Bánffy Miklós író és politikus születésének 125. évfordulója alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE és az Erdélyi Református Egyházkerület rendezvénysorozatot szervezett Kolozsváron, illetve Bonchidán. Dec. 19-én a Györkös Mányi Albert Emlékházban kiállítás nyílt Bánffy Miklós grafikáiból. A Protestáns Teológia dísztermében emlékülést tartottak, dr. Csiha Kálmán püspök a tizennyolc éven keresztül egyházi főgondnokként is tevékenykedő Bánffyról szólt. Benkő Samu, az EME elnöke Bánffy Miklós közéleti pályáját méltatta. Dec. 20-án Bonchidán folytatódott az emlékezés. Dávid Gyula elmondta, hogy Bánffy Miklós harmadik hazatérésének vagyunk tanúi. Először a húszas években tért vissza, a negyvenes évek végén. Hamvai a hetvenes években tértek haza, a Házsongárdi temető családi sírboltjába. A mai harmadik visszatérése az élő emlékezet. A bonchidai templom falára emléktáblát helyeztek el. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21., 22./

Kallós Zoltán folklórgyűjtését ezidáig a Hungaroton adta ki sorozatban, a napokban megjelent új CD-jét pedig a budapesti Fonó Rekords. Válaszúti, bonchidai és környékbeli népzenét tartalmaz. Egyébként CD- sorozatra kerül Kallós Zoltán életműve. - A válaszúti házban ma a Kallós Zoltán Alapítvány működik, amellett tájmúzeum is. /A válaszúti banda muzsikája, Kallós Zoltán CD-je. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Ion Caramitru művelődésügyi miniszter és Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere jún. 7-én Bukarestben aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi egyezményt. Az esemény záróakkordja a május 31 - június 6. között a fővárosban megrendezett magyar kulturális hétnek. Kelemen Hunor művelődési államtitkár elmondta, hogy a két tárca közti együttműködési program, amelyet három évre, 1999-2001-re írnak alá, az általános elvek mellett több konkrét javaslatot is tartalmaz a könyvtárak, a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények, a színház, a zene, a film, a képzőművészet, a közművelődés, a múzeumok, illetve a műemlékvédelem területén. A román művelődési tárca felvállalta a romániai magyar színházak részvételének támogatását a kisvárdai és a zsámbéki fesztiválokon, a magyar fél pedig fogadja a Piatra Neamt-i színházi fesztivál legjobb előadását. Támogatják a szépirodalmi fordításokat: évente legkevesebb három-három mű megjelenését fogják elősegíteni egymás kortárs és klasszikus irodalmából. A képzőművészet-fejezet szakembercserékről, különböző kiállítások szervezéséről szól. A múzeumok és a műemlékvédelem terén különböző gyűjteményes kiállítások kölcsönös bemutatására, több magyarországi és romániai múzeum közötti együttműködésre kötelezte el magát a két művelődési tárca. A műemlékvédelmi megállapodás név szerint tartalmazza azokat a műemlékeket, amelyeknek a helyreállítását a két minisztérium közös költségén fogja megkezdeni. Közöttük van Gyulafehérvárról az Apor-kastély, a hármas barokk kapu, a Lázok-kápolna, és a Károlyi-kapu, a bonchidai Bánffy-kastély, a bánlaki Karácsonyi-kastély, a gelencei római katolikus templom, a kisbaconi vashámor, amely oly jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom idején az ágyúöntésben, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol regionális kulturális központ fog működni, a rákosi római katolikus templom és az ákosfalvi református templom. Ugyanakkor készül az erdélyi festett mennyezetes templomok, illetve a népi építészeti örökség felleltározása. A magyar fél ebben az évben ötvenmillió forintot ad a közös programnak a végrehajtásához. Paritásos alapon a román fél az ötvenmilliónak megfelelő lejt, azaz több mint hárommilliárd lejt fog áldozni a közös tervek megvalósítására. /Székely Kriszta: Együttműködési megállapodás a magyar és a román kulturális tárcák között Idén ötvenmillió forint és több mint hárommilliárd lej műemlékvédelemre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Jún. 7-én kulturális együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Ion Caramitru művelődésügyi és Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere. A megállapodás aláírása gyakorlatilag a múlt héten sikeresen lezajlott bukaresti Magyar Kulturális Hetet koronázta. Ebből az alkalomból Hámori József nyilatkozott a Szabadságnak. Az aláírt dokumentum a kulturális együttműködés látványos fejlődéséhez vezethet. A munkaterv pedig ezt az együttműködést konkrét szakterületek - színház, zene, irodalom, film, képzőművészet, műemlékek, múzeumok, könyvkiadás - és akciók szintjéig pontosítja. A hároméves keretszerződéshez csatolt műemlékvédelmi függelék biztosítja, hogy mintegy 12-14 erdélyi műemléket közösen restaurálhatnak. Köztük van a gyulafehérvári püspöki székesegyház temploma, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, egy másik emlékmű felújítása Gyergyószentmiklóson és a bonchidai Bánffy-kastély helyreállítása. A restaurálási munkálatokhoz a magyar kormány anyagilag is hozzájárul, s a költségek mintegy felét biztosítja. /Tibori Szabó Zoltán: Együttes erővel több erdélyi magyar műemléket restaurálunk Beszélgetés Hámori József magyar nemzeti kulturális örökségi miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

A gelencei római katolikus műemlék templom 2000-től már nem szerepel a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit tartalmazó névsoron. Előzőleg négy évig ott szerepelt/, viszont jegyzékre került egy másik jelentős erdélyi műemlék, a bonchidai Bánffy-kastély - derül ki a World Monuments Watch (WMW), New York székhelyű világszervezet jelentéséből. A gelencei templom szerkezeti megerősítését és a vízelvezetést ugyanis időközben elvégezték. A bonchidai kastély állagvédelmi munkálatok elkezdésének költségeit a Románia és Magyarország közötti kulturális egyezmény alapján a két állam közösen fedezi. /Műemlékvédelem. Gelencétől Bonchidáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre fekszik Szék. A táncairól és népviseletéről híres nagyközség keletkezésének időpontja bizonytalan. A dokumentumok 1291-ben már szabad királyi városként említik. Széken a népviseletet nemcsak megőrizték, hanem mind a mai napig hordják is. Szék tekinthető a magyar táncházmozgalom bölcsőjének. 1717-ben egy tatárbetörés alkalmával csaknem teljesen megsemmisült a város. Azóta a falu lakói augusztus 24-én, Szent Bertalan napján háromszori istentisztelettel és böjttel emlékeznek a véres eseményekre. A lakosság száma itt is egyre csökken: az 1992-es népszámlálás adatai szerint Széken 3283-an laktak, ma már háromezernél kevesebben. 1999-ben lassan elkezdődött az építkezés: a fiatalok már nem mentek városba, hanem itthon maradtak, házépítésbe kezdtek. A 98 százalékban magyar nemzetiségű lakosság vallási megoszlása: református 2045 (a templom 1241-ben épült), adventista 300, római katolikus 205 (templomuk 1759-ben épült), szabadkeresztény 100 (1992-ben építettek templomot), pünkösdista 72 (1995-ben épült templomuk), ortodox 58 (értékes műkincsnek számító fatemplomukat 1707-ben emelték). Széken I-VIII. osztályos oktatás folyik, egy éve inasiskola is működik. Óvodától inasiskoláig a diákok létszáma megközelíti a háromszázat. A legnagyobb gond a szakképzett oktatók nagyarányú hiánya. Öt tanárnak lakást biztosítanának, jelenleg három tanítónő lelt otthonra a számukra fenntartott lakásépületben. 1997-98-ban bevezették a digitális telefonvonalat. 1999-ben 12 ezer méternyi gázcsövet fektettek le belterületen, 500 kérés létezik a földgáz bevezetésére. A Civitas Alapítvány égisze alatt a régió öt községe - Szék, Magyarkályán, Magyarpalatka, Kolozs, Magyarszovát - közös szeméttároló kialakítását tervezi, most folynak a tervezési tárgyalások, egyeztetések. Az öt község más területen, például a faluturizmusban is együttműködik. A széki faluvezetők a település felvirágzásának egyik módját a faluturizmus fejlesztésében látják. Április-májusban szeretnék megnyitni azt a széki tájházat, ahol múzeum és eredeti széki szoba kapna helyet. A község férfiembereinek 80 százaléka külföldön dolgozik, építőmunkásként. Az egészségügyi ellátást két orvos és három asszisztens biztosítja, hetente három napon. Egy magyar orvos családostól vállalná a letelepedést. Ellezelles, Szék belgiumi testvérvárosa mentőautót adományozott, felszerelést ígért, gépkocsit az orvosok ingázására. A két település között 1990 óta létezik a kapcsolat. A testvértelepülés számítógéppel, fénymásolóval, írógéppel segítette a helyi tanácsot, az iskolának 10 számítógépet ajándékozott. A székiek terve egy nagy, regionális szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség diákjait, fiataljait. Az iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel tervezik létrehozni. A cél érdekében 8 kilométeres összekötő utat készülnek építeni Szék és Bonchida között, amely közel harminc kilométerrel rövidítené a Szék-Kolozsvár távolságot, így a bonchidai vasútállomás közelebb kerülésével Szék is könnyebben megközelíthetővé válna, ami csak javára szolgálhat. /Kerekes Edit: Különös sziget Erdély rengetegében. Szék - a Mezőség bástyája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Máj. 17-én Kolozsváron tanácskozott a történelmi emlékművek védelmére kijelölt román-magyar vegyes bizottság. A tárgyalások célja a két ország kulturális miniszterei által 1999-ben aláírt műemlékvédelmi megállapodás felújítása volt. A bizottság megegyezett a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban. A bizottság tagjai nem tudtak konkrét időpontot mondani a két kulturális minisztérium közötti együttműködési protokoll aláírását illetően, sem a két ország költségvetésében elkülönített összeggel kapcsolatban. A bizottság hét projektet állított össze, amelyek a műemlékek feltérképezési, leltározási, illetve dokumentálási folyamataira irányulnak, valamint 13 olyan tervet, amelyek a konkrét restaurálási vagy konzerválási munkákra vonatkoznak. Ez utóbbiak közül megemlítették a gyulafehérvári római katolikus katedrális, az Apor-kastély, valamint az Alba Carolina-vár harmadik kapujának restaurálását, a bonchidai Bánffy-kastély restaurálását, a kékesújfalui, kelencei, kilyéni templomok restaurálását, a baróti vashámor rendbetételét, a bánlaki kastély, az ákosi református templom, valamint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítását. A bizottság javaslatot tett a magyarországi román műemlékek (templomok és más épületek) leltározására is. /Erdei Róbert: Magyar-román műemlékvédelmi megállapodás. Több mint ötvenmilliárd lejes román állami támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A Kolozsvár-Belvárosi Református Nőszövetség aug. 3-án megemlékezett meg gróf Bánffy Miklós halálának 50. évfordulójáról. Bálint József nyug. bonchidai lelkipásztor ismertette a nagymúltú főúr életét és tevékenységét. Hangsúlyozta közéleti szerepléseit, politikai küzdelmeit, közbenjárásait, érdemeit, melyekről évszázadunk második felében hallgatni kellett. Bánffy Miklós tehetséges képzőművész is. Erdélyi írók műveit is szívesen illusztrálta. Színművei, elbeszélései mellett Kisbán Miklós (írói álneve) nevezetes nagylélegzetű regénye az Erdélyi Történet című trilógia. Önéletrajz, de hű korrajza is az első világháború előtti időknek. Jelentős pártfogója volt az erdélyi irodalomnak, megszervezte az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadását, főszerkesztője volt a Helikonnak. /Csutor Éva: 50 éve halt meg Bánffy Miklós. Megemlékező ünnepség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Sallai János /1992 óta polgármester Széken/ legfontosabbnak az infrastruktúra kiépítését tartja. A gáz bevezetése után a víz- és csatornahálózat kiépítését SAPARD-támogatással tervezik megvalósítani. Sallai János a Szék-Füzes völgyei kistérségének több települését tömörítő, egyelőre még nem hivatalosan bejegyzett szervezet elnöke. A társulásban Szék, Füzes, Szentmárton, Cege vesz részt, a továbbiakban Katona, Gyeke és Bonchida is fontolgatja a bekapcsolódás lehetőségét. Szeretnék ismét megnyitni a híres széki sósfürdőt. Az idén tervezik felavatni a református templommal szemben álló tájházat. Távlati tervük egy regionális népművészeti szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség, a Szamos mente diákjait, fiataljait. A bentlakással, étteremmel elképzelt iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel szeretnék létrehozni. /Kerekes Edit: Szék a faluturizmusra esküszik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A múlt hét végén negyedik alkalommal tartották meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztivált. A Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által megrendezett seregszemlén nyolc táncegyüttes és számos népdalénekes vett részt. Dinnyés József budapesti vendég és egy szlovák társa csak emelte a fesztivál rangját. Külön színfoltot jelentett Harangozó Imre, az Ipoly Arnold Népfőiskola előadó tanárának előadása a mezőségi népdalokról. A fesztivál fénypontja ezúttal is az adatközlők gálaelőadása volt, amelyre több mint négyszázan gyűltek össze a főtéri kultúrház nagytermében. Színpadra léptek az ördöngösfüzesi, bonchidai, visai, feketelaki, magyarszováti, mezőkeszűi, csabai és tolvajkötkei táncosok. /Erkedi Csaba: Jól sikerült a mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

" Márc. 8-án újabb vízszennyezést jeleztek a Kis-Szamoson. A környezetvédelmi képviselői megállapították: a szennyezés nem ipari jellegű, nem a kereskedelmi társaságoktól származik. Nem tudták megállapítani a szennyezés forrását, amely magyarázná a nagy mennyiségű döglött halak jelenlétét. A bonchidai sertésfarm több ízben szennyezte a Kis-Szamos vizét, a környezetvédelmi hivatal büntető feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen. Nem kizárt, hogy az újabb szennyezést a már több ízben megbüntetett cég okozta. /K. O.: Újabb szennyezés a Kis-Szamoson. Nem tudták megállapítani a forrását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Az árvíz súlyos károkat okozott. Kapnikbánya körzetében 18 híd rongálódott meg, Szaploncán 14 lakás és két híd ment tönkre, 220 hektár termőföldet öntött el a víz. Több kilométeres útszakaszok váltak járhatatlanná, a vízellátási rendszer pedig több helyen kárt szenvedett. Az Iza folyó Rózália, Barcánfalva, Mikolapatak. Nánfalva és Oncsafalva térségében okozta a legsúlyosabb károkat. Szatmár megyében mintegy ötven háztartásban keletkeztek károk. A medréből kiöntött víz 3 750 személy kilakoltatását tette szükségessé, 437 háztartást szigetelt el a külvilágtól, részben vagy teljesen tönkre tett 57,8 kilométeres összhosszúságú gátat, 365 hidat és pallót, mintegy 280 kilométer közutat, 9 kilométer villanyvezetéket, fél kilométeres hosszúságú vasutat. Az árvíz a legsúlyosabban Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Suceava és Bihar megyéket érintette. /Elkezdték az árvízkárok felmérését Kolozs megye is a súlyosan érintett térségek egyike. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./"

" A legnagyobb feladatomnak most azt tekintem, hogy minél többet közreadjak mindabból, amit felmarkoltam, jelentette ki a 75 éves Kossuth-, Magyar Örökség- és Életfa-díjas Kallós Zoltán, a Kárpát-medencei néprajzkutatás talán legkiemelkedőbb alakja, a vele készült beszélgetésben. Kallós Zoltán gyermekkorában kezdte gyűjteni kerámiát, textilt, és népdalokat tanult. Az ötvenes, hatvanas, hetvenes években rögzített hangfelvételek alapján beindított egy kazetta-kiadványsorozatot Kallós Archívum néven, amelyből eddig tizenhat jelent meg, falvanként egy-egy. Az első kazetták moldvaiak voltak. A legelső vallásos jellegű, szentes énekekkel és imádságokkal, a második, világi és hangszeres zenét tartalmazott, kobozkísérettel. Ezen kívül a Balladák új könyvének is megjelent nyolc kazettamelléklete, összesen tehát huszonöt kazettára való anyagot sikerült közreadni. Aztán ott vannak a CD-k: a bonchidai, válaszúti, magyarlónai, ördöngösfüzesi, majd a visai lemez és kazetta. Elmondta, hogy a legszívesebben Moldvában, Gyimes-völgyében, Kalotaszegen és a Mezőség falvaiban gyűjt. A gyűjtés mellett az ifjúsági táncházmozgalomnak is pártolója. /Dávid Lajos: "A lagziban csak én kértem marosszékit" Beszélgetés a hetvenöt esztendős Kallós Zoltán néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Ápr. 17-én Kolozsváron Tőkés Elek igazgató üdvözölte a magyar nyelv és irodalom olimpiára olimpiára érkezett diákokat. Péter Tünde tanfelügyelő (a rendezvény lelke) köszönetet mondott a támogatóknak Az alternatív versenyek után a versenyzők fiatal alkotókkal találkoztak. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (1) = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ Ápr. 19-én a népes olimpiai sereg - leszámítva a versenydolgozat-javító bizottságot - a Nagykapus-Kőrösfő-Bánffyhunyad-Kalotaszentkirály útvonalon ismerkedett Kalotaszeggel. Ápr. 20-1 a mezőségi "expedíció" napja: a versenyzők Válaszút-Bonchida-Szék-Szamosújvár útvonalon ismerkednek e sajátos néprajzi régióval. /"Üssék meg a dobot, fújják meg a készülőt!" A magyar nyelv és irodalom olimpia kolozsvári krónikája (2). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./"

"Elhunyt Maksay Ádám építészmérnök, a Transylvania Trust lelkes tagja, aki sokat tett az erdélyi műemlékek felújításáért. Asztalán maradt a bonchidai Bánffy-kastély és a kolozsvári Unitárius Kollégium felújításának terve, éppen ezen dolgozott. /MAKSAY ÁDÁM építőmérnök 1937- 2001. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./"

"Jún. 17-én, vasárnap Bonchidán, a Bánffy-kastély udvarán ünnepélyesen megnyitották a Transylvania Trust Alapítvány, az angliai Történeti Épületek Felújítási Intézete, valamint a Román Művelődési és Kultuszminisztérium által szervezett műemlékvédelmi szakmunkásképző, elméleti és gyakorlati felkészítést nyújtó tanfolyamot. David Baxter, az angol fél fő szervezője emlékeztetett a tavaly Nagyenyeden lezajlott hasonló szakmunkásképző tanfolyamra, amelynek résztvevői közül most többen mesteri minőségben érkeztek Bonchidára. A bonchidai tanfolyammal egyidőben a Maros megyei Nyomáton felújítják az unitárius templom gótikus tetőszerkezetét. Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány (TTA) elnöke bemutatta felelős munkatársait: Maksay Ádámot, a kastélyrestauráló program igazgatóját, Dezső Évát, a tervezőcsoport vezetőjét és Kirizsán Imolát, a nyomáti restaurálás vezetőjét. A mostani háromhetes kurzuson 21 tanuló (ácsok, kőművesek, kőfaragók) vesz részt. /Ördög I. Béla: Műemlékvédelmi szakmunkásképző tanfolyam. Példás nemzetközi összefogás Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Júl. 14-én zárul a bonchidai Bánffy-kastélyban működő szakmunkásképző tanfolyam első szakasza, mely során az ország különböző részeiből érkező 19 ács, kőműves és kőfaragó és 20 műemlékvédelmi szakmérnök hallgató vett részt. A tanfolyam szervezői a Transylvania Trust Alapítvány és az angliai Történeti Épület Felújítási Intézet (Institute of Historic Building Conservation - IHBC) valamint a Művelődési és Kultusz Minisztérium, a kolozsvári Műszaki Egyetem, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Bonchida önkormányzata, valamint az English Heritage, az Oxford Brookes Egyetem, a British Council, Dél Shropshire és Herefordshire önkormányzata, illetve Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége. /Makay Dorottya: Sikerrel zárul a bonchidai szakmunkásképzés első szakasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Az épített örökség felújítására szakképző program záróünnepségét tartották augusztus 25-én a bonchidai Bánffy kastély udvarán. A hazai, magyarországi és nagy-britanniai intézetek által szervezett képzésen több mint 30 ács, kőműves és kőfaragó sajátíthatta el a történeti épületek helyreállításának mesterfogásait. A programban részt vett mintegy 20 építész, építőmérnök, művészettörténész-hallgató, s a Babes-Bolyai Egyetem keretében tartott műemlékvédelmi szakképző tanfolyam 30 hallgatója itt végezte gyakorlatát. Az angol szakemberek irányításával felújították a volt konyhaépület romos saroktornyát. /Bonchida 2001. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

"Bálint-Pataki József /sz. Bonchida, 1953. máj. 8./ édesapja református lelkész. 1976-ban végezte el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakát. 1976 és 1988 között történelemtanár volt Kolozs megyei általános és középiskolákban. 1988-ban - Magyarországra való áttelepülési szándéka miatt - a Ceausescu-rendszer gyakorlatának megfelelően állásától megfosztották, egy évig munkanélküli volt. Áttelepülését követően 1989 őszén a szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának munkatársa lett. 1990-ben, az első szabadon választott kormány által a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozott Határon Túli Magyarok Titkárságán kormányfőtanácsosként a romániai magyarsággal összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 1992-es megalakulása után ezt a tevékenységet folytatta főosztályvezetőként, az I. Területi Főosztály élén. 2002. június másodikán nevezték ki a HTMH elnökének. Bálint-Pataki József, az erdélyi magyarság helyzetére vonatkozó szakmai publikációk mellett két történeti kiadvány közreadója (Kőváry László: Tájképek utazási rajzokban, Kriterion, Bukarest 1984; Kolozsvári emlékírók, Kriterion, Bukarest, 1990). Nős, felesége dr. Bálint-Pataki Klára a fővárosi Szent-István Kórház Központi Laboratóriumának főorvosa. Zsófia lánya egyetemi hallgató a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, Máté gimnáziumi tanuló. Bálibt-Pataki József jól beszél románul, ért angolul. Szakvizsgázott köztisztviselő, eddigi munkáját a HTMH előző vezetése 1999. március 15-én a "Határon túli magyarság szolgálatában" oklevéllel ismerte el. Bálint-Pataki József a Szatmári Friss Újság munkatársának adott interjúban leszögezte: a magyar igazolvány átvételére azért kell olyan sokat várni Budapesten, mert az igénylőknek a fele a fővárosi átvételt jelölte meg kérelmében. A budapesti hivatal vezetősége az elmúlt héten változtatott eddigi munkarendjén, s most már reggel hét órától a hét minden napján az igénylők rendelkezésére állnak. Bálint-Pataki József kinevezése utáni első hivatalos útja Erdélybe, Pusztakamarásra vezetett, ahol a falu Sütő András születésnapját ünnepelte, és ő vihette Medgyessy miniszterelnök köszöntő levelét a Kossuth-díjas írónak. Még ebben a hónapban újra Erdélybe látogat, tervei szerint a bálványosi Nyári Egyetemen vesz részt, egy olyan kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a HTMH valamennyi eddigi elnökét meghívták. A HTMH elnöke a folyamatosságot hangsúlyozza. A határ menti együttműködés és az otthonmaradást biztosító vállalkozások segítésében lát olyan lényeges elmozdulási lehetőséget, amelyet az előző 12 évben elődeinek nem sikerült megvalósítaniuk. Fontos továbbá, hogy ne Budapest mondja meg egy bizonyos határon túli szervezetről, legitim-e avagy sem, hanem az a közeg, amelyikben az illető szervezet tevékenykedik. - Bálint-Pataki József hiszi, hogy a jövőben sem fogja befolyásolni az aktuálpolitika a hivatal működését. Az RMDSZ belső vitáival kapcsolatban megjegyezte: Az RMDSZ legnagyobb értéke, hogy a különböző ideológiák egy ilyen ernyőszervezetben együtt tudtak maradni, és az erdélyi összmagyarság létfontosságú kérdéseiben - a nyilvánvaló véleménykülönbségek ellenére - a különböző szemléletű emberek együtt tudtak dolgozni. Szerinte az RMDSZ erejét ez a sokszínűség adja, és a belső viták sohasem jelentették az egység megkérdőjelezését, és a jövőben sem fogják jelenteni. Nem tartja szerencsésnek azokat a címkézéseket, melynek során egyesek a "radikálisok", mások pedig a "mérsékeltek" minősítést kapták. /Princz Csaba: Bálint-Pataki József, a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalának frissen kinevezett elnöke: Az erdélyi magyarság marad a HTMH legfontosabb partnere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

"Július 27-28-án ízben megrendezték a Bonchidai Kastély Napokat. Itt műemlékvédő központ, illetve kulturális centrum jön létre, és a kastély megújult formájában látogatható lesz - nyilatkozta Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a rendezvényen mint hajdani bonchidai lakos, és mint az ünnepség védnöke jelent meg. Kálmán László emlékkiállításának megnyitójával indult a nap. A könyvbemutatón Dávid Gyula, a Polis Kiadó /Kolozsvár/ vezetője Bánffy Miklós Trilógiájának legújabb kiadását, valamint az Emlékeimből. Huszonöt év című kötetet ismertette, illetve Gy. Dávid Gyulának a műemlékről írt, gazdagon illusztrált tanulmányát, A bonchidai Bánffy-kastély című alkotást méltatta. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője a Kriterion és a Pro-Print Kiadó könyvterméseiből válogatott. A délutáni koncertsorozatot az eredeti barokk hangszereken játszó Transilvania Barokk Együttes tagjai nyitották meg. Júl. 28-án Vincze László vásári bábjátékkal szórakoztatta apró közönségét, majd az Amaryllis együttes zenés-mesés előadása következett. /Rostás-Péter Emese: Véget értek a Bonchidai Kastély Napok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Aug. 24-én Széken a falu ünneplőbe öltözötten fogadta a hatalmas vendégsereget, amely Bertalan napján ünnepelni jött a Mezőség legnagyobb magyar közösségébe. Emlékezni a 285 évvel ezelőtti tatárjárás pusztításaira, de mindenekelőtt ünnepelni Szék ezeréves múltját. A szervezők szeretnék egyféle református zarándokhelynek megtenni Széket. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megbotránkozott a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon tartott tanácskozásán elhangzottakon. A nyugati liberális értékrendet valló református vezetők szerint az erdélyi reformátusoknak le kellene mondaniuk egyházi ingatlanjaik visszaszerzéséről, meg kellene alkudniuk sorsukkal. A kilencvenes években az egyház újból elkezdett építkezni, és kisajátított épületei helyett újabb kétszázötven épületet emelt - mondta a püspök. A vendégsereg Szék bejáratához vonult, ahol a Nagyváradról érkező Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt üdvözölték. A magyar politikussal együtt érkezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. - Mi halt ki belőlünk, hogy tömegestől hagyjuk el Erdélyt? - kérdezte a püspök. Ennek az együttlétnek a szoboravatáson túl eredménye, hozadéka kell hogy legyen, hogy e negatív folyamatokat megállítani tudják. A püspök a Reformátusok Világszövetségének egyhetes nagyváradi történéseit ismertetve megdöbbenésének adott hangot, hogy a résztvevők nem voltak hajlandók közös nyilatkozatban elítélni a kommunizmus szörnyűségeit. A nyugatiak arra hivatkoztak, hogy a témát még tanulmányozniuk kell. Vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség megértse, a kommunizmus százmilliónyi áldozata a világ egyik legnagyobb szörnyűségét jelenti? Az RMDSZ-ről szólva, Tőkés László többek között elmondta: az érdekvédelmi szervezetnek vissza kell térnie a kilencvenes évek eleji hőskorszakába, ahhoz az eskühöz, amelyet 1992-ben a Szent Mihály-plébániatemplomban tettek le szenátoraink és képviselőink. A térre több ezres hallgatóság gyűlt össze, Orbán Viktort és feleségét, Lendvay Anikót, percekig tartó vastaps fogadta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében az ötvenkét országban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, majd világszövetségi zászlót adományozott a széki közösségnek. Szék Kolozs megye gyöngyszeme, amire mi mindannyian büszkék kell hogy legyünk - mondotta Vekov Károly parlamenti képviselő. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Szent István olyan nemzetet hagyott az utókor számára, amely állami keretekkel vagy anélkül, de mindig meg tudott maradni. Szék történelme ugyanaz, mint a magyar nemzet történelme. A község polgármestere, Sallai János a helyi tanács döntése nyomán átadta Orbán Viktornak Szék díszpolgári címét. A volt magyar miniszterelnök a kitüntetés átvétele után a hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette beszédet mondott az ünnepségen résztvevők előtt. Miután visszaemlékezett azokra az évekre, amikor sok magyarországi népzenét, néptáncot kedvelő fiatal számára Szék búcsújáró hellyé vált, a széki népviselet egyedi szépségét és jelentőségét méltatta, amely sokfelé a legjobb munkahelyi ajánlásnak bizonyult. Orbán emlékeztetett rá: talán egyetlen nemzet sincs a világtörténelemben, amelynek ennyiszer kellett volna újrakezdenie, a semmiből új világot építenie. Azonban nem csak a kisebbségi sorban élőknek van szükségük a reménykedésre, hanem azoknak is, akik autópályán járnak, és sokkal jobban élnek, mint a mezőségiek. A múltra való emlékezés és közös reménység nélkül ők sem élhetnek. Orbán a keresztény értékrendet a Szent István-i államalapítás ránk testált legértékesebb hagyatékának nevezte. Mint fogalmazott, István király nem úgy akarta kibékíteni a szemben álló feleket, a nemzetet, hogy olcsó kompromisszumokat keresett. A magyar nemzet életét a keresztényi értékrend elvárásaihoz igyekezett igazítani. A Kárpát-medencében független és erős Magyarországot kell építenünk, amely a nemzethez tartozó minden magyar számára jó reményeket biztosít a jövőben. Olyan Magyarországra van szükségünk, amelyre a határoktól függetlenül minden magyar ember számíthat. Mindenkire szükségünk van, és ezt mindenkinek éreznie kell a Székelyföldtől Kolozsvárig, fogalmazott Orbán Viktor. A romokon azonban együtt, közös összefogással kell építkeznünk! Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette, ahol a "magyar kormány támogatásával és a román kormány beleegyezésével" történik az újjáépítés. Lassan megyünk előre, de megtettük az első lépéseket: van magyar igazolvány, van magyar egyetem, van már magyar tőke is ezen a vidéken - mondotta. A többször is hosszas tapssal megszakított beszédet Orbán Viktor a szokásos felkiáltással fejezte be: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Végül leleplezték a két világháború hősi halottaira és a Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztető emlékművet. /Makkay József: Az ezeréves Szék ünnepe. Díszpolgárrá avatták Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Lakatos András oktatási alelnök, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökségének tagja, minden egyetem előtti oktatással kapcsolatos kérdés a hatáskörébe tartozik. A romániai magyar közoktatás válságban van. Lakatos határozattervezetet nyújtott be az SZKT-nak, amelyet az el is fogadott. Ennek lényege az, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetése valóban tegyen azért, hogy a reformfolyamat újra beinduljon. A közoktatást ugyanis továbbra is egy olyan centralizált rendszer működteti, amelyet a diktatúrától örököltek. Magyar iskolaközpontokat kell kialakítani, mert hatékony, minőségi és versenyképes oktatást csak akkor lehet biztosítani. Adatbázisra van szükség, melynek s létrehozását az EMKE ifjúsági szárnya vállalta magára, azonban a megpályázott 42 millió lejt az RMDSZ nem biztosítja. - Lakatos a megyében segít jóváhagyatni osztályokat, óvodai csoportokat. Amikor jelezték, hogy Válaszúton probléma van, mert a bonchidai polgármester nem akarja engedélyezni a magyar osztály beindítását, akkor Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel intézkedtek. Ugyanez történt Kajántón és Magyarpalatkán. Lakatos az RMDSZ-kongresszuson a tanüggyel kapcsolatos problémák megvitatását fogja kérni. Az RMDSZ vezetésének arra kellene figyelnie, hogy egy iskola létesítése ne lokális kezdeményezés, ne partizánakció legyen, hanem egy tudatos, megtervezett folyamat része. - Lakatos úgy látja, válság van az RMDSZ-en belül. Óriási szakadék van aközött, ahogy az RMDSZ munkáját megítéli maga a vezetés, és ahogyan ez lecsapódik a hétköznapi emberek szintjén. Lakatos kételkedik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik Markó Bélát körülbástyázzák, képes lesz-e váltani. /Sándor Boglárka Ágnes: Válságban a romániai magyar közoktatás. Interjú Lakatos András oktatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Jún. 22-én, vasárnap ünnepélyes keretek között került sor az Épített Örökség-helyreállító Szakképző program 2003-as megnyitójára Bonchidán a Bánffy kastély udvarán. A programot a Transylvania Trust és az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) szervezi, célja a hagyományos építő-mesterségek, -technológiák felelevenítése és terjesztése. Az idei program célcsoportját a felújítási tevékenységhez kapcsolódó szakmákban képzett szakmunkások képezik: vakoló- és falazó-kőművesek, ácsok, kőfaragók, bádogosok, valamint az azonos profilú egyetemek és posztgraduális képzések hallgatói alkotják. Az elméleti előadásokat a nagy-britanniai Oxford Brookes Egyetem és a Sheffield Hallam Egyetem, a Kolozsvári Műegyetem oktatói, valamint hazai és külföldi gyakorló szakemberek tartják. /Beindult a bonchidai restaurátorképző tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"A múlt héten a szamosújvári Téka Alapítvány immár IV. alkalommal szervezte meg a honismereti tábort. A táborban szórványban élő magyar gyerekek vettek részt. A több mint 25 gyermek Észak-Mezőség falvaiból, a Tóvidékről és a Borsa-völgyéből érkezett (Melegföldvár, Bonchida, Válaszút, Zsúk, Fodorháza, Bádok). Minden délelőtt kézműves foglalkozásokat, azaz üveg-, kavics-, fafestést és bogozást tanultak a résztvevők. Délutánonként pedig különböző képességfejlesztő feladatokat oldottak meg. /Szabó Annamária: Honismereti Tábor mezőségi gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Aug. 30-31-én immár második alkalommal szervezték a Bonchidai Kastély Napokat. A kastély felújítása 2001-ben kezdődött, azóta működik Bonchidán az Építettörökség-helyreállító és szakképző program. A nagy-britanniai Institute of Historic Building Conservation és a Transylvania Trust Alapítvány által lebonyolított program célja, hogy megfelelő szakembereket képezzen ki a történeti műemlékek felújításához, és ezáltal állítsa helyre a bonchidai Bánffy-kastélyt. Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke elmondta: eddig mintegy félmillió euró került beépítésre, a teljes felújításához még mintegy 9-10 millió euróra lenne szükség. A legfőbb támogatónak az angolok bizonyulnak, mellettük a kastély felújítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a romániai Művelődésügyi Minisztérium is segíti, bár az ő támogatásuk az utóbbi években megcsappant. A rendezvény Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész "Számadás" című kiállításának a megnyitójával indult. Rajverseny is volt gyerekek számára. A Babes-Bolyai Tudományegyetem színinövendékei után a Transylvania Barokk Együttes előadása következett. /Pap Melinda: A támogatások tízszeresére lenne szükség. A hétvégén tartották a II. Bonchidai Kastély Napokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"Dec. 9-én Kolozsváron találkoztak a magyarországi Teleki László Alapítvány képviselői a műemlékvédelmi támogatások erdélyi haszonélvezőivel. Eljött dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki szakosztályának főtanácsosa és Barabás Béla az alapítvány munkatársa. A magyar kormány a Teleki László Alapítványon keresztül 1999 óta évente támogatja a határon túli műemlékek állagmegóvását, felújítását. Az évi 90 millió forintból a műemlékek restaurálására szánt támogatások mellett az épületek állapotát feltáró kutatási programokat is segítik. Diószegi László elismerte, hogy az évi 90 millió forint csak gesztus értékűnek tekinthető, ehhez a helyi közösségeknek is hozzá kell járulniuk, mind anyagilag, mind munkával. Idén mintegy tizenöt épület felújítására juttatnak pénzt. Ezek között szerepel a hadadi református templom, a miklósvári Kálnoky-kastély, az alvinci református templom, a csíkrákosi római katolikus templom, a csíksomlyói Salvator kápolna és a marosillyei Bethlen-kastély. A bonchidai Bánffy-kastély felújítását azonban nem tudták támogatni, mivel itt nagyon sok pénzre lenne szükség. Emellett a Bánffy-kastély esetében a tulajdonjogi viszonyok sem tisztázottak. /Pap Melinda: Erdélyi műemlékeket támogatnak. Megbeszélés a református püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

Két kézen meg lehet számolni a magyarigeni református gyülekezet tagjait. A Kolozs megyei Bonchidán szolgáló katolikus pap több mint száz kilométert utazik vasárnaponként, hogy Kidében, Válaszúton, Bálványosváralján és Récekeresztúron megtartsa a szentmisét. Récekeresztúron a liturgia magánháznál zajlott, a misén az egyik alkalommal összesen három hívő vett részt. A példákat tovább lehetne sorolni. A magyar kormány intézkedésének köszönhetően ezek a lelkészek – szórványban munkálkodó társaikkal együtt – ezentúl évente százezer forintos juttatásban részesülnek. Összesen 370 lelkészt érint a rendelkezés, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Montenegróban. A támogatás csepp a tengerben. Igazi szórványprogramra lenne szükség, nem látszatintézkedésre. /Lukács János: Csepp a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./