Mircea Dinescu, a közismert költő Borbély Lászlót, az RMDSZ polgármester-jelöltjét támogatja. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban megtartott könyvbemutatóján elmondta: – Borbély Lászlóval Marosvásárhelynek végre európai polgármestere lesz. Dinescu szerint Borbély László olyan ritka kvalitású politikus, aki bárhol a világon nagyon sokra vihetné. Borbély előtt nyitva áll mind Bukarestben, mind Brüsszelben az összes ajtó – hangsúlyozta a költő. /Európai polgármestert Marosvásárhelynek! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Alapvetően három kategóriát kellene megnevezni, amikor az Európai Unió tagállamaiban élő kisebbségekről beszélünk – fogalmazott dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, EP képviselő. Winkler néhány nappal korábban Brüsszelben részt vett az EP mellett működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup és a Project on Ethnic Relations (PER) nemzetközi civil szervezet közös konferenciáján. /Gáspár-Barra Réka: Terítéken a kisebbségvédelem. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Marosvásárhely polgármesteri széke sem kevesebb egy miniszteri posztnál – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Értékelte azt a gesztust, hogy az MPP nem indítottak ellenében valakit. Találkozott az MPP Maros megyei szervezetének vezetőivel. Szerinte nem meghátrálás, hogy miniszteri székből a polgármesteribe ül. Eddig nem jöttek befektetők Marosvásárhelyre, nem volt olyan pályázat, ami uniós pénzeket hozhatott volna a városnak. A város belesüllyedt a hazugságokba és ígérgetésekbe. Borbély szerint a neve garancia lehet Brüsszelben is, hogy a kapuk kinyíljanak Marosvásárhely előtt. /Lokodi Imre: Ami a bársonyszéknél is fontosabb. Interjú Borbély László miniszterrel, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Május 26-án nyílik meg az Európai Parlament brüsszeli székházában Ádám Gyula fotóművész Az én Erdélyem című kiállítása. A tárlat Sógor Csaba EP-képviselő szervezésében valósult meg és első részét képezi az RMDSZ-es politikus Erdélyi Napok című rendezvénysorozatának. Május 26–27-én a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház bábművészei A vitéz szabócska című, magyar és francia nyelvű előadással lépnek fel a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben. /Erdélyi Napok Brüsszelben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Feszült körülmények közt készül Brüsszelben a román igazságszolgáltatás helyzetét elemző jelentés, több tagállam nyomást gyakorol az illetékesekre a védzáradék életbe léptetése érdekében, figyelmeztetett Románia EU-biztosa, Leonard Orban. A nyugati sajtó Románia szavazati jogának felfüggesztését kéri. Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a bukaresti parlament döntéseit. /Elégedetlen EU. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Évek óta készül erre a feladatra, mondta Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei tanácselnök-jelöltje, „nem úgy mint az ellenjelöltem, aki egyik hétről a másikra határozta el magát”, tette hozzá. Tamás Sándor tudja, hogyan kell megszervezni egy megyét, tudja, hogyan kell Bukarestből és Brüsszelből támogatási pénzeket Háromszékre és a régió településeire hozni. A területi autonómia kérdése nyilván a román törvényhozásban fog eldőlni, de a kezdeményezésnek Székelyföldről kell kiindulnia, vallja. Létrehozzák a két megye tanácsának együttes ülését. Szeretné összefogni a két magyar politikai szervezetet. Új egységet kell kovácsolni. / Illyés Judit: Új magyar egységet kovácsolna. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A történelmi egyházak egy része – lelkészeik révén – aktív szerepet vállalt az idei választási kampányban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben negyven lelkipásztor szerepel az önkormányzatijelölt-listákon: négyen az MPP, a többiek pedig az RMDSZ színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. Akadnak lelkész-jelöltek az unitárius egyházban is: egy megyei tanácselnök-jelölt (a sepsiszentgyörgyi Kovács István MPP-színekben) és nyolc tanácsosjelölt (négy RMDSZ-es és négy MPP-s) próbálkozik mandátum megszerzésével. A katolikus egyház papjai nem vállalhatnak politikai szerepet, az Erdélyi Református Egyházkerület szintén megtiltotta ezt lelkészei számára. Tőkés László szerint azért szerepel olyan sok lelkészük az RMDSZ választási listáin, mert Markó Béláék megvásárolták őket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította ezt a vádat. „Valójában az történt, hogy a királyhágómelléki egyházkerület lelkészei felszabadultabban döntöttek azután, hogy Tőkés László Brüsszelbe távozott. Saját belátásuk szerint döntöttek úgy, hogy politikai szerepet vállaljanak. Tőkést biztos bosszantja, hogy állásfoglalásaival az egyházkerület papjai nem értenek egyet” – mondta Kelemen. /Félszáz lelkész pártlistákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Brüsszel, Budapest, Kolozsvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely után Marosvásárhelyen immár hetedik képviselői irodáját nyitotta meg május 29-én Tőkés László európai parlamenti képviselő. Elmondta, hogy az irodahálózat kiépítésével a magyarok által lakott területet szeretné lefedni. Fel kell vállalnia a Kárpát-medencében élő magyarok közös érdekeit, a külképviseletet, amelyről az RMDSZ teljesen lemondott, továbbá az autonómia ügyét – fogalmazott Tőkés László. /(mezey): Európai parlamenti képviselői irodát nyitott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás ügyének megoldatlanságára hívta fel hallgatósága figyelmét Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő június 3-án Brüsszelben, az erdélyi Sapientia egyetemi hálózat vezetőivel tartott sajtótájékoztatón. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője volt jelen. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős –román állampolgárságú – biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség. Leonard Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Orban ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket. A Bolyai Tudományegyetemet a román hatóságok még 1959-ben megszüntették. 1990 óta sem sikerült elérni, hogy önálló állami intézményként indulhasson újra. Tőkés elmondta, ezért választották a magánegyetemi utat. Az összesen négy helyszínen – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon –, mintegy 3500 hallgatóval működő, egyházi alapítású Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem költségeinek nagy részét a magyar állam állja, a Sapientia Alapítványon keresztül. Ahhoz, hogy román állami támogatásban részesülhessenek, hivatalos akkreditációra lenne szükség. /Tőkés Brüsszelben az erdélyi magyar felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

„Ha biztonságos Európát akarunk, rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait” – mondta Sógor Csaba EP-képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülése előtti felszólalásában, a trianoni békeszerződés 88. évfordulója alkalmával. „Ma éppen 88 éve annak, hogy az európai nagyhatalmak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben olyan biztonságpolitikai döntéseket hoztak, amelyekben a nemzeti kisebbségek jogait semmibe vették, vagy csak papíron garantálták. A második világháború utáni párizsi békeszerződés sem oldotta meg a gondokat. A biztonságpolitikai kérdést a határok sérthetetlenségének garantálásává redukálták. Az akkor kialakult határok nagy része mára már megszűnt (Csehszlovákia és Jugoszlávia nem létezik). A kisebbségi kérdés maradt. Mi, magyarok, nyolc országba kerültünk, ezek közül egyelőre csak Szlovénia tudta megnyugtató módon, jogi úton rendezni a magyar közösség jogait. ” – hangzott el a felszólalásban. Jó lenne az EU-n belül is szorgalmazni azt, amit a Nyugat-Balkántól elvárunk. Ma, ha biztonságos Európát akarunk, rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait, az EU-n belül és kívül is, az Európa nyugati felében bevált, területi és kulturális autonómia eszközeivel – fejtette ki beszédében az europarlamenti képviselő. /Sógor: Rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Május 6-án és 7-én ballagtak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) végzős hallgatói. A bolognai rendszer bevezetése miatt idén harmadéves és negyedéves hallgatók is ballagtak, ezért két időpontot jelöltek ki a búcsúra. Először a menedzsment és turisztika szak 250 hallgatója öltött tógát, hogy Tőkés László püspök és Geréb Zsolt rektor vezetésével átvonuljon a virágokkal feldíszített, zsúfolásig megtelt várad-újvárosi templomba, másnap az idegen nyelv, a filozófia, a reklámgrafika, a zene, a szociális munka, szociológia és teológia karok 310 diákja mondott búcsút az egyetemnek, számukra Csűry István helyettes püspök hirdette az igét. Az ünnepi pillanatok után a hallgatók az államvizsgára készülnek, a PKE vezetői pedig az akkreditációban bizakodnak. Már többször is jártak Bukarestben, a képviselőház tanügyi szakbizottságában egyszer sem volt meg a döntéshozatalhoz szükséges létszám, számolt be Geréb Zsolt rektor és Tolnay István tanügyi előadó-tanácsos. Az intézmény vezetői elképzelhetőnek tartják, hogy az új tanévet már akkreditált intézményben kezdhetik a hallgatók. A PKE akkreditálásáért az elmúlt héten Brüsszelben is lobbiztak az egyetem vezetői. Geréb Zsolt és Tolnay István Kató Bélának, a Sapientia Alapítvány elnökének, Farkas Emődnek, az alapítvány irodavezetőjének és Dávid Lászlónak, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának társaságában látogatott Brüsszelbe, Tőkés László meghívására. A küldöttség tagjai többek között magyarországi EP-képviselőkkel találkoztak, és nyilvános meghallgatáson is ismertették az egyetem helyzetét. Az akkreditáció kérdését felvetették Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak is, aki szerint azonban ez állami kompetencia. A PKE-n jelenleg négy szak, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia, a szociális munka és a filozófia szak rendelkezik akkreditálással. /Fried Noémi Lujza: Ballagtak a PKE diákjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsósorban azért, hogy Romániából a néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta június 10-én Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hans Gert Pöttering az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetőségi tagjaként elégedettségének adott hangot az RMDSZ választási eredményei kapcsán, ugyanakkor afelől is érdeklődött, hogy történt-e előrelépés a kisebbségi jogok terén Romániában. Markó tájékoztatta, hogy ugyan az egyéni jogok terén sikerült eredményeket elérni, de a kollektív jogokat illetően továbbra is vannak lemaradások. Példaként említette a több mint két éve húzódó parlamenti vitát a kisebbségi törvényről, illetve jelezte, hogy az önálló magyar egyetem kérdése sem megoldott Romániában. Az RMDSZ elnöke felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. A rendezvényen felszólalt többek közt Tánczos Vilmos etnográfus, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga emberjogi szervezet társelnöke, Tompa Gábor színházi rendező és Egyed Péter filozófus. /Az RMDSZ szoros kapcsolatra törekszik az Európai Néppárttal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsó sorban azért, hogy Romániából a Néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla megbeszélést folytatott Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, valamint Wilfried Martensszel, a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Markó több magyar EP-képviselővel is találkozott. Közülük Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-delegációjának vezetője közleményben számolt be a megbeszélésről. Mint írta, gratulált az RMDSZ által az önkormányzati választásokon elért eredményhez. Szent-Iványi közleménye szerint egyetértettek abban, hogy „az RMDSZ sikeres szereplése ellenére bekövetkezett magyar pozícióvesztés egyik fő oka a Fidesz megosztó beavatkozása volt“. Markó Béla részt vett és felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. /Néppárti támogatás Markóéknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Az Európa Parlament (EP) épületében június 12-én mutatták be a kommunista diktatúráról szóló romániai jelentést – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A román történészekből és társadalomtudósokból alkotott munkacsoportot Vladimir Tismaneanu vezetésével Traian Basescu államelnök kérte föl a kommunizmus elnyomó gépezetét bemutató jelentés megírására. A brüsszeli bemutatón részt vett a munkacsoport vezetője, Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem professzora és Horia Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója is. Tőkés László üdvözletét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. A Tismaneanu-jelentés az első olyan hivatalos állami dokumentum, amely rögzíti az etnikai, nyelvi közösségek és vallási felekezetek elleni, az állam által tudatosan irányított elnyomást. Vladimir Tismaneanu elmondta, konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a jelentés nyomán: a dokumentum hozzáférhető lesz alternatív oktatási anyagként az iskolákban, tervezik egy, a kommunista diktatúra rémtetteit bemutató intézet létrehozását a budapesti Terror Háza példáját követve. Törvénykezési javaslatuk is van, ugyanis a Szekuritáté egykori verőlegényei mind a mai napig az átlagos nyugdíjak többszörösét kapják az államtól. Patapievici elmondta: a kommunizmus a nácizmus hasonló elbírálást érdemel, nyugaton viszont megmagyarázhatatlan közönyt mutatnak a kommunizmus elítélése kapcsán. A kommunista totalitarizmus illegitim és kriminális rendszer volt, egy őrült utópia, és így kell kezelni. Még húsz évvel a rendszerváltás után is óriási ellenállásba ütközött a diktatúra elítélése. A jelentés megírása politikai támadások kereszttüzébe került: „többen azt is meg akarták akadályozni, hogy a kommunizmust illegitimnek és kriminális rendszernek nyilvánítsuk” „A kommunista rendszer egy tömeggyilkos logikára épül. Elnyomva az egyén és a közösség identitását, az emlékezet szétrombolását akarta véghezvinni. Ha eltöröljük az emlékezetet, közömbösek vagyunk a múlttal, képtelenek leszünk jövőt építeni” – mondta. /Bemutatták Brüsszelben a Tismaneanu-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, de részt vesz a NATO és az EU misszióiban – jelentette ki Traian Basescu államfő a német Konrad Adenauer Alapítvány brüsszeli konferenciáján. Az államfő hangsúlyozta: Románia három ok miatt nem ismeri el a tartomány függetlenségét. Az erről szóló döntés ugyanis a kisebbségeknek kollektív jogokat biztosít, az egyoldalú döntés következtében sérült. /Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Az RMDSZ és SZDSZ találkozón áttekintették a két szervezet közötti együttműködés lehetőségeit, mondta Markó Béla, például az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatáspolitika területén, valamint az önkormányzatok közötti kapcsolatokban, és beszéltek az SZDSZ határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseiről. - Együttműködésre van szükség Magyarország és Románia, illetve Magyarország és az erdélyi magyarság viszonylatában – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint közös nevezőre ma is van példa a magyarországi pártok és a határon túli szervezetek között, hiszen a magyar politikusok Brüsszelben és Strasbourgban is együttműködtek számos kisebbségjogi kérdésben. Fodor Gábor SZDSZ elnöke leszögezte: az SZDSZ a leghatározottabban ellenzi azt, hogy a magyarországi politikai megosztottságot exportálják a határon túli magyar közösségekbe. /Példaértékű az RMDSZ és az SZDSZ együttműködése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 14./

Függetlenül attól, hogy mennyire gondolja komolyan, Fodor Gábor SZDSZ-elnök kijelentése – amelynek értelmében az általa vezetett párt felelősséget érez mindazok iránt, akik a határon túl magyarnak vallják magukat, valamint hogy mind az egyén, mind a közösség számára az autonómia jelenti a legjobb megoldást – fordulatot jelent a szabad demokraták eddigi retorikájához képest. Az SZDSZ s eddig, ha az elcsatolt területeken élő nemzetrészek gazdasági helyzetének fellendítésével kapcsolatosan voltak is javaslatai, a határon túli magyarok közösségi igényei iránt érdektelennek mutatkozott. Az SZDSZ Erdélyben, de bizonyára a Felvidéken és a Délvidéken sem tartozik a legkedveltebb magyarországi politikai alakulatok közé. Fodor kijelentése akkor válik hitelessé, ha az SZDSZ politikusai a szomszédos, magyarlakta országok fővárosaiban, Brüsszelben az uniós fórumok előtt, illetve képviselőik révén az Európai Parlamentben is fölvállalják, hogy liberális pártként érveljenek a határon túli magyarok kollektív önrendelkezési joga mellett. /Fodori fordulat? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) „a korrupció elleni küzdelem bajnoka”, míg a román parlament akadályozza a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálását, illetve kis híján megszavazta a bűnvádi perrendtartás Brüsszel által már februárban bírált kiegészítéseit. Ezt állapítja meg az Európai Bizottság (EB) romániai igazságszolgáltatásra vonatkozó, július 23-án nyilvánosságra hozandó, de már kiszivárogtatott jelentése. Akárcsak februári jelentésében, az EB most sem lát előrelépést az igazságügy reformja és a korrupció elleni harc tekintetében. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tekintetében az EB értékeli, hogy a testület immár működik, de kifogásolja, hogy nem tudni, mi történik majd akkor, ha az ügynökség által beindított ügyek a bírósághoz kerülnek. /B. T. : Bírál a brüsszeli jelentés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

„Július 22-én adom át a megbízólevelemet az államfőnek Bukarestben, addig nem nyilatkozhatom semmiről” – hárította el az Új Magyar Szó kérdéseit Füzes Oszkár, aki rövidesen Terényi János nagykövet helyét veszi át Magyarország bukaresti külképviseletén. A Népszabadság napilap volt főmunkatársa július 15-én érkezik Bukarestbe. – Az Országgyűlés külügyi bizottsága március 4-i, zárt ülésén hagyta jóvá Füzes Oszkár kinevezését, három ellenzéki képviselő tartózkodott. Füzes az MTI és a Népszabadság közös tudósítója volt Hanoiban, évtizedeken keresztül, a Népszabadság főmunkatársa, dolgozott a lap brüsszeli tudósítójaként is. Terényi János volt bukaresti nagykövettel együtt a képviselet több tagjának is lejárt a mandátuma, köztük a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak. Távozott továbbá Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé is. A volt nagykövet a Magyar Külügyi Intézet élén folytatja karrierjét. /Kánya Gyöngyvér: Ma érkezik Bukarestbe az új magyar nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az utóbbi időben számos biztató jelenség történt Erdélyben. Az európai parlamenti választásokon a magyarok a vártnál erősebb képviseletre tettek szert az Európai Parlamentben. A romániai önkormányzati választások eredményeként ma Erdélyben a korábbinál több polgármesteri székkel és önkormányzati poszttal rendelkeznek a magyarok. Kifejezte reményét, hogy ez a tendencia folytatódik az őszi romániai parlamenti választásokon is. Erre csak akkor van esély, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. Szász Jenő megismételte korábbi javaslatát, hogy az RMDSZ és az MPP lépjen választási koalícióra, ismételten elutasítva az RMDSZ által ajánlott „belső koalíciót”. Orbán leszögezte: a Fidesz nem akar felelősséget vállalni abban, hogy a két fél egyezségre tud-e jutni vagy sem. Csupán elvi állásfoglalást tehet, miszerint kívánatosnak tartja egy magyar koalíció létrehozását. A Felvidéken például a Magyar Koalíció Pártja sikeres politikai teljesítményt nyújtott – fűzte hozzá Orbán Viktor. A Fidesz abba nem kíván beleszólni, hogy ez miképpen jöjjön létre. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) július 18-án Tusnádfürdőn tartott soros ülésén minden fontosabb határon túli magyar politikai szervezet magas szinten képviseltette magát, kivéve az RMDSZ-t. Orbán Viktor az ülésen hangsúlyozta, hogy a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómia-rendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. A tanácskozás egyik legfontosabb határozata az autonómia-ügy közös képviseletére vonatkozott. Ennek értelmében a határon túli magyar pártok vezetői elfogadták Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívását egy közös brüsszeli útra, hogy a legmagasabb európai fórumon egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómia-követelések érvényesítése céljából. -A Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn hozza helyre, amit elrontott, és kérjen elnézést az erdélyi magyaroktól egységbontó politikájáért – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Szerinte a Fidesz elnöke a legutóbbi erdélyi helyhatósági választásokra is exportálta megosztó politikáját, ami már Magyarországon is súlyos károkat okozott. /Orbán: Az MPP-vel erősödött az erdélyi magyarság politikai képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Az RMDSZ lezárta a párbeszédet a Magyar Polgári Párttal (MPP) a választási együttműködésről – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azonban még reménykedik a kiegyezésben: július 28-ra Nagyváradra hívta az MPP elnökségét. Markó kijelentette: vannak az MPP-ben is értékes emberek, akik fontosak az erdélyi magyar közösség számára. Őket várják az RMDSZ-be, és amennyiben benyújtják képviselő- vagy szenátorjelölti pályázatukat a Szövetség előválasztásaira, készek a lehető legnyitottabban viszonyulni hozzájuk. Markó arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-nek szándékában áll-e az EMNT-vel a választási együttműködésről tárgyalni, kijelentette: vannak közös politikai célkitűzéseik Tőkés Lászlóval. Emlékeztetett, hogy a bálványosfürdői találkozójukon megegyeztek a „sokszor tervezett közös brüsszeli jelenlétben”. Tőkés már többször hívta Markót személyesen Brüsszelbe, hogy együtt képviseljék az autonómia ügyét. „Hosszú ideig Markó Béla akadályozta a megegyezést, aki most viszont nyitottságot tanúsít, ezúttal viszont Szász Jenő MPP-elnök akadályozza” – mondta Tőkés. Tőkés – mint mondta – azon fáradozik, hogy létrejöjjön még egy utolsó találkozó. /B. T. : Tőkés László Nagyváradra hívta a polgári párt elnökségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ „Úgy látjuk, hogy az MPP vezetősége elszigetelődött, szembement Tőkés Lászlóval, és ugyanúgy szembement Orbán Viktorral is” – fejtette ki az RMDSZ tárgyalóbizottságát vezető Borbély László fejlesztési miniszter. /Antal Erika, Lokodi Imre: RMDSZ–MPP: külön utakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./ Sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem volt hajlandó a kompromisszumra, ezért a megszabott határidő előtt nem született megállapodás az őszi parlamenti választásokon való közös részvételről. Mindkét fél a másikat hibáztatta a kudarc miatt. /Zátonyra futott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Nem elég tevékenynek, hasznosnak lenni, annak is kell látszani. Ezt tanulták meg azok az erdélyi magyar politikusok, akik a tavalyi európai parlamenti választásokon nyertek brüsszeli mandátumot. Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula láthatóbb képviselői a közösségnek, mint amilyenek elődeik: Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly voltak. A korábbi, kiküldött képviselők elvesztek Brüsszelben. Tevékenységük elhanyagolható, és életjelt is csak ritkán adtak magukról. Ha pedig az újságíró tájékozódni próbált, sok esetben olyanszerű elutasításba ütközött, hogy „ez nem téma, erről nem kell írni!”. Ezzel szemben, a novemberben megválasztott képviselők ontják a témákat. Sok közleményt adnak ki. /Gazda Árpád: A láthatóság kihívása. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Gál Kinga és Őry Csaba magyar néppárti európai parlamenti képviselők Brüsszelben felszólították a magyar és a román nyugdíjfolyósító hatóságokat, hogy az uniós követelményeknek megfelelően fizessék ki a nyugdíjasoknak elmaradt járandóságukat. Gál Kinga elmondta, hogy immár több ezerre tehető – és egyre növekszik – azon nyugdíjasoknak a száma, akik Romániából települtek át Magyarországra, de a Romániában ledolgozott éveik után nem kapják meg járandóságukat. /MTI/ /Miért nem fizet Románia nyugdíjat az áttelepülteknek? = MNO. hu, szept. 10./

Az Európai Szabad Szövetség – Tőkés László európai parlamenti képviselő frakciója – túlságosan bátortalannak tartja az Európai Unió többnyelvűségi stratégiáját, amelyet az Európai Bizottság román tagja, Leonard Orban többnyelvűségi biztos fogalmazott meg állásfoglalásában. Tőkés – Mikel Irujo baszk, valamint Jill Evans walesi európai parlamenti képviselőtársával együtt – Brüsszelben sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy sok pozitív elem található ugyan az Orban által megfogalmazott stratégiában, de a dokumentum nem az európai polgár eleve meglévő jogaként értelmezi az anyanyelvhasználatot. Az Európai Unió hallatlanul költséges luxust vállalt – az unióban 23 hivatalos nyelvre kell lefordítani a dokumentumokat –, de amikor az EU valamely országában embereket anyanyelvhasználatuk miatt meg-vernek, másokat kidobnak az állásukból, amikor akadályokba ütközik az anyanyelvi tankönyvek használata, akkor e kérdések megközelítésében az Orban-stratégia Tőkés szerint "túlságosan eufemisztikus". /Tőkés bátortalannak tartja a többnyelvűségre vonatkozó Orban-stratégiát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

Nem volt szerencsés, hogy a román parlament megváltoztatta a főügyészek kinevezési procedúráját, s ezzel ellentmondott az európai elvárásoknak – ismerte el Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök szeptember 30-án Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. /L. I. : Bűnbánó Tariceanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Szeptember 20-án a Békési Kulturális Központ aulájában felavatták Wass Albert szobrát. A műsorvezető bemondta: ,,Most fővédnökünk, Gál Kinga következik, aki Európa Parlamenti néppárti képviselő, bizottsági alelnök, Erdély szülötte, a Wass Albert Védnöki Kör tagja, és aki kizárólag azért repült ma Brüsszelből haza, hogy szobrunkat felavassa, és az ünnepség után azonnal utazik is vissza. ” Gál Kinga belevágott: ,,Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt, és népem a magyar... ” Beszédében 2004. december ötödike egyik előjeleként említette a magyar állampolgárság meg nem ítélését az író számára, beszélt a népszavazást követő Wass Albert-reneszánszról, a szinte dermedten egymásra tekintő emberek nemzeti öntudatra. Példának állította a hallgatóság elé az erdélyi költő-író műveiből kisugárzó ember- és hazaszeretet, a nemzetért való elkötelezett, kitartó munkát. Gál Kinga leleplezte mellszobrot, Lipovics János munkáját /Pálmai Tamás: Wass Albert-szobrot avattak Békésen (Békési levelek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Éles hangú felszólalásokban utasították vissza szlovák európai parlamenti képviselők az Európai Parlamentet (EP) brüsszeli plenáris ülésén, napirend előtt országuknak a magyar kisebbségre vonatkozó politikáját ért vádakat. Tőkés László előzőleg felszólalva arról beszélt, sajnálattal állapítja meg, hogy „szélsőségesen nacionalista propaganda folyik a szlovákiai magyarok ellen, megfélemlítő hisztériakeltés érvényesül”. A püspök arra kérte az EP-t, annak elnökét és az Európai Bizottságot, hogy „lépjenek fel az emberi jogok durva megsértése, a Szlovákiában eluralkodó etnikai intolerancia, verbális agresszió és diszkrimináció ellen”. Tőkés László egyúttal késznek mondta magát „közvetítői szerepet vállalni a magyar-szlovák megbékélés érdekében”. Négy szlovák EP-képviselő viszont ezt követően bizonygatta, hogy a szlovák kisebbségi politika megfelel az európai normáknak, és a kormány ráadásul a javítására törekszik. Az egykori miniszterelnök Vladimír Meciar pártjához (Néppárt-HZDS) tartozó Kozlík azt állította, „a magyarok évek óta azt a benyomást keltik, hogy a magyarságot a határon kívül elnyomják”. Mint mondta, az európai vezetők ugyanakkor „nem tudnak arról”, hogy a magyarok sokszor „Nagy-Magyarországról beszélnek”. Párttársa, Belohorská asszony úgy vélte, míg Magyarországon „a szlovák kisebbséget kegyetlenül asszimilálták”, Szlovákiában „főleg a magyar kisebbség kivételes előnyöket élvez”, mint a magyar nyelvű oktatás. A vezető kormánypártot, a Smert képviselő Benová azt hangoztatta, Szlovákia tiszteletben tartja az etnikai kisebbségi jogokat. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy a magyar EP-képviselők az egyperces felszólalásokat kihasználva „minden egyes alkalommal a szlovák kormányt és polgárokat támadják meg”. Kifejtette: a szlovák kormány szeretne jószomszédi viszonyt kialakítani Magyarországgal, de ehhez két partnerre van szükség, és eddig úgy tűnik, „csak a szlovák kormány nyújtja ki a kezét”. Koterec (ugyancsak Smer) szintén azt hangsúlyozta, hogy a szlovák kisebbségi politika már ma is megfelel az európai normáknak. „Ha a feszültséget szítjuk, az mindenki számára lehetetlenné teszi az életet” – szögezte le. Mással foglalkozó felszólalásának végén Olajos Péter (MDF) eljárásjogi kérdést vetett fel a témával kapcsolatban. Arról érdeklődött, hogy „a magyarok ellen gyűlöletbeszédet mondó képviselők miért beszélhettek kétszer”. /Éles felszólalások az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./