Egyformán kell elítélni a nácizmust és a kommunizmust, mert mindkettő zsarnoki, gyilkos rendszer – az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában egy múlt heti konferenciának, valamint közmeghallgatásnak volt ez a központi üzenete. A konferenciát Tőkés László EP-képviselő rendezte romániai és bulgáriai előadókkal, akik elsősorban a kommunizmus kisebbségellenes jellegét emelték ki. A közmeghallgatást az Európai Unió cseh elnöksége szervezte. A kezdeményezés Csehországból indult. Tavaly júniusban egy Prágában tartott konferencia résztvevői fogadtak el nyilatkozatot az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében /Prágai nyilatkozat/. A dokumentum szorgalmazta, hogy a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket nyilvánítsák az emberiség ellen elkövetett bűnöknek, amiként a náci bűntettekkel tette a nürnbergi törvényszék, és Európa országaiban vezessenek be olyan törvényeket, amelyek alapján el lehet ítélni a kommunista bűntettek elkövetőit, és kárpótolni lehet a kommunizmus áldozatait. A brüsszeli konferenciát a román delegáció néhány demokrata-liberális párti (PDL) képviselője zavarta meg, akik kifogásolták Tőkés László megállapításait. A püspök a román asszimilációs politika továbbéléséről beszélt. A csángómagyarok asszimilációját hozta fel példakén, megemlítvén, hogy az anyanyelvhasználatot a templomban megtagadják, az iskolában korlátozzák. Nicolae Vlad Popa EP-képviselő felemelt hangon jelentette ki: aki ma román asszimilációról beszél, meghamisítja a valóságot. Tőkés László válaszában megerősítette korábbi kijelentéseit. Példaként a székelyföldi ortodox és karhatalmi térhódítást említette. Gál Kinga fideszes képviselő úgy vélte, a régi reflexek továbbélését tükrözi az is, hogy a román hatóságok megpróbálták megakadályozni Sólyom László magyar köztársasági elnök március 15-i romániai látogatását. Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet igazgatója elmondta, a régi rendszer politikai rendőrségének tagjai a rendszerváltás után is aktívak maradtak. Nagy Mihály történész a magyar történelmi egyházak kommunista elnyomásáról tartott előadást. /Gazda Árpád: Kommunistaellenesség az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Ünnepélyesen felavatták március 31-én Brüsszelben az Európai Parlament központjában az Antall József néhai magyar miniszterelnökről, valamint a Willy Brandt egykori német kancellárról elnevezett két új épületszárnyat. Ugyancsak felavatták az új és a régi épületeket összekötő, Konrad Adenauer volt német kancellárról elnevezett átjáró folyosót. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke beszédében méltatta mindhárom államférfit – Adenauert a háború utáni talpra állás és a szomszédokkal való megbékélés, Brandtot a keleti politikai nyitás, Antallt pedig az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítéséhez való hozzájárulás okán. Az EP Elnöksége januárban döntött arról, hogy a két új brüsszeli épületszárny egyikét Willy Brandtról, a másikat pedig Antall Józsefről nevezik el. Az indítványnak heves ellenzői is akadtak, elsősorban a romániai demokrata-liberális képviselők soraiban. Egyikük, Rares Niculescu, a román néppárti küldöttség egyik tavaly januári zárt ülésén kijelentette: Antall József horthysta és szélsőséges politikus volt. /Felavatták az EP Antall-épületét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

A román–magyar viszonyt megzavaró fölösleges hangulatkeltéssel, történelemhamisítási próbálkozással vádolta meg Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő két román képviselőtársát. A politikus levélben kérte fel a szintén a szocialista frakcióhoz tartozó Adrian Severint és Victor Bostinarut, halasszák el konferenciájukat, amit Közép- és Kelet-Európa politikai stabilizációja az első világháború után: a Magyar Szovjet Köztársaság bukása címmel rendeznek Brüsszelben. Tabajdi már a konferenciának címét is megdöbbentőnek tartja. „A történelmi tényeket veszi semmibe az, aki az 1919-ben megalakult Tanácsköztársaságot Szovjet Köztársaságnak nevezi” – érvelt a szocialista politikus, aki levelében történelemhamisítási kísérletnek minősíti a szervezők szándékait. Szerinte az Európai Parlament nem lehet terepe történelmi sérelmek megvitatásának. A rendezvényre szlovák, román és lengyel történészeket hívtak meg. A meghívottak között szerepel egy erdélyi magyar történész – a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára –, Hunyadi Attila neve is. /Cs. P. T. : EP: Tabajdi Severinék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP-képviselők által április 2-án megtartott „Politikai stabilizáció Kelet-Közép Európában az első világháború után – A Szovjet-Magyar Köztársaság bukása” című konferencia Románia szerepét taglalta az első világháború után bekövetkezett eseményekben. A konferencia előtt több magyar EP-képviselő hevesen tiltakozott a kampányízű akció témája ellen. A főként román egyetemekről meghívott előadók voltak többségben, de akadt lengyel és szlovák meghívott is, akik országaik szerepét ismertették a jelzett periódusban. Adrian Severin hangoztatta, nem a politikusok szerepe, hogy történelmi kérdésekben döntsenek, de a múltat el kell fogadni, tanulságait fel kell dolgozni. A román előadók azt hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy 1919-ben nem győzedelmeskedett a kommunizmus Kelet Európában és hogy Románia milyen fontos szerepet játszott a szovjet bolsevizmus előretörésének megállításában. Továbbá azt állították, hogy az első világháború után kialakult ingatag helyzetben Románia felelősen és sikeresen lépett fel a térség stabilizálási folyamatában. Összehasonlították Románia és Magyarország korabeli alkotmányos rendszerét, kiemelve, hogy míg Románia ekkor demokratikus ország volt, Magyarországon viszont bolsevik kommunista diktatúra volt. Szerintük Romániának kötelessége volt közbelépni, hiszen saját demokratikus berendezkedése függött ettől. Az előadók többször idéztek magyar közéleti személyiségek írásaiból, véleményeiből. Azt a látszatot próbálták alátámasztani, hogy a magyarok pozitívan viszonyultak a román bevonuláshoz és a katonai akcióhoz, sőt hálásak is voltak. A konferencián részt vett egy magyar történész is, Hunyadi Atilla, a Babes-Bolyai Egyetem egyik előadója, aki egy alkalommal helyesbített az egyik előadás kapcsán, kiemelte, hogy Károlyi Mihály kormánya nem volt bolsevik, a bolsevik kormány csak később alakult meg Magyarországon, és figyelmeztette kollégáit: különbséget kell tenni az események tárgya és következményei között. Hunyadi Atilla nem magához a konferencia témájához szólt hozzá, sokkal inkább egy sajátos történelemkoncepciót ismertetett, az ún. „interrelated history”-t, melynek lényege, hogy különféle népcsoportok a közös történelmi múltat együtt dolgozzák fel, egymás szempontjainak figyelembevételével. A konferencia kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő a plenáris ülésen egyperces felszólalásban foglalt állást. Hozzászólásában kiemelte: ilyen országnév, ilyen történelmi esemény nem létezett. „Elutasítok minden olyan politikai magatartást, mely nacionalista indítékkal alárendeli a nemzetállami érdekeknek azon történelmi kérdéseket, melyek összefüggnek egy állam területszerzési törekvéseinek utólagos megindokolásával. Elfogadhatatlan, hogy Magyarország 1918 novemberétől történt lerohanását, a román katonai megszállást és az ország kifosztását EP-képviselők égisze alatt szervezett eseményen regionális stabilizáló tényezőként értelmezzék itt, Európa szívében, Brüsszelben. A romániai magyar közösség nevében is határozottan tiltakozom román szocialista kollegáink cinikus magatartása és nacionalista indíttatású véleményformáló kísérlete, félrevezető tájékoztatási manővere ellen. ” /Konferencia az EP-ben a „Magyar-Szovjet Köztársaság” leveréséről. = Erdély. ma, ápr. 2./

Brüsszelben lobbizás kezdődött azért, hogy Románia szerepét felértékeljék a kommunizmus elleni harcban, ennek keretében nekimentek az „örök ellenségnek”, Magyarországnak. Adrian Severin vezetésével a napokban Politikai stabilizáció Kelet-Közép-Európában, a Szovjet Magyar Köztársaság bukása címmel nemzetközi konferenciát tartottak Brüsszelben. Az 1919-es román megszállás okozta pusztítás, nyugati megfigyelők szerint is, csak a tatárjáráséval mérhető: Magyarországon leszerelték a gyárakat, kiürítették a készáru- és nyersanyagraktárakat (csupán gyapjúból több száz vagonnal küldtek haza!), elhajtották az igás és haszonállatok százezreit, még a vetőmagnak félretett gabonát is rekvirálták. Ionel Bratianu mondta 1920. július 1-jén a román képviselőházban: „Nem nyugodhatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, míg Magyarországban az életképesség szikrája is van, nem érezhetjük magunkat biztonságban. ” És valóban nem nyugodnak. Budapesti látogatásakor Basescu elnök élesen visszaverte Sólyom László székelyföldi autonómia-igényét. /Sike Lajos: Stabilizálni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Sikeresen mutatta be a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárat Sebestyén-Spielmann Mihály, az intézmény osztályvezetője április 2-án Brüsszelben. A meghívás Sógor Csaba európai parlamenti képviselőtől érkezett, s hátterében az a szándék áll, hogy Marosvásárhely nevezetes bibliotékája és a Bolyai Múzeum felkerüljön az UNESCO világörökség-listájára. Spielmann Mihály a több mint kétszázezer kötetes Téka jelentőségéről tartott előadást. /Bodolai Gyöngyi: Brüsszelben a Téka. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Páskándiné Sebők Anna: „Búcsú” – az erdélyi magyar zsidó kultúra nyomában című filmjének rövidített, angol feliratos változatát mutatták be április 15-én, Brüsszelben. A rendezvényre Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő szervezésében került sor. Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő hangsúlyozta: vannak az EU-n belül is kihalásra ítélt, védelemre szoruló népek. Ezért szorgalmazta az egységes, uniós szintű kisebbségvédelem mielőbbi megvalósítását. /Egységes, uniós kisebbségvédelmet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Európában akkor sikeresek a magyar képviselők, ha a magyar ügyet tudják képviselni – mondta április 18-án Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Marosvásárhelyen ülésezett az EMNT, amelynek egyik fő feladata, hogy a szervezet átalakulását készítse elő az RMDSZ-szel nemrég született együttműködési megállapodások következményeként. Az EMNT közleményében beszámolt Tőkés László marosvásárhelyi beszédéről. Szerinte a választási összefogás során mozgósítani kell az erdélyi magyarokat. Idézte az EMNT választási üzenetét: „Legyen négy képviselőnk Brüsszelben!” Utalva az április 17-i fideszes programalkotó gyűlésére, kifejezte meggyőződését: legkésőbb 2010-ben új, nemzeti magyar kormány felállása várható, amelynek külpolitikáját erősítheti az európai parlamenti képviselők együttese Felvidéktől az anyaországon át Erdélyig. Nincsenek „külön magyar ügyek” – vélekedett a püspök, aki szerint Európában a magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha egy erős Magyarországhoz erős nemzetrészek hálózata csatlakozik. „Akkor egy tizenötmilliós nemzet hallatja szavát, és ez közép-kelet-európai szomszédaink viszonylatában számottevő lélekszám” – fogalmazott Tőkés. /Tőkés László: Európában a magyar ügyet kell képviselni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Az EMNT Választási Bizottsága megvitatta Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, majd javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben üdvözte a tanácskozást, ugyanígy Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnöke, valamint Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A „nemzeti lista” kudarcában meghatározó szerepe volt az SZNT és az Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségének, jelentette ki Tőkés László. Az RMDSZ-nek sem lehetett könnyű a döntés, hiszen többéves politizálásukat kellett felülvizsgálniuk. Ennek köszönhetően most a plurális összefogásról beszélhetnek. Szükséges az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács újjáalakítása. Amikor Székelyföld területi autonómiájáért harcolnak, akkor egyben kérik az érmelléki autonómiát is, a szilágysági önrendelkezést, a határ menti régiók tényleges „eurorégiókká” való alakítását, a személyi elvű és a kulturális autonómiát, hangsúlyozta Tőkés László. A Vásárhelyi Találkozó ünnepi pillanatai következtek: bemutatkoztak az EMNT jelöltjei. Dávid László, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt elhatározták a Sapientia-EMTE megalapítását, ennek eredményeként most magyar nyelvű egyeteme van Marosvásárhelynek, Csíkszeredának és Kolozsvárnak is. Ábrám Noémi a nők, az édesanyák szerepéből indult ki. Sylvester Lajos közíró, a Háromszék napilap munkatársa kijelentette, a menni vagy maradni dilemma igazi tétje abban áll: bárhol a világon arra kell törekednünk, hogy hasznára legyünk nemzetünknek. Lakatos Róbert filmrendező a vizuális kultúra fontosságát emelte ki. /Vásárhelyi találkozó – Újjáalakult az EMNT, személyi és pártérdekek fölött. = Erdély. Ma, ápr. 19./

Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő /Fidesz/ „A többnemzetűség laboratóriuma. A multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánátban” című, eredetileg angol nyelven készült és Habsburg Ottó ajánlásával Brüsszelben bemutatott kiállítását láthatták az érdeklődők Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban, a XIV. Bánsági Magyar Napok keretében. A tablók, térképek, dokumentumok, fényképfelvételek, portrék és szöveges magyarázatok mutatják be a két földrajzi egység etnikai arculatának alakulását a magyar királyság megalakulásától napjainkig. Fontos, hogy Közép-Kelet Európa és a Kárpát-medence etnikai viszonyait történetiségében is megismerjék az Európai Parlamentben, s ne a jelenlegi állapotokat vetítsék vissza a múltra, s különbséget tudjanak tenni az őshonos és a bevándorló kisebbségek között – fejtette ki Becsey Zsolt a kiállítás megnyitóján mondott beszédében. Ezt az anyagot eddig Nagyváradon, Szegeden, Békéscsabán mutatták be, a kiállítás útja folytatódik. /Szekernyés Irén: Kiállítás Bácska és Bánát etnikai múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

A nemzeti kisebbségekhez tartozókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, zaklatás és faji alapú erőszak jóval elterjedtebb az Európai Unió tagországaiban, mint azt a hivatalos statisztikák jelzik – állítja az unió alapvető jogokkal foglalkozó ügynöksége a témáról Brüsszelben kiadott tanulmányban. A 24 ezer kisebbségi és bevándorló megkérdezésén alapuló tanulmány szerint átlagosan 55 százalékuk érzi úgy, hogy az említett jelenségek széles körűek abban az országban, amelyben élnek. Nehezebben jutnak például munkához és kölcsönhöz, de időnként fizikai zaklatás is éri őket. Harminchét százalék úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt egy évben is érte őket valamilyen diszkriminatív inzultus, de erről nem tájékoztatták a rendőrséget és más illetékeseket. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában csak a romákat vonták be a kutatásba. /Hátrányosan érzik magukat a kisebbségiek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Székelyföldön a legfontosabb stratégiai kérdés az autonómia. Félő, hogy egyes politikusok csak a szlogenek és a szimbolikus cselekvés szintjén jelenítik meg az autonómia ügyét. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra kér minden érintett szereplőt, hogy érdemi vitát folytassanak a kérdésről. Az RMDSZ-nek 1992 óta deklarált célja a Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Hasonló konszenzus uralkodik a román politikai szereplők körében az autonómia elutasítása tekintetében. Jelenleg a székely közösség nem rendelkezik azzal az eszközrendszerrel, amely az autonómiaküzdelem sikeres megvívásához szükséges. A román néppel egy oldalon harcolunk, magyarázta Borboly, a tudatlanságot, a bizalmatlanságot kell leküzdeni. Alakítani kell egy operatív szervezőcsapatot elkötelezett és politikailag is elfogadott emberekből. Ki kell alakítani egy állandó székely jogvédő szolgálatot, egy jól működő lobbirendszert. A székely lobbinak összehangoltan kell működnie Bukarestben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. Az erdélyi magyarok több mint fele úgy érzi, hogy magyarsága miatt hátrányos megkülönböztetésben van része. Mégis, alig akad példa arra, hogy valaki az őt ért sérelem miatt jogi fórumokhoz forduljon. Kiemelten fontos, hogy a Székelyföld lakosai ismerjék meg saját közösségük sikereit, bízzanak a közösség megtartó erejében. /Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke: Lészen autonómia? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Brüsszeli székhelyű, magyar újságíró-egyesületeket tömörítő nemzetközi civil szervezet létrehozását szorgalmazta a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) hétvégi, Ungváron tartott negyedik közgyűlésén. Az új civil szervezet összefogná és képviselné a magyar újságírók érdekeit, ugyanakkor lehetővé tenné a közös pályázást, a sajtóintézmények és újságírói érdekek melletti európai lobbit. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a romániai magyar, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítója pedig a felvidéki magyar média helyzetéről értekezett. Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője a vajdasági, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese a muravidéki médiáról adott körképet. Kárpátalja helyzetképét Kőszeghy Elemér, a szervező Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője vázolta. A magyarországi szakmai szervezet jelen lévő képviselői is kifejtették véleményüket a konferencián. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet, a KMÚEK négyéves múltra tekint vissza, ezalatt kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületek, szerkesztőségek, újságírók közt. A megbeszéléseket követően az újságírók ellátogattak több kárpátaljai híres településre – a munkácsi várba, a Szolyvai Emlékparkba –, többek között útba ejtve a legmagyarabbnak tartott várost, Beregszászt, illetve az ott működő Európa – Magyar Házat. Az újságírók zárónyilatkozatukat szimbolikusan a Vereckei-hágónál fogadták el. /Újságírói összefogás a válság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

A Magyar Összefogás EP-képviselői lista két jelöltje, Tőkés László és Szilágyi Zsolt május 8-án Szatmár megyében kampányolt, Sárközújlakon és Avasújvárosban tartottak lakossági fórumot. A fórumon Sebesi János polgármester bemutatta Sárközújlakot, majd Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese méltatta Tőkés EP-képviselői tevékenységét, kiemelte a Brüsszelben szervezett Biblia-kiállítást. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik, EMNT-s jelöltje úgy véli: mivel egyre több, hétköznapi életünket is meghatározó döntés már Brüsszelben születik, nem lehet közömbös, hogy kik képviselik az erdélyi magyar érdekeket az EP-ben. Tőkés László EP-képviselőjelölt hangsúlyozta: ki kell állni a magyarság, a kereszténység érdekvédelméért. Avasújvárosban hasonló fórumot tartottak. /Fodor István: Fórum Sárközújlakon és Avasújvárosban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója a kárpátaljai Ungváron tartott idei, IV. közgyűlése zárónyilatkozatában szorgalmazta a magyar újságíró-egyesületeket tömörítő, a magyar újságírók érdekeit képviselő brüsszeli székhelyű nemzetközi civil szervezet létrehozását. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK), az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet 2005 májusában alakult Magyarországon, Szegeden. A mostani közgyűlésen a gazdasági válságnak sajtóra gyakorolt hatásairól, a közszolgálatiságról értekeztek. Az erdélyi állapotokat Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője ismertette. Több mint négyszáz lap létezik, köztük egyházi, községi, kistérségi, szakmai, réteg- és diáklapok is. A nagy megyei lapok önfenntartóak, ám a művelődési, tudományos folyóiratok főleg támogatásból élnek. Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő folyóirat brüsszeli tudósítója egyedül képviselte a szlovákiai magyar sajtót. A többi meghívott nem jött el, Felvidéken újságíró-szervezet sem alakult. A rendszerváltás után átöröklődött a korábbi pártsajtó. Újabb próbálkozások is voltak, de azok lemorzsolódtak. Egyetlen magyar napilap van, a baloldali pozsonyi Új Szó, az bizonyos érdekeket szolgál ki, így torzul a gondolkodásmód. A vajdasági helyzetet Tóth Lívia, a Hét Nap felelős szerkesztője ismertette. Egyetlen napilap, a Magyar Szó és egy hetilap, a Hét Nap működik a régióban. Ezenkívül egy gyermek- és egy ifjúsági lap. Ezek tartományi támogatásban részesülnek, tehát megjelenésük biztosított. Kérdéses az utánpótlás. A kétmilliós lélekszámú Szlovéniában 5200 magyar él a Muravidéken és mintegy ezer szórványban. Támogatott a Népújság magyar hetilap, de egyre csökken olvasottsága, a húsz évvel ezelőtti, közel kétezres példányszám felére esett vissza. A kárpátaljai magyar sajtó helyzetét Kőszeghy Elemér ismertette. Egyetlen országos lap működik, a Kárpáti Igaz Szó, amely hetente háromszor jelenik meg, mivel a posta csak akkor szállít. Két megyei bejegyzésű hetilap, a Kárpátalja és a Kárpátinfó, három járási lap, az ungvári, nagyszőlősi és beregszászi él. Utóbbiak kétnyelvűek, a helyi közigazgatás a lapalapító. Városi lap működik Beregszászon, továbbá a református, római katolikus és görög katolikus egyháznak van újságja. Ha nem lenne a Szülőföld Alap, a kárpátaljai magyar sajtó fele eltűnne. /Szekeres Attila: A Vereckei-hágótól Brüsszelig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

„Sorsdöntő választás előtt állunk, hiszen több olyan tényező van, amely az elkövetkező időszakban nagymértékben befolyásolja majd a sorsunkat” – nyilatkozta a közelgő EP-választás kapcsán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Kolozsvár alpolgármestere. Mint fogalmazott, a magyarság elveszítette azokat az eszközöket, amelyeket a kormányzati jelenlét biztosított, ezt a befolyásolási és lobbi lehetőséget szeretnénk létrehozni Brüsszelben egy erős magyar képviselet által. Elmondta, hogy Winkler Gyulával bejárták Kalotaszeget és az Aranyosmentét. Mindenhol örültek az emberek annak, hogy a közösségen belül megszűnt a nézeteltérés. /P. A. M. : László Attila: az emberek örülnek az összefogásnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Május 16-án majálist szervezett Kőrösfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT-fórumon Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, Máté András Levente képviselő, Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök vett részt. A közös listán induló jelöltek közül felszólalt: Boros János (RMDSZ), Sándor Krisztina (EMNT), Szilágyi Zsolt (EMNT) illetve Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője. Többször is elhangzott: a „józan ész diktálta kompromisszumra” vállalkozó EMNT és RMDSZ abban reménykedik, hogy 2009 júniusában négy erdélyi magyar képviselő kerül a brüsszeli parlamentbe. Péntek László rámutatott, a statisztikák arról szólnak: Kőrösfő az ország leggazdagabb faluja. Sajnos, ez nem így igaz, viszont meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy megforduljon a helyzet. De ez csak úgy lehetséges, ha ott vagyunk Bukarestben, Brüsszelben egyaránt, mondta. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök reméli: a kompromisszum, ami az RMDSZ és az EMNT között létrejött, nem csak az EP-választásokra szól. Máté András, „Kalotaszeg képviselője” elmondta: büszke a három magyar EP-képviselőre, akik 2007-től tevékenykednek Brüsszelben. Reméli, hogy idén a negyedik jelölt is „befut”, és Szilágyi Zsolt (EMNT), a közös lista negyedik helyezettje is mandátumhoz jut. „Nekünk, magyaroknak nem kell tolmács. Amikor beszélünk, értjük egymás szavát. De ez az «egyetértés» csak akkor lesz teljes, ha nem csak a szavak szintjén, hanem lélekben is megvalósul”, kezdte beszédét Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője zárszavában úgy fogalmazott: most a verseny nem egy független jelölt és az RMDSZ között van, hanem románok és magyarok között. De nem a románok ellen, hanem a magyarokért. A fórumot megelőzően az RMDSZ és az EMNT küldöttei a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform és a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének képviselőivel tanácskoztak. /Sz. K. : Közösen kampányolt Tőkés László és az RMDSZ Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A magyar szélsőjobbal foglalkoztak a napokban a nyugati lapok. A Jobbik ott lesz az EP-ben, számolnak be a tekintélyes újságok. A fasiszták zászlaja alatt címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit. A Magyar Gárdáról azt írta, hogy szabadon masírozik Budapest utcáin, lőgyakorlatokat tart. A lap a szélsőséges Kurucinfót hozta fel példának. A Die Zeit a romaellenes támadásokat, a növekvő cigányellenességet a Jobbik erősödésével magyarázta, akárcsak a New York Times. Az amerikai lap szerint a cigányellenességet Magyarországon és a régióban is a szélsőséges pártok gerjesztik. A legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az MDF-nek és az SZDSZ-nek gyakorlatilag nincs esélye a bejutásra az Európai Parlamentbe, a Jobbik viszont nagy valószínűséggel egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. A Fidesz támogatottsága országosan 40 százalékos, a teljes népesség 57 százalékát kitevő pártválasztók, illetve a valószínű szavazók 33 százaléknyi táborában pedig 68 százalékon áll. Az MSZP támogatottsága országosan 11, a pártválasztók körében 19, a biztos szavazóknál 21 százalék. A többi párt eredményei hibahatáron belüliek. A Jobbik országosan 2, a biztos választók körében 5 százalékon áll, ráadásul híveik elég elkötelezettek, 70 százalékuk minden körülmények között elmenne szavazni. Az SZDSZ országosan ugyan szintén két százalékon áll, de a biztos szavazók körében már csak egy százalékon. /Lokodi Imre: Merre masírozik a szélsőjobb? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Dr. Fazakas József, a Babes–Bolyai Egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának vezetője rámutatott: kiváló kapcsolatuk van a veszprémi egyetemmel, továbbá a Corvinusszal, a gödöllői Szent István Egyetemmel, a debrecenivel, Péccsel, belföldön kedvezőek a kapcsolatok a brassói Transilvaniával, a Bukaresti Egyetemmel. Fazakas Józsefnek termeléssel és kutatással foglalkozó, nemzetközileg akkreditált kutatóintézete van /Chemitheramic/. Műszaki kerámiát gyártanak. A minap kapott értesítést Brüsszelből, hogy elfogadták egy fontos kutatási tervüket, amelynek értéke egymillió euró. A téma: nanoanyagokat állítanak elő. Fazakas József úgy látja, hogy a turizmusba most kellene a legtöbbet befektetni. Tizenkét éve működik a városban az egyetem, de olyan eset még volt, hogy valaki állás nélkül maradt volna, a végzősök mind elhelyezkedtek. Fazakas nem fél Brassó elszívó hatásától. Brassó félmilliós város lesz. Azt kell felajánlani, hogy a Brassóban dolgozó, messziről érkező pénzes ember itt, Sepsiszentgyörgyön és környékén kezeltethesse a reumáját, vegye igénybe a gyógyhatású ásványvizeket. Ma világviszonylatban sem kedvelik annyira a nagyvárosi lakást, mint a vidékit. Az egészséges életmód megéri, hogy vidékről ingázzanak a nagyvárosba. Persze, ehhez infrastruktúra, utak, megfelelő szálláshelyek és fogadókészség kellene. Hiba volt, hogy hagyták tönkremenni a világhírű gyógyfürdőket. Ezt a mulasztást helyre kell hozni. /Sylvester Lajos: Sepsiszentgyörgy – egyetemi város (2.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./ Első rész: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

A romániai intézmények magyar nemzetiségű tisztségviselőinek elbocsátása ellen emelte fel szavát május 21-én Kolozsváron tartott közös sajtóértekezletén Orbán Viktor és Tőkés László. A két politikusszóvá tette a kolozsvári magyar feliratok ügyét is: Tőkés László szerint tűrhetetlen az, hogy éppen Erdély fővárosában ne szerepeljenek magyar feliratok a műemlékeken. A Fidesz elnöke azért érkezett Erdélybe, hogy elkísérje Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, a Magyar Összefogás listájának vezetőjét az európai parlamenti választási kampányára. A korteskörút négy állomást érintett, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy után május 21-én Illyefalvára és Kolozsvárra érkeztek, majd Szatmárnémetiben zárták a programot. Orbán Viktort elkísérte erdélyi útjára Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke is. Orbán Viktor kifejtette: kettős minőségében vesz részt a kampánykörúton, egyrészt, mint a legerősebb magyarországi párt elnöke, másrészt az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként. „Mindez nagyon jól bizonyítja az állítást, miszerint az EU-n belül nincsenek külügyek és belügyek, hanem csak közös ügyek” – szögezte le. A Fidesz elnöke köszönetet mondott Tőkés Lászlónak az EP-ben végzett másfél éves munkájáért, de főleg az általa tanúsított kitartásért. „Mindannyian tudjuk, hogy Tőkés Lászlót tárt karokkal várta és várja az Európai Néppárt, de mivel függetlenként jutott be az Európai Parlamentbe, a román delegáció megvétózta a csoporthoz való csatlakozását” – emlékeztetett Orbán Viktor, hozzáfűzve: a vétó ugyan jogszerű volt, de rövidlátó, eredménytelen és ostoba, s egyáltalán nem tett jót a román–magyar pártkapcsolatoknak sem. A magyarországi politikus gratulált mind az RMDSZ-nek, mind pedig az EMNT-nek az erdélyi magyarságon belül létrejött összefogáshoz. „Természetesen nem vagyok naiv, és a fiatalkori romantikus korszakomat is magam mögött hagytam már, ezért pontosan tudom, hogy ellentétek továbbra is vannak. Ez ténykérdés, és ostobaság lenne eltakarni, de mindennek megvan a maga ideje. Megvan az ideje a vitáknak és a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak is” – mutatott rá Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint két dologban van most egyetértés az erdélyi magyarságon belül: az egyik az autonómia kiépítésére vonatkozó program, a másik pedig a minél erősebb magyar érdekképviselet kialakítása Brüsszelben. Orbán Viktor kifejtette: meg kellett tapasztalnia, hogy továbbra is erős ellenállás van az autonómia gondolatával szemben, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az utóbbi időben többen is megkeresték a kolozsvári magyar feliratok ügyében. Magyarország volt miniszterelnöke a magyar nemzetiségű tisztségviselők elbocsátása ellen is tiltakozását fejezte ki, hangsúlyozva egyben, hogy mindez összeegyeztethetetlen az uniós elvekkel. „Azt hittem, hogy az ilyen fajta etnikai és politikai tisztogatás a huszonegyedik században már kiment divatból, de ezek az ügyek olyan benyomást keltenek, mintha nem az Európai Unió területén lennénk” – mondta. Tőkés László emlékeztetett: másfél évvel ezelőtt függetlenként jutott be az EP-be, rajta kívül mandátumot szerzett az RMDSZ két képviselője is. „Akkor a demokratikus verseny eredményes volt, hiszen hárman jutottunk be az erdélyi magyarok részéről, most viszont a Magyar Összefogás Listáján indulunk egyesített erővel. Remélem, éppen olyan eredményes lesz ez a választás is, hiszen most összeadódik az erő nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezért is korteskedünk együtt Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken” – fogalmazott a református püspök. Az EMNT elnöke beszámolt arról is, hogy kortesútjaik során mindenfelé, ahol megfordultak, azt tapasztalták: az összefogás valós a magyarok között, és ez egyre jobban szélesedik, az RMDSZ és az MPP helyi vezetői szinte mindenütt leültek velük egy asztalhoz a fórumok alkalmával. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai tisztogatással kombinált etnikai tisztogatás egyértelműen alátámasztja, hogy miért van szükség autonómiára. Elmondta: május 22-én Csíkszeredában maga is részt vesz azon a tüntetésen, amelyet az etnikai tisztogatások elleni tiltakozásként szerveznek. Tőkés László hangsúlyozta, tűrhetetlen, hogy éppen Erdély fővárosában, amely Erdélyi fejedelemség volt évszázadokon keresztül ne szerepeljenek magyar feliratok. Mint fogalmazott, Romániában közel kilencven év óta asszimilációs és homogenizációs politika folyik, mely vértelen etnikai tisztogatásba torkollott. Míg 1920-ban Erdély lakosságának 45 százaléka tartózott valamely kisebbséghez, ez most 20 százalék alá esett. Újságírói kérdésre, miszerint Románia jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megadásának feltételeit a határon túli románoknak, Orbán Viktor kifejtette: a román politika jól ismerte fel az előttünk kibontakozó jövő egyik fontos fejleményét, amikor a román nemzethez tartozóknak megadja az anyaország támogatását, beleértve az állampolgárságot is. /P. A. M. : Összefogás a magyarellenes intézkedések megszüntetéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Sógor Csaba az erdélyi Magyar Összefogás lista harmadik helyezettje elmondta, a bejutás kétesélyessége benne van a pakliban, ezt tudomásul veszi. Természetesen azért kampányolnak, hogy részvételre biztassák az embereket. Ha 2008-ban minden romániai magyar szavazott volna, akkor most nem bocsátanák el a magyar intézményi vezetőket. Brüsszelben a magyar képviselőknek továbbra is egységes csapatként kell majd dolgozniuk. /Lokodi Imre: Lehetőség előtt a magyarság. Beszélgetés Sógor Csabával, a Magyar Összefogás EP-képviselőjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és az európai döntéshozókhoz is eljut az a kiáltvány, amelyet május 22-én fogadtak el a magyar intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó csíkszeredai nagygyűlés résztvevői. Az RMDSZ szerint 18 ezren, a román média szerint ötezren, más források szerint pedig alig több mint 10 ezren tiltakoztak Csíkszeredában az állami közintézmények magyar vezetőinek leváltása ellen. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett tüntetésre 54 autóbusz szállította az embereket a megye különböző településeiről. Szép számmal érkeztek tiltakozók Székelyföld más helységeiből is. A rendőrök a városi forgalom zsúfoltságára hivatkozva több buszt megállítottak a város határában, arra kényszerítve a vidéki küldötteket, hogy gyalog közelítsék meg a tüntetés helyszínét. Ezt a felszólaló politikusok a hatóságok packázásának minősítették. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében ostobának nevezte a román politikát. Kifejtette: a román kormányok 90 éve próbálják újra és újra eltiporni az erdélyi magyarságot, a magyar iskolákat és próbálnak helytartókat küldeni a nyakukra. A próbálkozás szerinte kudarcra van ítélve. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt a tiltakozó tömeg előtt, hogy a székelység ügye már nem Románia belügye, hanem egész Európa ügye. Elmondta, ilyen mértékű tisztogatásra a közintézményekben a Ceausescu-rezsim óta nem volt még példa Székelyföldön. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester beszédében leszögezte: Székelyföldre olyan intézményvezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, és értik az ott élők gondjait. A rendezvényen egy kiáltványt is elfogadtak, amely szerint a 37-es kormányrendelet eszköz az intézmények magyartalanítására. Megfogalmazói kérik a magyar közösség önkormányzati és önrendelkezési jogainak érvényesítését, valamint a magyar többségű régiók területi autonómiáját. A kiáltvány többek között leszögezi: „a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában képviselve kell, hogy jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben”. Tőkés László EMNT-elnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel és Szilágyi Zsolttal, az EMNT alelnökével közösen levelet küldött Jose Manuel Barrosonak és Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Bizottság illetve az Európai Parlament elnökének, valamint Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztosnak, amelyben azonnali fellépést kér a román kormány magyarellenes politikája ellen. /Horváth István: RMDSZ: nem kellenek az ostoba helytartók! Tízezren tüntettek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A kiáltvány szövege: Kiáltvány Mi, Csíkszeredában összegyűlt székelyföldi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk: 1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában kell jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Itt, Hargita megyében, a romániai magyarság szívében vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! /A székely nép azt üzeni, hogy nem hagyja magát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A szórványterületeken, így egyebek között Resicabányán, Medgyesen, Besztercén találkoztak választóikkal a hét végén az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei. A zajkányi hágón közelítette meg május 23-án Winkler Gyula karavánja a Bánságot. Az EP-képviselő a helyszínen mesélte el a diákoknak a zajkányi buzogány történetét. 1896. szeptember 6-án, a vaskapui csata 454. évfordulóján, Hunyad vármegye a Vaskapuban, a Vámoszajkány nevű hegy magaslatára négyméteres buzogányos emlékművet állított a következő felirattal: „Hunyadi János tizenötezer vitézével, 1442. szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatá ez oszlopot Hunyad vármegye közössége a honfoglalás ezredik évében. ” A szintén Hunyad megyében levő vulkáni hágót is hasonló műemlékkel jelölték meg, ez a nyolcvanas évek közepén városrendezés címén eltüntették. 1992-ben ismeretlen tettesek erőgéppel ledöntötték a zajkányi emlékművet, a buzogányt az osztrói tóban találták meg egy év múlva. Akkor azt elhelyezték a várhelyi múzeum közelében, ahonnan 1994 novemberében eltűnt. „Többször tárgyaltunk a helyi önkormányzattal és a megyei illetékesekkel az emlékmű visszaállítását tervezve, de sajnos ez mindmáig nem sikerült. ” – mondta Winkler Gyula. „Célunk az, hogy parlamentáris eszközök segítségével, az európai törvényhozásban megalkossuk a minden tagállamban, így Romániában is kötelező, uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozást. – mondta el Winkler Gyula Resicabányán. „A szórványban talán jobban érzik az összefogás fontosságát, mint bárhol máshol Erdélyben – nyitotta köszöntőbeszédét Kovács Péter európai parlamenti képviselőjelölt a Medgyesen megrendezett VII. Vándorcsizma néptánctalálkozón. – Itt, a települések döntő többségében nincs polgármesterünk, nincsenek tanácsosaink, nincs magyar vállalkozó, fejletlen a civil szféra, tehát közösségi szinten csak az egyházra és az RMDSZ-re lehet támaszkodni” – hangsúlyozta. Május 24-én a Besztercén megszervezett hagyományos majálison mintegy 1200 résztvevő előtt Kovács Péter elmondta: Európa szintjén Romániát sokan csak az alkotmánya alapján ismerik, amelynek az első cikkelye kimondja, hogy ez az ország egységes nemzetállam. Csak az RMDSZ választási listájáról bejutott jelöltek tudják bizonyítani, hogy ez nem így van: Romániában, Erdélyben él egy másfél milliós, nagyon erős magyar közösség, amely megáll a saját lábán, képes a sorsát kezébe venni és igazgatni. Hozzáfűzte: „Üzenjük Bukarestnek és Brüsszelnek: nem magyarul beszélő románok vagyunk, hanem a nemzeti magyar közösség tagjai, s az állampolgárságunk román”. /Üzenet Brüsszelnek és Bukarestnek. Választási kampány ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Ha Kolozsváron bokán rúgnak, Brüsszelben jajgatunk – foglalta össze tömören Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa a romániai magyar közösség európai uniós képviseletének jelentőségét azon a kolozsvári beszélgetésen, amelyen Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölttel, a Magyar Összefogás listájának negyedik helyezettjével közösen vázolták elképzeléseiket arról, miért szükséges a brüsszeli képviselet. Szilágyi Zsolt szerint a romániai magyarság már 1990-ben felhívta magára a világ figyelmét, amikor az RMDSZ második helyezést ért el a parlamenti választásokon, majd 1993-ban, amikor Románia európai tanácsi csatlakozása előtt memorandumban hívták fel a figyelmet a közösség sérelmeire. Leszögezte: az önálló romániai magyar külpolitikára nagy szükség van/Balogh Levente: Szilágyi Zsolt: önálló külpolitika kell. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Szlovák vezetők felháborodtak Orbán Viktor Fidesz-elnök Esztergomban, a Fidesz és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának közös kampányrendezvényén tartott beszéde miatt. Az európai parlamenti választásokról szólva Orbán kijelentette: „Ne feledjék, a szavazófülkében minden magyart várni fog egy másik magyar, a határon túlról”. A szlovák politika értelmezése szerint Orbán nyilatkozata elfogadhatatlan, mert Szlovákiában megválasztott EP-képviselőknek elsősorban az ország érdekeit kell képviselniük. Az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben – jelentette ki a hét végén Orbán Viktor Esztergomban. A Smer– szokásához híven – azonnal reagált a Fidesz elnökének kampánybeszédére. A párt szerint „teljességgel elfogadhatatlan” Orbán Viktor nyilatkozata. A nemzeti-nemzetiségi kérdésben legtöbbször Ján Slotával azonos hanghordozású Robert Fico szlovák kormányfőt az háborította fel, hogy Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és Orbán Viktor a Kárpát-medencéről mint egységes területről beszélt, amit Brüsszelben kívánnának képviselni az EP magyar képviselői. Csáky Pál Robert Fico felszólítására így replikázott: a Szlovák Köztársaságot Robert Fico kormányfő, valamint Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke veszélyezteti, üzleti tevékenységével, a jogállam elveinek aláásásával és a politikai kultúra színvonalának csökkentésével. Aláhúzta: tiszteli a szlovák nemzetet, és soha egy rossz szót nem mondott a szlovákokról. Az MKP-nek érdeke a jó magyar–szlovák együttélés. „Ezt azonban a másik félnek is akarnia kell. Ez a (szlovák) kormánykoalíció a szlovákok és a magyarok együttélését nem segíti elő” – mutatott rá Csáky. Bauer Tamás SZDSZ-es liberális közgazdász sötét képet festett Orbánék kormányra kerüléséről. Szerinte a Fidesz messzemenően kihasználná a lehetőséget: kétharmados győzelem esetén Orbán Viktor olyan korlátlan hatalmat kapna a kezébe, amilyennel még Kádár János sem rendelkezett. /Lokodi Imre: Orbán-vihar Pozsonyban és Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Kolozs, Fehér és Maros megyékbe vezetett az RMDSZ európai parlamenti képviselő-jelöltjeinek kampánykörútja. A válaszúti szórványkollégium látogatásával kezdte Kolozs megyei kampánykörútját Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt, ahol Kallós Zoltánnal, a szórványkollégium megálmodójával találkozott, aki elmondta, jelenleg 52 bentlakó gyerek és több mint 70 óvodás tanul Válaszúton. Sógor Csaba Kolozsváron mutatta be az Élő Erdély című angol és francia nyelvű kötetet. A kiadvány azokat az előadásokat tartalmazza, amelyek a 2008 novemberében Brüsszelben sorra került, Élő Erdély elnevezésű konferencián hangzottak el. Előzőleg közel tíz Fehér megyei településre vitte el Sógor Csaba a Magyar Összefogás üzenetét, az alig 200 lelket számláló Nagymedvésen is járt. /Felmutatni értékeinket. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Erdély multikulturális jellegére és az itt élő magyarság értékeire kívánta felhívni Európa figyelmét Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a 2008 májusa és novembere között Brüsszelben tartott Erdélyi Napok című kulturális rendezvénysorozattal. A politikus által összeállított program egyik fontos mozzanata a június 10-én megrendezett Élő Erdély elnevezésű konferencia volt, amelyen Markó Béla, Tánczos Vilmos, Smaranda Enache, Tompa Gábor és Egyed Péter tartott előadást. A konferencián elhangzott szövegek könyvformában – angol és francia nyelven – való megjelentetését az Európai Néppárt (EPP) támogatta, a kötetet bemutatták a kolozsvári Tranzit Házban. Egyed Péter filozófus a kötetben szereplő írások szerzői közül elsőként Smaranda Enachét, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnökét kérte fel, hogy ismertesse a Brüsszelben elmondottakat. Enache szerint Erdély az európai sokszínűség azon gazdag régiója. – Nemzetállamok szövetsége vagy régiók Európája? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kifejtette: Erdély gazdagságát az is bizonyítja, hogy a román és német nyelvet, illetve kultúrát is ismerő magyar anyanyelvű brassóiak mellett a „jól működő, különlétben élő” székely és szász is megfér, ezeket a modelleket pedig nem szabad egymással szembeállítani. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint az EU arra kíváncsi, hogy hagyományainkhoz miként viszonyulunk, egyáltalán mit tudunk felmutatni a kultúránkból. – Fontos, hogy saját értékeinket előtérbe állítsuk – mondta. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a városban működő színjátszás 217 éves hagyományát ismertette. A magyar nyelvű filozófia teljesítményeinek bemutatása kapcsán Egyed Péter filozófus Böhm Károly és Bretter György munkásságát ismertette. /Ferencz Zsolt: Fontos, hogy értékeinket mások is megismerjék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Élesen bírálta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar. Sógor elítélte Corina Cretu nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem. A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat. /Rostás Szabolcs: Sógor: Sorin Apostu primitív. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Erdély értékeinek, kultúrájának, az erdélyi identitásnak helye van Európában. Ez volt az üzenete a május 27-én Kolozsváron megrendezett Élő Erdély címet viselő kétnyelvű könyv bemutatójának. Francia és angol nyelven jelent meg az a kötet, amely egy 2008 novemberében Brüsszelben megrendezett konferencia anyagát tartalmazza. A könyv bemutatóján Sógor Csaba európai parlamenti képviselő mellett jelen voltak a konferencia előadói is, így Smaranda Enache emberjogi aktivista, Egyed Péter költő, író, esszéista, Markó Béla költő-politikus, Tánczos Vilmos néprajzkutató és Tompa Gábor rendező. /Sipos M. Zoltán: Brüsszelben is élő Erdély. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./