SZKT: megnevezte csapatát Kelemen Hunor
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor javaslatot tett az RMDSZ miniparlamentjének az ügyvezető elnök és a hét alelnök személyére. A nyolctagú testület a főtitkárság „utódintézményét”, az ügyvezető elnökséget irányítja majd. A szövetségi elnök jelöltje az ügyvezető elnöki tisztségre Kovács Péter jelenlegi főtitkár. Az alelnökök: Magyari Tivadar (oktatás), Hegedűs Csilla (kultúra), Bodor László (országos programok), Székely István (társadalomszervezés), Ilyés Gyula (önkormányzatok), Nagy Zoltán (területi szervezetek) és Geréd Imre (ifjúság). –
„Ezzel a csapattal szeretnék együtt dolgozni a következő négy évben. Az együtt szó mindig fontos volt a szervezetünkben, azt gondolom, hogy az emberek, akit felkértem, el tudják látni a feladatukat” – mondta Kelemen Hunor. Az SZKT szombaton titkos szavazással dönt a jelöltekről.
Politikai beszámolójában az RMDSZ elnöke ismertette a választási törvények módosulásait. Mint ismert, az egyik újdonság, hogy a megyei önkormányzatok vezetőjét a megyei önkormányzat választja meg. „Bár a mi szempontunkból az lett volna jó, ha közvetlenül választják az elnököt, ez is jó nekünk. Ha erős frakciókat tudunk megválasztani Maros, Szatmár és Bihar megyében, nem kizárt, hogy mi vezessük e megyéket. Olyan esélyt kaptunk, adtunk magunknak, amellyel élnünk kell” – jelentette ki a politikus.
A parlamenti választási törvénnyel kapcsolatban elmondta: bevezetik az RMDSZ által javasolt alternatív küszöböt, amely szerint egy párt akkor is bejut a törvényhozói testületbe, ha legalább négy megyében megszerzi a szavazatok 20 százalékát.„Nekünk azonban az öt százalék meghaladására kell készülnünk és nem az alternatív küszöb elérésére, mert az erdélyi magyarság megérdemli, hogy ott legyen a román parlamentben” – szögezte le.
Kelemen közölte: bár nonszensznek tartja a liberálisok bizalmatlansági indítványát, mivel ellenzékben van, az RMDSZ nem fog ellene szavazni. A politikus ugyanakkor bírálta a külügyminisztériumot, mert a kisebbségek meghívása nélkül szervezett kisebbségi konferenciát Kolozsváron. Bejelentette azt is, hogy jövő héten az Egyesült Államokba látogat, ahol alkalma lesz több amerikai politikussal beszélni és tájékoztatni őket romániai magyarság és a kisebbségek helyzetéről. Külön kitért Csíkszereda házi őrizetben lévő polgármesterének és alpolgármesterének helyzetére, akikkel szolidaritást vállalt.
Az SZKT ülése a hozzászólásokkal folytatódott.
Antal Erika
maszol.ro

SZKT: Kovács Péter az ügyvezető elnök
A Kelemen Hunor szövetségi elnök által javasolt Kovács Pétert választották az RMDSZ ügyvezető elnökévé szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.
Az RMDSZ áprilisi kongresszusán döntött úgy, hogy a főtitkárság helyett újraalakítja a négy éve felszámolt ügyvezető elnökséget, Kovács Péter szerint „a pártosodás megelőzése érdekében”. Az SZKT ugyanakkor Bodor Lászlót az RMDSZ országos programjaiért felelős, Geréd Imrét ifjúsági, Hegedüs Csillát kulturális, Ilyés Gyulát önkormányzatokért felelős, Magyari Tivadart oktatási, Nagy Zoltánt területi szervezetekért felelős és Székely Istvánt társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöknek választotta.
Több szakmaiság, mozgalmi jelleg
Kovács Péter beszédében azt mondta, az ügyvezető elnökség megerősítené a szövetség mozgalmi jellegét, nagyobb nyomatékot adna a szakpolitikai munkának, civil és szakmai szervezetek, külső szakértők bevonásával javítana a közpolitika minőségén. Kovács szerint az új strukturális visszarendeződés elsősorban a hatékonyabb közösségépítési munkához járulna hozzá.
„Romániában az elmúlt 25 évben voltak előrelépések a kisebbségi közösségek jogai terén. De a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek alkalmazása akadozik, nehézségekbe ütközik vagy elmarad. Az ügyvezető elnökség erre vonatkozóan négy területen indít folyamatos monitorizálást: a kulturális intézménybeli arányosság, a költségvetés, a lebonyolított programok, a humánerőforrás, valamint a nyelvhasználat és a magyar nyelvű műemlékeink feliratozása, illetve a törvények alkalmazásának tekintetében” – sorolta az új ügyvezető elnök.
Terítéken a választójogi törvény
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök politikai beszámolójában kijelentette, a szövetség nem tudja támogatni a liberális ellenzék bizalmatlansági indítványát, ha az csak a levélben való voksolás ügyét kéri számon a szociáldemokrata Ponta-kormányon. Kifejtette: sok mindenért lehet bírálni a bukaresti kormányt, de nem a választási reformért, amely a parlamentre tartozik.
Mint mondta: a körvonalazódó tervezet – jobb szervezéssel – lehetővé teszi, hogy minden, külföldön élő voksolni óhajtó román állampolgár személyesen leadhassa szavazatát. Hozzátette: az RMDSZ ellenzéki erőként azt sem teheti meg, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen voksol.
Kelemen Hunor kimondatlanul ugyan, de azt vetítette előre, hogy a magyar frakció tartózkodni fog, amenynyiben a kormánybuktató indítvány nem egészül ki olyan témákkal, amelyeket az RMDSZ szerint is számon kell kérni a kormányon. Kelemen Hunor szerint a készülő választási reform lehetővé teszi a magyarság arányos képviseletét az önkormányzatokban és a parlamentben.
A szövetségi elnök úgy véli, hiteles választási programmal és jelöltekkel az RMDSZ meg tudja őrizni erős képviseletét az önkormányzatokban. Ugyanakkor megyei tanácselnöki tisztséget is szerezhet Bihar, Szatmár, Szilágy és Maros megyében, hiszen az új jogszabály szerint az elnököt a megyei tanácsosok választják meg az intézmény élére, és „ezzel az eséllyel a szövetségnek élnie kell”. Beszédében kitért arra is, hogy Románia kisebbségpolitikája távolról sem modellértékű.
Úgy vélte: a kisebbségpolitikáról az érintettek – köztük a legnagyobb közösség, a magyarság – képviselőinek véleményét kellene kikérni, de Bukarest erre nem kíváncsi. Kelemen nehezményezte, hogy a külügyminisztérium a kisebbségek nélkül rendezett konferenciát a kisebbségi keretegyezményről Kolozsváron. „Miközben díszdoktori címmel meghajítják a Velencei Bizottság elnökét, egymás között lakkozzák az elmúlt 20 esztendőt, és azt mondják, hogy Románia modellértékű megoldás mára a kisebbségek ügyében. Ez nem igaz!” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Washingtonban tárgyal az RMDSZ-elnök
Amerikai kongresszusi képviselőkkel, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőkkel, emberjogi és vallásügyi szakértőkkel, valamint az amerikai magyar közösség képviselőivel találkozik június 2–5. között a Kelemen Hunor elnök vezette RMDSZ-delegáció Washingtonban, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására.
A fennállása 39. évfordulóját ünneplő alapítvány közleménye szerint a tárgyalások során tájékoztatják az amerikai partnereket „a romániai visszaszolgáltatási folyamat fonákságairól, a jogállamiságot ért támadásokról, a korrupcióellenes harc égisze alatt elkövetett visszaélésekről, a román kormány gazdasági és politikai döntéseiről, a regionális biztonságpolitika kihívásairól, valamint az amerikai–román biztonságpolitikai, energetikai és befektetési együttműködés jövőjéről”.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Őrizetben a Bihar megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke
Huszonnégy órára őrizetbe vette Kiss Sándort, a Bihar megyei önkormányzat alelnökét a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészség, írja a Krónika a Digi24 hírtelevízió információira hivatkozva. Vele együtt őrizetbe került Beniamin Rus helyi üzletember, a Selina építkezési vállalat tulajdonosa is. Mindkettőjüket korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítják.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség színeiben megválasztott Kiss Sándort csúszópénz elfogadásával, hivatali visszaéléssel és pénzmosással, míg az üzletembert pénzmosással gyanúsítják. A korrupcióellenes ügyészség 2014 áprilisában közölte, hogy bűnvádi eljárást indított Kiss Sándor ellen. Úgy vélik, az ügyeknek Románián kívüli szálai is vannak, ezért a nyomozásban együttműködött a magyarországi, hollandiai és németországi hatóságokkal, írja az MTI is.
A vádhatóság szerint három, 2003 és 2006 közötti ügy során Kiss és Mudura Sándor nagyváradi üzletember, a Lotus Pláza tulajdonosa összesen egymillió euró csúszópénzhez jutott. Az ügy hét gyanúsítottja között szerepel Miklóssy Ferenc, a debreceni Keviép kft. ügyvezetője is, akit szintén pénzmosással gyanúsítanak.
A román sajtó értesülései szerint Kiss 2005-ben a megyei közgyűlés akkori elnökeként jelentette be, hogy több ezer lakást építenek olcsón, és ezekhez majd előnyös hitelkonstrukcióval juthatnak hozzá a tulajdonosok.
Később a megyei tanács versenytárgyalást írt ki egy 1500 lakrészesre tervezett, illetve egy 2500 lakrészesre meghirdetett telekre. A nyomozóhatóságok szerint a tenderen való részvétel kritériumait úgy határozták meg, hogy a Selina társaságnak kedvezzenek, a cég ugyanis mindkét kiírást megnyerte. A Selina által épített, eredetileg szociálisnak szánt lakások azonban inkább a luxus kategóriába esnek, az árak pedig nagyváradi viszonylatban horribilisen magasak. Az ügyészség szerint Beniamin Rus, a Selina tulajdonosa 600 ezer euróval vesztegette meg Kiss Sándort, hogy előnyben részesítse a cégét, írja a Krónika.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete kedden szolidaritásáról biztosította Kiss Sándort. Szerintük gyanús egybeesés, hogy a bűnvádi eljárás épp a választási kampány kezdetekor éledt újra, az őrizetbe vétel pedig azután történik, hogy Kiss nyilvánosan kiállt a Szent László-szobor Szent László térre való kihelyezése mellett, a múlt héten pedig ellenezte a magyarság számarányának csökkenését eredményező nagyváradi és szentmártoni fúziót.
Bízunk ártatlanságában és abban, hogy az ügy mielőbb tisztázódik. A megyei szervezet reméli, hogy az eljárás nem a tévékben már sokat látott politikai játszmák része – írja a bihari RMDSZ. Szerintük a végleges döntésig Kiss Sándort is megilleti az ártatlanság vélelme. index.hu
Erdély.ma

Szabadlábon védekezhet Kiss Sándor
Bírósági felügyelet alatt, szabadlábon védekezhet az ellene indított bűnvádi eljárás során a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Kiss Sándor – döntötte el szerdán a Bihar megyei törvényszék. Az ügyészek a politikus előzetes letartóztatását kérték. Mint korábban megírtuk, kedden több órás kihallgatás után őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség Kiss Sándort és Beniamin Rus üzletembert, aki szintén bírósági felügyelet alatt, szabadlábon védekezhet. A törvényszék szerdai döntése megfellebbezhető.
Kiss Sándort csúszópénz elfogadásával, hivatali visszaéléssel és pénzmosással, míg az üzletembert pénzmosással gyanúsítják. A korrupcióellenes ügyészség 2014 áprilisában közölte, hogy bűnvádi eljárást indított Kiss Sándor ellen, akit három, 2003 és 2006 közötti ügyben gyanúsít csúszópénz elfogadásával. A DNA akkor arról is tájékoztatott, hogy az ügyeknek Románián kívüli szálai is vannak, ezért a nyomozásban együttműködött a magyarországi, hollandiai és németországi hatóságokkal.
Magyarországi szálak?
A DNA keddi közleményében immár négy ügyet sorol fel a nyomozóhatóság, amelyekkel – állítása szerint - Kiss Sándor és gyanúsított társai 4,3 millió euró haszonra tettek szert törvénytelen eszközökkel. Az ügyészek állítása szerint három esetben ugyanazt a sablont alkalmazták. Romániai cégek építkezésben használt gépeket és anyagokat vásároltak nyugat-európai gyártóktól. Noha közvetlenül alkudtak az eladóval, az üzletet angliai és amerikai cégeken keresztül kötötték meg, amelyeknek több százezer euróval többet fizettek a kialkudott árnál.
Az árkülönbözetet az ügyészség állítása szerint valamennyi esetben a beiktatott angliai és amerikai cégek tulajdonosa, Bojtor Vilmos László készpénzben vette fel, és fizette ki Kiss Sándornak és Mudura Sándor nagyváradi üzletembernek, hogy ezáltal kedvező elbírálásban részesüljenek különböző közbeszerzési eljárásokon. Mudura Sándor a kivizsgálás ideje alatt meghalt. Az ügyészség szerint az egyik ügyben a debreceni Keviép Kft. és annak ügyvezetője, Miklóssy Ferenc is érintett.
Kiss Sándort egy korábban nem említett ügyben is gyanúsítja az ügyészség. Eszerint 2004 és 2008 között 3,2 millió euró csúszópénzt kért és kapott egy üzletembertől annak a kijárásáért, hogy a nagyváradi hőerőmű az illető üzletember cégétől vásárolja a szenet. Ebben az ügyben – a közlemény szerint - maga a csúszópénzt fizető üzletember tett feljelentést.
Az RMDSZ megvédte
Kiss Sándor a bűnvádi eljárás tavalyi elindításakor nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, melyben közölte, hogy a nyomozó hatóság többször vizsgálta már az említett ügyeket, és mindig vádemelés nélkül zárta le a nyomozást.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete kedden állásfoglalásban vette védelmébe Kiss Sándort. Furcsa egybeesésnek találta, hogy a politikus ellen tavaly a választási kampányban újult ki az ügyészségi vizsgálat, idén pedig azt követően vették őrizetbe, hogy több helyi ügyben fogalmazott meg markáns, a többségnek nem tetsző álláspontot.
Székelyhon.ro

Kiss Sándorra, a bihari "keresztapára" is sort kerített a DNA
A romániai Legfelsőbb Bíróság és Semmitőszék mellett működő Ügyészség Korrupcióellenes Igazgatósága, az ún. DNA honlapján megjelent ma a Kiss Sándor Bihar megyei tanácsi alelnök őrizetbe vételéről szóló közlemény, amely semmi újdonságot nem tartalmaz ahhoz a tényálladékhoz képest, amely a nyomozás kezdetekor hónapokkal korábban napvilágot látott.
Az egyetlen újdonság, hogy a gyanúsítottak köréből kiemelték és 24 órára őrizetbe vették nevezett Kiss Sándort és feltételezett bűntársát, Beniamin Rus építőipari nagyvállalkozót. Több mint négymillió euró jogosulatlan jövedelem zsebre vágása és a megyei tanácsnak okozott több mint hatmillió eurós kár ügyében folyik a nyomozáskettejük mellett Bojtor Vilmos László, Miklóssy Ferenc, Miklóssy Ferenc László, Gheorghe Ioan Roatiş ellen, mert a társaság egyik főkolomposa, Mudura Sándor időközben elhunyt. Nevezettek nemzetközi hálózatot hoztak létre és működtetek a közpénzek lenyúlása érdekében, az ügyészségi közleményben romániai, magyarországi, angliai és amerikai székhelyű cégek nevei szerepelnek.
A nyomozás más, meg nem nevezett személyek ellen is zajlik, mégpedig magyarországi, németországi és hollandiai bűnüldöző szervek közreműködésével. A háttérben nagyrészt ingatlanspekulációk állnak, amelyek nyomán csúszópénz elfogadásával, hivatali visszaéléssel és pénzmosással gyanúsítják Kisséket.
A bihari RMDSZ-es sajtó „szemérmesen” elhallgatta a híradásaiban, hogy Kiss személyében nem csupán a Megyei Tanács egyik alelnökét vettét őrizetbe, hanem a szövetség megyei elnökét, aki immár másfél évtizede áll a rendíthetetlenül a szervezet élén úgy, hogy minden választott és kinevezett magyar tisztségviselő vagy rokona, vagy beosztottja, vagy lekötelezettje valamilyen formában.
A két bihari RMDSZ-es parlamenti képviselő és egy szenátor is ebből a körből került ki, utóbbi, Biró Rozália egyenesen a több vállalkozást alapított Kiss volt könyvelője, ugyanakkor Marosvásárhelyről származó feleségének a rokona. A Székelyföldről Nagyváradra került Biró család szintén az ingatlanbizniszben érdekelt, de a vendéglátóiparban is, a szenátorasszonyt korábban a város alpolgármesteri székébe is belobbizta a bihari magyar „keresztapaként” emlegetett Kiss Sándor, aki tévészerelőből lett nagyvállalkozó, majd politikus 1989 után, amikor is a városi legenda szerint háttérbe vonult szekus tisztek strómanjaként kezdett el „szabadon” vállalkozni. A titokzatos multimilliomos, Tészári Zoltán kommunikációs- és médiabirodalma is abból a kábeltévéből nőtte ki magát mára, amit Kiss és társai adtak el (vagy át) neki a kilencvenes évek közepén.
A román sajtó által is csak „örökös elnök úrnak” becézett Kiss előállítása hírére az RMDSZ Bihar megyei szervezete egy mindenki által várt közleményt adott ki, amelyben „természetesen” egy konspirációs elméletről van szó. A magyar érdekek harcos védelmezőjének beállított politikus úgymond áldozat, akit megillet az ártatlanság vélelme. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete szolidáris Kiss Sándorral. Bízunk ártatlanságában és abban, hogy az ügy mielőbb tisztázódik.”
A közösségi hálókon ez ügyben megszólaló polgárok viszont abban bíznak, hogy a korrupció elleni küzdelem nem merül ki abban, hogy egyeseket csak beidéznek, előállítanak vagy őrizetbe vesznek hosszabb-rövidebb ideig, majd pedig börtönbüntetés és vagyonelkobzás nélkül megússzák az egészet.
Frissítés:
Tegnap este hosszas latolgatás után úgy döntött a Bihar Megyei Törvényszék, hogy nem hagyja jóvá az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslatát, és nem küldi fogdába Kiss Sándort és Beniamin Rust, akik időközben haza is mentek, mivel a 24 órás őrizetük délután lejárt. A törvényszék ugyanakkor hatvan napra bírói felügyelet alá helyezte mindkettőjüket, ami számos korlátozással jár, egyebek mellett közfeladatot sem láthatnak el és az országot sem hagyhatják el. A megyei RMDSZ-elnök számára ez azt jelenti, hogy a Bihar Megyei Tanács alelnöki tisztségéből fel van függesztve.
itthon.ma//erdelyorszag,

„Üldözött” magyarok
Kár, hogy a Kiss Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke elleni korrupciós gyanú kapcsán a megyei RMDSZ nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy etnikai színezetet próbáljon adni az ügynek.
A Kiss őrizetbe vétele kapcsán kiadott közleményben ugyanis azt sejtetik: az eljárásnak köze lehet ahhoz, hogy ő is aláírta a petíciót, amelyben a város magyar közössége Szent László-szobrot kér a főtérre, illetve hogy ellenzi Nagyvárad és a szomszédos Váradszentmárton egyesülését.
Már többször is megtörtént, hogy a magyar politikusok elleni korrupciós vádakat ők maguk vagy pártjuk azzal próbálták elhitelteleníteni, hogy azok etnikai indíttatásúak, hogy csak azért hurcolják meg őket, mert magyarok.
Nem zárjuk ki, hogy ilyesmi is megtörténhet. A Markó Attila, a kommunizmus idején elrabolt ingatlanok visszaszolgáltatási ügyeivel megbízott testület korábbi tagja elleni korrupciós vádak például igencsak gyanúsak, és nagyon úgy tűnik, csak azt szolgálják, hogy elhiteltelenítsék a restitúciós folyamatot – különösen annak kisebbségi vonzatait.
Csakhogy a Kiss esetében felhozott „mentő” érvek meglehetősen gyengék. Mert igaz ugyan, hogy Kiss aláírta a Szent László-szoborról szóló petíciót, a megyei, illetve a városi RMDSZ azonban enyhén szólva sem állt ki teljes mellszélességgel a civil kezdeményezés mellett. És ilyen alapon Kissen kívül az a 7999 további magyar is számíthat a hatóságok zaklatására, aki szintén aláírta az ívet.
Mint ahogy a Szentmártonnal való egyesülés kapcsán is aggódhatna minden váradi magyar, hiszen az első szavazás alkalmával az etnikai arányok további romlásától tartó magyar közösség testületileg távol maradt. (Miközben amúgy Kiss és az RMDSZ mind a PNL-lel, mind a PSD-vel jóban van).
Természetesen mi is úgy gondoljuk, hogy Kiss Sándort megilleti az ártatlanság vélelme. Azonban az, hogy a magyar politikusok elleni korrupciós eljárások során mindig görcsösen igyekeznek etnikai üldöztetést kiáltani, kontraproduktív lehet. Ha ugyanis mindig farkast kiáltunk, azzal előbb-utóbb hiteltelenné válunk, és akkor sem vesznek komolyan, ha – a Markó-ügyhöz hasonlóan – valóban felmerül a gyanú, hogy egy eljárásnak magyarellenes éle lehet.

Kórházat építene Erdélyben a magyar kormány
Magyar állami pénzből épülne kórház Erdélyben - mondta az egészségügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek. Cseke Attila, a bukaresti kormány volt egészségügyi minisztere Zombor Gábor indoklását felháborítónak tartja. Kórház épülne Erdélyben a magyar állam finanszírozásával – jelentette ki az egészséügyért felelős magyarországi államtitkár. Zombor Gábor szerint a romániai magyarok sokszor a magyar egészségügyi ellátást veszik igénybe a román helyett, szerinte azért is, mert Romániában alig van már magyar orvos és ápoló, ezért a határon túliak alig tudják megértetni a panaszaikat. Az államtitkár azt mondta, az erdélyi kórházat Romániával együtt, de magyar állami finanszírozásból működtetné a budapesti kormány. Zombor nem árult el részleteket arról, hogy hol épülne ez a kórház, és arról sem, hogy egyeztettek-e erről a román féllel. Az államtitkárt péntek délelőtt megpróbáltuk telefonon elérni hivatalában, ám munkatársai szerint "házon kívül van".
Cseke: az indoklás felháborító
Cseke Attila volt egészségügyi miniszter a maszol.ro-nak elmondta, Romániában bejegyzett alapítványokon, egyesületeken vagy egyházakon keresztül jogilag lehetséges egy romániai kórház magyarországi finanszírozása, ám szerinte a magyar egészségügyi államtitkár indoklása felháborító.
"Nem tudom, honnan vette Zombor Gábor azt az információt, hogy Erdélyben már alig vannak magyar orvosok és ápolók. Ha ez valóban így hangzott el, akkor ez egy nagyon szerencsétlen indoklás. Maholnap az lehet az üzenete, hogy minden erdélyi magyarnak Magyarországon kell orvost és kórházat keresnie, mert Romániában már nincsenek magyar szakemberek" – fogalmazott az RMDSZ-es képviselő.
A Bihar megyei képviselőtől megtudtuk azt is, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület már régóta tervezi egy református kórház felépítését Nagyváradon. Az egyház ehhez budapesti támogatást is kért, amire ígéretet is kapott. "Ha ennek a kórháznak a megépítését támogatná a magyar állam, azt csak üdvözölni tudom" – mondta Cseke Attila.
Cseke hozzátette: azt üzenné a magyar közéleti szereplőknek, hogy ha kérdésük, problémájuk van az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatban, akkor forduljanak a közösség érdekvédelmi szervezetéhez. "Másfelől a helyszínen kellene tájékozódniuk, ne hallomásból vett információkra alapozzák döntéseiket" – jelentette ki.
Cs. P. T.
maszol.ro

Egy intézménybe egyesül a magyar speciális oktatás
Erdélyben, illetve Romániában úttörő módon, idén szeptembertől külön intézménybe tömörül a Bihar megyei magyar nyelvű speciális oktatás, mely egy érmihályfalvi központhoz fog tartózni.
Oláh Andrea gyógypedagógus ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az Erdély Online-nak: a 2015-2016-os tanévtől kezdve külön intézménybe tömörül a Bihar megyei magyar speciális oktatás, vagyis az érmihályfalvi székhelyű, pillanatnyilag 1. Számú Speciális Oktatási Központ elnevezésű intézményhez fog tartozni a mihályfalvi speciális iskola két osztállyal, a szalontai speciális iskola öt osztállyal, valamint a váradi speciális iskola, ahol lesz három óvodai csoport és három osztály. Ezek tehát egy intézményen belül fognak működni, vagyis maga az intézmény közös lesz, és mindenki maradni fog a helyén: Nagyváradon a váradi és környékbeli gyerekek, a szalontaiak Nagyszalontán, a mihályfalviak pedig Mihályfalván fogják folytatni a tanulmányaikat. A két vidéki településen különben már működő osztályról van szó, csak eddig a normál oktatásba voltak belefoglalva. Ősztől viszont ki lesznek véve a normál oktatásból, és Bihar megyén belül az összes magyar speciális osztály, illetve csoport egy intézménybe egyesül. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy már meglevő osztályok csatolódnak Váradról is, két osztály az 1. speciális iskolából, egy óvodai csoport a Szent László Líceumtól és egy óvodai csoport a szemüveges óvodától, illetve indul még egy új óvodai csoport és egy előkészítő osztály, vagyis a megyeközpontban összesen három óvodai csoport és három osztály fog működni.
Szakemberekkel
Nyugati mintát követve 8-16 óra között szakképzett gyógypedagógusok, gyógytornász és logopédus foglalkozik majd a gyerekekkel, illetve az intézmény a színvonalas oktatáson túl diákjai számára napi háromszori étkezést, valamint tanszereket is biztosít. A meglevő osztályok az oktatókkal együtt jönnek abból az intézményből ahol eddig működnek, és új szakembereket is fel fognak venni. „Eleve egy sérült gyermek hátránnyal indul sérültségéből adódóan, akkor legalább az anyanyelvén tanuljon. Úgy gondoljuk, hogy ha 3-tól 18 éves korig egy intézményen belül tudunk lenni, nem szétszórva, akkor jobban tudjuk fejleszteni és képezni őket, illetve nyomon követni az ő fejlődésüket”- hangsúlyozta a szakember.
Bármi nemű testi és értelmi fogyatékkal élő gyermeket fogadnak, beleértve az autistákat, és a Down-szindrómásokat is. Az iskola állami támogatással fog működni, délelőtt gyógypedagógus tanár foglalkozik majd a diákokkal, délben ebédelnek, délután pedig szintén szakképzett gyógypedagógus tanár foglalkozik velük. Közben ezzel párhuzamosan a mozgássérült gyerekekkel gyógytornász van, illetve a beszédzavaros diákokkal gyógypedagógus és logopédus törődik. A speciális oktatásban egyébként egy óvodai csoport, illetve egy osztály indításához legalább 4-5 gyerek szükséges súlyos sérülés esetében, és 8-10 enyhén sérült gyerekek esetében.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Bírósági felügyelet alatt
Bírósági felügyelet alatt védekezhet a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke. A jogerős ítéletben a táblabíróság elutasította mind a korrupcióellenes ügyészség letartóztatási kérelmét, mind Kiss Sándornak azt a kérelmét, hogy semmilyen kényszerintézkedést ne foganatosítsanak ellene, és helyben hagyta az alapfokon elrendelt hatvannapos bírósági felügyeletet.
A bíróság egyúttal megtiltotta Kiss Sándornak, hogy köztisztségeket viseljen, hogy felvegye a kapcsolatot az ügyekben szereplő többi személlyel. Kiss Sándort csúszópénz elfogadásával, hivatali visszaéléssel és pénzmosással gyanúsítja az ügyészség, mely szerint ő és gyanúsított társai 4,3 millió euró haszonra tettek szert törvénytelen eszközökkel. Kiss Sándor ártatlannak vallotta magát, de közölte: lezárult a politikai karrierje.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zárolták Kiss Sándor vagyonát
Zárolta a korrupcióellenes ügyészség Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács tisztségéből felfüggesztett alelnöke, és állítólagos megvesztegetője, Beniamin Rus vagyonát – írja a Voceatransilvaniei.ro.
A táblabíróság ugyanakkor elutasította a korrupcióellenes ügyészség letartóztatási kérelmét, és Kiss Sándornak azt a kérését is, hogy semmilyen kényszerintézkedést ne foganatosítsanak ellene, helyben hagyva az alapfokon elrendelt hatvannapos bírói felügyeletet.
A politikust egy korábban nem említett ügyben is gyanúsítja az ügyészség: e szerint 2004 és 2008 között 3,2 millió euró csúszópénzt kért és kapott egy üzletembertől, aki azt kérte tőle, járjon közbe, hogy a nagyváradi hőerőmű az ő cégétől vásárolja a szenet.
Ebben az ügyben – a közlemény szerint – maga a csúszópénzt fizető üzletember tett feljelentést. Kiss Sándor ártatlannak vallotta magát, de közölte: lezárult politikai karrierje.
Háromszék
Erdély.ma

Feltérképezik a nyelvi jogok gyakorlatba ültetésének hiányosságait
A nyelvi jogok gyakorlatba ültetése hiányosságainak feltérképezését és orvoslását célzó programot indít az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége – tájékoztatott kedden Székely István társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök. Elmondta, bár Romániában léteznek törvényes előírások a kisebbségek anyanyelvhasználatára, ezeket sok helyen nem tartják be a hatóságok. Az újratervezés jegyében a szövetség napi cselekvést tartalmazó ütemterv alapján fogja felmérni a reális helyzetet, és az észlelt rendellenességeket akár jogi úton is orvosolni kívánja.
„Elég, ha csupán az önkormányzati intézményekkel való anyanyelven történő lakossági kapcsolattartás problémáját említjük meg azokon a településeken, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, vagy az anyanyelvhasználat nehézségét az igazságszolgáltatásban – ezekre mind létezik törvényes keret, még sem illetik a hatóságok szankciókkal azokat, akik nem ültetik azt gyakorlatba” – hangsúlyozta Székely István.
Kiemelte: az Ügyvezető Elnökség az összes olyan településen, ahol a jogszabályok értelmében a kisebbségek számarányuk alapján rendelkeznek nyelvi jogokkal, ellenőrzi azok alkalmazását. „Az észlelt rendellenességeket levélben közöljük a polgármesterekkel, intézményvezetőkkel a jogszabályoknak megfelelő helyzet ismertetésével, valamint a jogorvoslatra való felszólítással. Amennyiben elvárható időben nem történik változás, jogi útra tereljük a jogsérelmet” – tette hozzá az ügyvezető alelnök.
Székely István rámutatott, a prioritások tekintetében a különböző, etnikai arány szerinti régiók más-más eljárást igényelnek. „Hargita és Kovászna megyében a minisztériumok alá tartozó intézmények nyelvhasználata kapcsán léphetünk előre, Maros, Szatmár, Bihar esetében leginkább a közvetlenül az önkormányzatok, és a hozzájuk tartozó intézmények – a kétnyelvű iskolák, gyermekotthonok, piacok – élveznek elsőbbséget” – sorolta.
A program az Ügyvezető Elnökség kiemelt tevékenysége, amelyben több főosztály is részt vesz, koordinációjáért Székely István felel.
maszol.ro

Nem ért egyet Ráduly lemondásával Kelemen Hunor
Nem ért egyet Ráduly Róbert lemondásával Kelemen Hunor, aki szerint a volt csíkszeredai polgármestert, mint mindenki mást, az ítélethirdetésig megilleti az ártatlanság vélelme – idézte a politikust a Székelyhon. Az RMDSZ szövetségi elnöke csütörtöki szatmárnémeti sajtótájékoztatóján elmondta, értelemszerűen Kiss Sándortól, a Bihar megyei tanács alelnökétől — aki ellen Rádulyhoz hasonlóan vádat emelt az ügyészség — sem várja el, hogy lemondjon tisztségéről. A csíkszeredai polgármester ügye kapcsán Kelemen Hunor kifejtette: Ráduly Róbert hetekkel ezelőtt kilátásba helyezte lemondását, ő azonban nem támogatta ezt az elképzelést. Elmondta: reméli, rövid idő alatt lezajlik a bírósági eljárás, és a volt csíkszeredai polgármester tudásának, tapasztalatának ismét hasznát veszik, ugyanis számítanak rá.
maszol/szekelyhon.ro

Borbély László és Biró Rozália tanú a Kiss-ügyben
Két ismert RMDSZ-es politikus, Borbély László volt környezetvédelmi miniszter és Biró Rozália szenátor, volt nagyváradi alpolgármester neve is felbukkan a Bihar megyei közgyűlés korrupcióval vádolt alelnöke, Kiss Sándor elleni vádiratban. A dossziéból kiderül: a két politikus tanúként szerepel az ügyben.
A dossziéból pénteken nyilvánosságra került egy 2009. november 24-én elhangzott, lehallgatott telefonbeszélgetés jegyzőkönyve, amelynek során Borbély és Biró a Kiss-ügyben érintett debreceni Keviép cég támogatásáról tárgyalt.
A beszélgetés során Biró arról tájékoztatja Borbélyt, mindent megtesz annak érdekében, hogy a nagyváradi önkormányzat jóváhagyjon bizonyos kifizetéseket a város hulladéktárolóját üzemeltető Keviépnek. A nyomozati anyag szerint Biró is azon személyek közé tartozik, akik Kissel együtt a Keviép érdekében tevékenykedtek.
Borbély és Biró beszélgetése
Borbély: Szervusz Rozi! Elfelejtettem szólni. Felhívott ez a Miklóssy Feri, hogy választ kell küldenetek a pénzügyminisztériumhoz bizonyos kifizetésekkel kapcsolatban. Tudod, azok a…
Biró: Igen, tudom. Beszéltem vele tegnap délután. És abban maradtunk, hogy pénteken jön, megírjuk… Borbély: Rendben. Biró: És úgy csináljuk, hogy előbb Bolojan orra alá dugjuk (Ilie Bolojan nagyváradi polgármester – szerk. megj.), aki nem akarja aláírni. Ha nem akarja, akkor majd, ha távol lesz, az első napon aláírom én. Hát, ez van.
„A nyomozás során arra a következtetésre jutottunk, hogy a debreceni Keviép Kft.-t a vádlotton, Kissen kívül az általa irányított csoport más tagjai is támogatták (…), köztük Biró Rozália Ibolya tanú is, aki 2002 és 2012 között Nagyvárad alpolgármestere volt, Kiss üzlettársa, és politikai alárendeltje” – áll a dossziéban.A vádirat szerint Kiss számos üzleti ügyét Birón keresztül, az akkori alpolgármester támogatásával intézte.
Mint arról beszámoltunk, Kiss ellen csütörtökön emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). A politikust négyrendbeli pénzmosással, hivatali visszaéléssel, csúszópénz elfogadásával, és befolyással való üzérkedéssel vádolják.
Az RMDSZ Bihar megyei elnöki tisztségét is betöltő politikus-vállalkozó mellett az ügyészség vádat emelt több romániai és magyarországi üzletember ellen is, akiket pénzmosással és egyéb bűncselekményekkel vádolnak.
Az ügyészség által leírt bűncselekmények egyikének Magyarországra nyúlnak a szálai. A DNA szerint a debreceni Keviép Kft. Kiss Sándor lefizetésével nyert megbízást 12 évvel ezelőtt a nagyváradi környezetkímélő szemétlerakó megépítésére.
A vádhatóság állítása szerint a Keviép egy londoni közvetítőn keresztül adta el a munkagépeit romániai leányvállalatának, az East Bau Construct Kft-nek. A londoni közvetítő cég 187 ezer euróért vásárolta, és 500 ezer euróért adta tovább a munkagépeket. A debreceni cég könyveléséből így kivont pénzből 300 ezer euró készpénzben jutott el Kiss Sándorhoz – állítja a DNA.
A DNA közleménye szerint két másik esetben is ugyanezt a sablont alkalmazták. Romániai cégek építkezésben használt gépeket és anyagokat vásároltak nyugat-európai gyártóktól. Noha közvetlenül alkudtak az eladóval, az üzletet angliai és amerikai cégeken keresztül kötötték meg, amelyeknek több százezer euróval többet fizettek a kialkudott árnál.
Az árkülönbözetet az ügyészség állítása szerint valamennyi esetben a beiktatott angliai és amerikai cégek tulajdonosa készpénzben vette fel, és fizette ki Kiss Sándornak. A csúszópénz ellenében a bihari politikus kedvező elbírálást biztosított a különböző közbeszerzési eljárásokon.
Kiss Sándort azzal is vádolja az ügyészség, hogy 2004 és 2008 között 3,2 millió euró csúszópénzt kért és kapott egy üzletembertől annak a kijárásáért, hogy a nagyváradi hőerőmű az illető cégétől vásárolja a szenet. Ebben az ügyben maga a csúszópénzt fizető üzletember tett feljelentést. Kiss Sándor ügyét évek óta vizsgálja az ügyészség. A politikust június elején 24 órára őrizetbe vették, majd bírósági felügyelet alá helyezték.
A bíróság megtiltotta neki, hogy köztisztségeket viseljen, és hogy felvegye a kapcsolatot az ügyekben szereplő többi személlyel. A politikus 2000 óta tölt be vezető tisztséget a Bihar megyei önkormányzatban. 2004 és 2008 között a megyei tanács elnöke, az azt megelőző és azt követő ciklusokban a tanács alelnöke volt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Visszatérhet Kiss Sándor hivatali hatásköre gyakorlásához
Helyet adott csütörtökön a Nagyváradi Táblabíróság Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzat alelnöke és Beniamin Rus üzletember fellebbezésének a bíróság június 19-i ítélete ellen, így a politikus ismét gyakorolhatja hivatali hatáskörét. A fellebviteli bíróság közleménye szerint az ítélet jogerős, a törvényszék végzésének többi előírása nem változik. A két gyanúsítottat június 2-án, több órás kihallgatás után vette őrizetbe a korrupcióellenes ügyészség, Kiss vagyonát 16-án zárolták, ügye pedig múlt csütörtökön került bíróság elé. -
Fried Noémi Lujza
maszol.ro

Elkezdődött az első megyecserés írásbeli érettségi
A román nyelv és irodalom vizsgával elkezdődött hétfő reggel az érettségi írásbelik sorozata. Király András államtitkár tájékoztatása szerint csak a déli órákban derül ki, miként bonyolítják le a „megyecserés” dolgozatjavítást. Mint ismert, az idei érettségin először vezetik be a dolgozatok „megyecserés” javítását. Vagyis a dolgozatokat nem az adott megyében, hanem egy másik megyében értékelik. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter az intézkedést azzal indokolta, hogy így végképp eloszlatható a csalások gyanúja, ám az elképzelést keményen bírálták a székelyföldi pedagógusok és az RMDSZ is.
Azt még hétfő délelőtt sem lehetett tudni, hogy pontosan milyen módszerrel döntenek a „megyecserékről”, vagyis mi alapján dől el az, hogy például a Kolozs megyei dolgozatokat melyik megyében javítják. Az intézkedést előíró miniszteri rendelet értelmében ennek eldöntése az Országos Érettségiztető Bizottság hatáskörébe tartozik.
Még a miniszter se tudja
„Beszéltem Sorin Câmpeanu miniszterrel, és még maga sem ismerte azt a módszert, amely alapján az Országos Érettségiztető Bizottság dönt. Azt mondta, ez a testületre tartozik” – mondta hétfő reggel a maszol.ro-nak Király András oktatási államtitkár. Az a biztos – tette hozzá --, hogy magyarok lakta megyéből nem szállítanak dolgozatokat olyan megyébe, ahol nincsenek magyarul tudó javító tanárok.
„Felkészültünk a nagy kavarodásra” – jelentette ki hétfő délelőtt a maszol.ro-nak Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. Tájékoztatása szerint csak koradélután tudják majd meg az Országos Érettségiztető bizottságtól, hogy melyik megye dolgozatát fogják javítani, illetve hova kell szállítaniuk a Hargita megyei dolgozatokat. „Az van, ami van. Mi mindenesetre készen állunk a dolgozatok elszállítására és fogadására. Végül is a diákok a fontosak” – mondta a főtanfelügyelő. Görbe Péter arra nem tudott válaszolni, hogy döntését az érettségiztető bizottság csak a megyei tanfelügyelőségekkel közli, vagy pedig a nyilvánossággal is megosztja.
Király tájékoztatása szerint azt tudni lehet, hogy a „megyecserék” eldöntésekor mennyiségi, minőségi és etnikai kritériumokat is figyelembe vesznek. „Akad például olyan megye, ahol ötezer érettségiző diák van. A dolgozatokat biztos nem szállítják olyan megyébe, ahol csak kétezer diák vizsgázik, hiszen a javítóközpontok száma nem változik” – magyarázta.
A minőségi kritérium azt jelenti, hogy az érettségin rendszeresen jól teljesítő megyék dolgozatait nem szállítják gyengén teljesítő megyékbe. „Nem akarok senkit megbántani, de például a bukaresti diákok dolgozatait biztos nem Ialomița megyében fogják javítani” – magyarázta Király.
Etnikai kritérium is lesz
Az oktatási államtitkár elmondta, az Országos Érettségiztető Bizottságnak átküldték az érettségik „etnikai térképét”. Tájékoztatása szerint a testület ezt is figyelembe veszi a „megyecserék” eldöntésekor. „Tehát a Kolozs vagy Bihar megyei diákok dolgozatait biztos nem Craiován fogják javítani” – szögezte le.
Király úgy tudja, a pontos módszerről hétfőn, a déli órákban dönt az érettségiztető bizottság. Az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy döntésüket nem hozzák nyilvánosságra. Vagyis a diákok legfennebb csak utólag tudhatják meg, hogy dolgozataikat melyik megyében javították.
Román nyelv és irodalomból országszerte közel 170 ezren írásbeliznek. A reál és a humán szakosok más-más tételt kaptak. A diákok három órán át írhatnak. Sorin Cîmpeanu az RTV hírtelevíziónak elmondta, a tételek a pragmatikusságon, alkalmazhatóságon, példákon alapulnak, olyan javítókulccsal, amely kizárja a szubjektív értelmezhetőséget.
Módosult a menetrend
A változtatások miatt módosul az idei érettségi menetrendje is. E szerint az eredményeket nem július 6-án, hanem 7-én függesztik ki. Ugyanaznap lehet benyújtani az óvásokat is. Az óvásokat július 8-9-én bírálják el, a végleges eredményeket pedig az eredetileg is rögzített dátumon, július 10-én függesztik ki.
"Le is hallgatják" a vizsgázókat
Idén a javítás módszerén kívül bevezettek egy másik újdonságot is: az érettségi központok több mint 60 százalékában olyan kamerákat szereltek fel, amely nemcsak képet, hanem hangot is rögzít.
A hangot is rögzítő készülékek beszerzése nem volt kötelező, csupán ajánlották az iskolák számára. "Én magam ajánlottam a felszerelésüket olyan helyeken, ahol ez technikailag és anyagilag is megoldható volt" - mondta Sorin Cîmpeanu.
A képet rögzítő kamerák felszerelése kötelező minden olyan iskolában, ahol érettségiztetés, dolgozatjavítás, tételsokszorosítás zajlik. Idén országszerte 520 központban érettségiznek a végzősök, ebből 146-ban javítanak.
Hogy sikerült a próbaérettségi?
A március 2-6. között lezajlott próbaérettségin a tizenkettedikesek közül idén többnek sikerült román nyelvből és irodalomból a próbavizsgája, mint tavaly. Idén a vizsgázók 61,36 százaléka ment át, tavaly ez a szám 52,80 százalék volt. A kisebbségek anyanyelvből szintén jobban teljesítettek: idén 75,49 százalékuk írt átmenő jegyet, tavaly csupán 67,78 százalékuk.
A szaknak megfelelő választható tantárgyból (matematika vagy történelem) már kevésbé ment jól a tizenkettedikeseknek, 52,49 százalékuk vette sikeresen az akadályokat (tavaly 42,51 százalék). A szabadon választható tantárgyból is javítottak a végzősök: 2015-ben 60,30, 2014-ben 53,92 százalék kapott átmenő jegyet.
A jelenleg is zajló érettségi szóbeli vizsgaeredményeit itt (román és magyar szóbeli eredmények) és itt (számítógépes ismeretek) böngészheti.
Oborocea Mónika
maszol.ro

XIII. Partiumi néptánctalálkozó Micskén
Június utolsó vasárnapján már 13. alkalommal rendezték meg Micskén a Partiumi Néptánctalálkozót. A helyiek szemszögéből nézve idén 18. alkalommal találkoztak a néptáncosok Bihar megye északi szegletében.
A rendezvény össztánccal kezdődött, melyet az összetartozás jegyében roptak a jelenlévők, az eseménynek helyet adó Miskolczy Károly Általános Iskola udvarán: hagyományos viseletek színkavalkádja perdült a zenére és repítette az idő kerekét bűvös táncra, jelen és múlt között. Számos magyar kultúrát kedvelő vendég és helybeli tölti be ilyenkor a nézőteret. A megjelenteket Hodgyai Edit iskolaigazgató, a Görböc néptánccsoport vezetője köszöntötte, külön szólítva az egyes csoportokat és szólistákat. Arad megyét a találkozón a zerindi Kék Ibolya néptánccsoport képviselte, míg Szilágyot a szilágycsehi Kim Róbert és Szarvadi Emília szólótáncosok. Debrecenből érkezett a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény küldöttsége, Gyarmatiné Piránszki Nóra igazgató asszony vezetésével.
Bihari résztvevők
Bihar megye több települése is képviseltette magát: Paptamásiból a Gilice, Margittáról a Gyöngyvetők, Biharszentjánosról a Szentjánosbogarak, Érsemjénből az Ezüstperje, Mezőtelegdről a Pacsírták, Érmihályfalváról a Nyíló Akác, Szalárdról a Pitypang, Borsról a Galagonya, Belényesújlakról a Rezgő jött el, de ott volt Érkörtvélyes és Székelyhíd néptánccsoportja is. Az idén a micskei Demeter Krisztina és Varga Izabella, valamint a nagyváradi Porsztner Abigél, Baranyi Tünde, Márton Dorottya és a paptamási Bacsó Eszter népdalokkal szórakoztatta a nagyérdeműt. A rendezvény házigazdája a micskei Görböc volt. A tánctalálkozóra ellátogatott Cseke Attila képviselő, aki ünnepi köszöntőjében a rendezvény eszmei értékeiről és nagyszerűségéről beszélt, hangsúlyozva a közösség megtartó erejét. A politikus értékelte a gyerekeket és fiatalokat tanító-oktatók munkáját, a szülők támogatását, amellyel a felnövekvő generációk igényes fejlődését szorgalmazzák, továbbá a szervezők kitartó és áldozatos munkáját elismerve vetítette elő a találkozó sikerességét.
Gálaműsor
Az ünnepi megnyitó után elkezdődött az egész délutánt betöltő gálaműsor, amelyen a közel háromszáz előadó a néptáncok és népdalok igen széles skáláját vonultatta fel, megszólaltak szatmári, kalotaszegi, szilágysági, vajdaszentiványi, zsibai, moldvai, mezőségi, rábaközi, békési szlovák, dunántúli, felcsíki, sárközi, almás-szentmihályi és alföldi dallamok, ritmusok. Csárdások, legényesek, szaporák, ugrósok, karikázók, verbunkok, szökősök, gyermekjátékok színes választéka követte egymást, jobbágytelki, kalotaszegi népdalokkal és ballada előadássokkal tarkítva. Időközben főtt a finom bográcsos, az ügyes kezű érdeklődőket pedig a helyi iskola oktatói várták kézműves foglalkozásokra.
Kora este táncház volt
Nem maradt el a már hagyománnyá vált lekvárosfánk-evő verseny sem, amit a mezőtelegdi Lupuc Nándor nyert. A gálaműsor moderátora idén is a helyi iskola tanára, a Görböc oktatója, Erdei Sándor volt. A kora esti órákban táncház kezdődött, melyben a Soroglya zenekar húzta a talpalávalót. A rendezvényt támogatta a Communitas és a Bethlen Gábor Alapítvány, a Bihar Megyei Kulturális Hagyományőrző és Népszerűsítő Központ, illetve Érsemjén és Érkörtvélyes Polgármesteri Hivatala. Média támogató az erdon.ro és a Bihari Napló.
erdon.ro

Nyomul az RMDSZ a médiában
A Nagyváradon megjelenő két magyar nyelvű napilap közül csupán a 2004-ben indult Reggeli Újságban jelenhettek meg az évek során olyan írások, amelyeknek a szerzői nem voltak kénytelenek a Bihar megyei magyar közéletet negyedszázada irányító és uraló RMDSZ politikájához igazodni.
Ez a viszonylagos sajtószabadság és médiapluralizmus 2012-ig, az alapító főszerkesztő, Dénes László távozásáig tartott, akinek helyén az RMDSZ ifjú aktivistája, Borsi Balázs jelent meg a szerkesztőség élén. Ekkortól a Reggeli Újság is besorolt a Bihari Napló mellé, amely az 1989 előtt megyei pártlap jog- és szellemi utódjaként mindvégig egyfajta hivatalos megyei közlönyként állt az új hatalmi struktúrák rendelkezésére. Borsi vezetése alatt az addig nehéz konkurenciális helyzetben és politikai ellenszélben megjelenő Reggeli Újság jelentős térvesztésen is átesett, hiszen az olvasók lassan rájöttek: akár ezt, akár a másik lapot veszik, ugyanazt a tulipános propagandát találják meg benne zömmel. A Bihari Napló sok évtizedes beágyazottsága, reklám- és hirdetési újság, valamint bulvárlap jellege, jól működő terjesztése folytán – egy osztrák tulajdonban lévő kelet-közép-európai médiakonszern részeként – uralta a helyi piacot, miközben a Reggeli Újságot a takarékossági intézkedések gyakorlatilag padlóra küldték. A tapasztalatlan, ifjú főszerkesztő alig két év után felmondott, és inkább visszament pártaktivistának.
Az utóbbi egy évben a lapnak nem is volt főszerkesztője, sőt hozzáértő munkatársa se nagyon, a heti öt megjelenéshez jórészt az internet, a különféle közlemények és hírügynökségi anyagok, valamint képzetlen önkéntes tollforgatók szolgáltatták a tartalmat. A volt főszerkesztő közben az RMDSZ székházából kilőtt virtuális nyilaival ejtett sebeket a hátrahagyottakon, mígnem az ezt megelégelő érmelléki riporter, Sütő Éva, a régi gárda utolsó mohikánja egy hétfőn megjelent írásában ki nem kelt ellene. A kemény, bár kissé indulatos hangvételű, Csak a rend kedvéért című jegyzetében nemcsak Borsi Balázs mesterkedéseit „leplezte le”, hanem a megbízóiét is, akik politikai funkcióik fedezékéből évek óta formálgatják, adjusztálják, okítgatják, „támogatják” (értsd: mellékjövedelemhez juttatják) a bihari újságírókat, vagy épp zaklatják őket, ha nem a szájuk íze szerint írnak-beszélnek. Sütő ugyan nem írta le tételesen volt kollégája nevét – ezért egyes figyelmetlen olvasók az „egykori főszerkesztő” megfogalmazásból a már évekkel ezelőtt távozott alapító főszerkesztőre, Dénes Lászlóra gondolhattak –, de a cikk számos fordulata és jelzője egyértelműsíti, hogy a kudarcos „kétéves főszerkesztőséggel” a háta mögött dicstelenül távozott Borsi Balázsról van szó.
A bomba akkor robbant, amikor a cikk megjelenése után két nappal kiszivárgott: a Reggeli Újság román tulajdonosa – a végelgyengülés kényszerhelyzetében – éppen „a bihari magyar közösség vezetőihez”, azaz az RMDSZ-politikusokhoz fordult támogatásért, akiknek ily módon ismét ölükbe hullott egy sajtóorgánum, sőt még azt a jogot is megkapták, hogy visszahelyezzék a főszerkesztői székbe Borsi Balázst. A hírre Sütő Éva azonnal felmondott, hiszen két nappal korábban ő maga nyilvánította cikkében inkompetens, áskálódó pártkatonának azt, akivel neki együtt kellett volna dolgoznia a továbbiakban.
Sajtóberkekben „a fagylalt visszanyalt” szólást kezdték a fejlemények hallatán emlegetni, míg az olvasók azzal lesznek kénytelenek szembesülni, hogy immár teljesen bezárul annak a lehetősége Biharban, hogy olyan írások kapjanak nyilvánosságot a helyi magyar sajtóban, amelyek netán sértik az RMDSZ és vezetői érdekeit.
itthon.ma/erdelyorszag

Újabb RMDSZ-es hazugságok Bihar megyében
Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, a nagyváradi honosítási iroda vezetője egy tájékoztatást juttatott el a bihari sajtóhoz annak kapcsán, hogy az RMDSZ helyi vezetői egy múlt heti sajtótájékoztatón félretájékoztatták a nyilvánosságot.
Noha a váradi magyar sajtó nagy teret adott a dezinformációknak, Nagy helyreigazító összefoglalóját már csupán a Bihari Napló tette közzé „olvasói levélként, alaposan megcsonkítva. A közvélemény portálunkon olvashatja teljes terjedelmében először a közleményt, alább.
A Bihar megyei RMDSZ mára odáig jutott, hogy nem tud meglenni hazugságok és korrupciós ügyek nélkül, de ezt a kettőt magas szinten műveli. Legújabb szemfényvesztésük, hogy a honosítással kezdtek sajtókampányba éppen akkor, amikor az RMDSZ megyei vezetőjét, Kiss Sándort korrupciós ügyei miatt bírói felügyelet alá helyezték. Mindenki számára egyértelmű, hogy az RMDSZ honosítási kampánya csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a megyei elnökük ellen folytatott bűnügyi eljárásról. Szabó Ödön ügyvezető elnök a minap jelentette be, hogy immár 60 ezer Bihar megyei személy az RMDSZ-en keresztül kérte honosítását. Idézet az ügyvezető elnöktől: „Ha azt vesszük, hogy egy iratcsomó összeállítása körülbelül 150 lejbe kerül, és 60 ezer személy számára nyújtottak ilyen típusú szolgáltatást, akkor körülbelül 9 millió lejt, vagyis több mint 2 millió eurót takarítottak meg a partiumi emberek számára.”
Az ilyen nyilatkozatokból is látszik, hogy Szabó Ödönnek fogalma sincs a honosítási eljárásról, számára ez az ügy is olcsó politikai eszköz saját maga és pártja népszerűsítésére. Nem kívántunk ezzel foglalkozni, de nem hagyhatjuk szó nélkül ezt az ordító hazugságot, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a számunkra történelmi, nemzeti jelentőségű honosítással egyesek csakis magukat és pártjukat kívánják fényezni.
Lássuk, mi is az igazság Szabó Ödön hazugságaival szemben.
Minden magyar állampolgárságát visszakapott személy és mindenki, aki lelkiismeretesen segít az állampolgárságukat visszakérőknek, jól tudja, hogy egy iratcsomó összeállítása nem 150 lejbe, hanem kb. 60-70 lejbe kerül, ennyiért végzik el a fordítást a hivatalos fordítók. Minden iratcsomóhoz átlagban 4-5 iratot kell lefordítani magyar nyelvre, és minden iratcsomóhoz, statisztikai adatokat figyelembe véve, kb. 1,8 személy tartozik.
Szabó Ödön szerint 60 ezer személy kérte honosítását az RMDSZ-en keresztül, de a következő mondatban már a fordításokról beszél, és azt mondja: „60 ezer személy számára nyújtottak ilyen típusú szolgáltatást”. Vagyis 60 ezer fordítást végeztek, ami figyelembe véve a 4-5 fordítást egy iratcsomóhoz, az kb. 13-14 ezer személyt jelent. Az RMDSZ tehát kb. 13-14 ezer személynek segített a honosítási eljárásban, és nem 60 ezernek.
Szabó Ödön már 2013 őszén belefutott ebbe a honosítási hazugságba, akkor 50 ezer Bihar megyei honosítottról beszélt. Amikor egy újságíró rákérdezett, hogy is van ez az 50 ezres szám, akkor ezt válaszolta „az 50 ezres számot az alapján számolták, hogy hány személynek végeztek ingyenes fordítást az irodájukon keresztül” (Krónika, 2013. november 21.).
Ezúton is felkérjük Szabó Ödönt, hogy ne folytassa ezt a hazug számháborút, ha 60 ezer személynek segítettek a fordításokban, akkor az nem 60 ezer honosított, hanem 13-14 ezer. De ha 60 ezer lenne is, akkor a 15 lejes fordításokat figyelembe véve nem 9 millió lejt, hanem 810 ezret „takarított meg a partiumi emberek számára”. De mindezek után joggal kételkedünk abban, hogy az a 60 ezer fordítás sem igaz, hanem még ez is jóval kevesebb.
A „megtakarításokkal” pedig csak bánjon óvatosan a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke akkor, amikor a Korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Bihar megyei RMDSZ-elnök és társai „megtakarításait” vizsgálja.
Nagy József Barna.
itthon.ma/erdelyorszag

Jubilált az Euro Foto Art Galéria
Nagyvárad - Huszonöt évvel ezelőtt, Tóth István fotóművész kezdeményezésére nyílt meg az első Bihar megyei fotógaléria, ami az eltelt negyedszázadban több helyen működött. Kiállítással ünnepelték az évfordulót.
Túl nagy kockázat nélkül kijelenthető: péntek délben a Nagyvásártéri Euro Foto Art Galériában volt a legnagyobb a négyzetméterenként felelhető fotóművészek száma Váradon, s talán az egész Kárpát-medencében, ugyanis ekkor ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a képtár. A jubileumi rendezvényen Tóth István fotóművész, a galéria alapító-vezetője összegezte az eltelt időszakot. Felidézte, hogy több mint 30 évvel ezelőtt álmodott egy merészet, s 1984-ben az akkori városvezetés ki is utalt számára egy kiállítótermet, a Iosif Vulcan utcában. A rendszerváltás után 1991-2009 között a színház háta mögött működött a galéria, majd miután a helyiséget visszakapták az orsolyiták, el kellett költöznie onnan. A véletlen szerencsés összjátéka folytán, illetve Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztőjének, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnökének, Biró Rozália akkori alpolgármesternek és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnökének köszönhetően a mostani székhelyére költözhetett a galéria, mely a kezdtek óta több mint 500 kiállításnak biztosított otthont, és a világ különböző részeiből származó fotóművészek több mint 45 ezer alkotását tette közszemlére. Említést érdemel, hogy Tóth István munkáját segíti felesége, Magdolna, és önkéntes asszisztense, Gardó Zoltán, illetve a városi és a megyei önkormányzat finanszírozott az évek folyamán rendezvényeket, különféle albumok megjelentetését.
Oklevelek, plakettek
A kerek évforduló alkalmából díszokleveleket és emlékplaketteket adott át Tóth István azon személyiségek és intézmények számára, akik/amelyik sokszor voltak jelen vagy képviseltették magukat a vernisszázsokon. Felszólalt Huszár István váradi alpolgármester, Szabó Ödön parlamenti képviselő, dr. Ramona Novicov művészettörténész, Ligia Mirişan, a Megyei Könyvtár vezetője, valamint a Megyei Tanács és a Bihar Megyei Hagyományos Nép Kultúrát Őrző és Népszerűsítő Központ részéről Mircea Jacan. Az érdeklődők közül is többen méltatták Tóth István munkáját, a zenei momentumokról pedig a Varadinum vonósnégyes (Costin Éva, Székely Boglárka, dr. Marcu Ágnes, Thurzó Sándor József), Lucian Maliţa hegedűművész, illetve Ariadna Mircescu és Georgiana Mircescu fuvolaművészek, Alexandrina Chelu (ének) és Florin Chelu (gitár) gondoskodtak. A jeles alkalomból ugyanakkor egy retrospektív kiállítás is nyílt, mely 90 képet mutat be. A ingyenes tárlatot július 28-ig lehet megtekinteni hétköznaponként 8–19 óra között.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Kánikulariasztás Erdélyben – Kedden fokozódik a hőség
Beköszöntött Erdélybe és a Partiumba a kánikula: az ország nyugati megyéiben sárga riasztás van érvényben, a hőmérők higanyszála 35-36 Celsius fokig kúszik. Kedden még melegebb lesz, a hőséghullám pedig az ország nagy részére kiterjed.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat másodfokú, narancssárga színű kánikulariasztást adott ki keddre Temes, Arad, Bihar és Szatmár megyére, a hőmérsékleti értékek elérhetik a 38-39 fokot is. Bukarestben és további harminckét megyében – köztük Máramaros, Szilágy, Kolozs, Maros, Fehér, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény megye – eközben sárga jelzés van érvényben, itt 35-37 Celsius fok lehet. A páratartalom pedig a régiók nagy részében átlépi a kritikus 80 egységnyi határt, ez alól csak Bukovina, a hegyvidék és a tengerpart jelent kivételt.
Ion Sandu, az Országos Meteorológiai Szolgálat igazgatója ugyanakkor hétfőn azt sem tartotta kizártnak, hogy szerdán bizonyos időszakokra piros riasztást kell majd kiadniuk, ugyanakkor a kánikulai órákat viharok fogják megszakítani. A szakember egyúttal elmondta, a hónap végéig 30 Celsius fok feletti hőmérsékletre számíthatunk.
Ellenőrzik a munkáltatókat
A hőség idején a munkáltatók kötelesek meghozni bizonyos óvintézkedéseket, ellenkező esetben 1500 és 2500 lej közötti bírsággal sújthatók, a munkaügyi felügyelők pedig már jelezték, hogy nagyszabású ellenőrző akcióba kezdenek.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Román–magyar járőrszolgálat a határ menti üdülőkben
Idén is közösen járőröznek a román és magyar rendőrök Bihar, illetve a magyarországi Hajdú-Bihar megye népszerű üdülő- és kirándulóhelyein.
Az erre vonatkozó megállapodást hétfőn írta alá Ártándon Gyurosovics József dandártábornok, a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Liviu Popa, a Bihar Megyei rendőr-főkapitányság vezetője.
A magyar rendőrség közleménye szerint a többéves múltra visszatekintő együttműködés keretében július 27-étől augusztus 24-ig két román rendőr fog járőrszolgálatot ellátni a román állampolgárok körében nagy népszerűségnek örvendő Hajdú-Bihar megyei üdülőhelyen, Hajdúszoboszlón.
A magyar rendőrök a magyarországiak által is kedvelt Bihar megyei kirándulóhelyeken, Félixfürdőn, Pádison, Sonkolyoson, Réven és idén első alkalommal Aranyosfőn járőröznek. Az együttműködés célja a szakmai tapasztalatok cseréjén túl, hogy a rendőrök segítsék a magyar, valamint a román turisták és a helyi rendőri szervek közötti kapcsolatfelvételt, kommunikációt.
Az együttműködési szerződés aláírása alkalmából elhangzott, hogy a 2005-ben bevezetett és immár hagyományossá vált közös járőrszolgálatok mind magyar, mind román oldalon hozzájárultak az üdülő- és kirándulóhelyek közbiztonságának, közrendjének megszilárdításához, a szabálysértések, bűncselekmények megelőzéséhez, valamint a turisták nyugalmának biztosításához. Ennek mintájára immár a román–bolgár, illetve román–moldovai határ mentén is bevezették a közös járőrözéseket.
Liviu Popa arra hívta fel a figyelmet, hogy a román–magyar járőrszolgálat bevezetése óta a két térségben jelentősen csökkent a bűncselekmények száma. Hangsúlyozta, az együttműködésnek inkább megelőző szerepe van, meg akarják akadályozni, hogy állampolgáraik bűncselekmények áldozatai legyenek a szomszédos országban.
Gyurosovics József rámutatott, a román rendőrök hajdúszoboszlói jelenléte elsősorban a román turisták szempontjából fontos, de az is jelentősen hozzájárult a közbiztonság növeléséhez, hogy a közös járőrszolgálat a nap 24 órájára kiterjed.
Székelyhon.ro

Belvita az RMDSZ-ben
„A választásokig a munkára kellene fektetni a hangsúlyt, nem a politikai helyezkedésre, kavarásra” – jelentette ki a maszol.ro-nak pénteken Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere Verestóy Attila csütörtöki nyilatkozatairól. Mint beszámoltunk róla, az RMDSZ udvarhelyszéki szenátora egy sajtóbeszélgetésen bírálta a városvezetőt, amiért szerint nem vesz részt eléggé a város politikai életében. Azt mondta: a polgármester újabb mandátumát is csak akkor támogatja, ha változást lát ebben a kérdésben.
Bunta Levente felelőtlennek és meggondolatlannak tartja ezeket a nyilatkozatokat. „Két, nagy súllyal rendelkező udvarhelyszéki tisztségviselőnek nem kellene a sajtón keresztül üzengetnie egymásnak, nekünk a közösség dolgaival kell foglalkozni, nem egymással. Úgy gondolom, nem adtam okot arra, hogy Verestóy Attila velem foglalkozzon” – nyilatkozta a polgármester. Az elöljáró emlékeztetett, a parlamenti választásokig még másfél év van, a helyhatóságig egy év. „Én arra szegődtem, hogy dolgozom. Ezt a feladatot látom el elsősorban. A kampány közeledtével természetesen szeretném javítani a politikai téren kifejtett tevékenységemet is” – tette hozzá.
POLGÁRI PER BRETFELEAN ELLEN. Polgári pert kezdeményez a kétnyelvű marosvásárhelyi utcanévtáblák leszerelését kö­vetelő Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője ellen Kincses Előd. Az ügyvéd azt követően fordul a bírósághoz, hogy a marosvásárhelyi ügyészség a múlt hónapban megalapozatlannak találta a fenyegetésért tett büntető feljelentést, melyet a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében érintett 11 vásárhelyi személy nyújtott be Bretfelean ellen. Kincses meglepőnek tartja, hogy az ügyészség még csak ki sem hallgatta a bepanaszolt rendőrfőnököt, és készpénznek vette a vásárhelyi rendőrfőnök érvelését, miszerint azért kellett az embereket megfenyegetni 30 ezer és 50 ezer lej közötti bírsággal, mivel építkezési engedély nélkül „reklámtáblát” szereltettek ingatlanjaikra. Kincses Előd szerint a fenyegetőlevelek kiküldésével az volt a rendőrfőnök célja, hogy arra kényszerítse a magyarságot, öncenzúrát alkalmazva, mondjon le anyanyelv-használati jogairól. (Krónika)
TÖMEGES CSALÁS AZ ÉRETTSÉGIN. A Bihar megyei Vaskohsziklás városban közel 200 végzős diákot kötelezhetnek arra, hogy újravizsgázzanak, miután kiderült, hogy a felügyelő tanárok engedték őket puskázni, illetve egyenesen segítettek nekik csalni. A Bihar megyei vizsgabizottság azt követően döntött a város műszaki szakközépiskolájában az érettségi alatt készült video- és hangfelvételek elemzéséről, miután a javítótanárok jelezték, hogy több dolgozat tartalma szóról szóra ugyanaz. A bizottság megállapította, hogy a tizennégy osztályteremben zajló vizsgán tíz teremben engedték a felügyelő pedagógusok, hogy a tanulók puskázzanak, valamint lemásolják egymás dolgozatát. A próbán felügyelő húsz tanárnak a kihágás súlyosságától függően akár a munkaszerződésüket is felbonthatják, a csaló tanulók pedig nem vehetnek részt a következő két érettségi vizsgaszesszión. (Krónika) DÁK SAS HADMŰVELET. Háromszáz román és ugyanannyi amerikai katona vesz részt a Dacian Eagle 2015 nevű hadgyakorlaton, mely júliustól szeptemberig tart az Aranyosgyéres melletti légi bázison. A hadgyakorlat az aranyosgyéresi román–amerikai gyakorlatok része, melynek során a NATO légi műveleteinek megfelelő technikákat, taktikákat és eljárásokat gyakorolják a két ország katonái. Az aranyosgyéresi légi bázison május elejétől június végéig román–portugál hadgyakorlat, március vége és június eleje között pedig egy másik román–amerikai hadgyakorlat zajlott. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alapfokon – a 2015-ös képességvizsgák erdélyi eredményei
Rövid tanulmányunk az idei képességvizsgák, óvások utáni, végső eredményei alapján készült. Az oktatási minisztérium honlapján június 30-án közétett adatsorok minden egyes tanuló vizsgáinak eredményeit tartalmazzák. Mivel az adatok csak manuálisan hozhatók feldolgozható szintre, csupán a 16 erdélyi megye tanulóinak jegyeit összesítettük.
A Romániában alkalmazott képességvizsga a nyolcadikos diákok egységes felmérését célozza. A tanulók előzetes beiratkozás alapján vesznek/vehetnek részt a felmérésen, a román tannyelvű osztályokba járók két, a valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok pedig három írásbeli vizsgán vesznek részt: román nyelvből, matematikából és anyanyelvből. A középiskolába való felvételi számítógépes elosztás szerint történik, amely során 75 százalékban a képességvizsga jegyének és 25 százalékban az általános iskolai médiának az átlagát veszik figyelembe a tanulók hierarchiába rendezésében. 2015-ben az erdélyi megyékben 53 177 tanuló iratkozott be a képességfelmérésre, és 96,9 százalékuk jelent meg mindkét, illetve mindhárom vizsgán. A magyar tannyelvű osztályokban (a magyar anyanyelvből vizsgázók) a beiratkozók száma 8 260, az ő esetükben 97,4 százalékos a részvételi arány. Egy jelentős csoportot alkotnak a német nyelvű osztályok végzősei, Erdélyben 1 001 fő, a többi kisebbségi diákok száma elhanyagolható (75 tanuló – szlovák, szerb, ukrán nyelvű osztályok).
Képességvizsga jegyek kategóriái Erdélyben, tannyelv szerint
Tantárgy/média Jegy Tannyelv Összesen
Román Magyar Német
Román eredmény <5 13,8% 36,2% 2,0% 17,1%
5-7 28,4% 33,2% 10,9% 28,9%
7-8,5 29,0% 21,6% 31,1% 27,8%
8,5-10 28,8% 8,9% 56,0% 26,2%
Matematika <5 26,3% 28,0% 6,1% 26,2%
eredmény 5-7 29,6% 32,0% 21,1% 29,8%
7-8,5 18,6% 20,5% 20,6% 18,9%
8,5-10 25,5% 19,5% 52,2% 25,1%
Anyanyelv <5 5,8% 5,2% 5,9%
eredmény 5-7 25,1% 19,6% 24,5%
7-8,5 35,1% 35,3% 35,0%
8,5-10 34,0% 39,9% 34,5%
Hivatalos média <5 20,6% 22,8% 3,1% 20,6%
5-7 30,2% 35,0% 16,9% 30,7%
7-8,5 24,0% 27,6% 31,4% 24,7%
8,5-10 25,2% 14,5% 48,6% 23,9%
Anyanyelv és <5 20,6% 14,6% 5,5% 19,4%
matek média 5-7 30,2% 33,9% 19,1% 30,5%
7-8,5 24,0% 29,3% 29,7% 24,9%
8,5-10 25,2% 22,3% 45,7% 25,1%

A vizsgára beiratkozókból számított részvételi aránynál talán fontosabb lenne a teljes nyolcadikos populációra kivetíteni a résztvevők, illetve sikeresen vizsgázók arányát. Sajnos erre nem térnek ki a közzétett eredmények, olyan adat sem lelhető fel nyilvánosan, hogy hány diák fejezte be idén általános iskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű osztályokban a 2014–2015-ös tanévet mintegy 9 960 nyolcadikos tanuló kezdte meg (tanfelügyelőségi adatok szerint). Ebből számítva a képességvizsgára jelentkezők aránya 83 százalékos, a mindhárom vizsgán résztvevőké pedig 81 százalék. Tehát számolhatunk egy majdnem 20 százalékos lemorzsolódással, ami akár komolyan torzíthatja is az eredményeket, főként ha egyes iskolák esetén a későbbiekben szakképzésbe felvételiző diákok jelentős része távol maradt a képességvizsgától. (A képességvizsgán részt nem vevő diákok három éves szakmunkásképzésbe közvetlenül beiratkozhatnak, sőt szeptemberben a nem betöltött líceumi helyekre is jelentkezhetnek majd.)
Magyar diákok jegyeinek megyei átlagai
Megye N Román Matek Magyar Hivatalos Helyezés Anyanyelv és Helyezés
média matek média
Szeben 10 7,40 7,70 8,14 7,74 1 7,91 1
Kolozs 532 6,62 7,21 7,64 7,15 2 7,42 2
Máramaros 113 6,74 6,52 7,91 7,05 3 7,21 3
Hunyad 56 6,54 6,21 7,76 6,84 4 6,99 6
Brassó 188 6,38 6,41 7,62 6,82 5 7,02 5
Temes 55 6,50 6,43 7,29 6,74 6 6,86 12
Fehér 76 6,42 6,35 7,45 6,74 7 6,90 9
Kovászna 1155 5,76 6,57 7,69 6,68 8 7,13 4
Beszterce 89 6,21 6,14 7,62 6,65 9 6,88 10
Maros 1517 5,74 6,28 7,62 6,56 10 6,96 7
Szilágy 408 5,69 6,30 7,61 6,53 11 6,95 8
Szatmár 735 5,34 6,03 7,41 6,26 12 6,72 13
Hargita 2285 4,90 6,15 7,60 6,22 13 6,87 11
Arad 132 5,36 5,94 7,09 6,13 14 6,51 15
Bihar 909 4,72 5,79 7,38 5,97 15 6,58 14
Erdély 8260 5,47 6,27 7,57 6,44 6,92

Szabadság (Kolozsvár)

Mindenkinek pótnyugdíjat!
Míg szerencsétlen görögöket megszorításokkal fenyegetik, mi lazításokban reménykedhetünk. Nálunk vidámabb lesz az élet, mert a közeli vagy távolabbi jövőben majdnem mindenkinek nő a jövedelme. Egyelőre kivételt talán csak azok képeznek, akiknek munkája kézzel fogható eredményekben mutatkozik meg.
Legutóbb sürgősségi kormányrendelettel a helyettes kormányfő, Gabriel Oprea vezényletével háromszorosára emelték a magas rangú állami döntéshozók fizetését. Aztán hazajött Ponta, és beleköpött saját kormánya levesébe. Azt mondta, nem ért egyet a rendelettel, és nem tudott a tervről, elege van ebből az olcsó népszerűség-hajhászásból!
Ha már hajhászni akar, remélhetőleg valami többeket érintő kecsegtetéssel fog majd előállni. Arra gondolt, hogy ez a mostani döntés csak kevés szavazatot hozhat neki a következő választásokon, mert csak 48 személyt érint. Közben sűrűn vetettek egymásra Opreával, aki bizonygatja, hogy már korábban egyeztettek erről. Az igaz, régebben még Ponta is azon sopánkodott, hogy Romániában az államelnöknek és a miniszterelnöknek kisebb fizetése van, mint egy magáncég titkárnőjének.
Csak azt nem értem, akkor miért akart miniszterelnök lenni, és nem ment titkárnőnek egy jól menő magánvállalathoz? Az elnök Johannis viszont Ponta visszatáncolása miatt elégedetlen, mert ő is egyetért a kormányrendelettel, talán, mert érintettként neki is jól jönne a háromszoros fizetés.
A képviselők nemrég szavazták meg önmaguknak a pótnyugdíjakat, ezzel megszüntetvén azt az égbekiáltó igazságtalanságot, hogy ez nekik nem volt, mint a bíráknak, katonáknak, diplomatáknak és még néhány kivételezettnek, akiknek már korábban visszaállították a megszorításokkor eltörölt különleges nyugdíjat.
Közben a községek és városok polgármestereinek szövetsége számos petíciót küldött a parlamentnek, hogy a képviselők ne feledkezzenek meg a megyeitanács-elnökökről, polgármesterekről és alpolgármesterekről sem a különnyugdíjak osztogatásakor. Mikor arról kérdezte az Adevărul újságírója Szabó Ödön Bihar megyei képviselőt, hogy az RMDSZ miért szavazta meg a kezdeményezést, akkor ő a Bihar megyei Borssal példálózott, ahol 25 éve van egy polgármester, és a község úgy néz ki, mintha Svájcban lenne. Háromezer lakosa van és hatezer munkahely. A polgármesternek még annyi pénze sem volt, hogy egy házat építsen magának, kénytelen a szülői házban lakni. Pedig ugyebár – a képviselő szerint – könnyedén meg is gazdagodhatott volna, ha nem a köztisztségviselés keskeny ösvényét választotta volna. És lesz egy nyomorúságos ezerlejes nyugdíja. Én tökéletesen egyetértek a különleges fizetések és nyugdíjak osztogatásával, ugyanakkor azt szeretném, ha mindenki, aki fontos és pontos munkát végez vagy végzett (és ki nem), az nagy fizetést és később majd pótnyugdíjat kapjon. Persze, figyelembe kell venni munkája fontosságát és munkában töltött idejét is. Egy képviselő négy év letöltött képviselősködés után kap pótnyugdíjat. Egy esztergályos, sepsiszentgyörgyi kormánygyártó vagy varrónő tízszer kevésbé fontos munkát végez csak, de ennek tízszerese után azért szintén megérdemelne némi pótlékot, mondjuk felét a 4000-lejesnek. Aztán amikor majd nemcsak Bors fog úgy kinézni, mint egy svájci település, hanem egész Románia, akkor a magas rangú állami tisztviselők és a parlamenti képviselők is olyan fizetést és nyugdíjat kapjanak, mint az ottaniak. Addig csak minimálbért és az átlagost.
Kuti János
Háromszék
Erdély.ma

XI. Nagyzerindi és Feketegyarmati Falunapok
70 községbeli gyermek és fiatal ropta a táncot
Amint azt előzetesen hírül adtuk, pénteken 21 órától a Feketegyarmaton megszervezett szabadtéri retróbulival indult a XI. Nagyzerindi és Feketegyarmati Falunapok programja, amit Simándi Sándor polgármester nyitott meg. A Nagy Zsolt által összeállított zenére sokan hajnalig mulattak. A helybeliek nem sokáig alhattak, ugyanis a nagyzerindi fúvószenekar Feketegyarmat központjában 7 órától zenés ébresztőt tartott, ezt követően 10 órakor startolt a bográcsfőző verseny, melynek során az 5 csapat birkapörköltet, sertéspörköltet, babgulyást, illetve vadas pörköltet főzött. A zsűri I. díjra értékelte a Tollasok csapatának a vadas-, II. díjra a Menyecskék birkapörköltjét.
Ezzel párhuzamosan a feketegyarmati szabadtéri színpadon 9 órakor kezdődött az iskolások műsora, melynek során a gitárosok, a zerindi óvodások tengerész, illetve a gyarmati óvodások hátizsákos táncaikat mutatták be a tanévzáró műsoraikból. A zerindi előkészítősök színdarabot, majd a III. és IV. osztályosok mutatták be maszkás táncaikat. A néptáncosok szatmári táncot jártak, majd a kicsik előadták a Romuna Brigitta által betanított moderntáncot.
Ezt követően indult a családi vetélkedő, amire 7 család nevezett be: kosárba dobásban, ugrókötelezésben családi piramis összeállításában, gólyalábakon járásban, flakontöltésben, csokievésben, illetve ruhaláncban mérték össze ügyességüket, tudásukat. Legérdekesebb a ruhalánc volt, melynek során az a család kapta a több pontot, melynek tagjai a levetett ruháikból a leghosszabb láncot tudták kialakítani. A vetélkedés hevében az apukák rövidgatyára vetkeztek, de az anyukák se igazán szégyenkeztek a jobb eredményért. Mind a 7 csapat jutalmat kapott – I. helyen Farkas Zoltán és családja végzett holtversenyben Papp Istvánnal és családjával, de azok önként választották a II. helyet, míg III. helyen Komlósi Róbert alpolgármester és családja végzett. A győztesek, de a résztvevők is értékes ajándékokat, minden gyermek labdát, édességet kapott. Az édességeket a gyulai Mikus Éva ajánlotta fel. Utána indult a kerékpárverseny, idén az óvodások külön kategóriát képeztek a kis-, illetve a nagyiskolások és a serdülők mellett, és görkorcsolya verseny is volt. Az óvodás fiúknál Kiss Botond, az elemiseknél Farkas Zoltán, a nagydiákoknál Komlósi Riff Dávid, az elemis lányoknál Vékás Bianka győzött. Egész nap pónilovon lehetett lovagolni, illetve szamaragolni, de ausztrál és nílusi vadludakat is meg lehetett tekinteni, galambokat, fajdkakast is lehetett simogatni, a pörköltfőző verseny termékeit pedig ingyen osztották ki a résztvevők között. 20 órától a rendezvény átköltözött Nagyzerindre, ahol a béksécsabai Thomassy Party Band műsorán, majd az Ibolyások moderntáncán, utána a sztárvendég, Postás Józsi koncertjén, 23 órától tűzijátékon, ezt követően szabadtéri diszkón szórakozhatott a közönség.
Vasárnap
Vasárnap 10.30 órától ünnepi istentiszteletet tartottak a feketegyarmati, 12 órától a nagyzerindi református templomban. 13 órakor a nagyzerindi műfüves pályán indult a kispályás futballbajnokság, amire 6 csapat nevezett be Nagyszalontáról, a helybeli ifik, az öregfiúk, a magukat Drahilnak nevező fiatalok, illetve az ágyai csapat. A versenyt a nagyszalontai csapat nyerte, melynek tagjai felajánlották az I. díjat Komlósi Róbert alpolgármesternek, aki a kupát és az oklevelet az irodájában tartja, hogy bárki megnézhesse. Valamivel 16.30 óra után a Tabajdi Károly Általános Iskolában történt gyülekező után, a helybeli fúvószenekar kíséretében, a főúton indult a népviseleti parádé, amit egy felnőtt leány és fiú felügyelete mellett a Kisibolyások vezettek fel. A menet a központi teret megkerülve, a szabadtéri színpadnál állt meg, aminek a közelében felállított sörsátrak alatt már javában folyt a vígasság, hiszen mindenféle itallal, étellel szolgáltak, ami szemnek, szájnak ingere.
Miután a színes népviseletbe öltözött táncosok csoportonként körtáncot jártak, a szabadtéri színpadról Pap Alma műsorvezető köszöntötte a közönséget. Elsőként a nagyzerindi furulyásokat kérte színpadra, akik Kasza Rozália betanításával, hangszereikkel népdalokat játszottak, énekeltek. Utánuk a Bihar megyei Micske néptánccsoportjának különösen díszes népviseletbe öltözött 9 leánya és 5 fiúja
rutinos táncbemutatóval kedveskedett. Az újkígyósi néptánccsoport kalotaszegi legényese, rimóczi csárdása és délalföldi oláhosa új színt hozott a programba. Az ágyai Tőzike néptánccsoport Erdős Márta vezetésével, Nagy Rozália és Haász Endre koreográfiájára lendületes dél-alföldi és szatmári táncot mutatott be. A kétegyházi tánccsoport Negró János vezetésével rábaközi magyar, illetve helybeli román táncokkal színesítette a programot. Utánuk a simonyifalvi Leveles tánccsoport Farkas Tamás koreográfiájára szatmári és magyarpalatkai táncokat adott elő rutinosan. A kisiratosi Kisgyöngyvirág néptánccsoport 5 párja Mészár Klementina betanításával előadott dél-alföldi táncainak tapsolt a közönség. A majláthfalvi Százszorszép tánccsoport által előadott mezőségi és marosszéki táncok közben élményszámba ment, ahogyan a fiúk látványosan kiforgatták a lányokat. Utánuk a nagyzerindi citerások játszottak, énekeltek népdalokat. A nagyzerindi Ibolyások 4 csoportja ifj. Szilágyi András koreográfiájával és Kiss Csilla vezetésével az utóbbi években látványos fejlődést mutatnak. Előbb a haladók 12 tagú csapatának szatmári táncai, majd a kicsik ifj. Szilágyi András közreműködésével bemutatott ritmusgyakorlata aratott vastapsot. Utánuk a nagyok 8 párjának szilágysági táncai, majd a menyecskék 12 tagú csapatának dél-alföldi táncai ragadták magával a közönséget. Annál is inkább, mert Csáky Apollónia iskolaigazgatóval és Kiss Csilla csapatvezetővel együtt, az iskola pedagógusai is erősítették a csapatot. Utánuk újra a haladók léptek színpadra, szigetközi táncukkal nagy sikert aratva. A program végét, egyben csattanóját az Ibolyások nagy csapatának a békési tánca képezte, amelynek végén színpadra kérték ifj. Szilágyi Andrást és Kiss Csillát, akiknek figyelmességgel, oklevéllel, illetve virággal kívánták kifejezni köszönetüket az évek óta tanúsított áldozatkészségükéért, odaadásukért. Külön dicséret illeti a műsorvezető Pap Almát, aki amellett, hogy konferált, fellépett a haladók, a nagyok, sőt a menyecskék táncában is. Olykor várnia kellett, amíg a kimerültségtől szóhoz tudott jutni. Miután a színpadon befejezték, a színpad mellett körtánccal kedveskedtek a közönségnek a nagyzerindi Ibolyások, akik a legkisebbektől a legnagyobbakig, mintegy 70-en ropták a táncot.
Üdvözlet, köszönet
A néptáncgála után érkezett meg egy megyei tanácsos társaságában Traian Igaş szenátor, akit a színpadról mutatott be Simándi Sándor polgármester. A szenátor köszöntötte a résztvevőket, gratulált nekik a sikeres falunapokhoz, illetve a polgármesterhez, aki a község vezetősége és a megyei tanács támogatásával igen jelentős fejlesztéseket vitt végbe. Nagyzerind község manapság nem véletlenül a megye egyetlen olyan községe, ahol minden utca aszfaltburkolattal rendelkezik.
A hivatalos program után a vendégek és a fellépők együtt megvacsoráztak, míg a szabadtéri színpad előtt utcabál következett, ahol a Gyarmat Band szolgáltatta a talpalávalót késő éjszakáig. A rendezvény sikeréért köszönet jár a Nagyzerindi Községi Tanácsnak a támogatásért, az iskola pedagógusainak a szervezésben és a lebonyolításban való közreműködésért, valamint minden támogatónak, a vendégek ellátásában segítőnek.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Középkori templomok újultak meg a Kárpát-medencében
A középkori templomok felújítási programjának harmadik ütemében 18 templom műemléki helyreállítása fejeződött be Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Partiumban – közölték a projektzáró konferencián kedden, a debreceni Református Nagytemplomban.
A csaknem 1,5 millió eurós fejlesztés az Európai Unió 90 százalékos támogatásával valósult meg a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett arra: a középkori templomok útja mint tematikus útvonal 2009-ben indult el azzal a céllal, hogy a Kárpát- medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel ismertesse meg az érdeklődőket.
A teljes programban szereplő 65 templom és a közülük nemrégen megújult 18 templom olyan összképet alkot a református örökségről és a térségek történetéről, amely igazi kincs – tette hozzá.
A püspök szerint az az örökség, amelyet ezek a templomok őriznek, a külföldieket is vonzza. Azt szeretnék, hogy a templomutat járva az érdeklődők járják végig a reformáció útját, felfedezve azt, hogy Európa határán milyen kincsek vannak.
Minderre ráirányíthatja a figyelmet két jelentős évforduló 2017-ben, amikor a reformáció 500. évfordulója mellett a Tiszántúli Református Egyházkerület létrejöttének 450. évfordulóját is ünnepeljük – hangoztatta Fekete Károly.
A konferencián elmondták: a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007- 2013 támogatásával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szatmár Megyei Tanács partnerségében indult el a Középkori templomok útja program. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve egy közös tematikus úttá fejlesztve jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar–román határtérségben. A több év alatt felépített programban művészettörténeti kutatómunka is zajlott: neves szakemberek tárták fel a Felső-Tisza-vidék építészeti, kulturális és vallási örökségét. A kutatások eredményét összefoglaló három kötet most megjelent utolsó részét, a Művészet és vallás a Felső-Tisza-vidéken című munkát kedden mutatták be a program eddigi eredményeiről és a várható folytatásról rendezett konferencián.
Deák Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. vezető menedzsere a programban elért eredmények mellett elmondta azt is, hogy a jövőben a történelmi Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a Felvidék, Kalotaszeg, a Mezőség és a Szilágyság területére is szeretnék kiterjeszteni a templomút programot.
A debreceni Református Nagytemplomban kedden megnyitották a Középkori templomok útja című időszaki kiállítást is, amelyet három hétig tekinthetnek meg az érdeklődők.
Népújság (Marosvásárhely)

Bukásra áll az oktatási rendszer
Ellehetetleníti az oktatást a minisztérium újabb leépítésekre vonatkozó rendelete, állítják a tanfelügyelőségek, a tanintézetek vezetői, akik szerint már így is minimumon működnek az oktatási intézmények.
Király András oktatási államtitkár a Krónikának elmondta, hogy az RMDSZ öszszeállított egy jelentést, és a szabadságolások után tárgyalnak majd Sorin Cîmpeanu miniszterrel, megpróbálva enyhíteni a megszorítások mértékét. „Az oktatási minisztérium keze is kötött, európai uniós normákra hivatkozva ezt a keretet irányozta elő a pénzügyminisztérium, a közpénzből élők számát folyamatosan csökkenteni próbálják” – tette hozzá a szakpolitikus. Elmondta, hogy az év elején két ízben is egyeztettek a főtanfelügyelőkkel, a tanfelügyelőségek főkönyvelőivel, majd közölték a sarokszámokat, például városon 14,5-nél kevesebb diákra nem számolhatnak pedagógusállást, 56 gyerek után jár nem didaktikai személyzet, például könyvtáros vagy könyvelő, és 120 diák után lehet takarítót alkalmazni.
A sarokszámok alapján a tanfelügyelőségek az elmúlt hetekben megkapták az átiratot, hogy hány állást kell megszüntetni, és szeptembertől már ez alapján kapják a csökkentett finanszírozást. „A megyék többsége nem fér bele ebbe az új költségvetésbe, Kovászna, Hargita, de több déli megye is különösen nehéz helyzetben van” – ecsetelte Király András. Hangsúlyozta, már rég racionalizálni kellett volna az oktatási hálózatot, ám ez sem egyszerű, mert sok iskolához történelmi múltja, a hagyományai miatt ragaszkodik az adott közösség, miközben a fenntarthatósága veszélybe került. „Amit lehet, azt meg kell menteni, de az összevonások is személyzetcsökkenést eredményeznek” – mondta az államtitkár. Hozzátette, bár a tanügyi törvény előírja, hogy az oktatási hálózat kialakításánál figyelembe kell venni a földrajzi, nyelvi elszigeteltséget, a finanszírozási képlet ezzel nem számol. Az államtitkár rámutatott: mivel az oktatás közügy, az önkormányzatoknak is ki kellene venniük a részüket az iskolák fenntartásából, de minden településen más a helyzet, így más-más megoldásra van szükség. Az azonban biztos, hogy az egymásra mutogatás nem segít, szögezte le Király András.
Nem vált be a fordított elv
Kovászna megyében a minisztérium által előirányzott létszámcsökkenést már az elmúlt tanévre sem sikerült teljesíteni, csak az elvárt karcsúsítás 60–70 százalékát tudták megvalósítani, mondta el lapunknak Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint megkapták a további leépítésekre vonatkozó átiratot, és több elemzést is végeztek, de újabb leépítéssel már nem tudnának dolgozni. „Szeptemberig újra számba veszszük, hogy hány gyerek iratkozik be az óvodákba, hány ötödik vagy kilencedik osztály nem alakul, és valószínű, hogy így néhány állás megszűnik, de semmiképpen nem annyi, amennyit a minisztérium »ránk sózott«” – mondta a főtanfelügyelő. Hangsúlyozta, egyelőre nem közöl számokat, mert nem akar pánikot kelteni, és különben is abban bízik, hogy ezek szeptemberig megváltoznak, hiszen folyamatosan egyeztetnek a minisztériummal és a helyi önkormányzatokkal az ügyben.
Emlékeztetett, hogy amennyire lehetett, már az elmúlt években átszabták a rendszert, a tanügyi törvény pedig előírja, hogy az oktatást minden településen biztosítani kell. Falvakon már nem tudnak további leépítést eszközölni, hiszen jelenleg is negyed- és félállásban dolgozik a nem didaktikai személyzet. Ha pedig az elvárt létszámcsökkentést kizárólag városon hajtanák végre, kénytelenek lennének felére csökkenteni az itteni alkalmazottak számát, mutatott rá.
Kiss Imre a fejkvótarendszert okolta a kialakult helyzetért, rámutatva: a diáklétszám alapján nem lehet finanszírozni a rendszert, az osztályok száma szerint kellene kiszámolni a finanszírozást. „Egy osztályt akkor is ki kell takarítani, ha nem 28, hanem csak 12 gyerek tanul benne. Hiába kötik gyereklétszámhoz a takarítói állásokat” – mutatott rá a probléma lényegére a főtanfelügyelő. Úgy vélte, nem lehet minőségi oktatást szavatolni, ha a finanszírozás fordított elv alapján működik, vagyis előbb a keret adott, és abba be kell férni, nem pedig a feladat nagyságához mérik az összeget.
Bajban a napközik és a bentlakásos iskolák
Hargita megyében a szaktárca rendelete értelmében 161 állást kell szeptember elsejéig megszüntetni, és mivel a kisegítő személyzet száma magasabb az országos átlagnál, ezen a területen várható a csökkentés. Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta, az elmúlt időszakban lezajlott elemzések és egyeztetések után a napokban elkezdték értesíteni a tanintézeteket, hogy szeptembertől melyik óvoda, iskola hány állással rendelkezhet, hány oktatói állás lehet, és mekkora lehet az oktatói és a nem oktatói tevékenységű kisegítő személyzet létszáma. Hozzáfűzte, a kereten belül a tanintézetek maguk döntenek, hogy melyik állásról tudnak lemondani. Az oktatói állásokhoz szeptemberig nem kell hozzányúlni, mondta a főtanfelügyelő. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy ha például egyes kilencedik osztályok nem telnek meg, tanévkezdés után az oktatói szférában is lesz leépítés. Görbe Péter szerint tervezik, hogy az önkormányzatokat is értesítik a kialakult helyzetről, hogy segíthessenek az óvodáknak, iskoláknak, hisz ezek inkább tartoznak az önkormányzathoz, a helyi közösséghez, mint a tanfelügyelőséghez, vélte.
A főtanfelügyelő szerint egyébként az oktatási rendszerben vannak olyan beosztások, amelyek esetében a munka nagysága nem igazolja az állások számát. Ugyanakkor van lehetőség egyes tevékenységek kiszervezésére is, például egy napközi esetében alig néhány banival kerülne többe kintről rendelni az ételt, mint amennyiből a saját konyha állítja elő, hozta fel példaként. Valóban nagy gondot a napközikben, egyes, bentlakással rendelkező szakközépiskolákban és néhány, több épülettel rendelkező iskolában okozna a leépítés, mutatott rá a főtanfelügyelő, aki szerint ezen tanintézetek számára megpróbálnak enyhítést kérni a tárcától.
Hargita megyében 93,5 diákra jut egy oktatói kisegítő személyzeti állás, az országos átlag pedig 125,1 diák. A nem oktatói kisegítő személyzet esetében 43,11 diákra jut egy állás, míg az országos átlag 59,1, sorolta a számokat a főtanfelügyelő, melyek azt mutatják, hogy a székelyföldi megyében összességében több állás van az oktatási rendszerben, mint máshol az országban. „Az elrendelt csökkentéssel sem érnénk el az országos átlagot, de közelebb kerülnénk hozzá” – tette hozzá Görbe Péter, aki szerint ahhoz, hogy szeptember elsejétől működhessen a bérezési rendszer, végre kell hajtaniuk a leépítést.
Sok kicsi sokra megy
Maros megyében jóval kisebb az „érvágás”, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint a 2015– 2016-os tanévre 8616 állást hagyott jóvá számukra a minisztérium, 79-cel kevesebbet, mint tavaly. „Csökkent a gyereklétszám, és csökkent a jóváhagyott állások száma is” – mutatott rá, hozzátéve, hogy mindenkit megpróbálnak megmenteni, áthelyezni.
Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke rámutatott: a színvonalas, minőségi oktatáshoz pénz szükségeltetik, és a hiány kezelésére nem a tantestület és a kisegítő személyzet csökkentése a megoldás. „Ez a 79 állás az egész megyére nézve nem óriási szám, ha viszont arra gondolunk, hogy minden évben van egy ilyen csökkentés, akkor az néhány éven belül jelentőssé nő, és sok helyen megérzik majd a tanintézetekben” – fogalmazott az oktatási szakember.
Bihar megyében nagyjából 300 munkahelyet kell beszüntetni tanévkezdésig, tájékoztatta lapunkat Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint mindenhol százalékarányosan kell csökkenteni az állások számát. „Kisegítő személyzet terén már amúgy is rosszul áll Bihar megye, onnan nehéz lesz csökkenteni” – figyelmeztetett a szakember. Elmondta: mindenik iskola megkapta a felszólítást, hogy mennyivel kell csökkentenie a munkahelyek számát, a megoldásról nekik kell dönteni. „Van akinek ez sikerül, van akinek nem” – mondta Kéry.
Bíró Blanka, Pap Melinda, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Hivatalosan is mártírtelepülés lesz Mezőbikács
Augusztus 2-án, vasárnap Mezőbikácson ünnepi megemlékezés keretében hivatalosan kis kimondattatik, hogy a települést mártírrá nyilvánítják az 1949. augusztus 2-ai vérengzés miatt. Ekkor a kommunista uralom és a rettenetesen elnyomó rendszer ellen fellázadó falubeliek közül a karhatalmi szervek négy embert, köztük a plébánost kivégezték, és további tizenöt családot deportáltak.
A román képviselőház plénuma május 27-én egy ellenszavazattal elfogadta azt az RMDSZ-kezdeményezést, amely Mezőbikácsot a kommunista ellenállás mártírtelepülésévé nyilvánítja. „A jogszabály egyfajta morális jóvátételt nyújt az állam részéről azoknak, akik életüket áldozták, vagy anyagi javaikat vesztették el a kommunizmus elleni küzdelemben” – mondta a törvény kihirdetésekor Szabó Ödön parlamenti képviselő, a jogszabály kezdeményezője. A Szövetség Bihar megyei politikusa felelevenítette, az Arad megyei Seprősőn 1949. július 31-én a kommunista rendszer ellen lázadtak fel az ott élők, két nappal később, augusztus 2-án pedig a Bihar megyei Mezőbikácson történt meg ugyanez, ahol az akkori kommunista diktatúra nevében működő hatóságok által alkalmazott rendfenntartás négy emberéletet követelt, illetve tizenöt családot telepítettek ki. Kivégezték Iványi György plébánost, továbbá Bejan Petrut, Bucskó István és Turcuţ Petrut.
A szomorú 1949-es eseményekről idén is megemlékeznek a településen. Augusztus 2-án, vasárnap ünnepélyes megemlékezés keretében hirdetik ki Mezőbikács mártírtelepüléssé nyilvánítását. A megemlékezés programja a következő: 10.00 óra – szentmise a római katolikus templomban; 11.00 – a Hivatalos Közlönyben megjelent törvény díszkötésének átadása, majd ünnepi beszédek; 11.20 – főhajtás és koszorúzás az emlékműnél; 11.45 – a törvény átadása az ortodox egyház képviselőjének; 12.00 – a mártírtelepülést jelző tábla leleplezése és megáldása a település bejáratánál; 12.30 – szeretetvendégség.
Szabó Ödön korábban kifejtette, hogy az államnak kötelessége legalább morálisan enyhíteni a kommunista diktatúra által okozott sérelmeken: „Az RMDSZ célja az volt, hogy a jogszabály rendelkezzen arról, hogy a Bihar megyei Mezőbikácson is áldozatokat követelt a diktatórikus rendszer. Az elfogadott törvény értelmében, idén már hivatalos keretek között is megemlékezhetnek a helybéliek az 1949-es eseményekről, illetve a törvényt az állam egyfajta bocsánatkérésének is fel lehet fogni. Kezdeményezésünket számos román párt képviselője is támogatta”.
Mezőbikács azonban nem pusztán az 1949-es mészárlás miatt mártírtelepülés, hanem egy öt évvel korábbi gyilkosságsorozat miatt is. 1944. szeptember 27-én egy még több áldozattal járó tragikus esemény történt: egy román katonai osztag és az őket kísérő, katonaruhába bújt „önkéntesek” lepték el a falut. Bár a halállistájukon 80 személy szerepelt, végül „csak” 7 személyt állítottak elő és végeztek ki. A sortűz áldozatai: Fehér Miklós, a Hoffmann családból apa és fia, Orosz György, Rostás Biri (cigányzenész), Takács Mihály (bíró) és Varga György – emlékeztetett az esetre a mártírtelepüléssé nyilvánításkor Szilágyi Aladár közíró, az Erdélyi Riport munkatársa. 2004-ben Kupán Árpád nagyváradi helytörténész emlékezett meg a mezőbikácsi eseményekről a Reggeli Újságban. A neves váradi szerző írását teljes egészében alább olvashatják. Azért látjuk indokoltnak az újraközlést, hogy felelevenítsük azokat az eseményeket is, amelyekről mind a mai napig nehéz beszélni, ezt ugyanis sokkal nehezebb elfogadnia a többségi nemzetnek.
Borsi Balázs
A mezőbikácsi sortűz – amiről még ma is hallgatunk
Szeptember 27. a mezőbikácsi tragédiának az évfordulója. 1944. szeptember 27-én, a második világháború végéhez közeledve hét, szintén ártatlan civil személyeket végeztek ki ebben a kis bihari faluban. Rájuk még azt sem lehetett ráfogni, hogy szembeszálltak volna a hatalommal. Nekik egyetlen vétkük az volt – akárcsak a gyantaiaknak, magyarremeteieknek, hogy csupán a Bihar megyei áldozatokat említsük meg –, hogy más nyelven beszéltek, mint a négy év múltán visszatérő új honfoglalók.
A bikácsi történetet még a gyantainál és remeteinél is nagyobb elhallgatás, titkolózás övezte és övezi még ma is, ami megnehezíti, hogy a meglévő bizalmatlanságok, félelmek, sőt ellenségeskedések megszűnjenek.
Pedig szükség van az emlékezésre, a kényesnek számító kérdések felvetésére, az igazság kimondására. Nem azért, hogy a behegedt sebeket tépjük fel, hanem hogy megszabaduljunk végre az igazságtalanul reánk sütött bélyegtől. „Kibeszéljük szorongásainkat, elűzve ezzel éjszakáinkból, álmainkból, de lelkünkből is a rémet. Ha tovatűnnek a rémek, s nem lesznek titkolt és kimondatlan gondolataink egymás előtt, talán felnövekszik a nyelvi, tapasztalati, pszichológiai korlátokkal szétzilált bizakodás és bizalom is. Egymás iránt. És akkor hátsó gondolatok nélkül és a kölcsönös becsülés érzésével gyűlhetünk össze a mindenkori közös örömre.” Ezeket a nemes gondolatokat Köteles Pál Gyantán született író fogalmazta meg a Hotel Kárpátia című regényének utószavában. Ez a nem eléggé ismert mű 1989-ben jelent meg Magyarországon, és az 1944 szeptemberében Gyantán kivégzett 47 áldozat emlékét idézte föl, a szépirodalom eszközeivel, az események tényszerű, objektív bemutatásával.
Mivel a bikácsi sortűz összekapcsolható – legalábbis kronológiailag – a gyantai mészárlással, röviden felidézzük ezt a történetet is.
A második világháború utolsó napjainak egyik legtragikusabb eseménye a Szalonta–Arad vonalon zajlott. 1944. szeptember 13-án a magyar honvéd csapatok betörtek Dél-Erdélybe, elfoglalták Aradot, előnyomultak a Fekete-Körös völgyébe is, megszállták Gyantát, majd a Vaskoh környéki Biharlonkához érve szembetalálták magukat a szovjet hadsereg hatalmas túlerejével, és kénytelenek voltak visszavonulni. Feladták Gyantát, majd Aradot is. Ezek a hadműveletek mindkét fél részéről jelentős emberáldozattal jártak. A honvédsereg után nyomuló harmadik hegyivadász román hadosztály katonáinak egyes osztagai nagyszámú környékbeli önkéntes kíséretében bevonultak Gyantára, s a békés lakosságon töltötték ki bosszújukat. Legyilkoltak 47 személyt, gyermekeket, fiatalokat, öregeket, nőket, férfiakat vegyesen. Ezenkívül sok személyt megvertek, asszonyokat, lányokat megbecstelenítettek, gyújtogattak, romboltak, pusztítottak, raboltak. Hasonló eseményekre került sor a Belényes menti magyar falvakban, Magyarremetén 36 személyt gyilkoltak meg, az onnan elmenekült 6 férfit a kivégzés színhelye felé vezető úton ölték meg. Kishalmágyon és Szentmihályon 6–6 személyt, de itt csak férfiakat, fiatal fiúkat végeztek ki.
Mezőbikács sem kerülhette el a tragédiát, mivel a közelében húzódott az Észak-Erdélyt Dél-Erdélytől elválasztó, 1940-ben a bécsi döntéssel megszabott határ. Bikács Magyarországhoz került. Már a szeptember 13-i magyar előnyomuláskor is voltak a falu határában harcok. A mezőbikácsi római katolikus parókai halotti anyakönyvében három magyar katona, egy honvéd és két szakaszvezető neve szerepel, azzal a bejegyzéssel, hogy a románok elleni harcban estek el, s ott temették el őket. Egyébként akkor még a harc valamennyi áldozatát az ortodox és a katolikus pap közös szertartással parentálta el, s a román áldozatok a görögkeleti temetőben nyertek végső nyugodalmat.
1944. szeptember 27-én egy előre nyomuló román katonai osztag és az őket kísérő, katonaruhába bújt „önkéntesek” lepték el a falut. Itt, lévén a lakosság vegyes összetételű, tömegmészárlásra és nagyobb atrocitásokra nem került sor. Állítólag az önkéntesek között volt egy, korábban a faluból elmenekült személy, aki egy 80 nevet tartalmazó listát hozott magával azokról, akiket meg kell büntetni a magyar impérium alatti magatartásukért. Végül „csak” 7 személyt állítottak elő, köztük a falu bíróját és egy cigány zenészt (aki úgymond irredenta nótákat játszott). Az előállítottaknak nem volt semmi felróható bűnük, nem is folytattak ellenük semmiféle eljárást, ki sem hallgatták őket, csupán magyarságukért lettek az elvakult nemzeti gyűlölet áldozatai. Így az ő értelmetlen pusztulásuk még fájdalmasabb, még tragikusabb a háborúban elesettekénél. A hátramaradt családtagok fájdalmát és bánatát az is fokozta, hogy nemcsak nem kaptak soha kárpótlást, beismerést, elégtételt, de még beszélni sem beszélhettek tragédiájukról. Ha most felidézzük emléküket, abban reménykedhetünk, hogy ezt a fájdalmat „békévé oldja az emlékezés”.
A sortűz áldozatai a következők voltak: Fehér Miklós, a Hoffmann családból apa és fia, Orosz György, Rostás Biri (a zenész), Takács Mihály (a bíró) és Varga György.
A háború után Ambrus Péter, a Magyar Népi Szövetség nagyváradi és Bihar megyei tagozatának elnöke kezdeményezte a faji gyűlölködésből végrehajtott vérengzések vétkeseinek perbe fogását. Magánnyomozást folytatott, kihallgatási jegyzőkönyveket vett fel, névvel ellátott és névtelen vallomások tömegét gyűjtötte össze. Előbb a bukaresti kormánytól, majd a legfőbb ügyésztől is kérte a bírósági eljárás megindítását – mindhiába. Végül a Nagy Nemzetgyűléshez, az akkori román parlamenthez fordult panasszal, minden eredmény nélkül. Ambrus Péter nem sokkal halála előtt bízta a közel ezer oldalnyi gyűjteményét falubeliére, az író Köteles Pálra. Ebből az anyagból írta ő meg a Hotel Kárpátiát, még 1980-ban, de Magyarországon is csak 1989-ben láthatott napvilágot a regény.
Ma már nálunk sem számít tabunak ez a kérdés. Az események 50-ik évfordulóján, 1994-ben a bukaresti televízió magyar adása bemutatta Boros Zoltán Gyanta című dokumentumfilmjét, melyben a túlélőkkel készített interjúk alapján idézte fel a tragédiát. (A filmet a Duna Televízió Fekete vasárnap címmel vetítette a gyantai népirtás 60. évfordulóján, pénteken.) 1995-ben az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Politikai Főosztálya egy fontos dokumentum-kötetet adott ki, Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról címmel. (Ebben sincs szó a bikácsi sortűzről!) A könyv előszavában a felelős kiadó Bodó Barna így fogalmazott: „(…) Mondassék ki, hogy az erdélyi magyar nem vérengző, nem idegengyűlölő és nem fasiszta. Nem barbár. (…) Mondassék ki végre a történelmi igazság olyan ügyekben, amelyekben évtizedeken át csak a hatalmi nacionalizmust alátámasztó félrevezetések kaphattak nyilvánosságot. (…) Mondassék ki a mi igazunk is”.
E bátor gondolatok megfogalmazása óta újabb kilenc-tíz esztendő telt el (írta e sorokat 2004-ben a szerző – szerk. megj.). Elmondhatjuk, hogy azóta némi haladás ezen a téren is tapasztalható. Szeptember 25-e óta emlékmű áll Gyantán. Ma már legalább nem vitatja a többség jogunkat az emlékezésre, az áldozatok iránti kegyelet lerovására.
Az az idő viszont – melynek eljövetelére Köteles Pál idézett szövegében vágyakozott – még most sem jött el. Továbbra is vannak tiltott és ki nem mondott gondolataink egymás előtt, nem tűnt el a gyanakvás, a bizalmatlanság, sőt az igazság kimondásának félelme sem. Mezőbikácson még ma is tabu az 1944. szeptember 27-i sortűz, s azok, akik tehetnének valamit az igazság kimondásáért, az áldozatok emlékének megbecsüléséért, felidézéséért, gyávaságból vagy megalkuvásból ezt még ma sem vállalják.
Kupán Árpád
(Reggeli Újság, 2004. szeptember 29.)
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Bihari búza a Magyarok Kenyerében
Bihar megyéből, Partiumból is adományoztak a gazdák búzát a Magyarok Kenyerébe. A Bihar megyéből összegyűjtött búzát augusztus 12-én szállították át a püspökladányi gyűjtőponthoz.
Az idei évben az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében, Bihar megyében két szervezet, az Érmelléki Gazdák Egyesülete, illetve a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete kapcsolódott be a Magyarországon már ötödik alkalommal megszervezett Magyarok Kenyere elnevezésű kezdeményezésbe. A program keretében Magyarország összes megyéjéből, megyei jogú városaiból, valamint a Kárpát-medence magyar lakta településeiről felajánlott búzát összegyűjtik, egy ünnepélyes összeöntést követően megőrlik, és lisztet készítenek belőle. Az összmagyar lisztből készül el a Magyarok Kenyere, az augusztus 20-i ünnepségekre szánt nagykenyerek. E mellett a nagy mennyiségű lisztet karitatív célokra is felajánlják. A lisztből többek között a dévai Szent Ferenc Alapítványnak is juttatnak.
Búzaadomány A Bihar megyéből összegyűjtött búzát az Erdélyi Magyar Néppárt váradi irodájának székhelyére szállították, innen pedig augusztus 12-én délután Püspökladányba. Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke a programról elmondta, hogy az Pécs városának, illetve a Magyar Agrárgazdasági Kamarának a közös kezdeményezése. „Úgy gondoltuk, hogy itt az ideje, hogy ebbe az akcióba az erdélyiek is bekapcsolódjanak. A partiumi gazdaegyesületek (a szilágysági, a szatmári, az érmelléki és a dél-bihari gazdák egyesületei) az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének koordinációjában vettek részt a gyűjtésben. Partiumból összesen négy tonna búza gyűlt össze, ennek a fele Szatmár megyében, a többi pedig a Szilágyságban és Bihar megyében. Két gyűjtőpontra szállították át ezeket, az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, valamint Püspökladányba, ahova a Nagyváradon összesített valamivel több mint két tonnányi búzaszállítmányt is elvitték. Partiumban összesen 50 gazda adományaképpen gyűlt össze ez a mennyiség. Az Erdélyi Magyar Néppárt az akcióba úgy kapcsolódott be, hogy mi biztosítottuk a gyűjtőpontokat, többek között az EMNP irodáiban gyűjtötték össze a búzaadományokat, amelyeket a váradi iroda székhelyén összesítettünk” – tette hozzá végül.
P. Nagy Noémi
erdon.ro
Erdély.ma

Hegedűs Imre János: Erdővidék 4. (Szerelmes földrajz)
Függetlenül a toponímiai és névfejtő magyarázatoktól, van Erdővidéken egy szójárás, szóbeszéd, amelyik a néptudat legmélyén maradt meg, s ez az ősfoglaló. Családokra mondják elsősorban, hogy ősfoglalók voltak, ami természetesen az egész magyar lakosságra vonatkozik.
S hogy ez az ősfoglalás mikor következett be pontosan, vitatják a historikusok, mégpedig két táborra szakadva. Vannak, akik honfoglalás előtti székely jelenlétet és avar (hun) rokonságot tételeznek fel, s vannak, akik az Árpád-házi királyok tudatos ország-, egyház- és hadseregépítése eredményének tartják a székelység betelepítését a mai Erdély délkeleti területeire, így Erdővidékre is. Az 1200-as évek elején, II. András (1205–1235) korából már okleveles adatok vannak arról, hogy Erdővidéken falu- és egyházközösségek léteztek, a király a Diploma Andreanumban (1224), amelyben a Barcaságba telepített német lovagrend kiváltságait, jogait és kötelességeit rögzíti, határszéli falvakat említ, például Barótot, Miklósvárt, Nagyajtát. Sőt egyik, 1211-ben készült adománylevelében II. András megnevezi latinul Miklósvárt: Castrum Sancti Nicolai. A falu büszke a múltjára, 2011-ben emlékművet állítottak a 800. évforduló tiszteletére. Ez az oklevél az első írásos adat erdővidéki településről.
V. István (1270–1272), IV. Béla fia, már fiatalon Erdély hercege, 1252-ben Hidvég falut Akadás fiának, Vincének adományozta. Ezt a Vincét (Bencens) tartják ősüknek a Mikó és Nemes grófi famíliák, előnevük is Hidvégi.
Felsőrákos nevét egy 1235-ben keletkezett perirat említi: az erdélyi püspök és az esztergomi érsek között keletkezett peres nézetletérés. A pápai tizedjegyzékek is bizonyítják, hogy a kora középkorban rendezett magyar és keresztény élet folyt itt, Bibarcfalva 1332-ben és 1333-ban 16 régi banálist fizetett, Nagybacon Péter nevű papja 1334-ben egy verőczeit és két hatos dénárt, Nagyajta 1332-ben 10 régi banálist és két garast.
Logikus ezek után a következtetés: ha a 13. század elején már virágzó falvak és egyházközségek voltak Erdővidéken (Bardocon a református egyházközösség 14. századi harangot őriz, Vargyason a régi Isten háza romjai alól rovásírásos kőtömb került elő, az lett az Úr asztala a Makovecz Imre tervezte új református templomban!), a székely lakosság betelepedése, vagyis az ősfoglalás korában, már a honfoglaláskor vagy legkésőbb a 11. században megtörtént. Azok a historikusok vallják ezt, akik elvetik a székelyek avar kori bejövetelét. Szerintük a honfoglalás után, különösen a tizenegyedik században, jelentős tömegmozgások következtek be a Kárpát-medencében, elsősorban a keleti gyepűk védelmére, a Keleti-Kárpátok vonalára rendelik a magyar királyok – többek között Biharból – a legharciasabb törzseket. (Anonymus híres gestájában Bihart kazár lakosságú vidéknek mondja!) Ennek egyik bizonyítéka éppen Nagybacon: annak északi részét még ma is Telegdi-Baconnak nevezik, és a székek kialakulásakor Udvarhelyszékhez csatolták, szemben a Barót patakán túli déli résszel, amely Sepsiszék része volt.
A székelyek eredetét ezek az ismeretek sem oldják meg véglegesen. Különbözőségük, másságuk csakis társadalmi berendezkedésükben létezett, nyelvében, szókészletének összetételében, leszámítva a nyelvjárási vonásokat, nem különbözött és nem különbözik más tájegységek magyar lakosságának nyelvétől. Ha más népfajt (kabar, kazár) is sejtetnek a régi, főleg keleti források, a beolvadás olyan rég bekövetkezett, hogy a nyelvcserének semmi nyoma nem maradt. Mégis önálló etnikumnak tartották évszázadokon keresztül a székelységet (natio Siculica), s Erdély három nációját, a magyart, a székelyt és a szászt megkülönböztette a jogrendszer. Annyiban indokolt ez, hogy Székelyföldön „…a magyarság többi részétől eltérően a nemzetségek nemcsak birtokjogi szerepüket őrizték meg, hanem azt a közigazgatási és bíráskodási intézményekben formát öltő közjogi kapcsolatot is, mely az egyes nemzetségeket politikai egységbe kovácsolva tartotta az egész középkoron keresztül, sőt formailag egészen 1848-ig”. (Erdély története, I./292.) Ebben a társadalmi struktúrában, a birtokjogban, a közbirtokosságban, a közigazgatásban, a bíráskodásban keresendő a székelység mássága, s természetesen a könnyűlovassági harcmodorukban, amelyet sokkal hosszabb ideig őriztek meg, mint a magyar királyi hadsereg. Erdővidék, földrajzi zártsága miatt, különösen konzervatívnak bizonyult, még a tizenkilencedik század első felében is a királybíróknak van nagy tekintélyük, és a bíráskodás s annak végrehajtása ősrégi módon, a helyszínen történt. Bardoc faluban 1876-ig maradt fenn az úgynevezett Dulló Ház, ebben lakott a dulló, az akkori szolgabíró, és a deres az udvaron egy nagy eperfa alatt állt. A főkirálybíró csak a 16. század végén lépett a székbíró (judes sedis) helyébe. Határmódosulások, bomlások következtek be a székek közigazgatási felosztásában, a 14. század végén Miklósvár fiúszék levált Sepsiszékről, a 17. században Bardoc fiúszék Udvarhelyszékről. A kettő együtt alkotja Erdővidéket, ezért kell történelmét, földrajzát, néprajzát, szellemi életét külön vallatóra fogni, emiatt kell vállalkozni e táj, e vidék megszólítására, s ha ő is megszólít minket, boldogan merülhetünk el a kölcsönös vallomástétel misztériumában. A középkori dinasztiák magyar királyai, de később az erdélyi fejedelmek is jelentős kiváltságokat adományoztak a gyepűvédő székelységnek, mert ők, akárcsak a magyar nemesek, vérükkel adóztak, s mivel a privilégiumokat gyakran megnyirbálták, visszavonták, állandó elkeseredett harcot vívtak. A kiváltságok védőburka, kerete az önkormányzati rendszer volt, a szék jogi, katonai szerv és közigazgatási egység, egyúttal terület neve. Benkő Elek szerint a székek kialakulása már a 13. század végén megkezdődött.
Itt, Erdővidéken Barcsay Ákos (1658–1661) erdélyi fejedelem uralkodása idején robbant ki az egyik véres konfliktus, a mértéktelenül megadóztatott székelyek fellázadtak, s a véres csata Köpec falu mellett, Csemerétjén zajlott, ahol a mészárlást és a csonkításokat a fejedelem testvére, Barcsay Gáspár irányította. Azóta él Erdély-szerte a közmondás: Baj van Köpecen! Mások a negyvennyolcas eseményekkel, Heydte osztrák kapitány, később őrnagy, ezredes, a hírhedt hóhérlegény vérengzésével hozzák összefüggésbe a szólást. (Állítólag ő látta utoljára Petőfi holttestét a fehéregyházi csatatéren.)
Sokkal szebb és felemelőbb az az eseménysorozat, amely dicsőséges korszakunkban, 1848-ban zajlott Erdővidéken. Két vashámort is működtetett Gábor Áron, egyet Erdőfüle végében, ahol az ágyúgolyókat gyártotta, és egyet Kisbacon és Magyarhermány közelében, a Fenyős-patak mentén, Bodvajban, ahol az ágyúk készültek.
Két erdővidéki csatát tüzérségi fölénnyel nyertek meg a székelyek, egyet 1848. november 30-án Hidvég–Árapatak között és egyet 1848. december 13-án a Köpec–Ágostonfalva–Felsőrákos keresztútnál. Mindkét csatában Gábor Áron irányította a tüzérséget. A Köpec melletti, ún. véczeri csata helyszínén az 1970-ben felállított emlékmű – egy gránitból kifaragott törött kard, Tornay András munkája – kegyeleti hely, itt ünneplik az erdővidékiek minden évben 1848-at. Utórezgése is volt negyvennyolcnak. Bartalis Ferencet Sepsiszentgyörgyön, Bertalan Lászlót és Benedek Dánielt Marosvásárhelyen végezték ki, mert 1854-ben részt vettek a Makk-féle összeesküvésben. Mindhárman bibarcfalvi lakosok voltak.
(folytatjuk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)