"Kónya-Hamar Sándor interpellált Adrian Nastase miniszterelnökhöz azon állampolgárok ügyében, akiket 1944. augusztus 23-a után etnikai alapon deportáltak Erdélynek mind az északi, mind a déli részéből, de nemigen kárpótolják őket. Pedig ezeket az akkori fiatal fiúkat sok esetben román tisztekre cserélték ki, így kerültek hosszú évekre Oroszországba. A legtöbb magyar áldozatnak nem volt semmiféle dokumentuma, ezért sok tanúvallomást nem fogadtak el. Az RMDSZ tanácsára az érintettek írtak a hadügynek és a belügynek is. Olyan válaszok érkeztek azonban, amelyekben tagadták még e táborok létét is. Annak ellenére, hogy az 1944-es Hivatalos Közlönyben benne van e táborok működési szabályzata és jogi megalapozottsága. Földváron például haláltábor volt, időközben előkerült az itt elpusztultak listája, a helyi polgármesteri hivatal megőrizte az anyakönyveket az elhaltakról. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő A kormányfőtől várja a választ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Máthé Éva legutóbbi írásában (Ki írta a forgatókönyvet? - Romániai Magyar Szó, 2001. május 17.), politikai ellenszenvét a "függetlenség" csomagolópapírjába bújtatta. Ami a Kossuth Rádiót illeti, Máthé Éva arról nem szólt, hogy az MDF után hatalomra jutó MSZP és SZDSZ legalább akkora tisztogatást végzett a közszolgálati médiában, ha nem nagyobbat, mint elődje. A továbbiakban Máthé Éva azt írja: "Magyarország ismét parlamenti választás előtt áll. A sajtó nagyobbik része - FIDESZ- olvasatban - "pofátlanul" független." A "függetlenben" már korántsem biztos, írta Pászkán Zsolt. Egyrészt azért, mert önmagukat legtöbbször "ellenzékiként" határozzák meg, mely eleve kizárja a függetlenség lehetőségét. Baloldali elkötelezettségüket azzal magyarázták, hogy a "független" sajtó az a mindenkori hatalommal szembeni ellenzékiséget jelenti. Csakhogy, a baloldali kormányzás idején erről mintha megfeledkeztek volna! A magyarországi kereskedelmi adók függetlenséggel nem vádolhatók. Máthé Éva szerint: "Tények: 1. A FIDESZ mindenképp győzni akar 2002-ben. 2. A sajtó döntő többsége nem akar neki behódolni. És e független sajtó mögött multinacionális cégek állnak, és velük együtt sok pénz." Frei Tamás elkövetett egy szakmai hibát. Frei Tamás "mentsége", hogy olyan sajtó-közegben mozog, ahol ez a kérdés nem számít vétségnek. Azonban "Kocsi Ilona esetétől Sz. Nagy Csabával" után, már nehéz büntetlenül uszítani. Juszt László azon kínlódása, hogy a FIDESz-t belekeverje ebbe az ügybe, még jobban rávilágít arra gyűlölködő hisztériára, melybe a baloldali és a "liberális" sajtó belelovalta magát. /Pászkán Zsolt, Budapest: Milyen forgatókönyvet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"A kolozsvári Református Kollégiumban igazgatója, Székely Árpád arról számolt be, hogy idéntől három osztályt indítanának. Most a bukaresti engedélyre várnak. Kiegyensúlyozott kerettantervet készítenek, amely lehetőséget teremt mind a humán, mind a reál tantárgyak elsajátítására. A hangsúlyt továbbra is az egyházi tantárgyakra fektetik, hiszen elsődleges céljuk, hogy végzőseik a teológiai, vallástanári, kántori vagy a diakóniai pályát válasszák. Bentlakásuk van, és ösztöndíjjal támogatják az anyagi gondokkal küszködő tanulókat. Ősztől Kolozsváron is indul a diakonisszaképző. A tanügyi törvény értelmében a posztliceális képzés fizetéses rendszerben folyik, a 2000. évtől az egészségügyi posztliceális osztályokban is. /Papp Annamária: Várja gólyáit a Református Kollégium. Bíznak az egyházi nevelésben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"

"Három magyarországi intézmény: az Országos Széchényi Könyvtár, a nyíregyházai Bessenyei György Főiskola és a nyírbátori önkormányzat adta össze azt a mintegy 3000 kötetet tartalmazó könyvajándékot, amit a Szatmárnémetiben levő magyar tanítóképző főiskola kapott nemrég. Ezzel alapozzák meg a két éve indult felsőoktatási intézmény leendő könyvtárát, amelynek további gyarapításához más, köztük természetesen erdélyi magyar intézmények, alapítványok és kultúraszerető vállalkozók adományait is várják. Végh Béla, a főiskola magyar irodalom tanára elmondta: a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozataként működő intézetet jelölték ki az országrész (elsősorban Szatmár és Máramaros) magyar pedagógusait továbbképző központjául, s ezért is szükségük van egy jól ellátott könyvtárra, benne sok-sok szakirodalommal. A főiskolát rövidesen rákötik az internetre, ami megkönnyítheti és felgyorsíthatja a tanintézettel kapcsolatos információcserét. /(Sike Lajos): Háromezer könyv ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"A közép szélsősége - az új fasizmus (Mittfältsextremismen - den nya fascismen) címmel közölte a legnagyobb svéd országos napilap, a független Dagens Nyheter Tamás Gáspár Miklós cikkét május 22-i számában. Ebben TGM Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Berlusconival és Haiderrel rokonította, azt állítva róla, hogy jobboldali értelmiségiek egy csoportjával új állami politika kialakításán dolgozik. A cikkíró szerint mindhárom említett politikus egy újfajta "kizárásos" politika képviselője. Tamás Gáspár Miklós Orbánék politikáját "posztfasizmus"-nak nevezte. Amelynek nincs szüksége Führerre, egypártrendszerre és SS-re, amelyik a "politikai középre" alapoz, a tehetősekre, vagyis az "önzők"-re és a rasszistákra. Ennek a politikának, melynek - Tamás szerint - bűntársai a mai globális kapitalizmus, eszközei, melyek irányítanak és amelyekkel sakkban tartják azokat, akik magasabb bérért és jobb munkakörülményekért harcolnak, a tőkeáramlás meg a Nemzetközi Monetáris Alap. /(Gergely Tamás, Stockholm): Mit ír TGM a legnagyobb svéd napilapban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Május 18-án Szatmárnémetiben tanácskoztak a Kárpát-medence magyar közművelődési ernyőszervezetei. Összeállították a kárpát-medencei művelődési eseménynaptárt és kérték a köz- és magánalapítványok kuratóriumait, hogy kiemelt módon támogassák az eseménynaptárban szereplő rendezvényeket. - A résztvevők elhatározták, hogy kialakítják a kárpát-medencei magyar közművelődési mozgalom koordinációját. A koordinációs munka megszervezésére és ellátására a jelenlevők felkérték a Határon Túli Magyarok Hivatalát. - A testület elhatározta, hogy évenként más-más régióban tanácskozik, s ennek keretében elfogadják a következő évi eseménynaptárt, ajánlásokat tesznek a kulturális stratégia végrehajtását illetően, és elkészítik közös pályázataikat a kárpát-medencei méretű rendezvényekre vonatkozóan. A tanácskozó testület kinyilvánította szándékát, hogy várja további szervezetek csatlakozását a kezdeményezéshez. (Kelemen László Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Kötő József EMKE, Pillich László Heltai Alapítvány, Fodor István Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Balogh Ferenc Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Pomogáts Béla Magyar Írószövetség, Kramarics Dóra Magyar Kultúra Alapítvány, Földiák András Magyar Művelődési Intézet, Göncz László Muravidéki Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, Beder Tibor Székelyföldi Magyarok Társasága, Dudás Károly Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) /Közművelődési ernyőszervezetek zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./"

"Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

"Máj. 22-én a képviselőház leszavazta a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők az indítvány mellett (52), az RTDP és az RMDSZ ellene (157) voksolt, míg a Nagy-Románia Párt (56) tartózkodott. Az RMDSZ részéről Vida Gyula képviselő fejtette ki a frakció álláspontját. Mint fogalmazott, az indítványnak jelzésértéke van a kormány felé és azt sugallja, hogy ajánlatos odafigyelni a napi eseményekre. /Leszavazták az egyszerű bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere hajthatatlan marad: nem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvénynek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó előírásait. Ugyanakkor azt szeretné, ha - a törvénnyel ellentétben - a városi tanácsosok lemondanának a különböző önálló vállalkozások vezetőtanácsában betöltött tisztségükről. Máj. 23-án Kolozsváron Ionel Flesariu, a közigazgatási minisztérium államtitkára közel egy órán át ecsetelte az új törvény bizonyos előírásait. A tanácsosok egyes tisztségeinek összeférhetetlenségéről kifejtette: a városatyák megtarthatják a vezetőtanácsokban betöltött tisztségeiket, hisz a két tisztség közötti összeférhetetlenség csupán a 2004-ben megválasztott tanácsosokra érvényes. A prefektus figyelmeztette Funart: nem a törvény értelmezésének megvitatásáért gyűltek össze, hanem kérdéseket lehet feltenni. - Figyelmeztetem Önt, hogy nem 1989 előtt élünk, amikor értékes útmutatásokat adtak. Az az idő lejárt - mondta Funar polgármester. Vasile Soporan prefektus emlékeztette a polgármestert Kolozsvár gazdasági és szociális mutatóiról: 11% munkanélküliség (az 1996-os 8%-hoz képest), a város lakosságának 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a külföldi befektetések elkerülik a várost. - Remélem, hogy Kolozsvár elérkezett a normalitás eléréséhez szükséges érettséghez és az új törvény nem gerjeszt újabb feszültségeket - mondta Soporan. /Kiss Olivér: Kolozsváron egyelőre nem alkalmazzák a helyhatósági törvényt indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint 1992-2000 között a magyar nemzetiségű kolozsváriak születési aránya 13,64%, az elhalálozási ennek kétszerese, azaz 26,93% volt. Véleménye szerint ez világosan jelzi "a magyar nemzetiségű kolozsváriak természetes úton történő csökkenését". Ehhez még hozzáadódik több ezer kivándorolt is. Adrian Nastase kormányfőhöz intézett nyílt levelében Gheorghe Funar Ionel Flesariu közigazgatási államtitkár tisztségéből való felmentését kérte, azzal indokolva: a politikus a "bécsi diktátumot követő magyar megszállás idejéből származó" helységnévtáblák elhelyezését szorgalmazta. - A helyi közigazgatási törvényben előírt kétnyelvű feliratokat azokon a településeken lehet alkalmazni, ahol a kisebbségek száma az 1992-ben végzett népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot - nyilatkozta máj. 23-án Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Egyetlen hiteles okmány az Országos Statisztikai Hivatal által 1992-ben kibocsátott népszámlálási adatokat tartalmazó okirat. /Magyar születési statisztika a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 23-án Budapesten hét országgyűlési bizottság tárgyalta, 24-én további két bizottság tárgyalja a státustörvényhez benyújtott módosító indítványokat. A 131 indítvány többségét a bizottságok elutasították. A javaslatok jó része arra vonatkozik, hogy miként lehet javítani a törvény alkalmazását - foglalta össze Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. - Ezek közül néhány bekerülhet a törvénybe, többségük viszont a végrehajtó rendelkezésekben kell, hogy testet öltsön. A végrehajtás során a jó javaslatokat még mindig be lehet építeni. Szabó Tibor több parlamenti bizottságban - köztük a külügyi bizottságban - képviselte a kormány álláspontját a vitában. A külügyi bizottság elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) azon javaslatát, hogy ombudsman felügyelje a határon túli magyarok ügyeit. A döntés után Tabajdi Csaba MSZP-képviselő az MTI-nek kijelentette: "ez az elutasítás meghatározza majd, miként szavaz az MSZP-frakció a törvényjavaslat végszavazásakor." Szabó Tibor elmondta, úgy érzékeli, a törvénnyel kapcsolatban továbbra is fennáll a nemzeti konszenzus. Összességében a nemzeti konszenzus továbbra is fennáll egy párt, az SZDSZ kivételével, mely eleve kijelentette, hogy nem támogatja a törvényt. /Gazda Árpád: Alig módosul a státustörvény. A bizottságok előtt a módosító javaslatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ A kormány képviseletében jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke csak 9 módosítást támogatott. Elmondta azonban: a kabinet 32 további indítványról fontolgatja, hogy javított megfogalmazásban, kapcsolódó módosítóként támogassa. A bizottság egyetértett többek között Kelemen András (MDF) javaslatával, amely szerint a magyar igazolvány ajánlása a kérelmezőnek a magyar nemzethez, nem pedig a magyar nemzetiséghez tartozását tartalmazza. Elfogadta a bizottság Tabajdi Csaba (MSZP) és más szocialista képviselők indítványát is, amely alapján a magyar igazolvány érvényességi ideje 18 és 60 év közötti személy esetében az eredetileg tervezett öt év helyett tíz év lehet. Elfogadták Pósán László (Fidesz) indítványát, hogy a támogatási rendszer egészének koordinálása céljából központi nyilvántartást kell vezetni. Támogatta a testület az európai integrációs bizottság módosító javaslatát is, amely hangsúlyosabban kívánja a közösségi jog elsőbbségét kifejezni a státustörvénnyel kapcsolatban az EU-csatlakozás után. A testület elvetette Bauer Tamás (SZDSZ) 28 pontból álló módosító csomagját is, amely többek között feleslegesnek tartotta a magyar igazolvány bevezetését, és kiterjesztette volna a törvény hatályát a nyugati államokban élő magyarságra is. Szent-Iványi István frakcióvezető elmondása szerint a határon túli magyarok támogatását hatékonyabban szolgálná az a közalapítványt, amely a jelenleg működő sok intézmény helyett jönne létre. Ez a közalapítvány évente 15 milliárd forintból gazdálkodna. /Státustörvény. A magyar nemzethez tartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./"

"Az erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások szétosztása átláthatóan és az RMDSZ minimális beleszólásával történik, érkezzenek azok a budapesti Illyés Közalapítványtól, vagy máshonnan. Ami a bukaresti Kisebbségi Tanácsot illeti, ezzel kapcsolatban a román törvényeknek megfelelően járnak el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezzel ragált a Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, Jakab Istvánnak a Szabadságban megjelent kijelentéseire, aki szerint a támogatások elosztása néhány RMDSZ-vezető kiváltsága, a civil szféra pedig kiszorult a döntésből. Takács elmondta: a pályázatok elbírálása a szaktestületek dolga, az Illyés által öt év alatt Erdélyre leosztott közel 1 milliárdos keret csupán 0,02 százalékának javasolt más rendeltetést az öt tagú alkuratórium. Az öt tagú alkuratórium - Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető, Tőkés László tiszteletbeli, Dézsi Zoltán (ex) SZKT és Kelemen Hunor SZET-elnök - felülbírálhatja a szaktestületek véleményezését. Ezzel a jogával az alkuratórium csak néhányszor élt. A szaktestületekre jutó pénzek meghatározására mindig is a szaktestületi vezetők részvételével történt. Leszámítva 2001-et, amikor - mondotta Takács Csaba - felgyorsultak az események, és idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Ezért az alkuratórium az előző évi, a szaktestületi vezetőkkel egyeztetet kereteket javasolta a kuratóriumnak, amely végül kétharmadában módosította ezt a javaslatot. - Ami az ifjúsági szaktestületet illeti: 1999-ben, mint ahogy 2000-ben is, a rendelkezésre álló összeg több mint nyolcvan százalékát a MIT által delegált öt szervezet vitte el. A fennmaradó 18 százalék azokra az ifjúsági szervezetekre maradt, amelyeknek nincs képviselőjük a szaktestületekben. Az alkuratórium ez ellen emelt szót, és kérte az ifjúsági szaktestület kibővítését regionális szempontok figyelembevételével. Takács Csaba alaptalannak tartja azt az aggodalmat, miszerint a civil szférát mellőznék a különböző támogatások megítélésekor. - A magyarországi költségvetési támogatások, a különböző minisztériumi támogatások évente megközelítőleg 3 milliárd forintot jelentenek, amely a civil szervezetek képviselőinek - meghívásos alapon történő - véleményezése alapján oszlik szét. /Székely Kriszta: Nem a civil szféra, hanem az RMDSZ szorult ki a pénzosztásból? Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"Első alkalommal részesülnek általános beiskolázási támogatásban azok a kisdiákok, akik romániai általános iskolák magyar tannyelvű osztályaiban kezdik a tanulást - közölte Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége főtitkára. Az Apáczai Közalapítvány az idei tanévtől hirdette meg beiskolázási pályázatát a magyar tanítási nyelvű osztályokban tanulmányaikat megkezdő első osztályos diákok iskolakezdésének támogatására. Valamennyi gyermek, aki a romániai közoktatási hálózatban magyar tannyelvű osztályba iratkozik, részesül a magyarországi általános iskolákra vonatkozó tankönyvnormatíváknak megfelelő 2390 forint összegű támogatásban. A megszabott keretből egységes segédkönyv- és tanszercsomagot állítanak össze, ezt kapják meg az arra jogosultak. A pedagógus szövetség főtitkára szerint az utóbbi években Romániában 12 ezer volt a magyar tannyelvű első osztályokba iratkozók száma, s reméli, ez a szám eléri a nyolc-tíz évvel ezelőtti 14 ezret. /Oktatási támogatás a határon túlra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ A családok nem a pénzösszeget, hanem a csomagot kapják meg, tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Rendkívül nagy munka vár rájuk, de munkatársai felkészültek a támogatás odaítélésére, a csomagok szétosztására. /Ösztönözni a szülőket is. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./"

"Máj. 24-én magyar-román szakértői konzultációt tartottak Budapesten a státustörvényről. A román fél különböző technikai-gyakorlati és elvi kérdésekre szeretne választ kapni: milyen alapon állítják fel román területen és miként működnek majd a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlásokat megfogalmazó irodák? A két ország a közelmúltban állapodott meg az idénymunkások és a gyakornokok kölcsönös alkalmazásáról. Romániában úgy látják, hogy ebben a megállapodásban az etnikai alapú megkülönböztetés veszélyét hozza majd a készülő státustörvény. A lapok szerint Románia felkérte az Európai Uniót és az Európai Tanácsot a készülő magyar státustörvény véleményezésére abból a szempontból, hogy ez mennyire tekinthető eurokonformnak. A bukaresti Adevarul brüsszeli forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az Európai Bizottság "nem nézi jó szemmel" a készülő magyar törvényt és az ezzel kapcsolatos észrevételeit hamarosan Budapest tudomására hozza. A román delegáció minden bizonnyal kiegyensúlyozott álláspontot képvisel majd a budapesti tárgyalásokon, hogy Romániát ne lehessen bevonni egy másik állam belpolitikai játékaiba, de erre késztetik a két ország közötti jó politikai kapcsolatok is" - állította a román lap. /Magyar-román konzultációk a státustörvényről Adevarul: Brüsszel "nem nézi jó szemmel" a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Máj. 23-án a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióbeli szakértők találkoztak Temesváron. A tárgyaló felek elsősorban a három szomszédos megye közötti kommunikációs csatornák helyreállítására koncentráltak. Szükségesnek tartják a következőket: Szeged-Temesvár vasúti összeköttetés helyreállítása, a Kiskunfélegyháza-Szeged-Csanádpalota -Arad-Lugos autópálya-szakasz megépítése, a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő kiépítése, kamionforgalom lebonyolítása céljából, a Temesvár -Szeged-Újvidék közötti folyami közlekedés helyreállítása. /(Pataki Zoltán): Eurorégiós szakértői találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"

"Európa visszavárja a csángókat, jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő Sepsiszentgyörgyön máj. 24-én tartott sajtótájékoztatóján, Sógor Csaba RMDSZ-szenátor és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke társaságában. A Reform Tömörülés negyedik kongresszusának előzeteseként szolgáló rendezvényre egy pozitív fejlemény adott alkalmat: a napokban az Európa Tanács Állandó Bizottságának asztalára került egy részletes dokumentum a moldvai csángók helyzetéről, azt a testület elfogadta, és ajánlásait Románia számára kötelező érvényűnek tekinti. Szilágyi Zsolt szerint a továbbiakban minden azon múlik, hogy a román állami intézmények képesek lesznek-e a közember és a konkrétumok szintjén kezelni e problémát. Az RMDSZ politikusai, ezen belül a témakörben eddig is sokat tevő Reform Tömörülés reprezentánsai józan gondolkodású szövetségeseket keresnek a hazai politikai élet többségi szereplői között, akik Románia Európához való közeledését szorgalmazzák. Bartha András jelezte: helyi szinten elsősorban az Erdélyben vagy Magyarországon tanult, az anyaországban munkát vállaló, majd hazatérő fiatalokra számítanak. /"Európa visszavárja a csángókat"... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Román-magyar viszonyban feszültséggóc éppen elég, a magyar egyetem kérdésétől a státustörvényig. Ezek között van a csángókérdés tisztázatlansága. Máj. 23-án tárgyalta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága a csángókérdést, s a testület elfogadta Tytti Isohookana finn képviselő asszony csángóhelyzetről készített jelentését. Gheorghi Prisacaru kormánypárti szenátor ellenvéleményt fogalmazott meg, eljuttatva azt az ET illetékes bizottságához. Frunda György kifejtette: "az ET-képviselők szemében nacionalistának tűnhetnek az ellenjelentés kidolgozói!" /Bogdán László: Etnikai vagy kulturális kisebbség?! - a csángókérdés útvesztője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./"

"Máj. 24-én rendőrök keresték fel Kézdivásárhelyen Héjja Dezső elítéltet, és tudomására hozták, hogy Bukarestből megérkezett a nevére szóló letartóztatási parancs, közölték vele, hogy a megyei rendőrség fogdájába kísérik. Az elítélt súlyos közúti baleset nyomán ágyhozkötött beteg, időközben rosszul lett, s kórházba került. Az öt elítélt közül csak Héjja Dezső él az országban, a többi négy külföldön ismeretlen lakhelyen tartózkodik. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia közölte, hogy a többi elítéltet az Interpol segítségével kísérelik meg hazahozni. (Iochom): Agache-ügy. Letartóztatási parancs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./"

"Máj. 24-én megkezdődtek Kolozsváron az Apáczai-napok. Köszöntő beszédében Wolf Rudolf igazgató elmondta: Az Apáczai-napokat tizenegyedik alkalommal szervezik meg. Az idei Apáczai-napok egyik újdonsága: az iskola dísztermét sikerült úgy átalakítani, hogy ott a jövőben állandó tárlatokat lehessen rendezni. Elsőként dr. Rácz-Fodor Sándor fotókiállítását tekinthetik meg. Az iskola már megtalálható a világhálón. A diákok több előadással is készültek: a VII. B osztály tanulói Szilágyi Domokos Liána című színjátékát adták elő, majd The Queen and Mr. Shakespeare angol nyelvű előadást játszották el. /Megkezdődtek az Apáczai-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Szászrégen városa is tisztelgett a száz esztendeje születetett Németh László emléke előtt. Május 23-án a Kemény János Művelődési Társaság meghívására kolozsvári vendégek idézték az író munkásságát: Cseke Péter egyetemi tanár a Korunk legfrissebb, Németh Lászlónak szentelt számát mutatta be, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője kiemelte, hogy Németh Lászlót olvasni élmény, esszéi pedig egyfajta lexikonként is minősíthetők, hiszen alig van olyan fejezete a művelődéstörténetnek, amelyről Németh László ne írt volna. Lőrincz Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának diákja az író és Tamási Áron kapcsolatáról szólt. /(sbá): Szászrégen is ünnepelt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Máj. 23-án Kolozsváron tartották az Apostrof és a Korunk folyóirat közös szervezésében a magyar-román kulturális kapcsolatrendszer előadássorozat újabb értekezletét. Elsőként Ovidiu Pecican, a Provincia folyóirat társszerkesztője tartott előadást Románok a középkorban, identitástudat és politikai cselekvés címmel. Zárszavában Tóth Zoltán munkásságát méltatva elmondta, ő is nagymértékben hozzájárult a románság középkori történelmének felderítéséhez. Dávid Gyula Tóth Zoltán munkásságát méltatta, aki az 1956-os forradalom áldozata lett. Végül kötetlen beszélgetés alakult ki a nacionalizmusról. /Borbély Tamás: Nacionalizmus a harmadik évezredben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"A kolozsvári természettudományi szakos tanárok immár harmadszor rendezték meg a Xantus János természetismereti vetélkedőt. A Kolozsvár melletti Gorbó völgye volt. A szeles, hideg idő ellenére 34 csapat jelentkezett a döntőre. /Vörös Alpár: Xantus János természetismereti vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"A hét végén az erdélyi és partiumi református kollégiumok igazgatói, vallástanárai és osztályfőnökei tanácskoztak a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban. A tanácskozáson a jelenlévők megvitatták a kollégiumok közös problémáit, kidolgozták az egyházi érettségi programot, meghatározták a református iskolákban zajló nevelő-oktató tevékenység feladatait. A rendezvényen részt vettek magyarországi vendégek is, továbbá a szentendrei Református Gimnázium tanárai, akik azért látogattak Kézdivásárhelyre, hogy testvériskolai kapcsolatot hozzanak létre a két tanintézmény között. /R. M.: Református kollégiumok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./"

"Május 18-19-én tartották a Bod Péter Tanítóképzőben (Kézdivásárhely) a hagyományos iskolanapokat. Ez alkalommal egy tárlat keretében Paál Elek rajztanárra, az iskola néhai igazgatójára is emlékeztek. Az öt éve felállított Bod Péter-szobornál tisztelegtek, majd Bajcsi Ildikó iskolaigazgató köszönetét fejezte ki Vetró András szobrászművésznek a szoborért, majd a Világlani és világítani-díjak átadására került sor. Az idén három tanulót jutalmaztak e kitüntetéssel. A rendezvényen közreműködött a Cantus kamarakórus, palotás táncokat mutatott be a Tanítóképző Gyöngyvirág tánccsoportja. "

"Vántsa Judit elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző könyvtár szakát, majd 2000-ben sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományegyetem könyvtár-informatika szakára. 1990-től Kézdivásárhelyen a Városi Könyvtárban dolgozik, egy hónapja pedig az intézmény vezetője. A ma könyvtárának nem csak az a szerepe, hogy dokumentumot, könyvet szolgáltasson, hanem a legfontosabb, hogy információhoz juttassa az oda betérőt, ismertette a helyzetet. A könyvtár-informatikusnak pl. nagy szerepe lehet egy helyismereti adatbázis létrehozásában. A hazai könyvtárak nagy részében az a legnagyobb gond, hogy az állományok nincsenek kellőképpen feldolgozva. A 70-es években megszűnt a felsőfokú könyvtáros-képzés, ami szakemberhiányhoz vezetett. A könyvtár műszaki felszereltség nagyon szegényes. 2001-ben elképzelhetetlen kellene hogy legyen egy könyvtár tévé, video, fénymásoló, internet nélkül. Ezek hiánya óriási hátrányt jelent számukra. -Meg kell oldani a fűtést is, hiszen a kilenc teremből csak kettő fűthető. Vántsa Judit részt vett Csíksomlyón egy tanfolyamon, ahol több erdélyi könyvtár képviseltette magát. Sajnos a résztvevő hét könyvtár (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Borszék és Kézdivásárhely) közül a legelmaradottabb, a legszegényebb a kézdivásárhelyi. Például Gyergyószentmiklós könyvtára 100 ezer kötetes állománnyal rendelkezik és tíz könyvtárosa van. Kézdivásárhelyen 60 ezer kötetre négy könyvtáros jut. /Koszti Ildikó: Emberközelben Vántsa Judit. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./"

"Máj. 19-én ért véget Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Katolikus kulturális központok a kulturális identitás és a kultúrák közötti párbeszéd keresztény szolgálatában címmel megszervezett kollokvium. Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora összegezte az elhangzottakat: a katolikus kulturális központoknak az igehirdetés szolgálatában kell állniuk. /Az igehirdetés szolgálatában. Katolikus kulturális központok tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./ Elekes András, a hangsúlyozta: a viták során nemcsak az anyagi gondok vetődtek fel, hanem elsősorban a kommunikációs nehézségekről esett szó. Ezek nem megfelelő áthidalása a vallások, felekezetek között, etnikailag szerveződő közösségek között éppen az említett sokoldalúságot zárná ki. /Véget ért a katolikus kollokvium. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Történelmi jelentősége van annak a nemzetközi konferenciának, melyet a Kultúra Pápai Tanácsa szervezett május 17-19. között Csíksomlyón. A 37 résztvevő Közép-Kelet Európa húsz országának katolikus püspöki konferenciáját képviselte. Elemezték a kulturális központoknak a katolikus identitás megőrzésében és erősítésében való szerepét. A második napot a más vallásúakkal és a nem hívőkkel való lehetséges párbeszéd különböző területeinek és módozatainak szentelték. /Mons. Dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának erdélyi tisztségviselője: Vatikáni rendezvény Csíksomlyón. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./"

" Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő jelentést készített a moldvai csángókról. Jelentésében meghatározta, hogy kik a csángók /Moldvában élő, magyar eredetű, nem homogén közösséget alkotó római katolikus népcsoport /. A csángók a magyarság egy archaikus csoportja, akik külön nemzettudattal, nyelvi sajátosságokkal, ősi hagyományokkal rendelkeznek, népművészetük és kultúrájuk pedig igen gazdag. A csángók az asszimiláció utolsó stádiumába jutottak. Népcsoportjuk évszázadok óta román többségi környezetben élt. A csángó kultúra mára a megsemmisülés peremére sodródott. A 260 ezer csángó közül mindössze 60-70 ezren beszélik a csángó nyelvjárást. Európai szintű összefogásra van szükség e műveltség megmentésére. - A legjelentősebb szaktekintélyek elfogadják a csángók magyar eredetét, valamint azt, hogy nyugat felől érkeztek Moldvába. A csángóknak saját püspökségük volt, saját püspökökkel, sokan közülük pedig fontos tisztségeket töltöttek be a moldvai vajdaság államvezetésében. A csángó nyelv a magyar nyelv egyik formája. Ez a népcsoport elszigetelődött a magyarság kulturális fejlődésétől. Legrégebbi aldialektusa, az északi csángó a késő középkori magyar nyelv számos elemét megőrizte. Az anyanyelvüket még beszélő csángók megértik a ma beszélt magyar nyelvet. A magyar nyelven sugárzó Duna TV vételére alkalmas antennák széles körű elterjedtsége is erre utal. Moldvában ma az iskolákban és a templomokban kizárólag románul beszélnek. Ennek eredményeként a csángók anyanyelvük írását egyáltalán nem ismerik. A csángók népdalai és balladái a magyar népzene legősibb rétegeinek elemeit tartalmazzák. A közelmúltig a moldvai csángók népdalai és balladái a magyar népzene legélőbb változatát képviselték. Ugyanakkor megőrizték a román népdalok és balladák néhány elemét is. 1884-ben a bákói püspökséget föloszlatták, és Bukarestben hoztak létre egy érsekséget, Iasi-ban pedig egy püspökséget. 1895-ben törvény útján tiltották be a kétnyelvű katekizmusok használatát. A csángók ma ismét énekelni szeretnék ősi vallásos himnuszaikat, ahogy ezt az 50-es évekig tették, és szeretnék elérni a magyar nyelvű misék bevezetését is. A bukaresti és a iasi-i katolikus vezetők elutasítják e kérések teljesítését. - A csángók (és szervezeteik) követelik az anyanyelven való tanulás jogának tiszteletben tartását. Az irodalmi magyar nyelv oktatásának bevezetése nem lesz ártalmas hatással a csángó nyelvjárásra, ugyanúgy, mint ahogy a hochdeutsch sem vette át a többi német dialektus helyét. /A csángó kisebbségi kultúra Moldvában. Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő jelentése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./ Az Európa Tanács kidolgozta ajánlását a csángókról. Felidézte a hasonló kérdésekben elfogadott szövegeket, jelesül a 928-as Ajánlást (1981), amely az európai kisebbségi nyelvek és nyelvjárások oktatási és kulturális problémájáról szól, az 1203-as Ajánlást (1993), amely az európai cigányságról szól, az 1283-as Ajánlást (1996), amely a történelemről és a történelem oktatásáról szól Európában, az 1291-es Ajánlást (1996), amely a jiddis kultúráról szól, valamint az 1333-as (1997) ajánlást, amely az aromán kultúrával és nyelvvel kapcsolatos. - Az európai szintű segítségnyújtás, amelynek főképp az Európa Tanács részéről kell érkeznie, minden egyes esetben igazolt, amikor egy sajátos kultúra megmentéséről van szó, így a csángók esetében is szükséges. Az Európa Tanács az anyanyelven tanulás lehetőségét a román alkotmány és az oktatási törvények szellemében kell biztosítani. Ugyanakkor a helyi iskolákban osztálytermeket valamint fizetést kell biztosítani azoknak a tanároknak, akik a falvakban dolgozva a csángó nyelvet tanítják. Lehetőséget kell biztosítani a csángó nyelven tartott római katolikus misék hallgatására a csángó falvak templomaiban, valamint arra, hogy templomi énekeiket a csángók saját anyanyelvükön énekelhessék. Pénzügyi támogatást kell biztosítani a csángó szervezeteknek, hogy saját identitásukat aktív módon kinyilváníthassák (főleg egy havi kiadvány és egy helyi rádióadó működtetése révén). A csángók egyedülálló nyelvi és néprajzi sajátosságait a megfelelő módon rögzíteni kell. /Az Európa Tanács ajánlása a csángókról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26."

"A Márton Áron Szakkollégium kutatást végzett az 1998-ban, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok körében. A kutatás során 107 egykori magyarországi ösztöndíjas hallgatóval készítettek mélyinterjút; ebből 52-t Magyarországon, 25-öt Erdélyben, 5-öt Kárpátalján, 15-öt a Felvidéken és 10-et a Vajdaságban vettek fel. Kiderült, hogy amíg 1996-ban az összes Magyarországon tanuló határon túli hallgató több mint fele részesült ösztöndíjban, 1999-ben kevesebb, mint egyharmados volt a támogatási arány. A kilencvenes évek második felében, a határon túliak létszámának növekedésével egyidőben csökkent az ösztöndíjasok aránya. Az elmúlt 10 évben javult a Magyarországon szerzett felsőfokú diplomák otthoni honosításának rendszere. Erdélyben 1995-től 2000 májusáig 560 ilyen kérelmet nyújtottak be, ebből 453 diplomát honosítottak. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Szatmár megyében a magyar anyanyelvű általános iskolások (tehát az I-VIII-beliek) 22,5 százaléka román osztályokban tanul! Ez számszerűen több mint sok, közel háromezer gyermeket jelent! Legalább 120 osztályra való iskolás, ami legalább 70-80 magyar tanítónak és tanárnak biztosíthatna állást, azaz kenyeret. Idén Szatmár megyében 57 magyar IX. osztály várja a magyar fiatalokat, több mint az elmúlt évtizedekben bármikor! Megannyi szakmát, hivatást lehet tanulni magyarul, csak legyen elég beiratkozó. /Sike Lajos: "Magyar osztályba tessék írni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Máj. 24-én a Nagyváradi Magyar Diákfesztivál keretében mentálhigiénés konferenciát szervezett a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), valamint az Albin Alapítvány. Céljuk az volt, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a diákoknak, másrészt szerették volna számba venni a Nagyváradon és környékén mentálhigiénével foglalkozó egyesületeket, alapítványokat és szakembereket. /A magyar mentálhigiénéről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./ Negyedik alkalommal szervezték meg a mentálhigiénés konferenciát. Kiderült: Nagyváradon és környékén számos szervezet a legkülönfélébb segítő szolgáltatást igyekszik nyújtani - a személyiségfejlesztő programoktól kezdve a családterápiáig, a játszóházak szervezésén, szegény családok segítésén át a hajléktalanok támogatásáig. Megállapították, hogy fontos a kapcsolattartás, elengedhetetlen egy információs központ létrehozása, létre kellene hozni egy hivatalos, bejegyzett ernyőszervezetet. /Családterápiától játszóházakig. Mentálhigiénés konferenciát szervezett a diákszövetség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"

"Január 16-án alakult meg a Kisküküllő Térségi Társulás. Borbély Emma ügyvezető elnök elmondta, céljaik között elsőrendű a területfejlesztés és rendezés lehetőségeinek kiaknázása. A régiófejlesztési céllal alakult társulás állandó kiállítással csalogatna üzletkötőket, befektetőket a Kisküküllő menti falvakba. Gyulakután és Szovátán egy-egy üzletember-találkozót is szerveztek. A Kisküküllő menti polgármesteri hivatalok képviselői találkoztak a budapesti Szent István Egyetem gazdasági karának tanáraival, diákjaival. Felajánlották az egyetemistáknak, amennyiben térségfejlesztésből írják az államvizsga-dolgozatukat, szívesen látjuk őket ebben a régióban. Amennyiben sikerül kidolgozni a stratégiát, számíthatnak a SAPARD támogatásra is. /Állandó kiállítást akarnak. Társulás a térségfejlesztési stratégiáért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./"