"Okt. 23-án a határon túli magyar fiatalok számára szervezett konferencián Budapesten az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament és a Rákóczi Szövetség. A konferencián Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kifejtette, hogy a kárpát-medencei magyar nyelvi közösség, mint virtuális nemzet, gazdasági szempontból is tényezővé válhat. Magyarországra eddig mintegy 20 milliárd dollár tőke érkezett, miközben a magyar vállalkozók mindössze pár száz millió dollárt fektettek be külföldön. Ennek is csak egyharmada működik a Kárpát-medencében - állapította meg. " Az erősödő gazdasági kapcsolatok nem csak az elszakadt magyaroknak, de a szomszédos országoknak is előnyére válhat. A magyarlakta részeken keresztül erős történelmi és infrastrukturális kapcsolat köti össze a szomszédos államokat - hangsúlyozta az előadó. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, valószínűsíthető, hogy még novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. /Konferencia a határon túli magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./"

Okt. 23-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa /MKT/. Az MKT korainak tartja annak eldöntését, hogy induljon-e RMDSZ-es polgármester-jelölt a jövő évi helyhatósági választásokon vagy sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta, okt. 19-én az egyházi vezetők, a civil szervezetek és az RMDSZ képviselői eldöntötték: az egyetemet létrehozandó alapítvány bejegyzésének minél hamarabb meg kell kezdődnie. A 2 milliárd forintos támogatás kezelője a Határon Túli Magyarok Hivatala, az összeget pedig egy budapesti programiroda fogja menedzselni, amelynek kolozsvári fiókja is nyílik. - Az MKT az etikai bizottság javaslatával egyetértve megrovásban részesítette Bucur Ildikó tanácsost, mert városi tanácsosi tisztségét kihasználva saját érdekeinek érvényesítésére befolyásolta a polgármesteri hivatal különböző szerveit, illetve nem határolódott el a férje magyarellenes kijelentéseitől. /Székely Kriszta: Várakozó állásponton a megyei RMDSZ Korai még önálló polgármester-jelölésről dönteni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

"Kovács László, az MSZP és Teodor Melescanu, az SZRP elnöke okt. 23-án találkozott Budapesten. A Magyar Szocialista Párt és a Szövetség Romániáért /ApR/ nevű párt vezetői aggodalmuknak adtak hangot a magyar-román kapcsolatok "látható romlása" miatt. Megbeszélésükön megállapították, hogy "a jelenlegi magyar és román kormány baklövései, erőszakolt lépései" vezettek a két ország közötti kapcsolatok romlásához. A két pártvezető véleménye szerint "egyes negatív reakciók, így például az Aradon történtek elkerülhetők lettek volna". /Kovács László és Teodor Melescanu aggódnak a magyar-román kapcsolatokért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Mediafax hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a magyar- román alapszerződés idején Kovács László az akkori magyar, Teodor Melescanu pedig az akkori román kormány külügyminisztere volt. Kovács László leszögezte, hogy a magyar-román viszonyt nem értékelte Teodor Melescanuval folytatott okt. 23-i, budapesti megbeszélésén. Közölte: a találkozó nem hivatalos jellege miatt fel sem vetődött, hogy az bármiféle sajtónyilvánosságot kapjon. Közös álláspontot nem alakítottak ki - hangsúlyozta Kovács László. /Aggódtak vagy nem aggódtak? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./"

Budapesten a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, az 1956-os forradalom hőseire és áldozataira emlékező koszorúzás után, az idén negyedik alkalommal adták át az Arany János-díjakat és jutalmakat. A hat díjazott író között (Kabdebó Tamás - Nagy-Britannia, Rákosy Gergely, Kertész Ákos, Olasz Sándor, Tóth Erzsébet - Magyarország) Erdélyből Lászlóffy Csaba vehette át Jókai Annától szépirodalmi munkássága szakmai elismeréséért a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa kuratóriumának jutalmát. /Kiosztották az Arany János-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

"Október 22-24-én a Rákóczi Szövetség által immár hetedik alkalommal szervezett budapesti 1956-os megemlékező ünnepségeken a Magyarországot övező országokban élő magyar fiatalok népes csoportja vett részt. Az ünnepségen többek között jelen volt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A "Gloria Victis" elnevezésű négynapos rendezvénysorozat keretében kárpát-medencei ifjúsági találkozóra, történelmi vetélkedőre, előadásokra, filmvetítésre, fáklyásmenetre, koszorúzásra, koncertre, valamint konferenciára került sor. Az ünnepélyes megnyitót október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában tartották. Ezen többek között jelen volt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Deutsch Tamás kifejtette, hogy az 1990-es generáció megvalósíthatta azokat az álmokat, amelyeket 1956-ban vérbe fojtottak. Ahogy felszólalásukban a határon túli fiatalok is elmondták, a magyar nemzet szabadsága nem csupán Magyarország szabadságát és demokráciáját, hanem a hazánkkal szomszédos országok szabadságát és demokráciáját kell jelentenie. Ez mindenféleképpen üzenete a magyar szabadságküzdelemnek. Halzl Józsefet, az Illyés Közalapítvány és a Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta, szeretnék, ha az 1956-os ünnepségeknek a Rákóczi Szövetség szervezte rendezvény lenne a magja. Egy kivételével a parlamenti pártok részt vesznek rendezvényükön. /Kiss Olivér: Kárpát-medencei fiatalok megemlékezése ?56-ról Exkluzív interjú Deutsch Tamással és Halzl Józseffel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./"

Gyergyószentmiklóson okt. 23-án emlékeztek az 1956-os forradalom 43. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta, a templomból a jelenlévők a temetőbe, a Politikai Áldozatok Emlékművéhez vonultak, ahol elsőként a közelmúltban 56-os vitézzé avatott Salamon László emlékezett a forradalomra. Dézsi Zoltán prefektus beszédében kitért arra, hogy a mai nemzedéknek jobban kellene ismernie történelmét. - A gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót október 2-án Vitézzé avatták Budapesten. A magyarországi Vitézi Rend elismert tagszervezete a nemzetközi lovagrendek társaságának. Tagjai lehetnek, akik az I. és II. világháborúban, valamint az 1919-es Kommün leverésében kiemelkedő haditettet hajtottak végre. 1956 után a rend úgy döntött, hogy a forradalom vitéz harcosait is fölveszi tagjai közé. Október 2-án 60 volt 56-os harcost avatott Vitézzé Holl Ferenc főkapitány Budapesten, s a hatvan vitézből egyetlen egy erdélyi, Salamon László, aki részt vett a Bem téri, és a többi utcai tömegtüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításában, s aki tetteiért később Romániában nehéz börtönéveket viselt el. Nem ez az első kitüntetése. Részesült már a Magyar Köztársaság, a Volt Politikai Folyok Szövetsége, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és Pongrácz Gergely 56-os corvinközi parancsnok személyes kitüntetésében, és magáénak tudja az Angol Egyesült Királyság Bradford-i 56-os Politikai Szervezetének érdemkeresztjét is. /Gál Éva Emese: 1956 emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

"Okt. 26-án a nemzeti és vallási kisebbségben élők sajátos helyzetét elemezték Félixfürdőn a nemzetközi egyházi és etnikai kisebbségügyi értekezlet előadói. Tőkés László püspök igehirdetésével kezdődött a tanácskozás. Az erdélyi, délvidéki és felvidéki beszámolókból az világlott ki, hogy az egyháznak igen nagy szerepe van a nemzetmegtartásban. A kisebbségi létnek megvannak a hasonlóságai, főként a kommunista utódállamokban. Dr. Tőkéczki László budapesti professzor beszélt egyház és nemzet viszonyának politikai vetületeiről, majd dr. Kiss Gy. Csaba a magyar nemzeti és vallási összefüggésekről értekezett. A rendezvény okt. 27-én ér véget. /Tünde: Mit jelent kereszténynek lenni kisebbségiként? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27., Egyházi-etnikai kisebbségügyi értekezlet Félix-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Az értekezleten 13 ország egyházi vezetői, teológiai és egyetemi tanárai vitatták meg a nemzeti és vallási önazonosság összefüggéseit, a nemzeti és vallási kisebbségek védelmét. Az értekezletről kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a résztvevők olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövőjét, amely "a teremtés rendje szerinti sokféleség gazdagságában a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi". A kisebbségi autonómiák a leghatékonyabb kisebbségvédelem eszközei lehetnek. /Nemzetközi református értekezlet a kisebbségekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"

Okt. 27-én Budapesten a Nemzeti Tankönyvkiadó Magyar tankönyvek a külhoni új nemzedéknek címmel tanácskozást rendezett. A konferencián határon túli magyar pedagógus- szövetségek, illetve az anyaországi felelős szervek képviselői áttekintették a külhoni magyar tannyelvű oktatás és az azt megalapozó tankönyvkiadás és -ellátás helyzetét. A Nemzeti Tankönyvkiadó álláspontja szerint, a határon túli saját készítésű könyvek fejlesztése mellett, megoldást jelenthet az úgynevezett adaptált, a helyi igényeknek megfelelően átdolgozott kiadványok felhasználásának szélesítése. Burus Botond a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében elmondta, hogy a romániai magyar tankönyvkiadók nem érdekeltek közvetlenül a magyar tankönyvek készítésében, mivel az számukra ráfizetéses az alacsony példányszámok miatt. Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szószólója elmondta: a vajdasági iskolákban csak hivatalos, szerb nyelvből fordított könyvekből lehet tanítani. /Tankönyvek a határon túli új nemzedéknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

A bukaresti táblabíróság jövő héten tárgyalja másodfokon a tíz évvel ezelőtti forradalom alatt, Kézdivásárhely főterén történt lincselés ügyét, amelyben elsőfokon már több személyt börtönbüntetésre ítéltek - közölte Fazakas Csilla, a vádlottak ügyvédje okt. 29-én Budapesten, a Magyarok Házában tartott sajtótájékoztatón. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke szerint etnikai alapú, koncepciós perről van szó, amelynek célja a székelyföldi magyarok megleckéztetése. 1989. december 22-én Kézdivásárhely főterén a népharag végzett Aurel Agachéval, aki több ártatlan embert hurcolt meg és bántalmazott működése alatt. A volt rendőrfőnököt 1993-ban Ion Iliescu mártírhősnek nyilvánította, majd ez a döntés üldözések sorozatát indította el Romániában, hét évvel a történtek után pedig vádat emeltek a Kézdivásárhelyen történtek ügyében. Az idén februárban Sepsiszentgyörgyön kihirdetett ítéletben több évi börtön- és pénzbüntetésre ítélték Paizs Ottót, Filip Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát, és felfüggesztett szabadságvesztésre Reiner Antont. /Sajtótájékoztató a Magyarok Világszövetségénél. Agache-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

Okt. 29-én két erdélyi származású, jelenleg Budapesten élő festőművész, Zsombori Erzsébet és Szenczy Zoltán munkáiból nyílt kiállítás Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében. Mindkét művész Kolozsváron kezdte pályafutását. /Zsombori Erzsébet és Szenczy Zoltán kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

Marosvásárhelyen a Pro Európa Liga /PEL/ hamarosan fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Egyik legnépszerűbb rendezvénye a Demokrácia Kollégiuma, mely amolyan társadalmi-politikai, egyéves szabadegyetem középiskolások és egyetemi hallgatók részére. Szokoly Elek, a liga ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kollégium olyan alternatív oktatási forma, mely az iskolai oktatás bizonyos fajta hiányosságait igyekszik pótolni. Támogatóit között van az Európa Tanács bukaresti kirendeltsége és a Nyílt Társadalomért (Soros) Alapítvány. Eddig 114 marosvásárhelyi és Maros megyei fiatal végezte el a (természetesen tandíjmentes) kollégiumot, akik közül többen már a sajtóban dolgoznak, szervezeteket vezetnek. Idén csak 26-on lehetnek a kollégium hallgatói, mert az anyagi keret csak ennyi hallgató programjának finanszírozását teszi lehetővé, melyben egy évzáró, több napos bukaresti és budapesti út is szerepel, ezek keretében a hallgatók a magyar és román államelnökökkel, miniszterelnökökkel, házelnökökkel találkoznak, ismerkednek. /Máthé Éva: Európai gondolkodásmódra tanít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

"Okt. 28-án Budapesten tartott előadást Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke. A találkozót "Erdély, ha felnő - Van-e lehetőség Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására?" témakörben hirdették meg. Sabin Gherman ismertette a Pro Transilvania Alapítványt, majd csoportosulásuk pártalakítási tervét. Egyes felszólalók vitatták Sabin Ghermannak azt a kijelentését, hogy Erdélyre a tolerancia szelleme jellemző, addig, amíg a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi románok 52 százaléka tartja azt a magyarokról, hogy nem lojálisak a román államhoz, s ugyanok megválasztják Funar urat kétszer is. /Guther M. Ilona: Erdély, ha felnő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./"

Okt. 31-én a pákozdi (Magyarország) doni emlékkápolnánál örök nyugalomra helyezték a Don-kanyarban elesett ismeretlen katona földi maradványait, amelyet okt. 30-án szállítottak haza. A koporsót katonai ünnepség keretében fogadták a tököli repülőtéren. A katona földi maradványaira a Dontól 300 méterre találtak rá. A 38-40 év körüli férfit valószínűleg 1943 januárjában ölte meg egy gránátszilánk. Becslések szerint a Don-kanyarban ekkor 10 nap alatt összesen 147 ezer magyar pusztult el. /Pákozdon eltemették a Donnál elesett ismeretlen katonát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 1./ Ökumenikus gyászszertartás keretében, katonai tiszteletadással helyezték végső nyughelyére a Don-kanyar Emlékkápolna szarkofágjában az elesett ismeretlen magyar katona földi maradványait. Göncz Árpád köztársasági elnök kifejtette: a magyar településeinken mindenütt emléktáblák, emlékoszlopok őrzik a világtörténelem két, talán legvéresebb háborújában elesettek nevét. Azokét, akik - ma már nyugodt lélekkel mondható - áldozatok voltak, s akiket megillet a tisztelet, mert katonahalált, hősi halált haltak. Tisztességben képviselték hazánkat a Don mellett is, ahol az óriási túlerővel vívott csatában három nap alatt felőrlődtek, a fegyverek, a tömeg ereje legyőzte őket. Az egyházi szertartás keretében mondott imát az ő és hős társai lelkiüdvéért Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Márkus Mihály református püspök, valamint Labosa Lajos evangélikus püspök-helyettes, Fröhlich Róbert dandártábornok, vezető tábori rabbi pedig emlékbeszédet mondott. /Végső nyughelyén az ismeretlen magyar katona. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

Okt. 26-án, Asztalos Ferenc parlamenti képviselő Budapesten részt vett a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottsága alakuló ülésén, ahol a napirendi pontok között szerepelt: az Oktatási Szakértői Bizottság feladata és működésének keretfeltételei, - a határon túli magyar oktatásfejlesztési koncepció tárgya és kidolgozásának ütemterve, a határon túli magyar oktatást támogató intézmények rendszere, működésének értékelése, a határon túli oktatási és tudományos műhelyek nyilvántartási rendszere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2. -1592. sz./

Nov. 2-án Nagyváradon a Nyílt Társadalomért Alapítvány kolozsvári fiókjának képviselője, Kali Zoltán tájékoztatott a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos legújabb programokról. A meghirdetett pályázatok között szerepel a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatok fejlesztése, művészet a fejlődő etnikai közösségekben, Kolozsvárott szervezendő tanfolyamokon való részvétel, melyeken budapesti szakértők tartanak előadásokat. /Civil szervezetek. Új pályázati lehetőségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./

Nov. 2-án Budapesten, a Magyarok Házában átadták a húsz évvel ezelőtt létrehozott Bethlen Gábor Alapítvány idei kitüntetéseit. Bethlen Gábor-díjat kapott Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Tamási Áron-díjban részesült Cselényi László, a Duna Televízió rendezője. Márton Áron püspökről elnevezett emlékérmet kapott az erdélyi Berszán Lajos atya /Gyimesközéplok/, a Nyugat-Európában élő Prágay Dezső és a felvidéki Zalabai Zsigmond /Somorja/. Az alapítvány azokat jutalmazza évente, akik munkájukkal az egyetemes magyar kultúra értékeit gyarapítják a határokon belül és kívül, továbbá tevékenységükkel hozzájárulnak a közép-európai népek megbékéléséhez, szellemi együttműködéséhez. /Kiosztották a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 11-12-én tartja második ülését Budapesten. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására a találkozón a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt. Az ülésen Orbán mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Értesüléseink szerint a budapesti konferencián az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli. A MÁÉRT áttekinti a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén az alakuló ülés óta eltelt időszak főbb fejleményeit, és megvitatja a hat szakbizottságának eddigi munkájáról szóló jelentéseket. A Magyar Állandó Értekezlet hat szakbizottságot hozott létre, amelyek több javaslatot tettek az értekezlet napirendjére vonatkozóan. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ülésezett az Operatív Tanács Egyeztetett RMDSZ-álláspont a Magyar Állandó Értekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

"Brassóban okt. 29-31-e között rendezték meg a hatodik alkalommal megtartott Bartalis János Szavalóversenyt, melyet a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezett. Az ország minden tájáról jöttek részvevők, sőt győri és budapesti vendégek is voltak. Banner Zoltán. a zsűri elnöke kiemelte a szervezőnek, "a lényegében egytagú Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnökének, Bódog Erzsébetnek" a munkáját. - Banner megdöbbenten hallotta, hogy Erdélyben a tankönyvkészítők kiveszik a tanagyagból Bartalis költészetét. /VI. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./"

"Nov. 11-12-én tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második ülését Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt a találkozón. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A szakértői bizottságok beszámolóival kezdi meg kétnapos munkáját a Magyar Állandó Értekezlet november 11-én Budapesten" - közölte Szabó Tibor HTMH-elnök. A nyitónapon Szabó Tibor tart majd tájékoztatót az elmúlt időszakról. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter is. Szót kapnak továbbá a határon túli meghívottak és a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Szabó Tibor véleménye szerint a találkozón feltehetőleg hangsúlyosan szerepelnek majd az integrációval kapcsolatos kérdések, valamint a jugoszláviai események. A HTMH elnöke fontosnak nevezte, hogy ez az intézményi találkozás rendszeres és természetes kapcsolati formává váljon. Az értekezlet szervezése során valamennyi határon túli szervezettel egyeztetnek. A rendezvény az újságírók előtt zárt, de a tervek szerint az eseményhez kapcsolódóan sajtótájékoztatót tartanak majd. Magyar Állandó Értekezlet lesz Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nov. 11-12-én rendezik Budapesten a második Magyar Állandó Értekezletet. Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Tőkés László püspök nyitják meg az értekezletet, és vitaindító előadást tart Duray Miklós és Németh Zsolt. Az értekezleten részt vesznek a magyarországi parlamenti képviselettel rendelkező pártok képviselői, a határon túli magyar szervezetek közül pedig azok, amelyek parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkeznek. /November 11-12. - MÁÉRT. Szó lesz az erdélyi magyar egyetemről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A budapesti magyar-magyar csúccsal és integrációval kapcsolatban az Index webmagazin kérdéseket gyűjt és továbbít öt magyar politikusnak: Bugár Bélának, Kasza Józsefnek, Markó Bélának, Németh Zsoltnak, Szabó Tibornak. A kérdések között szerepel, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot szereznek-e a választásokon, az egyik kérdező szerint Tőkés László szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. /Cseke Gábor): Virtuális magyar-magyar csúcs: További kérdések magyar politikusokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Magyar Állandó Értekezlet keretében október 26-án oktatási szakbizottság alakult Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A bizottság elnöke Gál András Levente magyarországi államtitkár. Az ülésen az RMDSZ színeiben Asztalos Ferenc képviselő volt jelen. A szakértői bizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg, illetve jelentéseket tesznek a magyar kormánynak. Az ajánlások, jelentések nyomán a magyar kormány jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezheti. - A határon túli magyar nyelvű oktatást támogató magyarországi intézmények vizsgálatába be kell vonni az Apáczai Közalapítványt, a Domus programot, az Illyés Közalapítványt, a magyar felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatait, a Magyar Nyelvi Intézetet, a magyar ösztöndíjtanácsok rendszerét, a Márton Áron Szakkollégiumot és a Nemzetközi Hungarológiai Központot. Egyetértettek abban, hogy el kell készíteni a határon túli magyar tudományos műhelyek kataszterét. Pályázati rendszer alapján kell kijelölni azokat, akik bekapcsolódnak a kutatási programba, igénybe kell venni a határon túli szaktekintélyeket, tudományos kutatóműhelyeket is. /Jakab Árpád: Kétes protekció helyett biztos pályázati rendszert akarnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

"Megjelent a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat októberi száma. Ebben Kovách Géza udvarhelyi születésű történész Haynau első aradi áldozatai címmel közölt tanulmányt. Dr. Németh Kálmán, a bukovinai Józseffalva plébánosa budapesti útjára (1937-ben) készített "emlékiratában" a moldvai csángóknál folytatott missziós tevékenységéről és a bukovinai magyarok helyzetéről számolt be. A plébános Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts és Józseffalva lakóinak Bácskába történt áttelepítését irányította. /Megjelent a Székelyföld. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./"

Nov. 5-7-e között Szilágycsehben tartották meg a Partiumi Diákszínjátszók Seregszemléjét. Szórakoztató rendezvények is zajlottak, a nagyváradi Matyi Műhely Zenés Meseváros című játéka a legfiatalabbaknak szólt. A szatmárnémeti Harag György Társulat színművészei is felléptek, a szamosújvári Kaláka együttes táncházat rendezett. A fellépő diákszínjátszók között volt a nagyváradi Szent László Római Katolikus Szeminárium Szószátyárok, a nagykárolyi, a zilahi, a szilágysomlyói elméleti líceum, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium Madipó, a zilahi Pedagógiai Líceum Vidámsarok, az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Középiskola Gaudeámus, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum és a Szilágycsehi Művelődési Ház Tövishát nevű együttese. - A kerekasztal-megbeszélésen elhangzott: tanulmányozni fogják a diákszínjátszók nyári táborozási lehetőségét. /Diákszínjátszók fesztiválja. Az anyanyelv ápolása nem mellékes cél. = Romániai Magyar Szó (Budapest), november 11./ A seregszemlén három Szatmár megyei diákszínjátszó csoport /két nagykárolyi csoport, a Római Katolikus Líceum és az Elméleti Líceum csapata, valamint a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium színjátszó csoportja/ vett részt. /Szatmár megyei diákszínjátszók Szilágycsehben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./

"Nov. 8-án Nagybányára látogatott Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul. Ellátogatott Nagybányán a Németh László Középiskolába, ahol ma már több mint 400 magyar diák tanulhat anyanyelvén. Ekkor érkezett Budapestről Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége, élükön Szász Zoltán, az MTA Történeti Intézetének vezetője, velük tartott Berkesi Zoltán, a Nagybányáról kivándorolt sikeres üzletember , aki támogatja hajdani városát, Nagybányát. Az RMDSZ-székházban megtartott találkozón Alföldi László átadta az MTA idei kitüntetettjének Metz József ny. pedagógusnak a Pro Cultura Hungarica díjat. Szász Zoltán, aki valaha Metz József magyar- és történelemtanár tanítványaként éppen Nagybányán "jegyezte el" életét a történelemmel, meleg szavakkal emlékezett a "mester" immár nyolc és fél évtizedet kitöltő tudományos-oktatói-alkotói-kutatói- írói tevékenységéről. Metz József munkásságában a természet, a várostörténet, a helytörténet, a gazdaságtörténet együtt szerepel. A főkonzul útja Koltóra vezetett, ahol a magyar kezdeményezés révén felállított Petőfi-Szendrey bronzszobrot és kastélyban levő Petőfi Sándor Múzeum relikviáit tekintette meg. /Farkas E. Zoltán: Ismerkedő látogatás és elismerő oklevél-átadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ A 85 éves Metz József hely- és művelődéstörténész Arad megyében született, 1940 óta él Nagybányán, a helység és környéke történetének kiváló ismerője, művelődési és turisztikai értékeinek kitartó kutatója lett. 1957-ben egyike volt az érmindszenti Ady Endre Emlékház létrehozóinak. 1990 után a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület kiadásában megjelenő EMKE Füzetek kezdeményezője és gondozója. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1998-ban Kun Kocsárd Díjjal ismerte el munkásságát. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./"

Németh Zsolt politikai államtitkára elmondta, hogy Budapesten egyeztetnek a magyar kormány képviselői az RMDSZ csúcsvezetőségével a romániai magyar egyetem működtetésének, illetve a költségvetésben elkülönített kétmilliárd forint felhasználásának konkrét formáiról. Hamarosan létrejön az a programiroda a Határon Túli Magyarok Hivatalában, amely a romániai magyar egyetem működésének kereteivel foglalkozik. A mostani romániai parlamenti ciklusban már nem jöhet létre a magyar állami egyetem Romániában, ezért az elkülönített összeget 2000-ben az egyházi hátterű romániai magyar alapítványi egyetem létrehozására fordítják. /2000-ben egyházi alapítványi magyar egyetem. = Erdélyben Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 11-én kezdi kétnapos tanácskozását Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely megalakulása óta második alkalommal ül össze. A konferencián részt vesznek a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnökök képviselik. A MÁÉRT célja áttekinteni az alakuló ülés óta eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitika terén, továbbá megvitatni a hat - oktatási, gazdasági, szociális, jogi, önkormányzati, kulturális, illetve az európai integráció kérdéseivel foglalkozó - szakbizottság eddigi munkájáról szóló jelentéseket. Várhatóan napirendre kerül a vajdasági magyarok autonómia-koncepciója, illetve az erdélyi magyar egyetem kérdése is.- Markó Béla elmondta: az értekezleten sok olyan kérdés van, amit vita tárgyává kell tenni. Az RMDSZ mindenekelőtt a két ország közti gazdasági kapcsolatok alakulására kíván hangsúlyt fektetni. Az utóbbi időben a szövetségi elnök elégedetlen ezeknek a kapcsolatoknak az alakulásával. Nagyon jó, ahogy az utóbbi időben a magyar-magyar kapcsolatok intézményesültek, bizonyos stratégiák azonban még mindig tisztázatlanok - mondotta Markó. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: tanácskozás egyik fontos kérdése az, hogy milyen formában lehet majd beépíteni a magyar jogrendszerbe a határon túli magyarság magyarországi jogállását. Elsősorban a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát kell biztosítani - közölte az államtitkár, hangsúlyozva: a magyar parlamenti pártok között nincs konszenzus ebben a kérdésben. /Sz. K. [Székely Kriszta]: November 11- 12. - Magyar Állandó Értekezlet Markó: Tisztázni kell a támogatási stratégiákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"A budapesti Szent László Alapítvány adományaként két új géppel bővült nemrég a nagyváradi Szenczi Kertész Ábrahám Nyomda. A fejlesztés lehetővé teszi az egyházi sajtó bővülését, melynek része, hogy a Harangszó című gyülekezeti lapot az egyház immár saját eszközeivel képes előállítani. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László református, illetve Tempfli József katolikus püspök, azzal üdvözölve egymást, hogy "végre nem csak külföldön találkozunk". Fórizs Attila igazgató hangsúlyozta: nyomdai kapacitásuk megduplázódott. A tervek szerint decemberben hagyja el a nyomdát Tőkés László Remény és valóság című munkája. /Szűcs László: Gépavató a Szenczi nyomdában. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./"

Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./