Közelebb hozzák a döntéshozókat a kolozsvári magyarokhoz
Anyanyelvükön kérhetnek és kaphatnak ezentúl tanácsot és segítséget önkormányzati ügyekben, városgazdálkodási és közösségi kérdésekben a kolozsvári magyarok a ma délelőtt megnyitott ügyintéző irodában. Az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány által megálmodott közösségi tér az egyik Státus-palotában, a Szentegyház utca 2. szám alatt lelt otthonra. A munkatársak aláírásokat gyűjtenek majd a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, konkrét segítséget nyújtanak a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokat megelőző regisztrációban, de az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolításában is. Az elkövetkező időszakban az erdélyi magyarok helyzetét érdekérvényesítési képességeik, a Minority SafePack sorsa és a magyarországi választások eredményei határozzák meg – hangsúlyozta a megnyitón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Horváth Anna, a szövetség kolozsvári szervezetének elnöke úgy fogalmazott, a lényeg az, hogy biztos pontként „karnyújtásnyira legyünk a magyar emberektől.”
„Azt szeretném, hogy ez a Szentegyház utca 2. szám alatti iroda biztos pont legyen a kolozsvári magyarok életében” – hangsúlyozta a kolozsvári magyar ügyintéző iroda megnyitóján Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Mint mondta, amikor az Eurotrans Alapítvány és az RMDSZ kolozsvári szervezete a közösségi tér létrehozását eltervezte, szempontnak tekintette, hogy „karnyújtásnyira legyenek” az emberektől. Emlékeztetett, a tavalyi választási kampányban a tanácsosjelöltek az ígérték, „szoros kapcsolatban” maradnak a kolozsváriakkal, ezt a célt is szolgálná ez az iroda. Ennek megfelelően az RMDSZ önkormányzati tisztségviselői rögzített időpontokban fogadóórákat tartanak majd itt, illetve tematikus rendezvényeket is szerveznek majd, amelyekre olyan szakértőket hívnak meg, akik specifikus kérdéskörökben, például a belvárosi homlokzatfelújítások kapcsán tanácsokkal, javaslatokkal szolgálhatnak.
Egy ilyen kihívásokkal teli időszakban különös hangsúllyal bír az, hogy az önkormányzati döntéshozók közel legyenek azokhoz, akiktől a megbízást kapták – emelte ki Kelemen Hunor szövetségi elnök. Úgy vélte, a személyes találkozásokat semmivel sem lehet pótolni, az ügyintéző iroda pedig közelebb hozza az embereket az RMDSZ-hez is. Az elkövetkező éveken a romániai magyarok érdekérvényesítési képességét jelentős mértékben meghatározza majd a magyarországi választások kimenetele, az Európai Unió reformja, amelynek során növelniük kell a befolyásukat az őshonos kisebbségeknek is, hogy jogaik védelme uniós feladat is legyen – fejtette ki. Kelemen szerint „rossz üzenet” az, hogy Románia megtámadta az Európai Unió Bíróságán az Európai Bizottságot a Minority SafePack bejegyzése miatt. „Azt mutatja, az ország fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön a nemzetállami hatáskörből” – állapította meg. Az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett, európai kisebbségügyi javaslatcsomag kiterjed a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatra, az egyenlő bánásmódra, a nemzeti kisebbségi kultúrák megőrzésére is. „Én optimista vagyok, már nyertünk pert a SafePack kapcsán az uniós bíróságon, ezt is meg fogjuk nyerni, az egymillió aláírás pedig össze fog gyűlni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Említést tett arról, hogy 2018-ban, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumi évében a romániai magyar közösség „erős és buta” provokációkra számíthat, erre utal a legutóbbi, székelyudvarhelyi magyarellenes hisztériakeltési kísérlet is. Mindamellett reményre ad okot, hogy a román társadalomban a józanságot képviselő hangok is megszólaltak, ezekre a továbbiakban oda kell figyelni – állapította meg. Meggyőződéssel jelentette ki, hogy a szövetségnek a feszültségek közepette is „egyenesen kell beszélnie”, az erdélyi magyarok elvárásait pontosan megfogalmaznia. Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek le kell fordítania az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban leírt ígéreteket a 21. század jogi nyelvezetére, el kell mondania, hogy az elmúlt évszázadban milyen értékeket adtak hozzá a romániai magyarok a társadalomhoz, hogyan járultak hozzá a modern Románia kialakulásához, és nem fogadják el, hogy másodrangú állampolgárokként kezeljék őket.
Szót ejtett az RMDSZ elnöke arról is, hogy az elmúlt években partnerre lelt a Magyarországon kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetségben, és ezt a partnerséget erősíteni szeretnék a továbbiakban is. „Az az érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bebizonyította, nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban egyaránt fontos helyet foglalnak el az erdélyi magyarok” – hangsúlyozta. Ennek megfelelően, a most megnyitott iroda munkatársai segítséggel szolgálnak a magyarországi választásokat megelőző regisztráció lebonyolításában is. Jó munkát kívánt a munkatársaknak, azt, hogy ebben a közösségi térben mindig megértést és nyitottságot tapasztaljanak a magyar emberek.
Az Eurotrans Alapítvány elnöke, Nagy Zoltán beszámolt arról, hogy a magyar állammal kötött együttműködési szerződés alapján két éve kezdték el az egyszerűsített honosítási eljárás lebonyolításával kapcsolatos munkát: Erdélyben húsz irodát működtetnek, Erdélyen kívül hármat, Bákóban, Bukarestben és Galacon, összesen nyolcvan munkatárssal. Mivel azt tapasztalták, hogy a kezdeti érdeklődést követően megcsappant a honosítottak száma, a munkatársak 2015 szeptemberétől vidéki kiszállásokra is járnak. Mindmáig 3200 ilyen kiszállás volt, illetve 640 konzuli napot szerveztek, 40 ezer ember honosításához járultak hozzá az elmúlt két év alatt. Rövidesen elindul a háromhónapos door to doorkampány is a regisztrációval kapcsolatos információnyújtás érdekében és a Minority SafePack aláírásgyűjtéséért.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)

Kun Miklós Kolozsváron: előadás a Szovjetunió titkos történetéről
A Minerva Művelődési Egyesület és a szegedi Gál Ferenc Főiskola szervezésében kerül sor szeptember 28-án 17 órakor Kun Miklós Széchenyi díjas történészprofesszor előadására a Minerva Ház (Jókai/Napoca utca 16.) Cs. Gyimesi Éva termében.
Kun Miklós, A rejtélyes XX. század című ismeretterjesztő történelmi filmsorozatból is jól ismert Oroszország-kutató, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője. A nagyrészt ismeretlen levéltári anyagokra támaszkodó – publikálatlan dokumentumokkal, fotókkal és a GULÁGRÓL szóló filmmel illusztrált –, A titkos szovjet történet című előadása három témát jár körül: a Gulág történetének kevésbé ismert részletei; magyar és román kiugrási delegációk Moszkvában; Rákosi Mátyás kapcsolata Molotovval és Sztálinnal.
Kun Miklós történész, habilitált egyetemi tanár 1946-ban született Kasinban (ma Oroszország) ahol családja száműzetésben élt, majd 1959-ben szüleivel Magyarországra költözött. 1969-ben a budapesti ELTE-en szerzett diplomát, ahol több mint negyven esztendeig tanított a Kelet Európa Történeti Tanszéken. Ösztöndíjas volt és dolgozott az Egyesült Államokban, Hollandiában, Csehszlovákiában, Szovjetunióban. Művei magyar mellett angol, orosz, görög, portugál és vietnámi nyelven láttak napvilágot. Könyvei közül hatot a neves budapesti Akadémiai Kiadó adta ki.
Főbb kutatási terrénuma az évek során: 19. századi orosz és lengyel szabadságmozgalmak, pánszlávizmus története, Mihail Bakunyin és a korai anarchista ideológia, „baloldali” szabadkőművesség a 19 században, Lev Trockij és Nyikolaj Buharin pályaképe, a bolsevizmus históriája az 1920/1930-as években, Jószif Sztálin pályafutásának ismeretlen epizódjai, az ukrajnai Holodomor, a Molotov—Ribbentrop paktum, az 1968-as „prágai tavasz”, újabban pedig a GULÁG és 1956 egy-egy fontos szegmensének feldolgozása történelmi távlatból.
Kun Miklós a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2002), az Ukrajna Szolgálatáért Érdemrend (2009), a Széchenyi-díj (2011) kitüntetettje. Szabadság (Kolozsvár)

Az SZNT is centenáriumi évet hirdet: óriási székely zászlókkal ünnepelnének
Centenáriumi évet hirdet 2018-ra a Székely Nemzeti Tanács, ugyanis jövőre lesz százéves a székely önrendelkezési törekvés, jelentette be Izsák Balázs. Az SZNT elnöke szerint több szakaszban 50 óriás székely zászlót adományoznak intézményeknek, magánembereknek.
Centenáriumi évet hirdet október 21-i tisztújító ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), ugyanis 2018-ban lesz száz éves a székely önrendelkezési törekvését képviselő szervezet, jelentette be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs. Az SZNT elnöke emlékeztetett, hogy 1918. november 19-én gróf Bethlen István felhívására Budapesten székely közéleti szereplők megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, akkor a wilsoni elvekre, a népek önrendelkezési jogára hivatkozva erőfeszítéseket tettek, hogy megőrizzék a székelység autonómiáját.
A jogutód, a Sepsiszentgyörgyön 2003. október 26-án létrejött SZNT az autonómia európai gyakorlatára hivatkozva, a jog és a demokrácia eszközeivel küzd a székelység önrendelkezéséért. A következő esztendő minden eseménye - rendezvények, konferenciák, a Székely Szabadság Napja - a centenárium jegyében zajlik, és elkészítik az autonómiaküzdelem mérlegét is, mondta Izsák. Ezek sorában illeszkedik az SZNT azon akciója, hogy a következő hónapokban 50 költöztethető, nagyméretű székely zászlót ajánlanak fel olyan egyházaknak, magánszemélyeknek vagy akár önkormányzatoknak, melyek falvakban, városokban jól látható helyen kitűzik ezeket.
A hétméteres zászlórudat négy betonkocka tartja, felállítása nem kötött építkezési engedélyhez, hiszen hasonló módon állítják fel a vendéglők ernyőit is, ugyanakkor bármikor tovább költöztethető, ha arra van szükség, részletezte Izsák Balázs. Az akciót további ötven, majd száz zászlóval folytatják.
Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke hozzátette, hogy amikor a székely zászlót közterületről kitiltották, megfogalmazódott, hogy egy helyett százat kell kitűzni, ezért ajánlják fel a lobogókat.
A tisztújító közgyűlésről elmondták, a Sepsiszéki és Marosszéki Tanács Izsák Balázst jelölték egy újabb mandátumra, egyelőre nincs más jelölt. Ítélethirdetés várható a vásárhelyi perben Izsák Balázs arról is beszámolt, hogy ítélethirdetés várható a Siculitas Egyesület által indított perben, melynek tárgya, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal megpróbálta korlátozni az állampolgárok gyülekezési jogát a március 10-i Székely Szabadság Napján.
Az SZNT elnöke szerint pénteken lezajlott az utolsó tárgyalás, egyik fél sem kért halasztást, így most már az ítélethirdetés várható.
A polgármesteri hivatal elhárító manővert vetett be, tavalyi válasza nem volt sem elutasítás, sem beleegyezés, de nem oldotta meg az állampolgárok gyülekezésre vonatkozó kérését a törvénynek megfelelően, és erre hivatkozva az SZNT korábban is pert nyert, emlékeztetett Izsák Balázs. Hozzátette, többen kérdezik tőlük, minek pereskednek, amikor számtalan bejelentetlen, spontán tüntetés zajlik Románia területén. „A mi világos célunk az autonómia, ezért alkotmányos eszközökkel harcolunk, és aki akadályoz ebben, azt rákényszerítjük a törvény betartására: a polgármesteri hivatalt, a csendőrséget is” - szögezte le az SZNT elnöke.
Peren kívül egyeznének meg az EB-vel
Izsák Balázs arra is kitért, hogy újabb kiegészítést terjesztett be az SZNT az Európai Unió bíróságához a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzéséről szóló perben. Elmondta, megváltozott a bíróság joggyakorlata, hiszen a Minority Safe Pack (MSP) kezdeményezést elutasította, majd részleges bejegyzésre került sor a peren kívüli egyeztetés során.
Amikor az Európai Bizottság (EB) elveszítette a MSP ügyében a pert, a bíróság tulajdonképpen nem kötelezte a bejegyzésre, csak hatályon kívül helyezte az elutasítást, mert elégtelennek találta az indoklást. Az EB azonban nem úgy döntött, hogy alaposabb indoklással újra elutasítja azt, hanem bejegyezték a kezdeményezést.
Szeptember 8-án Brüsszelben tárgyaltak az EB jogi szolgálatának képviselőivel, és kezdeményezésük több fontos részletét is sikerült tisztázni, mondta Izsák a kettős mércére is felhívva a figyelmet. Hozzátette, a bíróság október 2-át jelölte újabb időpontként, ekkor kell az EB-nek választ adnia, és kiderül, eredményes volt-e a tárgyalás, sikerült-e meggyőzni őket. Az ügyben négy éve húzódik a peres eljárás az uniós bíróságon, miután az EB az uniós hatáskör hiányára hivatkozva elutasította a kezdeményezés bejegyzését.
Újra fellobbannak az őrtüzek
Akárcsak előző években, október utolsó hétvégéjén újra fellobbannak az őrtüzek Székelyföld autonómiájáért, közölte Izsák Balázs. Elmondta, még egyeztetnek a protestáns egyházakkal, hiszen akkor emlékeznek a reformáció 500. évfordulójára, így közösen döntik el, hogy az őrtüzeket szombaton vagy vasárnap gyújtják meg. Rámutatott, a Kárpát-medencében a protestantizmus összefonódott a magyar nemzeti üggyel, és ez ma is így van.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

Bánsági példamutatás: elkezdődtek a Temesvári Magyar Napok
Elkezdődött pénteken Temesváron a magyar napok rendezvénysorozata, amelynek keretében hagyományőrző, néptáncos, könnyűzenei, gasztronómiai, irodalmi, képzőművészeti, színházi és gyermekprogramokat is kínálnak a látogatóknak.
A péntek délutáni megnyitón Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a különböző népek békés temesvári együttélésének tulajdonította, hogy a Bánság fővárosa mindig egy lépéssel mások előtt járhatott a történelem folyamán. Mint felidézte: itt volt Európában először elektromos árammal táplált közvilágítás, itt épült meg az Osztrák-Magyar Monarchia első városi kórháza, itt indult el Magyarország első villamosa, és itt vette kezdetét 1989-ben az a forradalom, amely végül elsöpörte a romániai kommunista diktatúrát. Szilágyi Péter kiemelte:
kulturális sokszínűsége segítette a várost hozzá ahhoz, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa lehet.
A helyettes államtitkár úgy vélte, a magyar napokon a bánsági magyarság azt mutathatja be, amit a térség egyedi képéhez hozzáadott. A rendezvénysorozat azt jelzi, hogy Temesváron működő magyar közösség van, melynek tagjai képesek a közös cselekvése - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli temesvári főkonzulja, a rendezvény főszervezője az MTI-nek kiemelte: három napig ismét magyar szó tölti meg a város főterét.
Utalt arra, hogy a városon múlt vasárnap végigsöprő, két ember halálát és tetemes károkat okozó vihar megnehezítette a rendezők dolgát.
A belvárosban még csütörtök este sem működött a közvilágítás. Minden nehézség ellenére azonban büszkeséggel tölti el, hogy másodjára is sikerült megszervezni a magyar napokat, és sikerült bővíteni a programkínálatot - mondta Tamás Péter.
A közönséget köszöntő Nicolae Robu, Temesvár polgármestere hangsúlyozta: számít a város magyarságára, s a magyarok is számíthatnak rá.
A Temesvári Magyar Napokon vasárnapig színes programokkal várják az érdeklődőket.
A város főterén felállított nagyszínpadon koncertet ad a Kaláka együttes, az Edda és Zorán. A Budapesti Operettszínház Swingoperett című összeállításával vendégszerepel Temesváron, a budapesti Élőkép Színház pedig két produkcióját is elhozza a magyar napokra. A közönség találkozhat Nyilasi Tiborral, a 70-es, 80-as évek egyik legsikeresebb magyar labdarúgójával. Lesznek családi és gyermekprogramok, néptáncbemutató és táncház, de több könyvbemutató, kiállítás, történelmi séta, valamint török kori hagyományőrzők viselet- és fegyverbemutatója is szerepel a programban.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Temes megyében 5,43 százalék, Temesváron pedig 5,12 százalékos a magyarság aránya.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Benedek Imre állítja: nem ütötte meg az intézkedő rendőrt
Cáfolja Benedek Imre marosvásárhelyi kardiológus, hogy bántalmazta volna a koccanásos balesete ügyében eljáró rendőrt. A főorvos egyúttal kifogásolja, hogy a nyílt utcán megbilincselték.
Mint arról beszámoltunk, Benedek Imrét a rendőrök szeptember 20-án, szerdán fényes nappal megbilincselték Marosvásárhelyen, majd néhány órás őrizetbe vétel után a kardiológust hatósági felügyelet alá helyezték hatósági közeg bántalmazásának gyanúja miatt. Ileana Georgescu, a marosvásárhelyi ügyészség szóvivője lapunknak elmondta, a főorvos egy marosvásárhelyi közúti ellenőrzést követően meglökdöste, és a hatóságok feltételezése szerint bántalmazni próbálta az egyik rendőrt, emiatt bilincselték meg és kísérték be a rendőrségre. A történtekről egyébként két videófelvétel is felkerült a világhálóra, amely Benedek megbilincselését ábrázolja, az állítólag általa elkövetett agressziót viszont nem.
A Benedek Imre által finanszírozott Központ című Maros megyei hetilap aláírás nélküli, vélhetően a marosvásárhelyi professzortól származó állásfoglalást tett közzé honlapján. Ebben a kardiológus és belgyógyász főorvos felidézi, hogy néhány nappal korábban a Papiu és a Somostetőre vezető utca sarkán autójával koccant a Maros megyei ügyészség volt főügyésze fiának a kocsijával.
Mivel személyi sérülés nem történt, és jelentősebb anyagi kár sem keletkezett, a könnyű balesetben érintettek megegyeztek, hogy a rendőrség bevonása nélkül egymással, illetve a biztosítótársaságokkal rendezik le az ügyet egy későbbi időpontban. Mint később kiderült – szerepel a közleményben –, a professzor céges autójának lejárt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (RCA), úgyhogy a helyzet tisztázásának érdekében előbb Benedek Imre sofőrje, majd később ő maga is megjelent a rendőrségen.
A hetilap honlapján közzétett állásfoglalás szerint a kardiológussal „röviden, velősen és meglehetősen durván” közölték, hogy az RCA lejárta miatt 90 napra felfüggesztik a vezetői engedélyét, majd a három rendőr közül az egyik rögvest le is kuporodott, és egy csavarhúzóval nekifogott leszerelni a rendszámtáblát a kocsijáról. „Ekkor Benedek érdeklődve előrelépett egyet a guggoló rendőr irányába, egész közel hozzá (de semmiképpen nem pofozta fel, ahogy azt a Maszol.ro állítja, vagy nem billentette ülepen, ahogy egyes vájtszeműek belelátni vélik a videófelvételekbe), amire az felpattant, mint akit lódarázs szúrt zacskón, és hátra tett kézzel megbilincselte az orvost, akit később három órára őrizetbe vettek, mert „agresszíven viselkedett” – fogalmaz a nyilatkozat.
Az állásfoglalás szerint indokolatlan volt „a hetven felé közeledő” professzor (Benedek Imre 67 éves – szerk. megj.) megbilincselése, különös tekintettel arra, hogy az incidens a Borsos Tamás utcában, a kapitányság mellett történt. Benedek Imre furcsállja ugyanakkor, hogy egy ilyen „hétköznapi cselekményt” ketten is lefilmeztek, különböző szögekből; szerinte ugyanis egy megbilincselés a rendőrség közelében egyáltalán nem számít kirívónak. A kardiológus egyébként korábban a politikában is megfordult: 2008-ban az RMDSZ listáján parlamenti mandátumért, 2012-ben a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért indult, mondkét esetben sikertelenül. Krónika (Kolozsvár)

Centenáriumi megemlékezés-sorozattal idézi fel a KMAT a trianoni döntéshez vezető eseményeket
Centenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megelőzték a trianoni békediktátumot - jelentette be Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke szombaton, a kisebbségben élő magyar közösségek politikai szervezeteit tömörítő szervezet nagyváradi ülését és kétnapos autonómiakonferenciáját összegző sajtóértekezleten.
Az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Válasz Trianonra: az autonómia című projekt részletes programját a KMAT egy novemberi tanácskozásán dolgozzák ki.
"Alapvető célunk a történelmi valóság megismerése, a megbékélés keresése az utódállamok többségi nemzeteivel és a Trianon-okozta máig ható következményeknek a gyógyítása" - hangoztatta Tőkés László.
Románia 2018-ban a "Nagy egyesülés" százéves évfordulóját ünnepli, vagyis annak az 1918 decemberi elsejei Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlésnek a centenáriumát, amelyen az erdélyi, bánsági, partiumi és máramarosi románok kimondták az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A KMAT a 2108-tól 2020-ig terjedő rendezvénysorozattal a többi olyan fontos történelmi eseményt is fel akarja idézni, amely megelőzte a - románság által megfogalmazott követeléseket is szentesítő - trianoni döntést.
"Nem Magyarország felosztásának dátumát, a Trianoni békediktátumot tekintjük évfordulói alkalomnak önmagában, hanem az egész '18-20-as periódust Gyulafehérvártól a trianoni döntésig terjedően, ebben benne van a szerbiai népgyűlés, a kolozsvári magyar nemzetgyűlés 1918 decemberében, vagy a Székely Nemzeti Tanács megalakítása 1918 novemberében" - magyarázta az EP-képviselő.
Kifejtette: annyi történelemhamisítás volt ebben a témakörben, hogy a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak mindenképpen át kell beszélniük történelmi traumáikat azokkal a többségi nemzetekkel, amelyekkel együtt élnek, és hozzá kell járulniuk az olyan hibáknak a kijavításához is, mint amilyen a későbbi romániai asszimilációs politika.
Hangsúlyozta: Romániában számos olyan igazságtalanság érte a magyarságot, amely ellentétes a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemével, a centenáriumi rendezvénysorozattal pedig arra is emlékeztetni akarják a románságot, hogy a történelmi dokumentumba foglalt autonómiaígéretéről megfeledkezett.
A Nagyváradon tartott kétnapos autonómiakonferenciáról Tőkés László elmondta: a KMAT rendszeresen szervez reprezentatív tanácskozásokat a téma európai szakértőivel az autonómia eszméjének népszerűsítése, formáinak megismertetése és a nemzedéki folytonosság megteremtése érdekében a kárpát-medencei magyar fiatalok számára.
Megemlítette: a rendezvényen felkérték a konferencián előadóként részt vevő Szili Katalint, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottját, hogy közvetítsen az erdélyi magyar szervezetek és pártok között a székelyföldi területi autonómiaigény egységes képviselete érdekében.
A konferenciát megelőző nagyváradi munkaülésén a KMAT állást foglalt az új ukrajnai oktatási törvény ellen, tiltakozott a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ellehetetlenítése miatt, és felkérte tagszervezeteit, hogy segítsék a szükséges egymillió aláírás összegyűjtését a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez. Baranyi László / MTI

MAROSVÁSÁRHELYI ISKOLAÜGY: EGYEZTETETT LIVIU DRAGNEA ÉS ORBÁN VIKTOR
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook bejegyzésben jelentette be szombaton, hogy telefonon beszélt Orbán Viktorral a marosvásárhelyi teológiai líceumról és arról biztosította a magyar miniszterelnököt, hogy “megoldják ezt a problémát”.
“Két dologban egyeztünk meg: Románia megoldja a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyét, és Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). Megmagyaráztam, hogy a marosvásárhelyi helyzet egy bírósági döntés nyomán alakult ki, ami semmiképpen sem képez támadást a római katolikus egyház, vagy a magyar kisebbség ellen, és a román hatóságok köztelessége, hogy gyors, törvényes és időtálló megoldást találjanak az ügyre. Megígértem, hogy megtaláljuk ezt a megoldást” – írta Dragnea.
A PSD elnöke hozzátette: a magyar miniszterelnök “értékelte a tárgyalásra való nyitottságot és ígéretet tett arra, hogy Magyarország támogatja Románia felvételét az OECD-be”.
Az OECD-hez való csatlakozás “kiemelt fontosságú” célkitűzése a román külpolitikának, amely már az idén megvalósulhat – egészítette ki Dragnea.
Agerpres; Erdély.ma

ELKÉSZÜLT A BETHLEN-SZOBOR (AZ ÖTSZÁZ ÉVES REFORMÁCIÓT ÜNNEPELTÉK BARÓTON)
A baróti reformátusok kettős ünnepet ültek szombaton: bemutatták a nagyközönségnek az utolsó engedélyek beszerzését követően a templom előtt felállítandó Bethlen Gábor-mellszobrot, illetve felavatták az Erdővidéki Református Egyházmegye Esperesi Hivatalát, mindezt a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a templomot színültig megtöltő hívekhez – nemcsak Erdővidékről, de a megye távolabbi szegleteiből, sőt, még azon túlról is érkeztek vendégek – a Jelenések könyvéből választott igére alapozott istentiszteletben szólt.
Mint mondotta, a protestantizmus az elmúlt fél évezred alatt számtalan értéket felhalmozott, erős közösséget alkot, de megelégedettnek nem szabad lennie, képesnek kell lennie megújulni.
„A református egyháznak arra van szüksége, hogy gyülekezetei forró hittel és lángoló lélekkel, buzgólkodón dolgozzanak, higgyenek Isten megtartó kegyelmében, így az a reform is megszületik, melyre szükség van, hogy az előttünk levő ötszáz évben is megmaradjunk” – mondotta Kató Béla.
Berszán István, az erdővidéki egyházmegye esperese a reformáció-emlékév során szervezett eseményeket olyan mozaikköveknek nevezte, melyek értékét csak akkor látjuk, ha egymás mellé tesszük, és teljes képet formálunk belőlük. Az esperes arra kérte a híveket, álljanak az örök értékek mellé, keressék a Jézusban elrejtett üdvösséget, és hallgassák az Úr üzenetét. Tordai Árpád baróti lelkész örömtelinek és kiváltságnak mondotta az eseményt, majd Bethlen Gábort méltatta, aki kiállásával, határozottságával és hitével aranykort hozott Erdélynek. Bíró Béla Dávid egyházmegyei főgondnok a reformációt az élet minden szöglete számára fejlődést hozó történésnek nevezte.
Kolumbán Gábor teológiatanár Bethlen Gábor és Erdővidék című előadásában szólt fejedelmünk származásáról, felemelkedéséről és kivételes karrierjéről. Politikai éleslátását bizonyítja, hogy jó kapcsolatot tudott kialakítani a magas Portával, közösségünk érdekeit nézte, amikor maga helyett kétszer is mást ajánlott a fejedelemnek, majd, amikor eljött az idő számára, olyan reformokat léptetett életbe, amelyeket a köznép és a nemesség is már régen várt: könyvtárat hozott létre, külföldi tanárok segítségével emelte az oktatás minőségét, a gyulafehérvári kollégium már-már akadémiai szintre emelkedett, s a lelkészképzés mellett jogászok sorát is adta a nemzetnek.
A Bethlen Gábor-szobrot készítő Vargha Mihály köszönetet mondott a barótiaknak, amiért a munkára felkérték. Mint mondotta, nem volt könnyű dolga, mert meglehetősen kevés, hitelesnek mondható ábrázolás maradt fenn Bethlen Gáborról – a korabeli rézmetszetek a bécsi udvar szája íze szerint készültek, melyek meglehetősen groteszken ábrázolták fejedelmünket –, de a korabeli leírások fogódzót adtak a nehézségek leküzdésére. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy fogalmazott, Bethlen Gábor a ma elöljáróinak is üzen és példát mutat: saját érdekeinél fontosabb volt Erdély érdeke, a más vallásúakkal toleránsan nyilvánult meg, és felismerve fontosságát, támogatta a kultúra minden válfaját. Vargha Mihály beszéde végén úgy fogalmazott: Barót megérdemli, hogy főterét Bethlen Gábor szobra díszítse.
Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke a pragmatikus és céltudatos Bethlent méltatta, majd fontosnak mondotta, hogy ne csak utat és hidakat építsünk, hanem iskolát és templomot is. Lázár-Kiss Barna András polgármester az egybegyűltek köszöntését követően kijelentette, a szobor mihamarabbi felállítását támogatja, és segíteni fog az engedélyek megszerzésében.
Az áldást követően az ünneplő sereg átvonult a Kossuth Lajos utca 170. szám alatti új esperesi hivatalhoz. Kató Béla avatóbeszédében örömét fejezte ki, hogy a Bethlen Gábor Alap öt egyházmegye számára külön hivatal létesítését támogatta. Mint mondotta, az erdővidékieknek Baróton egy tömbház földszintjén található kétszobás lakásban eddig is volt székhelyük, de azt már rég kinőtték, az adminisztráció is nagyobb, kellett tehát egy olyan hely, ahol irodát működtethetnek és fontosabb ünnepeinket megülhetik.
Az ünnepséget színesítette a Kájoni Consort régizene-együttes és a tizenhárom kórusból egyesített Refo500 vegyes kar fellépése.
Hecser László / Háromszék; Erdély.ma

Diákkonferencia kutatási eredményekkel, pályaválasztási tanácsokkal
Szakmai bizottságok előtt ismertették kutatásaikat a gyergyószéki egyetemisták. Elismerésből és javaslatból nem volt hiány, ugyanakkor sikerült felkelteni középiskolások érdeklődését is egy-egy pálya iránt. A 3. Gyergyói Diákkonferenciát a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szervezésében tartották szombaton a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánián. zakmai bizottságok előtt ismertették kutatásaikat a gyergyószéki egyetemisták. Elismerésből és javaslatból nem volt hiány, ugyanakkor sikerült felkelteni középiskolások érdeklődését is egy-egy pálya iránt. A 3. Gyergyói Diákkonferenciát a Gyergyói Közösségi és Szociális Erőforrásközpont szervezésében tartották szombaton a gyergyószentmiklósi Szent István-plébánián.
Dániel Botond, a diákkonferencia szervezője az elmúlt évekhez képest előrelépésnek tartja, hogy tizenkét előadó mutatta be minőségi dolgozatát a héttagú szakmai bizottságnak, akik útbaigazítással, biztatással szolgáltak az egyetemistáknak. Jónak bizonyult az az ötlet is, hogy a társadalom- és gazdaságtudomány, illetve segítő szakok szekcióját egy újabb, műszaki- és természettudományi szekcióval bővítették, így a különböző szakokon tanulóknak alkalmuk adódott egymás munkájába betekinteni. Noha a diákkonferenciára meghívást kaptak gyergyószéki szervezetek is, hogy ismeretséget kössenek a jelenleg egyetemista, de potenciális munkatárs fiatalokkal, erre kevesen válaszoltak pozitívan. Dániel Botond viszont úgy gondolja, nem jelent ez problémát, legalább tudja az egyesület, hogy a jövőben a szervezetek vonzása terén kell fejlődni. Annak viszont nagyon örvendett, hogy több középiskolás hallgatta végig az előadásokat, úgy gondolja, segítséget nyújthatnak abban, hogy a pályaválasztási nehézségeket leküzdjék. Mi több, konkrét javaslatokat is hallhattak Jánosi-Rekeczki Kata nevelési tanácsadótól.
Nem csak ítészként jöttek a szakemberek
Mint kiderült, a szakmai bizottságok tagjai sem csak a kutatások elemzése és javaslattevés szándékával érkeztek. A gyergyószentmiklósi születésű Szentes Erzsébet pszichológus, a Sapientia egyetem marosvásárhelyi karának tanára elmondta, bármennyi ideje kutasson is valaki, mindig érdekli, más mit, hogyan kutat, és mit talál.
„Én is tanulok belőle, ezért jöttem egyrészt. Másrészt azért, mert lehet, hogy én is tudok egy-két jó ötletet adni a hallgatóimnak visszajelzésem által. Harmadrészt azért jöttem, mert én nagyon kötődök Gyergyóhoz. Egyik életszerepünk, hogy keresünk, kutatunk, tanulunk, tapasztalunk, és ha ennek itthon is valaki teret ad, nem vagyok annyira messze, hogy ne jöjjek el. Tapasztalatcsere és kapcsolódás, hogy szorosabb legyen köztünk a kötelék, ez nekem nagyon fontos.”
Farkas Attila vadgazdamérnök az újonnan alakult Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület elnökeként, szakemberként és munkatárskerőséként vett részt a konferencián. „Tetszik a rendezvény célkitűzése, hogy kapcsolatok épüljenek szakemberek és bizonyos szakmákat tanuló egyetemisták között. Támogatjuk a hivatásuk legelején lévőket, és ugyanakkor itt tudjuk átlátni azt is, hogy a közeljövőben kikre alapozhatunk frissen végzett szakemberként munkánkban. Nagyon remélem, hogy az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület munkájának javára válnak a most születő kapcsolatok, és azt sem tartom kizártnak, hogy egyszer egyesületünk a természettudományi szekció gondnoka legyen.”
Magyari-Sáska Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának tanára a szakmai bizottság tagjaként, meghívásra érkezett. De személyes oka is volt jelenlétének. „Egyrészt a szakmai indíttatásra mondtam igent, másrészt nagyon érdekelt Jánosi-Rekeczki Kata pályaválasztásról szóló előadása. Apa vagyok, fiam pályaválasztás előtt áll, szeretnék neki ebben jól segíteni, és ehhez szükségem volt a szakember meglátására. Végighallgatva a nevelési tanácsadót, úgy gondolom, azt kell fölülvizsgálnom, hogy mennyire vagyok erőszakos a gyermekemmel, saját akaratomat mennyire próbálom rákényszeríteni. Úgy érzem, amikor fiam nyolcadikból kilencedik osztályba lép, kicsit nagyobb a szerepem, de eljön az a négy év, amikor lehet, én nem változom sokat, a fiam viszont igen. Tehát az az attitűd, amit nyolcadik végén képviseltem, tizenkettedik osztályos korában is hatékonyan alkalmazható.”
Rábízni, de tükröt tartani
A többször is emlegetett pályaválasztásról szóló előadás nemcsak a fiataloknak, hanem a szülőknek is szólt tehát. Jánosi-Rekeczki Kata arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai szülői hozzáállásnak, „a te döntöd el, mit választasz, csak szeresd”, megvan a hátulütője. A gyerek magára marad a döntés súlyával és azzal a félelemmel, hogy vajon jól választ-e. A felelős szülő, noha rábízza gyermekére hivatásának eldöntését, de a pályaválasztás küszöbén tükröt tart neki, ráirányítva figyelmét azokra a szakmákra, melyek iránt fogékonynak, tehetségesnek érzi csemetéjét.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro

Konszenzus és többségi akarat kell az autonómiához
Számos érdekes előadás hangzott el az autonómia megvalósításának lehetőségeiről és az azt akadályozó tényezőkről a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) által Nagyváradon szervezett autonómia konferencia első, pénteki napján.
A Pariumi Keresztény Egyetem Városháza utcai székhelyén tartott, péntek délután kezdődő konferenciát házigazdaként Tőkés László EP-képviselő nyitotta meg, aki a fiatalok megszólításának a fontosságát hangsúlyozta. A fiataloknak szánt alapvető üzenet az, fejtette ki, hogy a szülőföldön való boldogulás egyetlen biztosítéka a teljes körű autonómia, és ennek megvalósítására minden törvényes eszközt igénybe kell venni.
A konferencia első blokkjának első felszólalója Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus volt, aki Åland sziget autonómiájának a történetét vázolta fel. Beszédében kifejtette, hogy a kisebbségügyi kérdések mindig belügynek számítanak, Åland sziget sorsát azonban azért sikerült megnyugtatóan rendezni, mert ügye nemzetközi konfliktussá terebélyesedett. Elisabeth Nauclér elmondta, hogy Ålandnak saját parlamentje van, és Finnország nem tud nélküle elfogadni egyetlen olyan egyezményt sem, amely a szigetet is érinti. Ez a rendszer tűnik megváltozni azóta, hogy Finnország belépett az Európai Unióba, Brüsszel ugyanis csak a tagországok joghatóságát ismeri el, így sajnos egyre többször megtörténik az, hogy az Ålandot közvetlenül érintő kérdésekben Brüsszel és Helsinki az ålandiak feje fölött dönt. Mint Nauclér elmondta, az Európai Unió nagy csalódás az Åland szigeteken élők számára, annál is inkább, mert Åland annak idején, Finnország csatlakozásakor megtehette volna azt, hogy nem lép be a Európai Unióba, mint ahogy a Dánia fennhatósága alatt álló Grönland és a Feröer-szigetek sem léptek be.
Egymásért
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa az identitás fontosságáról beszélt, majd pedig a saját nevével fémjelzett Európa Tanácsi jelentés keletkezéstörténetét vázolta fel. Leszögezte: az autonómia segít az identitás megőrzésében és az asszimiláció elkerülésében, és a különböző interetnikai feszültségek megoldásában is fontos szerepet játszhat. A nemzetek közötti viszálykodás megoldásának egyik módja lehet az, ha a különböző történelmi eseményeket minden résztvevő fél szempontjából megismertetjük, hiszen csak ez járulhat hozzá egymás jobb megértéséhez. Nagy hiányossága az Európai Uniónak az, hogy mindeddig még nem történt politikai iránymutatás az ilyen típusú történelemoktatás tekintetében. Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja kifejtette, hogy az Európai Unió addig nem lép át a huszonegyedik századba, amíg nem hajlandó megfogalmazni a nemzeti kisebbségügyi standardokat.
Második blokk
Szünet után Duray Miklós szlovákiai magyar író, politikus vázolta fel a felvidéki autonómiatörekvések történetét, konklúzióként azt hangsúlyozva: „ne mindig a másikat szidjuk, nézzük meg, mit teszünk mi saját jogvédelmünk érdekében.” Lőrincz Csaba, aki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének a megbízottjaként érkezett a konferenciára kifejtette, hogy egységesíteni kell a különböző székelyföldi autonómia-tervezeteket, hozzátéve, nem világos, hogy szükséges-e egyáltalán egy újabb közigazgatási szintet létrehozni Romániában. Fontosnak tartotta a már létező jogok alkalmazását, mert, mint mondta, a helyi önkormányzatiságból kiindulva a helyi iskolákra, egyházakra alapozva felépíthető egyfajta helyi autonómia, amelyre hosszútávon ráépülhet majd a területi autonómia is, jelenleg ugyanis a román társadalom elutasítja az autonómiát. „Amíg egy miccsből román–magyar konfliktus keletkezik, addig nehezen lehet területi autonómiáról beszélni” – fogalmazott.
Gazdasági fellendülés
Sándor Krisztina, az EMNT alelnöke Lőrincz Csabával vitatkozva kifejtette, hogy a területi autonómia nem egy újabb közigazgatási szint lenne, hanem egy teljesen új közigazgatási rendszer. Mítosznak nevezte azt a közvélekedést, hogy Székelyföld gazdaságilag nem tudná eltartani önmagát, hiszen az autonómia éppen hogy gazdasági fellendülést hozna például azáltal, hogy az ott megtelepedő multinacionális cégek adója nem Bukarestbe vándorolna, hanem helyben maradna. Az autonómia megvalósulásában a nemzetközi nyomásgyakorlásnak és Magyarországnak kulcsfontosságú szerepe lehet, tette hozzá.
Minimális bizalom
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kiemelte: az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni, és csak ha már kialakult a konszenzus, akkor lehet hozzáfogni a megvalósításhoz, de hogy végül is mi válik valóra az elképzelésekből, az mindig a többségi társadalomtól függ. Ezért aztán elengedhetetlen egy minimális bizalom a többség és kisebbség között, aminek megkerülhetetlen velejárója az, hogy a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre. A továbbiakban kijelentette: „Nem hiszek a nemzetközi nyomásgyakorlásban, mert ha ez létezne, akkor Ukrajnában nem lenne olyan törvény, amilyen van” – utalt a most elfogadott, a nemzeti kisebbségeket súlyosan érintő ukrajnai oktatási törvényre. Majd így folytatta: „a brüsszeli politikusok fogékonysága a nemzeti kisebbségek tekintetében nulla. Ezt a csatát nekünk kell megvívnunk azokkal, akikkel együtt élünk”. Végezetül dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) elnöke szólalt fel, aki leszögezte: egy olyan fontos nemzetstratégiai kérdést, mint az autonómia, nem szabad gazdaságpolitikai megfontolásoknak alárendelni. Sándor Krisztina véleményét megerősítve elmondta: a Székelyföld gazdaságilag fenn tudja tartani magát. „A magyar emberek mindenhol dolgoznak, nem hiszem, hogy a Székelyföldet a Vaslui vagy a Călăraşi megyei parasztemberek adólejeiből kell fenntartani” – fogalmazott. A székelyföldi autonómia megvalósulásának szerinte két alapfeltétele van: léteznie kell az autonómia igényének, és ezt az igényt folyamatosan fenn kell tartani, mert a mai, állandóan változó világban bármikor előállhat az autonómia megvalósulását elsegítő kedvező helyzet. Mindkét blokkot a jelenlevők kérdései, és az azokra adott válaszok zárták.
Pap István / erdon.ro

Csak saját erőből lehet autonómia
Más modelleket nem lehet átvenni, mert minden autonómia más módon alakult ki, viszont ha itt is kell, akkor az egyetlen út a párbeszéd a román többséggel is – fejtette ki Váradon Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász.
Hívhatjuk önkormányzásnak, hatalommegosztásnak, inklúziónak, vagy autonómiának, az önrendelkezés lényege ugyanaz mindenütt, ám a hozzá vezető utak nem azonosak – ezt Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász fejtette ki Nagyváradon, a kétnapos autonómiakonferenciát összegző sajtóértekezleten. A szombati eseményen a sokak által állandóan az autonómia egyik példájaként felhozott Åland-szigetekről érkezett Nauclér hozzátette: nem először van tájainkon, és most is azt tudja hangsúlyozni, hogy nem megoldásokat adni jött, hiszen ez nem így megy, hanem a konferencián a tapasztalataikat osztotta meg. A politikus – aki finnországi parlamenti képviselő is volt, és mára számos tapasztalatot szerzett, a világ számos pontján tevékenykedve, a dalai lámával tartott egyeztetésekről, Okinawán és Hegyi-Karabahon át a volt Jugoszláviáig, ahol három éven át volt ENSZ-tisztségviselő -, azt hangoztatta: az ő modelljüket lehetetlen átvenni, akárcsak bármilyen más modellt is, ehelyett saját tartalommal kell megtölteni az itteni törekvéseket, és konkrét formába öntve előállni azokkal, a román hatalom felé. „A lényeg ugyanis a párbeszéd, sőt, első szakaszban a feszültségeket kell kioltani, meg kel értetni, hogy az autonómia nem abszurdum, és sok más helyen is van ilyen” – fogalmazott. Egyébként arról a romániai helyzetről mondta ezt, amelyről a konferencián terjesztet, az önrendelkezés kárpát-medencei helyzetét összesítő tanulmányban az szerepel, hogy a romániai politikai vezetés „hisztérikusan ellenzi” az elképzelést. Magának a konferenciának a sajtótájékoztatót megelőző záró része is összegzésről szólt, és ott például Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője tekintette át a testület történetét, majd Bodó Barna azt fejtegette, hogy „Bibóval szólva a szabadság kis köreit kell előbb megteremtenünk, azaz helyi szinteken kell berendezkednünk, mozgástereket kialakítanunk, különben a nagy egész sem működhet”.
Az RMDSZ nélkül
Visszatérve a tájékoztatóhoz, azon Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke emlékeztetett: épp az adott teremben alakult meg annak idején a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT). Tőkés László, EP-képviselő, a KMAT elnöke megemlítette, hogy az autonómiakonferencián a Kárpát-medence számos országából voltak jelen a magyarság egyes pártjainak képviselői, azonban távol maradt az RMDSZ. Pedig a székelyföldi Antal Árpád és Borboly Csaba is ígérte részvételét, mégsem képviseltette magát végül az RMDSZ.
Hogy mik a konferencia végkövetkeztetései, arra a zárónyilatkozatukat összegezte. Ebben a KMAT tiltakozik a kihirdetés előtt álló ukrán oktatási törvény ellen és a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése miatt. A KMAT áttekintette továbbá a Kárpát-medencei autonómiatörekvések helyzetét, megállapítva, hogy gondjaink többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza. Kulcsfontosságúnak tartják, hogy ezen törekvéseink az új nemzedék, a mindenkori fiatalok részéről is minél szélesebb körű támogatottságot kapjanak. Ennek érdekében szerveztek egy fiataloknak szánt autonómiakonferenciát, és szorgalmazzák az önrendelkezés ügyének korszerű és letisztult formájú népszerűsítését. A KMAT üdvözli Szili Katalin miniszterelnöki megbízott eddigi erőfeszítéseit egy közös erdélyi autonómiatervezet kidolgozására. Tekintettel arra, hogy felmerült a Székelyföld területi autonómiáját célul kitűző törvénytervezet újbóli benyújtása a román parlamentben, egyúttal felkéri őt, hogy folytassa az egyeztetéseket. A KMAT támogatja a Minority SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést. A KMAT azt is jelzi, fontosnak tartja a jövő évi magyar országgyűlési választást.
Tőkés azt is bejelentette a tájékoztatón, hogy centenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni a KMAT azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megelőzték a trianoni békediktátumot. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Válasz Trianonra: az autonómia című projekt részletes programját a KMAT egy novemberi tanácskozásán dolgozzák ki. A Nagyváradon tartott kétnapos autonómiakonferenciáról még elmondta: a KMAT rendszeresen szervez reprezentatív tanácskozásokat a téma európai szakértőivel az autonómia eszméjének népszerűsítése, formáinak megismertetése és a nemzedéki folytonosság megteremtése érdekében a kárpát-medencei magyar fiatalok számára.
Szeghalmi Örs / erdon.ro

Váradi és pesti költők beszélgettek
Első alkalommal vettek részt közös rendezvényen a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) tagjai és az Élő Várad projekt résztvevői. A szombati beszélgetés a Holnap Feszt keretében zajlott.
A Darvas-házban megszervezett beszélgetést megelőzően Simon Judit, a Holnap Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Tasnádi-Sáhy Péter költő, a Várad folyóirat szerkesztője mondta el: második évébe lépett az Élő Várad projekt, melynek során „nagyváradi irodalmárok önszervezőleg kortárs kultúrát próbálnak létrehozni”, s úgy gondolták, szeretnének nyitni, másokkal is barátkozni – ebben pedig a FISZ remek partnernek bizonyult. Az újonnan létrejött kapcsolat célja, hogy minél többet megtudjanak egymásról, költészetről, önszerveződésről, az író-költő létről – egyúttal köszönetet is mondott a Bethlen Gábor alapnak a támogatásért.
Témák
A későbbiekben bemutatkoztak a beszélgetés résztvevői: Tasnádi-Sáhy Péter, Szőllőssy Balázs költő, a FISZ elnökségi tagja, akinek hamarosan megjelenik a második verseskötete, Hyross Ferenc költő, a FISZ tagja, akinek tavaly jelent meg első kötete, továbbá Bíró Árpád, a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse, aki, mint elmondta, csütörtöktől a Babeş-Bolyai Egyetem doktorandusza, színház- és bábszínháztörténettel foglalkozik, ha pedig ír, főleg a szöveg performativitása érdekli. A beszélgetés során a résztvevők egyebek mellett azt boncolgatták: mi az irodalom valójában, olyan körülmények között, amikor – amint Tasnádi-Sáhy Péter megfogalmazta, bármelyik blog nyilvánosságra jut, amikor számtalan csatorna létezik és mégis nehéz hallatszani. Szőllőssy Balázs kifejtette: nem tartja termékenynek a definíciókat, annál inkább azt, hogy beszéljenek róla. „hogy mi válik kánonná, az baromira nem érdekes” – mondta. Hyross Ferenc szerint az irodalom első sorban kreativitás, a vers például kicsit több a szublimálásnál, s attól, hogy valaki saját belső dolgait „írja ki”, még nem válik költővé. Másrészt: sokan abba a hibába esnek, hogy „jó” verset próbálnak írni, pedig ennél sokkal fontosabb bátran írni, „ez nem feltétlenül lesz jó, hanem érdekes, és ez sokkal fontosabb. Egyúttal „elborultan is lehet írni” – hangzott el. Bíró Árpád szerint folyamatosan azon ügyködünk, hogy lebontsuk az irodalomról alkotott elképzeléseiket.
Folytatás
Később szó esett a társadalmi rétegeken belüli elkülönülésről, arról, hogy ki kell használni a diverzitást, s ne csak egy rétegnek szóljon az irodalom, továbbá arról, hogy a személyesen keresztül szóljunk az univerzálisról, s hogy proaktív emberek szükségesek ahhoz, hogy irodalom szülessen – „tökmindegy, hogy ehhez éhezned kell, vagy arisztokrata módon írsz”. A pénzért kapható, leírható identitásról, a személyes és az univerzális kapcsolatáról s beszélgettek, s a témákhoz kapcsolódó saját költeményeiket is felolvasták. Mint elhangzott, az elkövetkezendőkben több közös program is zajlik majd az Élő Várad és a FISZ közreműködésével.
Neumann Andrea / erdon.ro

Magyarország támogatja Románia OECD-tagságát
Magyarország támogatja Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), miután Liviu Dragnea, a PSD elnöke ígéretet tett a marosvásárhelyi iskolahelyzet megoldására - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel. Mint írta, a párt vezetője telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével, ennek során tett ígéretet Liviu Dragnea a helyzet megoldására. Jelezte: a döntésről konzultáltak Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével is. A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a római katolikus iskola működését. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen. A korrupcióellenes ügyészség tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Teológiai Líceum 2014-es létrehozásának körülményeit, és csütörtökön emelt vádat ez ügyben Stefan Somesan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt volt iskolaigazgató ellen. Transindex.ro

SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA – FELEMÁS ÍTÉLET SZÜLETETT A JÖVŐ ÉVI FELVONULÁSRÓL
okon felemás ítéletet hozott a Maros megyei törvényszék a székely szabadság napjára, 2018. március 10-re tervezett marosvásárhelyi felvonulásról.
A pénteken hozott ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg. A törvényszék közölte, hogy részben igazat adott a panaszos Siculitas Egyesületnek: nem semmisítette meg azt az átiratot, amelyben a polgármester a jövő évi rendezvény korlátozását közölte, de érvénytelenítette azt az átiratot, amelyben a polgármesteri hivatal válaszolt a Siculitas Egyesületnek az emiatt benyújtott előzetes panaszára.
A törvényszék arra kötelezte a polgármestert, hogy orvosolja a Siculitas előzetes panaszát.
Kincses Előd, a panaszos ügyvédje az MTI-nek nyilatkozva meglehetősen furcsának tartotta az ítéletet. Megjegyezte, hogy a megsemmisített átiratban nem a polgármester, hanem a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka válaszolt panaszukra, és utasította el érveiket.
“Kötelezte a törvényszék a polgármesteri hivatalt, hogy az előzetes panaszunkat oldja meg. Úgy tekintette, hogy a válasz, amit adtak, nem az előzetes panaszunk megoldása” – értelmezte az ítéletet Kincses Előd.
A pereskedés előtti előzetes panasz benyújtását a törvény írja elő a panaszosnak abban a reményben, hogy a felek pereskedés nélkül rendezik a nézeteltérést. A hagyományos március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és tiltakozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezi, de hivatalos ügyekben a háttérintézményeként működő Siculitas Egyesület jár el a nevében.
Az egyesület már ez év március 16-án bejelentette a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a jövő évre tervezett megmozdulást, hogy jusson idő az esetleges bírósági jogorvoslatra is. A törvény értelmében a polgármester csak a bejelentés utáni 48 órában tilthat be egy tömegrendezvényt. A határidőn túli tiltás miatt tavaly már pert nyert az egyesület a polgármesteri hivatal ellen.
A polgármesteri hivatal arra a törvénycikkelyre hivatkozva kifogásolta a felvonulást, mely tiltja a kórházak előtti tömegrendezvények szervezését. A felvonulás évek óta kialakult útvonala ugyanis elhalad egy kórház mellett, amelynek egyébként egy másik utcából is van bejárata. Kincses Előd arra emlékeztetett, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat 1998-ban hozott határozatban sorolja fel azokat az utcákat, tereket, amelyeken nem szabad tömegrendezvényeket szervezni, és a felsorolásban nem szerepel az a kórházzal szomszédos utca, amelyre a hivatal hivatkozik.
Az SZNT 2004 óta szervez megemlékezést Marosvásárhelyen a székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszknél, a vértanúk kivégzésének évfordulóján, amelyet a székely szabadság napjává nyilvánított. A 2013-as, 2014-es, 2016-os és az idei rendezvény felvonulással és a régiók kialakítására vonatkozó kormányzati elképzelések elleni, a székelyföldi autonómiaigényt megjelenítő tiltakozással végződött.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma

Már csak egy család maradt – búcsú az elnéptelenedett tanyavilágon
Egyetlen tanya, a Köllő családé maradt fenn Cengelléren. Abban a Gyergyóditróhoz tartozó tanyavilágban, ahol egykoron templom, iskola és 50–60 ház volt. A hajdan ott lakóknak jó lenne emléket állítani – vetette fel az ötletet Baróti László Sándor, a Szent Gellért-napi búcsús szentmisén.
Szent Gellért ünnepén a ditrói egyházközség minden évben búcsús szentmisét tart Cengelléren. Autóbusszal és személygépkocsikkal, de még motorkerékpárral is sokan érkeznek ilyenkor a Ditrót Hágótővel összekötő út mentén lévő kápolnához. Az idősebbek ez alkalommal visszaemlékeznek azokra az időkre, az 1950–1960-as évekre, amikor ezt a helyet legalább százötven ember nevezte otthonának. A kommunizmus és államosítás vetett véget a település életének, és egyre kevesebben vannak életben, akik tudnak arról, hol voltak a házak, hogy a mirtuszbokrok alatt német katonák jeltelen sírjai vannak. Baróti Sándor László plébános javasolta, jó lenne valaki kezébe vegye a cengelléri történelmet, felkutassa, hogy az egykori kis településen hol állt az iskola, hol volt kovácsműhely és egyéb mesterek otthona, és legalább egy-egy kővel, márványtáblával jelöljék meg a helyüket. A javaslatot legalább kétszázan hallották, mint ahogy a tanácsot is: az ötletet adják tovább, hátha szándékkal és a kivitelezés lehetőségével találkozik. Nevelni önmagunkat is A szombati szentmisére érkezők Lőrincz Barnabás remetei segédlelkész prédikációját hallhatták Szent Gellértről, az első magyar keresztény tanítóról, aki Imre herceget tanította jóra, szépre, igazra és szentre. „Az a család, amelyik együtt imádkozik, a nehéz körülmények között is együtt fog maradni. A jó átadása a feladatunk gyermekeinkkel szemben, de magunk irányában is: csiszolnunk, nevelnünk kell önmagunkat. Ne tanítsuk meg a gyermeket aggódni és félni, sokkal inkább bízni Istenben, az embertársakban és önmagában” – javasolta a segédlelkész Szent Gellért szellemiségét idézve. A vértanú szentre énekkel emlékeztek a ditrói cserkészek is, akik Bardocz Erzsébet vezetésével minden esztendőben jelen vannak a cengelléri ünnepen.
Amikor letérdelnek a motorosok Szentmiséken szokatlan öltözetű vendégei is vannak ennek a búcsúnak, immár kilenc esztendeje: a galgahévízi motorosok. Idén huszonhárman érkeztek, és Dallos Ferenc e szokás eredetéről is szólt. Kilenc éve annak, hogy a Ditró végében lévő panzió parkolójában az endurós csapat tagjai összetalálkoztak a plébánossal. Ők túrázni, a lelkipásztor a cengelléri búcsúra igyekezett. Viccesen megkérdezte: nem kerülne a poros-sáros öltözékű csapatból pár ember, mert ministránshiány van. Ő lepődött meg legjobban, amikor igent mondtak a meghívásra, szolgáltak, és azóta minden évben visszajárnak. „Mindig van közöttünk nyolc-tíz ministráns. Olyan életet élünk, hogy gyakoroljuk a vallásunkat, és amíg jöhetünk Erdélybe, addig nem kérdés, hogy az őszi endurózásnak ez az utolsó momentuma. Vannak a csapatban nem vallásos emberek is, de ez a búcsú mindenkit megérint. Szégyen, nem szégyen, negyvenévesek vagyunk, de egy-egy könnycsepp mindig kiugrik a szemünkből.” Ajándékot is hoztak a magyarországi motorosok: az egyikük édesanyja két cipős doboznyi zserbót küldött a búcsúsoknak. Ez volt a desszert, előtte pedig a plébános bárányainak egyikéből készült tokány háromszáz főre. Ingyen volt a tálétel, a kenyérért viszont egy lejt kellett fizetni. Abból a pénzből – szokás szerint – a ditrói rászorulóknak vásárol kenyeret Baróti László Sándor lelkipásztor.
Balázs Katalin / Székelyhon.ro

A segítőknek is segítségre van szükségük
Egymás tevékenységének megismerése és a segítő szakmában dolgozók továbbképzésének szükségessége volt a témája a háromszéki szociális szervezetek és intézmények pénteki, Sepsiszentgyörgyön tartott harmadik találkozójának. A Gyulafehérvári Caritas helyi kirendeltsége és a Zathureczky Berta Idősek Otthona által az elmúlt fél évben szervezett két első rendezvény után a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) volt a házigazda.
Tóth Anna, a DKA idősgondozó ágazatának igazgatója lapunknak elmondta, céljuk, hogy megismerjék, melyik segítő szervezet mivel foglalkozik, területileg milyen településeket tud lefödni, hogy amikor olyan szociális esettel találkoznak, amely nem tartozik az ő tevékenységi területükhöz, akkor is tudják, az adott helyzetben kik azok, akik hathatós segítséget tudnak nyújtani. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy munkatársaik a szakmai felkészítőkön túl olyan képzéseken vehessenek részt, amelyek hozzásegítenék, hogy szinten tudják tartani a segítő szakmában elengedhetetlen képességeket, mint a türelem, empátia a nyomorúságban lévővel szemben, jó kommunikációs készség, és ismereteiket bővíthessék az időmenedzsment, az esetkezelés, a szakmai kiégés elleni technikák terén. Azt szeretnék, ha önerőből, vagyis a szervezeti, intézményi hálózaton belül tudnának ilyen képzéseket szervezni, ha az ágazat helyi szakemberei, trénerei állítanák össze egy hozzáférhető anyagi költséggel lebonyolítható néhány órás képzés anyagát. A találkozó résztvevői röviden bemutatták tevékenységüket és eredményeiket, de az is elhangzott, többen nagy reményeket fűztek az elmúlt huszonhét évben a szociális ágazat fejlődéséhez, de a társadalom még mindig úgy véli, a külföldi segítők és az egyházak feladata a szociális ellátórendszer működtetése, a politikum pedig olyan döntéseket hoz, amelyek ellehetetlenítik munkájukat. A Diakónia Gyár utcai székházában tartott találkozón a házigazdákon kívül részt vett a sepsiszentgyörgyi és hidvégi idősek otthona, a helyi rendőrség, a megyei szociális gondozási és gyermekjogvédelmi igazgatóság, a szociális kifizetési és felügyeleti hatóság, a megyei közegészségügyi igazgatóság képviselője, valamint a Kovászna Megyei Vöröskereszt igazgatója, a Caritas területi koordinátora és a tízéves Philadelphia pro Familia Suport Egyesület elnöke.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Válasz Trianonra
Centenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megelőzték a trianoni békediktátumot – jelentette be Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke szombaton a szervezet nagyváradi ülését és kétnapos autonómiakonferenciáját összegző sajtóértekezleten. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Válasz Trianonra: az autonómia című projekt részletes programját a kisebbségben élő magyar közösségek politikai szervezeteit tömörítő KMAT egy novemberi tanácskozásán dolgozzák ki.
Alapvető célunk a történelmi valóság megismerése, a megbékélés keresése az utódállamok többségi nemzeteivel és a Trianon okozta, máig ható következmények gyógyítása – hangoztatta Tőkés László. Románia 2018-ban a „Nagy egyesülés” századik évfordulóját ünnepli, vagyis annak az 1918. decemberi 1-jei Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlésnek a centenáriumát, amelyen az erdélyi, bánsági, partiumi és máramarosi románok kimondták az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A KMAT a 2108-tól 2020-ig terjedő rendezvénysorozattal a többi olyan fontos történelmi eseményt is fel akarja idézni, amely megelőzte a románság által megfogalmazott követeléseket is szentesítő trianoni döntést. „Nem Magyarország felosztásának dátumát, a trianoni békediktátumot tekintjük évfordulói alkalomnak önmagában, hanem az egész 1918–1920-as periódust Gyulafehérvártól a trianoni döntésig terjedően, ebben benne van a szerbiai népgyűlés, a kolozsvári magyar nemzetgyűlés 1918 decemberében vagy a Székely Nemzeti Tanács megalakítása 1918 novembe¬rében” – magyarázta az EP-képviselő. Kifejtette: annyi történelemhamisítás volt ebben a témakörben, hogy a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak mindenképpen át kell beszélniük történelmi traumáikat azokkal a többségi nemzetekkel, amelyekkel együtt élnek, és hozzá kell járulniuk az olyan hibák kijavításához is, mint amilyen a későbbi romániai asszimilációs politika. Hangsúlyozta: Romániában számos olyan igazságtalanság érte a magyarságot, amely ellentétes a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemével, a centenáriumi rendezvénysorozattal pedig arra is emlékeztetni akarják a románságot, hogy a történelmi dokumentumba foglalt autonómiaígéretéről megfeledkezett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bartha Miklós összegyűjtött munkái
Bartha Miklós jogász, publicista, politikus, országgyűlési képviselő összegyűjtött munkái hat kötetben jelentek meg 1908 és 1913 között Budapesten Samasa János, Szmertnik István és Sztankovits Ferenc szerkesztésében és reprint kiadásban 2016-ban a Lakiteleki Tölgy Alapítvány kiadásában dr. Botlik József történész bevezető tanulmányával. Bartha Miklós 1847. november 14-én született Rugonfalván, ahol apja uradalmi intéző volt. Két év nagyszebeni megszakítással a székelyudvarhelyi református főgimnáziumban tanult 1866-ig, Budapesten szerzett jogi diplomát 1871-ben, majd 1872-től Udvarhelyszék aljegyzőjeként dolgozott. 1873-ban egy időközi választáson Udvarhelyszék egyik országgyűlési képviselője lett a Balközép Párt programjával. 1874-ben alapító tagja volt a Negyvennyolcas Függetlenségi Pártnak, azonban a párt programjával az 1875-ös választásokon elbukott. Emiatt egy időre visszavonult gazdálkodni, de a politizálással nem hagyott fel. 1880-ban Kolozsváron megalapította az Ellenzék című napilapot, amelynek 1895-ig felelős, majd 1895-től főszerkesztője. Éles cikksorozatokban és szónoklatokban támadta a mindenkori kormánypolitikát. 1880-ban egyik politikai cikke miatt két katonatiszt rátámadt a szobájában és megsebesítette. Az eset nagyban hozzájárult, hogy Kolozsváron az 1881-es választásokon ismét országgyűlési képviselővé választották. Az 1884-es választásokon sikerült ismét a parlamentbe jutnia, azonban 1887-ben nem, viszont az oklándi időközi választást megnyerve mégis csatlakozhatott ehhez a képviselői ciklushoz is. 1892-ben ismét megválasztották, 1896-ban azonban megint nem. Ekkor a megüresedett gyulai kerületben kiírt időközi választáson indult, amelyet elhódított, így újfent bejutott az országgyűlésbe. 1890-ben a pártszakadáskor csatlakozott a szakadár Függetlenségi és ’48-as (Ugron) Párthoz, s abban alelnökké választották. 1891-től a Magyar Hírlap, 1893-tól a Magyarország vezércikkírója, ugyancsak 1893-ban mozgalmat indított az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakítására, s a szervezet alelnöke lett. Ez évben Budapestre költözött. 1898-ban tagjává választotta a Petőfi Társaság. 1901-ben lemondott az Ugron-pártban viselt elnöki tisztségéről, s csatlakozott Szederkényi Nándor csoportjához, ahonnét 1904 novemberében átült a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártba. Az 1905-ös választásokon már régi pártja színeiben választották újra Zentán. 1905. október 19-én váratlanul hunyt el agyszélhűdésben budapesti lakásán. Bartha Miklós összegyűjtött munkáinak első és második kötete szépirodalmat, a harmadik politikai beszédeket és nemzetiségi cikkeket tartalmaz, a negyedik, ötödik és hatodik politikai cikkeket. Az elsőben található az 1901-ben az Ellenzékben megjelent, Kazár földön című tárcasorozata, amelyet könyv alakban is kiadott. A kortárs Sebesi Samu így írt a műről: „A stílusművészet megvesztegető bájával írt könyv, tüzetesen ismerteti azt a hegyvidéki akciót, amelyet a magyar földművelési kormány a rutének megmentése érdekében indított és a Kárpátok bércei közt lakó összes nép javára folytatott. (...) Ellenségei behatóbb bírálat nélkül ráfogták, hogy antiszemita irányzattal íratott.” Tény, hogy a sorozat éles vitákat váltott ki. Idézünk a könyv zárszavából: „A jog kötelesség nélkül: kiváltság. A kötelesség jog nélkül: szolgaság. Ebben az erkölcsi rendben egy ismeretes vegyi törvény érvényesül. A konyhasó a chlórnak és a nátriumnak összetételéből áll. Mindkét elem külön-külön halálos méreg. Amiként méreg a társadalmi és gazdasági rendben úgy a kiváltság, mint a szolgaság. De ama két őselem együtt a táplálkozásnak, tehát magának az életnek el nem engedhető alkatrésze. Valamint a jog megfelelő kötelességgel és a kötelesség megfelelő joggal a társadalmi és gazdasági boldogulásnak alapfeltétele.”
Bartha Miklós írásait áthatja a hazafiság és a nemzetféltés. Román testvéreink című tárcájában így ír: „Ε címmel semmi egyebet nem fejeztem ki, mint egy tényleges és történeti állapotot. Mert akár szeretjük egymást, akár nem, változhatatlan nemzetközi és közjogi tény az, hogy együtt kell élnünk, együtt szenvednünk, együtt örülnünk és együtt meghalnunk. Közös a hazánk, közös az institutiónk, közös a múltunk és közös a jövőnk. Arra vagyunk utalva, hogy egymást megértsük, nem pedig arra, hogy egymást gyűlöljük. Tehát helyzetünknél, állapotunknál, sorsunknál, fogva testvérek vagyunk. Csak érzületben és törekvésben nem vagyunk testvérek. Az a viszály, mely köztünk fennforog, egyik félnek sincs hasznára, de káros mind a kettőre nézve.” A kitartott című útirajzában vidékünket így mutatja be: „Sepsiszentgyörgyön jártam (…), mégsem állottam meg, hogy búcsút ne vegyek az ismert völgyektől, hegyektől és folyóktól, s még egy pillantást ne vessek a szemerjai erdőre, ahol a nyírfák hajszott ágai szomorúan hajolnak a kiélt talaj felé, mintha szemrehányást tennének neki, hogy egykori őserejéből oly keveset tartott meg számukra; és hogy egy másik pillantást ne vessek Sepsiszentgyörgyre, ahol az első házak egyike az ablak mellé furakodott ágyúgolyóval hirdeti Háromszék történelmi nagyságát a ’48-iki dicsőség tengerében. A tágas piacon emelt honvédemlék még többet beszél, s hogy az ellentét se hiányozzék, miként Budán a honvédelmi palota előtt a Hentzi-emlék, úgy itt is a honvédemlék előtt a »Schvarzenberg«-ről nevezett városház hirdeti a megváltozott idők megváltozott embereinek megváltozott érzületét.” Bartha Miklós összegyűjtött munkái kaphatók és megrendelhetők a rugonfalvi református parókián: barabascs1@gmail.com, telefon: 0740 243 150, levélben: Barabás Csaba lelkipásztor, Rugonfalva/Rugăneşti 175. szám, postai irányítószám: 537323. Az összes ára 300 lej, kötetenként is megvásárolható.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az 1877. évi székely puccs története (részlet)
Az 1877. év nemcsak a román függetlenség kivívásának volt az éve, de a székely–török kapcsolatok történetében is fontos dátum volt. Ekkor került sor a székely puccsként elhíresült eseményre, amely során a korabeli ellenzéki székely politikusok beavatkoztak az orosz–török háborúba. Oroszország – miután biztosította maga számára az Osztrák‒Magyar Monarchia semlegességét – megtámadta a Török Birodalmat. Az autokrata cári Oroszország terjeszkedésének vélt háborúban Európa több részén törökbarát hangok jelentkeztek. Magyarországon is hasonló volt a helyzet, azonban itt még rátett egy lapáttal az 1849-es orosz beavatkozás szülte ellenérzés. A törökök melletti szimpátia Budapesten is hatalmas méreteket öltött. Simonyi Ernő ellenzéki politikus 1877. augusztus 1-jén levelet írt báró Orbán Balázsnak Szejkefürdőre, amelyben felkérte, hogy szervezzen Erdélyben is népgyűlést a törökök melletti szimpátia kifejezésre. Orbán a felkérésnek eleget téve, Kézdivásárhelyen meg is szervezte a gyűlést, és egy határozati javaslatot is megfogalmazott. Látván, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchia nem nyújt segítséget a törököknek, egy felülről jövő kezdeményezés indult meg, amelyet külföldről pénzeltek, és végül az események a „székely puccsba” torkolltak. A puccs célja az orosz utánpótlási és visszavonulási vonal elvágása volt a Szeret folyón átívelő, Adjud melletti vasúti híd felrobbantásával. A tervezett moldvai betörést székelyföldi toborzás, valamint fegyver- és lőszercsempészés előzte meg. A terv egy székelyföldi születésű ellenzéki politikus, Ugron Gábor fejében született meg, akinek azonban a terv kivitelezéséhez társakra és pénzre volt szüksége. Gyerekkori barátjában, Bartha Miklósban, valamint Orbán Balázsban lelkes támogatókra talált. Tisztában volt vele, hogy az angoloknak érdekük lenne a vállalkozás létrejötte, ezért feléjük tapogatózott. Ugron körülbelül 150 ezer forintot kaphatott az angoloktól. A vállalkozás számára az anyagi alap tehát adott volt. A császári és királyi hadseregnél abban az időben cserélték le a Wenzel-féle puskákat Werndl-féle karabélyokra, ezáltal sok kimustrált fegyver került a bécsi fegyverraktárba, amelyeket olcsón értékesítettek. Így kerültek e fegyverek fegyverkereskedőkhöz, akiktől Ugron emberei kb. 2000 puskát, 250 revolvert és 270 ezer töltényt vásároltak. A fegyvereket tartalmazó ládákat vasúton szállították, a ládák öt embernek voltak címezve: Ugron Gábornak, Balási Lajos fürdőtulajdonosnak Brassóból, Nagy Ezékielnek Kézdivásárhelyről, Szűcs Mihálynak Bükszádról és Lánczky Lajosnak. A fegyverek faládákba csomagolva érkeztek meg Héjjasfalvára, Homoródra, Kacára és Brassóba. A héjjasfalvi, homoródi és kacai ládákat oláhfalusi szekeresek szállították tovább, előbb Csíkszeredába (szeptember 8. és 15.), majd onnan Gál András parancsára Kászonaltízre és Kászonfeltízre fuvarozták, ahol Gál Andrásnál és Gál Györgynél rejtették el a csűrben, illetve az istállóban. Szeptember 18-án éjszaka a ládákat innen továbbszállították közel a határhoz, a Káposztás- havasra, ahol szintén egy csűrben rejtették el őket. A toborzást Ugron Gábor szervezte, kiszolgált katonákat fogadott fel, egyrészt, hogy az embereknek tapasztalatuk legyen a fegyverek kezelésében, másrészt meg azért, hogy ha véletlenül kitudódna a dolog, akkor ne lehessen a Monarchiát bűnrészességgel vádolni. Gróf Almásy Jenő volt kiszemelve a csapat fővezérének. Udvarhelyszéken a toborzás a székelykeresztúri Korona vendéglőben folyt, nyilvánosan, bor mellett, a keresztúri szombati hetivásáron is folytatták: „csak a vak nem látta, hogy készül valami”. A csíkiak dicséretére legyen mondva, hogy itt a szervezkedés nem tudódott ki. Háromszék volt a legfontosabb toborzóterület, mivel itt feküdt az Ojtozi-szoros, amelyen keresztül a székely csapat betörni szándékozott Moldvába. Gyülekezőhelyként a berecki hetivásár volt kitűzve, egyrészt, mivel a vásáros tömegben nem olyan feltűnő pár ezer ember, másrészt, mert rendkívül közel fekszik az Ojtozi-szoroshoz. A fegyvereket itt osztották volna ki, és innen indultak volna a határ felé. Sajnos azonban az akció annyira közszájon forgott Háromszéken, hogy gyakorlatilag felülmúlták az udvarhelyieket is, utcákon, kocsmákban nyíltan beszéltek a dologról. A frissen megalakult román állam kémei tartósan jelen voltak Háromszéken is, és nem került túl nagy erőfeszítésükbe, hogy tudomást szerezzenek a készülő betörésről. A románok kémjelentése nyomán a kormány megindította a nyomozást. Szeptember 29-én már megérkezett a letartóztatási parancs a csíki szervezők ellen. Ezzel párhuzamosan Udvarhelyen is folyt a nyomozás. A főszervezők (Ugron, Bartha) elmenekültek Székelyföldről. A letartóztatott személyek elleni vádként a „közcsendháborítást” nevezték meg. Bartha és Ugron később külön-külön jelentkezett a marosvásárhelyi bíróságon. 1878 januárjában mindenkit feltételesen szabadlábra helyeztek, 1878. május 16-án pedig törölték a pert. Összességében elmondható, hogy bár a székely puccs a szervezés elégtelensége és a toborzás nyílt jellege miatt elbukott, de a székelység ismételten bebizonyította, hogy kész kilépni a komfortzónából, hogy akaratának érvényt szerezzen.
PATAKI SZABOLCS / Ujkor.hu; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Soósnak és Portiknak is tisztséget ajánlott fel Vass Levente
A nyitás jegyében
A marosvásárhelyi RMDSZ nyitottságát bizonyítandó, Vass Levente képviselő, a szervezet elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy tisztújításokat tartanak a körzetekben, amelyek számát kilencre szándékoznak növelni.
Ugyanakkor bejelentette, hogy éppen ennek a nyitásnak a nevében kérte fel Soós Zoltánt, a megyei múzeum igazgatóját, volt polgármesterjelöltet, hogy vállaljon körzeti elnökséget, amit Soós el is vállalt. Hasonló ajánlatot tett Portik Vilmosnak, az Erdélyi Magyar Néppárt volt politikusának, aki viszont sűrű közéleti elfoglaltságára hivatkozva visszautasította a felajánlást.
A sajtótájékoztatón mutatkozott be a két új alelnök, Gáspár Botond, a Vásárhelyi Hírlap újságírója és Ferencz Katalin, a Sapientia diákönkormányzatának vezetője. Mindkettő pályázat útján nyerte el a tisztséget, amelyre egyébként más nem is jelentkezett. Gáspár a kultúráért, turizmusért felel, Ferencz Katalin ifjúsági kérdésekkel foglalkozik majd.
Kali István ügyvezető elnök szerint azért nem érkezett több pályázat a meghirdetett alelnöki tisztségekre, mert „manapság nem népszerű politikusnak lenni”.
Feltérképezik a jelmentes településeket
A városi elnök elmondta, hogy felkéri a Maros megyei önkormányzati vezetőket, közösségszervezőket, jelezzék, ha településükön nincs térerő.
„A több halálos áldozatot követelő viharok után a kormány bejelentette, mobiltelefonos gyorsriasztási rendszert dolgoz ki. Ennek lényege, hogy ezután SMS-üzenetben értesítik majd a lakosokat, ha térségükben szélsőséges időjárásra vagy egyéb veszélyhelyzetre kell készülni. Szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a kezdeményezés jó, hiszen szükség van egy hatékony értesítési rendszerre. Ugyanakkor köztudott, hogy Romániában nincs minden településen mobiltelefonjel. Felmerül a kérdés, hogy mi történik majd azokkal a lakosokkal, akik ilyen térségekben élnek. Az SMS-alapú riasztási rendszertől függetlenül is, a 21. században időszerű lenne megoldani, hogy minden településen legyen térerő. Ezért arra kérek minden Maros megyei önkormányzati vezetőt, közösségszervezőt, érintettet, jelezze a kabinetem számára személyesen vagy a kabinet@vasslevente.ro, illetveoffice@vasslevente.ro e-mail-címeken október 10-ig, ha településén ilyen jellegű problémával küzdenek. Vannak, akik már megkerestek ilyen ügyben” – nyilatkozta Vass Levente.
MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely)

Osztályonként a Bolyainál
Beszámoltunk arról, hogy az oktatásügyi minisztérium utasítása alapján a Maros Megyei Tanfelügyelőség a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjait az iskolai év megkezdése előtt osztályonként a Bolyai Farkas Elmélet Líceumhoz csatolta, arra hivatkozva, hogy a katolikus iskola alapítását az igazságügyi szervek felfüggesztették. Történt ez a korábbi ígéretek ellenére, miszerint az iskola szerkezetét megőrzik, és a pápai nunciustól kapott ösz-tönzés alapján a szülők abban reménykedtek, hogy a cikluskezdő osztályok is elindulhatnak, hiszen összegyűlt a szükséges számú diák.
Az iskolai évnyitó kapcsán közöltük, hogy a Bolyai iskola vezetősége felvállalta az osztályokat, és megteszi a tőle telhetőt, hogy az oktatási folyamatban ne legyen fennakadás, de ehhez a tanfelügyelőségtől egy sor pontosítást vár.
Az elmúlt héten azzal a kérdéssel kerestük fel Mátéfi Istvánt, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatóját, hogy kaptak-e választ a tisztázatlan kérdésekre, ugyanis többen kifejezték elégedetlenségüket a kialakult helyzettel kapcsolatosan.
– Mivel az 1616-os tanfelügyelőségi határozat (amellyel az osztályokat a Bolyaihoz csatolták) nagyon szűkszavú volt, összeállítottunk egy kérdésekből álló 13 pontos átiratot, amelyet továbbítottunk a tanfelügyelőségnek. Az első próbálkozásunk ugyanis, hogy a katolikus iskola dokumentumait (osztályok számát, szakirányát, tanulók létszámát stb.) hivatalosan átadják, nem járt sikerrel, ezért kértük a tanfelügyelőségtől is. A 13 pontot ismertettem az iskola vezetőtanácsában, a tanári gyűlést is összehívtuk, hogy a kollégák tudomására hozzuk a kialakult helyzetet.
A katolikus iskola osztályai közül a közigazgatás szakos esti osztályt nem tudtuk átvenni, mert ilyen szak nincs a Bolyaiban. Mivel különleges miniszteri engedélyre volna szükség, azt kértük a tanfelügyelőségtől, hogy találjon minél hamarabb megoldást.
A katolikus diákokkal együtt az osztályok száma elérte az 52-t, a diákok száma pedig 1472-re emelkedett, ezért kérvényeztük a tanfelügyelőségtől, hogy nevezzenek ki egy második aligazgatót.
– Arra a személyre gondoltak, aki az átmeneti időszakban vezette az iskolát?
– Csak olyan pedagógus töltheti be ezt a tisztséget, akinek végleges állása van a Bolyaiban. A tanfelügyelőség vezetőtanácsa elfogadta, hogy legyen egy második aligazgató, de ez csak akkor lép érvénybe, amikor az új személyzeti keret készen lesz. Ezt általában október végére kérik, de a jelenlegi helyzetben arra törekedtünk, hogy minél hamarabb befejezzük. Szeptember 20-án be is nyújtottuk, de még nem kaptunk rá választ. Ha elfogadja a tanfelügyelőség, reményeink szerint kinevezik a második aligazgatót (a tisztség betöltésére Molnár Zoltán tanárt javasoltuk), és meg tudjuk oldani a kisegítő személyzet áthelyezését is.
A katolikus iskola pedagógusai pedig már megkapták az ideiglenes áthelyezést (detasálást).
– Hogyan kaphattak ideiglenes áthelyezést, ha állítólag nincs már katolikus iskola?
– Az iskola, ahol címzetesek, továbbra is létezik, csak a működése van felfüggesztve. A hivatalos okirat szerint is az egy évre szóló ideiglenes áthelyezést a Római Katolikus Teológiai Líceumból kapják a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba. Véleményem szerint ezt a döntést kellett volna alkalmazni a kisegítő személyzet esetében is, az átiratban ugyanis az áll, hogy az ideiglenes áthelyezés addig érvényes, amíg az iskolával kapcsolatos végleges döntés megszületik.
– Jogos felháborodást keltett a katolikus iskola tanerőinek körében, hogy az ideiglenes áthelyezést csak szeptember 8-tól kapták, ami a folyamatos munkaviszony megszakítását jelenti.
– Ezt a tanfelügyelőségnek kell megoldania, ahogy azt is, hogy kifizessék az augusztusra járó béreket és egyéb illetményeket. Az augusztusi fizetésekre és illetményekre vonatkozó listát a katolikus iskolában kell összeállítani, és a volt igazgató kell aláírja és lepecsételje. Hogy a kifizetés hogyan fog történni, azt most még nehéz megmondani.
– Milyen feladatokat kellett még ellátni, hogy zökkenőmentesen induljon a tanév?
– Megrendeltük a naplókat, elkészítettük az órarendet, gondoskodtunk, hogy minden óra megtartására legyen tanár, továbbá az épület műszaki hibáinak a kijavításáról is. Meggyőződésem, hogy hétfőtől a megfelelő kerékvágásban folyhat a tanítás.
Molnár Zoltán tanár úr feladata lesz a B épületben zajló tevékenység koordinálása. Ez nem azt jelenti, hogy a Bolyaitól függetlenül fogja irányítani. Bár a feladatok többségét a tanár úr látja el, gyakran fogunk Hajdu aligazgató úrral a helyszínre menni. Csütörtökön voltunk a nyolcadik osztály szülői értekezletén, ahol pontosítottunk bizonyos dolgokat, hétfőn tájékoztató összejövetelt tartunk a tanárokkal, csütörtökön a Bolyai dísztermében 17 órától találkozunk az általános iskolai, 18 órától a líceumi osztályokba járó diákok szüleivel. Ezt azért is érezzük fontosnak, mivel találkoztunk olyan szülőkkel, akik továbbra is agitálnak.
A mi álláspontunk az, hogy a létező osztályokat a Bolyai átvette, ezért meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy a diákok nyugodt körülmények között járják végig a tanévet.
A szülőkkel szeretnénk megértetni, hogy a családban a gyermekek előtt ne az legyen továbbra is a fő téma, hogy mi történik az iskolával, tekintettel, hogy a gyermekek a tanulásra kell összpontosítsanak. A tanároknak pedig szeretnénk minden lehetőséget biztosítani, hogy rendszeresen megtartsák az órákat. Úgy gondolom, hogy az elmúlt napokban sikerült úgy megszervezni a dolgokat, hogy a tevékenység mindkét épületben a megfelelő színvonalon folytatódjon.
– Úgy hallottuk, hogy Tamási Zsolt visszatérhet tanítani.
– Mi is arról értesültünk, hogy a DNA-tól feloldották ezt a tilalmat, és, ha megkapja a tanfelügyelőségtől is a jóváhagyást, akkor nincsen semmi akadálya annak, hogy tanítson.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Vádat emeltek Tamási Zsolt ellen
Szeptember 21-én délután a Korrupcióellenes ügyészség területi kirendeltsége vádat emelt a Someşan Ştefan volt főtanfelügyelő és Tamási Zsolt-József, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ellen. Az ügyészségi kivizsgálás lejártával az ügyet a Maros Megyei Törvényszék hatáskörébe utalták át – tájékoztatott Gogolák Csongor ügyvéd, Tamási Zsolt képviselője.
Someşan Ştefan volt főtanfelügyelőt, ahogy erről már többször beszámoltunk, hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel vádolják. Véleményük szerint a főtanfelügyelő, hatáskörét túllépve, olyan rendeleteket adott ki, amelyek a Római Katolikus Teológiai Líceum létrehozását eredményezték.
Miközben Tamási Zsolt a napokban arról értesült a DNA-tól, hogy a katolikus osztályoknak a Bolyai iskolába való áthelyezésével visszamehet tanítani, és a megyei tanfelügyelőség jóváhagyására vár, hogy az ideiglenes áthelyezést megkapja, a vádemelés tényével kellett szembesülnie. Ennek ellenére minden emberi számítás szerint biztosítani kell a tanításhoz való jogát – tette hozzá az ügyvéd.
A kérdésre, hogy a továbbiakban mi következik, Gogolák Csongor elmondta, hogy miután egy éve folyik a kivizsgálás, a vádemelés várható volt. A törvényszéknek a továbbiakban meg kell állapítania a vádirat és a nyomozás törvényességét. A büntetőperben felmentő vagy elmarasztaló ítélet születhet, de ha nem tartják elégségesnek a bizonyítékokat, visszaküldik a kivizsgálást végző ügyészségnek, a nyomozati anyag kiegészítését kérve.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Megerősödik képviseletünk a tanügyminisztériumban
Konzultációs tanács alakul
A megye tanintézményeit vezető igazgatókkal és aligazgatókkal találkozott a pedagógusszövetséggel közösen szervezett beszélgetésen Novák Csaba Zoltán RMDSZ-szenátor, aki a felsőház oktatási bizottságában fejti ki tevékenységét. A tanácskozáson részt vett Biró Zsolt, az MPP elnöke, a képviselőház tanügyi bizottságának tagja, valamint Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke. A találkozóra meghívták a megyei tanfelügyelőség magyar nyelvű oktatásért felelős képviselőit. A Horváth Gabriella vezette megbeszélésen felmerült problémákról Novák Csaba Zoltán szenátort kérdeztük.
– Mivel a szeptemberi tanévkezdéskor újra meg újra szembesülünk az évek óta fennálló gondokkal, és a pedagógusszövetség helyi szervezete a tanfelügyelőséggel közösen ilyenkor egy évnyitó találkozót szervez, arra gondoltam, hogy azoknak a tapasztalatoknak a birtokában, amelyekre kilenc hónap alatt a terepen és a szenátus oktatásügyi bizottságában szert tettem, hasznos lenne egy közös eszmecsere. Az elsődleges szempont a diákok és pedagógusok helyzete. Mivel megyénkben kisebbségben vagyunk, és az utóbbi időszak történései alapján a megyei tanfelügyelőség jóindulatára nem számíthatunk, nagyon fontosnak tartom, hogy hatékony és szervezett együttműködés, átjárás, kommunikáció
működjön a megye pedagógusait képviselő intézmények, szervezetek és az oktatásért felelős politikusok között – mondta a szenátor.
– Melyek voltak a találkozón felmerült problémák? – Észrevételem szerint évről évre két jellegzetes témakörrel szembesülünk az oktatásügyben. A törvénykezés szintjén felmerülő kérdések miatt tartom fontosnak, hogy politikusként is részt vegyek ezeken a találkozókon, ahol első kézből értesülhetek azokról a problémákról, amelyeket képviselnünk kell a parlamentben. Ilyen például az osztatlan csoportot irányító óvónők bérezése, az óvodába járás kötelezővé tétele, az óvodai pszichológusok számának növelése, az előkészítő osztályokba való beiratkozások szabályozása... A találkozón felmerült problémák nyolcvan százaléka viszont helyi kérdés, amit a tanfelügyelőséggel, a helyben dolgozó pedagógusokkal, a helyi vezetőkkel közösen kialakított stratégia alapján lehet megoldani. Nem tabutéma, és nem szabad elhallgatni, hogy demográfiai zuhanással számolunk az elkövetkező években, és az oktatást úgy kell átszervezni, hogy a kellemetlen következményeket, amennyiben lehet, kivédjük, a pedagógusainkat megmentsük, de mindenekelőtt a gyermekek szempontjait figyelembe véve egy működőképes rendszert dolgozzunk ki. Nagyon érzékeny problémáról van szó, hiszen az ülésen láthattuk, hogy a gyermekek számának csökkenése Szászrégenben például milyen gondokat okoz iskolák, pedagógusok és szülők között. Ilyen kérdésekben a helyi közigazgatásban jelen levő szakembereink révén vehetjük számba a legjobb megoldásokat. Hogy a megoldási javaslatok ne csak üres szavak maradjanak, egy konzultációs tanácsot állítottunk össze, amelyben az RMDSZ oktatásért felelős politikusaként jómagam, az RMPSZ, a tanfelügyelőséget képviselő pedagógusok, valamint a különböző szakterületeket, oktatási ciklusokat és földrajzi régiókat képviselő tanerők vesznek részt. Azért tartottuk fontosnak a konzultációs tanács létrehozását, hogy konkrét ütemterveket kidolgozva a különböző szakproblémákra megoldást keressünk. A következő szűkebb körben tartandó megbeszélésen a beiskolázás akut problémáit fogjuk „kivesézni”. Abban is megegyeztünk, hogy erre a találkozóra a pedagógusszövetség kérdőívet fog kiküldeni a nyolcadikosok osztályfőnökeinek, hogy felmérjük a végzősök elképzeléseit a választandó iskolákról, szakokról. Ennek alapján fogjuk javasolni az elméleti és szakoktatásban igényelt osztályok tervezését. – Feltételezem, hogy ennek a konzultatív tanácsnak lesz gondja arra is, hogy a helyben megoldható problémákat minél gyorsabban a helyszínen orvosolja... – Tevékenységemben meghatározó lesz a következő hónapokra tervezett konzultációs körút, amelynek az állomásai már ki vannak jelölve. Szeretném meglátogatni a megye összes fontos települését, ahol magyar tannyelvű iskolák mű- ködnek, és a helyben elhangzott észrevételeket is figyelembe véve föltérképezni az adott település oktatási egységeinek legfontosabb problémáit, köztük azokat is, amelyeket a parlamentben is figyelemmel kell követni. Ha lezajlott a körút, azt szeretném, hogy a létrehozott konzultációs tanácsot januárban az iskolahálózat megtervezésekor a megye magyar településeinek oktatási gondjait összefoglaló problémakatalógussal szembesíthetném.
– Eddigi tapasztalataim alapján a nyolcadik osztályt végző diákok elképzeléseinek a felmérése előtt hasznos lenne egy magyar nyelvű tájékoztatót összeállítani a választható mesterségek leírásáról, a munka jellegéről, a pályaalkalmasságról, az elhelyezkedés esélyeiről. A román nyelvű tájékoztató füzetben levő cirkalmas megfogalmazásokból ugyanis a tapasztalat szerint a magyar diáknak és a szülőnek sem könnyű tájékozódni. A szakközép- és szakiskolák által összeállított, könnyen érthető anyag feldolgozása után kellene elkészíteni a felmérést. Elgondolkoztató ugyanis, hogy egy magyar tannyelvű műszaki rajzoló osztály megvalósítása egy-két diákon bukhat el, holott egy keresett és szép mesterségről van szó. – Jó ötletnek tartom a tájékoztató anyag összeállítását, fel is jegyeztem. Egy másik probléma, aminek megoldásáért már lépéseket is tettem, a cégekkel való egyeztetés. Ez a tanfelügyelőség dolga lenne, ahelyett, hogy a katolikus iskola ellehetetlenítésével foglalkoznának, ami kilenc hónapon keresztül az energiánk 90 százalékát felemésztette. Visszatérve a cégek és iskolák közötti kapcsolatra, van pozitív példa is Szováta, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy esetében. Bár tabunak számít, úgy gondolom, hogy Marosvásárhelyen újra kellene tervezni a szakoktatást.
– A szórványban még meglévő iskolák is nagyobb figyelmet érdemelnének. – Ha a tanács megalakult, mindennek lesz felelőse, az összetételét, tagjainak az elérhetőségét közölni fogjuk, akik számbaveszik és továbbítják a problémákat.
– Elhangzott, hogy megerősödik megyénk képviselete az oktatásügyi tárcában. Kik az új tisztségviselők?
– Fodor Sándor József, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium igazgatóhelyettese szaktanfelügyelőként, Gáll Krisztina pedig a minisztérium magyar oktatásért felelős államtitkárságán sajtóreferensként fog dolgozni. Hozzá kell tennem, hogy az új államtitkár asszonnyal nagyon jó az együttműködésünk minden területen. A zilahi Kovács Irénke újult erővel szervezi át az államtitkárság munkáját, ennek következménye, hogy megyénk két képviselője is Bukarestbe helyezi át a székhelyét. Reméljük, hogy megyénk és az erdélyi magyarság érdekeit szem előtt tartva fognak dolgozni.
– Halottuk, hogy interpellált a tankönyvhiány miatt, érkezett-e válasz a felvetésre?
– Az elmúlt héten az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a tanügyminiszter ellen. Az RMDSZ szenátusi frakciója nevében közöltem, hogy tartózkodunk, ami egyértelmű jelzés, hogy nem állunk ki a tanügyminiszter személye mellett, hiszen még akkor is, ha az előző évekből származó problémáról van szó, sokkal szervezettebben, átgondoltabban kellett volna eljárni, és nem lett volna szabad a pedagógusokat tankönyv és segédeszköz nélkül hagyni, ami a jelenlegi káoszt és zűrzavart okozza. Véleményünk szerint a miniszter a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében sem volt egyértelműen aktív, ugyanakkor az eltelt hónapok során az ellenzék sem állt elő semmilyen kezdeményezéssel, hogy változtassunk a helyzeten. Ezért úgy gondoltuk, hogy politikai tőkét akartak kovácsolni, a képviselőházban pedig a magyarkérdésből próbálnak a népszerűségüket növelő vihart kavarni. Mivel nem állhattunk be egyik politikai szándék mögé sem, az álláspontunkat tartózkodással jeleztük. A kormánypártokat arra kértem, hogy a tervezett törvénymódosítást konszenzus alapján minél hamarabb mutassák be, a minisztérium pedig hatékonyabban kezelje a tankönyvproblémát és az erdélyi magyarokat bántó katolikus iskola ügyét. Az ellenzéket arra szólítottuk fel, hogy építő javaslatokat várunk, mert az oktatás közös országos ügyet jelent, és ebbe a legkevésbé kellene a politikát belevinni, amivel sok többségi kolléga is egyetért.
– Vádat emeltek Tamási Zsolt József, a Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ellen, hogyan vélekedik erről?
– A nyomozás méreteiből ítélve várható volt, de nagyon remélem, hogy felmentik, mert ha ilyen ügyért el lehet ítélni egy embert, akkor ebben az országban lekapcsolhatjuk a villanyt.
Bodolai Gyöngyi / Népújság (Marosvásárhely)

II. Temesvári Magyar Napok
Sikeres rajt, swingoperettel, néptáncgálával és fergeteges Edda-koncerttel!
A hűvös idő ellenére nagy volt a nyüzsgés ezen a hét végén Temesvár belvárosában, ahol a II. Temesvári Magyar Napok rendezvényei zajlottak. A pénteki ünnepélyes megnyitón részt vett dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja, Călin Dobra, a Temes megyei, Kakas Béla, a Csongrád megyei és Rideg László, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke, valamint Nicolae Robu temesvári polgármester és Farkas Imre alpolgármester.
A háromnapos rendezvény kezdetét a magyar hagyományőrzők (Losonczy István HSE, Tata várának Seymenjei, Gyulaffy Bandérium, Egri Vitézlő Oskola) középkori kosztümös felvonulása és díszsortüze jelezte. A történelmi egyházak képviselői ökumenikus istentisztelet keretében kérték Isten áldását a rendezvényre, igét hirdetett Gazda István, az Új Ezredév gyülekezet lelkipásztora.
A díszvendégeket és a megnyitó ünnepség résztvevőit Tamás Péter tiszteletbeli konzul, a főszervező Várbástya Egyesület elnöke köszöntötte. Nicolae Robu temesvári polgármester javaslatára a jelenlevők egy perces néma felállással adóztak a múlt heti temesvári vihar áldozatainak. A polgármester gratulált a rendezvény első kiadásának sikeréhez, és teljes támogatásáról biztosította a II. Temesvári Magyar Napok szervezőit, hangsúlyozva, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése során is meghatározó szerepet játszottak a városban békésen együttélő nemzeti kisebbségek. Ünnepi gondolataikat tolmácsolták a Temes megyei, a Csongrád megyei és a Bács-Kiskun megyei közgyűlések elnökei is, akik kiválóan együttműködnek a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégiós együttműködés keretében, a magyar kultúra temesvári ünnepe pedig jó alkalom a két magyarországi megye értékeinek a bemutatására is.
Farkas Imre temesvári alpolgármester ünnepi köszöntője során elmondta: nagyon büszke arra, hogy magyarként ennek a városnak az alpolgármestere lehet és minden tudását a város fejlődése és a temesvári emberek szolgálatába állítja.
A Temesvári Magyar Napok főtámogatója, a magyar kormány képviseletében dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár mondott ünnepi beszédet. „Temesvár különböző nemzetiségek közös erőfeszítésének köszönhetően vált Közép-Európa egyik legszínesebb kulturális központjává – mondta. Ennek köszönhető, hogy mindig egy lépéssel mások előtt járt a történelem folyamán. Európában itt volt először elektromos közvilágítás, itt indult el az Osztrák–Magyar Monarchia első villamosa és az első sörgyára is. Itt vette kezdetét 1989-ben a Forradalom, amely végül elsöpörte a kommunizmus diktatúráját. A nemzeti sokszínűség nem csak találmányokat és eszméket hozott ide, a Bánság fővárosába, de egyben olyan gazdag kulturális életet is, amely ma is kiemeli az európai városok sorából. Ennek is köszönhető, hogy a város 2021-ben viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet”. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ez jó alkalom lesz arra, hogy Temesvár megmutassa az egész világnak, hogyan lehet a saját hagyományaihoz, nyelvéhez és kultúrájához ragaszkodó nemzetekből egy működő közösséget teremteni. Ugyanakkor jó alkalom lesz arra is, hogy az itt élő magyar közösség megmutassa magát a nagyvilágnak. „A Temesvári Magyar Napok programsorozatnak van egy fontos mondanivalója a számunkra – mondta dr. Szilágyi Péter: Temesváron újra vannak Magyar Napok! Brassó, Nagyszeben és Nagybánya után az erdélyi szórvány újabb központjában kerül sor egy olyan rendezvényre, ahol az itt élők meg tudják élni magyarságukat. Ez annak köszönhető, hogy van itt magyar közösség, van magyar összefogás!” Befejezésül dr. Szilágyi Péter azt is elmondta: a magyar kormánynak köszönhetően két olyan közösségi tér jön létre Temesváron, ahol az itt élő magyarok találkozhatnak, rendezvényeket szervezhetnek és megélhetik az összetartozást. Megépül az Új Ezredév Református Központ, ahol a templom református lesz, de az épület a teljes magyarság céljait hivatott szolgálni. Létrejön Temesváron egy magyar felsőoktatási kollégium, amely a város egyetemein tanuló magyar hallgatók számára biztosít lakhatást és közösségi teret. A kárpát-medencei óvoda fejlesztési programnak köszönhetően megújul a Bartók Béla Líceum óvodája és nemrég két Petőfi-ösztöndíjas érkezett Temesvárra, akik a bánsági szórványban élő magyarokat támogatják identitásuk megőrzésében, megerősítésében.
A megnyitó ünnepséget a Harmónia Tánccsoport Palotás tánca színesítette.
Az első este nagyszínpadi főeseménye a Budapesti Operettszínház Swingoperett című előadása volt. A folytatásban a Temes megyei felnőtt néptánccsoportok léptek fel a szabadtéri színpadon, kedvcsinálóként a Csiky Gergely Színházban péntek este megszervezett, hajnalig tartó táncházhoz, amelyen minden érdeklődő részt vehetett.
A szombat délelőtt a családi és gyermekprogramoké, a török kori viselet és fegyverbemutatóké, a városnéző sétáké volt, könyvbemutatókkal és kiállításmegnyitókkal tarkítva. A VV Delamarina utcában megnyílt a Hátrahagyottak emlékezete szabadtéri kiállítás, amely az aradi vértanúk szeretteinek – özvegyek és gyerekek – keserű sorsát mutatja be. A nagyszínpadon a Hollóének Hungarica és a Regélő Fehér Táltos Dobcsapata mutatta be a magyarságtudatot erősítő előadását. A délutáni változatos program során kiállításmegnyitó, könyvbemutató, Nőileg közönségtalálkozó, sör- és pálinkakóstoló, Funky Hats- és Twister-koncertek mellett Nyilasi Tibor egykori magyar válogatott labdarugóval beszélgethettek az érdeklődők, aki retró focibemutatóval színesítette előadását. A Csiky Gergely Színház Stúdió termében közben lejátszották a Szász Enikő rendezte Wiener Walzer című bűnügyi komédia második előadását.
Az est csúcspontja volt a legendás rockzenekar, az Edda Művek szabadtéri koncertje, amelyre több ezer temesvári és más településekről érkezett Edda-rajongó volt kíváncsi. Pataky Attila és társai fergeteges hangulatot varázsoltak Temesvár főterére, ahol ezrek énekelték együtt az örökzöld Edda-slágereket (Álmodtam egy világot, Hűtlen, A kör, Kölyköd, Mi vagyunk a rock) Az Edda összehozta a város főterén a temesvári magyarságot, régi ismerősök találtak egymásra, akik különben évente csak egyszer-kétszer futnak össze, akkor is véletlenül. A koncertbe belehallgatott Nicolae Robu polgármester is, aki maga is gitározik és nagy zenerajongó hírében áll. A polgármester elismerően megtapsolta Gömöri Zsolt billentyűs fergeteges szólóját.
A vasárnapi változatos műsorról és az esti Zorán koncertről egyik következő lapszámunkban olvashatnak beszámolót.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

Szent László kultusza (III.)
A Szent László-kultusz fénykora a 14–15. században teljesült ki.
Nagy Lajos, a 14. század lovagkirálya még apjánál is jobban felkarolta László kultuszát. Elődeihez hasonlóan megkoronázása után maga is elzarándokolt Váradra, aranyforintjain Keresztelő Szent János képét Lászlóéval váltotta fel.
1413-ban Zsigmond, II. Ulászló lengyel királlyal együtt Nagyváradra zarándokolt és ott töltötték a húsvéti ünnepeket. A király 1434-ben búcsúengedélyért folyamodott a pápához és a Sárkány-rendet László tiszteletére hívta életre.
Hunyadi János is gyakran kereste fel Váradot; V. László, majd Mátyás és Vitéz János is elzarándokolt a híres sírhoz.
Az 1500-as évek, a reformáció terjedésével a kultusz hanyatlását hozta magával. 1526. június 22-én a fanatizált református hívek feltörték Szent László márványkoporsóját és csontjait kiszórták. Amikor Várad török kézre került, amit a hitújítás megkímélt, azt elpusztította az iszlám: Szent László temploma, az évszázadok óta virágzó kultuszhely megsemmisült, a híres szobrokból ágyút öntöttek. A tridenti zsinatot követő katolikus restauráció idején azonban újból felerősödött a nemzeti szentek tisztelete, s ebben a keretben alakult tovább a Szent László-kultusz is.
A 17. században a nemzeti szentek felerősödő tiszteletét a törökellenes harc, és az ellenreformáció hozta meg. Megfigyelhető, hogy a magyar szentek, elsősorban Szent István és Szent László korabeli tiszteletében Habsburg-ellenes vonások is jelentkeztek.
Szent László királyunk a középkor legnépszerűbb szentje Magyarországon, akinek a Kárpát-medence templomaiban jelenleg mintegy ötven helyen látható középkori freskója. A falképeken olykor önmagában, máskor a magyar szent királyokkal, Szent Istvánnal és Szent Imrével jelenik meg, de leggyakrabban – különösen a Felvidéken és Erdélyben – a kerlési csatát ábrázoló több képből álló freskócikluson.
Kristó Gyula találóan írja a lovagkirály eszményét megtestesítő I. Lászlóról:„[...] a mondákban a szent király megtette a kötelességét: megvédte, győzelemre segítette népét, amely szentté avatta és szentként tisztelte őt.”
Szerkesztette: Murvai Miklós
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete 2017. szeptember 25-én, hétfőn 18 órakor a Jelen Ház nagytermében a Szent királyok nemzetsége rendezvénysorozat III. részeként a Szent László emlékév keretében Csillagok közt támadt új csillag címmel a magyar keresztény állam megszilárdítójáról videóvetítéssel egybekötött ismertető előadással emlékezik meg.
Meghívott előadó: Olasz Angéla Kölcsey-díjas nyugalmazott tanár, házigazda: Murvai Miklós.
Társszervező: az EMNT Arad Megyei Szervezete. Nyugati Jelen (Arad)

Színes forgatag a Hunyad megyei Magyar Napok nyitórendezvényén
Égni kell annak, aki gyújtani akar!
Szombaton Déva főterén került sor a VIII. Hunyad Megyei Magyar Napok hivatalos nyitórendezvényére. Az idei mottóként szolgáló Válassz! felkérés már a kora délutánra időzített gulyáskóstolásban is megállta a helyét. A reggel még kitartóan szemerkélő eső ellenére hét csapat állt neki gulyást főzni, mindenki a saját receptje szerint aprította a jókora üstökbe a húst, csülköt, zöldséget, pityókát, fűszereket, s a magyaros ízt biztosító aranyló pirospaprikát, melyet mindannyian a tompai Dalos Pacsirtáktól kaptak ajándékba.
Elsőként a Csernakeresztúri Falusi Turizmus főzőcsapata készült el a gulyással, de hamarosan felszolgálásra készen állt az RMDSZ nőszervezete, a dévai református egyházközség, a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság, a Corvin Riders, a málnásiak, valamint a Lengyel család főztje is. Félóra sem telt bele, az 50-70 literes üstöket fenékig ürítették az arra járók.
Színes kulturális műsor
Közben a színpadon is elkezdődtek az előadások. Kocsis Attila-Levente, fő szervezőként köszöntötte az egybegyűlteket, majd a Hantosi Népdalkör és Férfidalárda galgamenti, hajdúbihari, küküllőmenti, vajdasági népdalokkal nyitotta meg az előadások sorát.
A zeneszerető pedagógusok, szülők, diákok által alapított Tompai Dalos Pacsirták együttes Petőfi, Juhász Gyula, Wass Albert, Weöres Sándor, Ady, Radnóti, József Attila és Bereményi Géza megzenésített verseit hozták el Dévára. – A dévai kapcsolatunk Soór László kollegánk által alakult és a tompai Kékszivárvány egyesület pályázta meg az itteni fellépésünkhöz szükséges támogatást. Nagy örömünkre szolgál, hogy megismerhetjük ezt a vidéket, és itt is tolmácsolhatjuk a magyar költészet gyöngyszemeit – fogalmazott az előadást követően Vörös Mária, az együttes vezetője.
A megzenésített verseket néptánc követte a főtéri színpadon. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület bukovinai táncokat adott elő, a Szent Ferenc Alapítvány Margaréta együttese pedig rábaközi, moldvai, szatmári és széki zenére ropta a táncot. – Köszönettel tartozunk Tompos Krisztina Petőfi ösztöndíjasnak, aki a múlt tanévi dévai szolgálatát követően még visszatért hozzánk és segített összeállítani az előadás anyagát – mondták a Margaréta ifjú táncosai, akik a dévai Szivárvány Nyugdíjasklub énekkarának adták át a színpadot. Utóbbiak, Lengyel Izabella karvezető irányításával szólaltattak meg katona-, szerelmi és lakodalmas dalokat, Zsók Béla gyűjtéséből.
Középkori muzsika is felcsendült szombaton Déva főterén, a Dél-Erdélyért Kulturális társaság Renaissance Táncegyüttesének apraja-nagyja járta a középkorban Európa-szerte népszerű kontratáncokat.
Majd a magyar történelem került előtérbe. A málnási Tőkés József Általános Iskola diákjai Mihály Emese történelem-földrajz szakos tanár rendezésében adták el a Székelysors című drámajátékot, melyben a 650 éves Málnás település monográfiája és a magyar történelem kiemelkedőbb eseményei villantak fel, Kányádi-, Petőfi-versek, népdalok, valamint ismert magyar együttesek dalai révén.
A színes kulturális felhozatal közben a gasztronómia sem szorult háttérbe. A rövid idő alatt elkapkodott gulyás után székelyföldiek által sütött kürtőskalács és a Guiness Rekorder csapat több ezer palacsintája kínálkozott desszertként. – Negyedszer jöttünk el a Hunyad Megyei Magyar Napokra, 15 tagú csapattal Pusztaszerről, Zsombóról, Csanádpalotáról, Kevernesről és Békéscsabáról. Magunkkal hoztuk a teljes palacsintasütő felszerelést, mellyel már rekordot is döntöttünk, egy alkalommal 48 ezer palacsintát sütöttünk meg. Itt 50 kg liszt szolgált alapanyagul, becsléseink szerint 2300 palacsinta sült – számolt be a Gyuris Zsolt zsombói polgármester által vezetett csapat egyik lelkes tagja.
500 ige – 500 sütemény
A nap folyamán más desszert is előkerült a forgatagban. A dévai református egyházközség, a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 500 ige – 500 sütemény jelszóval osztotta a gyülekezeti tagok által sütött aprósüteményt egy-egy bátorító bibliai idézet kíséretében. A süteményosztásból a vallásórás gyerekek is kivették részüket, az egyházközség standjánál pedig a lelkészcsalád mellett tevékenykedtek az IKE-sek is, vallásos témájú könyveket, ingyenes kiadványokat kínálva az érdeklődőknek.
Bemutatkoztak a dévai kézművesek
A református sátor tőszomszédságában állították fel standjukat a dévai kézművesek is. Daradics Annamária levendulás termékeket, Boboc Csilla gravírozott fa tárgyakat, Kajcsa Erika pedig egyedi díszítésű porcelánt hozott a vásárba. A mutatós és illatos termékek sok érdeklődőt vonzottak a standhoz. Aki azonban nem jutott oda, e héten szerdán ismét megtekintheti a dévai kézművesek alkotásait a Melite Református Gyülekezeti Házban.
Átadták a Barcsay Ákos-díjakat
A nyitórendezvény ünnepélyes mozzanata volt a Barcsay Ákos-díjak átadása. Az erdélyi fejedelemről elnevezett díjat az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete alapította 2013-ban, hogy minden esztendőben díjazzák a közösségi munkában kiemelkedő szerepet vállalókat. A díjat három kategóriában szokták kiosztani: egyházi vezetők, pedagógusok és civilszférában tevékenykedők körében – mondta Csatlós Zsófia Erzsébet megyei RMPSZ-elnök, aki lelkesítően konferálta fel a szombati rendezvény valamennyi momentumát. A Barcsay Ákos-díjat idén Széll Lőrincz megyei ifjúsági és sportigazgató, Kocsis Attila-Levente iskolaigazgató és Winkler Gyula EP képviselő nyújtotta át a kuratórium által kijelölt három díjazottnak. Elsőként Koppándi Zoltán, a dél-nyugat-erdélyi unitárius szórvány egyházközség lelkipásztora vehette át a művészi kivitelezésű díjat, közösségteremtő és ökumenikus együttműködést szorgalmazó munkásságáért. Nagy taps kísérte színpadra az RMPSZ jelöltjét is: Lengyel Izabella tanítónőt, zenetanárnőt és karvezetőt, aki bő két évtizede oktat, nevel, kórusokat alapít és vezet, és pozitívan válaszol minden közösségi felkérésre, legyen az intézményvezetés, tanfelügyelői tisztség vagy éppen szakácsszerep egy-egy nagyobb rendezvényen. A civilszférából ezúttal a Böjte Csaba atya által javasolt Szemeti Krisztinát tüntették ki, aki közel húsz esztendeje hittel, szeretettel, kitartással neveli a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeit.
Hajdani formáját hozta a Piramis
A díjkiosztást követően izgatott várakozás ülte meg Déva főterét. A késő délutáni órákban megérkezett a Piramis együttes stábja, s az egyre gyarapodó közönség türelmetlenül várta a fél kilencet, amikor színpadra lép a hetvenes években alakult nagy rockbanda. Kocsis Attila-Levente a Piramis-számok jó ismerőjeként konferálta fel ifjúkorának egyik kedvencét, s szép számban voltak még a téren, akik reménykedve várták, hogy felcsendül majd a Kóbor angyal, Gyere közelebb, az Őszintén akarok élni, Szabadnak születtem, Égni kell stb. És nem csalódtak, hiszen a közel egy évtizede újraalakult Piramis, Nyemcsok Jánossal (Csokival) az élen igazi bulit csaptak Déva főterén. Zenéjük magával ragadta az ifjúságot is, képviselői önfeledten tomboltak a színpad előtt. Lassan szüleik generációja is közelebb merészkedett, s diákkori bulik hangulatát idézve dalolták együtt: Nincs egy hely, ahova mehetnél/Nincs egy lány, akit szerethetnél. A Lupényból, Kolozsvárról, Vajdahunyadról, Magyarországról összeverődött közönség ráadást is követelt. A Piramis A nagy buli című lemezük legnépszerűbb dalával búcsúzott, vastaps közepette.
A Magyar Napok rendezvénysora azonban nem ért véget. E héten számos kulturális, közösségi programra kerül sor Hunyad megye számos településén. A részletes program lapunkban is megjelent, facebookon folyamatosan követhető.
Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)

Marosvásárhelyi iskolaügy: A PSD kormányhatározattal vagy törvénnyel rendezné a helyzetet
A vezető kormánypárt kormányhatározattal vagy törvénnyel hozná létre újra a tanévkezdés előtt megszüntetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumot. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy tévéinterjúban beszélt erről, kijelentését az Agerpres hírügynökség idézte ma.
Liviu Dragnea az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetését idézte. "Elmondtam neki, megoldjuk ezt a kérdést úgy, hogy a következő tanévtől az az iskola (a Római Katolikus Gimnázium) létrejöjjön. Vagy kormányhatározatot fogadunk el, vagy törvényt a parlamentben, de mindent megteszünk azért, hogy ez az iskola megalakuljon" - fogalmazott a politikus, aki a képviselőház elnöki tisztségét is betölti.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Köztéri rendezvények és díjátadás a Hunyad Megyei Magyar Napokon
Egész napos köztéri rendezvénnyel ünnepelt a dévai magyar közösség szombaton, a nyolcadik alkalommal megszervezett Hunyad Megyei Magyar Napokon. A rendezvénysorozat második napján adták át a Barcsay Ákos-díjakat, amelyet minden évben három, a dél-erdélyi szórványközösségekben tevékenykedő, a közösségépítő munkában kiemelkedő teljesítményt elérő személynek ítélnek oda.
"Hosszú ideje már, hogy nem lehet úgy Déváról beszélni, hogy ne jussanak eszünkbe a dévai gyerekek, Böjte atya és az általa működtetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány. Böjte atya magasra emelte a mércét, megmutatta, hogy mi mindent lehet kezdeni a dévai örökséggel. Azzal az örökséggel, amit közös felelősségként, meg kell őriznünk a következő nemzedékeknek" – fogalmazott a díjátadón Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. Idén két díjazott is kötődik a dévai Szent Ferenc Alapítvány tevékenységéhez: Szemeti Krisztina nevelő és Lengyel Izabella tanárnő, aki pedagógusi pályafutását az alapítványnál kezdte. Az idei harmadik díjazott Koppándi Zoltán Attila dévai unitárius lelkész, aki közel két évtizede önként vállalta a szórványlelkészi feladatot.
A díjátadó házigazdája Csatlós Erzsébet, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Hunyad megyei elnöke volt. Szombaton Déva központjában egész napos közösségi rendezvényt tartottak, a kulturális programok mellett kézműves vásár, gulyásfőzés, palacsintasütés is volt, este a Piramis koncertezett. Szabadság (Kolozsvár)

Háború, megtorlás, Gulág
Kun Miklós budapesti történészprofesszor előadása a Minerva-házban
A Minerva Művelődési Egyesület és a szegedi Gál Ferenc Főiskola szervezésében kerül sor szeptember 28-án 17 órakor Kun Miklós Széchenyi díjas történészprofesszor előadására a Minerva Ház (Jókai/Napoca utca 16.) Cs. Gyimesi Éva termében.
Kun Miklós, A rejtélyes XX. század című ismeretterjesztő történelmi filmsorozatból is jól ismert Oroszország-kutató, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője. A nagyrészt ismeretlen levéltári anyagokra támaszkodó – publikálatlan dokumentumokkal, fotókkal és a GULÁGRÓL szóló filmmel illusztrált –, A titkos szovjet történet című előadása három témát jár körül: a Gulág történetének kevésbé ismert részletei; magyar és román kiugrási delegációk Moszkvában; Rákosi Mátyás kapcsolata Molotovval és Sztálinnal.
Kun Miklós Széchenyi-díjas történész, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem habilitált professzora, a Szovjetunió és Oroszország történelmének nemzetközileg elismert szakértője és az a kremlinológus, akinek a véleményére a történettudomány művelői, államok döntéshozói és a széles közvélemény egyaránt odafigyelnek. Szeptember 28-án, csütörtökön, a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében (Jókai/Napoca utca 16. szám, I. emelet) sorra kerülő, A titkos szovjet történet című előadása a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület és a szegedi Gál Ferenc Főiskola összefogásával tavaly ősszel indított Gulág-jelenség programsorozatba illeszkedik, azt egészíti ki olyan, eddig nagyrészt ismeretlen és publikálatlan részletekkel, amelyek nem csupán a Gulág történetét egészítik ki, hanem Magyarországgal, Romániával, Erdéllyel és Kolozsvárral kapcsolatos történelmi ismereteinket is számottevően gazdagítják és árnyalják.
A Szabadság által tavaly ősszel a témában kiadott Gulág-jelenség című mellékletből és a lapunk internet-oldalán azóta is folyamatosan gazdagodó, ma már több ezer oldalt kitevő tudományos tanulmánykorpusz révén a jelenségkomplexumból már ez idáig is egész sor olyan részletkérdést sikerült körbejárnunk, amelyek a Gulág történetét korábban nem ismert vagy kevésbé feldolgozott oldalairól vizsgálják. Orosz levéltárakban folytatott saját kutatásaira alapozottan, Kun professzor mostani előadása azonban jelentős mértékben kitágítja az eddig górcső alá vett tematikát, és ezáltal a kérdéskör jóval szélesebb kontextualizálásához járul hozzá.
Olyan részletek kerülnek terítékre csütörtökön, amelyek a magyar és a román kiugrási delegációk moszkvai tárgyalásainak hátterére, az Erdéllyel kapcsolatos szovjet döntések valós okaira, a Rákosi Mátyásnak Molotovval és Sztálinnal fenntartott titkos kapcsolatára, a magyarok Gulágra hurcolásának összetett körülményeire, az úgynevezett „uránium Gulág” létrehozására, végeredményben pedig a magyar kisebbség, a magyar Gulág- és GUPVI-foglyok tragédiájára, továbbá a tömeggyilkosságok felelőseinek kilétére világítanak rá.
Az előadó mondanivalóját a legújabb moszkvai levéltári kutatásai során meglelt publikálatlan dokumentumokkal, fotókkal és a Gulágról című dokumentumfilmből vetített részletekkel illusztrálja. Választ kaphatunk például olyan kérdésekre is, hogy miképpen látták a szovjet megszállók Erdélyt, városait, népeit, ezek viszonyát egymáshoz, hogy miért kérte a háború után sok erdélyi magyar Erdélynek a Szovjetunióhoz történő csatolását, miket jelentett a kolozsvári szovjet konzul Moszkvába, miért szorgalmaztak a magyar kommunisták Erdély ügyében magyar–román pártközi egyeztetést, hogyan utasította rendre Sztálin Gheorghiu-Dejt a nemzetiségi kérdés kezelése tekintetében, és miért volt elege az erdélyi románságnak Bukarest basáskodásából.
Tény, hogy a történészek számára, a Szovjetunió elleni háborúban a magyar haderő szerepe és viselkedése a megszállt területeken mindmáig vitatémát képez. Megkerülhetetlen tehát ebben az összefüggésben is az a kérdés, hogy a háború utáni szovjet megtorlás milyen mértékben volt a magyar fél által elkövetett atrocitások következménye, hogy az miért terjedt ki végül a civil lakosságra is, és hogy miért nem terjedt ki a szovjetek ellen szintén harcoló román nemzetiségű lakosságra. Mindezekre olyan nagytudású történésztől kaphatnak választ, aki a Szovjetunióban született ugyan, és csak tizenhárom éves korában került Magyarországra, ám aki anyanyelvi szinten beszéli az orosz nyelvet, rengeteget kutatott az orosz levéltárakban, s akit egyben eltéphetetlen családi kötelékek fűznek Erdélyhez – Kolozsvárhoz, a Szilágysághoz, Nagyenyedhez.
Valamennyi érdeklődőt szeretettel várunk tehát, de a fiatalok figyelmét külön is felhívnám ennek az előadásnak a fontosságára. Mert csak az tud megfelelőképpen eligazodni az életben, az képes biztonságos jövőt építeni a maga és a népe számára, aki ismeri és részleteiben megérti a múltat, annak mindenkor felemelő, de elképesztően lesújtó részleteivel együtt.
Külön felhívnám tisztelt olvasóink figyelmét arra, hogy a szóban forgó internetes összeállításunk éppen a napokban gazdagodott több érdekes anyaggal, amelyeket legkönnyebben a honlapunk felső bal oldalán látható „Kárpátalja” címke által érhetnek el. Közöttük megtalálják a Boga Alajos ordinárius letartóztatása után a gyulafehérvári egyházmegye vezetését átvevő, majd szintén letartóztatott és a kommunista börtönökben mártírhalált halt Sándor Imre titkos ordinárius, korábbi észak-erdélyi püspöki helynök tragikus sorsát ismertető tanulmányt és dokumentumokat, a kárpátaljai magyarok és németek tömeges elhurcolásásáról szóló, dokumentumokra és túlélőkkel folytatott interjúkra alapozott történelmi tanulmányt, továbbá id. Berkó Pál hadtápos magyar honvéd 1939 és 1941 között Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Ukrajnában készült 194 eredeti fényképfelvételét. Ez alkalommal a tavasszal közölt Boga-tanulmányt a titkos ordinárius kálváriájára és halálára vonatkozó dokumentumokkal is kiegészítettük.
Tibori Szabó Zotán / Szabadság (Kolozsvár)

A kicsi árnyék és a nők családregénye - Gerlózy Márton író, Áprily Lajos dédunokája új könyvéről
Gerlózy Márton magyarországi író, Áprily Lajos dédunokája újonnan megjelent könyvéről, a Mikecs Anna: Altatóról beszélt a Krónikának. A könyvet Kolozsváron mutatják be szeptember 27-én, hiszen ezer szállal kötődnek ide szereplői, narrátorai, a regény főszereplője Jékely Márta, aki Schéfer Ida és Áprily Lajos harmadik gyermeke.
– A májusban rendezett kolozsvári Ünnepi Könyvhéten megígérte a közönségnek, hogy Erdélyben mutatja be családregényét, a Mikecs Anna: Altatót, hiszen ezer szállal kötődnek ide szereplői, narrátorai. A főszereplő Jékely Márta, Schéfer Ida és Áprily Lajos harmadik gyermeke. Amint korábban mesélte, a családot többszörösen is tragédia, fájdalom kötötte Erdélyhez. Hogyan fogott hozzá a memoárokon, leveleken alapuló mű összeállításához?
– Személyesen engem, édesanyámat és testvéreimet is súlyos trauma kötött sokáig Erdélyhez, bizonyos értelemben nagyon hasonló fájdalom, mint a nagymamámé volt. Jékely Márta életében többszörösen is traumatikus pont Kolozsvár: itt nőtt fel, innen költöztek Pestre, majd visszatértek, itt született meg első gyermeke, Mikecs Anna, férjét pedig, a 100 éve született Mikecs Lászlót 1945-ben Kolozsvárról hurcolták el a Szovjetunióba, ahol nem sokkal később meghalt. Aztán hamarosan a kislányuk, a három és fél éves Mikecs Anna is életét vesztette.
Nagymamám 2006-ben hunyt el, akkor kezdtem el összegyűjteni, rendszerezni a leveleit, a fényképeket, mindent. Már korábban is tudtam, hogy valamiképpen meg akarom majd örökíteni az alakját. Elkezdtem olvasni a leveleket, emlékiratokat, naplókat, kiderült, hogy rengeteg a nyersanyag. Miután hozzám kerültek dédnagyanyám, Schéfer Ida emlékiratai is, elkezdődött a feldolgozás első, fárasztó fázisa, a rendszerezés, a levelek, naplók digitalizálása. A regény középpontjában a nagymamám és dédanyám története áll. Kulcsfontosságú helyszín Kolozsvár, de Parajd, Brassó, Medgyes is, ahol a család szász ágait kutattam, viszont mivel az ottani eseményekről nem állt rendelkezésemre annyi tényanyag, a regényben ezeket fikcióval kellett pótolnom. Mikecs Annával együtt hét nő, öt generáció szemszögét mutatom be.
– A női szereplők, elbeszélők, a női szemszög a meghatározó a könyvben. Ez a korábbi regényeire nem volt jellemző.
– A könyveim általában élményalapúak, az elbeszélőm nagyon erősen kötődik hozzám. Ezt a könyvet tulajdonképpen nem írtam, hanem szerkesztettem, bár az írás mindig szerkesztés, a szerkesztés pedig mindig írás. A középpontban a nagymamám alakja áll, aztán a dédanyámé, aztán az ő anyjáé, Kerekes Teréziáé, de felbukkan Áprily édesanyja, sőt az ő édesanyja is. Dédanyám emlékiratát – ami inkább szépirodalmi igényű szöveg, mint a nagymamámé – húzni, a nagymamámét pedig pótolni, színezni kellett, mielőtt egyáltalán kitaláltam volna, miként áll majd össze az egész egy regénnyé, hogyan lesz a szöveg egységes. Nagymamám éppen életének legfájdalmasabb – tehát a regény szempontjából kulcsfontosságú – eseményeiről nem írt részletesen, érthető okokból. Ezek ugyanazok az okok, amik miatt ezt a regényt egy érintett női családtag soha nem tudta volna megírni, lelkileg túlságosan megterhelő munka. A nők a családban nagyon erősen kötődtek egymáshoz, és ami érdekes, a regény készítése közben édesanyám egyes babonáinak is megtaláltam az eredetét: 1850-ben.
– A könyvnek nem a címeként, hanem a szerzőjeként szerepel Mikecs Anna, a nagymamája három és fél évesen elhunyt kislánya. – A regény struktúrájának két legfontosabb kérdése – az elbeszélő kiléte, illetve a szövegben történő mozgásának technikája – kikötőkben jutott eszembe, az egyik egy hajó-, a másik egy légikikötőben, mindkettő Ázsiában. Egy nőalakot kerestem, aki elmeséli a történetet és bárhová bejárása van, így jutott eszembe a kicsi Anna, aki 2012-ben lett volna hetvenéves. Az jutott eszembe, hogy akár meg is írhatta volna a család regényét, így ő az, aki bejárja a szerteágazó történetet. Áprily Lajosnak a kislány halálára írt versében (Annának hívták) szerepel az, hogy „kicsi árnyék”. Ez adta az ötletet, hogy Anna legyen a szerző, az árnyék, aki végigjárja az eseményeket, aztán egy ponton meg is jelenik, értelemszerűen akkor, amikor élt. Itt született Kolozsváron, a református kórházban. A Király utcában, illetve a visegrádi Szentgyörgypusztán élte le rövid életét.
– Igazolt hiányzás című, önéletrajzi ihletésű könyvében azt írta, a „nagymamája volt a mindene”. Ezek szerint Jékely Márta személye-személyisége volt az, ami a löketet megadta a főként róla szóló könyv megírásához.
– Ha jobban belegondolok, mind a hét eddig megjelent könyvemben szóba kerül a nagymamám, hiszen magamról írok, ezáltal mindig érintem a gyermekkoromat, amelyet nagyrészt vele töltöttem. 1987-ben, a már említett erdélyi út után, amikor édesanyám első férje, Váczi Tamás megbetegedett, és nem sokkal utána, éppen harminc évvel ezelőtt elhunyt, nagymamám sokat segített a négy gyerekkel egyedül maradt lányán. Egyfajta elégtételt szerettem volna, kifejezni a hálámat, hogy róla is tudjanak, elsősorban a családban. Aztán dédnagyanyám figurája is fontos: neki sem volt könnyű élete Áprily árnyékában. De persze nem a családi szennyes kiteregetése a cél, hanem – ahogy Lator László írta a könyv fülszövegében – hogy a szereplők gyengeségeire is fény derüljön, mert az analízisnek kizárólag így van értelme. („Tudatfolyam, mégis minden a helyén van. És az erre-arra ágazó család, az emlékezetes alakok. Nem az író érzelmei formálják őket: látja, tudtunkra adja esendőségüket, olykor pusztító gyengeségeiket-gyarlóságaikat is. És a regénybeli család nem akármilyen család. A Jékelyek, csúcsán Áprily – Jékely Lajos. Ha ismertük őket, ha nem, történetüket, ezt a könyvet jó olvasni” – írja a fülszövegben Lator László – szerk. megj.).
– Műveiről azt szokták írni, hogy provokatív szókimondás, ironikus humor, kegyetlen őszinteség jellemzi. Éveken keresztül dolgozott a családregényen, azelőtt meg eközben teljesen más tematikájú könyveket írt: az Igazolt hiányzás című, az érettségiig el se jutott „rossz tanuló” regényét, A csemegepultos naplóját, távol-keleti helyszíneken játszódó történeteket, a Check-in-t, a Létrát, vagy a legutóbbi, a függőségről szóló Elvonókúrát stb. Hogy érzi, a Mikecs Anna: Altató kilóg a sorból?
– Kívülálló szemmel talán tényleg nem illik az életművembe. De aki ismer, persze tudja, hogy mégis. Mialatt ezen a könyvön dolgoztam, négy regényem jelent meg. Egyébként az Altató esetében tulajdonképpen végrehajtó vagyok. Valakinek meg kellett írnia a család történetét. A mi unokáink számára is fontos lesz a könyv, nem kell majd annyit kutatniuk, kérdezősködniük, csak leveszik az Altatót a polcról. A húgom úgy fogalmazott, miután elolvasta, hogy „transzgenerációs szorongásaim zsebkönyve, s nemcsak az enyém vagy családunké, hanem a századé és a generációmé”. Ha nem olvasom el a regény alapjául szolgáló szövegeket, sok mindent nem tudnék. Például azt sem, hogy itt Kolozsváron a fél város rokonom.
– A férfiak is reflektorfénybe kerülnek a regényben, például Mikecs László, Jékely Márta első férje, az elismert néprajzkutató alakja, Mészáros Dezső szobrász, Jékely Zoltán és persze Áprily Lajos is. – Igen, a Lajos alakja nyilván végig ott lebeg a regényben. A Mikecs esetében nehezebb dolgom volt, alakját levelekből tudtam rekonstruálni. Róla kevés szöveget találtam, mert Jékely Márta második férje, az én nagyapám azt javasolta a feleségének, égesse el a Mikecs leveleit. Mikecs László Bihardiószegen született, kerestem a szülőházát, előkerültek a rokonai is, akik most már tudnak a könyvről.
– Mint mondta, ahol homályosak voltak vagy hiányoznak a történet darabkái, ott fikcióval pótolta. Most, hogy elkészült a könyv, hogyan érzi: milyen a fikciós és készen kapott szöveganyag aránya?
– Azt az elvet követtem, hogy nem találok ki semmit, hanem összerakom a történetet, mindenhol hiteles forrást használva. Ez jóval nehezebb, mintha a lyukakat fikcióval tömtem volna ki, talán jóval egyszerűbb munka lett volna, mint kibogozni minden szálat a hatalmas levél- és memoáranyagból, prózából, lírából, több oldalról megvizsgálni az igazságot, aztán felépíteni a szerkezetet. Az életben el nem olvasná senki az 500 levelet, még az emlékiratot se olvasnák sokan, ha kiadnánk. Az a nagy dolog ebben, amikor az egész összeáll, és a család történetén át kirajzolódik a történelem. Korrajz is, persze, és emiatt a kolozsváriaknak – például a századforduló polgári hétköznapjai – biztosan nagyon érdekes lesz.
– A kortárs erdélyi vagy erdélyi kötődésű szépirodalomban erőteljesen lecsapódik a történelmi fordulatok (kommunizmus és 1989 vagy Trianon) témája, de a Magyarországra való áttelepedésé is, példa erre Dragomán György vagy Tompa Andrea életműve. Az Altatóban is fontos fordulat, hangsúlyos, traumatikus pont az Erdélyből Magyarországra való telepedés?
– Igen, többszörösen is. Amint Schéfer Ida leírja, Áprilyék átköltözése több okra vezethető vissza, egyrészt Lajosra nem volt már oly mértékben szükség tanárként, aztán fiának, Endrének nem ment a román nyelven való tanulás. Az országváltás traumája megjelenik Ida, Lajos, Márta és Zoltán szemszögéből is. Egyébként, bár a család nagyobb veszteségek nélkül megúszta mindkét világháborút, Jékely Márta kapta a legnagyobb dózist a traumákból: két év alatt meghalt kisfia születése után pár órával, aztán a férje, a lánya, teljesen egyedül maradt a vesztes, romokban heverő Magyarországon.
– A családtörténethez képanyag is társul, a könyv Facebook-oldalán gazdag fotóanyag látható a szereplőkről, valamint Jékely Márta rajzai is. Ezeket is tervezi megjelentetni?
– Igen, pár fotó felhasználásával külön kiadvány készül. Képeslapok. Jékely Márta számára fájó veszteség volt az is, hogy a háború után abba kellett hagynia a főiskolát, mert nem volt pénzük, el kellett mennie dolgozni, pedig nagyon tehetséges képzőművész volt, Ferenczy Béni egyik kedvenc tanítványa. Rajzait szeretném majd Pesten kiállítani, illetve egy fotókiállításon is gondolkodom. Mikecs László halála után pár évvel újból férjhez ment, Mészáros Dezső szobrászhoz, ő pedig nem szerette, hogy a felesége konkurencia számára. Aztán jöttek a gyerekek és ő anya, háziasszony lett – egyszerű, hétköznapi történet.
– Áprily Lajos dédunokái közül többen is művészi pályán tevékenykednek, Önön kívül Péterfy Gergely író és Péterfy Bori énekesnő. Mindhármukról szólva sokszor elhangzik, hogy a költő leszármazottai. – Ez a regény időben 1978-ban ér véget, az első unoka születésekor, de mivel az árnyék útját a 40 fejezeten keresztül különböző asszociációk mozgatják, sok mindent átugrunk, sok minden kimarad. Gergő csecsemőként szerepel a regényben, amikor fel akarják vidítani vele Lajost a halála előtt nem sokkal, de ezt a jelenetet is Márta szemszögéből látjuk, ez a regény róla szól, az ő alakját akartam megörökíteni. Az Altatót elsősorban őérte állítottam össze.
Könyvbemutató Kolozsváron - Gerlóczy Márton Mikecs Anna: Altató című regényét szeptember 27-én mutatják be Kolozsváron a szerző jelenlétében. Az eseményt a Minerva Egyesület Cs. Gyimesi Éva Termében tartják 17 órától.
Gerlóczy Márton - Író, publicista, 1981-ben született Budapesten. Kötetei: Igazolt hiányzás (2003, 2012), Váróterem (2005), A szabadok testvérisége (2008), A csemegepultos naplója (2009, 2014), Check-in (2012), Rabigában 2. (plágiumregény), Létra (2013), Elvonókúra (2016), Altató (2017).
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)