Régiók találkozóját szerveztek Szamosújváron
A tavaly alakult Szamosújvári Népművészek Egyesületének egyik fontos célja a tárgyi népművészeti alkotások átörökítése, a hagyományos kézműves technikák átadása a fiatal generációknak. Eddigi tevékenységük kiállítások és interaktív foglalkozások szervezésében merült ki. Szeptember 17-én a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyén megszervezték az I. Régiók Találkozóját, amelyen az Erdély más tájegységéről érkezett népművészekkel közös szakmai és kulturális programon vettek részt.
Filep Erzsébet az egyesület elnöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, széki viselete is azt tükrözte, hogy fontos számára ez a nap. Ezt követően Egri Hajnal számolt be a fiatal egyesület eddigi revékenységéről, majd Filep Bíborka ajkáról csendültek fel népdalok.
Az érdekfeszítő előadások sorát Szatmári Ferenc a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke kezdte, aki a kézművességről, néphagyományokról beszélt. Kovács Pali Ferenc, a kalotaszegi Bokréta Egyesület elnöke, főleg szűkebb pátriája hagyományait, anekdotáit ismertette a résztvevőkkel. Bálint Tibor bujkakészítő és Nagy Béla, kolozsvári fafaragó mutatták be munkájuk. A résztvevők munkáit a teremben berendezett kis kiállításon lehetett jobban szemügyre venni, így mindenki betekintést nyerhetett a csodálatos alkotó munka rejtelmeibe.
A találkozó résztvevői délután meglátogatták Szamosújvár egyik szimbólumának számító örmény székesegyházat, ahol Esztegár János a szamosújvári Örmény Szövetség elnöke a városalapító örmények múltjáról mesélt. Ezt követően a népművészetéről híres Székre utaztak, ahol megtekintették a felújított református templomot, a tájházat, a nádrezervátumot illetve a Viczei panzióban a széki zenét és táncot is megismerhették.
Az estet borkóstoló zárta, illetve az ördöngösfüzesi Hideg Anna néni pajzán meséin mulathattak. Természetesen a baráti beszélgetések is a találkozó szerves részét képezték.
Vasárnap délelőtt a találkozó résztvevői még felkeresték Rózsa Sándor sírját, majd hazaindultak. Az egyesületi tagok sikeres rendezvényt tudhatnak magukénak.
Fodor Emőke / Szabadság (Kolozsvár)

Évadnyitó nagy tervekkel a Puck bábszínházban
Kolozsvári Mesék felnőttelőadásokkal, Sárkány Művek, augusztusi miniévad
Az egér, aki nem ismerte a félelmet, Sárkány Művek, Sziklahitű Szent László – csak néhány kíváncsiságot felkeltő cím a Puck bábszínház magyar társulatának szombaton nyíló évadából. Öt bemutató, felnőtteknek szóló mesesorozat, drámajátékok és felújított előadás szerepel a magyar tagozat műsortervében a 68. évadban.
Decemberben a társulat kétnapos rendezvénnyel emlékezik majd Kovács Ildikó rendezőre, aki december 5-én lenne kilencvenéves. Kolozsvári Mesék címmel Zágoni Balázs történeteit tálalják majd gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
2018-ban a bábszínház is bekapcsolódik a Kolozsvári Magyar Napokba, a műsortervben szerepelnek gyermekkoncertek, szülőknek szervezett találkozások (pedagógusokkal, pszichológusokkal, szociológusokkal stb.).
Kevesebb mint egy hónap van hátra az októberi 16. Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiválig. Miniévadra készülnek Gyergyószentmiklóson és egy nagysikerű tévéműsor újjáélesztését tervezik a Kolozsvári Televízió Magyar Adásának szerkesztőségével.
A bábszínház azt szeretné, ha az új évaddal kezdődően a Kolozsvári Puck Bábszínház több lenne, mint egy helyszín, ahol szombatonként előadásokat lehet nézni.
Ígéretes tervekkel vág neki az új évadnak a Kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata. A hangsúly a repertoár frissítésén van – írja közleményében az intézmény. Az előadáskínálatban idén felnőtteknek szóló programok is szerepelnek. Ugyanakkor ettől az évtől kezdődően állandó jellegűek lesznek a gyermekkoncertek, a felnőtteknek szóló találkozók, drámajátékok gyermekeknek, valamint olyan programok, amelyek közvetlen módon próbálják megszólítani és vonzani a kolozsvári nézőket. A társulatból távozó Lanstyák Ildikó színésznőt a frissen végzett Balogh Dorottya váltja.
Öt bemutató január végéig
Öt teljesen különböző stílusú előadást láthatunk a szeptembertől januárig havi rendszerességgel sorra kerülő bemutatókon.
Stílusát tekintve hazánkban jelenleg egyedülálló előadás az öt éven felülieknek szánt Sziklahitű Szent László, amely a nagy király történelmi alakját és a róla szóló legendák egy részét adaptálja színpadra. Szentirmai László nevét illeti úgy a rendezés, mint a síkbábokra épített koncepció, valamint a díszlet- és bábtervezés. A bemutató tervezett időpontja szeptember 30.
A bábszínház és Váróterem Projekt független színházi társulat mesepályázatára a 6–13 éves gyermekek által beküldött mesékből született meg a második bemutató előadás forgatókönyve. Október 30-án, a Váróterem Projekt székhelyén, a ZUG.zone-ban láthatják a különböző bábtechnikákat alkalmazó Sárkány Műveket, Imecs Magdó Levente rendezésében.
Urmánczi Jenő a rendezője a novemberi bemutatónak. A nagysikerű Ha én lennék Mátyás király után ezúttal egy Grimm-mesét visz színpadra: Az egér, aki nem ismerte a félelmetnovember végére várható. Az előadás szövegkönyvét Demeter Ferenc írja, zenéjét Domokos Előd fiatal egyetemi hallgató szerzi, a bábokat és a díszletet Kovács Tomos Tünde készíti.
Kolozsvári Mesék Zágoni Balázs nyomán
Zágoni Balázs Kolozsvári mesék című kötete nyomán nagyszabású projektbe kezd a társulat: a négy elemből összeálló kezdeményezésben lesz felolvasószínházi előadás, gyermekelőadás, felnőttelőadás és fotó-videó-újmédia kiállítás.
A Varga Ibolya vezetésével decemberben létrehozandó felolvasószínházi előadás és a januári gyermekelőadás a tervek szerint a kötet meséiből hármat dolgozna fel. A felnőtt közönségnek szóló előadás célja feldolgozni a kolozsvári urbánlegendákat, majd összekötni a mesemondással, nagyívű átmenetet képezve a klasszikus és a modern világ között. Ugyanakkor arra próbál figyelmeztetni, hogy a mese kortalan műfaj, az élet fontos része. A Kolozsvári Mesék címmel rövidesen meghirdetésre kerülő fotó-videó-újmédia pályázatra megszabott határideig várják majd a Kolozsváron készült fotókat, videókat, újmédia fájlokat (GIF-ek, stb.), amelyeket a színház meghatározott időközönként kiállít és díjaz.
Jövőre miniévad a magyar napokon
Kétnapos rendezvénnyel emlékszik a bábszínház egykori kiemelkedő munkatársára, Kovács Ildikó rendezőre, aki december 5-én ünnepelné 90. születésnapját. December 8-án és 9-én Kovács Ildikó rendezte előadásokat láthatunk, fotó- és plakátkiállítást színpadra állított munkáiból, román és magyar nyelvű konferencián vehetünk részt.
Jövőre a Puck bábszínház is részt vesz a Kolozsvári Magyar Napokon. A háromnapos miniévadban lesznek gyermekkoncertek, drámajátékok és szakmai konferenciák pszichológusokkal, szociológusokkal, pedagógusokkal stb. Szeretnék újraéleszteni a mára már klasszikusnak mondható Mese Kosárt, ami nagy sikerrel ment évekkel ezelőtt a Kolozsvári Televízió Magyar Adásának műsorán.
Az előző években bemutatott előadásokból idén kilenc lesz továbbra is látható: A csuka parancsára, Csipike, Én vagyok Pinokkió, Jancsi és Juliska, Meseszőnyeg, Micimackó, Mimorózart, Puck és a többiek, Szegény Dzsoni és Árnika.
Októberben a nagyváradi FUX Fesztivál vendége lesz a Puck, novemberben a Nagykárolyi SPOT Nemzetközi Diák Színjátszó Fesztivál meghívottja. November 15–17. között Gyergyószentmiklóson adják elő A csuka parancsára című előadást. Idén a magyar tagozat megpróbál eljutni legalább egyszer minden Kolozs megyei magyar iskolába. Addig is szeptember 23-án, szombaton évadnyitó előadás, 11 órától szeretettel várják a közönséget a Jancsi és Juliskára (a bábszínháztól származó borítóképen is ők szerepelnek).
Szabadság (Kolozsvár)

Tíz saját produkcióval készül a Városi Színház
Mecénások kerestetnek
Az anyagi gondok ellenére minden eddiginél több saját produkcióval készül a 2017–2018-as évadban a Városi Színház. A részletekbe Kolcsár József, a Kézdivásárhelyi Városi Színház igazgatója avatott be.
A Városi Színház évek óta ugyanazt az összeget kapja a fenntartótól, ám figyelembe véve az alapbérek jelentős növekedését az elmúlt időszakban, ebből a támogatásból jelenleg semmi pénz nem marad saját produkciókra, fejtette ki lapunknak az intézményvezető. Ennek ellenére az idei évadban sem lesz az eddigieknél kevesebb előadás, mert a színház a saját bevétel növelésével – pályázati forrásokból és kimondottan közönségbarát darabok színpadra állításával – próbálja meg előteremteni a működéshez szükséges anyagi fedezetet. Az anyagi okok miatt a saját produkciók nagy részét az évad második részében, a jövő év folyamán kénytelenek bemutatni.
Öt bérletes előadást láthatnak a nézők, az évadot Kiss László Kolcsár József által rendezett egyéni előadásával, egy Karinthy Frigyes válogatással nyitják novemberben. „Ezt a vígjátékot osztálytermekben is játssza majd Kiss László, ahogy a tavalyi Bolyai János estéje című darabot is.” A szilveszteri előadás vélhetően elnyeri a nagyérdemű tetszését, hiszen az a Városi Színház történelmében talán legnagyobb sikert arató Ray Cooney-vígjáték, a Ketten a neten első részéből, a Bigámiából készül Kolcsár József és Lung László Zsolt rendezésében.
A harmadik előadás Jazmina Reza Művészet című kortárs vígjátékának erdélyi ősbemutatója lesz, a darab rendezését Barabás Árpád, az udvarhelyi színház jó hírű, fiatal színésze és rendezője vállalta el. Ezt követően Slawomir Mrozek Özvegyek című darabját viszik színre Daczó Zádor rendezésében. „Az abszurd komédia kedvelőinek vélhetően felcsillan a szemük, hiszen ez az előadás egy olyan újítás részünkről, amire a kézdivásárhelyi színháznak és a közönségnek egyaránt meg kellett érnie. Tavaly is voltak műsoron kortárs darabok, és ezeket az érdeklődésre való tekintettel folytatnánk. Daczó Zádor személyében nagyon jó emberre találtam, hiszen ő tudja képviselni ezt a vonalat, ami a fiatalság felé nyit.”
Utolsó bérletes előadásként a Csíki Játékszín szilveszteri előadását, Pierre Barillet–Jean Pierre Grédy A kaktusz virága című, Kányádi Szilárd által rendezett zenés vígjátékát hozzák el. Emellett továbbra is műsoron marad a Vaknyugat, A pandamacik csodálatos utazása, a Ketten a neten, a Skandináv lottó, a Bolyai János estéje és A dolgokról egy földi szellemnek. „Tizenegy előadásból egy kakukktojás, a Csíki Játékszín szilveszteri darabja, a többi a Városi Színház saját produkciója”, hangsúlyozta Kolcsár József. Ezek mellett további vendégjátékok is várhatóak, mint például Csernik Pál Szende óvodásokat megcélzó, novemberben esedékes lábbáb-előadása.
A hamarosan megvásárolható bérletek 50, diákoknak és nyugdíjasoknak 40 lejért a Vigadó Művelődési Ház közönségszolgálati irodájában válthatók hétfőtől csütörtökig 8–19, pénteken 8–15 óra között. A mecénásbérlet 400 lejt kóstál, és az intézményvezető bízik benne, hogy a tehetősebb művészetkedvelők ezek megvásárlásával segítik a Városi Színházat a túlélésben.
Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Megmaradásunk érdekében
Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői, és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk, hiszen földjeink, erdeink és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát. Ráadásul, amint erről a hirdetések nyelve is ékesen tanúskodik, honfitársainkat a vevők köréből eleve kizárjuk. Tapasztalat szerint ugyanis, elenyésző kivétellel, ők képtelenek a titkos támogatásban is részesülő többségiekkel azonos összeget ajánlani.
A föld viszont azé, aki birtokolja. A történelem tanúsága szerint a románok ezt már a 19. században felismerték, ugyanis fokozatosan felvásárolták a magyar birtokokat. És, hogy ezt megtehessék, 1872-ben Nagyszebenben létrehozták az Albina bankot, melyet országszerte újabb pénzintézetek megalakítása követett. Ennek eredményeként pedig az első világháború kirobbanásáig Erdélyben több mint 150, részben Bukarest által pénzelt román bank létezett. Gróf Bethlen István adatai szerint működésüknek köszönhetően csak 1907 és 1912 között 96 ezer kat. hold mezőgazdasági és 70 ezer kat. hold erdőbirtok, vagyis 166 000 kat. hold (95 533 ha) ment át Erdélyben román tulajdonba.
Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy a felvásárlási szándék azóta sem lanyhult, sőt a kommunizmus bukása után fanyalogva végrehajtott részleges visszaszolgáltatás után gőzerővel fogtak neki a megvalósításának. Ügynökök százai járják a Székelyföldet és nem csak, hogy rábírják az idős, erőtlen embereket földjeik, erdőik és bennvalójuk eladására. Ők pedig az esetek többségében ezt visszautasítják, az örökösök viszont felelőtlen módon elfogadják az ajánlatot, végig sem gondolván, hogy ily módon a magyar jövőt veszélyeztetik.
Éppen ezért érthetetlen, hogy a magyar állam miért nem teremti meg a tulajdonunkban lévő földek megtartásának a lehetőségét?! Bizonyos megkötések és jogi garanciák mellett részleges, vagy teljes anyagi támogatást biztosítva például mindazoknak, akik közülünk hajlandóak lennének azokat megművelni. Tekintetbe véve ugyanis az egyre növekvő globális élelmiszerhiányt, ez a stratégia nemcsak nemzeti, hanem üzleti szempontból is meghozná a maga gyümölcseit.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Lázár Ervin-mesejátékot mutat be a Figura
Lázár Ervin meséje nyomán készült mesejátékot rendez Nagy Regina a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál. A hat éven felüli nézőknek ajánlott A legkisebb boszorkány lesz az évad első bemutatója, vasárnap délután öt órától.
A színház közleménye szerint a Figura társulatára írt színpadi adaptáció szerzője Demeter Kata, dramaturg.
„Ahogy leszáll az este és a mesevilág gazdái becsukják maguk mögött az ajtót és nyugovóra térnek, az élet nem áll meg, de nem ám! Sőt! Akkor mutatkozik meg igazán, hogy kit milyen anyagból gyúrtak, minden játék érez, akar és cselekszik: felélednek a gonoszok és a hősök, hogy a világ urai legyenek, megvívjanak a tündér-királylány kezéért vagy épp véres bosszút álljanak régi sérelmeikért. Ahogy a mesékben általában lenni szokott, a heppiend szinte garantált és ezúttal sincs ez másképp, azonban mindennek ára van. Az örökké tartó boldogságért valakinek fizetnie kell. Valakinek, aki előbbre helyezi a jót és helyeset saját érdekeinél. Valaki, aki képes önzetlenül szeretni. Valaki, aki elég bátor hozzá, hogy harcba szálljon azért, amiben hisz. A legkisebb boszorkány” – olvasható az előadás ismertetőjében.
Szereposztás: Anya-Banya: Tamás Boglár, Rilla: Vajda Gyöngyvér, Marilla: Boros Mária, Amarilla: Máthé Annamária, Király Kis Miklós: Pignitzky Gellért, Sárkányember, Világjáró: Fodor Alain Leonard, Táltos, Dobozember: Moșu Norbert-László. Valamint: Barabás-Tamás Vidor, Nagy Fruzsina. Jelmeztervező: Török Réka, Díszlettervező: Szűcs-Olcsváry Gellért. Videó: Ferenczi Zoltán. Dramaturg: Demeter Kata. Rendező: Nagy Regina.
Az NKA, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatásával létrejött előadás bemutatóját követően az produkció gyerek- és ifjúsági bérletben tekinthető meg szeptember 25-én, hétfőn 12 órától. Az előadásra 7 lejes jegyet válthatók munkanapokon délután három és este hét óra között, vagy előadás előtt fél órával a Figura Stúdió Színház előcsarnokában. maszol.ro

Csak garasokat kaptak a kormánytól – bajba kerülhetnek a székelyföldi önkormányzatok
A költségvetés-kiigazításból egyetlen település sem részesült Hargita és Kovászna megyében. A székelyföldi községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére. Borboly Csaba Hargita megye tanácselnök szerint igazságtalanul járt el a kormány: a Kárpátokon túli megyék közül jó néhánynak jutott pénz.
Év végére súlyos pénzhiánnyal szembesülhet néhány háromszéki önkormányzat. Mivel a kormány nem osztott pénzt számukra a költségvetés-kiegészítéskor, várhatóan nem lesz pénzük a fizetésekre, de elakadhatnak a tervezett beruházások, mert nem tudják fizetni a pályázatok önrészét, hívja fel a figyelmet Henning László.
Kovászna megyei tanácsának alelnöke rámutatott, hogy évek óta most fordult elő először, hogy a kormány a költségvetés-kiegészítéskor nem osztott pénzt sem a megyei, sem a települési önkormányzatok számára. Hozzátette: a községek és városok azért is várták az őszi költségvetés-kiigazítást, mert ebből szerették volna például az önrészt biztosítani az uniós pályázataikhoz. Ugyanakkor vannak települések, hogy az év végén várhatóan gondok lesznek a polgármesteri hivatalban dolgozók fizetéseivel is.
Henning László szerint csak a harmadik negyedév lezárásakor, október végén derül ki, hogy az önkormányzatoknak mennyi pénze marad az év utolsó részében, melyik területen lesz pénzhiány. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a kormány az év végén még egyszer kiegészíti a költségvetést, és akkor gondolnak a bajban lévő önkormányzatokra is. Az önkormányzat alelnöke szerint a Kovászna Megyei Tanács fejlesztési terveit és működését egyelőre nem befolyásolja, hogy a kormány ezúttal csak a gyerekvédelmi rendszer fenntartására és az iskolai tej-kifli programra hagyott jóvá összesen 2,3 millió lejt.
Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke is arra mutatott rá, hogy a saját beruházásaikat nem befolyásolja, hogy ezekre nem kaptak pénzt a költségvetés kiegészítéskor, viszont a törvénykezési fejetlenség miatt nem haladnak fontos beruházásokkal. Példaként említette a Maksa és Lécfalva közti út problémáját, amelynek kivitelezésére két éve zajlik a közbeszerzési eljárás a folyton pereskedő cégek miatt. Tervek szerint októberben beindul a teljes megyét kiszolgáló lécfalvi hulladékkezelő telep, és a szemeteskocsik kénytelenek lesznek földúton megközelíteni a lerakót. Másik probléma, hogy ha majd végre elkezdődhet az úttest korszerűsítése, kénytelenek lesznek „kamionok alatt” végezni a munkálatokat, mondta Tamás Sándor.
A háromszéki településeknek idén többnyire útfelújítási, víz és csatornázási, iskola-óvoda felújítási vagy építési pályázataik futnak. A sajtó érdeklődésére több vidéki település polgármestere is úgy nyilatkozott, hogy főként attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek leállítani a projektjeiket. Az uniós pályázatokhoz szükséges tervezési munkálatokat vagy a konzultáns cég bérét önrészként kell fedezni, és félő, hogy erre nem lesz pénzük. A polgármesterek szerint ilyen körülmények között nem csoda, hogy Románia az uniós alapok elenyésző részét tudja lehívni.
Szintre hozták a fizetéseket a megyei tanácsnál
A Hargita megyei önkormányzatok sem részesültek szeptember 13-án a költségvetés-kiigazításból, csak az áfa-visszaosztásból kaptak pénzt elsősorban a szociális ellátást biztosító intézmények finanszírozására, olyanokéra mint a gyerekvédelem, a mozgássérültek ellátása, illetve az iskolásoknak szóló programok. Ezekre összesen 1 343 000 lejt utaltak ki a Hargita megyei polgármesteri hivataloknak.
A fizetések emelése Hargita Megye Tanácsa esetében az év folyamán több rendben történt, és már az idei éves költségvetés megtervezésnél figyelembe vették az új bérszinteket – közölte kérdésünkre Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.
Először február 1-től növekedtek a megyei tanács alkalmazottainak a fizetései a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. Ezt fizetéskiigazítás követte a 2016/794-es alkotmánybírósági döntés alapján, végül a júliusi 2017/153-as bérezési kerettörvény életbe lépése után egyes esetekben újabb fizetések emelkedtek, más alkalmazottak fizetése pedig csökkent. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az emelés főként a friss diplomásokat érintette, ezzel az volt a céljuk, hogy a fiatalokat itthon tartsák.
„Vállaltuk, hogy felelősen gazdálkodunk a megyei tanács pénzével, és nem voltunk partnerek abban a sajnos megalapozatlan kampányban, amely sok helyen előfordult: az alelnökök fizetéséhez emelték a megyei tanács, illetve az alárendelt intézmény alkalmazottainak bérét. Alacsonyabb jövedelmű megyék esetében, ahol kevés ember él és nincsenek nagy ipari központok, a lehetőségekhez mérten kell gondolkodnunk” – mondta a Maszolnak Borboly Csaba.
Az alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket
A tanácselnök azt is kifejtette, hogy sajnálatos módon vannak olyan alintézmények, ahol a béremelésekkel kapcsolatos döntések meghozatala nem a megyei tanács, hanem a központi vezetés hatáskörébe tartozott, így „felelőtlenül, alapok biztosítása nélkül emelték meg a béreket” többek között a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnál.
„Hargita Megye Tanácsa most szeptemberben csak garasokat kapott a kormánytól, és ez nincs rendben. Be is nyújtottuk újra az igényléseinket, és kifejtettük, hogy már megint preferenciális döntés történt, az erdélyi megyék nem kaptak semmit, míg a Kárpátokon túl jó néhányan igen. Igazságtalan a kormány, és ennek hangot kell adnunk” – emelte ki a megyei tanács elnöke.
A törvény egyébként nem teszi lehetővé, hogy a költségvetésben beruházásokra vagy fejlesztésekre szánt összegeket csoportosítsanak át az alkalmazottak bérezésére. Emiatt a megyei tanácsnál az év folyamán nem volt semmilyen átcsoportosítás, ami a beruházásokat vagy a projekteket negatívan érintette volna.
Gondban a felcsíki községek
A költségvetés-kiigazításból tehát egyetlen település sem részesült Hargita megyében. A községek többsége fontos bevételektől esett el, több polgármester is vakarhatja most a fejét, hogy honnan teremtenek elő pénzt pályázatokra vagy éppen számlák kifizetésére.
Csibi József, Madéfalva polgármestere a Maszolnak nyilatkozva elmondta, hogy legalább 250 ezer lejes támogatásra lett volna szükségük, ugyanis sok kifizetetlen számlája van a községnek, ami miatt már előreláthatólag 90 napra zárolták a bankszámláikat. Az önkormányzat munkatársai jelenleg is keresik a megoldást, hogy honnan lehetne pótolni a hiányzó összeget.
Csíkdánfalván is több százezer lejre lenne szükség, de még az egy millió lejnek is lenne helye – tudtuk meg Bőjte Csongor Ernő polgármestertől. „Több területen is megérezzük a jövedelem-kiesést, elsősorban a helyi fejlesztési programban (PNDL) elindított pályázataink kerültek veszélybe, mivel a munkálatok megkezdéséhez szükséges előtanulmányok elkészítését nem finanszírozza a pályázat, ezt saját költségvetésből kellene állnunk. Legalább 300-400 ezer lejre lett volna szükségünk” – panaszolta el a felcsíki község polgármestere.
Hozzátette, hogy a tanintézményeket is érinti a pénzhiány, ugyanis a második félévi tanári bérekre már nincs elegendő pénz, az iskola és óvoda működési költségeit pedig csak novemberig tudják fedezni. Bőjte Csongor Ernő hangsúlyozta, hogy nem borúlátó, mivel biztos benne, hogy valamilyen módon találnak megoldást az anyagi problémákra.
Kovács Boglárka, Kovács Zsolt / maszol.ro

Romokból feltápászkodó kisnemesek
Dél-Erdély magyar múltja az egykor pompázatos kastélyok, templomok és arborétumok maradványaiban mérhető fel. Ebből a mérhetetlen örökségből próbáltunk riportutunkon körbejárni néhányat. Az ott tapasztaltak legtöbb esetben megrázó élményt nyújtottak.
A Hátszegi-medence Erdély egyik legpazarabb és leggazdagabb része, amelynek minden szegletét átlengi a történelem hol hűvös, hol langyos szele. Román többségű vidék, ahol a magyarokat vagy az elmagyarosodott nemeseket általában becsben tartották egykor is, most is. Leszámítva persze a Trianon utáni időszakot, majd a kommunisták hatalomra kerülésének máig lesújtó következményeit. Ha nem is a történelemkönyvből, de szülei vagy nagyszülei elbeszéléseiből mindenki tudja: a vidéken szinte nincs olyan település, amelynek létesítése vagy felvirágoztatása ne kötődne valamelyik nemes család nevéhez.
Az impériumváltás, majd az államosítás után kisemmizett családok közül többen is visszakapták, visszaperelték ősi jussukat, ám közülük csak páran tértek vissza a környékre.
A térségben szolgáló lelkészek szerint kevesen tartják fontosnak, hogy ősi szokáshoz híven falvaik, egyházuk, közösségük vezéregyéniségévé váljanak. Visszahúzódva a maguk kis világában próbálják leélni életük hátralévő részét. Van, aki megérti őket, van, aki nem.
Mindenhol a középkor örökségébe botlunk
A Sztrigy és a Nagy-Víz völgyében – ha lepusztult vagy egyenesen romos állapotban is – többségében még állnak azok a várak, őrtornyok, kastélyok, udvarházak vagy kőhalmazok, amelyek léte az úri családok több évszázados történelmi örökségét jelzik. Mint ahogy még dacolnak az idővel azok a templomok és toronycsonkok is, amelyek falai – ha beszélni tudnának – sokat mesélhetnének a környék tehetős magyarjainak a hithez és az egyházhoz való ragaszkodásáról.
A Maros-mentéről Déva felől érkezve Hátszegnél elénk tárul a Déli-Kárpátok fenséges kincse, a többtucatnyi tengerszemet és egyedülálló növényfajokat rejtegető Retyezát. A műút is kettéválik: dél-kelet felé a Merisor-hágón keresztül a Petrozsényi-medencébe, dél-nyugatnak indulva az Erdélyi Vaskapu és a Bisztra-völgy mentén a Bánságba jutunk. Bármelyik utat vagy annak későbbi leágazását választanánk, szinte biztos, hogy egy középkori várba, kastélyba, templomba botlanánk. Vagy legalábbis azok romjaiba.
Csipkerózsika-álomba szenderülve
A hátszegi királyi várnak már csak a feltételezett helye ismert, de a környék sziklás hegycsúcsaira épült családi váracskák és őrtornyok romjai ma is könnyűszerrel megtalálhatók. A felsőszálláspataki kenézek malajesdi lakótornyos vára külön kategóriát képez: a helyi önkormányzat gondoskodott az újjáépítéséről.
A térség egykori ékszerdobozkastélyai közül is alig maradt néhány. Az államosítást követően a kernyesdi Torockay-kastélyt lebontották, parkját felszámolták. Ez a sors várt az őraljaboldogfalvi és a szacsali kastélyok arborétumára is. A nalácvádi és részben a poklisai megúszta a láncfűrészek könyörtelen támadását, ám a méteres gazban bóklászva aligha idézhető fel az elmúlt századok hangulata.
Az udvarházként is emlegetett alsófarkadini Lónyai–Nopcsa-kastélynak és a boldogfalvi Kendeffy-palotának a termelőszövetkezet, a nalácinak a kórház, a poklisainak és a szacsalinak a fogyatékkal élő gyerekek beköltöztetésével volt szerencséje.
Ezek közül az őraljaboldogfalvit visszakapták a Kendeffy-, a poklisait a Pogány-örökösök. Előbbit valamennyire kipofozták, szállodának használták, utóbbi viszont évtizedek óta lelakatolva hever. És pusztul napról-napra.
A Kendeffyek malomvízi kúriája és a mellette lévő kápolna teljes romhalmaz. A nalácvádi Pekry–Fáy-kastélyért a család pereskedik, a szacsali Nopcsa-örökségért nem jelentkezett senki. Amióta az állam kiürítette a naláci kastélyt, a fosztogatók szabad prédájává tette. Előbb a csempekályháknak, később az ajtóknak és ablakoknak kelt lába, újabban minden, ami mozdítható és tüzelhető, eltűnik. A szacsali kastély ennél is siralmasabb állapotban van. Egyetlen „szerencséje”, hogy a múlt rendszerben teljesen körülbástyázták szocreál betonskatulyákkal – elrejtve a világ szeme elől.
A demsusi Nopcsa-kúriát már csak a Szentlélek tartja egyben.
A fehérvízi egykori Bágya-, későbbi Pietsch-udvarházat a Marák ugyan visszaszerezték és lakhatóvá tették, de az évszázados épületen és udvarán még sok a csinosítanivaló ahhoz, hogy visszanyerje a száz évvel ezelőtti fotográfiákról ismert fényét. Jelentős beruházásra vár a család nagypestényi kúriája is, csakhogy az anyagi forrásokat egyelőre a gazdaság fellendítése emészti fel. Mara Ernő nem csekély szellemi és anyagi befektetéssel azon kevesek közé tartozik, aki felmenői hagyományát követve igyekszik az ősi birtokot jó gazdaként kezelni. Alakulgat a Lészayak nehezen visszaszerzett puji udvarháza, amelyet a Magyarországról hazatért Lészay Zoltán igyekszik visszahozni szörnyen lelakott állapotából. Nagypestényben a Brázovayak kúriája kezdi visszanyerni eredeti arculatát, az örökös Bernád család – szintén komoly peres kálvária után – ízlésesen csinosítgatja.
Nemesek: jönnek, kapnak, eladnak?
Hátszeg katolikus templomát a Nopcsa család építette 1745-ben, amiről gondosan őrzött emléktábla is tanúskodik. Ezen túlmenően a felsőszilvási bárói família hosszú időn keresztül hozzájárult egyháza fenntartásához. Nem véletlen, hogy a Nopcsák javarésze a templom kriptájában lelt nyugalomra. Itt alussza örök álmát többek között a legendás prefektus és egyben haramiavezér Nopcsa László is, akiről Jókai Mór 1860-ban írt Szegény gazdagok című regényében Fatia Negra álarcos rablóvezérét mintázta. A térség többi templomának építése, tatarozása, fenntartása is az egykori nemes családok bőkezűségének köszönhető. Amellett, hogy gyakran a zsebükbe nyúltak, közösségformáló és összetartó erejüket, tekintélyüket is latba vetették. Hogy milyen az egyház és a leszármazottak közti viszony 2017-ben?
Semmilyen – foglalja össze a lehető legtömörebben Szász János római katolikus plébános. – Egyetlen utód sem kapcsolódott be gyülekezetünk életébe. Személyesen nem ismerem őket, nem láttam a templomban.” A pap nem neheztel senkire, viszont kissé furcsának tartja, hogy miközben az ősök az egyház fenntartói voltak, sem a közelben élő, sem a Nyugatra vándorolt leszármazottak nem lépik át a templom küszöbét – még egy dél-erdélyi látogatás erejéig sem. Magyarázatként szolgálhatna a kisnemesek felekezeti hovatartozása: a Nopcsákon kívül mindenki Kálvin útját követte. Csakhogy Szász János protestáns kollégája, Bódis Miklós, Hátszeg és további kilenc környékbeli település református lelkésze sem igen érti, a visszaszivárgott nemesi családok miért nem kapcsolódnak be az egyházi életbe. Tudja, hogy mindnyájuk számára nagy érvágás volt az agrárreform címen 1921-ben elkövetett első államosítás, amire 1948-ban a kommunisták rádupláztak, és valósággal földönfutóvá tették Erdély arisztokráciáját. Azzal is tisztában van, hogy a vagyontöredék visszaszerzéséért sokszor hosszú szélmalomharcot kell vívniuk, de nem érti, mindezért miért lenne hibás az egyház és a közösség. „A megfogyatkozott gyülekezetnek vezéregyéniségekre, példaképekre lenne szükségük. Ahogy az elmúlt évszázadokon keresztül, amikor magyar nemeseink a helyi közösség élére álltak, követendő módon viselkedtek, templomot építettek, az egyházban világi szerepet vállaltak. Nem értem…” – néz el a semmibe a lelkész.
Ugyanezt a távolságtartást érzékeli Székely István is. Az RMDSZ elnöke nem várja el egyetlen kisnemestől sem, hogy mindössze nemzetiségére való tekintettel iratkozzon be a szövetségbe, azonban azt sem tudja elfogadni, hogy politikai hovatartozása miatt sértegessék. „Nem a tegnap történt, mégis mindmáig rosszul esik, hogy egyikük lekommunistázott, holott soha nem szerettem a vörösöket. Amiért egyszerű mozdonyvezetőként a munkásosztályhoz tartoztam, nem hinném, hogy ezt érdemeltem voltam – főleg egy nemes ember részéről. Én nem tehetek arról, hogy az RMDSZ-ben fentről mindegyre a szociáldemokratákkal való együttműködést zongorázzák nekünk, én úgyis meggyőzött jobboldali maradok” – mondja a hátszegi RMDSZ-elnök. Persze az éremnek van egy másik oldala is. A restitúciós törvény irigységet, esetenként torzsalkodást is szült. Az addig barátságos falubeliek közül sokan ismét a népnyúzó ellenséget látják némely uraság leszármazottjában. Holott az csak a neki járó birtokot igényelte, semmi többet… A legkevésbé az RMDSZ-re és annak Hunyad megyei vezetőire neheztelhetnek a környékbeli nemesek – állítja Winkler Gyula, a szervezet térségi elnöke és jelenlegi EP-képviselő, aki számadatokkal igyekszik alátámasztani mondandóját. Mint fejtegeti, Hunyad megye már az ő alispánsága korában jobban állt az ingatlanok visszaszolgáltatásával, mint Hargita vagy Kovászna megye napjainkban. Pedig annak már bő másfél évtizede, amikor 1999 és 2000 között Winkler a kormányhivatal második embere volt… Mi megtettük a kötelességünket, a törvény értelmében mindent visszaszolgáltattunk, amit csak lehetett. A nemesek megkapták, ami őket megillette. Ám néhány kivétellel továbbálltak áruba bocsátva földeket, erdőket, kastélyokat, udvarházakat. Kollégám, Dézsi Attila, aki a kétezres évek végén prefektusként felügyelte a restitúciós folyamatot, a mai napig járja az ügyészséget és a bíróságot. Nem vártuk el, hogy hálálkodjanak nekünk, de legalább ne ígértek volna fűt-fát a közösségnek vagy a dévai magyar iskolának. Mert kérdem én: mit nyer mindebből a helyi és az erdélyi magyarság? A nemesek leszármazottjai zsebre vágják a pénzt, visszamennek Nyugatra, a kastélyok és az udvarházak pedig elveszítik a magyar jellegüket” – tér a lényegre Winkler Gyula. Fájó, de igaz.
Ha román kézre kerül a magyar kúria…
Az EP-képviselő által felvázoltak ékes példája az alsófarkadini Lónyai–Nopcsa-kastély, amelybe a Román Tudományos Akadémia rendezkedett be. A két világháború között az épület és a hozzá tartozó szántó, gyümölcsös és erdő annak az Henri Mathias Berthelot francia tábornoknak a birtokába került, aki az első világháborúban a romániai francia katonai misszió vezetője volt. Erdély Romániához való csatolásában elért érdemeit Ferdinánd király többek között állampolgársággal és a Lónyai családtól elkobzott kastéllyal hálálta meg. Nem sokkal halála előtt a magas rangú katonatiszt az akadémiára testálta birtokait, cserébe pedig tiszteletbeli tagságot kapott. Sőt róla nevezték át a románul addig Fărcădinul de Jos néven ismert Alsófarkadint. A kommunista időben az épületet a termelőszövetkezet használta, majd az akadémia mentette meg a pusztulástól. Az uniós támogatással helyreállított kastélynak egyetlen, de lényeges szépséghibája van. Falain nincs semmiféle említés vagy legalább utalás a Nopcsákra. Pedig a birtok egykori tulajdonosa, a paleontológus, geológus és albánológus Nopcsa Ferenc is akadémiai tag volt. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, nem a románé… A kastély csak Berthelot generálisnak állít emléket, mintha a 19. századi épületnek 1922-ig nem is létezett volna gazdája. Ezek alapján nincs miért csodálkozni azon, hogy Bethlen Gábor dévai Magna Curiája elé miért került éppen a három magyargyilkos – Horea, Cloşca és Crişan – szobra, vagy a Hátszegi-medencében fellelhető szinte összes turisztikai jelző miért említi kizárólag csak Cândeaként a Kendeffy családot. A lován ülő, bronzba öntött Decebalt és az ezerkilencszáz évvel ezelőtti bőrcsizmáját a románok is megmosolyogják, hiszen emlékeznek szüleik, nagyszüleik bocskorára. Eközben Nopcsa Ferencnek Albániában állítottak emléktáblát, ott neveztek el róla utcát és a tiranai egyetemen egy termet.
A román állam hozzáállását a magyar építészeti örökséghez, az alsófarkadini esettől eltérően, a puji Naláczy-udvarházzal szemben tanúsítottak is hűen tükrözik. A kúriát a Szoboszlay család kapta vissza, majd eladta a helyi önkormányzatnak. A vásár megkötése és a vételár kifizetése után a polgármesteri hivatal szinte azon nyomban lebontotta.
Kevesebbet ér az ingatlan, mint egykori lakójának mellszobra?
Minimális esély mutatkozik arra, hogy az alsófarkadini Nopcsa-kastélyhoz hasonlóan a Pogány család poklisai birtoka magyar tulajdonosra leljen. A leszármazottaknak visszaszolgáltatott kastélyt a bukaresti Artmark Historical Estate aukciós iroda próbálja értékesíteni. A kezdetben úgy tűnt, az állam visszavásárolja az elhanyagolt állapotba került kétszintes, saroktornyos, manzárdtetős kastélyt, azonban a művelődési minisztérium nem kívánt élni elővásárlási jogával. Az évek során kiderült: mások sem állnak sorban a 18 hektáros park közepén fekvő, szabálytalan alaprajzú épületért, amelyet látható módon több szakaszban húztak fel. A kastély üresen áll a parkban, a szocialista érában beépült betonskatulyákat mindmáig szellemi fogyatékos gyerekek népesítik be. Érdeklődők ugyan meg-megjelentek időnként, volt köztük olasz, izraeli, román, ám magyar egy sem. „Anyagi körülményeink nem teszik lehetővé, hogy felújítsuk és megtartsuk a kastélyt. Most viszont úgy tűnik, egy, a környékbeli Kernyesdről származó román vállalkozó venné meg. A Călăraşi mellett élő módos férfi arról biztosított, hogy szívügyének tekinti a kastély megmentését” – mondja Sepsi Márta, a Nagyenyeden élő leszármazott. Hangjában derűlátás és kétség váltakozik: a déli megyei farm és lovarda tulajdonosa volt az egyetlen komolynak tűnő vevő, azonban a szerződés aláírása még várat magára.
A románok főként azok után kezdték felkapni a fejüket Poklisa és a Pogány név hallatán, miután bizonyos történelmi forrásokból arról értesültek, hogy valamikor a 19. században itt élt és alkotott Pogány Margit, a kor ismert festőművésze, aki azonban Constantin Brâncuşi múzsájaként és modelljeként tett szert igazi hírnévre. Az örökösök inkább legendának tartják az egészet, tény, hogy a kastély utolsó lakóinak, Teleki Leoninnak és férjének, Pogány Károlynak az azonos nevű unokaöccse úgy távozott néhány évvel ezelőtt e világból, hogy semmit nem tudott állítólagos felmenője és a híres román képzőművész kapcsolatáról.
„Nem tudjuk, hogy ez a Pogány-lány lett volna Brâncuşi múzsája. Igaz, nem is kutattuk a múltat, sőt, a szocializmus ideje alatt jóformán nem is beszéltünk róla, hiszen a szeku mindenütt a nyomunkban volt” – mondja Pogány Károly György özvegye, Pogány Erzsébet, aki bevallása szerint hosszú évekig nem is tudta, hogy orvos férje kisnemesi családból származik.
A legenda szerint a neves szobrásznak egy párizsi szállodai étteremben tűnt fel Pogány Margit, a különleges nő, akiről később a híres Mademoiselle Pogany című mellszobor-sorozatát formálta meg. Hármat márványváltozatban, kilencet bronzötvényben készített el. A Pogány kisasszonyról készült művei ma olyan intézményekben állnak, mint a New York-i Kortárs Művészeti Múzeum vagy a Philadelphiai Művészeti Múzeum. A festőnőt ábrázoló bronzszobor 1997-ben egy New York-i árverésen 5,6 millió euróért cserélt gazdát. Ehhez képest a Pogány-birtok kastélyostól, parkostól ma még a félmilliót sem éri el. Pedig közvetlenül az államosítás után még a kommunisták is jobban ügyeltek rá, mint az 1990 után hatalomra került utódjaik. A hetvenes éveit taposó Schreiber Éva most is szívesen emlékszik vissza gyermekkorára, amikor apjának köszönhetően megadatott, hogy néhány évig a Pogány-kastélyban lakjon. A cseperedő kislány számára nem csak az akkor még jó állapotban lévő épület, a szemet kápráztató berendezése és a csodálatosan rendben tartott park vésődött az emlékezetébe. Feltűnt, hogy fiútestvérein kívül az összes körülötte lévő gyermek valamiféle fura nyelvet beszél, ráadásul vágott szemű. Az 50-es évek elején a kommunista hatalom a koreai gyermekeknek nyújtott menedéket. A háború elől Poklisára menekített és szüleiket nélkülöző csöppségeknek a román hatóságok igyekeztek teljesen a kedvükben járni. „Finomabbnál finomabb ételeket kaptak, én például akkor ettem először ikrát – meséli a jelenleg a Déva melletti Boholton élő özvegyasszony. – De ahhoz is úgy jutottam, hogy az ázsiai gyermekek nem akarták megenni, ők inkább békákat és gyíkokat fogdostak a parkban meg a tóban, s azzal táplálkoztak.” Bezárt kastély bezárt tulajdonossal A poklisai Pogány-birtokról a Hátszegről is jól látszó őraljaboldogfalvi Kendeffy-kastély felé vettük utunkat. A 18. századi épület csak kis töredéke a turisztikai irányjelző táblákon Cândeaként feltüntetett Kendeffyek hatalmas birodalmának. A Hunyad megyei erdészeti hivatal ellenállása dacára a földosztó bizottság mintegy 14 ezer hektár erdőt és legelőt szolgáltatott vissza a családnak. Ennek egy része a Retyezát Nemzeti Park területén fekszik, továbbá Pujban, Malomvízen, Várhelyen és Petrillán.
Egyes források szerint a Kendeffyek a román királyi családnál is gazdagabbak voltak – még 1918 után is. Miután a család 2003-ban visszakapta a szállodaként használt kastélyt, gyorsan bérbe is adta egy vállalkozónak, aki a továbbiakban is vendéglátóipari egységet üzemeltetett a középkori francia lovagvárak világát idéző tornyos épületben. A vállalkozó hirtelen halálát követően annak felesége visszamondta a szerződést, a külföldön élő tulajdonos pedig lakatot tett az impozáns épületre. Az őr szerint, ha kemény pénztárcával rendelkeznénk, akár meg is egyezhetnénk a tulajjal a vételárban. Hiába magyarázzuk, hogy nem éppen kastélyvásárra érkeztünk, arra bíztat, járjuk körbe az épületet. Minél közelebb kerülünk hozzá, annál lehangolóbb látvánnyal szembesülünk. Az is visszataszító, amibe az utóbbi időben pénzt fektettek. Azon töprengünk, ki adhatott engedélyt az A-kategóriás műemlék ajtainak, ablakainak fehér műanyagkeretes nyílászárókra való lecserélésére. Az 1943-ban Budapesten született, német állampolgársággal is rendelkező grófi sarjnak most viszont a legkisebb gondja is nagyobb ennél. Főként amióta kiderült, hogy a kastély egyik szobáját kiskorú lányokkal való kéjelgésre használta. Nem csupán helyi folklór, jogerős bírósági ítéletben rögzített tény: az idős úr két kerítőlegény segítségével cserkészte be áldozatait, akik közül a legfiatalabb tizenhárom éves volt, a legidősebb be sem töltötte a tizenhatot. A 2013. június 26-i keltezésű bírói határozat négy kiskorú áldozatot említ név szerint, akik 2008 és 2010 között Darányi Pál ágyában kötöttek ki. A jogerős döntés szerint a Hátszegen és környékén csak Palkó grófként emlegetett öregurat hároméves börtönbüntetésre, gyermekkereskedelemmel vádolt csatlósait öt esztendőre ítélték el. Darányi azzal védekezett, hogy a cigányok csapdát állítottak neki, kihasználták, meglopták, átverték. Bárhogyan is történt volna, mihelyt a rokonság is elhidegült tőle, a Kendeffyek sarja aligha számíthat arra, hogy a hátszegi magyarok ezek után közösségi példaképnek tekintsék.
(befejező része jövő heti lapszámunkban)
Szucher Ervin / Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Ha elfogadja a román „segítséget”, a kölcsön harmadik részletét is megkaphatja Moldova
Klaus Iohannis szerdán a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével, Pavel Filippel találkozott, akinek elmondta, hogy Romániának intézményes szinten kell segítenie a Moldovai Köztársaságot, és nem csak bizonyos politikusokat kell támogatnia.
„Úgy hiszem, hogy a moldovai emberek megérdemlik Románia figyelmét és gratulálok miniszterelnök úr, mert úgy sikerült kormányoznia ezekben a bonyolult időkben, hogy dicsőségére válik” – mondta Iohannis az ENSZ közgyűlése alkalmából tartott találkozón. Iohannis hangsúlyozta, hogy sok beszélgetést folytatott a Moldovai Köztársasággal kapcsolatban, ő a segélyprogramok híve és nem áll szándékában ezen változtatni. „A kölcsön harmadik részletéről is tárgyaltunk. Szerintem meg lehet ítélni ezt. Személy szerint várom és biztos vagyok benne, hogy már előkészítettek egy intézményes választ, hogy milyen reformokat folytatnak vagy vezetnek be. Nagyon fontos, hogy Romániának intézményes szinten kell segítenie a Moldovai Köztársaságot és nem bizonyos politikusokat kell támogatnia. Fontosabb, hogy a Moldovai Köztársaságot, az embereket, az intézményeket támogassuk és számomra fontos, hogy azokat az intézményeket támogassuk, amelyek reformokra szorulnak” – mondta az államelnök. A moldovai miniszterelnök megköszönte Romániának a támogatást, megemlítve többek közt az óvodák felújítására és építésére adott pénzforrásokat.
Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag

Nagyváradon rendez konferenciát a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon rendez autonómiakonferenciát szeptember 22-én és 23-án „Hogyan lesz autonómia? Hol az ördöglakat kulcsa?" címmel a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége támogatásával. Helyszín a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme. Házigazda Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KMAT elnöke.
A konferencia témakörei négy blokkba rendeződnek: pénteken 15–17 óra között az autonómia meghatározása, elérésének módja lesz napirenden. A megbeszélendő kérdések: Mi az autonómia és az önrendelkezés? Miféle autonómiák működnek Európában? Mik a közös alapok és mik a különbözőségek? Milyen közjogi problémákat kell megoldani? Kik a tárgyalópartnerek, és hogyan lehet elkezdeni a tárgyalásokat? A magyar politikusok és politikai szervezetek milyen autonómiameghatározásokat dolgoztak ki? Melyek a közös elemek és melyek a különbözőségek? Előadók: Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus és jogász, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Hozzászóló: Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja. Levezető elnök: Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója.
A 17.30–19.30 óra közötti blokkban az eredmények, eredménytelenségek, alternatív megoldások kerülnek terítékre. A megbeszélendő kérdések: Milyen (esetleg mellékesnek látszó) eredményeket értek el az autonómiatörekvések? Milyen eredmények várhatók közép- és hosszútávon? Az autonómia kivívásának folyamatában mi a szerepe a közösség gazdaságának? Vannak-e az autonómián kívül más önrendelkezési formák, megoldások? Hogyan élünk az autonómia eléréséig? Mi a teendő akkor, ha még a tárgyalásokhoz sincs partner? Van-e és mi lehet Magyarország szerepe? Előadók: Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író, egyetemi tanár, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Hozzászólók: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
A szombati első blokk (9.30–11 óra) témája: az autonómia kivívásának folyamata, közjogi vonatkozások. A megbeszélendő kérdések:Vannak-e az autonómia elérési folyamatának ismert vagy követendő, egymásra épülő lépései?Mi a kezdete, mi a közepe és mi a vége a folyamatnak? Mik voltak Dél-Tirolban akompromisszumok? Mit jelentett Ausztria védhatalmi státusa? Hol tartunk egy egyesutódállamokban?Van-e az autonómiatörekvéseknek és az egyes országok közjogának kapcsolata? A közjogváltozása megelőzi-e vagy követi a gyakorlati önrendelkezést?Előadók: Elizabeth Nauclér (Åland-szigetek), Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hozzászólók: Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Nyilas Mihály, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (Strasbourg) délvidéki tagja. Levezető elnök: Bedő Árpád, a KMAT titkára.
Az utolsó, negyedik blokk (szeptember 23., 11.30–13 óra) munkacíme: Oktatás és autonómia, szórvány és autonómia. A megbeszélendő kérdések:Lehet-e önigazgatásos magyar oktatás, mielőtt beteljesülne az autonómia? Mit lehet ésmit kell cselekedni az átmeneti (jelen) helyzetben?El lehet-e választani az adott ország belpolitikai életének zavaró hatásaitól az autonómiáértfolytatott, a teljes közösséget érintő küzdelmet? Miért nincs sehol a teljes közösségetátfogó magyar érdekvédelmi szervezet?Van-e az autonómiának kritikus tömege? Mi a civil szervezetek szerepe az autonómiaküzdelemben?A szórványban élőkön segít-e bármilyen autonómia?Előadók: Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hozzászólók: Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Bodó Barna egyetemi docens, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke. Levezető elnök: Mécs László, a KMAT volt titkára.
A konferencián az angol nyelvű előadások szinkrontolmácsolásáról gondoskodnak. A rendezvény sajtótájékoztatóval zárul szombaton, erre 13–14 óra között kerül sor a konferencia helyszínén, román nyelvű tolmácsolás biztosításával. Témái: a KMAT-ülés és az autonómiakonferencia. Várják a média tisztelt képviselőit.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács a konferencia első napjának délelőttjén tartja meg zárt munkaülését.
tokeslaszlo.eu; itthon.ma/civilifi.php

Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék.
A budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban díjátadóval ünnepelnek: csütörtök délután adják át a drámaírók számára alapított Szép Ernő-díjakat. Az elismerést ebben az évben Zalán Tibor, Visky András és Lengyel Anna veheti át.
Ezen a napon adják át a Színikritikusok Díját is, amelyet a Színházi Kritikusok Céhe adományoz az előző évad legjobbjainak tizenöt kategóriában. Az életműdíjat az idén Radnóti Zsuzsa dramaturg veheti át. A Budapest Bábszínházban tartott gálaesten adják át a Színházi Dramaturgok Céhének elismerését is, amelyet az évad legjobb magyar drámájának ítélnek oda, és amelyet idén Háy János A halottember című műve nyert el. Továbbá átadják a Bálint Lajos-vándorgyűrűt, amelyet szintén a Dramaturg Céh tagsága ítél oda minden második évben egy-egy kollégának. Az idén Török Tamara, a Katona József Színház dramaturgja veheti át az elismerést.
A magyar dráma napjára Magyarországon és a határon túl is számos színház készül ünnepi programmal. A budapesti Nemzeti Színházban Katona József Bánk bán című darabját mutatják be. Szombaton a teátrum nyílt nappal várja a látogatókat, gyermek- és ifjúsági programokat szerveznek, nyílt próbákat tartanak, kiállítással, kulisszajárással és ingyenes előadásokkal várják az érdeklődőket.
A Pesti Színházban Esterházy Péter Mercedes Benz című műve látható a Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékában vasárnap. Az Átriumban Molnár Ferenc művével emlékeznek meg a magyar dráma napjáról: Egy, kettő, három című egyfelvonásos vígjátékát, Alföldi Róbert főszereplésével, kétszer is előadják ezen a napon. A József Attila Színház Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a János vitéznek, a PartVonal Műhely produkciójának nyilvános főpróbáját tartja az évfordulón.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban az Akikre nem volt méltó e világ című pályázat győztes alkotásából, a Menekülőkből olvasnak fel részletet csütörtökön a társulat tagjai, akikkel beszélgetést is rendeznek az ősbemutatóról. Zalaegerszegen a Hevesi Sándor Színházban Fűszálszobám címmel Bereményi Géza dalszövegeit hallhatja Dégi János előadásában csütörtökön a közönség. A héten zajló Progress Sopron 2017 nemzetközi alternatív és amatőr színházi fesztiválon pedig a Klebelsberg Kamaraszínház Zrínyi Ilona című előadásával ünneplik a magyar dráma napját.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban már szerdán egész napos programmal várják a közönséget, hiszen a magyar dráma napja szinte egybeesik a színház névadójának, Tamási Áron író születésének 120. évfordulójával. Este Tamási Áron válogatott novelláiból készült felolvasóestet rendeznek és a Dresch Quintet koncertet ad.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata felolvasószínházi ősbemutatót tart: Kincses Elemér Karácsony Benő Pjotruska című novellájából készült színpadi adaptációját mutatják be csütörtökön.
A csíkszeredai Csíki Játékszín 21-én és 22-én két magyar szerző művét játssza repertoárjáról. Csíkszeredában látható csütörtökön Szép Ernő Vőlegény című színműve, majd pénteken a székelyudvarhelyi kortárs dráma fesztiválon mutatja be a társulat Egressy Zoltán Portugál című darabját.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház szeptember 29-én ünnepli a magyar dráma napját. Az Egyéjszakás drámaírás-műhely folytatásaként a nézőktől rövid jeleneteket várnak, amelyeket a társulat színészei el is játszanak 29-én.
MTI; itthon.ma/kult.php

A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR AUTONÓMIATANÁCS NAGYVÁRADI ÜLÉSÉN ELFOGADOTT NYILATKOZATOK
2017. szeptember 22-én Nagyváradon ülésezett a Kárpát-medencei magyar Autonómiatanács.
A KMAT az ülésen kidolgozott és a tanácskozás végén elfogadott zárónyilatkozatát, valamint az ukrán oktatási törvény tárgyában fogalmazott nyilatkozatát teljes egészében közöljük:
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT)
Zárónyilatkozata
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. szeptember 22-án, Nagyváradon megtartott ülésének részvevői a következő nyilatkozatot teszik:
A KMAT tiltakozik a kihirdetés előtt álló ukrán oktatási törvény ellen, és felkéri Petro Porosenko elnököt, hogy akadályozza meg a törvény életbe lépését. Az ügy súlyosságára való tekintettel a KMAT külön nyilatkozatot bocsát ki e tárgyban.
A KMAT tiltakozik a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése miatt. Az Európai Unió minden országában a nemzeti kisebbségeknek joguk van az anyanyelv használatához és az anyanyelvű oktatáshoz. Románia minden erre vonatkozó nemzetközi és európai uniós rendelkezést aláírt, ám a gyakorlatban nem alkalmazza azokat. Aggodalommal tapasztaljuk, hogy ezen ügy kapcsán a visszaállamosítási törekvések is újból megjelentek, holott még a kommunista rezsim idején államosított ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását sem hajtották végre. Felszólítjuk a román kormányt, hogy az európai normákat tiszteletben tartva biztosítsa a magyar közösség alapvető jogát az oktatáshoz, az általa választott törvényes keretek között.
A KMAT áttekintette a Kárpát-medencei autonómiatörekvések helyzetét, megállapítva, hogy gondjaink többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy ezen törekvéseink az új nemzedék, a mindenkori fiatalok részéről is minél szélesebb körű támogatottságot kapjanak. Ennek érdekében szerveztünk egy fiataloknak szánt autonómiakonferenciát, és szorgalmazzuk az önrendelkezés ügyének korszerű és letisztult formájú népszerűsítését.
A KMAT üdvözli Szili Katalin miniszterelnöki megbízott eddigi erőfeszítéseit egy közös erdélyi autonómiatervezet kidolgozására. Tekintettel arra, hogy felmerült a Székelyföld területi autonómiáját célul kitűző törvénytervezet újbóli benyújtása a román parlamentben, egyúttal felkéri őt, hogy folytassa az egyeztetéseket, és érje el, hogy a benyújtandó tervezet a lehető legnagyobb magyar társadalmi és politikai támogatottsággal rendelkezzen.
A KMAT támogatja a Minority SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést, és felkéri a tagszervezeteken keresztül a Kárpát-medencei magyar közösségeket, valamint nemzetközi partnereiket, hogy tagjaik aláírásával segítsék a kezdeményezés sikerre vitelét. Az egymillió aláírást igénylő európai szintű kezdeményezés fontos eszköz lehet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében.
A KMAT fontosnak tartja a jövő évi magyar országgyűlési választást, amelyen immár második alkalommal vehetnek részt a könnyített honosítási eljárás révén magyar állampolgárságot szerző magyarok, szerte a nagyvilágban. A KMAT a tagszervezetei révén segítséget nyújt minden magyar állampolgárnak a választásokon való részvétel előfeltételét képező regisztrációban, és arra buzdít minden magyar állampolgárt – lakóhelyétől függetlenül –, hogy vegyen részt a jövő évi országgyűlési választásokon.
Elfogadták a KMAT ülésén, 2017. szeptember 22-án, Nagyváradon.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nyilatkozata az ukrán oktatási törvényről
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) határozottan elutasítja a jogtipró ukrán oktatási törvényt, és arra kéri Petro Porosenko elnököt, hogy vétózza meg annak hatályba lépését. A kihirdetés előtt álló ukrán oktatási törvény semmibe veszi Ukrajna nemzetközi vállalásait, megfosztva az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, felgyorsítva ezzel az asszimilációs folyamatokat, ami alapjaiban veszélyezteti azok megmaradását.
Az Európai Unió társult tagjaként, az ahhoz való csatlakozás reményében Ukrajna több kétoldalú nemzetközi szerződésben is vállalta a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó jogok biztosítását. A kihirdetés előtt álló oktatási törvény ellentétes az európai uniós normákkal, és súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek jogait. A KMAT tagszervezetei szolidaritást vállalnak a lehetetlen helyzetbe sodort kárpátaljai magyarsággal, és vállalják, hogy tiltakoznak az Európai Unió illetékes vezetőinél, az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, valamint más nemzetközi fórumokon.
A KMAT testülete e nehéz politikai helyzetben támogatásáról biztosítja kárpátaljai tagszervezetének elnökét, Brenzovics László parlamenti képviselőt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét, valamint Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, bízva abban, hogy a kelet-európai kommunista rendszerek oktatási törvényeit is alulmúló jelen törvény nem lép érvénybe. A KMAT egyúttal üdvözli a törvény ellen tiltakozó államok (Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Görögország) fellépését, valamint a magyar Országgyűlés által e tárgyban egyhangúan elfogadott ötpárti határozatot. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanakkor, hogy az uniós intézmények vezetőinek nincs határozott és egyértelmű kiállásuk az Ukrajnában élő őshonos nemzeti közösségeket érintő jogfosztás kapcsán.
A KMAT üdvözli, hogy a lingvicídiumot eredményező törvény vétóját kéri a Kárpátaljai Megyei Közgyűlés, ukrán nemzetiségű tagjaival együtt. Tiltakozásukkal a megye lakosságának többségi véleményét is képviselik, amit nem hagyhat figyelmen kívül Ukrajna elnöke.
Elfogadták a KMAT ülésén, 2017. szeptember 22-án, Nagyváradon.
(sajtóközlemény) Erdély.ma

KÁRÖRÖMHIÁNYBAN
Ronda, vén boszorkány fogalmazhatta meg az alapigazságnak nem nevezhető mondást, hogy legszebb öröm a káröröm.
Na, belőlem ez az öröm is hiányzik, ahányszor csak eszembe jut, hogy Ukrajna beiktatta a törvényt, amely szerint kisebbségi nyelveken csak óvodákban és I–IV. osztályokban lehet oktatni, másutt tilos.
Na, itt szökhetne belém a káröröm, hiszen Ukrajnában 400 ezer román él! Most tapasztalhatja a román népnek az a része, s igen Románia is, mit jelent a csonkolt nemzet számára idegen közegben az anyanyelv kitiltása. Mert nekünk itt, ebben az idegenségben mindenről az jut eszünkbe.
És ne feledjük, hogy a Sztálin által szovjet Ukrajnához odavetett és most is azon a kötélen csüngő ún. Kárpátalján közös morzsoló malomba kerül a román és a magyar néprész! Hát ennek kellene örülnöm a vén boszorkány átka miatt?! Sose.
Inkább említem azt, hogy ilyen – gazdaságilag elnyomorított – országok szökdösnek bocskoraikban, mint kecskebogyó a deszkán. Zuhanásban vannak, de pusztítani akarnak minden áron. És óhatatlanul elém mered az is, hogy miközben alig van mit enni Romániában, az ortodox egyház óriási vagyonnal rendelkezik. Ma is. És a sztálinizmus idején is szent volt az egyház, vadul építkezett, miközben a székely falvakban tilos volt a gyermekeket templomba, hittanórára engedni. Engedjék meg éhgyomorra idéznem a költő, esszé-, regény- és drámaíró Székely János hozzám írt levelét (1984. október 24.) „Kedves Zoltán! Főszerkesztőmtől, Hajdu Győzőtől kaptam a megbízást, hogy azonnal írjam meg neked a következőt: versedből, melyet a novemberi számban közlünk, az imádkozni szót ki kellett cserélnünk; azt írta helyette, hogy „dalolni”. Nem volt már idő engedélyedért folyamodni. (…) Szeretettel üdvözöllek: Székely János.”
Ma pedig magyar, illetve egyházi iskoláinkat visszaállamosítják. Vissza, a sztálini időkre tekintek, még akkor is, amikor román iskolákat, katedrákat tiltanak le a koldusszegény Ukrajnában. Nem, nincs bennem káröröm, nem lehet.
Anyám rám kiáltana a sírból is.
Czegő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

REGÉNYEKBE SZŐTT TÖRTÉNELEM – A HAZÁÉRT, NEMZETÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT
Püski István kiadótulajdonos kíséretében ismét Erdélybe látogat Cey-Bert Róbert Gyula, 56-os forradalmár, szabadságharcos, író, gasztronómus.
Ez alkalomból a maradék hazát védő vitézeknek emléket állító Végvári oroszlánok, valamint a Habsburg ellenes szabadságharc két vezéregyénisége, Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt tisztelgő, Nincs más út csak a szabadságcímű regényei kerülnek bemutatásra.
A „Végvári Oroszlánok” címet viselő regényét magába foglaló kötet, az általa írt Magyar – Török Trilógia második könyveként jelent meg 2016 – ban, a nemzeti ügyet önzetlenül szolgáló Püski kiadónál. Cselekménye a végvári harcok kegyetlen világába nyújt betekintést. Elolvasván megismerhetjük annak rettenhetetlen, a hazáért életüket kockáztató bajvívó hősöseit, illetve átélhetjük velük „a rajtaütések fortélyosan végrehajtott mozgalmas történeteit.” Ugyanakkor kiderül, hogy „a véres rajtaütések kíméletlen oroszlánküzdelmében a magyar és a török vitézek lelkéből idővel kiégett a gyűlölet salakja, jobban megismerték egymást, megtanulták tisztelni egymás vitézségét.”
A Nincs más út csak a szabadság, a már említett trilógia harmadik köteteként látott nyomdafestéket és érdekfeszítő módon tárja elénk Bocskai István, valamint Bethlen Gábor győztes szabadságharcának fordulatokban gazdag, fájdalmasan szép történetét. Dr. Csámpai Ottó, a Nagyszombati Egyetem docense szavaival élve pedig arra is rádöbbent, hogy „a nemzetnek, mint sorsközösségnek a lényegi tartalma nem más, mint közös célok, közös érdekek megvalósítására való törekvés.”
Bedő Zoltán / Erdély.ma

Kitől fél a bukaresti politikai elit: az erdélyi magyaroktól, vagy az erdélyi románoktól?
Egy szívélyes bukaresti külügyminiszteri egyeztetés után diplomáciai viszály egy erdélyi egyházi iskola miatt, s közben készülődés az októberi gazdasági vegyes bizottság ülésére – talán soha nem volt ennyire kiszámíthatatlan a magyar–román viszony. Elemzőket kérdeztünk.
Andrei Tiut román politológus szerint a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye egy mellékszál Bukarest számára, de valószínűleg a magyar félnek is. Kérdés ugyanakkor, hogy a két kormány enged-e a nacionalista, populista késztetésnek – tette hozzá a Civitas Politics elemzője.
„Ha valaki a konfliktust keresi, talál rá okot. Így van ez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez való román csatlakozás akadályoztatásával is. Bukarest nem kommunikálta kiemelten ezt a témát, de ha úgy dönt, hogy beemeli azt a közbeszédbe, akkor a romániai közvélemény vélhetően nagyon negatívan viszonyul Magyarországhoz” – fogalmazott Andrei Tiut. A politológus emlékeztetett a következő évek eseményeire, a magyarországi választásokra, a 2019-es, illetve a 2020-as romániai szavazásokra, a román egyesülési centenáriumra, valamint később a trianoni megemlékezésekre, amelyek mind-mind óriási nyomást helyeznek a kétoldalú kapcsolatokra. Az elemző szerint mindkét országban nacionalista pártok vannak hatalmon, ami úgyszintén bonyolítja a helyzetet.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a magyar–román kétoldalú kapcsolatoknak 1990 óta a gazdaság a húzóereje, a hullámzó politikai viszony ellenére az üzletemberek kitűnően együtt tudtak működni.
Mint elmondta, a két ország üzletemberei megbíznak egymásban, ami rendkívül fontos, mert minden normális viszony alapja a bizalom. A kolozsvári születésű elemző úgy véli, a politikai érintkezést beárnyékolja az a tény, hogy a román elit fél a decentralizálástól, a régiók kulturális identitásától, de már nem a magyarok miatt, hanem az erdélyi románok Bukarest-ellenessége okán.
A gazdaságilag gyenge, a brassói ipari parkoktól függő Székelyföld nem lehet kihívás a román államiság ellen, hiszen a székelyek Románia keretein belül képzelik el jövőjüket. Ennek ellenére a bukaresti politikai elit a magyarellenességet használja hatalma erősítésének érdekében, ezt szolgálja a katolikus iskola elleni fellépés is – tette hozzá a kutató. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar politika is hagyott kívánnivalót maga után, huszonhét éven keresztül nem volt túl összefüggő a nemzetpolitika, voltak tapintatlan politikai üzenetek. „De mindezen problémákat Budapest és Bukarest már megtanulta menedzselni, a kétoldalú kapcsolatok a médiában megjelenő hisztériával szemben normálisabbak, mintsem hinnénk – miniszteri szinten folyamatosak az érintkezések, komoly infrastruktúra-projektjeink vannak” – mondta az elemző.
A katolikus iskoláról szólva Barabás T. János kiemelte: az ügy része egy magyarellenes információs hadviselésnek, amelynek a lényege az, hogy bizonytalanságban, kitámadva tartsanak egy közösséget, mert így könnyebben manipulálható – akár egy kis provokációval is. A kutató szerint az sem titok már, hogy a román hatalom nem egységes Magyarország és a magyarság ügyeiben. A bukaresti sajtó mélyállamnak nevezi az erőszakszervezetek és a hozzájuk közel álló ügyészségek, politikai, média- és gazdasági körök államot centralizáló zárt hálózatait: ez a csoport használja a magyarellenességet, leginkább az információs hadviselés eszközével – fogalmazott az elemző.
Pataky István / Székelyhon.ro

Jogerős: nemet mondtak a csíkszeredai színház melletti székely- és városzászlókra
A Marosvásárhelyi Ítélőtáblán jogerős döntés született arról, hogy Csíkszeredában a Csíki Játékszín közelében felvont székely- és városzászlókat is el kell távolítani – ahogy ezt a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kérte.
A Hargita Megyei Törvényszék márciusban döntött a Dan Tanasă vezette egyesület javára ebben a zászlóperben is. A felperes egy évvel ezelőtt benyújtott keresetlevelében azt kérte, hogy a Csíki Játékszín közelében zászlórudakra felvont székely lobogót – a dokumentum szóhasználata szerint „a területi szeparatizmus jelképét” – és a városzászlót távolítsák el. A törvényszék akkor elutasította az alperes csíkszeredai polgármester érveit, akárcsak Füleki Zoltán alpolgármester magánszemélyként benyújtott perbe avatkozási kérését is.
Az elsőfokú ítélet ellen Csíkszereda polgármestere a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához nyújtott be fellebbezést, ezt a héten tárgyalták, megerősítve a zászlók eltávolításáról, illetve a perbe avatkozási kérés elutasításáról rendelkező törvényszéki döntést.
Májai László, a perben Csíkszereda polgármesterét képviselő ügyvéd kérdésünkre úgy nyilatkozott: ez azért meglepő, mert miután az alapfokú bíróság meghozta a döntését, és kiközölték az ítéletet – amelyet záros határidőn belül meg kellett fellebbezni –, csak az után utasította el a parlament az 52 képviselő által megfogalmazott, a közösségi zászlók tiltására vonatkozó törvényjavaslatot.
„Ez valóban nem képezte fellebbezés tárgyát, mert később született, de én írásban pontosítottam, a fellebbezési indokokra hivatkozva. Nagy elvárásaim nincsenek egy rendkívüli fellebbezés esetén sem, meglátjuk hogy az ítélőtábla belefoglalja-e a döntésébe ezt a pontosítást, és mit szól ahhoz, hogy ha a törvényhozó nem rendelkezik valamiről, akkor a bíróság ezt hogy teheti meg” – magyarázta az ügyvéd. Májai szerint amennyiben az ítélőtábla döntésének indoklása mellőzni fogja az általa írt pontosítást, döntenek a rendkívüli fellebbezés benyújtásáról, a jogerős ítélet megsemmisítését kérve.
„Ez az alkotmány újabb megsértése. Azt mondják, hogy jogállamban élünk, de a jogállamban a bírósági ítéletek törvényesek kell hogy legyenek. Ha a parlament elutasítja a törvényjavaslatot, akkor az azt jelenti, hogy erről nincs törvény. Egy bíróság csak a törvény alapján dönthet – ez a legjobb példája annak, hogy érzelmi döntés születik, és az igazságszolgáltatás még mindig nem a törvények alapján működik. Ezzel fogunk érvelni” – fejtette ki Májai László.
Kovács Attila / Székelyhon.ro

Borboly kicsit lépne, Ráduly nagyon beolvasott
Teljesen másképp látja a csíkszeredai kórház fejlesztését Borboly Csaba megyei tanácselnök és Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Az előbbi kevesebb mint hárommillió eurós hitelből emeltetne új épületet, az utóbbi viszont kifogásolja, hogy mindig csak apró lépésekben, félmegoldásokban gondolkodnak a térség számára rendkívül fontos intézmény fejlesztése és működtetése kapcsán. Mindezek az I. Csíkszeredai Kórháznapok pénteki megnyitóján derültek ki a nyilvánosság számára.
Amióta a kórház 2010-ben a minisztériumtól a megyei önkormányzat ügykezelésébe került, számos pozitív változás történt – említette a háromnapos esemény pénteki megnyitóján Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke rámutatott, most a legsürgetőbb probléma a somlyói fertőző osztály helyzetének megoldása.
Nemrég a kórház vezetőivel folytatott tanácskozáson – folytatta – olyan célokról sikerült egyeztetni, amelyek legalább középtávon megoldást jelenthetnek a megyei sürgősségi kórház ügyében.
Arról beszélgettünk, hogy neki kell fogni egy új épület építésének, mert van értelme. 10 millió eurós elképzelésből indultunk, én akkor tiltakoztam, mivel nincs annyi pénze a megyei tanácsnak. Azt követően két egész valamennyi millió eurós beruházásról beszélgettünk, ami lényegesen kisebb – magyarázta Borboly. „Szokta mondani Ráduly polgármester úr, hitelt felvenni nem biztos, hogy jó dolog. De szeretném jelezni, hogy ha csak azt az összeget nézzük, amit havonta fizetünk bérleti díjként, illetve idetesszük a kórházmenedzser úr vállalását, miszerint ha növekedik a napi ellátások száma, akkor több lesz a kórház bevétele, akkor én bízom benne, hogy az egészet stabillá tudjuk tenni, ami önmagát fizeti” – fogalmazott a megyei tanács elnöke, hozzátéve, hogy a hitel az utolsó opció az uniós pályázás és a kormányzati forrás után.
Borbolyt követően Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere osztotta meg gondolatait. Beszéde elején Ráduly Róbert Kálmán Molnár Józsefről, Csík Vármegye 19. századi főorvosáról emlékezett meg. „Neki volt jövőképe és képes volt az életét rátenni és feláldozni e jövőkép érdekében. Az a kérdés, hogy nekünk ma, csíki embereknek miért nincs jövőképünk a saját kórházunkkal kapcsolatban? Miért fogadjuk el még mindig azt, hogy az intézmény annyi sok helyen működik teljesen alkalmatlan módon?” – vetette fel Ráduly.
„Ma sem arról beszélünk egyértelműen, hogy egy nagy kórházat akarunk a Nagy Laji-dombján. Arról beszélünk, hogy ilyen kicsi projekttel kellene azt oda beszúrni, beékelni, ellehetetleníteni, elrontani egy jövőkép megvalósítását. Mert arról diskurálunk, hogy két vagy három millió euróból építsünk kórházat, amikor több mint hatmillió euróból építettünk uszodát a városba. A kórházunkról nem beszélhetünk 60–70 milliós költségvetéssel jövőképről? Erről ebben a formában kell nekünk beszélni. A város ebben partner, de nem hitelből” – adott hangot véleményének a csíkszeredai polgármester.
Arról is beszélnünk kell, hogy miért kell nekünk öt évet várni és nézni, hogy a kórházi műtőtömbökkel semmi sem történik. Hogy tudjuk mi ezt eltűrni egyáltalán? – utalt Raduly ezzel a megyei önkormányzat 2012-es beruházására, amely tartalmazta a sürgősségi kórház C-épületszárnyának egy szinttel való bővítését, a jelenlegi műtők helyén egy nagyobb intenzív osztály és a főépületbe felköltöző szemészeti osztály helyének a kialakítását, továbbá egy új, a jelenleginél modernebb műtőblokk kiépítését.
Viszont öt év alatt a beruházás csupán 80 százalékát sikerült elvégezni.
Ez merénylet kedves hallgatóság és barátaim, ez merénylet a saját fajtánkkal szemben. Erről kell beszélnünk, ezt kell kimondanunk. Illetve azt is, hogy a kórházban ma mindenhol műtenek: egy kicsi műtő van ott, egy másik kicsi máshol. Ez nincsen rendben. Nekünk ez jelenképnek is szégyenletes, nem hogy jövőképnek – fogalmazott.
Beszéde végeztével Ráduly még szót ejtett a hálapénzről is. Mint mondta, manapság már a szakorvosok jelentős része kétezer euró körül keres. „Innen tovább a hálapénz kulcsát el kellene tenni, erről is beszélgetnünk kell” – zárta Ráduly.
A polgármestert követően Demeter Ferenc kórházmenedzser röviden reflektált az elhangzottakra. „Nyilván lenne, amin vitatkozni az elhangzottakkal kapcsolatosan mind orvosi, mind egészségügyi szempontból is. A konstruktív gondolatokat mindenképp szívesen fogadjuk. Arra kell törekednünk, hogy kommunikáljunk, jobban megértsük egymást” – tette hozzá.
A kórháznapok során vasárnapig tudományos konferencia zajlik, amelyen számos orvos osztja meg tapasztalatait különböző egészségügyi szakterületekről.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro

Újdonságok az orvoslásban és az orvos-beteg kapcsolatban (XII. Háromszéki Orvosnapok)
A családorvosok és a szakorvosok közötti együttműködés erősítése, a beteg-orvos kapcsolat gördülékenyebbé tétele, az egészségmegőrzés, valamint a szakmai kiégés is szerepel a tegnap Sepsiszentgyörgyön kezdődött XII. Háromszéki Orvosnapok témái között. A Kovászna Megyei Orvoskamara által szervezett rendezvényen több mint harminc dolgozatot mutatnak be helyi és meghívott előadók, köztük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem évente visszatérő professzora, dr. Benedek Imre és csapata.
Áttörésnek számít, hogy idén családorvosok is jelentkeztek előadásokkal, és az orvoskamara felkérésére egy pszichológus is elvállalta a részvételt, aki a beteg-orvos kapcsolatról, a pozitív diagnózisközlés jelentőségéről tart előadást – tudtuk meg dr. Deme Judittól. A szervezőbizottság elnöke elmondta: a betegek egyre inkább elvárják, hogy minőségibb szolgáltatásokat kapjanak, igénylik, hogy megmagyarázzák nekik, mi történik velük, sőt, ezt ma már próbálják megelőzni azzal, hogy az interneten alaposan dokumentálódnak, ami nem mindig válik a beteg, illetve a kezelendő betegség javára, és ezt az orvosoknak meg kell tanulniuk kezelni. „Nem kell lehurrogni a beteget, ha az internetről szerzett információkkal áll elő, hanem türelemmel, de célratörően kell terelni a beszélgetést és a beteg egész gondolkodásmódját olyan irányba, hogy az ne a kezelés rovására történjék.” Kérdésünkre válaszolva a szakember elmondta, sajnos, nem lehet összeállítani egy olyan honlaplistát, amely hiteles információkat tartalmaz az egészségügy, a beteggyógyítás területén, mert a szolgáltatók ellenőrizetlenül vesznek át egymástól tartalmakat, és követhetetlen, hogy mi az elsődleges forrás. Deme doktornő szerint a digitális világ új kihívások elé állította az orvos-beteg kapcsolatot, ami miatt a webbeteg és az online-terápia olyan terület, amivel a jövőben foglalkozni kell. A szakmabeliek kiégéséről két frissen végzett fiatal orvos tart előadást, akik ezen a téren végeztek kutatásokat, az egészségmegőrzésről, betegségmegelőzésről pedig a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi osztályának orvosa értekezik, aki szakmai gyakorlata során sok olyan esettel találkozott, ami a családorvos és a szakorvos számára ismeretlen – közölte dr. Deme Judit. Kiemelte dr. Kerekes Jenő maksai családorvos, a háromszéki orvoskamara elnöke előadását a családorvosi ellátás jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól. Szerinte Kerekes doktor a leghitelesebb ezen a téren, mert jól ismeri a törvénykezést és azokat a folyamatokat, amelyeket a jogszabályozás terén az országos szakmai szervezetek kezdeményeztek több-kevesebb sikerrel. A ma esti előadások sorozatát dr. Ivácson Zsófia nefrológus szakorvos és csapata zárja, a rendezvény egyben ezzel köszönti a fennállásának huszadik évét ünneplő sepsiszentgyörgyi műveseállomást, a Háromszéki Orvosnapok holnap a dr. Bíró András-díj átadásával zárulnak.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vádat emeltek (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium volt igazgatója, Tamási Zsolt és Maros megye volt főtanfelügyelője, Ştefan Someşan ellen. A hatóság tegnapi közleménye szerint hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel vádolják őket.
Ştefan Someşant hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsoltot pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel vádolják. Az ügyészség szerint a főtanfelügyelő hatáskörét túllépve bocsátott ki olyan rendeleteket, amelyek a Római Katolikus Gimnázium létrehozását eredményezték, és mindkét vádlott visszaélt hivatali hatalmával, amikor annak ellenére lehetővé tették az iskola működését, hogy tudták, a tanintézet nem rendelkezik az oktatási minisztérium működési engedélyével. (Szerk. megj.: a minisztérium eddig minden esetben elhárította az illetékességet, Liviu Pop tárcavezető legutóbb szeptember 7-én jelentette ki, hogy helyi szinten kell megoldani a katolikus iskola ügyét.) Az ügyészség azt írja: Ştefan Someşan először akkor lépte túl hatáskörét, amikor 2014 szeptemberében a Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról rendelkezett. Másodjára akkor, amikor 2015 szeptemberében elrendelte, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium és az Unirea Főgimnázium részleges felosztásával a Római Katolikus Gimnáziumba csoportosítsanak bizonyos osztályokat, és úgy tekintette, hogy az új intézmény megörökli a Bolyai és az Unirea akkreditációját. Az intézményalapítás ugyanis a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, az ideiglenes működési engedélyt és az akkreditációt pedig az oktatási tárcának kellett volna kibocsátania. Az ügyészek szerint ezek az intézkedések érdemtelen haszonhoz juttatták az iskola létrehozását korábban kérvényező alapítványt, sértették a felosztott intézmények és az új tanintézetbe beíratott diákok érdekeit; utóbbiakat abba a helyzetbe hozták, hogy „egy engedélyezetlen és nem akkreditált oktatási egység képzését végezzék el, ennek minden következményével”. A korrupcióellenes ügyészség azt is közölte, hogy az Unirea Főgimnázium polgári félként csatlakozott a büntetőperhez. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ezt nem felejtette el
„Románia nem felejti el a zsidó nép szenvedéseit, a román állam vállalja a múltat és tanul a történtekből. Azt kívánom, hogy a napokban kezdődő zsidó új év békét és bőséget hozzon a zsidó közösség minden tagjának” – írta Klaus Iohannis államfő tegnapi üzenetében, amit Sergiu Nistor elnöki tanácsos a bukaresti zsinagógában tartott szertartáson adott át Aurel Vainernek, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének. Iohannis a magyar közösséget még egyszer sem köszöntötte a március 15-ei vagy más ünnepeken. Agerpres; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

DRAGNEA MAJD SEGÍT. Segíteni fognak a munkáltatóknak abban, hogy „balról jobbra, és ne jobbról balra” olvassák el a társadalombiztosítási hozzájárulásokról szóló törvényt – közölte tegnap Liviu Dragnea SZDP-elnök, hangsúlyozva: a módosításra azért van szükség, hogy a nyugdíjak megállapításakor magasabb pontszám jöjjön ki. „Célunk az, hogy az alkalmazottaknak ne kisebb fizetésük, hanem nagyobb hozzájárulásuk legyen” – fogalmazott. Dragnea azt állítja, hogy több vállalkozóval is egyeztetett a témáról, és „senki sem gondol arra, hogy az alkalmazottak fizetésének csökkentésére használja az eljárás módosítását”. Ionuţ Mişa pénzügyminiszter – a magánszektor és a szakértők elképedésére – kedden jelentette be, hogy a kormány a bruttó fizetések ideiglenes befagyasztására készül, miután a tb-járulék kifizetését átruházzák a munkáltatóról a munkavállalóra. Adevărul; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

FŐORVOS HATÓSÁGI FELÜGYELET ALATT. Az utcán bilincselték meg szerda este Benedek Imrét, a marosvásárhelyi kórház ismert kardiológusát, és hatósági közeg bántalmazása miatt indul ellene eljárás, miután meglökhetett egy közlekedési rendőrt, aki igazoltatta, és le akarta szerelni az orvos gépkocsijának rendszámtábláját, mikor kiderült, hogy a jármű biztosítása lejárt. A főorvost bekísérték a rendőrségre, de kihallgatása után szabadon engedték. Az ügyészség hatósági felügyelet alá helyezte, és megkezdte a tanúk kihallgatását. Maszol; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Zengedezve járó – Birtalan József emlékezete
Vannak, akik már életükben klasszikussá válnak. Ilyen alkotó volt Birtalan József karmester, zeneszerző, aki túl a kilencvenen, a napokban lépett a halhatatlan klasszikusok útjára.
Birtalan József, vagy ahogy majd mindenki szólította, Jóska bácsi, úgy vált már alkotóidőszaka teljében a magyar karéneklés nagy öregjévé, hogy művei, elsősorban népdalfeldolgozásai, de zsoltárai révén is szinte kihagyhatatlan volt a kórusok repertoárjából. Kihagyhatatlan volt a kötelező, pártot dicsőítő kényszerrepertoárok időszakában, vagyis alkotói pályája derekán is, hiszen a nép nevében hatalmaskodók aligha tilthatták be éppen a népdalfeldolgozásokat. Amelyek azonban – az elvtársaknak bizonyára érthetetlen módon – épp arról szóltak, amitől akkor tiltani kellett a dicső szocializmust építő dolgozókat: a közösség megtartó erejéről. Nem beszélve a zsoltárfeldolgozásairól, amelyeket a legvérmesebb egyházellenes időkben komponált. És karvezetőként is olyan együtteseket vezetett – a Maros Művészegyüttes gyermek- és felnőtt kórusát –, illetve hívott életre – a marosvásárhelyi Cantemus leánykart –, amelyek meghatározóak voltak a hazai magyar karéneklés történetében. Birtalan József a háromszéki kórusmozgalomhoz is ezer szállal kötődik. És nem csupán sokszor felcsendülő kórusművei okán, hanem azért is, mert a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként, de elsősorban zeneszerzőként jelenlétével vagy éppen személyes dedikációival élő kapcsolatot tartott pályatársaival, tanítványaival. Így volt itt, Sepsiszentgyörgyön a Vox Humana első, 1973-as fellépésén, de a Cantus Firmus (akkor még a Városi Művelődési Ház Vegyeskara) 1981-es első bemutatkozásán is, amely egyben a Magyar Férfidalárda hatvanéves évfordulója is volt. Az együttesek kottatárában pedig ott díszeleg néhány személyesen dedikált szerzemény (a Vox Humanának és Szilágyi Zsolt karnagynak három művet is ajánlott), amelyeket nem csupán őriznek, hanem életre is keltenek az együttesek. Birtalan József közöttünk volt és közöttünk marad. Hiszen a közösségi lét alapszövetét, a tartalmas együtt éneklés és zenehallgatás örömét, a „zengedezve járást” hagyta ránk örökségül.
Ferencz Csaba
Birtalan József /Szilágybagos, 1927. november 10. – Tiszaújváros, 2017.szeptember 20./
Birtalan József 2000-ben települt át Tiszaújvárosba. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mit kapott Románia Erdélytől? (Visszajelzés)
Olvasom a Háromszék 8173. számában a Mit kapott Erdély Romániától? című írást, és felmerült bennem a kérdés, hogy mit kapott Románia 1918-ban Erdély megszerzésével. Nem lenne haszontalan ezt alaposan dokumentált módon (csakis valós, hivatalos adatokra és dokumentumokra alapozva) a nyilvánosság elé tárni, kezdve a területtől és az adminisztrációtól.
Volna mit felsorolni: gazdasági téren a bányászat (arany, ezüst, réz, vas, ércek, szén, kő, só, egyéb altalajkincsek, például földgáz stb.), a különböző iparágakban jól működő gyárak (Vajdahunyadtól Resicáig a fémkohászat, erdélyi városokban a gépipar, fafeldolgozás, nálunk a textilgyár, dohánygyár), a fejlett, sokszínű manufaktúra, a közúti és vasúthálózat (utóbbi teljes gépparkkal), oktatási téren az olykor több száz éves, neves és jól felszerelt iskolák, mindenféle középület, és még lehetne folytatni a sort. Mindezek felleltározása, feldolgozása, rendszerezése és közzététele hatalmas feladat, sok munkát, szaktudást, embert, időt igényel, ami nyilván meghaladja a Háromszék szerkesztőségének lehetőségeit, de talán akad más, aki erre vállalkozna... Végül egy táblázatban lehetne összefoglalni, hogy mije volt Romániának 1918-ban, és mit kapott Erdéllyel. Nos, ha nem sért törvényt, és kivitelezhető a javaslatom, munkára fel!
Zelch Ervin, Barót / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Még egy nap és kezdünk: II. Temesvári Magyar Napok!
Több mint 80 változatos és sokszínű program összesen 15 helyszínen várja az érdeklődőket. Az esemény három napja alatt gazdag programkínálattal készültünk, ami egyszerre szól kicsiknek és nagyoknak, színházkedvelőknek, könnyűzene, jazz- és gasztrorajongóknak.
Tovább bővültek a programok és a helyszínek, idén már a Jenő herceg téren, a Gherhardinum Római Katolikus Líceumban, a Hunyadi várkastély parkjában, a Manufacturában, illetve az Enoteca de Savoyában is programok lesznek.
A gasztronómia kedvelőit egész hétvégén gasztrosarok várja, ahol különleges ételeket, kézműves söröket, finom pálinkákat, palacsintákat és réteseket lehet kóstolni. A kézműves vásár utcáján egyedi kézműves termékek közül válogathatnak a rendezvényre ellátogatók.
Gyermekprogramok
Fontos, hogy a magyar napokon a családosok is kedvükre való programokat találjanak, ezért a Delamarina utcát idén is a gyerekek birodalmává tesszük három teljes napon át.
A Bartók Béla Elméleti Líceum Játszó- és alkotóházában, számos ötlet megvalósítható és számos technika kipróbálható lesz. A Mocorgó Gyermekprogram gólyalábazással és óriásbuborék-fújással színesíti tovább a kínálatot. Emellett arcfestő műhellyel, kézműves foglalkozásokkal, népi fajátékokkal, bábelőadásokkal, ringató foglalkozással és egyéb érdekes programokkal készülünk.
A sokak által kedvelt Kaláka Együttes Három székláb című koncertje a Nagyszínpadról üdvözli rajongóit vasárnap délután. A Kaláka legkedveltebb gyerekdarabjaiból áll a műsor. Felhangzanak többek között Kányádi Sándor, Weöres Sándor verseire írott dalok a sokak által kedvelt lemezekről.
Bábelőadások
Szombaton Az Aranylúd című bábelőadás lesz megtekinthető Gazda Melinda előadásában. Vasárnap az Árgyelús királyfi Lábadi Évával, melyet a nem csak gyerekeknek szóló Dobronka cirkusz, világszám! – követ, Lehőcz Zsuzsával és Takács Dániellel.
Népzene és néptánc
A folkrajongók kedvében járva, péntek este 20.30 órától felnőtt néptánccsoportok lépnek a nagyszínpadra, majd a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermében táncházzal és tánctanítással zárul az első napi program, a délvidéki Juhász Zenekarral.
Vasárnap délelőtt 10.30-tól a gyermeknéptánccsoportoké az Opera téri Nagyszínpad. Szerepel a temesvári Kis-Bokréta, Eszterlánc Kulturális Egyesület Tűzkerék és Aprókák csoportja, a végvári Rece-Fice, a zsombolyai Délibáb, a dettai Margaréta és a nagyszentmiklósi Kékibolya néptánccsoport.
Könyvbemutatóinkkal is minden korosztályhoz szólunk:
Szombaton 10 órától Andrásy József Zorba Lehelete és Reiter Róbert Az elsüllyedt dal könyveknek a bemutatására kerül sor.
12 órától Varga Norbert, Stiglincz Milán Kalimpa című könyvét ismerhetik meg az érdeklődők: Kalimpa a bábszínház hőse! Mindenben ő a legjobb, amíg ki nem lép a kapun, és meg nem szűnik a bábszínház varázslata.
Vasárnap 11.30-tól Molnár Krisztina A házicsoki színe című könyvét ajánljuk: anyja lányának mesélve rádöbbent, hogy napjaink gyerekeinek nagyon nehéz mesélni a nyolcvanas évek Romániájáról, az akkori falanszter világ ma már csak nyomokban létezik.
Vasárnap 11 órakor az irodalmi kávéház vendége a színház stúdiótermében Ferenczes István költő, író, újságíró. Az irodalomkedvelők betekinthetnek a költő irodalmi munkásságába. Jelentősebb művei a Didergés, a Székely tántorgó vagy az Indián a Hargitán vagy a Tündérkert virágai című Erdélyi gyermekvers-antológia.
A sportkedvelő közönség szombaton 18 órától beszélgethet Nyilasi Tibor, kétszeres magyar és háromszoros osztrák bajnok labdarugóval a színház nagytermében.
Esténként minden korosztály jól érezheti magát a főtéren, szombaton a Twister és az Edda koncertezik, ezt követi a Magyar Retró Party. Vasárnap Pátkai Rozina jazzegyüttese gondoskodik a hangulatról, majd Zorán lép színpadra. A Manufacturában Ádám Haraszti Project jazzegyüttes fellépése után, retró buli zárja az idei Magyar Napokat.
A részletes programunkat megtalálják a honlapon, a FestivApp alkalmazásban, illetve a nyomtatott programfüzetek igényelhetőek a helyszínen, az Infó standnál.
Horváth Enikő Mitzi PR koordinátor Weboldal: www.temesvarimagyarnapok.ro Nyugati Jelen (Arad)

Juhász Béla új kötetének a bemutatója
Utazás A nagy utazás körül
Zsúfolásig megtelt terem. A hátsó sorokban 25-30 fiatal szívderítő látványa. A szépen díszített asztalnál a könyvből részleteket felolvasó Fekete Réka, az Aradi Kamaraszínház művészeti és produkciós titkára, Czernák Dorottya, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója, akinek rajzai és illusztrációi díszítik a kötet lapjait, az izguló szerző, Juhász Béla és Jámbor Gyula szerkesztő, a méltató. Balra a zenei aláfestést szolgáltatók: Popa Armand (ének, gitár), Rudolf Anna (ének), Miscovici Tibor (hegedű), Miltaller Lajos (gitár). Nyolc ember, akinek feladata volt szerdán délután a nagyérdemű, az olvasó figyelmét szórakoztatva felhívni, beajánlani kegyeibe az idén az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelentA nagy utazás című kötetet.
A szerző nem ismeretlen az aradi közönség számára, hiszen aradi születésű író, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatói székét is betöltötte 2010–2013 között. Most szárnyra bocsátott kötete sem az első. A Jelen Ház nagytermében 2015 óta sorra mutattuk be a nagy sikernek örvendő gyógyulástörténetét, a Legyőztük a rákot, novelláskötetét, a Száraz ködöt, két, gyorsan elkapkodott interjúkötetét.
De evezzünk vissza a bemutatóra. „Nagy utazás, a vonatunk újra indul, / Nagy utazás, most a vágyunk már megint új útra visz, / Induljunk el hát megint, / Gyere velem most az ígéret szerint!”, hangzott fel Popa Armand hangján a Presser Gábor előadásában közismertté vált Nagy utazás című dal, megadva a témát és a hangulatot.
És elindultunk.
Előbb a már Juhász Bélától ismert grobszurdok és minellák (a groteszk és abszurd kombinációja, a minella pedig a mini novella rövidítése) világába. Negyven év termésének a Száraz ködből kimaradt néhány darabja és azok, amelyek már a kötet megjelenése után születtek. Fejem felett madarak, Egy élet értelme, Diákszerelem, Szerelemházasság, Lottó, Zseni – íme néhány egypercesnek a címe a harminc közül. Néggyel Fekete Réka előadásában közelebbről is megismerkedtünk, a többi az őszi–téli esték csemegéje lehet. Egy olyan világé, amelynek történéseit a szerző valószínűleg életközelből tapasztalta meg, ám az író pennája alatt elgondolkodtató, néha ironikus, néha szomorú, néha abszurd szösszenetekké alakultak.
Felolvasás, zene, méltatás, válasz a fel nem tett kérdésekre…
… és máris a kötet második részéhez értünk.
Tizennyolc, szöveges képregényféle képből nyerhetünk bepillantást, járhatunk végig öt napot az intenzíven. És nem akárhogy. Barangolhatunk a gyermekkor emlékei, az élet és halál határán, de akár a piacon is, meg-megpihenve a szerző életútjának különböző állomásain. Egy párhuzamos síkban a tanárként megélt eseményekbe is betekintést nyerhetünk.
Mire a zene véget ér, a dedikálók sora elapad, a sütemények és a borozgatás gerjesztette hangzavar elcsitul, és otthonuk kényelmében az utolsó mondat végére érve, becsukják a könyvet, rádöbbennek, hogy a kötet lapjai közötti utazás közben közelebb kerültek (akár ismeretlenül is) ismerősükhöz, barátjukhoz, Juhász Bélához.
(Ambrus M., Ferenczi A.) Nyugati Jelen (Arad)

Szent László kultusza (I.)
Szent László uralkodása folyamatos harc volt a betörő kunok, besenyők és úzok ellen. Országszervező munkája a világi élet intézményeinek újjászervezése mellett kiterjedt az egyházi élet megújítására is.Fontos szerepet töltött be országlásában az igazságszolgáltatás újraszervezése, szigorúan büntette a tolvajlást és a rablást. Pártfogolta az özvegyeket és az árvákat.
Édesapjától lovagiasságot, vitézséget, kolostorban nevelkedett édesanyjától pedig vallásos lelkületet tanult. Ez vált életének két alappillérévé, uralkodásának fémjelzőjévé. Így nem csoda, hogy életét gazdag mondakör övezi, vallásos tisztelete pedig a középkortól napjainkig csorbítatlanul fennmaradt. Legendáiban, az egyik legnagyobb királyunk és legnépszerűbb szentünk alakja elevenedik meg, ugyanis Szent László az egyedüli magyar szent, akinek tiszteletében a hivatalos egyházi kultusz szorosan összefonódik a nemzeti hagyománnyal és a hiedelmek gazdag világával.
A keresztény magyar állam megszilárdítójának kultuszában a nyugati és a keleti vonások egyaránt fellelhetők. Különösen a templomok falán megjelenő legenda-ábrázolásokon figyelhető meg e két különböző világból származó motívumok ötvöződése, a szent király alakjának helyi igények szerinti megjelenítése. Tisztelete a kornak tetsző életmódjának köszönhetően már életében elkezdődött, és annyira erőssé vált, hogy a nép már halálát követően szentként tisztelte.
Szerkesztette: Murvai Miklós
o0o
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete 2017. szeptember 25-én, hétfőn 18 órakor a Jelen Ház nagytermében, a Szent királyok nemzetsége rendezvénysorozat III. részeként, a Szent László-emlékév keretében Csillagok közt támadt új csillag címmel a magyar keresztény állam megszilárdítójáról videóvetítéssel egybekötött ismertető előadással emlékezik meg.
Meghívott előadó: Olasz Angéla Kölcsey-díjas nyugalmazott tanár, házigazda: Murvai Miklós.
Társszervező: az EMNT Arad Megyei Szervezete. Nyugati Jelen (Arad)

Marosvásárhelyi iskolaügy: Vádat emeltek a volt iskolaigazgató és a volt főtanfelügyelő ellen
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádat emelt a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium volt igazgatója, Tamási Zsolt ellen, és Maros megye volt főtanfelügyelője, Stefan Somesan ellen. A DNA honlapján publikált közlemény szerint az ügyészség Stefan Somesant hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel, és kétrendbeli hatáskörtúllépéssel, Tamási Zsoltot pedig hivatali hatalommal való folyamatos visszaéléssel vádolja.
Az ügyészség szerint a főtanfelügyelő hatáskörét túllépve bocsátott ki olyan rendeleteket, amelyek a Római Katolikus Gimnázium létrehozását eredményezték. A DNA úgy vélte: mindkét vádlott visszaélt a hivatali hatalmával, amikor annak ellenére tette lehetővé az iskola működését, hogy tudta, a tanintézet nem rendelkezik az oktatási minisztérium működési engedélyével, akkreditációjával.
Amint a DNA leírja, „egy alapítvány” (vélhetően az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány) már 2014 előtt kifejezte szándékát egy magyar nyelvű római katolikus iskola létrehozására, és több rendben is kérvényekkel fordult ez ügyben a polgármesteri hivatalhoz, és a tanfelügyelőséghez.
A vádhatóság szerint Stefan Somesan először akkor lépte túl a hatáskörét, amikor 2014 szeptemberében a Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról rendelkezett. Másodjára akkor, amikor 2015 szeptemberében elrendelte, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium és az Unirea Főgimnázium részleges felosztásával ezekből az intézményekből a Római Katolikus Gimnáziumba csoportosítsanak bizonyos osztályokat, és úgy tekintette, hogy az új intézmény megörökli a Bolyai és az Unirea akkreditációját. Az intézményalapítás ugyanis a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik, az ideiglenes működési engedélyt és az akkreditációt pedig az oktatási tárcának kellett volna kibocsátania.
A DNA szerint ezek az intézkedések érdemtelen haszonhoz juttatták az iskola létrehozását korábban kérvényező alapítványt, sértették a felosztott intézmények, és az új tanintézetbe beíratott diákok érdekeit. Utóbbiakat ugyanis abba a helyzetbe hozták, hogy „egy engedélyezetlen és nem akkreditált oktatási egység képzését végezzék el, ennek minden következményével”.
Az ügyészség azt is közölte, hogy az Unirea Főgimnázium polgári peres félként csatlakozott a büntetőperhez, amelynek tárgyalása hamarosan elkezdődik a Maros megyei törvényszéken.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Filmekből színdarab a sétatéri színházban
Kolozsváron rendez Hajdu Szabolcs és Cristi Puiu is
Két új, hosszútávra tervezett sorozattal bővül a Kolozsvári Állami Magyar Színház programkínálata a 2017/2018-as évaddal kezdődően, derült ki a csütörtök délben tartott sajtótájékoztatón, ahol Tompa Gábor igazgató bemutatta a következő színházi évadot, a tervezett előadásokat, és azt, hogy milyen fesztiválokra hívták meg a kolozsvári társulatot. Visky András művészeti vezető hiányzott, mert épp Washingtonban tartózkodik, ahol egy előadását mutatták be.
A két új, izgalmas sorozat első produkcióit a 2017/2018-as évadban mutatja be a kolozsvári színház. A filmrendezők sorozatban, ahogy a neve is sugallja, filmrendezők visznek színre előadásokat. A sorozat első produkcióját Adrian Sitaru rendezi, az Ilegitim című filmjének színpadi változatát februárban mutatják be. Az előadás a film alapján készül, szinte azonos szereposztással. A sorozatban, eddigi visszaigazolások alapján, részt vesz Hajdu Szabolcs, Tudor Giurgiu és Cristi Puiu is, ám azt, hogy milyen alkotásokat rendeznek, még nem tudni.
A társulat két új taggal bővült ettől az évadtól: Jerovszky Tímea Nagyváradról szerződött Kolozsvárra, Francisco Alfonsín pedig több közös munka után lesz állandó tagja a kolozsvári színháznak.
Újdonságnak számít a fiatal rendezőknek szóló előadás-pályázat nyertes projektjeinek színpadra vitele is. A színház által meghirdetett felhívásra 31 projekt érkezett, 35 évesnél fiatalabb rendezőktől, amelyek közül az elkövetkező két-három évadban több produkciót is bemutat a kolozsvári intézmény. Az igazgató a média képviselőinek elmondta: a projektek értékelésekor figyelembe vették a rendezői koncepciót, a javasolt anyagot, az előadhatóságot, de szempont volt az is, hogy a kiválasztott projektek erősek legyenek, illetve olyanok, amelyeket a kolozsvári színház meg tud valósítani, fel tud vállalni. Tompa Gábor elmondta, a felhívás arra is jó volt, hogy betekintést nyerjen a fiatal rendezők gondolkodásvilágába, és megismerje, hogyan vélekednek az aktuális társadalmi problémákról.
A felhívás eredményeit a sajtótájékoztatón hirdették ki. A beérkező pályázatok közül négynek a bemutatását vállalja a színház, egyet pedig a tervek szerint már ebben az évadban láthat a közönség. Azt viszont az igazgató nem tudta megmondani, hogy a projekteket milyen sorrendben mutatják majd be, hiszen megvalósításukat a rendezők idejéhez, illetve az általuk elképzelt szereposztáshoz kell igazítani. Így az elkövetkező évadokban a színház műsorra tűzi Leta Popescu rendezésében az (In)vizibil (Láthatatlan), Andrei Măjeri rendezésében a Las meninas (szerző: Ernesto Anaya), Porogi Dorka rendezésében az Alice az ágyban (szerző: Susan Sontag) és Ioana Păun rendezésében a Mercenari/Zsoldosok című (szerző: Mona Bozdog) projekteket. Ezeken kívül az elbírálók kiválasztottak további négyet, amelyeket a rendezőkkel közösen továbbgondolva szintén előadna a színház: Mădălin Hîncu rendezésében a Pinocchio (szerző: Carlo Collodi), Dragoş Alexandru Muşoiuval a Snuff (szerző: Chuck Palahniuk), Horváth Annával a Téli Beyer (szerző: Szaitó Ajumu), valamint Andrei Măjerivel a Trecătoarea pisicii/Macskaszoros (szerző: Flavius Lucăcel) című projekteket.
Tompa Gábor elmondta, az átmenet a 2016/2017 és a 2017/2018-as évadok között nagyon intenzív volt, a Kolozsvári Magyar Napok alatt három előadásuk volt, a Iulius Caesar című előadást nyáron pedig meghívták az almagrói és szöuli fesztiválokra. Ősszel is több fesztiválon vesz részt a társulat, meghívást kaptak Bukarestbe az Országos Színházi Fesztiválra, ahol a Rosmersholm és A mélyben című előadásokat adják elő, a Notara színház fesztiváljára, a székelyudvarhelyi, illetve gyergyószentmiklósi színházi fesztiválokra is. Novemberben Aradon adják elő a Vágy villamosacímű produkciót, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Iulius Caesart mutatják be a vásár közönségének.
A 2018. évi költségvetés jóváhagyásának késlekedése miatt az évad első felében, 2017 végéig egyetlen bemutatót terveznek: Victor Ioan Frunză rendezésében viszik színre Tony Kushner Angyalok Amerikában című produkcióját. A legutóbbi UNITER-gálán kétszeresen díjazott rendező alkotása december elején debütál. Ám a színházigazgató kiemelte: ez az előadás is még borotvaélen táncol, akárcsak a Csehov Regény nagybőgővel című novellájából készült stúdióelőadás decemberre tervezett bemutatója.
A színház idén ünnepli fennállásának 225. évfordulóját, így december 6–10. között miniévadot szerveznek, ahol az elmúlt két évad legkiemelkedőbb előadásait láthatja a közönség újra, öt vagy hat produkciót, de a bemutatót is erre az időszakra tervezik.
Az évad második felében, 2018-ban a következő előadásokat mutatják be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban: Los Putrefactos (rendező: Tompa Gábor), pool (no water) Mark Ravenhill könyve alapján (r.: Radu-Alexandru Nica), Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját (r.: Mihai Măniuţiu) és Frank Wedekind Lulu című előadását (r.: Eszenyi Enikő).
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

Ezzel készülnek a magyar színházak az új évadban Szatmártól Gyergyóig
Változatos repertoárral készülnek az új évadra az erdélyi magyar színházak a most kezdődő évadban.
Legyek ura Marosvásárhelyen
Nyolc új bemutatóval és 19 műsoron tartott előadással várja közönségét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata az új évadban. Az első bemutató Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiája Harsányi Zsolt rendezésében. Ezt követi Keresztes Attila Macbeth-rendezése, majd a reformáció 500. évfordulója alkalmából Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámája, amelyet Sebestyén Aba rendez. Szintén Keresztes Attila állítja színpadra Henrik Ibsen Hedda Gabler című színművét, valamint az óévet búcsúztató előadást, a Fekete Péter című zenés darabot – közölte összefoglalójában az MTI.
A korábbi sikeres együttműködés eredményeként Radu Afrim román rendező negyedszer dolgozik a Tompa Miklós Társulat színészeivel az egyelőre Meglepetés előadás 4. munkacímet viselő produkcióban.
William Golding nagy sikerű ifjúsági regényének, A legyek urának színpadi változatát Vidovszky György állítja színpadra Marosvásárhelyen. Az évad Moliere komédiájával zárul, amelyet Bodolay Géza átiratában és rendezésében Le Misantope/Az új embergyűlölő címmel mutatnak be.
Alice, Tiltott könyvek
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház első bemutatója az Alice Csodaországban és Alice Tükörországban című meseregények alapján létrejövő Alice című produkció Bocsárdi László irányításával. Ezt követi Zakariás Zalán rendezése, az Escorial. A szilveszteri előadást, Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című komédiáját Sardar Tagirovsky viszi színre. Tavasszal Mezei Kinga újvidéki rendező Anna legendáját láthatja a közönség, majd a Radu Afrim által rendezett discOperett munkacímű produkciót.
Továbbra is műsoron marad a Vízkereszt, vagy amire vágytok és a Liliom, az Évforduló, a norway.today, a Pénz az égből, Az ezredik éjszaka és Kaisers TV, Ungarn. A Rajtammaradt télikabát című Cseh Tamás-előadóestet is műsorra tűzik.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház az új évadát Görgey Gábor Wiener Walzer című darabjával indítja Szász Enikő rendezésében. További öt bemutató várható olyan alkotókkal, mint Radu Afrim (Rabenthal), Kedves Emőke (Micimackó), Kocsárdi Levente (Dancer in the dark), Traian Savinescu (Hókirálynő). Ezen kívül egy nemzetközi koprodukciós műhelymunkát is bemutatnak Forbidden books (Tiltott könyvek) címmel.
A teátrum 2018-ban ünnepli fennállásának 65. évfordulóját, az évad végén ünnepi gálaműsorral készülnek, emellett rendszeresen lesznek vendégprodukciók és egyéb programok.
Ősbemutató Szatmáron
Tizenkét bemutatóval várja közönségét a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata. Elsőként a Bernarda Alba háza című művet viszik színre Sorin Militaru rendezésében, majd a Biloxi Blues című előadás következik Bordás Attila koreográfus rendezésében. Szilveszteri előadásként a Charlie nénje című produkció lesz látható, amelyet Bessenyei István állít színpadra. Februárban mutatják be a Család ellen nincs orvosság című darabot Lendvai Zoltán rendezésében, majd a Raul W. legendáját viszik színre Alexander Hausvater irányításával. Ez utóbbi musical ősbemutató lesz Raoul Wallenberg életéről.
Györfi Csaba, a Nagyvárad Táncegyüttes koreográfusa egy mozgásszínházi előadást rendez, Kocsis István Jászai Mari című monodrámáját Tóth-Páll Miklós állítja színpadra. Tom Dugdale rendező Hatházi Andrással viszi színre a Tizenöt próbálkozás a színészetre című darabot, amit közösen írtak. A színház a reformáció 500., illetve a magyar reformáció 450. évfordulója előtt tiszteleg Tóth-Máthé Miklósnak az Én, Károli Gáspár című monodrámájával, amelyet Bessenyei István jegyez.
Az évadtervben szerepel még a Parancsára, Führerem című darab Sorin Militaru rendezésében, Presser Gábor és Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című műve, amit Nagy Regina jegyez és Dragomán György Vasvonója Frumen Gergő rendezésében.
Román előadások a Csíki Játékszínnél
A csíkszeredai Csíki Játékszín öt bemutatóval készül: Parászka Miklós rendezésében Tamási Áron Csalóka szivárvány című színművét mutatják be, Martin McDonugh kortárs drámaíró A párnaember című darabját Csiki Zsolt állítja színpadra. Decemberben A kaktusz virága című vígjátékot viszik színre. A közönség láthatja a Kurázsi mama és gyermekei című előadást is. Az évadot A nyugat hőse című előadással zárják. A csíkszeredai színház az idén először román nyelvű produkciókat is biztosít a közönségnek.
Lars von Trier Udvarhelyen, gyermekelőadás Gyergyóban
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Rigó Béla Boldog mese című mesejátékával kezdi az évadot Márkó Eszter rendezésében. Ezt követően Carlo Goldoni Mirandolina című komédiáját mutatják be, amelyet Csurulya Csongor állít színpadra. Matei Visniec román kortárs drámaíró Migránsoook című darabját Zakariás Zalán jegyzi. Szilveszteri előadásként a Felsült szerelmesek című Shakespeare-vígjátékot tekintheti meg a közönség Albu István és Zakariás Zalán rendezők közös munkájaként.
Az évadtervben szerepel még Lars von Trier A főfőnök című vígjátéka Anger Zsolt rendezésében, Alfonso Paso Hazudj inkább, kedvesem! című komédiája Suba László irányításával, valamint a Moravetz Levente Nem lesz reggel Fred! kortárs dráma.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház elsőként egy gyermekeknek szóló előadást visz színre, A legkisebb boszorkány című mesejátékot Nagy Regina rendezésében, amelyet Demeter Kata írt Lázár Ervin meséje nyomán. Dávid A. Péter rendezésében tantermi előadást mutatnak be Nagyítás címmel, majd Kubiszyn Viktor műve alapján a Drognapló című produkció következik, amely Fodor Alain Leonard egyéni előadása.
Leta Popescu rendező az Emberekről és tényekről című előadást jegyzi, amit Keresztes Attila Meglepetés produkciója követ. Az évad utolsó bemutatójaként Csehov Három nővér című drámáját viszik színre Albu István rendezésében.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Tudose személyesen tájékoztatta Jakubinyi érseket, hogy nem foglalkoznak az iskolakérdéssel
Nem akarja azt a látszatot kelteni a román kormány, hogy nyomást gyakorolhat rá Budapest, így egyelőre nem akar lépéseket tenni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének megoldásáért, mondta a Krónikának Potyó Ferenc érseki helynök.
A román kormány jelen pillanatban nem akar lépni a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium helyzetének rendezése érdekében, nehogy azt a látszatot keltse, hogy a magyar kormány nyomására cselekszenek. Mindezt Mihai Tudose miniszterelnök egy személyes telefonbeszélgetés keretében hozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek tudomására – mondta el csütörtökön a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc pápai prelátus.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynökét azt követően kerestük meg, hogy a Romániai Püspöki Konferencia őszi üléséről kiadott közleményben nem szerepelt a vásárhelyi iskola ügye, és arra voltunk kíváncsiak, hogy szerepelt-e kérdés a szeptember 18–20. között Jászvásáron lezajlott találkozó napirendjén.
Potyó Ferenc elmondta, most nem volt mit tárgyalni érdemben az iskolaügyről, és emlékeztetett, hogy korábban a püspöki konferencia állásfoglalásban vállalt szolidaritást a gimnáziummal.
A szerdai nap pikantériájának nevezte ugyanakkor az általános helynök, hogy miután találkozott Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, Mihai Tudose miniszterelnök felhívta Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket, a beszélgetés során pedig kijelentette: a román kormány jelenleg semmit nem akar tenni iskolaügyben, nehogy úgy tűnjön, hogy a magyar kormány nyomására cselekszik.
Mint ismeretes, Budapest több ízben is nyíltan kiállt a katolikus gimnázium mellett, a magyar kormány éppen a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt emelt vétót Romániának az OECD-hez való csatlakozása ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán – miután New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka keretében román kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt – az MTI hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: „a végsőkig kitartunk és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak”.
Mint mondta, Románia esetében azért is „csalódást keltő” a marosvásárhelyi iskolával kapcsolatban kialakult helyzet, mert „a két ország között az elmúlt időszakban reményre okot adó, pozitív folyamatok indultak meg", és a két ország gazdasági egymásrautaltsága is világos.
Demokrácia és valóság
Potyó Ferenc általános helynök ismételten kiemelte, hogy egy demokratikus államban nem így kellene eljárni, hiszen Románia alkotmánya lehetővé teszi a felekezeti iskolák működtetését.
Létezik ugyan egy adminisztratív hiányosság, de Potyó – Călin Popescu Tăriceanut, a szenátus elnökét idézve – újfent leszögezte, a történetben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) nem lenne semmi keresnivalója.
A pápai prelátus beszélt arról is, hogy miután a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nem tartotta be az iskolaépületek bérlésére vonatkozó, 2014-ben kötött szerződést, az jogilag érvényét veszítette, a városházának pedig egy hónap áll a rendelkezésére a helyzet rendezésére. Krónika (Kolozsvár)