Baróton a születések száma felére csökkent, a házasságok száma közel két és félszeresére nőtt, az elhalálozások száma pedig stagnál. 2004-ben 132, 2005-ben 135, 2006-ban pedig 145 újszülött jött a világra a baróti kórházban, 2007-ben mindössze 77-en születtek. 2004-ben 44, 2005-ben 48, 2006-ban 36 házasulandó pár járult anyakönyvvezető elé, 2007 folyamán viszont már 87-re nőtt számuk. A házasságok ugrásszerű növekedése elsősorban a tavaly érvénybe lépett, 200 eurós támogatást biztosító rendeletnek köszönhető. Az eddig élettársi kapcsolatban élők jelentkeztek, főleg a roma közösség soraiban. Tavaly 103-an hunytak el Baróton. Ez az adat kis ingadozás ellenére megegyezik az elmúlt három évben regisztrálttal. /Hecser László: Baróton felére csökkent a gyermekáldás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Bardoc-Miklósvárszék névvel új egyesületet jegyeztek be Baróton, jelezte az újdonsült szervezet elnöke, ifj. Csiki Bélától. Törekvéseik közt szerepel Erdővidék történelmi és kulturális hagyatékának megőrzése, ugyanakkor kiemelt szerepet szánnak a mának szóló üzenetek megfogalmazásának is. Már megszületett az első komoly kapcsolatuk: az anyaországi Ábel Alapítvány a régió történelmi örökségének megőrzéséhez ígért segítséget. /Hecser László: Új egyesület Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete nem kívánja támogatni Benedek Huszár Jánost, ha megpályázza a baróti polgármesteri tisztséget a helyhatósági választásokon – szögezte le sajtóközleményben Csiki Béla, az MPSZ erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva nemrég leköszönt polgármestere, függetlenként indulna. /Gyergyai Csaba: Az MPSZ nem közösködik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

Érdemben tárgyalta a törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését, ítélethirdetésre január 29-én kerül sor. A törvényszékhez benyújtott alapszabályzat szerint az MPP elnöke Szász Jenő, az elnökség tagjai Árus Zsolt gyergyószentmiklósi, Farkas Csaba székelykeresztúri, Hoffman István baróti, Tőkés András marosvásárhelyi és Orbán Mihály nagyváradi politikusok. Tisztújító kongresszust a pártbejegyzéstől számított legkésőbb két éven belül kell tartania a pártnak. /Kovács Csaba: Célegyenesben az MPP. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Gyulai Líviusz baróti születésű grafikus, animációs filmrendező január 29-én vehette át a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gyulai Líviusz a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy ők, a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, a 2004-es sikertelen magyarországi népszavazás után elhatározták, hogy egyfajta kárpótlásképpen nagyon sok erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai tagot soron kívül felvesznek az Akadémiába. Évek óta akadémiai üléseket, ünnepségeket, kiállításokat helyeznek ki ezekre a területekre. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Erdélyieket segítő Mester. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Pető Hunor baróti származású képzőművész faforgácslapokra ragasztott kollázsképeiből nyílik kiállítás február 14-én Matricák címmel a Budapest Galériában. /Baróti „Matricák” Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

A még kevéssé ismert baróti Tortoma Kiadó két könyvvel állt elő. Az egyik Antal Jenő vadászélményeit teszi közzé, a másik Dr. Zathureczkyné Zelch Manci Saját és összegyűjtött Recept- Könyve. Ezzel a címmel hat kiadást ért meg a két világháború közötti időszakban, Égető Árpád baróti könyvnyomdájából került az erdővidéki háziasszonyok kezébe – írta könyv ajánlásában Demeter László és Hoffmann Edit. A baróti kiadó neve, a Tortoma is helytörténeti jellegű, hiszen a Dél-Hargita előhegyének neve. Közkinccsé akarnak tenni minden olyan helytörténeti munkát, tanulmányt, kismonográfiát, régebben kiadott bibliofil ritkaságot, amely a megye, Háromszék szellemi tárházát gazdagítja – tájékoztatott Demeter László felelős kiadó. Az új könyv bő fél évszázad után, hetedik kiadásként hagyta el Kopacz Attila és Szász János sepsiszentgyörgyi könyvnyomdáját. A kiadó ez évi tervében szerepel egy háromszéki vártúrakalauz, a negyvennyolcas szabadságharc sepsiszentgyörgyi katonáinak névtára, valamint Baróti Szabó Dávid egyik verseskötetének kiadása. /Kisgyörgy Zoltán: Receptkönyv és helytörténet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Az idei mozgalmas évadról a Nagyvárad Táncegyüttes vezetője, Miklós János számolt be. A Nagyvárad Táncegyüttes legutóbbi előadása a Hajdú-Bihar megyei Bihar Táncegyüttessel közösen bemutatott Eltáncolt cipők című táncos mesejáték. Színpadra állításához – akárcsak A só útja, a Boszorkánytánc, a Városi komédia és a Rendes feltámadás esetében – pályázat útján szereztek pénzt. Az Eltáncolt cipők létrehozásához szükséges összeget eurorégiós pályázaton nyerték el, és ugyanennek a pályázatnak köszönhetően létrehoznak egy weboldalt, amely a határ két oldalán elterülő Biharország népművészeti adatbázisa lesz. Hat évvel ezelőtt, 2002 februárjában a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crisana Népi Együttesnél négy állást hirdettek meg magyar táncosoknak. Ezzel kezdődött a Nagyvárad Táncegyüttes története. „A megyei tanács kezdeményezte, hogy magyar táncosoknak is hozzanak létre állásokat a román táncegyüttesnél. Jelenleg nyolc táncospáruk, hat zenészük és négy szólistájuk van. A Nagyvárad Táncegyüttes nevet 2005 eleje óta viselik, akkor lettek önállóak. Repertoárjukon kalotaszegi, szatmári, mezőségi, felcsíki, gyimesi, marosmenti és küküllőmenti táncok szerepelnek, a magyar néptáncok mellett román és cigány táncokat is megtanultak. Állandó koreográfusuk, László Csaba mellett Dimény Levente színművész segíti a munkájukat. Előadásaikkal szinte az egész Erdélyt bejárták már Nagykárolytól Segesvárig, Kolozsvártól Barótig, továbbá két budapesti föllépést is maguk mögött tudhatnak. /Fried Noémi Lujza: Biharország táncosai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Igyekezniük kellene az önállósodni óhajtó településeknek, mert egyre szigorúbbá válnak a szabályok, és csökken a politikai akarat – fejtette ki Tamás Sándor képviselő. Az elmúlt években hét új háromszéki község született, és bebizonyosodott, előnyös az önállósodás. Tamás Sándorhoz két jelzés érkezett: Kővár és Kézdiszárazpatak elválna Szentlélektől, és a Baróthoz tartozó öt település is önállósodna. Elsőként a helyieknek kell lépniük, meg kell szervezniük a népszavazást. /Farkas Réka: Lépni kell, ha önállósodni akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) több mint négyszáz címből álló könyvadományt adott át Erdővidék Múzeumának. A Baróton működő intézmény azt követően gyarapodott szakkönyvekkel, hogy az EME a könyvtárában több példányban is megtalálható könyveinek egy részét átadta. Az alakuló baróti dokumentációs könyvtár a napokban újabb, több száz kötetes budapesti adománnyal fog gazdagodni. „Könyvállományunk lassan eléri a kétezer, a tárgygyűjtemény pedig a háromezer darabot. Nagyon remélem, hogy idén ténylegesen is elkezdhetjük a múzeum bővítését” – tájékoztatott Demeter László történész, az Erdővidék Múzeuma vezetője. Anthony Gall ír származású, Ausztráliában élő Kós Károly-kutató díjmentesen készítette el Erdővidék Múzeuma bővítési látványtervét, a kivitelezési rajzok elkészítéséhez azonban már pénz kell. Uniós fejlesztési forrásokból a pénz jelentős részét lehetne megszerezni. A jelenlegi épületben Erdővidék nagyjainak, köztük Baróti Szabó Dávidnak hoznak létre emlékszobát. Erdővidék Múzeuma ugyanis azon a telken működik, amelyen Baróti Szabó Dávid, a 18–19. században élt jezsuita pap, költő és nyelvújító szülőháza állt egykoron. Erdővidék Múzeumát 2006 novemberében avatták fel. /Benkő Levente: Kis helyen nagy remények. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Adósságtörlesztés a javából, amit évente elkészít a sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos és a baróti Demeter László. A két Demeter negyvennyolcas kutatásának idei eredménye a sepsiszentgyörgyi szabadságharcosok névsorának összeállítása. A legteljesebb összeírást Mikár Zsigmond, az Országos Honvédegyletek Bizottságának főjegyzője (Honvéd Schematismus, 1868) készítette, ez kétszáztíz háromszéki tiszt és több mint négy és fél ezer altiszt és honvéd nevét tartalmazta, de a további név szerinti kutatás, pontos azonosítás még a századforduló előtt abbamaradt. Demeter Lajos és Demeter László kétszázhatvan sepsiszentgyörgyi negyvennyolcas azonosítását (anya, születési hely és rang szerint) végezte el az elmúlt esztendőben, levéltári iratok alapján követve életútjukat. Az összeállt anyagból kötet készül, és tervek szerint októberben lesz a bemutatója. A város férfilakosságának egyharmada vett részt Háromszék önvédelmi harcaiban, de azokról a tizenöt-tizenhat éves legényekről és idős apákról nincs kimutatás, akik Gál Sándor segélykérő hívására fegyvert fogtak a szabadságért. /Fekete Réka: Sepsiszentgyörgyi negyvennyolcasok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Baróton járt a Szent István Egyetem Ybl Miklós építéstudományi kara népi építészeti tudományos diákkörének vezetője, Fülöp István, hogy az idén nyárra tervezett, Erdővidék épített örökségét feltérképező munkatábort előkészítse. Egyetemükön kisebb-nagyobb megszakításokkal 1912 óta végzik ezt a munkát. A határon túli magyarság körében 1989 előtt is megfordultak, de csak a változások után tudták rendszeresíteni, hogy minden második évben egy-egy erdélyi, kárpátaljai, vajdasági tájegységet is górcső alá vesznek. Székelyföldön először 1994-ben Gyergyószentmiklóson jártak, majd 2004-ben Gyergyócsomafalvára látogattak. A másod- és harmadéves egyetemisták munkájuk során a tanulmányozásra érdemesnek minősített lakóházakról és gazdasági épületekről rajzokat készítenek, majd dokumentációt állítanak össze. Az elkészített dokumentáció kiállítási anyaggá, sőt, kiadvánnyá is válik. /Hecser László: Épített örökségünk feltérképezése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

A Bardoc–Miklósvárszék Egyesület Vidékünk címmel új erdővidéki hetilapot indított útjára Baróton. Az első számban beszámolnak Olasztelek néhány időszerű eseményéről, de helyet kap benne a köpeci magyarok és a roma közösség összetűzése, Károly herceg miklósvári látogatása és a baróti gyökerekkel is rendelkező nemEZ együttes első lemezének megjelenése alkalmából készült interjú is. A Köztünk élnek – közülünk származnak rovatban a Köpecen született budapesti színésznővel, íróval és előadóművésszel, Györffy Rózsával készült interjú olvasható. A történelmi oldalon Zágoni István Székelyek ítéletidőben című, az 1918 végén létrejött Székely Hadosztályról szóló könyvének első részét közlik. Felelős szerkesztő Benkő Gyula, a Gyulai Líviusz Könyvtár alkalmazottja. /Hecser László: Új erdővidéki hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Az erdővidékieken kívül a megyéből és határain túlról is népes közönséget vonzott Vargyason a Daniel-kastélyban és parkjában szombaton rendezett I. Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Nap. A régizene mellett középkori harci jelenetek bemutatására, fényképkiállításra, mesemondásra, művészettörténeti előadásra és reneszánsz táncházra is sor került. A kisújszállási Szabad Lovagok Rendjének tagjai páncélba vagy bőrvértbe öltözötten egy- és kétkezi fegyvereket, kelevézt és egyéb, már a feledés homályába veszett fegyvert forgatva tartottak bemutatót. A Bodvaj Egyesület munkatársainak köszönhetően a gyermekek régi játékokban vehettek részt, mint a mocsárjárás, kápolna, likarézás vagy az ickázás. Utóbbiról a krónikák is megemlékeznek, egy 1510-es feljegyzés szerint már játszották ezt az ugráláson alapuló játékot. A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány kézműves-foglalkozásaira is sokan elmentek. Fehér János művészettörténész A késő reneszánsz építészet Erdővidéken című előadásában a Daniel-kastélyról beszélt. Megnyílt Hlavathy Károly fotóművész Reneszánsz épített örökség Háromszéken című kiállítása. A baróti Kájoni Consort régizene együttes Zeneszerzők a budai udvarban a XV–XVII. században címmel tartott koncertet. /Hecser László: Virágdal és fegyverzörej (Reneszánsz Nap Erdővidéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, időszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztőit, munkatársait. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet /Marosvásárhely, Vártemplom református gyülekezeti lapja/, a Kéve /Csittszentiván, regionális református lap, lelkészek írják/ a Harangszó, a Küldetésben /Marosvásárhely a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa/, a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/, a Bekecsalja /Nyárádszereda, a Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa/ és a PKSZ (Marosludas, Petrőczi Kata Szidónia Művelődési Egyesület kisújságja/. A világhálónak köszönhetően olvashatók az egyes gyülekezetek, önkormányzatok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjai, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintő, illetve az Ébresztő (Dicsőszentmárton, az alsó-küküllői magyar gimnazisták hetilapja), a nagykendi gyermekek Okoska című iskolai lapja, vagy a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A közösségi lapok szerkesztőit, újságíróit, kiadóit várják Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébániára június 4-ére, a találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltő. /Bölöni Domokos: „Lapos” találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Erdővidéken amikor bányaszerencsétlenségben odaveszett vájárt, csillést temettek, felhangzottak a bányászhimnusz. Hatvanötre rúg az áldozatok száma 1950-től napjainkig. Baróton ma is élő bányamérnökök – Bartha János és Kiss Dezső – munkálkodtak azon, hogy minél teljesebb legyen a lajstrom. Most Barót városi RMDSZ-választmánya vörös andezitből készült klasszikus obeliszkre helyezi el azoknak a névsorát, akik évtizedekkel ezelőtt életüket vesztették a szénbányák mélyén. Május 24-én Baróton temető ravatalozókápolnája előtt ismét felhangzik a bányász fúvószenekartól a bányászhimnusz. /”Bányásznak halni szép halál, /egekbe szállni fel, fel, /Szerencse fel!”/ Emlékezésre hívja az áldozatok maradékait. /Kisgyörgy Zoltán: Egekbe szállni fel, fel, szerencse fel! A Géza-bányában elhunyt bányászok emlékköve a köpeci temetőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Bodali Mihály uzoni háborús veterán 89 éves, a Háromszék napilapban több riportban szerepelt, s azokban is szemrehányást tett, hogy községében nem ünneplik meg a Hősök Napját. Két fiatal korosztály 1940. december 2-án vonult be a magyar hadseregbe, s a fenyőággal díszített kaszárnyakapukon az a felirat volt: Isten hozott, székely testvérek! Ebből a korosztályból ma kevesen, Uzonban is csak ketten élnek. A második világháborúban Uzonból ötvenöt személy vesztette életét. Bodali vallja, hogy a katonatársakról sohasem szabad megfeledkezni. 1940–44 között nem volt olyan katonai ünnepség Sepsiszentgyörgyön, melyen a díszszázad első sorában részt ne vett volna már nem élő bajtársaival a Hősök Napján a közös temetőben. Magyarországon a múlt évben pünkösd első napján tartották a Hősök Napját, de fejet hajtottak Erdővidéken, Baróton, Nagybaconban. Felső-Háromszék falvaiban Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesről emlékeztek meg. Uzonban azonban felejtenek. /(sylvester): Az emlékezés erkölcsi kötelesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A TransylMania együttes 2002. június 27-én alakult Baróton. A zenekar alapítója Cseresznyés Szilamér basszusgitáros. Az együttes népdalfeldolgozásaival szeretne hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez. A megzenésített versekkel a magyar nemzeti öntudat megerősítését szolgálják. Találkoztak a budapesti Kormorán együttessel, rájöttek, hogy közös céljaik vannak. 2003-ban közös erdélyi-székelyföldi turnét tartottak, majd megjelent az együttes első lemeze, Legyen úgy, mint régen volt címmel. A TransylMania 2004 nyarán a budapesti Testnevelési Egyetem sportcsarnokában 2000 ember előtt mutatkozhatott be, a Kormorán előzenekaraként. A koncertről a Duna Televízió felvételt készített. 2005-ben rengeteg magyarországi fellépés után a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére Budapesten a Papp László Sportarénában – több neves művész és zenekar társaságában – zenélt az együttes. 2006-ban megjelent a TransylMania El ne add az ősi házat című albuma. Az együttes részt vett több fesztiválon, mint például a Délvidéki EMI tábor, Demokrata Liget, Tusványos vagy az erdélyi EMI tábor. A zenekar május 28-án lép fel Kolozsváron. /Erdély szerelmese: TransylMania. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A Barót Napok rendezvénysorozata alkalmával átadták át a díszpolgári elismerést Györgypál Lajos nyugalmazott tanárnak – aki 1952 óta megszakítás nélkül tanítja románra, latinra és móresre a nebulókat –, Kászoni Zoltán halbiológusnak – aki szerte a nagyvilágban öregbítette szülőhelye nevét – és Surján József zirci gyógyszerésznek, aki a rendszerváltozás után elsőként kezdeményezte, hogy a két kisváros lépjen testvérszövetségre. Eljöttek a testvérvárosok küldöttségei, eljött a szerbiai Törökbecse küldöttsége is, amellyel a helybéliek megállapodtak, hivatalosan is megkötik a testvérvárosi szerződést. A városnapokra időzítve az RMDSZ avatta fel azt a kegyhelyet, amellyel a köpeci szénbányákban 1950-től napjainkig életét vesztő 66 bányásznak állítottak emléket. Az MPP pedig a református templom falán az első világháború végén Baróton létrehozott és Erdély megmentésének utolsó lehetőségeként fellépő Székely Hadosztály emlékére helyezett el bronztáblát. Az idei városnapok Kovács Kati fellépésével ért véget. /Benkő Levente: Felejthetetlen kampány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Koncertekkel egybekötött rendezvény keretében zárta május 28-án a kampányt a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. Fellépett a kolozsvári Knock Out, a legendás Korál együttes vezetője, Balázs Fecó és a baróti TransyilMania együttes. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, városi tanácsosjelölt elmondta: a kolozsvári magyarság akkor nyer, ha erős képviselete lesz a megyei és a helyi közigazgatásban. /MPP: Erős, hatékony magyar képviseletet! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Kászoni Zoltán halbiológus 80 éves, ennek ellenére egymás után jelennek meg Székelyföld és Erdély vonzatú könyvei. Egy ideje Budapesten él. Magyarországon és Romániában húsz könyve jelent meg, ebből tizenhárom magyarul, hét román nyelven. Születési évfordulója alkalmából a budapesti szaklapok testes életpálya- és életműméltatásokkal köszöntötték. Az első magyar nyelvű halászati szakkönyvet Romániában Kászoni Zoltán írta (1959), de nemcsak a halászat és a vadászat a szenvedélye, hanem az erdélyi magyar múlt, Erdély nagyjainak tisztelete is. Kászoni Zoltán Baróton született 1928. január 22-én, édesapja, Kászoni Gáspár nevét viseli a Baróti Múzeum. Halbiológusi és halászati mérnöki képzést szerzett. Nagy szakmai karriert futott be. Erdély, Bánság és a Partium halászati felügyelője, majd a bukaresti Halászati Kutatóintézet laborfőnöke, később igazgatója. Másfél évtizedig halászati államtitkár, a román óceáni halászflotta egyik létrehozója, az óceáni halászatot személyesen is szervezte meg. Hosszú ideig a Román Országos Vadász- és Horgászegyesület alelnöke, később, egy híján másfél évtizedig ennek főtitkára. Gyermekei a Ceausescu-diktatúra idején sorra elhagyták az országot, ezért őt megbízhatatlannak nyilvánították, bukaresti állásából eltávolították. Szülőföldjére visszaérkezve Sepsiszentgyörgyön a megyei vadászati és horgászati szférában dolgozott. /Sylvester Lajos: Kászoni Zoltán bátyánk szöges bakancsa (A túlélés esztendei) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Hosszas kutatás, a történészekkel való konzultálás után készültek el a huszárruha-rajzok – hangoztatta Somogyi Győző magyarországi Munkácsy-díjas grafikus gyergyóditrói kiállításának megnyitóján. A szabadságharc hadserege című, negyven színes grafikából álló tárlatanyag csupán ízelítő abból a terjedelmes sorozatból, amelyet a művész az 1848–49-es szabadságharc katonai egyenruháiról készített. „Az 1980-as évekig senki nem rajzolta meg ezeket az egyenruhákat. Ezekből a rajzokból keltek életre azok a mai huszárok, akik a ‘48-as katonai hagyományokat ápolják” – indokolta a művész történelmi alapossággal végzett munkáját. A gyergyószentmiklósi Földváry Károly Egyesület 11. Székely Határőr Huszárezredének egyenruhái is Somogyi rajzai alapján készültek, és az ezred zászlóját is a veszprémi művész tervezte. Somogyi Győző témáit a magyar történelemből és vallásból meríti. A történelmi hősök megformálásában figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt – hangzott el a Jézus Szent Szíve nagytemplom búcsújának időpontjára időzített tárlat megnyitóján. A képeket hamarosan Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön is kiállítják. /Jánossy Alíz: A szabadságharc hadserege vonult fel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Háromszék nagy részében befejeződött a kampány. Már csak néhány településen, köztük két városban – Sepsiszentgyörgyön és Baróton – folytatódik a verseny. A megye élén lezárult a megmérettetés. Győzött Tamás Sándor, és a megyei önkormányzatban is többséget nyert az RMDSZ. Gyakorlatilag nincs szükség egyezségre, a döntések többségét, így a két alelnök megválasztását egyedül is meghozhatja az RMDSZ. Talány, szakít-e az új vezetőség a korábbi gyakorlattal, egyenrangúként kezeli-e az RMDSZ színeiben tisztséghez jutott polgármestereket azokkal, akik függetlenként, esetleg más párt képviselőjeként jutottak mandátumhoz. Tamás Sándor első sajtótájékoztatóján fenyegető hangon jelezte, hetente kérik majd számon a frissen megválasztott MPP-s polgármesterek minden ígéretét. /Farkas Réka: Mit hoz a váltás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

Június 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt Kakas Zoltán Bao-Bao Kép-Táj című vándorkiállítása. Kézdivásárhely az első állomáshelye annak a száz képet bemutató jubileumi tárlatnak, melynek következő állomáshelye Sepsiszentgyörgy, Ojtoz és Barót lesz. Kakas Zoltán a Nemere Természetjáró Kör elnöke, a Bao-Bao természet- és népismereti túrák szervezője, a Székely Nemzeti Múzeum neves munkatársa, néprajzi gyűjtő, fotós. Negyven évi fotós munkája látható kiállítóteremben. /Iochom István: Megnyílt Kakas Zoltán vándorkiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

A tettlegességig fajult a kampány. Az alsó-háromszéki RMDSZ közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MPP köpeci kampányrendezvényén a Székely Hírmondó egyik újságíróját – munkája végzése közben – részeg polgáripárti szimpatizánsok bántalmazták, erőszakkal elvették és összetörték a fényképezőgépét. Az újságíró feljelentést tett a rendőrségen. „A RMDSZ alsó-háromszéki szervezete felkéri a Magyar Polgári Párt vezetőségét, határolódjon el az esettől, vagy ha felelősnek érzik magukat a történtek miatt, vállalják ennek következményeit” – áll a közleményben. Nagy István, az MPP támogatását élvező független jelölt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a köpeci incidens saját kampányrendezvényén történt, nem az MPP rendezvényén. „Az újságíró RMDSZ-es kampánytrikót viselt, nem tudom, hogy sajtós minőségében volt-e ott. Én nem láttam, mi történt” – mondta a jelölt. /Illyés Judit: Újságíróverés a kampányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Június 11-én Nagy István, az MPP által is támogatott független polgármesterjelölt rendezvényén Köpecen az MPP hívei és az RMDSZ-es tábor összetűzött. Nagy István szerint a provokatívan fellépő, húszfős RMDSZ-es csapat okolható az atrocitásért. Az RMDSZ területi szervezete közleményben tiltakozott a munkáját végző Havelka Ferenc újságíró, a Székely Hírmondó tudósítója bántalmazása miatt. Az RMDSZ-közlemény szerint az újságíró le akarta fényképezni a lovas szekérrel felvonuló, Nagy Istvánnak kampányoló fiatalokat, de ostorral feléje csaptak, és elvették, összetörték fényképezőgépét. Nagy István elmondta: Havelka nem független újságíróként volt jelen, hanem Márton Árpád RMDSZ-es képviselő baróti irodavezetője. Köpecen a Nagy József RMDSZ-es polgármesterjelöltet reklámozó pólóban jelent meg, és provokálta az MPP-s tábort, belefényképezett az emberek arcába, hiába kérték, nem hagyta abba. Ez váltotta ki a jelenlevők dühét, ezért csaptak felé az ostorral (ez enyhén érte a tudósító kabátjának ujját). Nagy István provokációnak minősítette a Köpecen történteket. /Farkas Réka: Kampányösszetűzés Köpecen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Jónak könyvelhető el az RMDSZ önkormányzati választásokon elért eredménye – jelentette ki Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök. Alsó-Háromszéken huszonnyolc településen versenyeztek jelöltjeik, húsz polgármesteri széket szereztek meg, és a 334 tanácsi mandátumból 171 helyre az RMDSZ jelöltjei jutottak be. Az eredmények kicsit gyengébbek, mint négy esztendővel ezelőtt, de akkor nem volt magyar ellenfél – fejtette ki Albert Álmos.,,Ez reális megmérettetés volt, azt mutatja, az emberek bíznak az RMDSZ-ben, hiteles képviseletnek tartják, és elvárják, a jövőben is gondoskodjék a települések egységes fejlesztéséről” – fejtette ki. Barótot nem sikerült megszerezniük, Sepsiszentgyörgyön, Árkoson és Nagybaconban azonban győzött az RMDSZ-es jelölt, Előpatakon csak alpolgármesteri tisztségben reménykedhetnek. /Farkas Réka: Eredményes volt a szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Az RMDSZ és az MPP közötti nézeteltérések késleltetik a sepsiszentgyörgyi, baróti és gyergyószentmiklósi alpolgármesterek megválasztását. Egyik alakulat sem mondana le a tisztségről. Sepsiszentgyörgyön a testület tagjainak eskületétele után történt volna a két alpolgármester és a bizottsági tagok megválasztása, de ezt az RMDSZ-es tanácstagok kérésére, a román képviselők támogatásával elnapolták. Antal Árpád /RMDSZ/ újdonsült polgármester kifejtette: azért kérték a halasztást, mert további egyeztetésekre van szükség. Emellett a Kovászna Megyei Román Pártszövetség is igényt tart az egyik helyettesi tisztségre. Baróton sem döntöttek az alpolgármester személyéről. Baróton a választáson az RMDSZ hat, az MPP öt képviselőt juttatott be a testületbe, négyen függetlenként jutottak be a tanácsba. /Benkő Levente, Kovács Zsolt: Ragaszkodnak a tisztséghez. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23

Közös nevezőre jutottak Hargita és Kovászna megye képviselői, valamint a fejlesztési minisztérium a Borvizek útja Phare-projekt kérdésében. A közel négy éve húzódó projekt legnagyobb problémája a helyi közigazgatások növekvő önrészének finanszírozása. A Borvizek útját egyengette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Horváth Anna államtitkár. A Borvizek útja tervét 2005-ben kezdték összeállítani, és 2007-ben készült el. A hatóságok a Phare 2004–2006 Társadalmi és gazdasági kohézió, Nagy infrastrukturális projektek keretében nyertek támogatást. Azonban törvényhozási és bürokratikus akadályok miatt nem haladtak előre. Amennyiben novemberig nem indul el a kivitelezés, akkor a finanszírozások egy részét elveszíthetik. A Borvizek útja Hargita és Kovászna megyei fürdővárosokon fog áthaladni, amelyeket igyekeznek bekapcsolni a turisztikai keringésbe. A beiktatott településeken (többek között Előpatak, Barót, Nagybacon, Bükszád, valamint a Homoród völgyétől egészen Remetéig terjedő szakasz) turisztikai beruházások lesznek. A projekt hatmillió eurós Európai Uniós finanszírozásban részesül, a fennmaradó, egymillió eurót meghaladó összeget a helyi önkormányzatoknak kell állniuk. /Isán István Csongor: Elindulnak a Borvizek útján? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A baróti polgármester ellenkezése miatt elveszhet a Borvíz útja elnevezésű turizmusfejlesztési projektre szánt mintegy tízmillió euró, közölte Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Amennyiben a programban részt vevő nyolc Kovászna megyei és hat Hargita megyei önkormányzat, valamint a finanszírozó szaktárca november 15-éig nem írja alá a szerződést, akkor elveszhet a tervezetre előirányzott pénzösszeg. Nagy István baróti polgármester azt sérelmezte, hogy a megyei tanács vezetői minden egyeztetés nélkül kész tények elé állították a helyi önkormányzatot. A Borvíz útja projekt révén az ásványvízforrásokban gazdag székelyföldi településeket bevonnák a turisztikai körforgalomba. /Bíró Blanka: Veszélyben a Borvíz útja. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./