Erdővidék Múzeuma alapgyűjteményének adományozójára, Kászoni Gáspárra (1896–1989) emlékeztek a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára hazatérő barótiak. A hétköznapi használati tárgyaitól a céhes hagyományokat őrző felszereléseken át mindent megőrző órásmester emléktábláját Éltes Barna képzőművész készítette. A múzeum vezetője, Demeter László Kászoni Gáspárt a megye múzeumalapítói közé sorolta, még akkor is, ha az intézmény megnyitóját nem érhette meg. /Hecser László: A múzeumalapító emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Augusztus 20-án éjfél előtt ért véget a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának négynapos rendezvénysorozata. Záróakkordként a megye magaslatain őrtüzeket gyújtottak. Előzőleg a Perkőn, a Szent István-kápolna közelében a baróti Transylmania etno-rock együttes bemutatta Mert tudnom kell... című nagy sikerű produkcióját, melyet s a Duna Televízió élőben közvetített. Az előadás részeként kevéssel 23 óra után meggyújtották a perkői lármafát, majd megyeszerte lángra lobbantak az előkészített őrtüzek. /Véget ért a világtalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Véget ért a nagyszebeni Magyar Hét, az Ars Hungarica-rendezvény. Irodalmi kávézó, népművészeti kiállítás, magyar ízek, szabadtéri lovas és íjászati bemutató várta az érdeklődőket. Fotókiállítás nyílt a 2007-es vízaknai fotótábor anyagából. Az este a rockzenéé volt, a sátorpavilonban három együttes: a baróti Transylmania, a magyarországi Orthent és a Kalapács lépett fel. A 2002-ben alakult Transylmania együttes lemezeik legszebb dalaival állt színpadra. Népdalfeldolgozásaikkal szeretnének hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Augusztus 25-én a komolyzenéé volt a főszerep. A Bartók és Kodály nyomában kórustalálkozón a tordaszentlászlói énekkar és a magyarfenesi vegyeskar lépett fel. Délután Orth Enikőnek, a nagyszebeni Művészeti Líceum zongoratanárának zongorahangversenye és az In Memoriam Kodály – Bartók hangverseny a Bartha-testvérek és meghívottaik előadásában. A Szomszédnéni Produkciós Iroda is fellépett. Az utolsó napon, augusztus 26-án Bodor Mária nagyszebeni születésű képzőművészre, díszlet- és jelmeztervezőre emlékeztek. Délelőtt ünnepi istentisztelettel és szentmisével kezdődött a nap. Eperjes Károly Az igazat mondd, ne csak a valódit rendhagyó zenés-irodalmi műsorát XX. századi, Istent kereső költők műveiből állította össze. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata fellépett Visky András Szökés című darabjával. Az Ars Hungarica nagyszabású rendezvénysorozatot a Csíki Kamarazenakar Bartók Divertimento hangversenye, valamint Dancs Annamari és a Neoton Família koncertje zárta. /Dézsi Ildikó: Véget ért a nagyszebeni Ars Hungarica-rendezvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

A tavaly októberben alakult Csala Kürtje Egyesület szervezésében augusztus 26-án fúvóstalálkozót tartottak Baróton. A helyiek meghívásának a nagybaconi, a parajdi és az udvarhelyszéki együttes tett eleget. A találkozó délben a főtér környékén tartott felvonulással kezdődött, majd a Diákdombon közel három órán keresztül térzenét szolgáltattak. /Hecser László: István-napi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Barót számára eddig csak Párkány jelentette a Magyarországon kívüli egyetlen kapcsolatot. Most Törökbecse meghívására Nagy István baróti polgármester meglátogatta a vajdasági kisvárost.,,Törökbecse tizenháromezer fős város, lakosainak mintegy húsz százaléka magyar. Ottlétünk három napja alatt küldöttségünk tagjai elég szoros barátságokat kötöttek, így kijelenthetem, hasznos lenne, ha megkötnénk a testvérvárosi szerződést, hiszen a feladatokhoz való hozzáállásból és vitalitásból is tanulhatnánk tőlük” – mondotta Nagy István. /Hecser László: Barót Vajdaságra tekint. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

A szeptember 27-én megrendezett Reneszánsz kastélyfesztivál keretén belül három régizene együttes lépett fel Déván. Déván nemrég megalakult a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság, amely felvállalta a fesztivál megszervezését. A reneszánsz vár Bethlen termében mintegy száz érdeklődő gyűlt össze. A műsor első részében a HUNIADI CANTORES vajdahunyadi együttes lépett fel. A második részben a budapesti GLADIUS CONSORT régizene együttes Tinódi, Balassi Bálint és más régi költők és zenészek műveiből szólaltattak meg alkotásokat. A harmadik részben pedig a dévai Reneszánsz-együttes korabeli táncokat mutatott be korhű öltözetben. Szeptember 28-án Déván lépett fel a baróti Kájoni együttes, 29-én Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában és udvarán lesz reneszánsz zene, ének és tánc. A fesztivál szervezője Gáspár-Barra Réka dévai újságíró. /Kun Árpád: Reneszánsz kastélyfesztivál régizenével. Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Gyulai Líviusz Kossuth-díjas könyvgrafikusról és animációsfilm-rendezőről nevezték el szülővárosában, Baróton a könyvtárat. „Furcsa lehet, hogy valakiről éltében neveznek el intézményt, de úgy gondoltuk, hogy ilyen rendkívüli eset rendkívüli embernek kijár” – magyarázta Nagy István polgármester. Az idén 70. születésnapját ünneplő Gyulai Líviusz mindjárt az 1989-es rendszerváltozás után Barótról készített grafikákkal ajándékozta meg a várost, újabban pedig animációs filmeket és általa illusztrált könyveket hozott el az erdővidéki tékába. „Még most sem tudtam feldolgozni ezt az érzést. Igen nagy megtiszteltetés, hogy rólam nevezték el a könyvtárat, és ezt úgy próbálom viszonozni, hogy képességeimhez mérten igyekszem hasznosan szolgálni és segíteni szülővárosom tékáját” – mondta az avatót követően Gyulai Líviusz. Barót 47 ezer kötetes tékája idén nyáron került méltó helyre, miután az önkormányzat a városi könyvtárnak otthont vásárolt. Gyulai Líviusz 1937-ben született Baróton. Gyermekkorában Sopronba került, ahol a képzőművészeti gimnáziumban, majd a képzőművészeti főiskolán tanult. Főként könyvillusztrációkat és animációs filmeket, ironizáló, archaizáló tollrajzokat, linómetszeteket, litográfiákat és rézkarcokat készít. /Benkő Levente: Gyulai Líviuszról nevezték el a tékát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

A hét elején nyújtotta át az Oktatási Minisztériumnak a baróti iskolai campus építésének végleges iratanyagát Nagy István polgármester. Ezután a városi tanácsnak második nekifutásra sikerült elfogadnia az építéséhez szükséges határozatot. Baróton a városi tanács RMDSZ-frakciójának egy része október 9-én formai okokra hivatkozva még elutasította a campus építés megvalósíthatósági tanulmány-tervezetét is magában foglaló napirendet, most viszont elfogadta. Egy hete még kifogásolták, hogy a campus iratanyaga hiányos. Az újabb ülésen változatlan formában terjesztették elő az iratanyagot, az RMDSZ-frakció pedig testületileg támogatta azt; ebből is látszik, hogy az RMDSZ-frakció egy része csak gáncsoskodni akart, nyilatkozta Nagy István polgármester. A létesítmény száz férőhelyes diákbentlakást, tíz tanári garzonlakást, száz férőhelyes étkezdét és ifjúsági klubot, négymodulos iskolaműhelyt foglal magába. /Benkő Levente: Épülhet a baróti campus. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

A tanfelügyelőség be nem tartott ígéretének esett áldozatul hat köpecbányai diák: a falu iskolájának bezárásakor arról biztosították őket, hogy új mikrobuszok szállítják majd Barótra, most mégis gyalogolniuk kell. /Hecser László: Gyaloglásra ítélve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

A baróti RMDSZ, a falvak szervezeteinek vezetőségét, választmányát, a megyei és helyi képviselőket tömörítő Baróti Egyeztető Tanács (BET) politikai nyilatkozata szerint az RMDSZ színeiben a helyi tanácsban mandátumot nyert öt képviselőt többé nem tekintik a frakció tagjainak. Azért marasztalták el, mert a közös munkára felszólító meghívásnak sorozatosan nem tettek eleget. Az érintettek egyöntetűen azt nyilatkozták a Háromszéknek, hogy a BET döntése semmit sem változtat gondolkodásmódjukon.,,Az RMDSZ helyi vezetése szerint csak az képviseli igazán a város érdekeit, aki fenntartások nélkül és fejet hajtva fogadja el néhány ember véleményét” – nyilatkozta egyikük, Józsa Vilmos. Molnár Jószef szerint kizárásának oka, hogy a tanácsüléseken sorra nem az RMDSZ álláspontját támogatta. Barót polgármestere, Nagy István elítélte az RMDSZ bosszúálló módszereit. Az RMDSZ frakcióvezetője, Antal Mihály természetesnek tartja, hogy ha valaki nem veti alá magát a szövetség belső törvényeinek, akkor attól előbb-utóbb meg fognak válni. /Hecser László: Képviselőitől vált meg a baróti RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Székelyföldtől a Partiumig szinte valamennyi nagyobb erdélyi településen emlékeztek 1956-ra. Háromszéken Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, valamint Baróton tisztelegtek a forradalom hősei előtt. A megyeszékhelyen a városháza falán levő „Gloria Victis” feliratú emléktábla előtt rótta le kegyeletét a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság. „1956-ot követően Sepsiszentgyörgy 23 polgárát, összesen 265 év börtönbüntetésre ítélte a volt kommunista diktatúra” – dokumentálják a múltat a kőtáblába rótt betűk. Délután a tavaly felszentelt emlékoszlopnál az ‘56 Emlékparkban, illetve a központi park kopjafájánál koszorúztak. Csíkszeredában a Kalász negyedi temetőnél felállított kopjafánál elsőként Nagy Benedek, az ‘56-os Baráti Társaság nevében mondott beszédet. A megemlékezés a koraesti órákban, fáklyásmenettel folytatódott a Szabadság-tértől, a magyar főkonzulátus előtti téren felállított ‘56-os emlékműhöz. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az ‘56-os forradalomról és szabadságharcról. Varga László nyugalmazott református lelkész, ötvenhatos elítélt tartott előadást. Ezt követően a Szabadság, Szerelem című filmet vetítették le. Október 23-án Hajdú Zoltán történelemtanár a forradalom leverése utáni megtorlásról beszélt. Nagyváradra október 23-án érkezett az a vándorkiállítás, amely az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó erdélyi és román vonatkozású dokumentumokból áll. Mind a három szatmári magyar középiskolában (Kölcsey Ferenc, Hám János, Református Gimnázium) megemlékeztek október 23-án az ‘56-os magyar forradalomról. Délután az RMDSZ székházában a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében Sárándi Tamás muzeológus 1956 romániai vonatkozásáról tartott előadást. Snagovban friss, piros-fehér-zöld szalagos koszorúk emlékeztetnek arra, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt itt tartották fogva Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom vezetőjét és sorstársait. Az október 23-i megemlékezésen a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-küldöttség helyezte el az emlékezés koszorúit az ‘56-os hősök emlékművénél. Markó Béla beszédében rámutatott arra, hogy ötvenegy év után „még mindig adósságunk van azokkal az emberekkel szemben, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak”, egyesek közülük az életükkel fizettek. /Adósságot törlesztettek Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Baróton, az Erdővidék Múzeumban tartott előadást a forradalomról az 1956-os magyarországi és erdélyi események jó ismerője, Benkő Levente. A 20. kongresszuson Hruscsov nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben nyíltan szólt Sztálin cselekedeteitől, a tömeges kivégzésekről, a Gulagról és az éhezés többmilliós áldozatáról. E jelentés hatására Magyarországon és Lengyelországban ún.,,olvadás” következett be, azaz néhány dologról nyíltan mertek beszélni az emberek. Az erdélyi magyarság körében is olyan kényesnek számító témákban indult párbeszéd, mint a magyar nyelvű oktatás, a kolozsvári magyar színház és opera helyzete. Ehhez az időszakhoz köthető, hogy Kolozsváron a mezőgazdasági egyetemen újraindult a magyar nyelvű képzés. Az ‘56-os események kutatásáért a Szabadság Hőse elnevezésű, tavaly nyert kitüntetését és oklevelét Benkő az 1970-ben mártírhalált vállaló Moyses Mártonnak a múzeumban kiállított zakójára tűzte. Tettét azzal magyarázta: ő semmit sem tett a forradalomért, mégis kitüntetést kapott, viszont az, aki kész volt akár az életét is áldozni, még késői elismerésben sem részesült. /Hecser László: Vihar után – vihar előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

Baróton az Erdővidéki Múzeumban három Kovászna megyei szerző – Demeter Lajos, Demeter László és Kisgyörgy Zoltán – vett részt a Barangolás Háromszéken című helytörténeti képes album bemutatóján.,,A térségünk iránt érdeklődőknek, a háromszékieknek és a nem háromszékieknek egyaránt szól ez a könyv. Segítséget nyújthat mindazoknak, akik bővíteni szeretnék ismereteiket, vagy éppen most ismerkednek meg e vidék vendégszeretetével és megragadó tájaival” – idézte Demeter János, a megyei tanács elnökének az album bevezetőjében írt szavait a vendéglátó Hoffman Edit. Az albumot a Kovászna Megyei Művelődési Központ adta ki. (sikó): Háromszéki helytörténeti album. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

A Baróti Szent Adalbert Egyesület 2005-ben alakult meg, tevékenységi területe: ifjúság, vallás, kultúra. Küldetésének tartja az ifjúság keresztény életre nevelését. A Baróti Szent Adalbert Egyesület közhasznú, nonprofit jellegű szervezet. Céljai között elsőrendű helyet kap a katolikus evangelizálás, a jótékonyság, a gyermekek és fiatalok keresztény életre nevelése, a magyar nemzeti öntudatra nevelés. Évente ifjúsági találkozót, lelkinapokat, ifjúsági és gyermektáborokat szerveznek, az egyesület szárnyai alatt működik a Baki gyermekkórus. Céljuk egy civil iroda létrehozása, amely összefogná az erdővidéki civil szervezeteket, segítene pályázatírásban, az EU-források kihasználásában. /Civil híradó: Baróti Szent Adalbert Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

György Ervin, Kovászna megye prefektusa elégedetlen a restitúció ütemével. Ezután hetente nyilvánosságra hozza a megkésett önkormányzatok feketelistáját, és figyelmeztető levelet is küld az érintett polgármestereknek. A Kovászna megyei prefektúra szakemberei az elmúlt hetekben végigjártak valamennyi települést, és a helyszíni tapasztalataik alapján állították össze az első feketelistát. Erre Nagyborosnyó, Sepsiillyefalva, Kovászna, Barót, Réty és Zágonbárkány került fel. Ha a lista közzétételét követően sem gyorsítják fel a visszaszolgáltatások ütemét, a második alkalommal pénzbírságot szabnak ki, figyelmeztetett György Ervin. Hozzátette: Sepsiillyefalva a statisztikák alapján ugyan rosszul áll, viszont a valóságban ezen a településen a legigazságosabb a föld-visszaszolgáltatás. Benedek Huszár János polgármester ugyanis újraméreti a településhez tartozó földterületeket, és ennek alapján osztja újra a földeket. Ez a folyamat azonban időigényes, és éppen emiatt került feketelistára a település. Nagyborosnyón nincsenek szabad földterületek, ezért a kérések többségét kénytelenek kárpótlásra javasolni. Hasonlókép a helyzet Kovásznán, Rétyen. Kovászna megyében eddig csak Árkoson zárult le a föld-visszaigénylési folyamat. A megyében a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása közel 80 százalékban történt meg. /Kovács Zsolt: Bírság a restitúció késlekedéséért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Aeropolisz Egyesület közös szervezésében első alkalommal ülték meg a Magyar Tudomány Napját Székelyudvarhelyen. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997 óta a magyar tudomány napjaként tartják nyilván november 3-át. A rendezvényen a székelyföldi tudományos műhelyek kaptak teret a bemutatkozásra. Tudományos konferenciát, illetve műsoros ünnepséget tartottak. A konferencia nyitányaként a jelen lévő sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi, kolozsvári, baróti, valamint székelyudvarhelyi különböző szakterületek, múzeumok, alapítványok képviselői kutatásaik eredményeiről tartottak előadást. A rendezvény második felében az utóbbi években megjelent tudományos kiadványaikat, tanulmányköteteiket ismertették. Hermann Gusztáv Mihály, a Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta, a rendezvény elérte célját, hiszen sikerült felleltározni és összefogni a Székelyföldön működő tudományos műhelyeket. Az alkotóműhelyek többsége társadalomtudományokkal foglalkozik. A rendezvény keretében első alkalommal adták át az Udvarhelyszéki Tudományért díjat. A díjazott, Dávid László művészet- és egyháztörténész már nem vehette át a kitüntetéssel járó díjat, Sánta Csaba szobrászművész alkotását a kitüntetett hozzátartozóinak adták át a szervezők. Dávid László életének és tudományos munkásságának egy kisfilm segítségével adóztak. A záróünnepséget a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak zenés műsora színesítette. /Szász Emese: A Tudomány Napja Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

A moldvai csángómagyarok története, néprajza és élete központi témája a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében november 13-án kezdődő XV. Erdővidéki Közművelődési Napoknak. A nyitónapon Halász Péter budapesti néprajzkutató Erdőfülében Szeret vize martján… A moldvai csángómagyarok múltja, jelene és jövője címmel tart vetítettképes-előadást, amelyet a napok során több helyszínen is megismétel. A csángómagyarok megismerését szolgálja a Képek a moldvai csángók kultúrájából című kiállítás is, az Erdővidék Múzeumában, továbbá Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató Miesnapok képei. Moldvai csángó hétköznapok című könyvének Baróton esedékes bemutatója, valamint Ségercz Ferenc és barátai péntek esti táncháza a baróti Művelődési Házban. Az idei napok rendezvényei Erdővidék tizennégy helységére terjednek ki. /Benkő Levente: Középpontban a csángók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

A Krónika-karaván magyarfenesi állomásán egyes olvasók leszögezték, az emberek megundorodtak politikától. Örömmel vennék, ha többet írnának a népszokásokról, a magyar kultúráról. Tordaszentlászlón a Krónika kiegyensúlyozottságát méltányolta Boldizsár Zeyk Zoltán. Szinte valamennyi jelenlévő amellett érvelt, hogy az egyháznak a közéleti kérdésekben is állást kell foglalnia. „Nem én szóltam közbe szeptember 6-án, tehát nem rajtam múlt, hogy a Tőkés Lászlót támogató polgári oldal és az RMDSZ közötti megállapodás elmaradt” – jelentette ki a Krónika baróti találkozóján Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Hozzátette: a megállapodás azon bukott el, hogy az RMDSZ képtelen volt elfogadni a Tőkés László által támasztott feltételeket. Szerinte azért sem jöhetett létre a megállapodás, mert míg Tőkés László egyértelműen rendszerváltást sürget az RMDSZ-ben, a szövetség megelégszik a pillanatnyi megoldáskereséssel. A kiábrándultság alátámasztásaként egy olvasó elmondta, hogy a baróti RMDSZ több mint kétezres tagságából hatan fizetnek tagsági díjat, a szervezet legutóbbi tisztújító közgyűlésén pedig mindössze huszonhárman vettek részt. /Krónika-karaván: Az újság tájékoztasson és szórakoztasson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

Lassan véget érnek az Erdővidéki Közművelődési Napok: tizenöt helységben harmincnál több előadás, koncert, kiállítás és könyvbemutató volt. Egyesek kifogásolták, hogy Vargyason Márton Árpád képviselő a könyvbemutatót arra használta fel, hogy néhány perces kortesbeszédet tartson, majd szórólapokat osztogasson. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László véleménye szerint megfelelően változatos programot sikerült szervezniük. A baróti kultúrház volt igazgatója, Deák Vilma az esemény megfelelő hírverését hiányolta, az emlékezetes programok közül a csángómagyarsággal foglalkozó előadásokat emelte ki. Id. Csíki Béla számára Kátai Zoltán énekmondó históriás énekekből álló baróti koncertje maradandó élmény. /Hecser László: A kultúra mellé politika is keveredett (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

„Tőkés Lászlón kívül nincs még egy olyan ember a Kárpát-medencében – beleértve Kis-Magyarországot is –, aki e térség magyarságának egységét tudná képviselni” – jelentette ki november 19-én Baróton Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A volt magyarországi miniszterelnök elkísérte a november 25-i európai parlamenti választásokon független jelöltként induló református püspököt kampányzáró körútjára. Ennek első állomása a székelyföldi Barót volt. Délután Kovásznára mentek, majd Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön találkoztak a helyi lakosokkal. Orbán Viktorral a Székelyföldre érkezett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, velük együtt részt vesz a körúton Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. Baróton kétezer ember fogadta nagy ovációval és az Erdővidék népi táncegyüttes műsorával Tőkést és Orbánt. Az Erdővidékre először látogató Orbán Viktor megállapította: sohasem értette, hogy miért támadják őt azért, mert Tőkés mellett áll. „Miért kell félni Tőkés Lászlótól?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Valószínűleg nem is a püspöktől félnek ellenfelei, hanem attól, amit képvisel. „Az autonómia ügyéről van szó” – mondta. Szerinte ugyanis vannak, akik a kampány közeledtével azonnal az autonómia híveivé válnak, de amikor cselekedni kellene, nagy hirtelen ölükbe esik a kezük. Tőkés László kiemelte: Orbán Viktor volt az a vezető, aki évtizedek megalázottsága után visszaadta a hitet a romániai magyaroknak. Tőkés visszautasította azokat a támadásokat, amelyeket Orbán Viktor ellen intéznek „egyes fejüket vesztett és a földet talpuk alól kicsúszni érző, magyar nemzetiségű román vezetők”, és azt mondta: „A hallgatás falait ledöntöttük, most a hazugság falával állunk szemben, de nem hátrálhatunk meg”. /Orbán: Tőkés a magyarságot képviseli. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Altorján Tőkés László független jelölt ötven kerítésekre rögzített plakátjából tizenkettőt-tizennégyet letéptek. Sorra tépték le a Tőkés-plakátokat, de az RMDSZ-eseket nem bántották. November 18-án Kézdivásárhelyre érkezett a plakáttépő brigád, Tőkés-plakátokat tépték le. Amikor észrevették, hogy valaki megpróbálja lefényképezni őket, pillanatok alatt autóba ültek, és elhajtottak. Az RMDSZ-es plakátok közül egyet sem téptek le. A plakáttépés éjszaka is folytatódott, Kédiszék több települését is felkereste a Tőkés-plakátok eltüntetésére szakosodott kommandó. Tőkés László és Orbán Viktor baróti látogatása előtti éjszaka ismeretlen tettesek Nagybaconban, Bibarcfalván és Baróton leszaggatták a független jelölt választási plakátjait, helyükre RMDSZ-es propagandaanyagot ragasztottak. Az erdővidéki MPSZ feljelentést tesz Nagyajta alpolgármestere, Barabás András ellen, aki Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat szaggatott le. /(Hecser): Plakátháború megyeszerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

A (Madártej) HumorTerápia kabarétársulat november 24. én ismét új darabbal /Basszus, rendőr lettem/ című zenés kabaré-előadással lép a marosvásárhelyi közönség elé. A zenét pedig az LKL zenekar szolgáltatja. A társulat ötödik születésnapja alkalmából összeállított előadást elsőként november 3-án a Kovászna megyei Nagyajtán mutatta be a csapat, majd Baróton, Zágonban, Szentegyházán és Kápolnásfaluban nevettették meg a közönséget, Gyergyószentmiklóson a Műszit (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) sztárvendégeiként léptek fel. /(menyhárt): A Madártej utolsó két előadása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Erdővidék szinte valamennyi településén Tőkés László győzött, az RMDSZ erejéből legjobb esetben is csak arra futotta, hogy megközelítse a független jelölt népszerűségét. A Barót város három körzetében leadott 2076 voksból 1350-et Tőkés László szerzett meg, az RMDSZ-nek 502-t sikerült gyűjtenie, a többi pedig a román pártok között oszlott meg. Köpecen, Miklósváron, Felsőrákoson, Bibarcfalván és Bodosban összesen 853-an támogatták a püspököt, a szövetséghez viszont csak 436-an maradtak hűek. /Hecser László: Tőkés győzött Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Versenyvizsga eredményeként a jövőben Velenczei András a baróti művelődési ház igazgatója. Az intézmény új vezetője 47 éves, végzettségét tekintve gépészmérnök, közel húsz esztendeig a Baróti Szabó Dávid Középiskolában műszaki tantárgyakat oktatott. 2001-től a Barót Jövőjéért Egyesület elnökeként, illetve a Veégh Antal Diákkör vezetőjeként tevékenykedett, majd a művelődési ház korábbi igazgatója, Lászlóné Varga Judit lemondása után ideiglenesen látta el a városi közintézmény vezetését. /Hecser László: Új igazgató a baróti művelődési ház élén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

December 7-8-án Baróton a Dobó-Valál Egyesület történelmi konferencia keretében számolt be idei tevékenységéről, az együttműködő Székely Nemzeti Múzeum munkatársai pedig az elfelejtett falu, Dobó kápolnájánál és a rikai középkori védelmi rendszer keleti tornyánál végzett feltárások eredményeit ismertették. Bemutatták az elvégzett munkát tanulmányokban összefoglaló Erdővidéki Régészeti Közlemények harmadik füzetét is. A Dobó-Valál Egyesület elnöke, Derzsi Sámuel kiemelte: fennállásuk, azaz 2003 óta az idei esztendő nevezhető a legsikeresebbnek. Számos, eddig tényként kezelt tévhitet cáfoltak meg, valamint olyan tárgyi leleteket hoztak felszínre, melyek bármelyik múzeumnak díszére válnának. /Hecser László: Történelmi konferencia Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

A XIII. Erdélyi Folk- és Néptáncnapok keretén belül december 14-én Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban koncertezik a baróti Transylmania zenekar. Az etno-folkot játszó együttes utoljára két éve lépett fel a városban, azóta tagcserék, lemezkiadás is történt a zenekarnál. Az alapítótag, Cseresznyés Szilamér elmondta, a jelenlegi felállás: Hompoth Arthur-dobok, ő – basszusgitár, Tókos Imre – gitár, Cseresznyés Emília és Szélyes Margit – vokál, Gáspár Csaba – hegedű és Merkuhl Róbert – furulya és népi hangszerek. A zenekar életének legkiemelkedőbb eseménye volt, hogy felléphettek a nyáron megrendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján, Perkőn. A jövő év elején felveszik harmadik lemezük anyagát, melynek címe vagy címadó dala Mert tudnom kell... lesz, és a perkői produkció anyaga nyújtja az alapot. Pozitív nemzeti jövőképet kívánnak sugallni. A Transylmania 2002. június 27-én alakult Baróton. A zenekar alapítója Cseresznyés Szilamér basszusgitáros. Céljuk: a népzenei hagyomány átmentése és népszerűsítése. 2006-ban megjelent El ne add az ősi házat című zenealbumuk Erdélyben. A lemezt nagyszabású koncertkörút keretében mutatták be 13 erdélyi városban. Néhány helyre a magyarországi Ismerős Arcok zenekar is elkísérte őket. /Csáki Emese: Két év után újra itt a Transylmania! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./

Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

December 17-én tartotta alakuló ülését tartotta Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesület (ADETCOV). A következő napokban benyújtják a bíróságra az ADETCOV bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A megyei gazdasági és területfejlesztési egyesülethez való csatlakozásról eddig harminchét önkormányzat döntött. A városok közül csak kettő lesz tagja az ADETCOV-nak: Sepsiszentgyörgy és Kovászna. Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló még nem csatlakozott az egyesülethez. A közhasznú társaság elsősorban a híd szerepét kívánja betölteni az önkormányzatok és azon fórumok között, amelyeknél európai uniós támogatásokra lehet pályázni. /Farcádi Botond: Megalakult a fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Baróton nyílt kiállítás az olaszteleki ifj. Bene János munkáiból. A kovácsoltvasból készült, különleges formájú és mintázatú borosüveg- és gyertyatartók, kandallószerszámok, akár a kerítés és kapu, mindennapi használatot szolgálnak, mégis a ház vagy kert díszei. Az alig huszonhárom esztendős művész a kiállítás ideje alatt érkezett rendelésekből származó bevétel felét az Összefogás Alap számára ajánlotta fel. /Hecser László: A kemény vas szépsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./