvásárhely Vártemplomának Psalmus vegyes kara. A Határon Túli Magyarok Hivatala 150.000 forinttal segítette a kórust. /Budapesten vendégszerepel a Psalmus. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

Dec. 4-én tisztújító közgyűlést tartott Budapesten a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT). Ügyvezető elnöknek újraválasztották Szigeti Tóth Jánost. A jelölő bizottság rendhagyó módon határon túli személyt is javasolt az elnökségbe, Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság titkára az elkövetkező négy évre az MNT elnökségének tagja lett. /Dáné Tibor Kálmánt a Magyar Népfőiskolai Társaság elnökségének tagjává választották. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1616. sz./

Dec. 3-án az RMDSZ SZET-SZKT együttes ülést tartott Marosvásárhelyen. Új rendszer szerint újítják meg a magyarországi Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. Eddig az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jelölte ki a szaktestületek összetételét. A jövőben ez a feladat az RMDSZ-szel társult civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanácsra (SZET), pontosabban a SZET szakbizottságaira hárul. A SZET dec. 3-i ülésén véglegesítette a szaktestületek összetételét. Az RMDSZ szövetségi, tiszteletbeli és ügyvezető elnökéből, a SZET, illetve az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökeiből álló romániai alkuratórium a SZET-javaslatokat közvetíti majd a budapesti kuratórium felé elfogadás végett. A SZET tanácskozását a SZET és az SZKT együttes ülése követte. Markó Béla tartott beszámolót az elmúlt hónapok politikai eseményeiről, a felerősödő nacionalista támadásokról. - A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állásfoglalás- tervezetében felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát, amelyben kommunista jellegű pártnak minősítette az RMDSZ-t, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e lenni e párt vezetőségének. A küldöttek a ?89-es események évfordulójához méltatlannak tartották, és levették a napirendről ezt a javaslatot. /Sz. K. [Székely Kriszta]: SZET-SZKT együttes ülés Marosvásárhelyen Véglegesítették az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának szaktestületeit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT ülésén felszólalásában elmondta: "feltűnő egybeesést" tapasztalt az RMDSZ-delegáció november végi budapesti látogatása és a Népszabadság egyik cikkének megjelenési időpontja között, amely az RMDSZ mai hivatalos irányvonalával szembehelyezkedő, ún. radikális szárnyhoz tartozó közéleti személyiségeket járatott le. Az Elszámolatlan pénzek Erdélyben? című írásból (Népszabadság, dec. 1.) kiderült: az Illyés Alapítvány 1992-ben már adott 2,5 millió forintot erdélyi magyar egyetemalapításra egy alapító bizottság számára, amely a lap információi szerint azóta sem számolt el a pénzzel. A bizottság tagjai közül a lap Szőcs Gézát, Tőkés Lászlót, Patrubány Miklóst, Borbély Imrét, Toró T. Tibort, és Szilágyi Zsoltot nevezte meg. A Népszabadság szerint az Illyés Alapítvány kuratóriumának akkori titkára, dr. Entz Géza több alkalommal is felszólította a kedvezményezetteket, hogy a kapott összeg felhasználásáról az alapítványnak számoljanak be. Próbálkozása sikertelen volt. Szőcs Géza a Népszabadságnak elmondta: az összeget sokszor ellenőrizték. A pénz nem tűnt el: az Illyés Alapítvány vezetőivel folytatott konzultációk után ingatlant vásárolt az egyetem szükségleteire. Szőcs szerint a vele kapcsolatos problémák mindig akkor merülnek fel, amikor egyéb gond van az RMDSZ-ben. Ott most az a gond - idézte a lap Szőcsöt - hogy a magyar kormány nem nekik, hanem egy vallási jellegű magánegyetem alapítására adta a kétmilliárd forintot. Tőkés László a Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott sajtónyilatkozatában kifejtette: tudomására jutott, hogy a Népszabadság "leleplező" cikket szándékszik közzétenni, amelyben az ő személye is érintett. Ezért felkérte a lap főszerkesztőjét, hogy tegyék lehetővé az ügy előzetes tisztázását, és csak abban az esetben vigyék nyilvánosság elé az ügyet, amennyiben ez a tisztázás sikertelennek bizonyulna. A főszerkesztő erre ígéretet tett, a cikk mégis megjelent, anélkül, hogy Tőkés Lászlónak vagy az Illyés Alapítványnak az álláspontját ismertették volna. Tőkés szerint az írás politikai célzata egyértelmű: lejáratni azokat a közéleti személyiségeket, akik 1992-ben, az RMDSZ akkori országos vezetőségének tagjaiként magyar ökumenikus egyetemet kíséreltek meg létrehozni, és ezáltal az erdélyi magyar egyházfők egyetemalapítási kezdeményezését hitelteleníteni. Tőkés László püspök sajtónyilatkozatában kifejtette: az Illyés Alapítvány 2,5 millió forintos pályázati támogatásáról csak most, a Népszabadságból értesült. A Szőcs Géza által jegyzett pályázat sorsáról mind ez ideig semmiféle információval nem rendelkezett, annak felhasználásához semmi köze nem volt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata mellékelte azt a nyilatkozatot is, amely az erdélyi magyar egyházak elöljáróinak 1992. január 17-i tanácskozásán született. Ebből kiderült: az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői egyetértettek Szőcs Géza szenátornak egy felekezetközi erdélyi egyetem létrehozásáról szóló javaslatával, amelyet az állami egyetemként létrejövő magyar nyelvű Bolyai egyetem előkészítésének tekintettek, és támogatták az egyetem létrehozása célját szolgáló alapítvány létrehozását. - Az érintettek közül Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette: tudomása szerint semmilyen alapító bizottság nem alakult. Arról sincs tudomása, hogy valaki valamiféle pályázatot nyújtott volna be egyetem kapcsán az Illyés Alapítványhoz, és hogy erre 2,5 millió forintot vett volna fel. 1992-ben, az RMDSZ akkori 15 tagú elnökségében valóban szó esett egy ökumenikus magyar egyetem létrehozásáról, az ötletet pedig többen támogatták, de semmilyen konkrét lépésre nem került sor - nyilatkozta Patrubány. Szilágyi Zsolt képviselő a Szabadságnak kijelentette: a sajtóból értesült a hírről, és neki sincs tudomása arról, hogy az Illyés Alapítvány milliókat adott volna ökumenikus erdélyi egyetemre. A képviselő ugyanakkor elmondta: semmilyen egyetemalapító bizottságban nem volt benne, a budapesti lap pedig ellenőrizhetné hírforrásait. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Erdélyi Ökumenikus Magyar Egyetem - már 1992-ben Az ökumenikus egyetem céljaira felvett két és fél millió forint elsikkasztásával vádolják az egykori alapító bizottság tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./"

Dec. 5-én, vasárnap Ion Tuculescu életmű-kiállításának megnyitásával Budapesten megkezdődtek a Román Kulturális Napok rendezvényei, amelyek december 8-án zárulnak. Prőhle Gergely, a magyar kulturális tárca közigazgatási államtitkára ismertette a rendezvény jelentőségét, majd Monica Dumitrescu, a román kulturális miniszter főtanácsadója méltatta az eseményt. A rendezvények: Játsszunk Shakespeare-t c. kortárs balett, a Chantant au lait című Maia Morgenstern-féle előadói est, a Pogány kisasszonyok nevű jazzzenekar koncertje, Nora Agapi fotótárlata és a Nottara Színház Jelmezek c. pantomim előadása. - Dec. 4-én Román Nemzetiségi Kulturális Napot tartottak Budapesten a helybeli, mintegy 300 tagot számláló Román Egyesület tagjai. Az egyesület elnöke, Roxin László az ez alkalommal rendezett fórumon elmondta: a nyelvi asszimiláció oly mértékben veszélyezteti a magyarországi románságot, hogy a román nyelvet az iskolában idegen nyelven kellene tanítani, hogy a fiatalok valóban megtanuljanak románul. /(Cseke Gábor): Román kulturális napok Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma az erdélyi alkuratórium működését példásnak tekinti, annak munkáját 1993-ban történt létrehozása óta semmilyen bírálat, megjegyzés nem érte - hangsúlyozta Kelemen Hunor, az alkuratórium tagja, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZET) elnöke, miután a SZET ülésén jóváhagyták az erdélyi alkuratórium hét szaktestületének személyi összetételét, elfogadták a szaktestületek jövő évi stratégiáját. A magyarországi és az erdélyi magyar sajtóban jelentek meg olyan cikkek, amelyek szerint az Illyés Közalapítvány pénzeit, nem a megfelelő módon osztották el, nem volt átláthatóság. Ezt a budapesti kuratórium már cáfolta, Kelemen Hunor is visszautasította. /Hogy lehet valamit megszüntetni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Dec. 4-én tartották meg az Apáczai Csere János Líceumban Kolozsvár, valamint Kolozs megye magyar tagozatos iskolái részvételével az Aranka György Helyesírási Versenyt. Százzal több V-XII-es diák vett részt az idén a vetélkedőn, mint tavaly, összesen 223-an voltak. A nyertes diákok továbbjutnak a regionális döntőbe, majd Magyarországon részt vehetnek a nagyobbak februárban Gyulán, az Implom József Helyesírási Versenyen, a kisebbek májusban, Budapesten, a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen. /Szabó Csaba: Százzal több diák vett részt, mint tavaly Sikeres volt az Aranka György Helyesírási Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 2-án Molnár Dénes erdélyi grafikusművész 63 munkájából nyílt kiállítás Erdélyi templomok címmel Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlatot az Erdély Művészetéért Alapítvány támogatta. /Erdélyi templomok - Molnár Dénes kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./