"Szeptember elsejétől két önálló tanintézmény, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum valamint a Református Kollégium működik a nagy múltú marosvásárhelyi középiskola épületében, amely 44 osztálynak ad helyet, harmincnak a magyar, 14-nek pedig a román tagozaton. Az 1125 diákot (ebből 774-en tanulnak a magyar tagozaton, 105-en a Református Kollégiumban) a betanító pedagógusokkal együtt 105 tanár oktatja. Bálint István igazgató leszögezte: A jelenlegi gazdasági helyzet s az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé, hogy hosszú távú terveket készítsünk. A Bolyai továbbra is élenjáró intézménynek számít. A tavalyi végzősöknek több mint 90 százaléka főiskolán, egyetemen tanul. /(bodolai): Új világot a régiben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./ 21 diák ballagott az idén önállósított Református Kollégiumból /Marosvásárhely/, tájékoztatott Horváth Gabriella igazgatónő. A kollégium testvérkapcsolatban van az országban működő nyolc hasonló intézménnyel, valamint a pápai és a kecskeméti református kollégiummal. Nemrég kaptak Argentínából egy 18.000 kötetes könyvgyűjteményt, magyar, angol és német nyelvű könyvekkel. Hollandiából 15 Pentium 1-es számítógépet adományoztak a kollégiumnak, amelyeket közösen használnak a Bod Péter Református Diakóniai Központtal. /(bodolai): Két kilencedik osztály a Református Kollégiumban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./"

"Közel három évtizede, hogy a Keresztúr környéki iskolák számára megszervezték a vidéken egyedülálló sóskúti fesztivált, amely mindig nagy népszerűségnek örvendett. Jún. 2-án a vidékről összesereglett csoportok a Székelykeresztúr városi fúvószenekarnak indulójára felvonultak a város központjában, majd a sóskúti szabadtéri színpadon mindegyik résztvevő csoport bemutatta műsorát. /László Miklós: Sóskút-fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./"

"Vannak helyi lokálpatrióta értelmiségiek, akik falvaikban múzeumot hoznak létre, mint ahogy tette ezt Pálfalván (Hargita megye) Balázsi Dénes, s dicséret illeti ezért a backamadarasi vagy a vajdaszentiványi tanárok közösségét is. Érdemes lenne skanzen berendezése valamelyik Marosvásárhelyhez közel eső területen. Elég csak a Nyárád mente, Küküllő mente, a Mezőség, a Sóvidék, a Maros mente sajátos magyar építészeti hagyatékaira gondolni: máris áttelepíthető öt ház, továbbá a román és szász vidékek folklórja szintén gazdagíthatna egy ilyen falumúzeumot. /Értékeink megőrzéséért. Elkelne egy skanzen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./"

"1993-ban alakult meg Csíkszentimrén a Szent Imre Társulat, mely 35 tagot tömörít. Páll Eleket, a társulat elnöke tevékenységükről elmondta, hogy megszervezték az anyaországi testvértelepüléssel /Balatonberény/ a csereüdültetési kapcsolatot. Tavaly Balatonberény látta vendégül a falu kisiskolásait, idén a berényi kisiskolások viszonozzák a látogatást. A Pest megyei Turával szintén csereüdültetési kapcsolatban vannak. Tavaly a csíkszentimreiek mindkét települést egy-egy millenniumi kereszttel ajándékozták meg. - A helyi Szent Imre Társulat tervezi egy falumonográfia, valamint egy kis újság kiadásához szükséges költségek megpályázását. Ugyancsak ők megterveztették a falu címerét is. Remélik, hogy a tervet mihamarabb jóváhagyják, s a címert kifüggeszthetik a polgármesteri hivatalban is. /Fenyő és folyó a címerpajzson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./"

"Nemzetiségi lét, identitás és önszerveződés városi környezetben és falun címmel a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete május 30-31-én határon túli magyar szakemberek részvételével szimpóziumot szervezett Budapesten a kisebbségi magyarságról. A tanácskozást Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója nyitotta meg. A bevezető előadásoktól eltekintve a résztvevők konkrét esettanulmányokat ismertettek, a következő tematikai blokkok keretében: Demográfiai mutatók, asszimiláció, migráció, társadalmi struktúra; A nyelvi környezet és a nyelvhasználat sajátosságai; Identitás és interetnikus kapcsolatok; Tradíció, életmód, önszerveződés, kisebbségi intézmények. A tanácskozást a tematikai blokkok kiértékelése, majd kerekasztalvita zárta. Tamás Pál, a Szociológiai Intézet igazgatója vitaindítójában kifejtette, hogy ha a magyarság támaszpontjai kikerülnek a történelmi nagyvárosokból, ezzel kisebbségként kikerül a nagyvilág modernizációs áramlataiból. A kisvárosoknak, kistérségeknek nincs meg ahhoz az infrastruktúrájuk, hogy ilyen értelemben kiváltsák a nagyvárost. Ez a visszavonulás előadó szerint, egyben az illető országok többségi társadalmának befolyásolásából való kivonulást is jelenti. A felszólalók szinte kivétel nélkül cáfolni próbálták a Tamás Pál által vázolt helyzetképet. Szarka László is határozottan ellentmondott: a magyar értelmiség nem visszavonul, hanem folyamatosan mozog, soha ilyen mértékben nem volt integrálva. Bárdi Nándor szerint a mai modern világban a kapcsolatok szempontjából nem meghatározó, hogy ki hol lakik, új típusú kapcsolatok vannak kialakulóban,. Ezt Bíró A. Zoltán is megerősítette. Gagyi József arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben felnőtt egy új nemzedék. Ők választhatnak Bukarest, Kolozsvár vagy Budapest között, elvileg legalábbis. Ők hova kapcsolódnak? - tette fel a kérdést. Szarka László arra figyelmeztetett, hogy az identitásépítő politikának nem leegyszerűsített, primitív, nacionalista képletek alapján kell működniük, hisz a magyar kisebbségeket alkotó közösségek nem így élnek, többségükben kétnyelvűek, és a mindennapi életük is többes indentitás gyakorlásával telik. A konferencia anyagát az MTA Kisebbségkutató Intézete könyv alakban is megjelenteti. /Guther M. Ilona: Szimpózium a kisebbségi magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./"

"A székelyudvarhelyi származású, jelenleg a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője Balázs Imre József A nonsalansz esélye /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvében kritikákat, tanulmányokat közölt. A jelenkori erdélyi magyar irodalmat járta körül. Kevés ilyen körültekintő, alapos összefoglaló jelent meg a 80-as, '90-es évek hazai irodalmáról. A szerző hozzászól ahhoz a már sokat vitatott kérdéshez is, hogy erdélyi magyar, avagy inkább romániai magyar irodalomról kellene beszélnünk. Amint mondja, az utóbbi problémamentesebb, az első emotívebb. A kötet tartalmazza azt a tanulmányt is, amellyel Balázs Imre megnyerte az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány esszépályázatát. Ebben összefoglalta a fiatal írók tevékenységének jelentőségét. Az 1992-ben létrejött Éneklő Borz csoportról (alapítói Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Salat Levente, Jakabffy Tamás), illetve az 1994-ben jelentkező Előretolt Helyőrség társaságról értekezett elsősorban, ez a két fórum határozta meg a '90-es évek hazai fiatal irodalmát. Balázs Imre könyvében eddig jobbára feltérképezetlen terepen mozgott, ettől izgalmas munkája. Személyében a hazai magyar irodalomkritika értékes utánpótlást kapott, állapította meg Zsidó Ferenc. /Zsidó Ferenc: Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ "

"Jún. 7-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává ideiglenesen Tonk Sándort, prorektorává Tánczos Vilmost, tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az ideiglenes szenátus megalakításáról a Sapientia Alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. - Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Amint állandó alkalmazottaik lesznek, az egyetemi charta alapján megválaszthatják a végleges szenátust - nyilatkozta Tonk Sándor rektor. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. A charta egyesíti a magyarországi, a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. /Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor tiltakozott az ellen, hogy Corneliu Vadim Tudor a védelmi miniszter lemondását követelte. Ioan Mircea Pascu miniszter ugyanis Mircea Chelaru tábornokot a tárca bírósági tanácsa elé hívta, mert részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának leleplezésén. Vadim nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette mindazokat, akik nem dicsőítik Antonescu marsallt. Azt mondta, hogy ellentétben Horthyval, aki a második világháború során 600 ezer zsidót deportáltatott, Antonescu zsidómentő volt. Eckstein-Kovács Péter leszögezte, hogy Antonescut háborús bűnökért és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért ítélték el, mindeddig nem rehabilitálták. Magyarország 44 márciusától német megszállás alatt volt, és nem Horthy alatt deportálták a magyarországi zsidókat. /Eckstein-Kovács: Antonescu háborús bűnös volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Jún. 1-jén este nyílt meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválja. A nyitónapon Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere találkozott a társulatok vezetőivel, és ez alkalommal azt is hangsúlyozta, hogy a tárca minden művészeti ágra kiterjedően, egységben szemléli a magyar kultúrát. A tárca évről évre egyre jelentősebb összeggel támogatja az anyaországon kívüli magyar színjátszást. Tavaly különböző forrásokból 205 millió forint támogatást kaptak e társulatok. - A seregszemlén a Csíki Játékszín is önálló produkcióval /Vérkötelék/ lépett színre. Parászka Miklós társulatigazgató leszögezte, hogy a társulat ezzel az egyórás táncprodukcióval bizonyította, a fő céljuk az értékteremtés. Az előadás szakmai értékelése és fogadtatása egyértelműen pozitív volt. Parászka beszélgetett Rockenbauer Zoltánnal és Elekes Botond főosztályvezetővel, kifejtette: a Csíki Játékszín célja, hogy elsősorban a Csíkszeredában és a város környékén élő mintegy 90 000 magyar ember igényét szolgálja ki. Ugyanakkor innen elérhető még a dél-erdélyi szórványvidék is. Parászka Kisvárdán találkozott a hat magyarországi szabadtéri színház igazgatójával, akikkel felvetették a csereelőadások lehetőségét is. /A Csíki Játékszín kisvárdai sikere. A fő cél az értékteremtés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"A Hargita megyei Művészeti Népiskola létjogosultságát több ízben megkérdőjelezték. Több megyében meg is szüntették a népiskolákat. A Hargita megyei Művészeti Népiskolát 1978-ban alapították, s az azóta eltelt két tucat esztendő alatt tíz igazgatója volt. - Beleuntak, belefáradtak- vélekedett Péter Csaba, a tavaly kinevezett igazgató, aki új menedzseléssel kívánja "talpra állítani" az intézményt. A Művészeti Népiskola szolgáltatásait minden állampolgár igénybe veheti. Az oktatás a minisztérium által kidolgozott tantervek, illetve a Hargita Megyei Önkormányzat által jóváhagyott beiskolázási tervek alapján történik. Az intézmény hatáskörébe tartozik a Hargita megyei előadóművészek, alkotók, mozgásművészeti oktatók képzése, a tanulók tehetségének felfedezése, továbbá Hargita megye városaiban és falvaiban az amatőr művészeti megnyilvánulások minőségének emelése, előadások, kiállítások szervezése. A Művészeti Népiskolának a megyében összesen 481 hallgatója van, Csíkszeredában 17 szakon 312 hallgató tanul; Gyergyószentmiklóson 10 szakon 78 hallgató; Székelyudvarhelyen 3 szakon 38 hallgató; Maroshévízen 4 szakon 34 Szentegyházán és Székelykeresztúron egy-egy szakon 9, illetve 10 hallgató. A Művészeti Népiskolának 16 alkalmazottja van, ebből 11 tanár, előadó, referens; továbbá 33 betanító szakembert foglalkoztat. A tanfolyam elvégzését, a sikeres vizsgát oklevéllel igazolják. Az oklevél Romániában és külföldön is elismert. /Szatmári László: A Hargita megyei Művészeti Népiskola tevékenysége. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./"

"Jún. 6-án Déván a Petőfi Sándor Iskola magyar tagozatán huszonöt nyolcadikos diák ballagott. Az ünnepségre a Magyarok Nagyasszonya Kollégium udvarán került sor. A Déván, Petrozsényban, Lupényban és Vajdahunyadon végző nyolcadikosokat idén három magyar tannyelvű kilencedik osztály várja Déván. Egy számítástechnika és egy filológia osztály a dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve egy automechanikus képzést nyújtó szakosztály a Transilvania iskolacsoportban. A Zsil völgyéből érkező diákok számára, akik a dévai magyar tannyelvű középiskolai osztályokban kívánnak továbbtanulni, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban teljes ellátást biztosítanak. - A most záruló tanévben összesen 12 XII. osztályos diák ballagott a megye egyetlen magyar tannyelvű végzős osztályából. /Ősztől három magyar tannyelvű kilencedik osztály Déván. Elballagtak a dévai nyolcadikosok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./"

"Jún. 1-jén felavatták az ország első iskolateleházát Bihar megye érmelléki nagyközségében, Székelyhídon. A Petőfi Sándor Középiskola informatika tanterme egyben a 9 számítógépből álló, internetes kapcsolattal rendelkező teleház. Hegyesi Viktor iskolaigazgató köszönetet mondott valamennyi támogatójuknak. Az Illyés Közalapítványtól nyert videó- és tévékészülék, illetve a Duna TV-től kapott kazetták lehetővé teszik, hogy a teleházban videotermet is felavassanak. /Iskolateleház-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"

"Jún. 7-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban összegyűltek városi tanácsosok. Gheorghe Funar polgármester nem pecsételte le az üléstermet, így megtarthatták a múlt héten kezdeményezett ülést. Elkezdték a testület működési szabályzatának vitáját. A tanácsüléssel párhuzamosan Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet rögtönzött. Véleménye szerint a tanácsosok búcsúülést tartanak, azért nem pecsételtette le az üléstermet. Funar biztosította az újságírókat, hogy okirathamisítás vádjával büntető feljelentést tesz a tanácsosok ellen. Funar bízik abban, hogy a prefektus végleg feloszlatja a városi tanácsot. /Kiss Olivér: Kolozsvári tanácsülés - fél gőzzel. Funar: búcsúgyűlésről van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Megengedhetetlen, hogy egy jogállamban a végrehajtó feladatokkal felruházott polgármester ne a törvények végrehajtásával, hanem önkényes értelmezésével és alkalmazásával foglalatoskodjék - jelentette ki tegnapi sajtónyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter. A szenátor szerint örvendetes, hogy a törvényesség felügyeletével megbízott prefektus, illetve az ügyészség lépett ebben az ügyben és büntetőeljárást indított Gheorghe Funar ellen, aki ellehetetlenítette a városi tanács működését. Hasonló nyilatkozatot tett közzé jún. 7-én a Kolozs megyei RMDSZ is. A szervezet szintén üdvözli az "állam felelős intézményeinek (prefektúra, ügyészség és rendőrség) régóta esedékes, határozott föllépését Kolozsvár törvényes rendjének visszaállítása és érvényesítése érdekében". Azzal a felhívással fordulnak Kolozsvár demokrata erőihez, közvéleményéhez és a média képviselőihez, biztosítsák azt a politikai-társadalmi hátteret, amelyre Kolozsvár európai jellegének és szellemiségének újraépítéséhez szükség van. Ez alkalommal ugyanis napvilágra kerülhet minden olyan törvényszegés, "amely fölött a közvélemény már ítélkezett, csak éppen az állami törvényes rend képviselői hunytak szemet", példaként említve a Mátyás-szoborcsoport kitartó rongálását, a Főtér sorozatos és szándékos meggyalázását, a sörfesztiválok botrányát, illetve a magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó megnyilvánulások megszervezését. "Kolozsvár lakossága, s így a magyar lakosság is, méltósággal tűrte mindeddig ezt a bánásmódot, eljött azonban az ideje minden olyan állami intézkedésnek, amelytől törvényes rendet, nyugalmat és biztonságot remélünk" - fogalmaz a közlemény. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A megyei RMDSZ üdvözli az állami intézmények határozott fellépését a polgármesterrel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ "

"A kovásznai oktatás több mint 420 éves múltra tekint vissza. A középfokú oktatás 1958-ban kezdődött Kovásznán, amikor beindultak az első középiskolai osztályok. 1960-ban elkészült egy kétemeletes, 16 tantermes épület, melyet fizikai és kémiai laboratóriummal, két műhellyel, könyvtárral és más mellékhelyiségekkel láttak el, 1964-ben egy tágasabb épületben berendezték a bentlakást és étkezdét. 1991. szeptember 1-jétől az iskola felvette a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont nevet. Az iskolanévadást ellenszenvvel fogadta a város románsága, és annak ellenére, hogy a névtáblát elérhetetlen magasságban helyezték el az iskola falán, különböző színű festékkel megtöltött üvegekkel több rendben is megdobálták. A középiskolán kívül ide tartozik az Orbán Balázs Általános Iskola és az óvodák is. A diákok száma meghaladja az ezret. A középiskolai osztályokon kívül van szakiskola és inasképző, valamint technikum is. Az iskola diákjai eredményesen vesznek részt a tantárgyversenyek és olimpiák megyei és országos szakaszán. Az iskola tanárai színvonalas diákszínpadot, kórust és hagyományőrző együttest vezetnek, a diákok havonta magyar és román nyelvű újságot jelentetnek meg. A 2001-2002-es tanévben 25-25 hellyel öt kilencedik osztályt indítanak. A magyar tagozaton hármat: egy matematikaosztályt intenzív informatikai oktatással, egy filológiaosztályt és egy erdészeti és famegmunkáló osztályt. A román tagozaton lesz egy matematikaosztály és egy turisztikai és közélelmezési osztály. Három szakiskolai osztály is indul (kettő a magyar és egy a román tagozaton) turisztika és közélelmezés, mechanika és faipari szakon, ugyanakkor lesz egy inasképző osztály is építészeti szakon. /Bodor János: A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./ "

"A szlovák vezetés hivatalos véleménye szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezne, ha magyar parlament elfogadná a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvényt - közölte jún. 7-én Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövettel, és emlékeztető jegyzékben átadta neki a szlovák álláspontot. A szlovák álláspont szerint a státustörvény parlamenti szentesítése több, jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megkérdőjelezését jelentené. - A magyar fél kész az elmúlt másfél évben rendszeresen biztosított tájékoztatáson túlmenően is további információt nyújtani a szlovák fél érdeklődésére az úgynevezett státustörvényt érintő pozsonyi jegyék konkrét felvetései kapcsán - hangzott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő jún. 7-i esti nyilatkozata. Horváth Gábor megjegyezte: szlovák részről mostanig konkrét felvetéseket nem fogalmaztak meg, jóllehet Bába Iván, a szaktárca közigazgatási államtitkára két hete járt külügyi konzultáción Pozsonyban, és a közelmúltban ott tárgyalt a Fidesz delegációja is. /Hivatalos szlovák álláspont és jegyzék a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"A csángók identitásának megőrzése érdekében az Európa Tanács Romániára nézve kötelező erejű dokumentumot - az 1521/20001. számú Ajánlást - fogadott el május 23-án Isztambulban: A csángó kisebbségi kultúra Romániában címmel, a finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. május 4-én előterjesztett, 9078. számú jelentése alapján. - Jún. 7-én Budapesten sajtótájékoztató keretében számoltak be a csángó-dokumentum megszületésének körülményeiről a magyar kormány részéről ez ügyben illetékes képviselők. Surján László kihangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség aktívan részt vett ugyan az anyag megszületésében, de a csángók szószólója az Európa Tanácsnál, a Jelentés előterjesztői nem ők voltak, hanem finn Tytti Isohookana-Asunmaa képviselő asszony. A román ET-küldöttség nevében Gheorghi Prisacaru képviselő ellenvéleményt csatolt ugyan az anyaghoz, de érdemleges módosító indítványokkal nem állt elő, végül pedig megszavazta az ajánlást. Az ellenvélemény azóta érvényét veszítette. Surján László sajnálattal állapította meg, hogy a jelentés elkészültével egy időben furcsa egyesületalapítások zajlottak a csángóföldön, amelyek arra voltak hivatva, hogy bizonyítsák a csángóság román eredetét, és ellentámadást intézzenek az anyag ellen, de ezek a kezdeményezések el is hamvadtak. - Az elfogadott anyag a megbékélés anyaga is lehetne - fogalmazott Surján képviselő, akinek véleménye szerint a lényeg az, hogy e pár tízezerre zsugorodott csoportnak a létére és értékeire fel lehetett hívni egy nagy nemzetközi európai szervezet figyelmét. "Mi büszkék vagyunk arra, hogy ennek részesei lehettünk. De még inkább büszkék vagyunk arra, hogy ez nem román-magyar relációban, hanem Európa-román relációban történt." - Nagy Gábor képviselő nem hallgatta el, hogy a bizottsági viták során a román küldöttség botrányosan viselkedett. Állandóan bekiabáltak, közbeszóltak, ügyrendi javaslatokat tettek. Minden egyes kérdésnél elhangzottak Corneliu Vadim Tudor hosszas és agresszív fejtegetései, amelyekben a legkevesebb a Budapest ügynökei kifejezés volt. Vita volt arról, hogy miként írják le angol szövegben e népcsoport nevét: cs-vel, ts-sel, ch-val, tsch-val stb. Az előterjesztő azzal érvelt, hogy ha egy népcsoportot akarnak a maga kultúrájában megőrizni, akkor minimum a nevét úgy írják le, ahogyan ők használják. Végül angol írásmódban a "csango" formát fogadták el. Nagyon fontos megállapítása a dokumentumnak, hogy a csángók a magyar nyelv egy korai változatát beszélik. - Révész Máriusz képviselő arról számolt be, miként fogadták az Európa Tanács ajánlását az érintettek. Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával beszélt erről Bartha Andrással, a moldvai csángó-magyarok szövetségének elnökével, Sógor Csaba szenátorral, akinek az RMDSZ-en belül feladata ennek az ügynek a folyamatos figyelemmel kísérése és Gergely István csobotfalvi plébánossal, aki rengeteget tett már a csángókért. Az érintettek óriási jelentőségűnek, nagyon komoly előrelépésnek tekintik az Ajánlás megszületését, de hogy ennek következtében a közeljövőben lesznek-e jelentős intézkedések a román állam részéről a csángók identitása megőrzése érdekében, szkeptikus hangot ütöttek meg, főleg az istentisztelet és az oktatás ügyét illetően. /Guther M. Ilona: A csángókról Budapesten. "Ahhoz, hogy egy nyelven beszélünk, vita nem férhet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"Boros János Trianon óta Kolozsvár első szabadon választott magyar nemzetiségű alpolgármestere. Építészmérnök, 1992-től kolozsvári városi tanácsos. Kolozs megyében és Kolozsváron a 2000. évi júniusi helyhatósági választások alkalmával a legjobb eredményt az RMDSZ érte el. Ennek köszönhető tíz megyei, nyolc városi tanácsosi, az egyik kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztsége, melyet Kerekes Sándor tölt be. - Boros János kifejtette, hogy Funar polgármester sajátosan értelmezi és alkalmazza a törvényeket. Csak azokat a paragrafusokat és cikkelyeket alkalmazza, melyek neki teljes mértékben megfelelnek. Számtalan törvénysértést követett el. Méghozzá súlyosakat is. A hírhedt pilótajátékban is számottevő szerepe volt. Boros reménykedik, hogy a jelenlegi kormány az igazságszolgáltatásra is hatással tud lenni. Boros úgy látja, hogy a magyarság számára az önkormányzatiság a legfontosabb. A nemzeti megmaradás az önkormányzatokban rejlik. A felhalmozott tapasztalat átadására beindították az Önkormányzati Hírlevelet az Ügyvezető Elnökségen. Ő vezette be a jogszabályfigyelőt. - Egy város akkor életképes, ha idegen tőke áramlik be. Kolozs megye befektetési lehetőségei óriásiak. Viszont amíg a városnak ilyen polgármestere van, messze elkerülik az idegen tőkebefektetések. /Csomafáy Ferenc: Csendes, nyugodt Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"Péntek János nyelvészprofesszor, a BBTE tanára szerint a most elfogadott nyelvtörvény román államnyelv-törvény, a román nyelv védelmére készült. A megszokott figyelemelterelő mellébeszélés folyik: "A tervezetben sok a túlzás, ám attól nem kell tartani, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogait befolyásolja" - mondja a liberális honatya. Nem ismert, hogyan szavaztak törvényügyben a két illetékes szakbizottságban az RMDSZ képviselői. Ha megszavazták, márpedig a hallgatás gyanús, akkor az részben azért botrányos, mert Markó Béla elnök, szerint nincs szükség ilyen törvényre, és még inkább azért, mert önmagában is botrány. Nem fordult még elő máshol, hogy annak a közösségnek a képviselői is megszavazzanak egy törvénytervezetet, amely ellenük irányul. Pruteanu az előterjesztő, aki szélsőséges nacionalista. Ismert, hogy "nemes tartású" nyelvtörvény (ahogy Kereskényi szenátor elképzelhetőnek tartja) még nem készült a világon. Kereskényi Sándor még azt is mondja az újság szerint: "Ha ilyen jogszabály a francia nemzetállami kultúrpolitika szerves részévé válhat, akkor miért ne fogadhatnák azt el Romániában." Minden nemzetállami ideológia, ha román is különösen: asszimilációs ideológia, a nyelvi törvényként álcázott rasszizmus ideológiája. Az 1991-es szerb nyelvhasználati törvény egyik okozója volt a kirobbanó balkáni konfliktusoknak, háborúknak. Kísértetiesen hasonlít ez a készülő törvény az 1995-ös szlovák államnyelv-törvényhez, amely létrehozta az ún. nyelvrendőrség intézményét. Szlovákia amerikai nagykövete azt bizonygatta annak idején a New York Timesban, hogy "a szlovák nyelvtörvény nem fog ártani a kisebbségeknek", és hogy "Szlovákia elkötelezett híve a demokráciának". Ott is akadt egy magyar parlamenti képviselő, Bárdos Gyula nevű, aki úgy nyilatkozott, hogy "nem ellenzünk egy jó nyelvtörvényt". A törvény elfogadása után elítélően nyilatkoztak róla a nemzetközi szervezetek, és tiltakozott a világ számos nyelvész-szaktekintélye is. Főképpen pedig a szlovákiai magyarok. - Egyébként szándékoltan hamis úgy láttatni a közigazgatási törvényt (ahogy gyakran a magyar nyelvű sajtóban is történik), mint amely hivatalossá tette volna a kisebbségi nyelveket vagy éppen a magyart. A román nyelv kiemelt hivatalos, államnyelv státusát ez nem ingatta meg, azt az alkotmány és egyéb, fontosabb törvények szentesítik. Bővült ugyan (vagy bővülne) a nyelvhasználat köre az önkormányzati hivatalosság szintjén (Kolozsváron ennek éppen semmi jele), de megmarad továbbra is a magyar nyelv alárendelt jogi státusa, azonban továbbra is van nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés. /Péntek János: "Ártalmatlan-e" a most készülő nyelvtörvény? = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

" A mostani színházi évad rövidebb volt, a színpadi munkával le kellett állni, mert a teljes fűtőberendezést kicserélik, tájékoztatott Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője. Jelentős sikerekben volt részük. A mizantrópot az UNITER az év legjobb előadásának jelölte. Ugyanakkor Bogdán Zsolt a kritikusoktól vehetett át jelentős díjat Alceste alakításáért. Csíky Andrást, elsőként a határon túli színjátszás történetében, Jászai-díjjal tüntették ki. Megnőtt a színház látogatóinak a száma. November elejétől április végéig szinte minden előadásukat telt ház előtt játszották. A Rómeó és Júliában Keresztes Attila bebizonyította, hogy alkalmas a rendezői pályára. Régen nem játszották kolozsvári szerző művét, ezért is örvendetes a Bajor Andor-bemutató. A zenés játék, A három testőr a társulat és a színművészeti tanszék negyedéves hallgatóinak közös produkciója volt. A Julie kisasszony című táncjáték is úttörő munkának számít a színházban. Az évad fő eseményének nevezhető a Harag György Emléknapok. /Náno Csaba: Megnőtt a színházlátogatók száma. Évadzáró beszélgetés Tompa Gábor színigazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Nagy Olga Egy botcsinálta riporter emlékei /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című memoárkötetét mutatták be jún. 7-én Kolozsváron, a Kriterion Könyvklub szervezésében, a Reményik Sándor pincegalériában. A kötetet Gábor Dénes, a Művelődés folyóirat munkatársa, a könyv szerkesztője méltatta. A könyvben a szerző rövid, hatéves újságírói életszakaszát mutatta be. A félszázadik kötetén túljáró folklorista, népmesegyűjtő, regényíró 1953-58-ban az Utunk, majd a Dolgozó Nő riportereként dolgozott. /(gédé): Mozzanat egy gazdag életműből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Az Iránytű elnevezésű pályaorientációs programcsomag negyedik részét mutatták be jún. 8-án a nagyváradi Albin Alapítvány képviselői. Az 1990-ben indított Iránytű-csomag a fiatalnak segít megfelelő pályát választani. Az alapítvány programcsomagja öndefiníciós kérdőívekkel, pályaleírásokkal segít a fiataloknak. A románul és magyarul elkészített Iránytű negyedik fejezete a Bihar, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei középfokú oktatási intézetek (líceumok, szakiskolák, inasiskolák, kollégiumok, iskolacsoportok) részletes jegyzékét tartalmazza. Az iskolák neve, címe, telefonszáma mellett az egyes helyeken indítandó szakokat, az oktatás típusát, időtartamát, a helyek számát és az oktatás nyelvét is tartalmazza. /Segít az Iránytű. Iskolaismertető négy megyéből. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. jún. 9./"

"Jún. 8-án nyílt meg a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumban Sófalvi István természetfotóinak kiállítása. A képekkel a szerző és a szervezők a veszélyben levő virágfajtára és természetvédelmi területre akarják irányítani a figyelmet. /Tavirózsák fotóportréi. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. jún. 9./"

"Zsók Béla könyve (Én mindig otthon voltam. Néprajzi írások Déváról, Kriterion, Kolozsvár-Bukarest, 2000) bukovinai székelyek Déva mellé telepedésére emlékezett. Az Al-Duna vidékére érkezett kivándorlókat három puszta helyre telepítették le. Ezekez az új településeket Hertelendyfalvának, Sándoregyházának, és Keveházának nevezték el. A letelepülők alkalmazkodtak az új körülményekhez, de megőrizték hagyományaikat. A könyv bemutatta a dévai csángók viseletét, szokásait, helyneveit. /Kónya Klára: Aki mindig otthon volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Ion Iliescu államfő a nemzeti megbékélés szellemében "objektív vitát" kért a civil társadalomtól és a sajtótól a tervezett amnesztiatörvénnyel kapcsolatban. Heves vitát váltott ki ugyanis az az terv, hogy részesítsék amnesztiában azokat, akik a romániai rendszerváltást elindító 1989. decemberi események, valamint az azt követő időszak szociális tiltakozó mozgalmai során törvénybe ütköző cselekedeteket követtek el. A bírálatok nyomán a kormány elhatárolódott a javaslattól, egyedül Ion Iliescu államfő üdvözölte az elképzelést. /Társadalmi vitát kezdeményez az amnesztiáról Iliescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"A szomszédos országokban élő magyarokról készülő státustörvény egyes előírásai ellentétben állnak a nemzetközi jog szabályaival, területen kívüli jellegűek és közvetett módon a történelem elfogadhatatlan átértékelését tartalmazzák - állapította meg a román kormány külpolitikai tanácsadói irodája által készített összeállítás. - A státustörvény a "kedvezmény" elvére épül, ami számos nemzetközi konvenciónak, keretegyezménynek, nemzetközi dokumentumnak ellentmond. Ezek között említette a külpolitikai tanácsadói iroda a faji diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szóló 1965-ben kötött konvenciót, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995-ös keretegyezményt, a kisebbségekhez tartozó személyek jogairól 1992-ben született ENSZ-nyilatkozatot. Román értelmezés szerint diszkriminációnak számít minden, az etnikai eredet alapján biztosított kedvezmény. A magyar törvénynek a kisebbséghez tartozó személyek kulturális, nyelvi és vallási identitására kellene korlátozódnia. Román megítélés szerint a törvény alkalmazása esetén egyes rendelkezéseknek más államok területén lenne hatása, tehát területen kívüli jellege lenne. Elfogadhatatlannak minősítették azt, hogy a törvény közvetve történelmi értékítéletet tartalmaz. A szöveg ugyanis kimondja: a törvény hatálya kiterjed azokra a személyekre, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással veszítették el. - Az 1918. évet követően született személyek soha nem voltak magyar állampolgárok. Elfogadhatatlannak tartja a román válasz azt is, hogy a magyar kormány elismeri a szomszédos országok közösségeit képviselő szervezeteket. Az a kitétel pedig, miszerint az elismert szervezetnek az egész magyar közösséget kell képviselnie, ellenkezik e személyek szabad szervezkedési jogával. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke korábbi nyilatkozataiban azt közölte, hogy az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek 80 százaléka, a Felvidéken 70 százaléka kérné a magyar igazolványt, ezért a törvénytervezethez készülő költségkalkulációban 2,5-3,1 millió potenciális igénylővel számolnak. /A történelem elfogadhatatlan átértékelése? "Félhivatalos" román vélemény a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"A sepsiszentgyörgyi városi tanács jún. 8-án első ízben tartotta ülését magyar nyelven. A szentgyörgyi tanácsnak 23 tagja van, ezek közül mindössze hárman román nemzetiségűek. Törvény szerint a román tanácsosoknak fordítani kellett volna a magyarul elhangzott felszólalásokat, de a budapesti Ferencváros kerület polgármesteri hivatala által adományozott fordítóberendezés nem érkezett meg idejében. Ennek ellenére Kulcsár Tünde, a hivatal titkárnője, biztosította a fordítást. A magyar tanácsosok kijelentették: román kollégáik beszédeit nem szükséges fordítani, ugyanis mindannyian nagyon jól tudnak románul. /Tanácsülés magyarul - Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ "

"A www.bancuri.ro romániai internetes honlapon lévő, magyarokról szóló román viccekben megnyilvánuló magyarságkép megegyezik az IMAS, a Metro Media, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szakintézete és más közvéleménykutató intézetek által közölt, a magyarságról kialakult véleményeket összegző felmérések eredményével. Mind az országos mintában megkérdezett személyek, mind a viccek 30-35%-a magyarellenes, 40-45%-a semleges, elfogadja a magyarokat, 15-20%-a pedig egyenesen magyarbarát. Stabilnak tekinthető magyarságkép látható: a magyarok harciasak, agresszívek, lomha gondolkodásúak, ám - ellentétben (ahogyan ugyancsak ezek a viccek lefestik őket) a lusta és tolvaj románokkal - szorgosak és sikeresek. A magyarellenesség kisebb méretű e viccek tükrében, mint a cigányellenesség, a honlapon található, mintegy 50 romavicc zöme rasszista. Ugyanakkor jelentős a viccmondók önkritikája is: több mint 70 vicc szól a butának és lustának tartott oltyánokról. A románok magyarellenes, xenofób magatartása nem különbözik lényegesen Magyarország többi szomszédos népének ezirányú magatartásától. A magyarellenességnek az antiszemitizmusból átvett technikái vannak, a viccek 15%-a zsidókról szólt eredetileg. A magyarellenességnek (betolakodók, összeesküvést szőnek, ügyesek, titkos ceremóniákat tartanak) antiszemita mintái vannak, így pl. a magyarok csúfneve, a "bozgor" hazátlant jelent oroszul (vö. bez gorod), és a zsidók diszkriminatív megnevezése volt a cári Oroszországban. Az említett viccekből leszűrődő másik fontos jelenség az, hogy a románok számára a magyarellenesség jelképe és megtestesítője Gh. Funar kolozsvári polgármester. A román nemzettudat erőteljesen mítoszokban, jelképekben fogalmazódik meg, a magyarok megítélése sem annyira tapasztalati, kritikai alapon történik, mint közhelyek, klisék segítségével. A Funar által képviselt, a 90-es években létrejött új típusú magyarellenesség rendkívül veszélyes, a nácizmusra emlékeztető mechanizmusa az, hogy mesterségesen keltett hisztérikus hangulatban szélsőséges, brutális érzelmeket gerjesztenek, amire a fiatalság különösen fogékony. Ilyen eset volt például az, amelynek során futballmeccsről hazatérő, felhevült román fiatalokat vezettek a kolozsvári magyar főkonzulátus elé jelszavakat skandálni. Egyébként a jelzett honlapon lévő magyarellenes, rasszista beütésű viccek többségének Funar a főszereplője. /Magyarságkép aktuális román viccekben, anekdotákban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9-10./"

"Markó Béla szövetségi elnök aggasztónak tartja azt az elképzelést, hogy a Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges többletmunkaerőt a szomszédos országokból biztosítsák, így - többek között - az erdélyi magyar közösségből. - Egy ilyen folyamat nagyarányú kitelepedéshez vezethet. Nem a munkaerőt kell Magyarországra exportálni, hanem ellenkezőleg, a munkát, a munkahelyeket kell idehozni. Ehhez nyilvánvalóan igen komoly stratégia szükséges - fogalmazott Markó. Orbán Viktor magyar miniszterelnök jún. 7-én az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti budapesti ebédjén egy kérdésre válaszolva a következőt mondta: "Hogyha fent akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez 10 millió magyar nem elég, a soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert munkaerőként a szomszédos országokból. Több mint 4 millió magyar él a határokon túl, fontos, hogy olyan országot teremtsünk, amely vonzó a régióban. Tehát mi nem tíz, hanem 14 milliós munkaerő-kapacitással rendelkezünk. S ha ezt megfelelően tudjuk szabályozni, s képeseknek bizonyulunk a kintiek érdekeit az itthon élő magyarok érdekeivel összhangba hozni, az javára válhat a magyar gazdaságnak." /Munkaerőexport Magyarországra? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

"Jún. 10-én Kolozsváron emlékeztek a zsidók elhurcolására, a Deportáltak Emléktemplomában. Az ünnepi rendezvényt dr. Kallós Miklós, a helyi zsidó közösség elnöke nyitotta meg. A vendégként jelen levő Menahem Hakoen bukaresti főrabbi mondott emlékbeszédet. Vasile Nussbaum, a deportálást túlélő közösségi tag. Elítélte a történelmi adatok meghamisítására tett kísérleteket és azokat a személyeket, akik a holokauszt áldozatainak számát túlzottnak tartják. Oliver Lustig, a Holokauszt Áldozatai Egyesület képviselője az antiszemita eszmék terjedésének megakadályozása végett a határozott fellépést tartja fontosnak. Vasile Soporan prefektus a megbocsátás nemes cselekedetére hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: Emlékezés a halálnapokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

"Romániában a jövő év március 18-án kerül sor az általános népszámlálásra - jelentette be a statisztika hivatal (INS) elnöke, aki szerint a felmérés eredményeit 2002. végéig hozzák nyilvánosságra. Eredetileg az idén márciusban kellett volna lebonyolítani a népszámlálást, amelyet Aurel Camara, az INS-elnöke szerint indokolatlanul halasztottak el egy évvel. A jövő évi összeírás célja a romániai lakosság létszámának, területi megoszlásának, kulturális és gazdasági struktúráinak, valamint lakáskörülményeinek a felmérése. Összeírnak minden állandó romániai lakhellyel rendelkező román állampolgárt, függetlenül attól, hogy pillanatnyilag az országban vagy külföldön tartózkodik-e. Regisztrálják az állandó vagy ideiglenes romániai lakhelyű más állampolgárságú személyeket is, kivéve a Romániában akkreditált diplomáciai és kereskedelmi kirendeltségek, vagy nemzetközi szervezetek idegen állampolgárságú személyzetét és családtagjaikat, valamint a pillanatnyilag román területen tartózkodó külföldi kereskedelmi folyami, tengeri és légiflotta nem román állampolgárságú személyzetét. /Romániai népszámlálás 2002-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"