A Rompres közlése szerint ápr. 10-ig az áradások hét halálos áldozatot követeltek, mintegy 309 települést, 8231 gazdaságot borítva el vízzel. 59 272 hektár termőföld került víz alá, az ár 365 hidat, 86 gazdasági egységet, 158 km közutat, telefon- és vízellátó hálózatot, valamint vasutat rongált meg. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./ A kármérleg adatai: kilenc halott, 309 árvíz sújtotta település, csaknem 60 ezer hektárnyi elöntött mezőgazdasági terület. Az anyagi kárt több mint 1500 milliárd lejre becsülik. Az áradás a legnagyobb pusztítást Arad, Hunyad, Bihar, Krassó-Szörény és Temes megyében végezte. Az árvízvédelemre mozgósított katonai alakulatok eddig mintegy hatszáz embert mentettek ki. Sorin Frunzaverde védelmi miniszter, aki a kormány megbízásából az országos katasztrófa-elhárítási bizottság munkáját irányítja, Hunyad megyében úgy nyilatkozott, hogy a kormány a költségvetési tartalékokból segítséget nyújt az elemi csapás által érintett lakosoknak. Azonban az idei költségvetés nagyon szűkös, külföldi pénzforrások után kell nézni. Frunzaverde elmondta, hogy ilyen értelmű kérést küldött a brüsszeli NATO-parancsnoksághoz. /Áradnak a vizek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./ A Hargita Népe hét, a Háromszék kilenc halottról tud, rendkívül súlyos a helyzet.

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében üdvözölte a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) megalakulását. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által aláírt közlemény leszögezte: egyetértenek az ifjúsági találkozón elhangzottakkal, miszerint a Magyarországon tanulni vágyó határon túli magyar fiataloknak ösztöndíjszerződésben kell vállalniuk, hogy tanulmányaik végeztével hazatérnek szülőföldjükre. A közlemény szerint jelenleg 3300 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ez nagymértékben veszélyezteti az erdélyi magyarság megmaradásának esélyeit. A fent említett diákok jó része magyarországi felekezeti iskolákban tanul, annak ellenére, hogy "hazai magyar középiskolai oktatásunk a jelen helyzetben biztosítottnak és kielégítőnek tekinthető." "Miért harcolunk az anyanyelvű oktatásért, illetve magyar iskoláink helyreállításáért idehaza, ha közben éppen saját diákjainak - és szüleik - hagynak cserben bennünket?!" - fogalmaz a közlemény. Egyes létszámhiánnyal küszködő anyaországi iskolák "valóságos fejvadászatot folytatnak" a Kárpát-medence térségében élő magyar fiatalokért. Az egyházkerület levélben kérte a magyar Közoktatási Minisztériumot, a Magyarországi Református Egyház Zsinatát és egyházkerületeit, hogy vizsgálják ki az ügyet. /Kinek érdeke a diákimport? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./"

"A Reform Tömörülés ápr. 8-i székelyudvarhelyi kongresszusán a Fidesz-Magyar Polgári Pártot Várhegyi Attila, a párt választmányi elnöke, művelődési minisztériumi államtitkár képviselte. Alábbi beszélgetésre a kongresszus egyik szünetében került sor. A Hargita Népe munkatársa interjút készített vele. Elmondta, hogy a Reform Tömörülés a nemzeti szabadelvű hagyományokhoz kötődő, de a konzervatív értékek felé nyitott, a Fidesz hasonlóképpen gondolkodik, azért azt a "szellemi közösséget, amit mi az elmúlt években kialakítottunk az RT-vel, azt szeretnénk továbbvinni." Várhegyi szeretné, hogy olyan politikai erővé formálódjon az RT, mely meghatározó lehet az RMDSZ-ben, illetve a romániai belpolitikában. Várhegyi Attila az 1996-ban megkötött magyar-román alapszerződésről elmondta: "semmit sem ér egy olyan szerződés, melyet az adott ország kisebbsége, azaz a magyar közösség nem tekint a magáénak, és amelyben hangzatos jelszavak, hangzatos mondatok ugyan előfordulnak, de ezek végigvitele vajmi kevés eredménnyel kecsegtet. Ilyen szerződésekre nincsen szükség. Olyan szerződésre van szükség, amely valóságos tartalommal bír, melyet az adott ország kisebbsége, így az erdélyi magyarság elfogad és magáénak tekint, és mely szerződés végigvitelét mindkét ország fontosnak tartja." Meg kell nézni, hogy a szerződésből mi valósult meg. Az államtitkár arra a kérdésre, hogy a Bukarestbe látogató Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog-e az alapszerződés felülvizsgálásáról, nemmel válaszolt. A két ország kapcsolatai ígéretesen alakultak, állapította meg. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a műemlékvédelem területén. Várhegyi Attila leszögezte, hogy a magyar kormány ellenzi azt, hogy magyarországi középiskolákba átcsábítottak erdélyi magyar diákokat. A magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a történelmi egyházak által létrehozott alapítványi egyetem létrehozását. /Szondy Zoltán: Beszélgetés Várhegyi Attila magyar művelődési államtitkárral. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./"

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

A Transylvania Trust Alapítvány több más szervezettel és intézménnyel együttműködve műemlékvédelmi szakmunkásképző programot indított, melynek célja az építőiparban dolgozó szakmunkások továbbképzése a hagyományos anyagok és technológiák használata terén. A tanfolyam helyszíne a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, időpontja 2000. június 18-augusztus 28. A program társszervezői: Romániában az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Művelődési Minisztérium, Nemzeti Oktatási Minisztérium, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége, valamint Nagy-Britanniában az Institute for Historic Building Conservation, English Heritage és az Oxford Brookes Egyetem. /Műemlékvédelmi szakmunkásképző tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A Kárpát-medence jelentős hungarika-anyagot őrző könyvtárainak képviselői Budapesten tanácskoztak - tájékoztatott a rendezvényt szervező Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Monok István. A könyvtárak első ilyen jellegű találkozóján öt ország - Románia, Ausztria, Szlovákia, Jugoszlávia és Horvátország - nyolc könyvtárának képviselője vett részt. A tanácskozás célja az volt, hogy a jelenleginél szervezettebb formában bonyolódjon le a magyar vonatkozású gyűjtemények feltárása. Az OSZK dolgozza ki a jövőbeni közös együttműködést, a szervezett információcserét hivatalos formába öntő szerződés-tervezeteket, amelyekről még az idén újabb egyeztetést tartanak, szintén Budapesten. A főigazgató reményei szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzése révén sikerül majd összeállítani a Kárpát-medence könyvtörténetének bibliográfiáját, a valaha itt működött nyomdák, illetve itt tevékenykedett nyomdászok listáját. Az OSZK szeretné azt is, ha megvalósulnának közös digitalizálási - a kiadványokat elektronikus rendszerekbe tömörítő - akciók. /Kárpát-medencei könyvtárosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Kovács Zoltán festőművészről írott monográfiáját mutatta be Murádin Jenő. A könyv, amely az elhunyt művész feleségének önköltségén jelent meg, a festő visszaemlékezéseit tartalmazza a szerző tolmácsolásában, aki ez alkalommal elmondta, hogy a munkája tulajdonképpen tiszteletadás Kovács Zoltán emlékének. A művész alkotásai - különböző múzeumok és magánkollekciók részét alkotva - szétszóródtak a nagyvilágban. Kovács Zoltán nem csak festett, kiemelkedő szervezőkészségének tulajdoníthatóan jött létre Kolozsváron a Magyar Művészeti Intézet, valamint neki köszönhetjük Mátyás király szülőházának és a Ferenc-rendi zárdának megmentését a kommunista rezsim azon törekvésétől, hogy "hasznossá" tegyen bizonyos épületeket. /Schmidt Daniel: Tiszteletadás Kovács Zoltán emlékének. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"

Romániát nem fenyegeti fizetésképtelenség adósságával kapcsolatban, sőt, a külső pozíció erősödik - közölte ápr. 11-én a Román Nemzeti Bank. A közlemény válasz az amerikai Standard and Poor's hitelminősítő friss elemzésére. Az RNB közleménye hangsúlyozta, hogy a román folyómérleghiány jelentősen csökkent, és a sokáig deficites kereskedelmi mérlegben is javulás volt tavaly, és a második félévben már havi többletek jelentkeztek. Idén januárban és februárban 33 millió dolláros kereskedelmi mérlegtöbblet keletkezett. A hiány 3 milliárd dollár volt 1998-ban, 1,3 milliárd dollár tavaly, és tavaly júliustól idén februárig - éves szintre átszámítva - egymilliárd dollár alatt volt. Románia 1999-ben időben törlesztette több mint 2,2 milliárd dolláros kötelezettségét. A devizatartalék az év végén 1,54 milliárd dollár volt, 200 millió dollárral több, mint egy évvel korábban, majd március végén 1,63 milliárd dollárt tett ki. Az aranytartalék 916 millió dollárt ért. A központi bank nemzetközi tartalékai (deviza és arany) meghaladták tehát a 2,5 milliárd dollárt. /Nem fenyeget fizetésképtelenség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

"A magyar nyelv hete idei rendezvénysorozatát Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg ápr. 11-én a debreceni egyetem Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskolai karán. A kormányfő hangsúlyozta: nincs siker és nincs gazdasági felemelkedés a nemzeti nyelv és a nemzeti kultúra megtartó ereje nélkül. Kijelentette: nem fordulhat elő, hogy leromlik a nyelv, elsivárosodik a kultúra, de közben virágzik a gazdaság, és felemelkedik egy nemzet. Sok a teendő a magyar nyelv megőrzése, megújítása terén is, de a legtöbb a tanítókon, a tanárokon múlik, akik a gyerekeket a szép magyar szóra okítják. Orbán Viktor a magyar kormány nevében kérte a jelenlevőket, hogy "szerettessék meg a fiatalokkal a magyar nyelven való gondolkodásnak azt a sajátos ízét, amit csak mi ismerünk". /Április 11-én indult a magyar nyelv hete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./"

1999-ben a törlesztések után 1 milliárd dollárral csökkent a közép- és hosszú lejáratú román küladósság, amely az év végén 8,2 milliárd dollár volt, közölte a jegybank. A közlemény szerint Románia tavaly rekordösszegű, mintegy 3 milliárd dolláros törlesztést teljesített, ebből 2,2 milliárd volt állami, illetve az állam által garantált adósság. A jegybank szerint az éves küladósság-szolgálat az idén 2,5 milliárd, a tervek szerint 2005-ig az adósság 1 milliárd dollárra csökken. /Csökken a küladósság. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem létrehozásáról rendelkező, kompromisszumként született kormányhatározat jogi akadályai megszűntek. Kötő József oktatásügyi államtitkár kifejtette, hogy a kormánybizottság kidolgozott egy jelentést az önálló magyar egyetem kapcsán. Közben jóváhagyták a Petőfi-Schiller-tervezetet és elkészült az erre vonatkozó jelentés is. Az alapelv a komplementaritás volt, olyan szakok létrehozása, amelyeken nincs pillanatnyilag magyar nyelvű oktatás: jog, közgazdaság, műszaki tudományok és mezőgazdaság. Elképzelés szerint a multikulturális egyetem Kolozsvár központú, de többpillérű lenne. Kolozsváron jogi, közgazdasági és műszaki fakultás működne, Marosvásárhelyen az élelmiszeripari és kertészeti, a műszaki tudományok közül pedig informatika, mekatronika, pszichológia. Ehhez kapcsolódna a nagyszebeni részleg. Ezeknek a tervezett képzéseknek kidolgozták a tantervét, az akkreditációs feltételeknek megfelelően felmérték az oktatói személyzetet, kiszámították az infrastruktúrához szükséges anyagi kereteket. A kormány asztalán lévő tervezet gyakorlatilag az akkreditációs szint biztosításáról gondoskodott. - Jelenleg már három alternatíva van. Az első a Babes-Bolyai tagozatainak megteremtése. Az utóbbi időben erőteljesen fejlődtek a magyar oktatói vonalak: 39 képzési forma létezik, ezeken több ezer diák tanulhat anyanyelvén. Létrejött a paritásos bizottság is, amely a magyar tagozat döntési joga terén jelent előrelépést. Második alternatíva az időközben létrejött magánegyetem, amely oktatási formáinak véglegesítésén most dolgozik a kuratórium. Harmadik pedig a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem-kínálat. A Felsőoktatási Tanács kompetens a hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozásában. Az RMDSZ Oktatási Főosztálya meg is kezdte a konzultációt a szakmai testületekkel. /Gál Mária: Kell-e nekünk a Petőfi-Schiller-egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Ápr. 8-án rendezték meg Gyulán a Magyar Millennium Kultúrával a Nyugat Kapujában Nemzeti Fesztivál kistérségi szakaszát, amelyen Arad és Bihar megye is részt vett. Aradot Dávid Éva szavaló, a Kölcsey Gyermekszínpad és a Vox Juventutis gyermekkórus képviselte. A Kölcsey diákszínjátszó csoport kilenc tagjának nagy esélye van arra, hogy bejusson a Budapesten tartandó nagytérségi versenyre. Horváth Tünde tanár, a Vox Juventutis kórus karnagya elmondta, hogy sikeresen szerepeltek. /(Németh): A Nyugat Kapujában Nemzeti fesztivál Gyulán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

Az Oktatási Minisztérium kidolgozta, hogyan lehet kérni az anyanyelvi oktatást a román iskolákban. E szabályozás szerint büntethetők azok az iskolaigazgatók, akik akadályozzák a magyar nyelv tanításának beindítását Csángóföldön. Sántha Attila államtitkári tanácsos elmondta, hogy e rendelkezés alapján megindulhat ősszel a magyar tanítás a moldvai csángóknál. A csángómagyar vezetők ennek ellenére fenyegetett helyzetben készítik elő a magyar oktatás beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyelőre Klézsén, Somoskán, Pusztinán és Lészpeden kezdte el szervezni a magyar tanítás beindítását. Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke elmondta, hogy Klézsén kis híján lincshangulat uralkodott el az összehívott szülőbizottsági gyűlésen. Amikor Duma András szólni akart, akkor mintegy húsz háborgó kiabálni kezdett, nem hagyták szóhoz jutni. Erre az anyanyelvű oktatás kérő szülők többsége megijedt és távozott. Ő is távozni akart, de visszahívták, írja alá a jegyzőkönyvet. Úgy kellett aláírnia a jegyzőkönyvet, hogy nem olvashatta el, mi is áll benne. Utóbb tudta meg, az volt benne: a szülők nem akarnak magyar oktatást. Duma tájékoztatta a minisztériumot a történtekről, hozzátéve, nem ismeri el az aláírását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Szilágyi Zsolt képviselőt kérte fel arra, hogy képviselje őket az alsóházban. Szilágyi kezdeményezésére megalakult a csángó munkacsoport, melyben Sántha Attila, az oktatásügyi államtitkári tanácsosa és Bányász László, a Kisebbségi Hivatal szakértője vesz részt. - Szilágyi Zsolt leszögezte, hogy mind az állami szervek, mind a katolikus egyház részéről erős asszimilációs politika érvényesül. /Gazda Árpád: Büntethető a csángóföldi iskolaigazgatók intoleráns magatartása. A nemzetpolitika mutatója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A Temesvári Csiky Gergely Színház adott otthont a Bánsági Magyar Napok ápr. 10-i rendezvényének. Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésznő Az élet kenyere című játékkal Árpád-házi Szent Erzsébet sorsát idézte fel. /V. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

"Burus János, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző tanára hosszabb ideje vezet már néprajzi szakkört, ápr. 11-én tudományos ülésszakon mutathatták be tanítványai helytörténeti, helyismereti, néprajzi kutatásaik eredményeit. A rendezvényre 25 kisdolgozatot állítottak össze, a legtöbben helynévi, személy-, gúny- és ragadványnév-gyűjtést végeztek el, de nem hiányoztak a helytörténeti, -történelmi írások sem. A dolgozatok a diákok szülőhelyeiről, Csíkról, Kászonról és a Gyimesekről szólnak. Az ülésszakkal egy időben és helyszínen "Ne menjen feledésbe!" jelszóval kiállítást is rendeztek a tanulók által hozott néprajzi anyagokból. /Diákok tudományos ülésszaka. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./"

"Ápr. 1-jén mutatták be Székelyudvarhelyen id. Haáz Sándor és Gazda Klára "Székelyek ünneplőben" című könyvét. A könyvbe Haáz Sándor felvette édesapjának, Haáz Rezső etnográfus, múzeumalapító munkáit is Erdélyi viseletek címmel. A könyv a népi táncegyüttesek viseleteinek megjelenítésére vállalkozott. Haáz Sándor elmondta, hogy édesapja 1906-ban mint rajztanár csak egy évre jött Székelyudvarhelyre, de Visky Károly néprajzszakos tanárkollégájának barátsága itt tartotta, és kinevezése után élete végéig a Bethlen Kollégiumban maradt. Haáz Sándor pedig sikeresen felvételizett Budapesten a képzőművészeti akadémiára. Ott is végzett. Kapcsolatba került Pauliné Béla újságíróval a Gyöngyösbokréta mozgalom létrehozójával. Végül Haáz Sándor a szobrászat helyett a néptánc mellett döntött. Hazatérve az Állami Népi Székelytánccsoport megalapítói között volt, majd a néprajzzal kezdett foglalkozni./ Péter Attila: "Székelyek ünneplőben" = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./"

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Első alkalommal csökkent száz alá a tanulók létszáma Szilágypanitban, az általános iskolában, tájékoztatott Gecse Júlia igazgatónő. A korszerűtlen iskolaépület nem elegendő a nagynak nem mondható létszám ellenére sem, a művelődési otthonban is osztályok kaptak helyett. Az elmúlt hónapban a holland testvériskola küldöttsége érkezett. Nem jöttek üres kézzel, segítségükkel parabolaantennája és színes televíziókészüléke van a paniti iskolának. Holland függönyök az ablakon, padlócsempe a folyosókon. Mosdókagylók is kerültek a falra. Hoztak még olyat is, amilyen a megyében is aligha van: számítógéphez kapcsolható mikroszkópot. A vizsgált tárgyat kivetítve az osztály mindegyik tanulója egyszerre látja. A mikroszkópon kívül hoztak számítógépet lézersugaras színesnyomtatóval, videolejátszót, írásvetítőt, zeneszekrényt rádióval lemez- és kazettalejátszóval. Még az óvodások sem maradtak ki, számukra építőjátékok érkeztek a tulipánok országából. /Fejér László: Holland segítséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Ápr. 13-án a kormány sürgősségi rendelettel döntött négy kormányügynökség összevonásában. Az Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében tevékenykedik ezután a Bányavidékek Fejlesztési és Újraépítésének Programjait Életbeléptető Ügynöksége, a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynöksége és a Román Fejlesztési Ügynökség. A négy ügynökség 475 alkalmazottját és vezetőit az új struktúrában fogják alkalmazni. /Kormányügynökségek összevonása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Romániában elhúzódik az idei költségvetés elfogadása. Ápr. 12-én, a képviselőház és a szenátus együttes ülésén kezdték meg az idei állami költségvetési törvénytervezet részletes megvitatását. Először Mugur Isarescu kormányfő ismertette a törvényt, és támogatást kért a jogszabály elfogadásához. A kormányfő kiemelte a költségvetés két fő célkitűzését, amely a gazdasági növekedés élénkülése és az infláció visszaszorítása. Reményét fejezte ki, hogy ebben az évben Románia elérheti a 4-5 százalékos évi gazdasági növekedést. Az ellenzéki pártok bírálták a tervezetet, hozzájuk csatlakoztak a demokrata pártiak is, bejelentve: megtörténhet, hogy nem szavazzák meg a költségvetést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

"Ara-Kovács Attila kirohant Tőkés László ellen - nem először. "Másfél hónapja Tőkés László egész estét betöltő RMDSZ ellenes kirohanásait közvetítette a Hét órában a Magyar Televízió." Ez kortesmegnyilvánulás, Ara-Kovács Attila kijelentette, hogy Tőkés vádjai alaptalanok. A cikkíró szerint a Fidesz támogatja a Reform Tömörülést és Tőkés Lászlót. A jelenlegi magyar kormány - Ara-Kovács Attila szerint - nem bocsátotta meg Markó Bélának, hogy egyenlő távolságot tart valamennyi magyarországi párttól. A cikkíró vádolja a magyar kormányt. /Ara-Kovács Attila: Reformkortesek. = Népszabadság, ápr. 14./"

"A Crisana /Nagyvárad/ ápr. 13-i száma egész oldalt szentelt a római katolikus püspöki rezidencia ügyének Ütközet a Barokk Palotáért címen. Ebben diverziónak nevezte azt, hogy az egyház visszaigényli régi püspöki székhelyét. A cikk szerint az egyház "elfelejtette", mennyire jóindulatú volt a totalitárius román állam akkor, amikor nem fosztotta meg az egyházat a tulajdonjogától. Továbbá az állam valamennyi állampolgárának az érdekét szolgálta, amikor megmentette a pusztulástól ezt a műemléket. A Crisana című lap keres az alperes román állam számára "újabb tanúkat, akik cáfolni tudják mindazt, ami ellen a felperes tiltakozik, akik bizonyíthatják a valóságot". A lap szerint el kell húzni a pert a választások utánig. /Szilágyi Aladár: Totalitárius, de jóhiszemű. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a csíkszeredai Nyelv- és Irodalomtanítási Társulat 1995-től évente közösen szervezik az alternatív irodalmi versenyt, hogy elősegítsék a tantervben előírtnál átfogóbb humán kultúra megalapozását. Az idei, április 7-9. között tartott, hatodik országos verseny résztvevői kolozsvári, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, maroshévízi, csíkszeredai iskolákból, valamint az Áprily Lajos Középiskolából érkeztek. /Bokor Katalin: Alternatív irodalmi verseny Szovátán. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 14./

Orbán Viktor miniszterelnök bukaresti látogatásának előestéjén, ápr. 13-án román pártok és kulturális szervezetek tüntetést szerveztek Sepsiszentgyörgyön a város magyar nemzetiségű vezetői ellen. Ezzel egy időben a legnagyobb ellenzéki párt azt követelte, hogy a román nemzetbiztonságért felelős szervek azonnal vizsgálják ki Hargita és Kovászna megyében a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűek tevékenységét. Sepsiszentgyörgyön mintegy félezer román tüntetett a város magyar nemzetiségű polgármestere, Albert Álmos ellen. A megye minden részéről Sepsiszentgyörgyre szállított tömeg ortodox egyházi zászlók és román nemzeti lobogók alatt román nacionalista jelszavakat skandálva vonult a városi tanács épülete elé. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Sepsiszentgyörgy főterén, románok kulturális-felekezeti egyesületeik, ligáik felhívására tüntettek a helyi román etnikumot ért állítólagos "sérelmeiknek" ellen. Tizenöt pontba foglalt, memorandumnak titulált követelés-listájukat át is adták Albert Álmos polgármesternek. Lehetetlen volt nem észlelni a tüntetés célzatosságát, politikai töltetét. A két etnikum együttélésének megbontásában érdekelt erők léptek színre. Az itt élők többsége által használt nyelv, a magyar nyelv közigazgatásból való mellőzéséért és a magyar egyetem létesítése ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Ki emel falat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A magánegyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány bejegyzése megtörtént, a kuratórium ápr. 14-én tartotta első hivatalos ülését Kolozsváron. Jóvá hagyták a működési szabályzatot, megválasztották a tisztségviselőket. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos lett. A kuratórium úgy döntött: a 2 milliárd forintos keretre pályázhatnak oktatási intézmények, szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Egyetlen feltétel, hogy a benyújtott pályázat beépüljön a magánegyetem struktúrájába. Az elkövetkező napokban három típusú pályázatot hirdet meg a kuratórium. Az első a 2000-2001-es tanévben beindítható tanszékekre vonatkozik. A második típusú pályázat azoknak a karoknak, intézményeknek a létesítésére vonatkozik, amelyek előkészítési foka nem éri el az akkreditációs szintet, még néhány felkészülési évre van szükségük. Ezt a felkészülést is támogatja az alapítvány. A harmadik típus a háttérintézményekre vonatkozik. Tonk Sándor elmondta, hogy a kuratórium tárgyalást folytatott a Partium Keresztény Egyetem vezetőivel. Megállapodás született, amelynek értelmében a nagyváradi egyetem kész integrálódni a létrejövő magánegyetem kereteibe. Misovicz Tibor, a HTMH elnökhelyettese, a magánegyetem személyi felelőse szerint a további magyar költségvetési támogatás a 2 milliárd forint sikeres felhasználásától függ. Birtalan Ákos a magánegyetem székelyföldi területi felelőse rendkívül fontosnak tartotta azt az elvi döntést, hogy a magánegyetemnek székelyföldi pillére is legyen. Az elkövetkező hetek egyeztetései során megtörténik a legéletképesebb alternatívák kiválasztása, és az is véglegesítődik, hogy milyen formában, milyen centrummal épül majd a magánegyetem székelyföldi tagozata. /Gál Mária: Kidolgozta a pályázati rendszert a Sapientia kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

Az író, költő, újságíró Erőss Attila (sz. Küküllővár, 1925.) megtapasztalhatta szűkebb környezete, Marosvásárhely magyarságának fokozatos térvesztését és hősies helytállását is az ellene szervezett gyilkos pogromban. Írásművészetének (vers, regény, novella, dráma, publicisztika) alaphangját a kisebbségi léthelyzetből fakadó életélmények adják meg, tematikáját pedig egy etnikai közösség törvényileg szentesített kényszerű sorshelyzete határozza meg. Aniszi Kálmán megjegyezte, hogy találkozott Erdélyben olyan "dalnokkal" is, aki a közösség szolgálatának még a gondolatától is idegenkedett, mondván: A költő egyedüli feladata esztétikai értékek teremtése. Ez általában és elvileg igaz. Súlyos kisebbségi viszonyok közt azonban az apolitikusság köpönyegét magára öltő magatartás erkölcsi csököttségre vall, feltéve, ha az illető ahhoz az etnikai kisebbséghez tartozónak tekinti és hirdeti magát, amelynek szakadatlan, konok harcot kell vívnia nemcsak szellemi értékeinek a megőrzéséért, hanem már-már a megmaradásért is. Erőss Attila az erdélyi sorsköltészet legjobbjainak nyomdokain haladva számon kérő, vádló és ostorozó. Legújabb verseskötetének /Erőss Attila: Remények bölcsője, álmok temetője, Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ java termésére is a tetemrehívás jellemző. - Láng Gusztáv irodalomtörténész szerint a transzilvanizmus fő kifejezési területe a lírai költészet volt. Erőss Attila sorsközösségből sarjadó költői jeremiádjai, féltő pörölései olyan művészi állásfoglalásba sűrűsödnek, amely nemcsak az országhatárokig terjed, hanem - az európai humánum szelleméhez igazodva - a Kárpát-medence egész magyarságát érinti. /Aniszi Kálmán: A sorsköltészet felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

A magyar királyok egyházpolitikája a XVI. századig címmel Fekete János, a székelykeresztúri Unitárius Kollégium igazgatója tart előadást ápr. 16-án Kolozsváron, a Dávid Ferenc Egylet felolvasó ülésén. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./