Július végén évről évre megtelik fiatalokkal a Szent Anna-tó környéke. Az idén sem volt ez másképp. Apró tüzek jelezték, hogy éjszakába nyúlt a vigadozás. Sokan elmentek vasárnap a szentmisére is. /Antal Ildikó: Anna-napok a tónál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

A Diaszpóra Alapítványt 1993-ban alapította Vetési László, református lelkész. A fő célkitűzés a szórványok megmentése volt, nemcsak egyházi, hanem oktatási, művelődési szempontból is. Orbán Lajos, a református teológia frissen végzett hallgatója, már 1995 óta dolgozik az alapítványnál. Elmondta, hogy az 1992-es népszámlálási adatok alapján kidolgoztak egy munkaprogramot: feltérképezték a szórványokat. 1996 nyarán a Kárpátoktól délre fekvő területeket térképezték fel teológusokból álló munkacsoportokkal. Ennek eredményeként az Erdélyi Református Egyházkerület megújította a pitesti-i és a Ramnicu Valcea-i lelkészi állásokat. 1997-ben Moldovában és Bukovinában folytatták a munkát Mindenütt nagyon nagy szeretettel és örömmel fogadták őket. Ekkor került lelkész Bákóba. 1998-ban a Bánságban dolgoztak és egészen Orsováig mentek le. Az ott összegyűjtött adatokat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adták át. Még ugyanebben az évben a szászok lakta dél-erdélyi Királyföldre látogatta, majd a Zsil völgyében rendeztek egy nyolcnapos programot, melynek keretében magyar nyelvoktatással is foglalkoztunk. Az Üzenet református lap mellékleteként megjelentettek egy kiadványt, melyben a szórványokkal foglalkoznak. Ezt minden szórványgyülekezetbe is elküldik. A szervezet anyagi támogatója az Erdélyi Református Egyházkerület és az Illyés Közalapítvány. /Diaszpóra Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Székelyzsombor első írásos emléke 1453-ból maradt fent. A falu melletti Várhegyen van a feltételezések szerint a 13. században épült Zsombori vár. Székelyzsombor, a vár, az évente itt megszervezett diáktábor története már a világhálón is megtalálható. A www.nexus.hu/szekelyzsombor honlapot a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai hozták létre, a zsombori munkatábor egykori résztvevői. Évről-évre nyáron egy hónapra magyarországi, pozsonyi, szlovákiai, holland, valamint brassói magyar és román diákok érkeznek ide. /Nyári munkatábor Székelyzsomboron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Idén második alkalommal rendezték meg a Szalárdi Napokat. Júl. 28-án ökumenikus istentisztelettel kezdődött az ünnepség. Leleplezték a második világháborúban elhunytak emlékére állított márványtáblát, majd megnyitották Kerekes Géza és Dobai Sándor képzőművészek tárlatát, futóverseny és lovasparádé zajlott a főtéren. Júl. 29-én gyermekprogramok voltak, a községházán pedig a Szalárdról elszármazottak találkoztak. Felléptek a Nyíló Akác néptánccsoport, a Silvette tánccsoport, a Tempo Klub táncosai, néptáncosok Szalárdról és a szomszédos falvakból. /Szalárdi napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Negyedik alkalommal rendeztek határon túli magyar és a magyarországi kisebbségi média szereplői számára találkozót Pannonhalmán, a bencés monostorban. Az aug. 1-4-e között tanácskozáson százhatvanan vesznek részt Horvátországból, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Burgenlandból, Vajdaságból és Szlovéniából. A találkozó fő témája: Kereszténység - kultúra - párbeszéd. /Médiatalálkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

A szórványmagyarság lélekszámának apadása észlelhető Krassó-Szörény megyében. A mintegy tízezer magyar lelket számláló megye az idei választáson elvesztette egyetlen magyar megyei tanácsosát is. Híre-hamva sincs magyar óvodáknak. Hunyad megyében sem jobb a helyzet, az idei választáson elesett Hátszeg, a hunyadi magyarság egyik legerősebb bástyája: Kásler Pál RMDSZ-es tanácstagjelöltre olyan kevesen szavaztak, hogy magyar tanácsos nélkül maradt a kisváros. Ugyanígy elesett Vulkán és Lupény is, ahol eddig volt RMDSZ-tanácsos. Fehér megyében elesett Gyulafehérvár és Tövis. Nagyenyed híres kollégiuma gyermekhiánnyal küszködik: idén felére csökkent az első osztályba iratkozó magyar gyermekek száma, így csak egy osztály indul. Idén félezerrel kevesebb szavazatot kapott Nagyenyeden az RMDSZ, mint négy évvel ezelőtt. Mindezek miatt Szabó Csaba cikkében kiemelte: ″Együtt kell mentenünk, ami még menthető, párttól, frakciótól, választásoktól és politikai múlttól függetlenül.″ /Szabó Csaba: A fekete vonal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Idén a X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. 1990 augusztusában rendezték meg először néptánc- és népzene tábort. A szervezőcsapat változatlan maradt: Szép Gyula és Németh házaspár /Attila és Ildikó/. A tíz évvel ezelőtti kezdeményezés konkrét hasznot is hozott a településnek: a főúttól félreeső Kalotaszentkirályon fellendült a faluturizmus. A Németh házaspár táncot oktatott, Szép Gyula és Bardócz Sándor a zenekart hozta össze. A harmadik táborra már 800-an érkeztek. Az 1000 lakosú településnek ez soknak bizonyult, a szervezők azóta kénytelenek korlátozni a helyek számát, általában 350 vendéget fogadtak. A külföldiek adják a résztvevők kétharmadát. Zömében magyarországiak jelentkeznek, de szép számmal van közöttük német is. A szervezők a tábor bevételből minden évben anyagi segítséget nyújtanak a helyi bentlakásos iskolának is. Idén váratlanul betoppant az erdélyi magánkiránduláson lévő Németh Zsolt külügyi államtitkár is, aki nem először fordult meg a kalotaszentkirályi tánctáborban. /Gál Mária: A X. néptánc- és népzenetábornak ad otthont Kalotaszentkirály. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Idén júl. 29-e és aug. 5-e között ötödik alkalommal rendezi meg a Kászonokban a kolozsvári Minimum Party Társaság az összművészeti alkotótábort. Az előző években a jakabfalvi Salutaris-borvíz környéke adott otthont, jelenleg a Kászonfeltíztől 5 km-re eső Tiszásfőn táborozik a népes társaság: 120 egyetemista, köztük budapesti zenészek, győri filmesek, bukaresti fotóművészek, képzőművészek, építészek, színészek vesznek részt a műhelytevékenységekben, melyeket közismert művészek vezetnek - tájékoztatott a tábor főszervezője, Korodi Szabolcs. Gáspárik Attila színész és Szabó Attila rendező a színházi műhelyeket, Starmüller Géza, a képzőművészeket, Radu Igazság a fotósokat, Hartyándi Jenő a filmeseket irányítja- Tábori újság és rádió tudósítanak a nap eseményeiről. /Kristó Tibor: Minimum Party a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

Júl. 28-29-én három központi román lap közölte: Eckstein Kovács Péter szenátor tusnádfürdői beszédében azt állította, hogy a romániai magyarság 50, 52, illetve 57 százalékban támogatja azt az elképzelést, miszerint az RMDSZ ″minden áron″ kormányon maradjon. Dr. Neményi Ágnes feltette a kérdést: ha a választást Iliescu pártja, az RTDP nyeri meg, minek alapján jelentette ki a honatya a fenti támogatottságot? /Dr. Neményi Ágnes: Aktuális gyorskérdés az olvasótól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ A kérdésre válaszolt Eckstein-Kovács Péter. Tusnádfürdői felszólalásában Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés elnökének azon kijelentésére válaszoltam, miszerint az RMDSZ jelenlegi vezetőségének néhány posztkommunista érzelmű tagja akár a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) is szövetkezne, csakhogy kormányon maradjon. Eckstein-Kovács Péter idézte az Erdélyi Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ által 2000. május-júniusában végzett felmérés adatait, amit az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének megrendelésére készítettek. Eszerint a megkérdezettek 52,3 százaléka úgy vélekedett: függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat, az RMDSZ-nek részt kell vennie a kormányban. Ha a magyar lakosságnak több mint a fele bármilyen körülmények között a következő kormánykoalícióban szeretné látni az RMDSZ-t, akkor ezt az RMDSZ vezetésnek figyelembe kell vennie. A megkérdezettek 42, 6 százaléka szerint az RMDSZ-nek csakis demokratikus pártokkal kell kormánykoalícióra lépnie. Felszólalásában leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ kormánykoalícióra lépjen az RTDP-vel tekintettel arra, hogy az elmúlt kilenc évben következetesen magyarellenes álláspontra helyezkedett. /Eckstein-Kovács Péter: A választás lehetősége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti frakciójának egyetlen nőtagja, Máramaros megye magyarságának képviselője visszatekintett a négy évre. Kezdeményezte a nagybányai RMDSZ képviselői iroda megalakítását, ami sikerült is. Az irodavezetőnő fogadja az ügyfeleket, rendszerezi a felgyűlt problémákat. A nagybányai irodavezető bérén kívül, bértámogatásban részesítette a máramarosszigeti, a felsőbányai, a színérváraljai szervezetek irodavezetőit is. Előfizetett a legfontosabb helyi és országos lapokra, amelyeket bárki fellapozgathat a képviselői irodában. Általában hetente tartottam fogadóórát Nagybányán. Néhány cikket, szaktanulmányt is írt, azok megjelentek a Caritas füzetekben. A lobbizás legfontosabb eredményének a nagybányai önálló magyar középiskola 1997-es kiharcolását tartja. Nemrég sikerült a máramarosszigeti magyar líceum számára is megszerezni a tárca beleegyezését, remélhetően az idei tanévben ott is beindulhat az önálló magyar iskola. - A munkaügyi és szociális bizottságban fejtette ki parlamenti tevékenységét. Ő kezdeményezte 1997-ben a szülési szabadságnak az újszülöttek két éves koráig való meghosszabbítását, 85 %-os javadalmazás mellett. Két évig az RMDSZ parlamenti frakciójának titkára is volt. Böndi Gyöngyike a MÁÉRT társadalmi és egészségügyi szakbizottságának egyik szakembere. Újra akar indulni az őszi megmérettetésen. /Farkas E. Zoltán: Beszélgetés négy év politikai tevékenységéről. Válaszol: Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Gyergyószárhegyen 1980-ban és idén volt írótábor. Akkor, 1980-ban megjelentek a kiváló fordítók, Beke Györgytől Veress Zoltánig, Bodor Páltól Lőrinczi Lászlóig. A Korunk és A Hét (illetve hát Kántor Lajos és Huszár Sándor) hozta a két nap jegyzőkönyv-pontos anyagát. A 2000 nyarán összehívott találkozón az egyik szent öreg kijelentette: most is mindent fognak tudni, mint nyócvanban, most is itt vannak! Ez a posztfélelem, ez az értelmiség nagyjainál valódi félelem, írta Oláh István. - Ott volt Domokos Géza, aki hisz az irodalomban (közösségalakítás és - megtartás, népszolgálat). Zöld Lajos a romániai/erdélyi magyar irodalom 1980-2000 közötti helyzetére hangolt újbóli találkozó gazdája. - Kivonjuk Domokos Gézát, mi marad a Kriterionból? Ugyanaz a törvény alakítja Zöld Lajos életét is, illetve az ő Kriterionját, Szárhegyet. Vida Gábor mondta: Erdély az a hely, ahol nem kell groteszk és abszurd dolgaimat magyarázni, mert azok itt magától értetődő dolgok. /Oláh István: Gyergyószárhegyi aritmetika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

Lugoson június végétől kezdődően minden kedden este Magyar Fórumot tartanak az RMDSZ-székházban. Augusztus elsején a Magyar Fórumon Tóth Alice ny. tanár kérte a külhoni magyar állampolgárság bevezetését, mely magyar útlevelet is jelentene, de Magyarországon letelepedési jogot és szavazójogot nem. A jelenlevők elfogadták javaslatát. - A magyar óvoda napközi csoportjába már több mint harmincan iratkoztak be, a rövid programú csoportban is 12-en vannak. /Király Zoltán: A Magyar Fórum hírei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

A Temes megyei Csák /Chiakova/ a két világháború között a gazdag Bánság egyik virágzó települése volt. Mára omladoznak az épületek. Ebben a lepusztult környezetben Kóbor György kanonok-plébános, a helyi Caritas vezetője, valóságos csodát művelt: mintafarmot, olajütőt, pékséget, vágóhidat és a szociális létesítmények egész sorát hozta létre. Legutóbb új típusú, családi környezetet biztosító gyermekotthont avattak tizenkét árva gyermek számára. Kóbor György elmondta, hogy a tavaly szeptemberben felavatott, hatvan férőhelyes, egyelőre 21 magányos öregnek otthont adó aggok háza mellé, az Úrnak és a támogatóknak köszönhetően, sikerült felépíteni a gyermekotthont. Úgy véli: a magukra maradt öregeknek szükségük van a gyermekkacajra és fordítva: az árva gyermekeknek a fogadott nagyszülőkre. Kóbor György a 18. életévüket betöltött árvákat sem szeretné magukra hagyni: az öregotthon és a gyermekotthon mellé legényszállást épít nekik. A németországi Ludwigshafenben lebontottak egy fizioterápiás központot. Ezt szeretné Csákován újjávarázsolni. - Az új létesítményeknél is nagyobb csoda azonban a Kóbor Györggyel együtt dolgozó emberek átváltozása. Itt nem számít származás, nemzetiség, felekezeti hovatartozás, nem, életkor: mindenkinek jut munka és megbecsülés. A csákovai katolikus plébános jobbkeze - egy román ortodox pap. A karizmatikus Kóbor Györgyben sokan a modern kor apostolát látják, fényes egyházi pályát jósolnak neki. A legutóbbi választások előtt sokan javasolták, lépjen politikai pályára, azonban egy magatehetetlen öreg szenvedéseinek enyhítése többet jelent Kóbor György számára, mint a fényes karrier. /Pataki Zoltán: Hétköznapi csodák Csákován. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 6./

Negatívról stabilra változtatta a Standard and Poor's amerikai hitelminősítő Románia hitelkockázati kilátásait, azzal indokolva, hogy nőttek az ország valutatartalékai és a gazdasági reformok terén is olyan haladást ért el, ami segíti nemzetközi pénzügyi támogatottságának visszaszerzését. A hitelminősítő egyidejűleg megerősítette az ország hosszú távú nemzeti, illetve külföldi valutában fennálló adósságainak besorolását, előbbit ″B″, utóbbit ″B mínusz″ minősítéssel. Változatlanul hagyta továbbá a rövid távú román adósságok besorolását. /Új minősítést kapott Románia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

"Sződemeter negyven lelket számláló református magyarsága 1990 óta minden évben megünnepli Kölcsey Ferenc születésének évfordulóját. Idén a templomudvaron megtartott ünnepségre többnyire partiumi helységekből érkezettek vettek részt: jöttek Erdélyből, Nagybányáról, Szinéváraljáról, Álmosdról, Szatmárcsekéről, de a Kölcsey nevével összefűződő Debrecenből is. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület általános igazgatója kiemelte: Kölcsey a gyökér, szellemiség; a szülőföld, a hely ihlete, a genius loci, az onnan kisugárzó szellemi áramlat. Tanúság erre, hogy alig néhány kilométerre innen született Budai Ézsaiás debreceni püspök, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja, illetve Ady Endre, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Páskándi Géza. - A közéleti erkölcsiséget óhajtók zarándokolnak minden esztendőben Sződemeterre, ahol olyan tanulságot lehet felmutatni, mely - Kelemen Hunor államtitkár szavait idézve: "kortársa lesz eljövendő nemzedékeknek is″. - Meleg Vilmos nagyváradi színművész szavalata mellett Marcel Mirea szatmárnémeti kollégája is elmondta a Himnuszt, román nyelven. /Fejér László: Tisztelgés Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

Idén másodszor rendezik meg a Szapáryfalvi Napokat aug. 18 és 20 között. Istentisztelettel kezdődik a rendezvény, másnap focimeccs, kutyaszépségverseny, rajzverseny, kiállítás és bál lesz. Vasárnap délelőtt istentisztelet, délután színdarab bemutatása a Kultúrotthonban, este tábortűzzel zárul a háromnapos ünnepség. /Szapáryfalvi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A magyarországi állampolgársági törvény három cikkelyének módosítása megoldaná a határon túli magyarok anyaországi jogállásának kérdését, számunkra utazási szabadságot biztosítana, és a szülőföldjükön maradást ösztönözné - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház titkára, Kolozs megyei RMDSZ-elnök. Kónya-Hamar elmondta: az RMDSZ már korábban eldöntötte, hogy kidolgozza a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Ezután Magyarországról azt a tájékoztatást kapták, hogy a jelenleg hatályos, a magyarországi állampolgársági ügyeket rendező 1993. évi LXXXVI. törvény három cikkelyének módosításával megoldódnának a határon túli magyarok által elvárt kedvezmények. - Az RMDSZ elégedetlen a státustörvény jelenlegi koncepciójával, mert az nem rendezi a határátkelés és Magyarország Schengen-tagsága esetében a vízum ügyét. Markó Béla továbbította a magyar kormánynak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet javaslatát, miszerint ″a Kárpát-medencében élő magyar nemzet békés integrációjának folyamatában az egyik fontos eszköz a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése″ - mondta. Kónya szerint a leendő törvény alapján legfeljebb három hónapra adnának ki munkavállalási engedélyt. Aug. 15-ig elkészítik a tervezetet az RMDSZ szakértői a magyarországi Magyar Jogászok Szövetségének, illetve a Magyarországon Ösztöndíjjal Tovább Tanuló Doktoranduszok Szövetségének (RODOSZ) a közreműködésével. - Külhoni állampolgárság létezik például Spanyolországban, Hollandiában és más európai államokban is. /T. Sz. Z.: Augusztus 15-ig elkészül a külhoni állampolgárságról szóló törvény tervezete. A kettős állampolgárságot, illetve a különleges státust biztosító jogszabály helyett a magyar kormány már csupán törvénymódosításban gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Augusztus első napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevő mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, Gáspár Attila /Zilah/ bemutatta a millennium alkalmából megjelent Szilágysági magyarok (Kriterion Könyvkiadó) című kötetét. Az Identitás Klub részvevői /magyarországi és határon túli egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok/ elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az Identitás Klub Zárónyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a történelmi magyar egyházaknak fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megőrzése terén. Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és ma is végzik. A jövő szempontjából az illetékes felekezeti vezetők és testületek részéről elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás őrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részéről kulcsfontosságú feladatnak tartják, hogy széleskörűen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést. Az Identitás Klub segítséget kér a következőkhöz: A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülőházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elő egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Kérik az aradi Szabadság-szobor minél előbbi visszaállítását. Járjanak közben, hogy a Kiss Ernő 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait őrző eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülőházára. Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentős deáki műemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását. Szorgalmazzák a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmű mielőbbi befejezését. /Régiók találkozása - V. Kárpát-medencei Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

"A Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke által vezetett A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága az idén először rendezi meg Magyarország határain kívül - Marosvásárhelyen - a sorban kilencedik Anyanyelvi Konferenciát. Aug. 11-én a Kultúrpalotában megkezdődött a nagyszabású, négynapos rendezvény, melyre az Egyesült Állomokból és sok más államból, főként az anyaországból, valamint Erdélyből több mint kétszáz vendég érkezett a városba. A megnyitón a résztvevőket a Pomogáts Béla üdvözli. Előzetes tervek szerint köszöntő beszédet mond Sütő András író. Az előadók között van Szarka László magyarországi történész; Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor; Papp László mérnök, aki az USA-ból érkezett. A korreferátumok szerzői: Nagy Károly (USA), Komlós Attila (a Konferencia ügyvezető elnöke), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gömöri György (Nagy Britannia), Tverdota György (Magyarország), Várdy Béla (USA), Gál Sándor (Szlovákia - Kassa), Galambos Ferenc Iréneusz (Ausztria). Aug. 12-én a Konferencia szekcióülésekben folytatja munkálatait. Témák: anyanyelv - mint emberi jog, a szekciót Bodó Barna szociológus vezeti. Az egyházi szekció, hungarológiai szekció, könyvkiadási szekció, irodalmi szekció, kulturális és egyesületi szekció, pedagógiai szekció, sajtó szekció keretében várhatóan gyümölcsöző vita alakul majd ki. A résztvevők aug. 13-án székelyföldi kirándulást tesznek, felkeresik a gyergyószárhegyi kastélyt, a korondi fazekasvásárt, és az erdélyi kultúra több más helyszínét, például az egykori Helikon találkozók otthonát, a marosvécsi Kemény-kastélyt. Aug. 14-én a Konferencia tisztújítással zárul. Még el sem kezdődött a konferencia, a helyi román sajtóban máris heves támadás érte azt és főként elnökét, Pomogáts Bélát. A Recurs című lap szerint egyáltalán nem tesz jót a város hangulatának, hogy a korábbi etnikumközi feszültségek helyszínén rendezik a tanácskozást. /Máthé Éva: IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

A Kolozsvár-Belvárosi Református Nőszövetség aug. 3-án megemlékezett meg gróf Bánffy Miklós halálának 50. évfordulójáról. Bálint József nyug. bonchidai lelkipásztor ismertette a nagymúltú főúr életét és tevékenységét. Hangsúlyozta közéleti szerepléseit, politikai küzdelmeit, közbenjárásait, érdemeit, melyekről évszázadunk második felében hallgatni kellett. Bánffy Miklós tehetséges képzőművész is. Erdélyi írók műveit is szívesen illusztrálta. Színművei, elbeszélései mellett Kisbán Miklós (írói álneve) nevezetes nagylélegzetű regénye az Erdélyi Történet című trilógia. Önéletrajz, de hű korrajza is az első világháború előtti időknek. Jelentős pártfogója volt az erdélyi irodalomnak, megszervezte az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadását, főszerkesztője volt a Helikonnak. /Csutor Éva: 50 éve halt meg Bánffy Miklós. Megemlékező ünnepség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

A Kárpát Koszorú Nemzetközi Turistaútvonal utolsó szakaszát adta át a romániai Herkulesfürdőn, aug. 10-én a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Szabó László, leleplezve az első útjelző táblát. A Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyen átvezető mintegy 2000 kilométeres, turistajelzéssel ellátott út a szlovák, ukrán, román és magyar természetjáró egyesületek közös munkájával jött létre. A turistaút átadásával lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpátok gerince mentén a természetjárók a három országon keresztül - a határátkeléseket leszámítva - erdei környezetben tegyék meg a több mint 2000 kilométeres távolságot. /Kárpátokon átvezető turistaút. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Aug. 1-7. között Balassagyarmaton rendezték meg Gyarmat nevű városok, és azok testvérvárosainak találkozóját, továbbá ekkor történt a millenniumi zászló átadása, amelyet Dávid Ibolya igazságügyi miniszter hozott a városnak. Balassagyarmat két testvérvárosának /Dés és Ostrolenka/ küldöttsége is megjelent. A vendégek találkoztak az önkormányzatok képviselőivel is. A települések vetélkedőjén a désiek elnyerték a hatalmas serleget. /Lukács Éva: A Gyarmat városok találkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

"Megjelent a Vallásosság és nemzettudat - vizsgálódások Erdélyben /Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, Budapest/ című munka, melyben egy-egy tanulmányt adott közre Tomka Miklós vallásszociológus és Gereben Ferenc művelődésszociológus. Előbbi a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa, az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Központjának igazgatója, utóbbi a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanára, és a budapesti Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet vezetője. Tomka Miklós leszögezte, hogy a vallásosság milyensége nem megítélés, hanem vállalás kérdése. Vallja, hogy ″... a mai élő vallásosság tőke, ami megmenthető a jövő javára. Kérdés, hogy hogyan? Hogyan lehet felkészülni a türelmetlenül kopogtató modernizációra? (...) Mi ma sokmindent tudunk arról, hogy miért vesztett az európai kereszténység embermilliókat. Ezt a tudást használni lehet. (...) Erdély okulhat a magyarországi társadalom veszteségeiből, hibáiból, ″viszonzásul″ adhat valamit saját hívőbiztonságából, s hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához″. A magyarországi 64 százalékkal szemben az erdélyi magyarok 81, az erdélyi románoknak pedig 82 százaléka hiszi, hogy az egyház az embereket az igazságra tanítja. Gereben Ferenc kifejtette, hogy az erősen kisebbségi helyzetben benne rejlik a fokozott késztetés (az asszimiláció mellett) az identitás vállalására. Gereben Ferenc rámutatott arra, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a vallásosság és a tudatos identitásvállalás között az érzelmi hangoltság tekintetében: ″A templomba soha nem járó és nem imádkozó rétegek (Erdélyben nincsenek sokan; az ottani felnőtt magyar népességnek mindössze 6-7%-át teszik ki) az identitás kérdésében lényegesen közömbösebbek az átlagnál; a rendszeresen imádkozók, de különösen a rendszeres (hetenkénti) templomlátogatók pedig kitűnnek a nemzeti azonosságtudat pozitív beállítódású típusaiban″. - Nincs különbség az erdélyi katolikusok és reformátusok nemzeti identitásarculata szempontjából. A nemzeti önkép, múlt- és jövőkép a legreálisabb a művelt egyetemi ifjúság és az értelmiség körében. A torzulások az alacsony műveltségi fokkal (pl. románul végzett inasiskola) és az életkorral fokozódnak. Örvendetes, hogy a 90-es évek első feléhez viszonyítva a magyar történelem ismerete felértékelődött. /Fodor György: Vallásosságunk és nemzettudatunk helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

Aug. 12-én tartják a millenniumi ünnepséget Szászrégenben. Az ünneplésnek része a szoborleleplezés és több plébániai és szociális célt szolgáló létesítmény megáldása. ″Célom az, hogy a széteső közösséget felrázzuk″ - vallja Pakó Benedek plébános. Fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti szempontból szórványban élő magyarság ügyét képviselni, emellett fizikai szükségeikben is a segítséget adni. Szászrégenben korábban jelen volt a nemzetiségi villongás korábban, de 1992 óta jó a hangulat. 1992 óta ugyanis gyógyszertára van a helyi katolikus egyháznak. ″A betegnek nincs nemzetisége″ - jelentette ki Pakó plébános. 1991-92-ben felépítettek egy négyszintes, 500 négyzetméteres épületet a kialakítandó bentlakás pedagógusainak és az ide letelepedő szerzetesrend nővéreinek. 1993-ban elkészült a lánybentlakás, a fiúbentlakás a Kolping-házban kapott helyet, amely 1995-ben készült el. A környék szórványfalvaiból származó gyermekek, fiatalok laknak ezekben a bentlakásokban, s mindig van 5-6 moldvai csángó gyermek is, olyanok, akiket a gyulafehérvári kántoriskolába, papi hivatásra készítenek fel. 1999 óta a plébánia közvetlen szomszédságában álló épületet gyermekotthonná alakították. És készül egy újabb, amelynek emeletén kisebb színháztermet, kápolnát, klubtermeket terveznek. Az aug. 12-i ünnepségen a plébánia udvarán kialakított barokk parkban felállított, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló szobrot, a helyi Jorga Ferenc alkotását is leleplezik. /A leleményes szeretet látható jelei. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

Aug. 8-án kiállításmegnyitóval és búcsúesttel ért véget a képzőművészeti alkotótábor Gyergyószárhegyen, amelynek összesen 26 meghívottja volt Magyarországról, Szlovákiából és Erdélyből. Az idei táborban készült munkák igen színvonalas alkotásokkal gazdagították a Lázár-kastély képzőművészeti galériájának anyagát. A tábor ezentúl a Megyei Kulturális Központ Képzőművészeti Alkotótábora nevet fogja viselni. /Zárókiállítás Szárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó három gyermekkönyet adott ki: Beke Sándor Bohókás ábécé, K. Kovács András Őzgidák (gyermekversek), Szente B. Levente Az ezüsthajú tündérleány (Székelykeresztúr és környéki népmesék). /Mesék és gyerekversek - rokonszenves ″tálalásban″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Az utóbbi időben egyre gyakoribb támadások érték a média, főleg ellenzéki politikusok, valamint a lakosság egy része felől az Országos Kutatási és Fejlesztési Ügynökséget, illetve annak elnökét, Lányi Szabolcsot. A tudományos kutatók szakszervezete tüntetést szervezett. Ezzel kapcsolatban Lányi Szabolcs elmondta: a költségvetésből az ügynökségnek kiutalt pénzösszegek 90%-át a programok futtatására használják. A vád: ahelyett, hogy különböző dél- és közép-amerikai kiutazásokra, kapcsolatteremtésekre költenénk a pénzt, elsődleges feladat az lenne, hogy Európa, valamint az EU-s integráció felé tekintsenek. Lányi kifejtette, hogy az integráció valóban elsőbbséget élvez, ám szükségünk van egy olyan kapcsolatrendszerre, ahol értékesíthetjük a mi tudásunkat is, ugyanakkor komplementáris ismeretekkel gazdagodhatunk. Nem igaz, hogy minden tudás Amerikában vagy Nyugat-Európában összpontosul. A tudományos tevékenység számára előnyt jelent, ha jelen vannak a gyors fejlődésben lévő országok piacán. A kutatók szakszervezetének tüntetése, véleménye szerint indokolt, amennyiben a kutatók jövedelmére gondolnak. Szerinte is tarthatatlan, hogy a költségvetésből a 0,8% helyett 0,18-at szánnak a tudományos munkára. Szükséges az ügynökség, illetve a hazai tudományos tevékenység megreformálása. /(Szász Attila): A kutatók tüntetése után - Lányi Szabolcssal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Aug. 14-én Marosvásárhelyen befejeződött a IX. Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közgyűlése. Pomogáts Béla leköszönő elnök kifejtette, hogy az egyetemes magyarság szolidaritásának erősítését, illetve a szórványban élő magyarság támogatását tekintették eddig is fő céljaiknak, és ezután is erre összpontosítanak. Megőrizték pártsemlegességüket. A Társaság több kormánytámogatást kapott, mint korábban, ezért ingatlant vásárolhatott Budapesten, ahol új székházat rendezett be a Rákóczi úton. Pomogáts Béla elmondta, idén az uniós csatlakozásról volt szó, arról, hogy ez milyen gondokat okozhat a magyar nemzet egységesülése szempontjából, ha országaink nem egy időben válnak az unió tagjaivá. Pomogáts aggodalmát fejezte ki a magyar nyelv romlásával kapcsolatban, főként a televízióműsorok nyelvezetének elsekélyesedése aggasztja. A mostani tanácskozáson a szekciókban olyan jó javaslatok születtek, melyek közül egyeseket az Országgyűlés elé terjesztenek, és törvényjavaslat is lehet belőlük. A következő öt évre szintén Pomogáts Béla lesz az elnök és Komlós Attila az ügyvezető elnök. Heves vita előzte meg a négy társelnök megválasztását. A szavazás eredményeként nem került be a vezetőségbe Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, helyette Péntek János professzor lett a romániai társelnök. A másik három társelnök: Nagy Károly az USA-ból, Fazekas Tiborc Németországból és Gál Sándor Szlovákiából. Az elnökség további tagjai: Balázs Géza - Magyarország, Dupka György - Ukrajna, Gömöri György - Anglia. /(Máthé Éva): Véget ért a IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Amerikai körútja során aug. 15-én Adrian Nastase Bill Clintonnal is találkozott, amelynek során a két politikus ″rövid protokolláris tárgyalást folytatott″. Bill Clinton Nastasenak megígérte, ha a következő négy évben a kormányzás Romániában demokratikus lesz, tovább folytatódik a NATO-bővítés - írta az Adevarul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 16. - 404. sz./

Negyedik alkalommal rendezték meg az IppArt elnevezésű képzőművészeti tábort. A nyári tábort a helybeli származású Csepei János kezdeményezte, hogy Ipp neve ne csak a borzalommal társuljon, hanem magyar és román képzőművészek közös együttléte bizonyítson létező együttműködést. A tábor résztvevőinek egy része immár negyedszer tér vissza a vendéglátó faluba. Visszatérő vendég Szabó Vilmos tanár, festőművész, valamint Sepsi József szobrász, mindketten zilahi képzőművész középiskolások tanárai.A most készülő alkotások vándorkiállításon eljutnak Zilahra, Szilágycsehbe, Szilágysomlyóra, a Művelődési folyóirattal együttműködve Kolozsvárra, idén még Bukarestbe is, a Petőfi Házba. Idén augusztus 20-án a művelődési házban nyílik meg a kiállítás a Szent Istvánra emlékező program keretében. A táborhoz ezúttal is az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az EMKE nyújtott anyagi támogatást. /Fejér László: IppArt - 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./