"Jún. 19-én Kolozsvárra érkezett Adrian Nastase miniszterelnök, a repülőtér belföldi és külföldi termináljának ünnepélyes átadására. A kormányfőt elkísérte Ioan Rus belügy-, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. A repülőtér új épületszárnyainak felavatását követően Nastase a Műegyetemre látogatott. Gheorghe Lazea, a Műegyetem rektora arról számolt be, hogy a felsőoktatási intézmény keretén belül 10 ezer diák tanul, a különböző PHARE-projektek révén pedig mintegy 4 millió dollár támogatást nyertek. - Inkább szolidaritásról és együttműködésről tennénk tanúbizonyságot ahelyett, hogy lövészárkokat ásnánk és egymás ellen harcolnánk - utalt Gheorghe Funar polgármester nyilatkozataira a kormányfő. Nastase sajtóértekezletén ismertette Kolozsvár gyenge gazdasági mutatóira vonatkozó adatokat. - Gheorghe Funar polgármesternek le kell vonnia a következtetéseket. Egy gerillaövezetben senki nem fektet be. Amennyiben a polgármester ezt nem érti meg, akkor a megye és Kolozsvár lakói is szenvedni fognak. A kormányfő meggyőződése, hogy a polgármester végül is alkalmazni fogja a törvényt. Az ország mintegy háromezer polgármesteréből ő az egyetlen elöljáró, aki nem értette meg a jogszabály előírásait. Nastase a sátustörvényről kifejtette: a kormány nem akadályozhatja meg, nem befolyásolhatja a magyar törvények elfogadását és alkalmazását Magyarországon. A státustörvény nem vonatkozik Ausztriára, amely az Európai Unió állama, holott ott is élnek magyarok. Ez azt igazolja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az európai szellemmel. Ahogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, mi is azt mondhatjuk, hogy a romániai magyarokra nem alkalmazandó. Egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén. Ez az alapszerződésre természetesen nem vonatkozik - mondta. "A törvény jellege diszkriminatív és ellentmond az idevágó nemzetközi dokumentumoknak. A román fél maximális hajlandóságot mutatott arra, hogy megfelelő szöveg szülessen meg. Elejétől kifejtette: nem kíván egyezkedni a törvény előírásait illetően, hisz ez magyar belső jogszabály, de azt szeretné, ha észrevételeit figyelembe veszik annak érdekében, hogy a kétoldalú egyeztetések ne csupán formálisak legyenek." /Kiss Olivér: Román kormánynyilatkozat a státustörvény ellen. Kolozsvárra látogatott a miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Jún. 19-én a magyar parlament több mint 90 százalékos többséggel megszavazta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Egyedül az SZDSZ jelentette ki a záró vita során, hogy nem támogatja a törvényt. A szavazás végső eredménye: 306 igen (92,4 százalék), 17 nem (5,1 százalék), 8 tartózkodott (2,5 százalék. A szavazás végeredményét a képviselők és a jelen lévő határon túli magyar szervezetek képviselői tapssal üdvözölték. Az RMDSZ részéről Takács Csaba, Markó Béla, és Tőkés László volt jelen. Az SZDSZ álláspontját Szent-Iványi István tolmácsolta: szemfényvesztés a törvényt, amely nem segíti a határon túliak otthon maradását. Az MDF-es Csapody Miklós minimum kiindulópontnak nevezte a törvényt, mely az anyaországi magyarok és a határon túli magyarok közti jogi idegenséget hivatott felszámolni. Az FKGP felszólalója, Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta: támogatják a törvényt, noha azt nem tartják teljes mértékűnek. Balczó Zoltán, MIÉP-es képviselő az MSZP ama kérésére reagált, hogy a törvénnyel kapcsolatban ne emlegessék Trianon örökségét. A képviselő szerint a két dolgot elválasztani nem lehet: ha nincs Trianon, nincs ez a feldarabolt nemzet sem. A vitát Martonyi János külügyminiszter felszólalása zárta, aki az előtte felszólalók felvetéseire reagálva elmondta: minden, törvénnyel kapcsolatos, a szomszédos országok kormányai részéről felmerülő kétség eloszlatásán fáradoznak. /Vass Enikő: Nemzeti konszenzus a státustörvényről. A magyar országgyűlés megszavazta a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Háromszéken növekvő aggodalom kísérik az Agache-perben elítélt Héjja Dezső egészségi állapotával kapcsolatos híreket. Az ügyben, mint ismeretes, 11 évi hercehurca után idén márciusban született végleges ítélet, súlyos büntetést szabva ki a vádlottakra. Az egyedül az országban tartózkodó elítélt, Héjja Dezső a közelmúltban súlyos epehólyagműtéten esett át, de egy korábbi törvényszéki véleményezés a büntetés letöltésére alkalmasnak találta. A műtét utáni helyzet nyomán a megyei rendőrparancsnok úgy nyilatkozott: 30 nappal elhalasztják a büntetésvégrehajtás megkezdését. A kialakult helyzet kapcsán a kézdivásárhelyi orvosok állásfoglalást tettek közzé: véleményük szerint Héjja teljes mértékben alkalmatlan a börtönbüntetés letöltésére. Szerintük hasnyálmirigygyulladásban is szenved, májcirózisa is van, s korábban eltört lába sem gyógyult meg. /(Flóra Gábor): Növekvő aggodalom Héjja Dezsőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Országszerte közel 14 ezer diák vett részt jún. 19-én tegnap, a képességvizsga második napján, a kisebbségi nyelv és irodalom vizsgán. Közülük 12 ezernél többen magyar, 1304-en német, 34-en szerb (Krassó Szörény és Temes megyében), 34-en ukrán (Máramaros megyében) és 78-an szlovák (Arad, Bihar, Szilágy megyében) irodalomból vizsgáztak. Pozitív változás a matematika vizsgát illetően: idén először a tételek magyar nyelvű változata is elkészült, így a diákoknak nem kell várakozniuk a fordításra. /K. E.: Képességvizsga: az idén nem kell várni a számtan tételek fordítására. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Csereművész-akció zajlik Gyergyószárhegyen, a Budapest V. kerülete Önkormányzata és Hargita Megye Tanácsa, Gyergyószárhegyi Alkotóközpont közti egyezmény alapján. E cseretábort augusztus végén a hagyományos Barátság Képzőművészeti Alkotótábor követi. Az V. Kerületi Önkormányzattal közösen aláírt szándéknyilatkozatban leszögezték, ezentúl minden évben "művészcserélnek", hiszen a Hargita Megyei Tanács Gyergyószárhegyen, a Budapesti Önkormányzat a magyarországi Rozsnyón működtet alkotótábort. Ezekre a helyszínekre kölcsönösen küldenek művészeket. Öt kolozsvári képzőművészt is vendégül láttak az idén. Aug. 28-án a (volt) Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor nyitja meg kapuit Gyergyószárhegyen. Az először 1974-ben megtartott tábornak Márton Áron püspök akkoriban huszonöt évre a gyergyószárhegyi ferences kolostort is bérbe adta. S noha ez a szerződés már rég lejárt, azóta háromszor is meghosszabbíttatott. Idén is sikerült - ezúttal négy évre szóló - szerződést kötni a kolostor rendházfőnökével, Ferencz P. Ervinnel. Az Alkotóközpont Lázár-kastélybéli, tavalyi és idei munkálatait eddig két külföldi intézmény - a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a PHARE-kuratórium finanszírozta. /Gyergyószárhegyi művészcserebere. Augusztus 28-án kezdődik a XXVII. Barátság Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./"

"Gaal György Egyetem a Farkas utcában című kötetét, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) kiadványát, jún. 18-án mutatták Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban. Az eredeti elképzelés szerint a könyv részletesen tartalmazta volna az egykori magyar egyetem működésével kapcsolatos adatokat (tanárok névsora, órarend stb.), de a levéltári dokumentumokhoz nem lehetett hozzáférni. Égly János, az EMT Kiadó képviselője szerint az egyelőre ötszáz példányban megjelent könyv jól szolgálja az egykori és jelenlegi erdélyi magyar egyetem ügyét. A könyv végigköveti az 1872 előtti erdélyi magyar felsőoktatás történelmét, a Ferenc József Tudományegyetem hetvenhárom esztendejét, a trianoni trauma utáni korszakot, a két évtizedes szegedi időszakot, a bécsi döntés utáni visszaköltözést, majd a Bolyai Egyetem egyesülésnek nevezett felszámolását. Mindazt, ami ebből a műből kimaradt, talán majd egy későbbi kiadvány pótol. /Gaal György új könyve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Németh Csaba szenátor szerint a munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. Romániában 1950-ben hozták létre a munkaszolgálatot, ahova a katonai szolgálatra alkalmas 26 év alatti fiatalokat sorozták be. A munkaszolgálat intézményét azzal indokolták, hogy a fegyveres katonai szolgálat fegyvernemeinél megengedett létszámot meghaladó korosztályfölösleget ide irányították át. Munkaszolgálatra azokat küldték, akiket akkor nem tartottak egészséges társadalmi származásúnak, meg azokat, akiket megbízhatatlanoknak nyilvánítottak: politikai foglyok, a szovjetellenes háborúban részt vett tisztek, altisztek, papok fiait és nagyszámú értelmiségi, kisiparos és kiskereskedő szülők gyerekeit. A munkaszolgálatosok nem sorolhatók az etnikai alapon üldözött személyek közé, mert soraikban románok és nemzeti kisebbséghez tartozók egyaránt voltak. Ez lényegében kényszermunka volt. Naponta 10-14 órát dolgoztak, a kötelező napi munkanorma jóval meghaladta egy 20-25 éves fiatal fizikai képességeit, alacsony tápértékű élelemmel táplálkozhattak. Nem volt védőöltözet és védőfelszerelés, nem létezett orvosi ellátás. A munkaszolgálatot hivatalosan 1961-ben törölték el. Németh Csaba szenátor öt szenátortársával együtt törvénytervezetet készített, amelyet 2000 augusztusában benyújtott. A szenátus ezt tavaly októberben elfogadta. A tervezet szerint minden munkaszolgálatban letöltött hónap után havonta 12 000 lejt kapnának az erre jogosultak. Az elhunytak után özvegyeik, ha nem kötöttek új házasságot, a kárpótlás felét öröklik. A volt munkaszolgálatosok továbbá utazási kedvezményben részesülnének, előnyt biztosítanának számukra a telefon beszerelésekor és nem kellene telefon-, rádió- és televízióbérletet fizetniük. A törvénytervezet jelenleg a képviselőházban van, ahol a sorsa nemigen alakul kedvezően, hiszen az emberjogi szakbizottság meg a kormány álláspontja elutasító volt. /Magyar Balázs: Németh Csaba szenátor, a felsőház munkaügyi és népjóléti bizottságának tagja szerint: A munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./"

"Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, egyes elemzők árnyaltabban fogalmaznak. Emil Hurezeanu /a Deutsche Welle munkatársa/ szerint helyre kell állítani a Románia és Magyarország közötti megbomlott kényes egyensúlyt. Smaranda Enache úgy véli, a státustörvény elleni kampány veszélybe sodorhatja Románia NATO-tagságát. Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint a státustörvény beleillik a kisebbségvédelem európai logikájába. Sajnos - tette hozzá -, a romániai közbeszédben eluralkodott a demagógia, és a státustörvény kapcsán megengedhetetlen diszkriminációról beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a román állampolgárok megkülönböztetésének számos módja már létező gyakorlat. A romániai németek kedvezményesen kapnak vízumot, a szlovákok már rendelkeznek a szlovák igazolvánnyal, a horvátok éppenséggel kettős állampolgársággal, a zsidókat pedig nemzetközi szervezetek segítik. A tanulni érkező moldovai állampolgárok a román államtól ösztöndíjban részesülnek. Enache leszögezte, hogy a kormánypárt magyarellenes érzelmek felkorbácsolásával próbálja pozícióit megszilárdítani. /Bakk Miklós: Kibillent egyensúly. A státus elleni kampány árthat az országnak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./ "

"Annak ellenére, hogy a jún. 21-i román sajtó első számú témájának a magyar státustörvény bizonyult - a tucatnyi országos terjesztésű román napilap összesen 63 tudósítást, kommentárt, jegyzetet közölt e témáról -, észrevehető hangsúlyváltás történt. Adrian Nastase miniszterelnök legújabb nyilatkozatában leszögezte, hogy a román kormány nem tesz azonnali lépéseket, válaszul az inkriminált törvényre, lehetőséget adva a magyar kormánynak, hogy azt a saját szuverén térségére tegye át. "Bukarest nem kíván túl ideges lenni" - fogalmazott, s hasonló állásponton volt Mircea Geoana külügyminiszter is: Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január elsejéig - készen áll a tárgyalások és konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban van még mód a kényes pontok helyrehozatalára. /Bukaresti visszalépések státustörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök jún. 20-i sajtóértekezletén köszöntötte az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvényt, amelynek lényege: támogatni az anyaország határain túl élő magyarok identitásának megőrzését. Magyarország Romániától eltérően eljutott arra a szintre, hogy egyetlen kerettörvénybe foglalhassa mindazon kedvezményeket, melyek közül több eddig is érvényben volt. A romániai visszhanggal kapcsolatban kifejtette, hogy eltúlozták e törvény jelentőségét, ugyanis világos, hogy a romániai magyarság kérdését csakis itthon, hazai törvényekkel kell megoldani, de ezzel nincs ellentmondásban a magyar állam törekvése. A 2002. januárjától érvénybe lépő törvényt kizárólag Magyarországon alkalmazzák, és az úgynevezett igazolványok kiállítása is a magyar állam hatáskörébe tartozik - hangsúlyozta Markó Béla. Semmi különbség nincs e törvény tartalma, valamint Románia határain túl élő románok támogatási törekvése között. Markó bejelentette: maga is kérni fogja az inkriminált igazolványt. /(Szász Attila): Markó Béla kiváltaná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetőséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Mircea Geoana külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január 1-jéig - készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására. /Bukarest nem kíván "túlságosan ideges" lenni Magyarország méretezze át saját térségére a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./"

"Üzleti szempontból sikeres volt az erdélyi könyvkiadók és könyvkereskedők szereplése a budapesti könyvhéten - jelentette ki Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina könyvkereskedő cég vezetője. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója hasonlóan vélekedett. Ekkora érdeklődés még sosem volt. A legkeresettebb könyvek a helytörténeti kiadványok, a gyermekkönyvek, a szakácskönyvek és a vadászkönyvek voltak. Idén szűknek bizonyult az erdélyi kiadók két sátra. - - A mi forgalmunk idén 1 millió Ft fölött volt, s ez többnyire a két csíkszeredai kiadó, a Pro Print és a Pallas-Akadémia kiadványaiból származott - hangsúlyozta Bencze Tibor. - Ferencz Kornélia külön kitért a Harry Potter-sorozat kiadójával folytatott beszélgetésre, amelyből kiderült, hogy a sorozat négy kötete több mint 300 ezer példányban kelt el eddig, a legújabb kötet példányszáma is meghaladta a 30 ezret. A két csíkszeredai könyvkereskedő kitért arra, hogy a rendezvény sikeréhez nagymértékben járult hozzá a Kossuth Rádió. /Erdélyiek a legsikeresebb könyvhéten. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./ A könyvhéten jelen voltak könyveikkel az erdélyi s az Erdélyből elszármazó írók, s jelen volt a régió történetével. Ilyen volt Balogh László Románia története című nagy összefoglaló munkája (Aula Kiadó) vagy Romsics Ignác A trianoni békeszerződés (Osiris Kiadó). Szilágyi István nagyregénye a Hollóidő (Magvető), amely a török hódoltság korában játszódik, az Erdélyből elszármazott Bartis Attila önéletrajzi motívumokból építkező A nyugalom (Magvető), című regénye, Vári Attila Cselédfarsang (Palatinus) regénye. Kovács András Ferenc új verseskötete a Téli prézli (Jelenkor), a felismerhető jellegzetes KAF-hangvétellel. Sütő András Erdélyi változatlanságok (Kossuth Egyetemi Kiadó), címmel új esszégyűjteménnyel jelentkezett, Kányádi Sándor Virágon vett vitéz (Holnap Kiadó) című, gyermekeknek szóló gyűjteményével volt jelen. Új tanulmánygyűjteménnyel jelentkezett Kántor Lajos (Felnőnek a legkisebb fiúk, Polis), sikere volt Gaál György Kolozsvár című kultúrtörténeti kalauzának (Polis). A Mentor jelentette meg Egyed Emese monográfiáját Bartsay Ábrahám testőríróról (Adieu, édes Bartsaym), érdeklődést keltett a Molter Károly-levelezés második könyve (Argumentum-Polis) és Láng Gusztáv Dsida Jenő-monográfiája (Kriterion), valamint a Vissza a forrásokhoz című interjúgyűjtemény, amelyben fiatal kritikusok, irodalomtörténészek faggatják a Forrás első nemzedékének tagjait - életről, irodalomról. Az Erdélyi Híradó öt kötetben jelentette Méhes György válogatott műveit. A mese- és színműíróként számon tartott Méhes nemrég töltötte be nyolcvanötödik esztendejét. /Erdélyi vonatkozások a könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a román kormányfő nyilatkozatát értékelve, a Szabadságnak kijelentette: rossz jel, hogy már naponta reagálnia kell egy-egy státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatra. Leszögezte: az RMDSZ véleménye nem változott, a romániai magyarság számára hasznos a jogszabály, de jelentőségét rendkívüli módon felnagyították. Most szolidaritásra van szükség az országon belül, románok és magyarok, az RMDSZ és a román politikai erők között is. Ez a vita azonban a szolidaritást rombolja. A két kormány képviselőinek ezt a kérdést mielőbb meg kell beszélniük. A romániai magyarság számára ugyanis rendkívül fontos a státustörvény, de ugyanakkor nagyon fontos a románokkal való együttműködés, a földtörvény és a közigazgatási törvény alkalmazása, fontos a magánegyetem engedélyezése és az állami egyetemen a magyar oktatás bővítése. /T. Sz. Z.: Markó: Nem tudjuk helyettesíteni a konzultációkat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Mivel Gheorghe Funar többszöri beidézés ellenére sem jelent meg a kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki. A továbbra is tiltakozó-fenyegetőző polgármestert jún. 22-én négy, az erőszaktól sem visszariadó rohamrendőr kísérte be. A városházi alkalmazottak összecsaptak a rendfenntartókkal. - Rendőrök jöttek értem, hogy bekísérjenek. Én nem vagyok bűnöző, nem követtem el semmilyen gonosztettet, mégis le akarnak tartóztatni. Sajnálatos, hogy Kolozsvár megválasztott polgármesterével szemben így viselkednek a belügy emberei - hangoztatta Funar a rögtönzött sajtóértekezleten. Funart gépkocsiba tuszkolták, és elvitték azt a "hívét" is, aki durván meglökdöste és szidalmazta a rendőrparancsnokot. Puscas ezredes a következőket nyilatkozta a sajtónak: Gheorghe Funar polgármestert ki fogjuk hallgatni azoknak a dossziéknak az ügyében, amelyeket a sajtó és a közvélemény már ismer. Azért folyamodtunk erőszakhoz, mert számtalanszor küldtünk neki idézést, de nem tett ezeknek eleget. Az utcán trikolóros zászlóval a kezében megjelent Popa Eugen NRP-s városi tanácsos, több nagy-romániás társaságában. Egyikük, bizonyos Cheregi Ioan tartalékos ezredes, közelről szidalmazni kezdte a rendőrparancsnokot, amiért "bekísértette Kolozsvár legjobb emberét". Erre letartóztatták az ezredest. A rendőrség épülete előtt eközben gyülekeztek a Nagy-Románia Párt hívei, akik kiabálva kérték a város polgármesterének szabadon engedését. Funar a rendőrségről távozva rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: nem érti, hogyan engedte meg magának a rendőrség, hogy úgy bánjon a város polgármesterével, mint egy közönséges bűnözővel. Parancsnokukkal az élen ezért nagy árat fognak fizetni. Véleménye szerint az egész felhajtásért az RMDSZ és a Demokrata Párt tehető felelőssé, annál is inkább, mivel az ügyészt, aki a parancsot kiállította, Szőcs Sándornak hívják. - Meggyőződésem, hogy az ügynek politikai háttere van - jelentette ki a polgármester. - Csak a kolozsváriaknak okoz gondot a polgármester azzal, hogy cirkuszt rendez a városban - jelentette ki a sajtónak Adrian Nastase kormányfő. /Ördög I. Béla-Nánó Csaba: Rendőrök kísérték be Funart a kihallgatásra. Erőszakos jelenetek a polgármesteri hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Nemzeti Kisebbségi Tanács létrehozásáról döntött jún. 21-i ülésén a kormány. A létrehozott testület a tájékoztatási minisztérium keretében fog működni, a kabinet konzultatív hatáskörrel ellátott szerveként. A tanács feladata többek között a nemzeti közösségek szervezeteivel való kapcsolattartás, ezek támogatása, a kisebbségeket érintő ügyekben törvénytervezetek előterjesztése a tájékoztatási minisztérium részére. A tanács létrehozása azt szolgálná, hogy a kormány szorosabb kapcsolatot tarthasson fenn a nemzeti közösségek szervezeteivel a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó előírásainak minél hatékonyabb alkalmazása érdekében. Ezáltal lehetőség kínálkozik arra is, hogy a kormány jobban megismerje a nemzeti közösségek gondjait és operatív döntéseket hozzon a kisebbségeket érintő ügyekben. A Kisebbségi Tanácsban a parlamentbe bejutó kisebbségek három-három képviselője vesz részt. A testület negyedévenként ülésezik. A kormányhatározat életbe lépése után tizenöt napon belül a tanács összeül, hogy kidolgozza és elfogadja saját működési szabályzatát, amelyet a tájékoztatási miniszter hagy majd jóvá. /Megalakult a Nemzeti Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 22-én tartották Sepsiszentgyörgyön, a főiskolán a végzős menedzsment szakosok írásbeli záróvizsgáját, három év szaktantárgyaiból. A végzősök szakdolgozatukat jún. 23-án fogják megvédeni. A két tagozat - magyar és román - hatvanas létszámmal indult, s ebből 51-en végeztek. Domokos Ernő főigazgató, a második végzős évfolyam erősebb, mint a korábbi, tavaly a 60-ból 41-en vizsgáztak sikeresen. A főiskola a végleges akkreditációs feltételeknek igyekszik eleget tenni. A közigazgatás szakon idén végez az első évfolyam. /Sepsiszentgyörgyi főiskola: kiröppen a második évfolyam. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./"

"A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt tüntette ki a Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával. Az alapítvány vezetősége a kitűntető címmel Tempfli József kisebbség-védelmi tevékenységét, a romániai magyar közösségért kifejtett több évtizedes munkásságát ismerte el. Az elismerést június 24-én, vasárnap, ünnepélyes keretek között adják át Tempfli Józsefnek Kisvárdán, ahol a helyi MDF-szervezet 1989-ben hozta létre az alapítványt. Az egyéni díjat eddig politikusok, tudósok és művészek kapták, az idén első alkalommal ítélték oda egyházi személyiségnek. /Tőkés-alapítványi díj Tempfli Józsefnek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./"

"A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Nagy-Románia békés úton történő megteremtéséről és Erdély Magyarországgal szembeni megvédéséről beszélt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke jún. 23-án Bukarestben, a párt fennállásának tízéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A pártvezér kitért a magyar státustörvényre, amely véleménye szerint egyet jelent azzal, hogy Magyarország hadat üzent Romániának. - Fegyvert ragadunk és megvédjük Erdélyt - nyugtatta meg híveit Tudor, hozzátéve, reméli, "idáig nem jutnak el a dolgok". A hallgatóság felállva, ütemes "egység" jelszó skandálásával ünnepelte Erdély megmentőiként a pártelnököt, valamint az NRP főtitkárát, Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. /Vadim Tudor prédikációi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./ Corneliu Vadim Tudor fényes politikai pályafutásáról készülő filmet is bemutatták az ünnepségen. Felszólalt maga a pártelnök is, kifejtette, hogy céljuk "békés úton elérni Nagy-Románia megteremtését, az egyesülést Moldáviával". A státustörvénnyel kapcsolatban hangoztatta: a magyarság megint az első számú közellenség (Nagy)Romániában A Nagy-Románia Párt öt cikkelyből álló "törvénytervezete" szerint a magyarságigazolvánnyal rendelkezők nem tölthetnek be köztisztségeket Romániában, ugyanis kettős állampolgárságúaknak tekintendők. Továbbmenve "külföldi állampolgárnak tekintendők mindazon személyek, akik élni akarnak a magyar státustörvényben foglalt kedvezményekkel". Továbbá azok a vállalatok, amelyek a státustörvény értelmében kedvezményekhez jutnának, ezután csak külföldi vállalkozásként működhetnének. A törvénytervezet "feloszlatna és alkotmányellenes cselekedetért ítéltetne el minden olyan szervezetet, amely magyarságigazolványokhoz szükséges ajánlásokat bocsát ki." /Bogdán László: A prédikációtól a diszkriminációig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./ "

"Napvilágot látott a Szikra, a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium /Gyulafehérvár/ diáklapjának legfrissebb, májusi száma. A Szikrát az iskola tanulói írják-szerkesztik-tördelik tanáraik segítségével. Baróti László iskolaigazgató ebben a számban a zene atyjának számító Arezzói Guidóról írt. Beszámoló található a diáklapban az iskola kórusának székesfehérvári látogatásáról. /(sch): Kisszeminaristák szócsöve. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./"

"Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./"

"Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./"

"Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Székelyudvarhelyen, júl. 7-15-én nemzetközi tánctábort és zenei találkozót szervez a Zene- Tánc-Mozgás Kulturális Egyesület, abból a célból, hogy a magyarság fiataljai megismerhessék egymás zenei és tánckultúráját, tanuljanak egymástól. Cél továbbá a kulturális hagyományok megismerése, ápolása, tapasztalatcsere, új kapcsolatok és barátságok kialakítása. Különböző táncok lesznek: néptáncok (tiszaháti, hevesi, erdélyi, moldvai, csángó, kárpátaljai, felvidéki), népek táncai (görög, ír népi, skót, zsidó körtáncok), társasági társastáncok (rumba, cha-cha-cha, keringők, salsa), modern táncok (bingo, summer dance). /Nemzetközi tánctábor és zenei találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Jún. 24-én, vasárnap tartották Magyardécsén a falutalálkozót és a cseresznyemajálist. Fekete János magyardécsei református lelkész köszöntötte a falu lakóit, a magyarországi vendégeket és a meghívottakat. A magyardécsei óvodások és iskolások hagyományőrző műsort mutattak be. Az idősek dalárdájának fellépése után Márton Árpád tanár a település történetéről tartott előadást. /Nánó Csaba: Ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

"Alig egy hónapja mutatták be az Ott, ahol zúg az a négy folyó c. könyvet, máris utánnyomást rendeltek belőle, mert mind egy szálig elfogyott. Kiderült, hogy a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közös kiadásában napvilágot látott, a trianoni békediktátumról szóló, s annak több dokumentumát közlő könyv több, mint hiánypótló; szerzői, Kereskényi Gabor, Danku Pál, Thoroczkay Sándor és a többiek maguk se gondolták volna, hogy a téma iránt ilyen nagy a kereslet. /Sikerkönyv az Ott, ahol zúg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Goran Persson, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó svéd miniszterelnök Romániába látogatott. Jún. 24-én Bukarestben kijelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül kapcsolatba lép a magyar külügyminiszterrel a státustörvény elfogadását követő helyzet tisztázása érdekében. Persson leszögezte: az Európai Unió tagállamainak és a tagjelölteknek egyaránt előzetes konzultációk után kell döntéseket hozniuk, hogy ne okozzanak gondot a többi államnak. A svéd kormányfő azzal a céllal érkezett vasárnap a román fővárosba, hogy aláírja a Svédországgal szemben több mint fél évszázada fennálló román államadósság rendezéséről szóló megállapodást. /Goran Persson felkeresi Martonyi Jánost státustörvényügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"