"Jún. 10-én ballagtak Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ első végzősei. Idén 148-an végeztek a PKE szociális munkás - vallástanár, német nyelv - vallástanár, közgazdaság - intézményi menedzsment, tanítóképző - idegen nyelv és tanítóképző-kántor szakának nappali és levelező tagozatán. Az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét, majd dr. Kovács Béla rektor mondott beszédet. Bejelentette, hogy az Országos Akkreditációs Tanáccsal elismertették a Partiumi Keresztény Egyetemet, az universitas megkapta az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem önálló, saját vezetési struktúrával rendelkezik; a meglévő karokat és szakokat újabbakkal akarják bővíteni. Dr. Kovács Béla szólt a Sapientia Alapítvánnyal létrejött együttműködési megállapodásról is, és arról, hogy egy nagyobb campus kialakítását, a diákotthon bővítését tervezik. Ennek érdekében ingatlanokat vásárolnak, építkezésbe kezdenek. Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért. A kétmilliárd forintból 390 milliót kap a PKE, rövidesen elkezdődnek a beruházások. /Haraji Tóth Hajnal: Ballagás a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12./"

A Romániai Iskolapolgár Alapítvány szervezésében másodszor rendezték meg az ifjúsági találkozót Csíkszeredában, a pünkösdi búcsú idején. A rendezvény célja, hogy az Erdély nagyobb városaiban működő diákszervezetek vezetőinek lehetőséget teremtsen a búcsún való részvételre, ezenkívül pedig az itt töltött két nap alatt fontos szervezeti, együttműködési kérdéseket is meg lehet beszélni, tájékoztatott Székely Tünde programvezető. Idén először a szebeni, máramarosszigeti, nagykárolyi, nagyváradi és sepsiszentgyörgyi résztvevőkön kívül bukaresti ifjúsági szervezetek vezetői is jelen voltak a rendezvényen. A találkozón szervezeti problémák megoldásáról hangzottak el előadások. A rendezvényt a Román Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Erdélyi Iskolapolgár Alapítvány támogatta. /Orbán Ferenc: Ifitalálkozó Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

A Duna Televízió hetedszer, tehát gyakorlatilag fennállása óta minden évben közvetítette a csíksomlyói búcsút. Csíksomlyó megszűnt kizárólag katolikus ünnepnek lenni, a nemzeti együvé tartozás és a nemzeti kultúra mondott vagy ki nem mondott, titkos vagy ismert fellegvárává vált. Látjuk, hogy a világ minden tájáról, külföldről és az anyaországból ezrek meg ezrek jönnek minden esztendőben. A mostani élő közvetítés egy órával hosszabbá is vált azzal, hogy a mise sugárzása előtt a környéken, a csángó vidéken vagy itt, a Csíki-medencében forgatottak. /Rédai Attila: Hetedszer televíziós közvetítésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

Fél évszázada nem látott országos aszály sújtja Romániát. A szárazság miatt eddig az ország 42 megyéjéből 29-ben elpusztult a termés több mint 40 százaléka. A nagy gabonatermő vidékeken búzából és árpából a tavasz elején várt termésnek a felére sem számíthatnak a gazdák. Különösen súlyos a helyzet a moldovai és az olténiai megyékben. Aszály sújtja Bihar és Máramaros, de a Mezőség mezőgazdaságát is. A mezőgazdasági minisztériumban válságstábot hoztak létre az aszálykárok mérséklésére. /Aszály Romániában, Kelet-Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián ügyében. Kolozsi Árpád ügyvéd szerint a sértett fél ügyvédje etnikai síkra terelte a pert. Az erősen leromlott egészségű, rossz idegállapotú fiatalember jelenleg a rahovai fegyházban van. A magyar konzul közbenjár, hogy mihamarabb hazavihessék. Mint ismeretes, Kristófot gyilkossági kísérlettel, hatósági személy ellen elkövetett erőszakkal és tiltott határátlépéssel vádolták. Első fokon 9,5 év szabadságvesztésre ítélték, majd a nagyváradi területi Ítélőtábla bírái tavaly december 6-án hozott határozatukban négy évre csökkentették büntetését. A 29 éves fiatalember már több mint két és fél éve van börtönben. A rácsok mögött töltött évek megviselték az idegrendszerét. Hol magába fordult, hol dühroham tört ki rajta. Az utolsó nagyváradi tárgyaláson ott volt Soltész Levente magyar konzul is, mert a család közbenjárását kérte, hogy hazavihesse a beteg embert. A tárgyalás után az ügyvéd irodájában gyűltek össze, Kristóf lement cigarettáért, ám megszökött. A borsi vámnál érték utol. A vádirat szerint a fiatalember a Szatmár megyei petei határátkelőnél kilépésre jelentkezett 1995. szept. 21-én. A vámos, N. V. közölte vele: ellenőrizni szeretnék, mert úgy értesültek, hogy kábítószer és fegyverek vannak nála. Mikor a vámos kinyitotta a csomagtartót, a fiatalember rátaposott s gázpedálra, s vonszolta magával a hivatalnokot, míg az le nem zuhant. A férfi kórházba került, félig lebénult, a bukaresti Törvényszéki Orvostani Intézet jelentése szerint részben az esés következtében. Kristófot hónapok múlva egy németországi repülőtéren fogták el, miután a román hatóságok az Interpollal köröztették. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete hét év szabadságvesztés, s minden bizonnyal jóváhagyták a másodfokon megítélt egymilliárd lejes erkölcsi kártérítést is. /Zámbó Sipos Mónika: Hét évet kapott Kristóf. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Idén tizedik alkalommal rendezték meg Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül A tanügyi erők felkészítése és formálása című konferenciát, melynek szervezői a BBT alegységeként működő pszichológia kar, a Román Pedagógusok Szövetsége, valamint a megyei tanfelügyelőség voltak. /Felkészítő tanfolyam pedagógusok részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtóbizottsága a felvidéki Jókán tartotta ez évi második kihelyezett ülését. Dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök bevezetője után Czövek Olivér, az MRETZS titkára bejelentette, hogy készül a Tíz év múltán c. emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. Ugyancsak megjelenik a Kárpát-medencei szeretetintézményeket tartalmazó könyv (illusztrációkkal). A zsinati titkár beszámolt a Kartográfia Vállalat által készítendő erdélyi protestáns egyházakat (egyházmegyéket, gyülekezeteket, iskolákat) ábrázoló térképről. - Május 26-án Budapesten megalakult Magyar Keresztény Internet Egyesület, amelyben a magyarországi evangélikus, református és katolikus egyház internetszakértői képviseltetik magukat. - Bálint Lajos, kolozsvári műszaki szerkesztő bemutatta az általa szerkesztett Újságírói alapismeretek II. című füzetet, amely a több mint ötven éves szerkesztői tapasztalatait foglalja magába. /Sajtóbizottsági ülés Jókán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

A kárpátaljai Nagydobronyban tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtó- és Telekommunikációs Bizottsága. Az ülést Horkay László kárpátaljai püspök nyitotta meg, majd Tonk István elnök kifejtette: "úgy érezzük, egy újabb szigetre jöttünk, hiszen Trianon a magyarságot szétszabdalta, s ezért szigetekben élünk." A sajtóbizottság egyik fő feladata, hogy a magyar reformátusságot összetartsa, remélve, hogy a szigetek egyszer földrésszé kovácsolódnak. - Czövek Olivér bemutatta a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületről készülő térképet. - A nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthont holland segítséggel építették 1995-ben, melyben 59 egészséges és testi-szellemi fogyatékos árva és félárva gyermeket szállásoltak el. - Munkácson a négyszintes gyermekotthon holland és német segítséggel 1997-ben készült el. Működésben-fenntartásban nagy segítséget nyújt néhány amerikai gyülekezet. Munkácson a cigánytelepen Gulácsy Lajos tiszteletbeli püspök mutatta be az épülő templomot /Kárpátalján a negyedik cigánytemplom/, a hozzátartozó tagok pedig a 100. magyar ajkú gyülekezetet alkotják. A gyülekezet a kétezret is meghaladhatja. A vendégek Beregszászon megtekintették a diakóniai központot. - Tiszabökényben az árvíz idején tönkrement házak közül 52 az Erdélyi Ref. Egyházkerület segítségével épül újjá. Megtekintették a 14. századi Árpád-kori templomot, amely Kárpátalja legrégibb temploma. /Somogyi Botond: Látogatás Kárpátalján. Református összefogás az árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A 90 éves Fejtő Ferenc történész-újságíró kapta az idei Nagykövetek Díját a Párizsban működő külföldi nagykövetektől. Fejtő már 1934-ben elítélte a sztálinizmust, legismertebb, vagy tíz nyelvre lefordított könyve A népi demokráciák története. Az elmúlt években jelent meg Rekviem egy hajdanvolt birodalomért című munkája. /Fejtő Ferenc kapta a Nagykövetek Díját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Dr. Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jún. 12-én Kolozsváron sűrű programot bonyolított le: felkereste a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, tárgyalt az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, Pete István romániai mezőgazdasági államtitkárral, illetve a történelmi egyházak vezetőivel. Az egyetemen beszédében rámutatott: furcsának tűnik, hogy a folyosói rektorok arcképcsarnokában csak a Trianon utáni rektorok sorakoznak, mintha 1872-től addig nem lett volna magyar rektora is az intézménynek. Véleménye szerint a BBTE-n levő magyar szekció szép dolog, de meg kell kapnia az önálló egyetemi rangot is. Hiányolta a magyar nyelvű agrároktatást. Az Ügyvezető Elnökségen áttekintették az együttműködési lehetőségeit. Mérlegelik egy iroda létesítését Romániával, egy agrárgazdasági centrum létesítését. Torgyán kijelentette, hogy a magyar kormány segíti Romániát az aszály leküzdésében. /(Csomafáy Ferenc): Magyar miniszter Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Romániában közel 1 millió 650 ezer hektár mezőgazdasági területen pusztult el a termés 40 százaléka a tartós hőség miatt. Az aszálykárok nagysága eléri a 4150 milliárd lejt - közölte a mezőgazdasági minisztérium. Az ország 40 megyéjéből 30-ban okozott károkat a rendkívüli időjárás. - Az elmúlt tíz évben az öntözőrendszert teljesen elhanyagolták, jelentős részét egyszerűen szétlopták és lerombolták. /Rendkívüli hőség pusztít. Ezerszáz milliárd lej azonnali támogatást kér a mezőgazdasági minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Új magyar nyelvű lap indult Erdélyben, megjelent a kolozsvári Láthatatlan Kollégium elméleti folyóirata, az L.K.K.T. első száma. Láthatóvá tenni - idézte Bolyai János kéziratából beköszöntő írásában Egyed Emese. A folyóiratban olvasható Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának újraértési kísérleteiről, közölték Szilágyi N. Sándor tanulmányát. - A Művelődés /Kolozsvár/ legújabb számában szó esett a. műemlékvédelemről, a reneszánsz kori gregorián énekekről, a tízéves gyéresi népfőiskoláról, továbbá Török István rektorprofesszorra Gábor Dénes, Kőváry Lászlóra Molnár B. Lehel emlékezett. /Láthatóvá tenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Millenniumi emlékparkot avattak Tusnádfürdőn, a városközpontban. Az impozáns keresztet Korodi Szabolcs műépítész tervezte és Dóczi András szobrász kivitelezte. Az idei év kettős jubileumára - az államalapító Szent István királlyá koronázásának ezredik évfordulójára és a kereszténység kétezredik születésnapjára emlékeztet két számjegy: 1000+2000, valamint a kőbe vésett örök üzenet: "A múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk". /Millenniumi emlékpark Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Jún. 12-én, a csíksomlyói búcsúról, illetve a gyimesfelsőloki ballagásról jövet Brassóban járt Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, ahol találkozott Valeriu Stoica román állam miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, és saját rokonaival. Dávid Ibolya miniszter asszony az evangélikus egyház gyűléstermében találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel. Jún. 13-án a miniszter asszony Marosvásárhelyen Fodor Imre vendége volt, majd Kolozsvárra készült. Dávid Ibolyát jún. 14-én a szilágysomlyói RMDSZ és a Báthory István Alapítvány kuratóriuma látja vendégül magánlátogatáson, amikor is a miniszter asszony helyi egyházi, politikai, közéleti személyiségekkel találkozik. /Dávid Ibolya erdélyi látogatásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Dávid Ibolya Marosvásárhelyen hivatalában látogatta meg Fodor Imre polgármestert, aki átnyújtotta neki Marosvásárhely ősi címerrel és egy Vergilius- idézettel díszített érméjét és a város kétnyelvű albumát, majd a miniszter asszony Keresztény államalapítás és a Szent Korona címmel tartott előadást jún. 13-án a Kultúrpalotában. Hangsúlyozta: Magyarország a keresztény Európa szerves részeként ma is Szent István művén alapul, s megőrizve sajátos kultúráját vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amit ezer év alatt kiépített. A Szent Korona, mondta, a magyar állam folytonosságát jelképezi, a magyar nemzet egységét testesíti meg, megtartó erő volt a történelem viharai közepette. Ezért jelent többet egyszerű ötvösmunkánál. A Szent Korona törvény megszavazása és a korona parlamentbe szállítása elégtétel volt számára, hangsúlyozta Dávid Ibolya, mert azzal, hogy kihozták a múzeumból és újra élővé tették a magyar közélet számára, szerezheti vissza önbecsülését a magyar nemzet. Nem a tárgy a fontos, hanem a mögötte meghúzódó tartalom. A Szent Korona azt jelképezi, mondta végül, hogy mi, magyarok, felelősek vagyunk egymásért, nemzetünkért. Az előadás végén a magyar államalapítás ezredik évfordulójára készült emlékérmével ajándékozta meg Fodor Imre polgármestert. /Dávid Ibolya igazságügyminiszter Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

Júl. 3-tól megszüntetik a Román Televízió területi - temesvári, iasi-i, kolozsvári - stúdió adásait. Ehelyett reggeltől délig tartó magazin jellegű, zenés műsorfolyamban a területi stúdiók is jelentkezhetnének rövid, pár perces műsorokkal. A területi stúdiókat rendkívül hátrányosan érinti az átszervezés, elsősorban a magyar adást, köztük a temesvárit és kolozsvárit, mert a jövőben - a mostaninál jóval kisebb műsoridőben - csak feliratozott anyagokat sugározhatnának /Meg akarják szüntetni az RTV területi stúdióinak adásait. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Jún. 14-én Marosvásárhelyről Kolozsvárra érkezett Dávid Ibolya igazságügyminiszter. Kolozsvári értelmiségiekkel és RMDSZ-vezetőkkel találkozott, jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő, Bustya Dezső erdélyi református egyházi főjegyző, Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, Szilágyi Pál volt prorektor, egyetemi és középiskolai tanárok, civil társadalmi és egyházi vezetők. A miniszter asszony kijelentette, hogy készül a határon túli magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvény tervezete. Az egyes határon túli személyek magyarságát várhatóan a határon túli magyar szervezeteknek vagy esetleg a magyar egyházaknak kell majd megerősíteniük. Az is körvonalazódik, hogy a nem magyar házastárs nem kaphatja meg a státust. A találkozót követően Dávid Ibolya a Szabadságnak nyilatkozott. Elmondta: évente nagy örömmel jön el Csíksomlyóra, ilyenkor úgy érzi, hazaérkezett. Székelyudvarhelyen a választási időszak miatt fórumon nem vett részt, de előadást tartott a Szent Koronáról. Hangsúlyozta: nem kampányolni ment Székelyudvarhelyre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Nem kampányolni, ünnepelni jöttem. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Kolozsvárra is ellátogatott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A szekusdossziék tanulmányozására kinevezett bizottság felfüggesztette tevékenységét, mivel a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ ellehetetleníti munkájukat. A bizottság közleménye szerint fennáll a gyanú, hogy a testület rendelkezésére bocsátott dossziék tartalmát módosították. A bizottsági tagok ugyanakkor nehezményezik, hogy csakis a titkosszolgálati ügynökök állandó felügyelete alatt végezhetik munkájukat. Ha rövid időn belül nem biztosítják a feltételeket a zavartalan és a törvény előírásainak megfelelő működésre, a bizottság tagjai testületileg lemondanak. /Felfüggesztette tevékenységét a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. A katonai ügyészek május közepére befejezték az "1990. június 13-15." nevű dosszié összeállítását. Eszerint bűnvádi eljárás indul öt magasrangú tiszt, köztük Mihai Chitac akkori belügyminiszter ellen. A vádirat szerint az öt tiszt vétkes annak a négy személynek a meggyilkolásában, akiket akkor hátba lőttek. Ion Iliescu akkori elnököt és Petre Roman külügyminisztert /akkori miniszterelnököt/ is meghallhatják tanúként. Erre azért van szükség, hogy kiderítsék, mi is hangzott el az 1990. jún. 11-én tartott kormányülésen, amelyen Iliescu elnökölt. Ezen az ülésen döntötték el, hogy a karhatalom erőszakkal fogja kiüríteni Bukaresten az Egyetem-teret, amelyet az egyetemisták tartottak megszállva. Ion Iliescu szerint "elfajzott elmeszülemény" az a kísérlet, hogy az akkori hatalmat tegyék felelőssé a bányászjárás néven ismertté vált véres bukaresti eseményekért. /Bűnvádi eljárás indul az 1990-es bányászjárás ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./ Jún. 14-én a Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Románia legfőbb ügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a tíz évvel ezelőtti véres eseményekért, adta hírül a Curentul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 15. - 361. sz./

"A marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a helyi Petru Maior Egyetem mérnöki karának 18 magyar tanára idén márciusban beadvánnyal fordult Vasile Bolos rektorhoz, kérve, tegye lehetővé a magyarul vagy részben magyarul tanuló csoportok létrehozását az egyetem minden szakán. Ezután 52 román tanár is készített beadványt, amiben azt állították, hogy a magyar nyelvű oktatás beindítása időszerűtlen. Marga miniszter ajánlotta: ha az egyetem vezetősége kéri, akkor az automatizálás, a számítástechnika, a mechatronika, a matematika-informatika szakon a román helyek számát 25-ről 50-re emelik, és minden szakon létrejön az 50-50 tagú magyar részleg, azaz 2-2 csoport. Az egyetem erre nem reagált, ezért a magyar professzorok beadvánnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, és kérték e párhuzamos csoportok beindítását. A városi tanács egyhangúlag elfogadta, támogatta a kérést. Ezután megbeszélést tartottak az egyetem vezetőségével. A rektor kijelentette: idén nem indulhat magyar oktatás. Az indok: ehhez meg kell változtatni az egyetemi chartát; "meg kell várni, hogy a román kollegák öntudata is oda fejlődjön, hogy el tudják fogadni ezt a tényt". /Máthé Éva: Lesz-e magyar műszaki egyetemi képzés Marosvásárhelyen? A válasz: egyelőre nem lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

Ősztől a Csiky Gergely Líceumban /Arad/ - az előző évhez hasonlóan - öt kilencedik osztály indul, osztályonként 25 diákkal. Két szakiskolai osztályt is indítanak és azon VIII. osztályosoknak, akiknek nem sikerül a képességvizsgájuk, egy inasiskolai osztály is lesz. Őszre elkészül a líceumban a bentlakás új szárnya, amely 60 diáknak (30-30 fiúnak és lánynak) nyújt elszállásolási lehetőséget. /Felvételi nem, jó bentlakás igen. A Csiky várja az idei végzősöket. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Sepsiszentgyörgy egyik műemlék épületét jelző táblát először valaki befestette, majd az egész tábla eltűnt. Kiderült, hogy az ortodox pópa volt, aki először festékkel bekente, majd leszereltette a feliratot. Azzal indokolta, hogy a három nyelvű feliraton legfelül a magyar áll. /Fellázadt az ortodox pópa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Jún. 10-11-én kilencedik alkalommal rendezték meg Zilahon az Erdélyi Visszhangok Nemzetközi kórusfesztivált, amelyre idén anyagi nehézségek miatt csak hazai kórusok neveztek be. Először fordult elő, hogy egy ortodox templomban együtt énekelhettek görög katolikus, református és baptista énekkarok. /Sokat ígérő nyitás a kórusfesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusát tartották meg Nyíregyházán. A szervezetben részt vevő Lengyelországból, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett küldöttek közös nyilatkozatba foglalták javaslataikat. Elsősorban az egyes nemzeti jogrendszerek kölcsönös összehangolását tartották szükségesnek, beleértve a vám- és útlevél-ellenőrzési rendszer egyszerűsítését. Kérték, hogy vámmentesen vagy kedvezményesen lehessen átvinni a határokon az anyanyelvű írott, valamint audiovizuális termékeket. Felhívták a figyelmet a ratifikált nemzetközi szerződések kisebbségeket érintő cikkelyeinek maradéktalan érvényesítésére is. Kezdeményezték, hogy a Kárpátok Euro-régió Tanácsa keretén belül hozzák létre a kisebbségek koordinációs szervezetét. /A Kárpátok euro-régió kisebbségeinek I. Kongresszusa. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./ Romániából Bihar, Botosani, Máramaros, Szilágy, Szatmár és Suceava megyék tagjai a Kárpátok Euro-régiónak. A Magyarországon bejegyzett 13 országos kisebbségi önkormányzatból nyolc (a cigány, lengyel, német, örmény, román, a ruszin, szlovák és ukrán) képviseltette magát a kongresszuson. Lengyelországból szlovák és ukrán, Romániából magyar és német, Szlovákiából lengyel, magyar és német, Ukrajnából pedig cigány, német, örmény, ruszin és szlovák kisebbségi képviselők érkeztek a nyírségi településre. "A Kárpátok Euro-régió területéhez tartozó államok etnikai és kisebbségi szervezetei, önkormányzatai is elérkeznek lassan a felnőtt korba. Elvárjuk, hogy így is kezeljenek bennünket" - mondta megnyitójában Kornherr Tibor, a Kisebbségi Szövetség Nemzetközi Tanácsának elnöke. A magyar kormány kisebbségi politikájáról dr. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium kisebbségekért felelős politikai államtitkára tartott előadást, aki hangsúlyozta: a magyarországi kisebbségi törvény pedig "szélesebb jogokat nyújt, mint amit a nemzetközi előírások megkívánnak". Magyarországon a kisebbségi szervezetek becslései szerint jelenleg hozzávetőlegesen 600 ezer cigány, 200 ezer német, 100 ezer szlovák, ugyanennyi horvát, 25 ezer román 10 ezer lengyel 5-5 ezer ruszin, szerb, szlovén, bolgár, örmény és görög nemzetiségi él. Összességében egymillióan vannak, vagyis minden tizedik magyar állampolgár valamelyik kisebbséghez tartozik. Róluk a rendezvényen osztogatott, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által kiadott "Kisebbségek Magyarországon 1999" című kötet tájékoztatott. A hivatalos statisztikák szerint a magyarországi nemzetiségek száma 1980-ban 70 489, 1990-ben azonban már 232 751. Ebből román nemzetiségű 8 875 (1980), illetve 10 740 (1990). Anyanyelv szerint 1980-ban kisebbséginek vallotta magát 129 565 személy, tíz évvel később már 152 294 személy. Ez a növekvő tendencia azonban a román anyanyelvűekre már nem érvényes, számuk 10 141-ről (1980), 8 730-ra (1990) csökkent. A hivatalos népszámlálási adatok és a kisebbségi szervezetek statisztikai adatai Magyarországon sincsenek összhangban: "A román nemzetiségű magyarországi lakónépesség száma a legutóbbi népszámlálás szerint 1990-ben 10 740 fő volt, a román anyanyelvűeké 8 730, azaz többen vallották magukat román nemzetiségűnek, mint román anyanyelvűnek. Ekkor a nem román nemzetiségű, de román nyelvet ismerők száma 38 ezer volt. A magyarországi román kisebbség érdekképviseleti szervezetei és a Magyarországi Román Ortodox Egyház 20-25 ezerre becsüli a hazai románok számát" - olvasható a kiadványban. A magyarországi román nyelvű oktatás: az 1997/98-as tanévben 14 óvoda (11 településen 660 gyermek), 7 önálló általános iskola (11 településen 1127 tanuló), illetve egy nemzetiségi gimnázium (104 tanuló) működött az országban. /Euro-régiós kisebbségek kongresszusa. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

A magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma "Világítsuk ki a Kárpát-medencét!" címmel tűzgyújtási akciót hirdet 2000. június 23-án, közép-európai idő szerint éjfélkor. Szeretnék, ha az akcióban minél többen vennének részt, kinyilvánítva ezáltal a magyar nemzet egységét. Egységes szertartást javasolnak: a Miatyánk elmondása, a Himnusz és a Cserkészinduló eléneklése. - A nagybányai 015. sz. gr. Teleki Sándor cserkészcsapat bejelentette, hogy hol fog tüzet gyújtani, a Kereszthegy csúcsán, illetve a Kövesbérc tetején. /Világítsuk ki a Kárpát-medencét ! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

A Puck Bábszínház /Kolozsvár/ magyar tagozata készül az évadzáróra. Idén bemutatójuk volt és a bákói Ion Creanga fesztiválon két díjat is nyertek. Ugyanakkor a kisvárdai, diósgyőri és dunaújvárosi nemzetközi seregszemléken is sikerrel szerepeltek. /Évadzáró a Puck Bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Megjelent az Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ legújabb, idei 2-es száma, melyben bemutatták Szatmár megye, illetve Szatmárnémeti történetét, dióhéjban. Szatmárnémetiben a magyar színjátszás olyan nagyjai is megfordultak, mint Márkus Emília, Jászai Mari, Neményi Lili, Csortos Gyula és Gobbi Hilda. 1953-ban a Kolozsvári Színművészeti Főiskola végzősei Nagybányán alakítottak társulatot, s ez költözött át később Szatmárnémetibe. Az új számban megtalálhatók a megszokott rovatok (barlangászat, egyesületi élet, túrabeszámolók, könyvismertető, cserkészoldal és rejtvény). /Az Erdélyi Gyopár szatmári száma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Puczi Béla tíz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen a magyarok oldalán harcolt. A román hatóságok másfél éves börtönbüntetésre ítélték. Puczi Béla Magyarországon keresett menedéket, és többéves küzdelem után sikerült politikai menekült státuszt szereznie. Puczi később Franciaországba távozott, a francia hatóságok azonban két év után visszatoloncolták Magyarországra, mert egyszer itt már menekült státust kapott. Miután Puczi távozott az országból, a magyar idegenrendészeti szervek jogellenesen visszavonták menekültjogát. A rendőrök elől bujkáló Puczi Béla hosszú idő után elérte, hogy újra megkapja a menekült státuszt. Könyvben örökítette meg életét, melyet a Roma Sajtóközpont adott ki. Kijelentette: ha kellene, újra kiállna a magyarok mellett, mert ő magyar cigány. /Puporka Lajos: Elismerést sohasem kapott, de újra kiállna a magyarok mellett. = Népszabadság, jún. 17./

Gyulavarsándon él Hoboriciu Ferentz, Bákó megyéből ideköltözött csángó. Nyugdíjas, lelkes ember, büszke magyarságára. Öt gyermeket neveltek fel, valamennyien itt laknak a faluban. /Németh Beatrix: Csángók Gyulavarsándon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője közismert politikusoknak tette fel ugyanazt a kérdést: Milyen messzire van a politika zajától Csíksomlyó csendje? Dávid Ibolya igazságügyi miniszter válasza: "Csíksomlyó, a zarándoklat meg az én keresztény katolikus vallásom teljesen független attól, milyen zajok vannak pillanatnyilag a politikában. Jó lenne persze, ha azok csitításában a keresztény hit és a keresztény értékrend, valamint az egymás iránti felelősség és a társadalmi szolidaritás is nagyobb szerepet játszhatna. S az is jó lenne, ha a keresztényi alázat, amely mindannyiunkra jellemző kellene hogy legyen, megjelenne végre már a politikában is, illetve a közéletben." Németh Zsolt államtitkár: "A politika zajától hálistennek messze van Csíksomlyó. Azért jövünk ide, mert a fáradt ember rászorul arra, hogy évente legalább egyszer felüdítse a lelkét, még akkor is, ha református." Torgyán József mezőgazdasági miniszter: "Nézőpont kérdése, mert kérem én úgy gondolom, hogy a csíksomlyói búcsú mára már az egész magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyan lesz, mint a mekkai zarándoklat. Minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia ide. Mint 'zarándoklat' távol van ugyan a politika zajától, de hitem szerint mégsem jelenne meg ezen a zarándoklaton sok száz ezer magyar, ha nem húzódna meg mögötte egy olyan fájdalmas politikai helyzet, amelynek Trianon a neve. Mindenképpen megható látni ennyi ember közös hitét, amely hegyeket képes elmozdítani." Semjén Zsolt államtitkár: "Bizonyos értelemben messze, bizonyos értelemben közel van a politika zajától Csíksomlyó csendje. A napi pártpolitika zűrzavarától mindenképpen mesze, de a nemzetpolitikához nagyon is közel. Mert azt gondolom, Csíksomlyó a nemzet sorskérdésének is a szimbóluma. Itt ugyanis soha nem arról van szó, hogy az anyaországi magyarság támogatja-e s mennyiben az elszakított területeken élő magyarságot, hanem éppen ennek a fordítottjáról, vagyis arról, hogy az elszakított területeken élő magyarság példásan és hatékonyan erősíti nemzettudatában és atyái örökségében az anyaországi magyarságot! Mi sokkal többet kapunk itt, mint amennyit tudunk adni." /Jakab Gábor: Csíksomlyó. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 18./

A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt, amely a marosvásárhelyi helyhatósági választásokon Iszlai Jenő vállalkozót indította polgármester-jelöltként, és mindössze 797 szavazatot kapott, a sajtónak eljuttatott közleményében , amelyet Harkó Antal megyei elnök ír alá, kijelenti: "Az utóbbi tíz év legdurvább, a valós tényektől legelrugaszkodottabb, módszerekben nem válogató kampánya volt. Nem hiányzott a harci eszközök közül a hazudás, csalás, zsarolás, hamis információknak erkölcsileg minősíthetetlen módszerekkel való terjesztése, amibe készséges segítőtársnak bizonyult történelmi egyházaink képviselőinek hatalomsóvár része." Majd úgy véli, hogy: "Az RMDSZ fémjelzett koncvadászai csak ilyen eszközökkel tudták ideig- óráig megfékezni annak a csaknem 30000 választónak a magyar szabaddemokratákhoz való csatlakozását, akik inkább nem mentek el szavazni, mintsem cinkosai legyenek az újgazdagok felé oly szolgalelkű, s a nélkülözők, valamint a becsületes munkájuk után nehéz adókat fizetők felé pedig oly kérlelhetetlen Fodor Imre újabb négy éves polgármestersége kierőltetésének". Ez a párt "a kialakult helyzet alapos felmérése után" felkérte "a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt marosvásárhelyi tagságát, hogy a polgármester-választás második fordulóján ne a pártunkat gyalázó, létezésünket primitív eszközökkel tagadó, a magyarságot a hatalom kedvéért gondolkodás nélkül megosztó csoportot támogassa." - szól a jún. 19-i választási fordulóra időzített közlemény. /Kiss Kálmánék Dorin Florea támogatására hívták fel híveiket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./