"Halálának 25. évfordulóján Nagy Imre festőművészre /Csíkzsögöd, 1893. július 25. - Csíkszereda, 1976. aug. 22./ emlékezett a lap. Nagy Imre a budapesti Rajztanárképzőn, a szolnoki művésztelepen és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, Olgyai Viktor irányításával. A Képzőművészeti Főiskolán együtt dolgozott Varga Nándor Lajossal, Aba-Novák Vilmossal és Szőnyi Istvánnal. 1924-ben hazaköltözött Erdélybe; néhány évig a nagybányai művésztelepen is dolgozott. 1929-ben, 1931-ben az Ernst Múzeumban volt kollektív kiállítása; 1936-ban és 1937-ben ismét gyűjteményes kiállításokkal jelentkezett a fővárosban; 1938-ban pedig Londonban volt egyéni tárlata. 1939-ben Szinyei-díjat nyert. 1949-1950-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Több európai országban járt tanulmányúton; az említetteken kívül rengeteg kiállítása volt több erdélyi városban, Berlinben, Zürichben, Prágában és Nürnbergben. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. Utolsó éveit visszavonultságban töltötte Zsögödön. A fametszés kiváló mestereként tartják számon. 1962-ben zsögödi házát Csíkszereda városának adományozta, itt nyílt meg 1973-ban a Nagy Imre Képtár. /Nagy Imre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./"

Elhunyt dr. Csulak Ákos egyetemi tanár. 1953-tól 1990-ig Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen oktatott. 1991-től doktorandusvezető volt. 1968–1995 között eredményesen oktatott többek között a budapesti, gödöllői, drezdai, berlini, müncheni és stuttgarti egyetemen. /László Ferenc: Dr. Csulak Ákos 1929–2002. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Dr. Csulak Ákos /Hátszeg, 1929. okt. 27. – Kolozsvár, 2002. jan. 19./

A magyar nyelv és kultúra jelenlétének, ismertségének erősítése a világban, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése lesz többek között a Balassi Bálint Intézet feladata; a magyarságtudomány fejlesztését célzó központot Pálinkás József oktatási miniszter avatta fel jan. 22-én Budapesten. Az ünnepségen magyar nyelven tartott előadást Amedeo de Francesco, a nápolyi egyetem professzora, Balassi-kutató. /Balassi Bálint Intézet a magyarságtudományért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./ A Balassi Bálint Intézet (Bp., I. Somló út 51.) a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989-ben alapított Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódja. Az Oktatási Minisztérium 2002. január 1-jei hatállyal hozta létre az intézetet, mely megfelelő feltételeket biztosítva a magyar nyelv tanulásához és a magyar, mint idegen nyelv magas szintű elsajátításához, a magyar kultúra terjesztéséhez határokon belül és szerte a világban. Hasonló intézmény a British Council, a Goethe Intézet, a Francia Intézet, a Dante Intézet, a Cervantes Intézet, a Puskin Intézet stb., melyek kiterjedt intézményhálózattal rendelkeznek. Legfőbb céljaik: vonzó országkép kialakítása, a nyelvoktatás, a kultúra ismertetése és terjesztése, információszolgáltatás a lehető legszélesebb körben. A magyar nyelv és kultúra oktatásának, kutatásának és terjesztésének már működő külföldi központjai a Collegium Hungaricumok (Berlin, Bécs, Moszkva, Párizs, Róma), a Kulturális Intézetek (összesen 13, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központ), a külföldi egyetemi és magyar oktató- és kutatóhelyek kormányközi egyezmények keretében kiküldött vendégoktatókkal és lektorokkal (összesen 39, Romániában Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke és Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán), valamint a külföldi magyar oktató- és kutatóhelyek nem kormányközi egyezmények keretében kiküldött oktatókkal (összesen 40). Intézményes keretek között 32 országban folyik hungarológiai tevékenység: Amerikai Egyesült Államok (3 helyen), Ausztria (3), Belgium, Bulgária (2), Csehország (3), Dánia (2), Észtország (2), Finnország (5), Franciaország (8), Hollandia (3), Horvátország (2), India (2), Izrael, Japán (2), Jugoszlávia (2), Kanada (2), Kína, Korea, Lengyelország (4), Macedónia, Nagy-Britannia (3), Németország (10), Olaszország (11), Oroszország (3), Portugália, Románia (4), Svédország (2), Szlovákia (5), Szlovénia (2), Törökország, Ukrajna (2). A Balassi Bálint Intézetnek a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ tevékenységének a folytatása mellett számos új feladata lesz. Az oktatói, felkészítői feladatok folytatásán túl az intézményi kapcsolattartás körének bővítése, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése, tanár- továbbképzés, kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, könyvtári szolgáltatás, szakmai háttéranyagok kidolgozása, kutatás, kiadványok megjelentetése, kapcsolattartás, adatbázis működtetése, információszolgáltatás és számos más, a magyar nyelvet és kultúrát, a magyarságtudomány minél szélesebb körű megismertetését és népszerűsítését szolgáló tevékenység. Az intézet alaptevékenységéhez tartozó feladatok között szerepel a határon túli magyarok oktatásával és a magyar nyelv ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a határon túli magyar és magyar nyelvet oktató pedagógusok és más szakemberek továbbképzésében való részvétel, valamint nyelvi, szaknyelvi utóképzés és magyarságismereti, kisebbségi kurzusok szervezése. A Balassi Bálint Intézet honlapjáról – www.bbi.hu – elérhető lesz a magyarságtudománnyal kapcsolatos minden ismeretanyag. /(Guther M. Ilona): Balassi Bálint Intézet. A magyarságtudomány új központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Febr. 16-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt az Albertirsán élő és alkotó Miklosovits László grafikusművész kiállítása, a Reményik Galéria, Albertirsa önkormányzata, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány és a Művelődés szerkesztősége által szervezett tárlaton. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a 167. kiállításmegnyitónak lehetnek tanúi. Miklosovits Lászlónak volt már kiállítása New Yorkban, Berlinben, Prágában és Budapesten, ez a mostani helyszín viszont mégis rendkívül fontos, hiszen Kolozsvár sok híres embert adott a művészetnek. /Köllő Katalin: Példázat a szőlőszemről. Miklosovits László kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén bejelentették, hogy Markó Béla szövetségi elnök ápr. 17-én a németországi kormánypárt meghívására több politikai alakulat vezetőjével találkozik Berlinben, majd a romániai kisebbség helyzetét érintő kérdésekről tart konferenciát. A romániai magyarság szeretné felgyorsítani a NATO-csatlakozás folyamatát. Ezért az etnikumközi feszültségek egyáltalán nem tesznek jót. A protokollumok közösen kidolgozott, konkrét megoldásokat tartalmaznak egy sor kérdésben, beleértve a marosvásárhelyi magyar nyelvű líceum visszaállítását is. Markó Béla hozzátette: Marosvásárhelyen a dolgok rendben lennének, ha az ebben illetékeseket hagynák megoldani a problémát. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A Friedrich Ebert Alapítvány ápr. 17-19-én A magyar kisebbség helyzete Romániában - jelen és jövő címmel találkozót rendezett Berlinben német parlamenti képviselők, diplomaták, újságírók részvételével, amelyre előadónak Markó Béla szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét hívta meg. Kovács Csaba képviselő beszámolt az eseményről. Mintegy ötven Bundestag-tag, külügyminisztériumi főtisztviselő, Románia és kisebbségeinek helyzetével foglalkozó szakértő, illetve újságíró volt kíváncsi. A német képviselők nagyon jól ismerik a romániai helyzetet. Értékelték azt, hogy az RMDSZ egyezményt tudott kötni a kormányzó párttal. Berlinben számos megbeszélésre, találkozóra is sor került. Markó Bélát fogadta többek között dr. Christoph Zöpel külügyi államminiszter is. /(Gyarmath János): Rólunk... Berlinben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

25 éve hunyt el Baráth Béla /Budapest, 1893. nov. 3. - Kolozsvár, 1977. jún. 16./ a művelődéstörténész kanonok-plébános. Baráth Béla teológiai tanár volt először Gyulafehérváron (1921–1940), majd Kolozsvárt (1942-ig). A gyulafehérvári Batthyaneum igazgatójaként (1928 és 1942 között) ősnyomtatvány-történeti kutatásokkal és feldolgozásokkal foglalkozott. Kutatásai szempontjait és részeredményeit Erdélyi könyvtáraink ősnyomtatványai című füzet alakú publikációjában tette közzé (Kolozsvár, 1941.) Gyűjtésének eredményeit az Erdélyi Tudósító részletekben közölte (1941. 1–10., 1942. 2.) A teljes anyagot a berlini Staatsbibliotheknek adta át, hogy felhasználhassa a Lipcsében megjelentetett Gesamtkatalog der Wiegendrucke című kiadványban. Kolozsvárt a Szent Mihály-templom plébánosaként is maradandó értékteremtéssel tette nevezetessé szolgálatát. Bágyuj Lajos építőmester irányításával az 1950-es évek végén felújította a templomot. Márton Áron püspök úr jóváhagyásával és elnökletével a kolozsvári Szent Mihály plébánia székhellyel életre hívta a Római Katolikus Egyházművészeti Bizottságot, melyben alelnöki tisztséget vállalt. Ebbe olyan szakembereket vont be, mint Kelemen Lajos ny. levéltári főigazgató, Bíró Vencel ny. egyetemi tanár, Köpeczi Sebestyén József ny. egyetemi könyvtárnok, heraldikus. Úgynevezett "békepapi" tevékenysége nem homályosíthatja el az általa elért és létrehozott eredményeket. /Sas Péter: 25 éve hunyt el Baráth Béla, a művelődéstörténész kanonok-plébános. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

"Nem tekintem a magyar nemzet képviselőjének a szélsőséges jobboldalt - jelentette ki a Nobel- díjas Kertész Imre azon a fogadáson, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége adott tiszteletére okt. 19-én Budapesten. Megfogalmazása szerint: "nincs olyan európai ország, ahol négy százaléknyi őrült ne lenne". Utalt arra, hogy Magyarországon politikailag két front áll egymással szemben, s véleménye szerint ez a hasadás természetellenes. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója beszédében kiemelte, hogy az irodalmi kitüntetés felemeli a magyarországi zsidókat. A Nobel-díj azt jelzi: mindig kell, hogy legyenek szilárd, ércnél maradandóbb emlékeztetők, amelyek hírül adják, hogy az Auschwitzok megengedhetetlenek. "A csendőrmítosz ápolói, a nyilasok utódai, az Árpád-sávos lobogóval felvonulók - akárhogy akarják is - nem számíthatnak a történelem megbecsülésére" - mondta. Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke úgy vélekedett: a Nobel-díj kimondatlan és megkésett bocsánatkérés a világ jobbik felétől. Bizonyítja "élet és halál nagy urainak, hogy soha el nem évülő bűnt követtek el", s bizonyítja leszármazottaiknak, hogy nem elég azt mondani: bocsánat, tévedtünk. Az ünnepségen Kertész Imre felesége felolvasta azt a levelet, amelyben Izrael állam elnöke fejezi ki gratulációját népe és saját maga nevében. Írása szerint, Kertész Imre életműve felkeltette a világ figyelmét az emberiség talán legsötétebb korszaka, a zsidó holokauszt iránt. Az eseményen a meghívottak közül jelen volt Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára, Judith Varnai Shorer Izrael állam budapesti nagykövete, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is. Kertész Imre a hét végén több helyen is dedikálta könyveit, majd okt. 20-án, vasárnap visszautazott Berlinbe. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre fogadása a Mazsihisznél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ "

"A magyar 56 Martin Roberts Európa története 1900-1973 kötetében fél oldalt kapott. A külföldi irodalomból hiányzik különlegessége, a (közép- és kelet-) európai történelem alakításában játszott úttörő szerepe. Mikor kezdődött a 20. század testében 56 erjedése? Lehet a az 1947-es párizsi békére, az ország orosz megszállására gondolni. Az igazi erjedést Sztálin 1953-as halála váltotta ki. Berlinben csak a szovjet tankok megjelenése tudja elhallgattatni a tömeget (1953), Poznanban lázadás tör ki. A nagyhatalmakat a szuezi válság köti le. 1956 meglepte a világot, s a Szabad Európa Rádió egymagában tehetetlennek bizonyult. Az állampárt, a budapesti kormány, Rákosi Mátyás és hívei 1945-49 óta Moszkván csüggtek, a Kremltől vártak mindent, s ezért teljesen kiszolgáltatták az országot az idegen diktatúrának. Módszeresen szétverték a történelmi osztályokat, felforgatták az ország százados emberi, közigazgatási életrendjét, megváltoztatták erőszakosan a tulajdonviszonyokat, és nem teremtettek igazságosabbat, politikai és köztörvényes perek sorozatában számoltak le ellenfeleikkel. Az osztályharc címén lefejezték a magyar értelmiség jelentős erőit is. Az Irodalmi Újság, a magyar írók legjobbjai is belefolytak az események alakításába. Az egyetemi ifjúság fogalmazta meg a követeléseket. A legvértelenebb magyar forradalom alapjaiban rendítette meg a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett összeurópai hitet. /Sebestyén Mihály (a Teleki Téka igazgatója): A magyar ötvenhat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./"

"Dec. 13-án Koppenhágában az Európai Unió megállapodott a tíz tagjelölt országgal /Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Litvánia, Lettország, Észtország, Ciprus, Málta/ a csatlakozásról. A tizenötök további engedményeket adtak a jelölteknek. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök az új tagoknak adott, számukra némileg előnyösebb pénzügyi csomag nagyságát 40,8 milliárd euróban adta meg. A megállapodással lehetővé vált, hogy 2004. május elsején Magyarország és kilenc további kelet-, közép- és dél-európai ország az Európai Unió tagja legyen. Ez lesz az EU legnagyobb szabású bővítése a szervezet létrejötte óta. Lengyelország azt követelte, hogy bővítsék tejtermelési kvótáját, s hogy egymilliárd euróval növeljék a lengyeleknek szánt strukturális alapot. Az Európai Unió tagállamai eredetileg, a bővítés forrásait eldöntő 1999-es berlini csúcson 42,5 milliárd eurót ígértek 2006-ig a csatlakozó országoknak, de ezt idén október végi csúcstalálkozójukon mintegy 39 milliárd euróra csökkentették. Ez a csökkentés óriási felháborodást keltett a tagjelölt országokban, s - részben erre reagálva - a soros dán EU-elnökség minapi kompromisszumos javaslatot tett. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke kifejtette: a parlament támogatja Bulgária és Románia 2007-es felvételét, de nyomatékosan aláhúzta, hogy ehhez még sokat kell fejlődniük, főleg Romániának. Idézte az Európai Bizottság legutóbbi országjelentéséből, hogy Romániában "nagyon súlyos a korrupció". Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök dec. 13-ra Koppenhágába érkezett. /Salamon Márton László: Magyarország az EU-ban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./"

"Dec. 15-én politikusok, egyházi főméltóságok, a bánsági nagyváros helyhatósági képviselői, a romániai magyarság jeles közéleti szereplői vettek részt Temesváron a román forradalom kitörésének 13. évfordulója alkalmából rendezett dokumentumfotó-kiállításon. A forradalom áldozatai előtti kegyelet lerovása, a történelmi eseményekre való emlékezés mellett a múlttal történő szembenézésre szólított fel Temesváron Tőkés László. A püspök a temesvári Forradalom Emlékházában Közép-európai változások címmel megnyílt dokumentumfotó-kiállításon mondott ünnepi beszédet. A tárlaton az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai Páneurópai Piknikről, a magyar-osztrák határnak az NDK-beli menekültek előtti megnyitásáról, a temesvári véres eseményekről láthatók fényképek. Tőkés László a Páneurópai Piknik és a határzár áttörése egyenes következményének nevezte az 1989-ben végbement változásokat, többek között a berlini fal lerombolását. "Temesváron jelképes áttörés történt, a hallgatás falát döntöttük le, de sajnos tizenhárom évvel a történtek után is emlékeztetnünk kell a múltra, melynek hatásai most is érződnek. Manapság a hazugság faláról beszélhetünk. Értem ezen az események ferdítésére, a történtek megmásítására irányuló törekvéseket, Temesvár háttérbe szorítását, a temesvári hősök és az áldozatok hozzátartozóinak megcsúfolását" - mondta a püspök, akinek személye egyet jelent a forradalommal. Tőkés felhívta a figyelmet, hogy a temesvári vérengzésben részt vett katonatiszteket a mai napig sem vonták felelősségre, említette a lippai úti mészárlásban szerepet vállalt Rotariu, Paun és Gheorghe tiszteket, akik rövid idővel a jogerős bírósági ítélet után, "megromlott egészségi állapotuk" okán elnöki kegyelemben részesültek. - Júniusban Debrecenben, júliusban Budapesten, a Terror Házában volt látható a kiállítás, és azt hiszem, Temesváron méltó helyre került, hogy bontogassa a hazugság falát" - szögezte le a püspök. Traian Orban, a felújítás alatt álló Forradalom Emlékháza igazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új magyar kormány meg szeretné változtatni a Fidesz-kormányzat idején létrehozott budapesti Terror Háza nevét és "profilját". "A temesvári és máramarosszigeti emlékház is a kommunizmus szörnyűségeit mutatja be, de költségvetési pénzből működik, holott itt is baloldali kormány van hatalmon. A magyar kormánynak példát kellene vennie Bukaresttől" - mondta Orban. Turi Gábor debreceni alpolgármester előadását a Washingtonban töltött elmúlt négy esztendő tapasztalataira építette. Ott végzett dokumentálódásai során rádöbbent: minden amerikai értékelés történelmi fordulópontként tartja számon 1989-et, a kommunizmus bukásában azonban Gorbacsovnak, Walesának és Havelnak tulajdonítanak igazán nagy jelentőséget, a Páneurópai Piknikről szó sem esik, és a romániai forradalom kapcsán - egy-két kivételtől eltekintve - az elemzők nem említik Tőkés László nevét. /"Le kell döntenünk a hazugság falát!" = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"

"Dec. 28-án tartotta Marosvásárhelyen Irodalmi Színpadának évzáró ülését a Látó szépirodalmi folyóirat. Az est meghívottja Láng Zsolt író, a folyóirat szerkesztője volt, aki egy éves ösztöndíjjal Berlinbe került. Fél év elteltével meghívták, hogy Láng elmesélje berlini élményeit. Láng Zsolt DAD-ösztöndíjjal van Berlinben. Láng Zsoltnak Berlinben volt két irodalmi felolvasása, a német irodalmi nyilvánosság előtt Esterházy Péter mutatta be. Magyar írók is ott vannak a német könyvesboltok polcain, Konrád György, Nádas Péter, Esterházy Péter, Eörsi István munkái, de ott vannak a klasszikusok is, Kosztolányi és Márai. /Lokodi Imre: Láng Zsolt Berlinben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./"

"Berlin és Párizs hosszabb távon lehetővé akarja tenni a kettős állampolgárságot a németek és a franciák számára. Berlini kiszivárogtatások szerint ezt is tartalmazza majd az a német-francia nyilatkozat, amelyet az NSZK és Franciaország 1963. január 22-én aláírt szerződésének 40. évfordulóján akarnak elfogadni. A jövőben a törvényalkotási folyamatban is egyeztetnek majd, például családjogi törvények megalkotásában. Terveznek közös kormányüléseket, az együttműködés koordinálását főtitkárok látnák el. /A németek és a franciák bevezetik a kettős állampolgárságot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"Debrecen, Temesvár, Budapest után Nagyváradon, a református püspöki palotában is bemutatták a Páneurópai Piknik elnevezésű kiállítást, amelyet most kiegészítettek az 1989-es temesvári forradalom képeivel. 1989. aug. 19.: Páneurópai Piknik Sopronpusztán; szept. 11-én a magyar kormány megnyitja az osztrák-magyar határt a keletnémet menekültek előtt; nov. 9-én leomlott a berlini fal; nov. 17-én Prágában győzött a bársonyos forradalom; dec. 15-én Temesváron kitört a forradalom. Tőkés László püspök házigazdaként emlékeztetett a rendezvény időszerű politikai vonatkozására. "Az RMDSZ-ben sem látom buzogni Temesvár szellemét" - állapította meg a püspök, majd kijelentette: nem lehet a múltat lezárni addig, amíg nem szolgáltatnak igazságot a temesvári forradalom több mint ezer meggyilkolt hősének. A lebontott hallgatás fala helyett ma már a hazugság fala emelkedik, vélekedett Tőkés László. /Péter I. Zoltán: A Páneurópai Pikniktől a temesvári forradalomig. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 30./"

"Az Irak ellen tervezett háború elutasításáért, a béke megőrzéséért febr. 15-én tömegtüntetéseket rendeztek szerte a világon. A világ hatszáz városában a szervezők szerint több mint tízmillió ember tiltakozott az amerikai háborús terv ellen: Londonban egymillió, Olaszországban hárommillió, Spanyolországban négymillió, Berlinben félmillió ember vonult az utcákra. Ázsiában is többezres tüntetéseket tartottak. Olyan tüntetésről, amelyen incidens történt, csak Görögországból érkezett hír. Athénban a rendőrség az amerikai nagykövetség épülete közelében összecsapott a tüntetőkkel, és könnygázt vetett be ellenük. A békésen tüntetők többezres tömegéről levált anarchisták több száz fős csoportja benzines gyújtópalackokkal, kövekkel dobálta meg a rendőröket. Az ország északi részén fekvő Szalonikiben a rendőrök szintén összecsaptak az amerikai konzulátus előtt tüntető anarchistákkal. Tokióban folytatódott az amerikai nagykövetség előtt egy hónap óta tartott ülődemonstráció. A legjelentősebb ausztráliai demonstráció a pénteki melbourne-i volt. A százezres tömeget a legkülönbözőbb korú résztvevők alkották. A hatóságok szerint a vietnami háború óta ez a legnagyobb háborúellenes megmozdulás Melbourne-ben. A tüntetés John Howard miniszterelnök ellen is irányul, aki korábban 2000 katonát és harci repülőgépeket küldött a Közel-Keletre. (Nagy-Britannia mellett Ausztrália az egyetlen ország, amely katonai erőt küldött az Arab-öbölbe az Irak elleni háborúra készülve.) 750 ezer és kétmillió közé tették a londoni tüntetők számát. Kétszázötven más brit városból is érkeztek tiltakozók. Lemondásra szólította fel Tony Blair miniszterelnököt Harold Pinter drámaíró a nagygyűlésen mondott beszédében, amit óriási üdvrivalgással fogadtak. Párizsban 250 ezer ember tiltakozott. Az osztrák fővárosban a rendőrség szerint 15 ezer, a rendezők szerint 20-30 ezer ember vonult fel. Brüsszelben több ezres háborúellenes tüntetéseket tartottak. Alig kétszáz ember tüntetett Belgrád főterén. Moszkvában közel ezer ember tüntetett a kommunista párt felhívására. Zágrábban tízezren tüntettek, Szófiában kétezren,. Prágában és Ostravában háromszáz ember tüntetett. A tömegtüntetések sorából az Egyesült Államok városai sem maradtak ki. A legnagyobb, több tízezer embert mozgósító demonstrációra New Yorkban került sor. Budapesten két békedemonstráció is volt. A Békelánc elnevezéssel tartott rendezvény résztvevői a Szabadság-hídon láncot alkotva békeüzeneteket tartalmazó papírhajókat dobtak a Dunába. A hídtól egészen a Kálvin térig folyamatos volt a sor a járdán, ahogy az Erzsébet tér felé vonultak. A Civilek a Békéért nevű tömörülés szervezésében az Andrássy úton vonultak végig az emberek, akik annyian voltak, hogy le kellett állítani az autóforgalmat. A Civilek a békéért mozgalom petíciót juttatott el az Országgyűléshez és az amerikai követségre, amelyben elítélték a Bagdad elleni katonai akciót. Bukarestben néhány tucat ember vett részt a rendezett tüntetésen. / Háborúellenes tömegtüntetések világszerte. Kolozsváron alig százan, Bukarestben harmincan tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

"Internetes fórumon tarthatják egymással a kapcsolatot a világban szétszóródott magyarok a MON, MagyarOnline.net (www.magyaronline.net) interneten. A honlap szerkesztői maguk is külföldön élő magyarok. A fiókszerkesztőségek Bostonban, Buenos Airesben, Berlinben, Linzben, Los Angelesben, Majna-Frankfurtban, Montrealban, New Yorkban, Seattle-ben, Linzben és Los Angelesben vannak. Sok millió olyan született magyar él a világban szétszórva, aki mindenáron magyar akar maradni. A Kazahsztáni Magyarok Kulturális Szövetsége naponta küzd az életben maradásért - támogatás, nyilvánosság hiányában. A Kazahsztánban élő magyarok kis diaszpórába tömörülve próbálják életben tartani a magyar nyelvet. - Az Argentin Magyar Intézmények Szövetsége, a Bosznia-hercegovinai Magyar Polgári Egyesület, a bostoni Bartók Béla Magyar Iskola vagy a kanadai Magyar Krónika is példái a mintegy ezer, hagyományőrző kezdeményezésnek. Az ilyen vállalkozások összefogására alakult a MON, az első Kárpát-medencén kívüli internetes fórum. A MON Fórumán is megvitatott cikkek nagy visszhangot keltenek. Magyarországi és külföldi lapok is rendszeresen átvesznek, idéznek ezekből a véleményekből. A "Mit jelent magyarnak lenni?" pályázatra szép számban neveztek, és örvendetesen sok díjat ajánlottak föl a győzteseknek. Már hetven magyar szervezet a tagja a MagyarOnline.net-nek. Rendszeresen beszámolnak az általuk vezetett közösségek munkájáról. A Szervezeti Ismertető országok szerint tartalmaz információkat a Finnországi Magyarok Egyesületéről, a párizsi Magyar Katolikus Misszióról vagy a Svédországi Magyar Ifjak Társaságáról és a többiekről. Külföldi magyar kezdeményezés a MON Baráti Közösség kéthetente megjelenő hírlevele is, amely e-mail útján tudósít a világ számos pontján történt magyar vonatkozású eseményről, felhívásokról, friss hírekről. A hírlevélre bárki feliratkozhat a http://groups.yahoo.com/group/magyaronlinenet/ oldalon, vagy a MagyarOnline.net szerkesztőségének címén. /A világ magyarságáról egy MONdatban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"Nagyenyeden a vártemplom udvarában található leányotthon Berde Mária nevét viseli. A Bethlen Gábor Kollégium 25 diáklánya kapott benne szállást. Pásztori-Kupán István Gergő nagyenyedi lelkipásztor és Turzai Melánia, a Bethlen Gábor Kollégium református tagozatának vezetőtanára elmondták, hogy sok diáklány tanul Enyeden, elsősorban a Székelyföldről. Az otthon lakói között vannak a reformátusok mellett katolikusok és unitáriusok is. 1998-ban nyitotta meg kapuit, a hollandiai OGO Alapítvány támogatásával, számító-központot is létrehoztak. Segített a gummersbachi gyülekezet is, amely Werner Rabenau vezetésével gyűjtött e nemes célra A leányotthon az államtól semmilyen támogatásban nem részesül, segítséget nyújt a berlin-biesdorfi gyülekezet, ahonnan postázzák a rezsiköltséget. /Berde Mária Református Leányotthon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./"

"Megjelent Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka elbeszéléskötete (Bíró Kata, Arvin Press Kiadó, Bukarest, 2003), amelynek anyagát válogatta M. Reinhart Erzsébet. M. Reinhart Erzsébet évek óta foglalkozik a magyar irodalom nők által írt szegmentumával. Hóry Etelka /sz. Magyargyerőmonostor, 1843. máj. 28. - Kolozsvár, 1910./ egyszerre tudott kora sikeres írónője, ugyanakkor kiváló háziasszony, jó feleség, példás anya lenni. Neki köszönhetően 1885-ben egy országos kiállításon bemutattak egy kalotaszegi szobát. A kalotaszegi varrottast, amely már-már feledésbe merült, ő tanította meg a falu lányainak, asszonyainak. A varrottas eljutott Amerikába, Párizsba, Berlinbe, de legnagyobb sikere Angliában volt. Ennek történetét írja meg a szépirodalom és a néprajzi alkotás határán álló albumában (Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából). Hóry Etelka a Németh László-i mélylélektani ábrázolás megelőlegezője egyes elbeszéléseiben. /Gáspár Hajnal: Írónőink sor(s)ában: Hóry Etelka elbeszéléskötetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"Gerhard Schröder német kancellár ápr. 8-án Berlinben üdvözölte George Bush amerikai elnöknek azt a Belfastban elhangzott közlését, hogy az ENSZ-nek "vitális szerepet" kell játszania Irakban. Schröder a román miniszterelnökkel, Adrian Nastaséval lezajlott találkozója után beszélt, s azt mondta, boldog lenne, ha ezt az álláspontot minél több ország osztaná. Schröder közölte, hogy Németország segíteni akar az Európai Unióba (EU) készülő Romániának a határbiztosítási rendszer kiépítésében. A román kormányfő főleg a bankszektorban és az energiaágazatban látna szívesen több német befektetést. /Schröder üdvözli Bush közlését. Adrian Nastase Németországban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

"A Medgyessy-kormány "magyartalanítja" a státustörvényt - adta hírül máj. 2-i számában a Cotidianul. A bukaresti napilap úgy tudja, hogy a tervezett módosítás során a jogszabályban kizárólag az oktatási és a kulturális kedvezmények maradnának meg. Ezeket pedig nem csupán a magyar nemzetiségűek, hanem mindazok a románok, szerbek, horvátok, szlovákok és ukránok is megkaphatnák, akik magyar művelődéssel foglalkoznak, illetve gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába járatják. A Cotidianul szerint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke bejelentette, hogy az elkészült tervezet megvitatása végett májusban Budapesten összeül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek ülésén a magyar parlamenti pártok képviselőin kívül a Magyarországgal szomszédos államok fontosabb magyar szervezeteinek vezetői is részt vesznek. A hír szerint a tervezett módosításokat a Fidesz-MPP fenntartásokkal vette tudomásul. Orbán Viktor pártja szerint az eszközölt változtatások tartalmától ürítik ki a jogszabályt. A Fidesz azt is bírálta, hogy a törvényből a kormány kihagyná az "egységes magyar nemzet" fogalmát, amely pedig jogi szempontból a státustörvény alapját képezte, s ezzel a magyarigazolvány is elértéktelenedik, egyszerű utazási kedvezmények igénybevételére szolgál majd Magyarország területén. Orbánék szerint Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetje csupán az etnikai megkülönböztetés kiiktatását tartotta szem előtt, s nem vette figyelembe az EU-tagországokra vonatkozó különleges, pozitív jogalkotását. Gheorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke bejelentette: az ET parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága kedden Berlinben elfogadta a státustörvényről készített jelentést, s úgy döntött, hogy a magyar jogszabály kérdését a parlamenti közgyűlés júniusi plenáris ülésének napirendjére tűzik. Elmondta: a jelentés sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország a szomszédos államok megkérdezése nélkül olyan törvényt fogadott el, amelynek előírásait a magyar állam területén kívül hajtanák végre. /"Magyartalanítják" a státustörvényt? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"A Szociológia Nyílt Estek rendezvénysorozat tizenkettedik összejövetelét hirdették meg máj. 7-én Kolozsváron. Az érdeklődőket házigazdaként Pásztor Gyöngyi és Magyari Tivadar köszöntötte, az előadó ezúttal Balla Bálint németországi szociológus volt. Balla Bálint, a nyugati magyar emigráció jeles személyisége, a berlini Műegyetemen tanít, több szociológiai mű szerzője. Szociológia és szocializmus című értekezésében az előadó meghatározta a két fogalmat, majd azok egymáshoz való viszonyát vázolta fel. /(sbá): Szociológia és szocializmus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

"Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"

"Európa volt az iránytű a román csúcsvezetés múlt heti kirajzásakor: Iliescu Salzburgban vett részt a közép-európai találkozón, Nastase kormányfő Berlinben ünnepelte a Német Szociáldemokrata Párt 140. születésnapját, Geoana külügyminiszter pedig Párizsban ígérgette a terrorizmus felszámolását. A tizenhét államfő salzburgi informális találkozóján abban maradtak, hogy folytatni kell az uniós bővítést. A berlini születésnapi bulin is ez volt terítéken, s ahogy a román miniszterelnök bejelentette: az ő javaslatára döntöttek úgy a szocdem korifeusok, hogy retorikájukban ezentúl a huszonhetek és nem csupán a huszonötök Európáját fogják emlegetni. Közben a honatyák és egyéb magas rangú köztisztviselők vagyonbevallásai felkerültek a világhálóra. Az ellenzék azonban háborgott: a tízezer eurós bevallási küszöb valójában nem sokat mond, tehát pontosítani kellene a bankszámlákra menekített zsákmány nagyságrendjét. - A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság asztalán fekvő dossziék hatvan százaléka t nem véletlenül romániai eredetű... /M. J.: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet. Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/"

"Szent István nevét viselő szociális központot avattak fel aug. 16-án Szentjobbon. Az esemény díszvendége Georg Sterzinsky bíboros, berlini érsek volt. A Szent István Szociális Központ négy létesítményből áll. A Tarkakövek Házában nyolc-tíz árva vagy elhagyott gyermekről fognak gondoskodni. A Szivárványház 22-30, árvaházból kikerült fiatal otthona lesz. Ez utóbbiak a Szent Domokos Tanulmányi Házban fognak szakmát tanulni. A Ferenc-udvar átmeneti szálláshelyként szolgál a krízishelyzetben levő gyermekek számára, mindaddig, amíg szociális helyzetüket sikerül tisztázni. Az ünnepség a plébánia nemrég befejezett épületének felszentelésével kezdődött, amit ünnepi mise, majd a templom mellett álló Szent István-szobor megkoszorúzása követett. Tempfli József megyés püspök mondott áldást a szociális központra, annak jövendőbeli lakóira és alkalmazottaira. Georg Sterzinsky elmondta, erős szolidaritást érez a volt kommunista tömb valamennyi országával, ezért vállalta fel a szentjobbi projekt támogatását. A bíboros hangsúlyozta, fontosnak tartotta, hogy ne csak alamizsnát küldjenek Erdélybe, hanem szakembert is, a projektfelelős Ronald Ehlers diakónus személyében. A szentjobbi szociális központ felépítéséhez több német, osztrák és holland jótékonysági szervezet járult hozzá. /Pengő Zoltán: Ünnep Szentjobbon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./"

"Ion Iliescu elnök szept. 24-én Németországba látogatott, megbeszélést folytatott vendéglátójával, Johannes Rau német államfővel. Rau Németország támogatásáról biztosította Románia EU-törekvéseit. /Iliescu Berlinben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

Gál Zoltán nem is olyan rég Aradon kezdte meg képzőművészi pályafutását, jelenleg a Berlin központjában található Nering und Stern Galéria munkatársa. A német parlament felújításában is közreműködött. Tagja a Német Képzőművészeti Szövetség berlin-spandaui fiókjának. Gál Zoltán elmesélte, hogy Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportba járta, Ujj János tanár volt az osztályfőnöke. Az aradi képzőművészeti iskolában végezte hároméves grafikusi tanulmányait. 1997-től 2000-ig aktív tagja volt a Ion Andreescu Képzőművészeti Körnek, minden csoportos kiállításon részt vett. Azután Németországba ment, ahol képzőművészeti iskolát végzett, majd felajánlották, hogy egy év két hónapos gyorstalpaló tanfolyammal német grafikusi diplomát szerezhet. Gál Zoltán élt a lehetőséggel. /Karácsonyi Zsolt: A változást próbálja tükrözni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Adrian Nastase miniszterelnök nem vesz részt az aradi Szabadság-szobor helyreállítása alkalmából tartott ápr. 25-i ünnepségen, mert azzal egyidőben Magyarországon a gyulai román kisebbség képviselőivel találkozik. Medgyessy Péter kormányfő viszont jelen lesz az aradi megemlékezésen. A két politikus találkozójára "útközben" kerülne sor. /Medgyessy–Nastase találkozó vasárnap? A kormányfő nem lesz jelen az aradi ünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Elmarad Nastase tervezett magyarországi útja is, így nem folytat majd megbeszélést Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel. Nastase a hét végén hivatalos úton Berlinben és Brüsszelben lesz, nyilatkozta Despina Neagoe román kormányszóvivő. Medgyessy Péter miniszterelnök részt vesz és beszédet mond az aradi szoboravatáson. Medgyessy fontosnak tartotta, hogy személyesen kezdeményezze Dávid Ibolya MDF-elnök részvételét a Szabadság-szobor leleplezésén, mivel „ő az a politikus, aki a legtöbbet tette azért, hogy a szobor újra álljon”. /Rostás Szabolcs: Nastase nem utazik Aradra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Első alkalommal szentelnek püspököt Sepsiszentgyörgyön: okt. 8-án iktatja püspöki tisztségébe Adorjáni Dezső Zoltán lelkészt a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház. A tizenhat évig Bukarestben szolgált Adorjáni Dezső Zoltán Mózes Árpád püspököt váltja fel, aki 48 évi lelkészi és tizenkét évi püspöki szolgálat után ez év márciusában vonult nyugdíjba. Az új püspököt a lelkészek által javasolt jelöltek közül a 39 gyülekezet titkos szavazással, nagy többséggel (36 gyülekezet voksával) választotta meg.   Adorjáni Dezső /sz. Brassó, 1964. ápr. 8./ édesapja ’56-os börtönviselt evangélikus lelkész. Adorjáni a teológián kívül filozófiát, pszichológiát és irodalomtörténetet is tanult. Bukarestbe került, ahol két évig segédlelkész, négy évig helyettes lelkész, 1994-től mostanáig parókus lelkésze a magyar és a román gyülekezetnek. 1991-től 2000-ig az egyházkerület belmissziói előadója, 1998-tól a brassói egyházmegye esperese, 2000-től az egyházkerület püspök-helyettese, főjegyzője. Adorjáni 1996-tól a tizennégy tagegyházat tömörítő Romániai Felekezetközi Bibliatársulat elnöke, szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok és cikkek szerzője, a kilencvenes években ösztöndíjasként tanult Kasselben, Marburgban, Londonban, a berlini politológián, kutatói munkát is végzett, 1999 óta pedig a rendszeres teológia doktorandusa. – Az elmúlt években gyülekezetet alapítottak Kézdivásárhelyen és Csíkszeredában. /Demeter J. Ildikó: Székelyföldre összpontosít az evangélikus egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./