Széttépni a társadalmi szerződéseket
A román társadalom néhány éve ébredezik és eljutott arra a gondolatra, hogy szét kell tépnie azt az íratlan társadalmi szerződést, melynek értelmében a többséget valamiféle adózó igásállatnak tekintik, akiket néhány kiválasztottnak kell féken és félelemben tartania. A közpénzt elköltő „elit” között ott találjuk a politikusokat, az egyenruhásokat, a csuhásokat vagy éppen az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségviselőit, akik úgy gondolják, hogy mindannyian a törvény fölött lebegnek.
Nem új keletű történet ez Romániában, így működik ez már néhány évszázada. Ezt legjobban Pimen, Szucsáva ortodox érseke fogalmazta meg tömören 2002-ben, amikor a bíróság előtt egy restituciós tárgyalás keretében azt mondta, őt nem érdekli, hogy ki milyen jogállamiságot játszadozik. Ő igényt tart arra a 166 ezer hektárnyi erdőre, amit egyháza állítólag III. István (Ştefan cel Mare) idejében szerzett 1503-ban. Nem vicc: az érsek ügyvédje bizonyítékul felolvasta a középkori román vajda kancelláriája által kiállított okmányt, kiemelve, hogy az írás egy átkot is tartalmaz, miszerint az Isten megveri azokat, akik ezt az adományt megkérdőjelezik.
A történet jól mutatja a román ortodox egyház vezetőinek a mentalitását, hogy nekik semmit nem kell bizonyítani, ők alanyi jogon állnak a törvények fölött. De nemcsak ők, hanem a romániai politikai elit is ugyanezt gondolja magáról.
Az emlegetett társadalmi szerződést a többségi román társadalom akkor tépte szét, amikor végre elkezdett működni a mára elhíresült korrupcióellenes ügyészség, a DNA. Ma már nevetségesnek tűnik, hogy kik bábáskodtak elődje, a PNA létrehozásánál: Adrian Năstase volt miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea. Az újdonsült intézménnyel történő kapcsolattartást a Baksis Miki néven elhíresült Şerban Mihăilescu biztosította, aki a kormányfőtitkárság vezetőjeként igyekezett figyelemmel követni az új intézmény mozgását. Cozmin Guşă, a PSD 32 éves főtitkára még úgy emlékezett a ma rettegett intézmény megalakítására, mint egy karneválra: elvtársak, mindent meg kell tennünk, hogy integrálódjunk az Európai Unióba, vagyis játsszuk el azt, hogy itt jogállam van! Persze, hogy mímelték a jogállamot, hiszen öt évvel korábban Adrian Năstase, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea, a PDSR akkori vezetői testületileg kivonultak a főügyészség elé tiltakozni Gabriel Bivolaru megvádolása ellen, aki csekély 50 millió lej közpénzt lopott el. De ekkor már késő volt, a korrupciót vadászó intézmény önjáró lett, és maga alá temette az őt létrehozó politikusokat is, akik változatlanul úgy gondolják, hogy ha bizonyos szintre eljutottál, nem kell elszámolnod senkinek, az ellopott közpénzekhez pedig az adófizetőknek semmi közük.
Az elúszott költségvetési pénzek pedig számtalan lyukat, hiányt hagynak maguk mögött. Olyan sokat, hogy nehéz felsorolni azokat a teljesség igényével. Európai kuriózum, hogy adólejeinkből ma már senkinek nem jár ingyenes fogászati kezelés. De nem csak fogaink fogynak rohamosan, hanem hasonló ütemben fogyatkozik, roskadozik a teljes egészségügyi ellátás külföldre távozó orvosainkkal és egészségügyi középkádereinkkel egyaránt. A módszeresen szétvert oktatás szintén egy jelenség e sorban, amelyik a hiányzó költségvetési pénzek miatt került padlóra. Vagy mondhatjuk annak a 3–4 millió hatvan év feletti, a létminimum határán tengődő földművesnek a sorsát is, akik számára a kormány új szerepkört, az adófizetői státust találta ki. Az adófizető szeme láttára megy tönkre az egészségügy, az oktatás és a falu egyaránt.
Való igaz: aki dolgozni akar, az még Romániában is talál munkát, ehhez azonban leggyakrabban költözni kell, ami a magyarság felmorzsolódását gyorsítja, és múló emlékké teszi ittlétünket. Falvaink rohamos pusztulása ma már egyértelmű jelenség, a szegénységből és kilátástalanságból menekülő magyarjaink azonban városon éppen úgy járnak, mint az évtizedekkel korábban oda betelepített moldvaiak és havasalföldiek: a közösségéből kiszakított embernek nincs hová hazamennie.
Ez lenne az a néhány érv, amiért nekünk, magyaroknak is szét kell tépnünk minden korábbi társadalmi szerződést, és el kell felejtenünk a hallgatólagos megállapodásokat. Kérjünk új ajánlatot a készülődő magyar érdekképviselettől. Persze, ha van nekik ilyen.
Willman Walter. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Böjte Csaba alapítványa lett a Lázár-kastély többségi tulajdonosa
Új többségi tulajdonosa van a szárhegyi Lázár-kastélynak: Lipthay Antal a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajándékozta tulajdonrészét. Ezt maga Lipthay Antal jelentette be a csütörtökön kiadott közleményében.
A kastély újranyitásának legnagyobb esélyét abban látja Lipthay Antal, ha a saját, az ingatlan tizenhárom huszonnegyed részét kitevő hányadát Böjte Csaba alapítványára ruházza át. Az öt évszázadon át Lázár grófok tulajdonát képező műemlék-ingatlannak voltak olyan időszakai, amikor Zöld Lajos és a szárhegyi nép segítségével sikerült annyira feljavítani, hogy romba ne dőljön, és olyan is, amikor ezrével fogadta a turistákat. Most zárva van, miután a Hargita Megye Tanácsához tartozó intézmény a további működtetésről nem tudott kiegyezni a tulajdonosokkal. A Lipthay, Berczely és Vormair család alkotta tulajdonosi csoport az ingatlan jövőjével kapcsolatos szándékait nem sikerült egymáshoz közelítse. Mostanáig. A többségi tulajdonrész elajándékozása viszont változtathat a Berczely család és Vormair István elképzelésein is.
„Számomra Böjte Csaba testvér óriási reményforrás és hozzátett érték, amely csak erősíteni tudja a szárhegyi Lázár-kastély minőségét és erejét, ami jót hoz a Szárhegy lakosságának is. A XVII. században az elődeim hívták a ferenceseket Szárhegyre, adományukkal segítették a kolostor felépítését. Most pedig valódi örömhír az, hogy Csaba testvér, egy ferences szerzetes, akinek az Isten különleges adottságokat adományozott, fellép a kastély jobb sorsáért. A székelyeknek – és főleg azoknak, akik a kastély újjáépítésén Zöld Lajos mellett dolgoztak – az érdekeit képviseli Csaba testvér. Az ő személye tökéletes garancia arra, hogy a szárhegyi Lázár-kastély Erdélyt és a székelyföldi embereket szolgálhassa” – idézi Lipthay szavait a közlemény.
„No comment” – válaszolta az adományozás hírére Apor Csaba, a Berczely család képviselője. Mindössze annyival kívánta megtoldani, hogy a család az ajándékozásról semmiféle hivatalos értesítést nem kapott. „Elajándékozták volna? Én erről nem tudok” – közölte Vormair István, a kastély 1/24-ed részének tulajdonosa. Ő úgy tudja, hogy a közös tulajdonból nem lehet részt elajándékozni a felosztási per lezárásig, illetve a társtulajdonosok megkérdezése nélkül. Arra a kérdésre egyikük sem kívánt válaszolni, hogy miként látják a jövőt.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro

Partiumi Keresztény Egyetem: egy hónap az átszervezésre
Április közepéig kell kidolgoznia a válságban lévő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) a következő tanévre vonatkozó átszerezési tervét – derült ki a csütörtökön Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón.
Pálfi József, a felsőoktatási intézmény új rektora és Fodor Attila szenátusi elnök elmondta, ez volt a kérése a magyarországi kormánytámogatást kezelő kolozsvári Sapientia Alapítványnak.
A korábban beharangozott tanszékösszevonásokról és a kevésbé népszerű szakok megszűnéséről még nincsenek konkrétumok, de az illetékesek garantálják: a chartamódosítást is igénylő reformok nem mennek majd a minőség rovására, a jelenlegi és leendő hallgatóik érdekeit tartják majd szem előtt.
Pálfi József szerint ha elképzelésüket az alapítvány elfogadja, akkor nem kerül majd szóba a PKE beolvasztása a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetembe.
Hozzátette, a beiskolázási tervről a minisztériumot is értesíteniük kell, hogy kormányhatározatban hagyja majd jóvá azt, de mivel a januári terveken utólag is lehet módosítani, nem késtek el az átszervezéssel.
A felelőtlen gazdálkodás miatt mintegy 3,5 millió lejes adósságot felhalmozó egyetem múlt héten megválasztott rektora amúgy kihívásnak tekinti az előttük álló feladatot. Bevallása szerint Fodor Attilával együtt látnak „fantáziát” a helyzetben.
„A válság nem a vég, hanem egy fordulópont, és építkezéshez vezet” – vallja a lelkész, aki szerint most önvizsgálatot tartanak és „termővé metszik” a tanintézetet. Kinevezése legtöbb 30 napon belül, minisztériumi rendelettel válik majd hivatalossá, de mint mondta, ahogyan János Szabolcs lemondása óta megbízott vezetőként végezte a teendőket, úgy a folytatásban is biztosítva lesz az ügyintézés. A gazdasági igazgatói állásra pályázatot hirdettek, a jelentkezéseket a későbbiekben egy szakbizottság bírálja majd el. Addig Molnár Erzsébet közgazdász látja el a tisztséggel járó feladatokat. Pálfi különben úgy érzi, a PKE-nek eddig sem pénzügyi, hanem „morális” problémái voltak, és ha ettől megtisztítják, ismét egyenesbe kerülnek.
A PKE felelőtlen és szabálytalan pénzügyvitelének feltárása okán János Szabolcs rektor, Horváth Gizella rektorhelyettes, Berei Annamária gazdasági igazgató és Balogh Brigitta tudományos titkár lemondott tisztségéről, a Sapientia Alapítvány pedig már tavaly felügyelete alá vonta a tanintézet gazdasági tevékenységének ellenőrzését. A belső vizsgálat továbbra is zajlik.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Székelyhon.ro

Vásárhelyi bírságözön: ismét mellényúltak a rendfenntartók
A 2014-ben megtartott marosvásárhelyi felvonuláshoz hasonlóan a csendőrség ezúttal is megbírságolt egy olyan székelyföldit, aki nem is vett részt a múlt csütörtöki székely szabadság napi tüntetésen.
Amint arról beszámoltunk, az idei marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés videofelvételeinek tanulmányozása után 84 személyt bírságoltak meg a hatóságok, összesen 70 800 lej értékben.
Köztük van a kézdivásárhelyi Szőcs Csongor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) előzetes letartóztatásba helyezett elnökének, Szőcs Zoltánnak a testvére is, aki lapunknak elmondta, csütörtökön kapta meg az 500 lejes bírságról szóló jegyzőkönyvet, amely szerint március 10-én egy be nem jelentett rendezvényen vett részt, ahol az autonómiát népszerűsítette és kiabálásával zavarta a lakókat.
„Nem voltam Marosvásárhelyen, a múlt csütörtökön épp Bukarestben próbáltam meglátogatni a testvéremet – ennek érdekében kérést is nyújtottam be, tehát bizonyítani is tudom, hogy ott voltam –, de még így sem tudok meglepődni a csendőrség lépésén” – mondta el lapunknak a céhes városi fiatalember.
Szőcs Csongor szerint egyértelmű, hogy miután a testvérét letartóztatták, mindent megtesznek majd, hogy őt is ellehetetlenítsék. „Természetesen fellebbezni fogok, és tájékoztatni fogom a túlkapásról Magyarország bukaresti nagykövetségét is” – szögezte le.
Mint ismeretes, testvérét, Szőcs Zoltánt és vármegyés társát, Beke Istvánt azzal gyanúsítják, hogy 2015. december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett felvonuláson házi készítésű robbanószerkezetet akartak működésbe helyezni. „Bár mindketten vizsgálati fogságban vannak, nem csodálkoznék, ha ők is bírságot kapnának a múlt csütörtöki felvonulás miatt" – jegyezte meg Szőcs Csongor.
A Maros megyei csendőrség 2014. március 14-én 3000 lejes bírságról szóló büntető jegyzőkönyvet állított ki a kézdivásárhelyi Vetró-Bodoni András nevére, erőszakra való buzdítás és a közrend veszélyeztetése miatt, a szobrászművész azonban nem volt ott az SZNT szervezte felvonuláson. A csendőrség három hónappal később visszavonta a jegyzőkönyvet.
Gyergyai Csaba. Székelyhon.ro

Kifütyülés egykor és most
A jelenkori történelemhamisítás iskolapéldája az, ahogy a balliberális média a köztudatba sulykolta, hogy 1992. október 23-án Göncz Árpádot a szkinhedek fütyülték ki s fojtották bele a szót.
A valóság ezzel szemben az, hogy Göncz Árpád ekkorra már kimutatta foga fehérjét, ismételten és alkotmánysértő módon akadályozta az állam demokratikus működését (lásd a taxisblokád idején játszott gyászos szerepét valamint azt a tényt, hogy nem írta alá a közmédia vezetőinek, a cseppet sem pártatlan, hanem a baloldal mellett kőkeményen elkötelezett Hankiss Elemérnek és Gombár Csabának a felmentését; e tárgykörben az Alkotmánybíróság is hozott egy elvi döntést, mely meglehetős egyértelműséggel rámutatott, hogy Göncz lépése alkotmánysértő volt) s már tudni lehetett róla, hogy nem semleges államfő, hanem egy pártkatona, aki az ország kormányozhatóságát biztosító MDF-SZDSZ paktumnak köszönhette magas pozícióját. 
Egy nemzetellenes SZDSZ-es vagy MSZP-s politikus, hívják Bauer Tamásnak, Haraszti Miklósnak, Göncz Árpádnak vagy Gyurcsány Ferencnek, egy nemzeti ünnepen, nyilvános fellépésen igencsak kockáztatja, hogy kifütyüljék. 
Pont ez történt. 
Teljesen mellékes, hogy volt a téren tán egy tucat  szkinhed és ők is fütyültek. A balliberális média az ő kiemelésükkel, előtérbe tolásukkal képes volt a világgal és az ország nagy részével elhitetni, hogy a szkinhedek műve volt a kifütyülés. Holott, ha a tömeg nem lett volna Göncz ellen hangolva, akkor esélyük nem lett volna a bőrfejűeknek, mint ahogy 1991. március 15-én sem volt esélye annak a pár anarchistának, aki „Fasiszta geci a kormány” feliratú molinót feszítettek ki, amikor Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnöke, Antall József a mikrofonhoz lépett. Teljesen véletlenül ott álltam tőlük 5 méterre, arra lettem figyelmes, hogy dulakodás van. Hogy miért, azt másnap tudtam meg a Népszabadságból. A felirat nagyjából 5 másodpercet volt a magasban, s a két senkiházi örvendhetett, hogy nem lincselték meg őket.
Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, miután nevét adta az RMDSZ úgynevezett autonómia-statútumához (mely nem Székelyföldről szól, hanem három, 1968-an megrajzolt megyéről, mely a román prefektus számára akár a hadsereg bevetését is lehetővé teszi a helyi lakossággal szemben), miután stratégiai szövetséget kötött két éve azzal a párttal, tételesen az RMDSZ-szel, mellyel szemben létre s mely az idei választásokon e párttal közösen indul, csodálkozik, hogy a Székely Szabadság Napján a tömeg kifütyüli.
S miként az SZDSZ bértollnokai a szkinhedekre kenték a kifütyülést, feledtetni próbálva az elnökük elleni jogos össznépi elégedetlenséget, Bíró Zsolt a Néppártra próbálja fogni önfeladó, a párt létértelmével ellentétes politikájának köszönhető kifütyülését.
Vérlázító, de egyben szánalmas próbálkozás ez.
Persze a gyenge emberek mindig másban keresik a hibát, ahelyett, hogy tükörbe nézzenek és azon gondolkozzanak, hogy ők mit rontottak el.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk

Lemázolták a Nagyszalonta feliratot 
A március 15-i nemzeti ünnep reggelén elszomorító tényre ébredhetett Nagyszalonta lakossága: visszatértek a vészjósló ’90-es évek, amikor is a hajdúvárosban az erős nacionalizmus nem tűrte el a kétnyelvű feliratokat.
Az egyik televíziós társaság szerkesztő-riportere hívta fel a figyelmünk arra a minap, hogy Nagyszalonta nagyváradi közúti bejáratánál a magyar feliratot ismeretlen tettesek lefestették. Valóban, már kedden sokan tapasztalhatták, hogy a 79-es országúton, a Salonta–Nagyszalonta feliratú településjelző tábla, a megyeközpont irányából való behajtónál sűrű fekete festékkel van lemázolva. De annak csupán a magyar, Nagyszalontára vonatkozó része vált a rongálók célpontjává. Egyértelmű, hogy ez az akció egyben támadás a magyar közösség ellen. A település magyar nevének lemázolása a régi vészjósló ’90-es éveket idézi, amikor is a hajdúvárosban az erős nacionalizmus nem tűrte el a kétnyelvű feliratokat. Rendszeres volt a városbejárati táblák magyar feliratainak a lefestése, tönkretétele. Egyre több jel mutat arra, hogy visszatértek azok az idők, amikor egyesek magyarellenes atrocitásokkal kívánják megfélemlíteni a közösségünket.
A megcsúfított Nagyszalonta felirat fekete festékkel elfedve köszöntötte március 15-én reggel a nemzeti ünnepen a hajdúvárosba látogatót. A világszabadság szellemisége és a „sötét erők” kontrasztja körvonalazódott ki ezen a napon. Délutánra eltávolították, lemosták a mázolmányt, de azok szívéből, akik látták a gyászfestékkel beborított táblát, nem távolíthatták el annak emlékét.
Lesz-e újra összefogás?
A történtekről megkérdeztük Török Lászlót, Nagyszalonta polgármesterét, aki elmondta: elszomorítja, hogy ez megtörténhet Arany János városában. Kijelentette, ez a cselekedet nemcsak minden magyar önérzetébe gázol bele, hanem minden jóérzésű román is elítéli az ilyen „merényletet”.
Az elmúlt évek során rendre a kétnyelvűség, a multikulturális értékek megbecsülése volt az önkormányzat célkitűzése. A hivatal kérvényei sok év óta kétnyelvűek, a város internetes honlapjáról is letölthetőek. A hivatalos eseményeken mindig két nyelven zajlanak a rendezvények.
Ez valóban így van, de úgy tűnik, egyes rosszakarók vissza próbálják venni a magyarok jogait, holott azokat törvények garantálják azokon a helyeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot.
A tábla lefestése mentén egy új információ is napvilágot látott. Nem hivatalos forrásból tudjuk, hogy január hónapban egy személy bepanaszolta a polgármestert a bukaresti Diszkriminációellenes Hatóságnál, mert egy köztisztségviselői állás betöltésénél a jelentkezési feltételekben kérte, hogy a pályázó beszélje a magyar nyelvet. Ugyanakkor az említett köztisztségviselői állás a lakossággal is érintkezik, épp ezért alkalmazandó a korábban említett 20 százalékos törvény.
Elemzők a helyhatósági választással hozzák összefüggésbe a tábla lemázolását. Az támadás az erős nagyszalontai magyar közösség és minden építő gondolkodású román ember ellen, akik eddig mindig összefogtak a kétnyelvűség, a jó értelemben vett európai gondolkodásmód, egyszóval a Salonta–Nagyszalonta ügy mentén. Kérdés, lesz-e újra összefogás?!
Szathmári Erzsébet
erdon.ro. Erdély.ma

Kelemen Hunor: vessenek véget a boszorkányüldözésnek!
Felháborodásának adott hangot az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke amiatt, hogy a román hatóságok képviselői magyar emberek gyülekezéshez és szimbólumhasználathoz való jogát korlátozták március 10-én, a székely szabadság napján Marosvásárhelyen és március 15-én Kolozsváron.
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiltakozik az ellen, hogy Marosvásárhelyen a csendőrség 84 magyar embert bírságolt meg azután, hogy békés, incidensektől mentes szabadságnapi felvonuláson vett részt, mindeközben Kolozsváron a csendőrség olyan illegálisnak nevezett zászló eltávolítását követelte a békésen felvonuló március 15-i tömegből, amely hivatalosan is elfogadott szimbólum Romániában" – áll a Kelemen Hunor által aláírt állásfoglalásban.
Az RMDSZ elnöke szerint a szabadságjogokat sértő intézményi túlkapások folytán még inkább csökken a magyar közösség amúgy is megingott biztonságérzete.
„Nyomatékosan kérjük, hogy Erdély városaiban vessenek véget a magyarság ellen irányuló egyértelmű boszorkányüldözésnek, hiszen evidens, hogy Marosvásárhelyen és Kolozsváron is békésen ünneplő közösségre vetették ki hálójukat a csendőrségi alkalmazottak. Hangsúlyozottan követeljük, hogy a közbiztonság felelősei a közveszélyek elhárításával foglalkozzanak, ne békés embereket bírságoljanak meg, ne az Erdély-zászló vagy székely zászló eltávolítását tekintsék hivatali teendőik kiteljesítésének" – áll a dokumentumban.
Az RMDSZ elnöke mindkét esetben kérte a hatóságokat: indokolják meg az eljárásaikat. Úgy vélte, az alaptalan szankciók kirovása ellentmond a jogállamiság elveinek.
„A romániai magyarság nem olyan országban akar élni, ahol folyamatosan megfélemlítik!" – áll Kelemen Hunor csütörtöki állásfoglalásában.
Ugyancsak csütörtökön az egyik közösségi portálon publikált fényképpel és bejegyzéssel tudatta Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, hogy az Erdély-zászló elleni kolozsvári rendőrségi fellépés elleni tiltakozásul hivatalában kitűzte Erdély zászlaját.
A román csendőrség csütörtökön közleményben tudatta, hogy nyolcvannégy embert bírságoltak meg összesen 70 800 lej (4,95 millió forint) értékben a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés után. A csendőrség szóvivője megerősítette a székely szabadság napja estéjén az MTI-nek adott nyilatkozatát, mely szerint az esemény rendbontás nélkül fejeződött be. Hozzátette: a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé.
A román rendőrség március 15-én igazoltatta, és a zászlók bevonására kötelezte a kolozsvári ünnepi felvonulásnak azokat a résztvevőit, akik Erdély-zászlóval vonultak.
MTI. Erdély.ma

Szőke Domokos ismét alpolgármesterként dolgozhat
Jogerőssé vált a Maros Megyei Törvényszék március 14-i döntése, amely megszüntette a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen elrendelt hatósági felügyeletet. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteken elutasította a vádhatóság fellebbezését.
A jogerős döntés értelmében a volt csíkszeredai polgármester és a hivatali tisztsége gyakorlásától eltiltott alpolgármester ellen elrendelt összes tiltás és korlátozás érvényét veszíti. A legfontosabb változás, hogy Szőke Domokos ismét dolgozhat alpolgármesterként. A két vádlott ugyanakkor elhagyhatja az országot, nem kell megjelenniük hetente többször a rendőrségen és találkozhatnak, beszélhetnek az ügyben korábban tanúként megnevezett személyekkel, akik közül az egyik éppen Antal Attila alpolgármester.
Egyébként nem kis várakozás előzte meg a Marosvásárhelyi Ítélőtábla pénteki döntését, mivel a fellebbviteli bíróság eddig minden alkalommal az előzetes kényszerintézkedés fenntartása mellett döntött, elutasítva a vádlottak és ügyvédjeik által felsorakoztatott érveket.
„Régóta vártuk ezt a döntést, amelyet jogosnak tartok” – válaszolta megkeresésünkre Milu Timoce. A Ráduly védelmét ellátó kolozsvári ügyvédi iroda ügyvédje jogosnak tartja az ítélőtábla döntését. Szerinte épp ideje volt, mert úgy értékeli, azok a cselekmények, amelyekkel vádolják a két személyt, nem indokolják ilyen kényszerintézkedés fenntartását. Az ügyvéd kérdésünkre elmondta, nem lát összefüggést a mostani ítélet, és a per tárgyalásának áthelyezése között, de lényeges, hogy két különböző bíróság, két különböző időpontban értékelte úgy eddig, hogy a hatósági felügyeletre nincs szükség.
Szőke Domokos tőlünk értesült a számára kedvező fordulatról, és nem titkolta, örül a hírnek. Azt mondta, reménykedett ebben, miután kihirdették a Maros Megyei Törvényszék elsőfokú döntését. „Ha hozott valaki egy ilyen döntést tizenegy hónap után, úgy éreztem, van esély arra, hogy ezt az ítélőtábla megerősítse. Tizenegy hónap után ez nagy öröm. Miután lejárt a házi őrizet, örvendtem, hogy kimehettem a kapun, most ugyanúgy örvendek. Mindenképpen szeretném látni a hivatalos értesítést is erről. A hivatalban most át kell néznem, mi történt az elmúlt tizenegy hónapban, ehhez szükségem lesz néhány személyre, ezt hosszas folyamatnak látom” – magyarázta Szőke, aki hétfőtől már dolgozni kezd mint Csíkszereda alpolgármestere. Hozzátette, egyeztetnie kell a hatáskörökről is, hogy alpolgármesterként milyen feladatai lesznek.
Rádulyt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőkét pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. Mindketten 2015. június 22. óta álltak hatósági felügyelet alatt, miután a korábban alkalmazott házi őrizetet erre az enyhébb kényszerintézkedésre módosították.
Kovács Attila. Székelyhon.ro

Jogtiprás és székely méltóság 
A Székely Szabadság Napján mintegy tizenötezer ember rótta le kegyeletét Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emléke előtt, és állt ki Székelyföld területi autonómiája mellett. A Marosvásárhely főterére vonuló közösség felmutatta ezt az akaratot a hazai és a nemzetközi közvéleménynek is. Mindezt tette igazi székely méltósággal, az alkalomnak megfelelő magatartással de határozottan. A rendezvény szervezői mindenben eleget tettek a gyülekezési jogról szóló törvény előírásainak, és polgármesteri hivatalhoz benyújtott előzetes bejelentésnek megfelelően jártak el. 
A rendfenntartó hatóságok egyrészt biztosították a rendezvény helyszínén, majd a felvonulás útvonalán a résztvevők biztonságát törvényes kötelezettségüknek megfelelően, másrészt viszont olyan szükségtelen, zaklató intézkedéseket tettek, amelyek a résztvevők állampolgárai jogait sértették, de súlyosan diszkriminatívak is. 
A rendezvényt követően a készenléti csendőrség közleményt adott ki, amely szerint bírságokkal sújtották a szervezőket és a résztvevőkket, összesen 84 személyt.
A hozzánk eljutott jegyzőkönyvek és a csendőrségi közlemény alapján megállapítjuk, hogy a csendőrség ezen eljárása törvényellenes, súlyosan jogsértő. A törvény értelmében a jegyzőkönyvek kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet ezen büntetések ellen a bírósághoz fordulni. A bírósági keresetnek a büntetés tekintetében felfüggesztő hatálya van, ezért a panaszt feltétlenül be kell nyújtani! Ezért felhívjuk az érintetteket, hogy a megadott határidőn belül forduljanak bírósághoz, illetve, aki a szervezők segítségét igényli, az az elérhetőségét és a jegyzőkönyv beszkennelt változatát küldje el az alábbi email címre: szekelyszabadsagnapj[kukac]gmail.com. 
Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jogtalanul kirótt büntetésekkel szemben minden érintett hatékony jogorvoslattal tudjon élni, ugyanakkor a nyilvánvaló jogtiprás tényét közöljük a Bukarestbe akkreditált nagykövetségekkel és különböző nemzetközi szervezetekkel. 
További lépéseinkről folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt. 
Marosvásárhely, 2016. március 17.
Izsák Balázs
Erdély.ma

Mellőzik vagy helytelenül használják a magyar feliratokat Arad megyében
Nyolc Arad megyei helységben vizsgálták meg a nyelvi jogok alkalmazását – olvasható a központi RMDSZ Tájékoztatóban.
Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának (KAT) döntése értelmében az országos ügyvezető elnökség felmérést végez a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséről. Ennek első részében a helységnévtáblákat, az önkormányzatok és a közintézmények névtábláit, valamint a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézmények feliratozását vizsgálják. Alapul a 2002-es népszámlálás adataira épülő közigazgatási törvényt figyelembe véve dolgoznak, amely szerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség eléri a 20 százalékos arányt, az anyanyelvhasználat szerzett jog. Amennyiben az ezt követő időszakban valamely kisebbség aránya a nyelvhasználati küszöb alá csökken, az említett nyelvi jogok továbbra is érvényben maradnak.
„Észrevételeinket az önkormányzatok tudomására hozzuk, ismertetve a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó előírásokat. Ezzel együtt pedig felhívjuk az intézmények vezetőinek figyelmét a helyes névhasználatra, további dokumentációt kérve a szabálysértések, hiányosságok vagy hibák helyreigazításáról” – nyilatkozta Székely István, a KAT elnöke.
Az elmúlt hónapokban az ország számos megyéjéből érkeztek helységnévtáblákat, illetve különböző intézmények feliratait rögzítő fotók. Ezen a héten többek között Arad megye településeinek adatai váltak teljessé. Kisvarjason (Kisvarjaspusztán), (Új-) Fazekasvarsándon és Zimándújfaluban csak románul szerepel a helység neve, Ágyán pedig egyáltalán nem található helységnévtábla. Nagyzerénden a településtáblákon és az intézményeken egyaránt helytelenül, i-vel szerepel a település neve. A közintézmények nagy része eleget tesz a jogszabályi előírásoknak, viszont akadnak olyan települések, ahol kifogásolhatók a feliratok. Ilyen például Varsánd és Szinte, ahol az összes önkormányzati intézmény felirata csak románul szerepel (pedig Szintén RMDSZ-es a polgármester – a szerk.), vagy Gyorok, ahol a polgármesteri hivatalon és az óvodán csak románul található meg az intézmény neve. Továbbá Majláthfalván és Nagyzerénden a Művelődési ház felirat rövid ü-vel és ö-vel szerepel, Zimándújfaluban (ahol RMDSZ-es az alpolgármester) a kultúrotthon rövid u-val, a községi könyvtár o-val, a település neve pedig ékezetek nélkül jelenik meg.
Székely István kijelentette: „Ha kell, bírósági úton fogunk érvényt szerezni nyelvi jogainknak. Folyamatban van Románia Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása során megtett vállalásainak monitorizálása, amely alkalmat nyújt számunkra, hogy törekvéseinkhez nemzetközi odafigyelést, támogatást szerezzünk.”
aradihirek.ro. Erdély.ma

Jogtiprások idején
Ha nem sikerült tiltással megakadályozni a székely szabadság napján szervezett felvonulást, büntetésekkel próbálja megfélemlíteni a hatalom azokat, akik az utcán összegyűlve kiáltják világgá elégedetlenségüket, követeléseiket. A kisebbségi kérdést „példaértékűen” rendező Romániában 84 személyre róttak ki több mint 70 ezer lejes bírságot, mert éltek demokratikus állampolgári jogukkal, és szót emeltek az erdélyi magyarság majd száz éve megígért, de soha valóra nem váltott autonómiájáért.
A hivatalos dokumentum szerint a csendőrség szorgoskodott, filmezett, fotózott, rögzítette a történteket, megállapította a kihágást, és most bünteti a kezdeményezőket, amiért „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek” – áll a közleményben, mely egyértelműen a polgármester, prefektus korábbi nyilatkozatait igyekszik megtámogatni. Hiába kötelezte a bíróság Dorin Florea városvezetőt a rendezvény tudomásulvételére, és hiába nyilatkozta maga is, hogy lehet felvonulni, rendbontás nélkül, a március 10-ei esemény előtt pár nappal a kormánybiztos kezdte kongatni a vészharangot, miszerint nem engedélyezett az utcai vonulás. Izsák Balázs SZNT-elnök érvei leperegtek, fölöslegesen magyarázta, hogy a törvény által kért minden előírást betartottak, a hatalomnak mindig igaza van. Ha pedig nincs, akkor bírságokkal nyomatékosítja álláspontját.  A rendfenntartásra kirendelt sok száz rendőrnek, csendőrnek és a nekik segítséget nyújtó titkosszolgálatoknak – ez esetben nyugodtan tevékenykedtek, hisz úgymond Románia egységét veszélyeztető, nemzetbiztonsági szempontból jelentős eseményt figyeltek – legfontosabb feladatuk volt bizonyítékokat kreálni. Felvonulókról, akik énekelnek, követeléseiket kiabálják – így megzavarják a közrendet és csendet –, veszélyes fegyvernek minősíthető zászlókat, táblákat lóbálnak. Nagy munkában lehettek a fiúk, míg a felvételek alapján azonosították a 84 bűnbakot. S lám, idén sem sikerült tökéletesen, ismét jutott bírság olyannak is, aki ott sem volt Marosvásárhelyen.  Ahhoz képest, hogy múlt kedden a hatóságok arról számoltak be: az esemény rendbontás nélkül fejeződött be, jelentős a büntetések mértéke és mennyisége. A csendőrség szóvivője is elismeri, hogy Marosvásárhelyen még soha semmilyen rendezvény kapcsán nem róttak ki ennyi bírságot. Az Európai Unió-tag Romániában 2016-ban nem vonulhat utcára a magyarság jogait követelni. Engedélyt nem adnak, annak hiányában pedig büntetnek a hatóságok. Bármennyire igyekeznek elfogadható köntösbe csomagolni, ez nem egyéb, mint a véleményszabadság és gyülekezési jog súlyos megsértése. Így fogynak-apadnak szinte napról napra jogaink, lehetőségeink. Van, ki megszólaljon értünk, ellenük, vagy megriadtak a büntetéstől a magyarság, a demokrácia, az emberi jogok nagy védelmezői?
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jogvédő lakossági fórum
Március 13-án Nagyváradon kezdődött és március 19-én ér véget az az emberi jogvédő körút, melyet a Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gábor Áron-díjas ügyvezetője és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai, szakértői, médiamunkatársai alkotta küldöttség tett Erdélyben, illetve a Székelyföldön. Szerda este Kézdivásárhelyen jártak. 
Útjuk célja a székely-magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogai érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes román hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése volt. A misszió végén széles körben terjesztendő emberi jogi jelentést és tényfeltáró dokumentumfilmet mutatnak be. Két helyszínen – Marosvásárhelyen és Kézdivásárhelyen – nyilvános lakossági fórumot, illetve több erdélyi településen zártkörű szakmai megbeszélést tartottak jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal. A román titkosszolgálat és a központi román média is figyelemmel kísérte a körutat. Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, a szélsőségesen magyarellenes Egyesült Románia Párt elnöke egyenesen azt kérte a hatóságoktól, hogy Morvai Krisztinát ne engedjék be az országba. Szerda este a Vigadó színháztermében megtartott közel három és fél órás lakossági fórumon mintegy százötvenen vettek részt. A találkozó kezdetén a szervezők hat olyan videofelvételt vetítettek le, amelyeken Morvai Krisztina szólalt fel az Európai Parlamentben a székelység autonómiatörekvései és a „kézdivásárhelyi terroristák” ügyében. „Ceauşescu meghalt, a kommunizmus összeomlott Romániában, de a megfélemlítettség, a kiszolgáltatottság és jogfosztás megmaradt, ezért nekünk, a csonka Magyarországon élőknek kötelességünk feltárni a határon túli testvéreinket ért jogsértéseket” – jelentette ki Morvai Krisztina, aki meglepetésének adott hangot annak kapcsán, hogy tapasztalata szerint több erdélyi nagyvárosban az ott élő magyarok nem élnek a törvény biztosította nyelvi jogainkkal. Gaudi-Nagy Tamás a több európai államban jól működő autonómiaformákra hívta fel a hallgatóság figyelmét, amitől az illető állam sokszínűbb és gazdagabb lett. „A székelységnek joga van szabadon használni nemzeti szimbólumait és anyanyelvét, és ahhoz is joga van, hogy saját sorsáról döntsön” – hangsúlyozta. A Jobbik listáin a korábbi ciklusban országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott Gaudi-Nagy Tamás azzal a javaslattal állt elő, hogy Kézdivásárhelyen is alakítsanak magyar jogászokból álló jogvédő segélyszolgálatot.
A jogászokkal együtt látogatott szülővárosába a jelenleg Los Angelesben élő, emigrációs kérdésekre szakosodott Jánossy Mária ügyvéd is. Arról beszélt, hogy az amerikai városban számos nemzetiség él együtt, mindenik szabadon használhatja zászlaját, az állami hivatalokban is szabadon használhatják anyanyelvüket, és ettől az Amerikai Egyesült Államok nem omlott össze.
Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke székely zászlóval, Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője pedig Székelyföld térképével ajándékozta meg a két jogvédőt. A lakossági fórum második felében Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a hallgatóság kérdéseire válaszolt, majd a jelenlevők közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenességért is
Idegengyűlölő kijelentésekért és etnikai gyűlöletszításért 50 ezer lejes bírságot rótt ki tegnap az Országos Audiovizuális Tanács a B1 hírtelevízióra Radu Banciu műsorvezető sorozatos magyarellenes kijelentései miatt.
A Banciu világa című egyszemélyes műsor készítője a magyarokat az Iszlám Állam terrorszervezethez hasonlította, és olyan kijelentéseket tett, hogy minden magyar Románia ellensége, „velejéig szélsőséges, akárcsak a muzulmánok”, és „egy sem állíthatja közülük, hogy ez nincs a génjeibe kódolva”. A médiahatóság Turos Lorándnak, a testület magyar nemzetiségű tagjának a kezdeményezésére  vizsgálta, miként foglalkoznak a román hírcsatornák és a köztelevízió a terrorizmussal gyanúsított kézdivásárhelyi férfinak az ügyével. A „magyarságot kollektív bűnösként beállító műsorok, napokig tartó uszítás” miatt az RMDSZ is feljelentést tett az audiovizuális tanácsnál.  A testület a legkirívóbb törvénysértést a B1-nél tapasztalta, az Antena 3 hírtelevíziót pedig figyelmeztetésben részesítette valótlan állításokért, bizonyítékok nélküli vádaskodásért. A B1 csatornát Banciu törököket, muzulmánokat sértő kijelentéseiért kétszer is megbüntették már, egyszer 20 ezer, második alkalommal pedig 30 ezer lejre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Márciusi bosszúságok
Rögtön a székely szabadság napja után már közleményben jelezte a csendőrség, hogy bírságolni készül, és nem is tartott sokat, amíg az egyenruhások a tettek mezejére léptek: 84 embert bírságoltak meg a videofelvételek alapján, amihez még hozzáadódik a zászlófaragó atyafi elleni bűnvádi feljelentés. Amikor magyarok ellen irányuló cselekedetekről van szó, már korántsem ilyen buzgók a hatóságok.
Egyes hírforrások szerint olyanok is kaptak most bírságot, akik ott sem voltak a rendezvényen, lehet, valahol gondok vannak a hatósági archívumokban... vagy csak pusztán megszokásból kézbesítettek jegyzőkönyvet ismét régebbi címekre. És minden bizonnyal újabb jogi harcok indulnak a friss bírságok nyomán is, miközben a régiek még le sem zárultak, hiszen például a Székely Nemzeti Tanács elnökére két éve kirótt büntetés ügyében máig sincs jogerős bírósági döntés. Székelyként, úgy tűnik, adót fizetni és hallgatni van jogunk.
Mással szemben messze nem ilyen szigorúak a hatóságok. Minap az adófizetői pénzen már csak alig éltetett közszolgálati televízió egy késő esti adásából derült ki, hogy a fekete márciusi Görgény-völgyi  mozgósítás egyik felelőse nemcsak hogy szabadlábon, hanem ugyanúgy állami állásban van, mint negyedszázada is volt a községházán. Nagy tétet nem lenne érdemes arra tenni, hogy a vádhatóság valaha is kérdőre vonná másmiért, mint egészsége kapcsán. Iskolapélda a kettős mércére.
Adófizetőként – és efelett talán valamikor a többségiek is elgondolkodhatnak – igazán dühítő, hogy ha az állam teljes intézményrendszere legalább annyira jól működne, mint belügyi erőszakszervezetei és a korrupciós ügyekben illetékes vádhatósága is, olyan országunk lehetne, aminek legalább az öreg földrész csodájára járna. Ha ilyen eredményesen tudna ez az állam egészségügyi, közlekedési infrastruktúrát alkotni és fenntartani, reálgazdaságot is segítő beruházásokat eszközölni, a rendszerváltás óta eltelt szűk három évtized alatt talán be is értük volna életszínvonalban a kontinens nyugati felét. Talán az is meglehet, hogy nem polgártársaink milliói keresnék a betevőt olcsó vendégmunkásként a nyugati országokban, hanem itt keresnék a boldogulást más európai államok munkavállalói. Akkor mondhatnánk azt, hogy kezdenek valóra válni az első szabad márciuskor táplált reményeink. Melyek még mindig az álmok birodalmában vannak, és az idén nagyon sokan kellene nagyon okosan eljárjanak ahhoz, hogy a valósággá válás útján ezeknek az álmoknak a megvalósításáért tehessenek egy lépést.
Benedek István. Népújság (Marosvásárhely)

Vessenek véget szabadságjogaink korlátozásának!
Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk, hogy magyar emberek gyülekezéshez és szimbólumhasználathoz való jogát korlátozzák a hatóság képviselői Marosvásárhelyen és Kolozsváron.
A szabadságjogainkat sértő intézményi túlkapások folytán a magyar közösség amúgy is megingott biztonságérzete még inkább csökken.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiltakozik az ellen, hogy Marosvásárhelyen a csendőrség 84 magyar embert bírságolt meg azután, hogy békés, incidensektől mentes szabadságnapi felvonuláson vett részt, mindeközben Kolozsváron a csendőrség olyan "illegálisnak" nevezett zászló eltávolítását követelte a békésen felvonuló március 15-i tömegből, amely hivatalosan is elfogadott szimbólum Romániában.
Nyomatékosan kérjük, hogy Erdély városaiban vessenek véget a magyarság ellen irányuló egyértelmű boszorkányüldözésnek, hiszen evidens, hogy Marosvásárhelyen és Kolozsváron is békésen ünneplő közösségre vetették ki hálójukat a csendőrségi alkalmazottak.
Hangsúlyozottan követeljük, hogy a közbiztonság felelősei a közveszélyek elhárításával foglalkozzanak, ne békés embereket bírságoljanak meg, ne az Erdély- zászló vagy székely zászló eltávolítását tekintsék hivatali teendőik kiteljesítésének.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindkét fent említett esetben kéri a hatósági eljárások pontos indoklását, hiszen az alaptalan szankciók kirovása ellentmond a jogállamiság elveinek.
A romániai magyarság nem olyan országban akar élni, ahol folyamatosan megfélemlítik!
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Népújság (Marosvásárhely)

200 facsemetetét ültettek
Az élni akarás jelképe
Gyümölcsfaültetéssel zárult kedden Vajdahunyadon a helyi magyar közösség március 15-i ünnepsége. Egy nappal korábban, Déván szintén gyümölcsfákat vehettek át az érdeklődők a Magyar ház udvarán. – A gyümölcsfaültetésnek közösségünkben már hagyománya van. Három évvel ezelőtt Böjte Csaba atya kezdeményezésére, Gyümölcsoltó boldogasszony ünnepe alkalmával ültettünk fákat. Azóta az RMDSZ Hunyad megyei, illetve dévai és vajdahunyadi szervezete minden esztendőben fákat ültet műemléképületek, közösségi házaink, templomaink köré. Fenyőket, diófákat ültettünk, a legtöbbet talán a marosillyei Veresbástya kertjében. Idén úgy döntöttünk, Déván 105 facsemetét osztunk ki a helyi magyar gazdák körében, hogy ki-ki kedve szerint gyarapítsa gyümölcsösét. A Nagyenyedről hozott facsemeték (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva) pillanatok alatt elkeltek – számolt be Pogocsán Ferdinánd, dévai RMDSZ elnök. Nem volt kisebb a keletje a gyümölcsfáknak Vajdahunyadon sem, ahol Kofity Zoltán helyi RMDSZ elnök jó példát mutatva, a Magyar ház udvarán el is ültetett 5 facsemetét. A faültetés fontos része kell legyen életünknek. Egyfajta jelképe az egyéni, közösségi élni akarásnak, környezetünk gondozásának és szülőföldünkhöz való ragaszkodásnak, vélték a márciusi faültetés idei kezdeményezői. 
Gáspár-Barra Réka. Nyugati Jelen (Arad)

Bemutatkozott a Várbástya Egyesület
Új temesvári egyesület mutatkozott be szerdán az Új Ezredév Református Központban, amelynek fő célja, kolozsvári mintára, a Temesvári Magyar Napok megszervezése. A temesvári magyar intézményeket, egyházakat, civilszervezeteket és vállalkozókat összefogó Várbástya Egyesület elnöke Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja, az elnökség tagja Gazda István református lelkipásztor, Kása Zsolt és Valdman Kinga (Szórvány Alapítvány), Metz Rita (Tifel Kft).
Tamás Péter, a Várbástya Egyesület létrehozásának kezdeményezője és első elnöke a sajtónak elmondta: a tagok Temesvár Egyesület néven szerették volna bejegyeztetni a civil szervezetet, de a Temesvár Társaság (Societatea Timişoara) már 1990 óta használja ezt a nevet, így futott be végül a második helyezett „Várbástya” név. A Várbástya logója Orosz Sándor alkotása, aki a logó-verseny győztese lett.
Az újonnan alakult Várbástya Egyesület fő célja a Temesvári Magyar Napok megszervezése, a rendezvénysorozatra idén szeptember 31. – október 2. között kerül sor a temesvári Jenő herceg (Szabadság) téren. A koncertek, táncbemutatók, folklórműsorok, színházi előadások mellett a téren felállítandó faházikókban és sátrakban magyar gasztronómiai különlegességekkel, borkóstolókkal, kézműves termékekkel, a civilszervezetek családi- és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket. A szabadtéri rendezvények mellett a Csiky Gergely Színházban is lesznek előadások, bemutatók. „A Temesvári Magyar Napok nem akar konkurenciát csinálni a Bánsági Magyar Napoknak – mondta Tamás Péter –, a Kolozsvári Magyar Napok mintájára egy minőségi, tartalmas rendezvénysorozatot szeretnénk összehozni, ahol bemutatkozhat a bánsági magyarság (hagyományőrzők, művészek, magyar intézmények, civilszervezetek) és természetesen vendégelőadók is lesznek. A Magyar Napok szervezői, pályázati források mellett, számítanak a magyar vállalkozók támogatására.”
A Temesvári Magyar Napok szabadtéri koncertjei ingyenesek lesznek, a magyar színházban látható előadásokra belépőt kell vásárolni. Szombaton és vasárnap délelőtt színes családi programokkal várják a kisgyerekes szülőket a szervezők. A Magyar Napoknak kétnyelvű web-oldala is lesz. 
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Rekord számú bírságot róttak ki Marosvásárhelyen
A szervezők szerint megfélemlítés zajlik
Nyolcvannégy embert bírságoltak meg összesen 70 800 lej értékben a székely szabadság napja marosvásárhelyi megemlékezés és tüntetés videófelvételeinek a tanulmányozása után – tudatta a marosvásárhelyi csendőrség. Múlt csütörtökön, a székely szabadság napján a szervezők becslése szerint mintegy 15 ezer tüntető követelt Marosvásárhelyen autonómiát Székelyföldnek.
A közlemény szerint 50 embert azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”.
A tájékoztatás szerint a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé. 
A csendőrség közlése alapján 34 embert csendháborításért bírságoltak meg összesen 9800 lej értékben. A csendőrség veszélyes tárgy viselésének a tettenéréseként számolt be közleményében arról az esetről, amikor egy résztvevő a zsebkésével faragta le a zászlórúdja hegyesnek talált végét. A hatóság közölte, hogy az illetőt átadták a rendőrségnek.
Ciprian Căluşer, a csendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta: más hatóságok bevonásával azonosították azokat a felvételeken látható személyeket, akik nevére bírságot állítottak ki. Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Beolvadhat a hunyadi, tordai református egyházmegye
Missziós terv készül a városi gyülekezetek gondjairól
Az egyházmegyei határok átrajzolódását helyezte kilátásba Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke az év első igazgatótanácsi ülésén. Érintette a vallástanárképző gyengélkedését, a református nyomda sikerét, és elmondta, hogy az idei generális vizitációk során az egyházmegyék legnagyobb városait látogatják meg. 
Megszülethet a ludasi egyházmegye
Számbavétel és a napirend elfogadása után Kató Béla püspök elmondta, hogy a közeljövőben valószínűleg átrajzolódnak az egyházmegyei határok – írja Kiss Gábor a reformatus.ro-n. A lélekszám drasztikus csökkenése miatt van erre szükség, várhatóan egyházmegyéket egyesíteni is fognak. A püspök szerint törekedni kell arra, hogy az egyes egyházmegyékben kiegyensúlyozott legyen a lélekszám, hiszen, ha ez nem megfelelő, akkor kisebb egyházmegyékre olyan terheket rónak, amelyeket azok nem tudnak teljesíteni. A módosítások elsősorban a hunyadi és a tordai egyházmegyét érintenék. Az évek óta lelkészhiánnyal is küzdő hunyadit az enyedi egyházmegyéhez csatolnák. Elképzelések szerint a két marosvásárhelyi egyházmegyét egyesítenék, egy részét lecsípnék, és ez a tordaival együtt alkotná majd a ludasi egyházmegyét. A tordai egyházmegye nagyobb gyülekezetei a harasztosi, a tordai, illetve néhány Aranyos menti.
Kató Béla a Protestáns Teológiai Intézetben zajlott rektorválasztásról is beszámolt. Rezi Elek rektori mandátumának lejártával ketten pályáztak a tisztségre, Kolumbán Vilmos docens és Kállay Dezső adjunktus. Bár korábban csak docens vagy professzor lehetett egy intézmény rektora, az új törvények szerint az intézmény bármelyik oktatója elnyerheti ezt a tisztséget. 10-8 arányban a teológia rektorává Kállay Dezsőt választották meg. A püspök szerint a következő időszakban folytatni kell az elkezdett munkát, eddig sikerült akkreditáltatni az alap- és a mesterképzést, a cél az, hogy a doktori képzést is beindítsák az intézetben. Szabadság (Kolozsvár)

Fogadjuk örökbe a 700 éves Kolozsvárt!
Kolozsvár városi rangra emelésének 700. évfordulóján (Károly Róbert 1316. augusztus 19-én kibocsátott oklevelére és az azóta eltelt történelmi időre emlékezve), egyúttal bekapcsolódva a város romló állapotú műemlék épületeinek sorsáért aggódó és a jelenlegi helyzeten javítani akaró intézmények kezdeményezéseibe, a Kolozsvár Társaság két pályázatot ír ki általános és középiskolás diákok, illetve egyetemi hallgatók és fiatal szakemberek számára.
A 6–13 év közötti gyermekek, illetve 14–19 év közötti iskolások bármilyen írott formában (mese, vers, novella, publicisztika, riport, tanulmány) vagy fényképen, rajzban, festményben fejezhetik ki élményeiket (szüleiktől, nagyszüleiktől hallott történeteket, megőrzött dokumentumokat felhasználva) a mai Kolozsvár egy-egy régi épülete vagy utcája kapcsán – leadási határidő 2016. június 10. Szabadság (Kolozsvár)

Amikor a Bánság beüzen Kolozsvárra
Temesvári művészeti körkép
Az új idők új szelei sohasem kímélték a Bánságot. Arad, Temesvár a múlt század elejétől az avantgárd melegágyának számított. Ide mindig is könnyebben tört be az a bizonyos európai fuvallat, hogy aztán nem ritkán valóságos orkánná terebélyesedve fejtse ki hatását a térség művészeti életében.
Leglátványosabban természetszerűleg a vizuális művészetek terén. Csöppet sem véletlen például, hogy a tágabb értelmezésben vett Erdély vonatkozásában premierként éppen itt látott napvilágot Szántó György festő-író szerkesztésében az akkor még éppen csak hogy születőben levő avantgárd törekvéseknek helyet adó és azokat propagáló Periszkóp című irodalmi-művészeti folyóirat. Amely rövid életű volt ugyan, de hatásában annál tartósabb. Szellemisége tovább élt, hiszen valós gyökerekből táplálkozott, s a térség mai napig megtartotta a mindenkori új iránti különleges fogékonyságát.
Ennek nyújtották most látványosan beszédes bizonyítékát a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának tagjai, Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban, immár második alkalommal. Bár eléggé benne kell lennie a korban annak, aki még egyáltalán emlékezhet előző csoportos jelentkezésükre, hiszen azóta jó három évtized is eltelt.
NÉMETH JÚLIA. Szabadság (Kolozsvár)

Ifjúság – Debreceni csokonaisok a kincses városban
Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Úgy döntöttem, hogy nem hagyom tovább halványulni az emlékeket, igaz, bennem, szerencsére nehezen kopnak. Visszagondolván arra az együtt töltött négy napra, igazából úgy érzem, csak nagyon kevés az az esemény, amire nem tudok eléggé tisztán visszaemlékezni. És úgy gondolom, hogy ez volt a találkozásban a legcsodásabb dolog. No, de ne szaladjunk annyira előre.
A debreceni csokonaisok megérkezését hosszú készülődés előzte meg, mind az ő, mind a mi részünkről. Pócsai Sándor tanár úr több megbeszélést is tartott, hogy szombat–vasárnap mi a program, hogy csütörtökön, hol és miként várjuk őket. A szokásos dolgok történtek, mégis volt bennük egy kis szokatlanság. Számomra ez volt az első cserekapcsolat magyarországi diákokkal, és hihetelenül vártam, hogy megismerjek mindenkit. (Sajnos kellőképpen nem sikerült, de a jó hír az, hogy majdnem mindenkivel fel tudok idézni egy szép közös emléket.) Az érkezés előtt nem sokkal találtunk rá a Halott Pénz Helló lányok című zeneszámra, a fiúkkal sokat énekelgettük, mégsem volt „Sárikának kiszőkülve a haja...”. Szóval mostanság, ha meghallom (és eléggé sokszor hallom) a számot, rögtön Ti, debreceni társaim juttok eszembe. Csütörtökön már alig tudtunk figyelni órákon (ez nem jobban szól, mint az egyáltalán nem tudtunk figyelni órákon?) hiszen már csak órák választottak el minket a találkozástól. Aztán végre az óra délután hármat ütött és kis késéssel be is robogott a régi, ám narancssárga busz, élén Éles Búlcsú tanár úrral. Már a járdáról próbálta mindenki kiszúrni a saját cserediákját. Visszagondolva, úgy gondolom, hogy mindenki hálás (részünkről mindenképp) nagyon elégedett volt azzal a személlyel, akit kapott. Szilvi lett az én cserediákom, és vasárnap, amikor a csoport visszatért Debrecenbe, eléggé nagy űrt éreztem magamban. De tudtam, hogy nem tart sokáig, hiszen már fejben a debreceni utat tervezem, ami legalább ekkora móka lesz, úgy érzem.
Tamás Endre, 11. A. Szabadság (Kolozsvár)

Százezer szavazatra számít az RMDSZ Maros megyei szervezete
Százezer szavazatot gyűjtene a június 5-ei helyhatósági választásokon az RMDSZ Maros megyei szervezete, mintegy tízezerrel többet, mint 2012-ben, és a megyei önkormányzat élére is elnököt állítana.
Brassai Zsombor megyei elnök szerint a merész célkitűzést csak abban az esetben tudja teljesíteni a szervezet, ha megtartva saját szavazóbázisát, azoknak a támogatását is megnyeri, akik négy évvel ezelőtt a Magyar Polgári Pártra voksoltak. Akkor az RMDSZ mintegy 90 ezer szavazatot szerzett, az MPP pedig 10 ezret vitt el.
A közös lista állítása érdekében az RMDSZ továbbra is hajlik a párbeszédre, hangsúlyozta a megyei elnök. A jelen állás szerint úgy tűnik, a polgáriakkal nemsokára egyezség születik, az Erdélyi Magyar Néppárttal viszont elakadt a párbeszéd. „Mivel a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek koalíciójának megkötését, felajánlottuk, hogy az RMDSZ ernyője alatt indítsunk közös listát. Az ajánlat áll és a listák lezárásáig állni fog. Csakhogy az idő is vészesen fogy. Tény, hogy a döntés a kisebb magyar pártok kezében van” – ecsetelte a helyzetet csütörtökön Brassai Zsombor.
Az RMDSZ vezetője beszámolt arról is, hogy szervezete miként látja a megyei önkormányzati lista elméletileg befutónak számító első tizenhárom helyét. Elmondta, a Területi Képviselők Tanácsa döntése értelmében a megyét három részre osztották: a keletiben a történelmi Marosszék – Szováta, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy és környéke – kapott helyet, a nyugatiba Szászrégen, Dicsőszentmárton, Segesvár, Radnót, Marosludas, Nyárádtő, Nagysármás és környékét sorolták be, míg a harmadikat Marosvásárhely alkotja.
A demográfiai mutatók és a korábbi választási eredmények alapján az első kistérséget négy befutóhely illetné, a másodikat és harmadikat három-három. Ugyanakkor a szövetség országos szabályzata szerint a listán a lehetséges bejutók között helyet kapna a szervezet megyei elnöke, valamint a nőszövetség és az ifjúsági szervezet egy-egy jelöltje. Arra a kérdésre, hogy ezek után miként fér meg a 13-as listán az MPP vagy az EMNP esetleges jelöltje, Brassai elmondta: „ezen még lehet változtatni”. Egyelőre arra sincs pontos válasz, ki lenne az RMDSZ megyeelnökjelöltje, bár egyre többet hallani Péter Ferenc szovátai polgármester, illetve Brassai Zsombor nevét. A vidéki jelöléseket a kistérségi szervezetek teszik meg.
Veszélyes lehet Vasile Gliga terve
Veszélyesnek tartja Brassai Zsombor Vasile Gliga szociáldemokrata parlamenti képviselő minapi nyilatkozatát, amelyben a nacionalizmusáról elhíresült szászrégeni vállalkozó-politikus magyarellenes egységre szólítja fel az összes román pártot. „Megértem, hogy az etnikai kártya sokszor hasznosnak bizonyult, de úgy vélem, a kor szelleme meghaladta. Maros megyében nem a magyarok elleni szövetségre van szükség, hanem olyan politikai projektekre és együttműködésre, amely változást idéz elő” – szögezte le Brassai. Vasile Gliga március 10-e után felhívással fordult az összes román párthoz, mondván, hogy csak román–román összefogással lehet elkerülni a magyar veszélyt. A PSD megyei elnöke két évvel ezelőtt azt is kijelentette, hogy Maros megyében bárki lehet prefektus, csak magyar nemzetiségű személy nem.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Hírek és szerzők
Vita alakult ki az elmúlt hetekben annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság kimondta: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem nyomozó szerv, ezért nem jogosult lehallgatásokat folytatni a bűnügyi nyomozások során, ez ugyanis a nyomozást végző ügyészségek hatásköre.
Ez egy jogállamban elvileg evidencia lenne, csakhogy Romániában a hírszerző szolgálatok hagyományosan kiváltságos intézmények – ezt a gyakorlatot szinte maradéktalanul sikerült átmenteni az 1989 előtti időszakból. A rendszerváltás előtt működő politikai rendőrség, a Szekuritáté egykori illetékesei és besúgói amúgy is sikeresen átmentették az ott szerzett kapcsolati és politikai (egyes esetekben anyagi) tőkét, és jelenleg vagy befolyásos üzletemberek, vagy politikusok – vagy mindkettők.
De hogy a hírszerzés ma is mennyire fontos, az is jól jelzi, hogy Klaus Johannis államfő egyik első teendője volt, hogy saját emberét ültesse a SRI élére, ugyanakkor az előző igazgató sem panaszkodhat, hiszen vigaszdíjként washingtoni nagyköveti tisztséggel kárpótolták. A kormány – azt követően, hogy Eduard Hellvig jelenlegi SRI-igazgató siránkozni kezdett, miszerint az Ab döntése nyomán immár a nemzetbiztonsági ügyekben sem nyomozhatnak, holott erről szó sincs – azonnal reagált: sürgősségi rendeletben rögzítették, hogy lehallgatni csak az ügyészeknek szabad, de a SRI nyomozhat a nemzetbiztonsági ügyekben.
Emiatt robbant ki a vita, mivel ezzel egyesek szerint ugyanolyan jogosítványokat kapott, mint a Szekuritáté. Ami talán túlzás – nemzetbiztonsági ügyekben eddig is a SRI volt a fő illetékes. Azt pedig, hogy mi számít nemzetbiztonsági ügynek – például a magyar jogkövetelések, budapesti illetékesek erdélyi látogatásai vagy néhány katonásdit játszó szerencsétlen petárdás poénjai –, eddig is a SRI mondta meg, ha valós veszélyt kellett elhárítani, ha az információ köszönő viszonyban sem volt a valósággal, csak saját legitimitásának megalapozását szolgálta.
Vagyis nem változik semmi: a SRI kiváltságai továbbra sem csorbulnak, legfeljebb kevesebbet lesz szem előtt. Viszont ugyanolyan – ha nem nagyobb – intenzitással leplezi majd le a potenciális terroristákat. Függetlenül attól, hogy léteznek, vagy sem.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Fekete március
Marosvásárhely 1990-es fekete márciusáról – az események közeli követőjeként, olykor aktív résztvevőjeként – sem sok újat mondhatok. Ennek ellenére kötelességemnek érzem minden adódó alkalommal rögzíteni: akkor vált nyilvánvalóvá, hogy az, amit romániai forradalomnak neveznek, egy előre kitervelt forgatókönyv szerint zajlott. A romániai magyarok követeléseinek teljesítése pedig nem állt a „szerzők” szándékában. 
A diktátor házaspár karácsonyi ajándékként tálalt agyonlövetése után alig két hónappal, veszélyben érezve kiváltságaikat, előjogaikat, a román sovénnacionalisták heves ellentámadásba lendültek. Az események hátterében ott volt a kezdeti elbizonytalanodása után magához tért, intenzíven dolgozó Szekuritáte. Az ideiglenesen háttérbe vonult titkosszolgálati erők átszervezésének, törvényesítésének igazolásaként szükség volt az etnikai konfliktusra. A két szándék találkozása szülte – a szászrégeni és szatmárnémeti főpróba után – Marosvásárhely fekete márciusát, a magyarellenes pogromot.
Huszonhat esztendő telt el azóta, hogy március 19-én a félrevezetett, leitatott fejszés-dorongos Görgény-völgyi román parasztok rátörtek a városra. Az RMDSZ székházának megostromlása, felgyújtása, a Sütő András elleni gyilkossági kísérlet után a „szövetség” helyi vezetői gyakorlatilag „illegalitásba” vonultak, irányítás nélkül hagyták a vásárhelyi magyarságot. Másnap, az előző napon átélt borzalmak miatt, a város főterén tüntető-tiltakozó magyar tömeg előbb a maga erejére szorítkozva, majd a környékbeli falvak lakosságának és a helyi cigányságnak a segítségével visszaverte a vasvillákkal, fejszékkel, dorongokkal felfegyverkezett román agresszorok újabb támadását. 
Az utcán nyertünk, később, a tárgyalóasztalok mellett viszont veszítettünk. Ezt követően, a román hatóságok megtorló intézkedéseitől, a szélsőséges nacionalisták bosszújától tartva, vásárhelyiek ezrei hagyták el az országot. Hiányuk ma érződik a leginkább, s nem csak Vásárhelyen. Azóta is hiába várjuk a történtek kivizsgálását, a bűnösök – szervezők és végrehajtók – megnevezését és felelősségre vonását.
Szentgyörgyi László. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A magyarság állami elnyomása
Egyediek és megismételhetetlenek vagyunk 
Egymást érve jönnek a magyarellenes állami intézkedések, amelyek Tőkés László kitüntetésének visszavonásával folytatódtak a korábbi afférok (Mezei, Ráduly, Antal, Bekéék letartóztatása) után: a csendőrség 84 személyt bírságolt meg a székely szabadság napján való részvételért. Az sem kifejezetten magyarbarát gesztus, hogy március 15-én Kolozsváron belekötöttek az Erdély-zászlóba.
A csendőrség marosvásárhelyi mobil egysége közleményben tudatta csütörtökön, hogy a székely szabadság napján zajlott megemlékezés és tüntetés videofelvételeinek tanulmányozása után 84 személyt bírságoltak meg összesen 70 800 lej értékben. 
Bírság 84 személynek
A közlemény szerint 50 résztvevőt azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej értékben, mert „be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedeteket tapasztaltak”.
A csendőrség tájékoztatása szerint 34 személyt csendháborításért büntettek összesen 9800 lej értékben. Ciprian Călușer, a csendőrség szóvivője szerint a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre, a prefektusi hivatal elé. Arra a kérdésre, hogy március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen és december elsején, a román nemzeti ünnepen is hasonlóképpen járnak-e el, a szóvivő kijelentette, nem hasonlíthatók össze ezek az események a székely szabadság napjával.
Izsák Balázs elmondta, a csendőrség vezetőivel való egyeztetések egyikén személyesen adta át a csendőrség parancsnokának a városházán bejelentett forgatókönyvet és a bírósági határozatot, amely a bejelentés tudomásul vételére kötelezi a polgármestert. Hozzátette, mindezt a csendőrséggel folytatott megbeszélés jegyzőkönyvében is rögzítették. László György, az SZNT jegyzője az MTI-nek elmondta, egyértelmű megfélemlítési akciónak tartja a bírságot, amelyet maga is peres úton készül kifogásolni: „Így próbálják befogni a szájunkat!” – magyarázta.
A megbírságoltak között szerepel a bélafalvi Boldizsár Béla is, akire 500 lejes büntetést sóztak, amiért – a tanú által alá sem írt jegyzőkönyv szerint – „hangoskodott”. Lapunknak elmondta, nemcsak megfellebbezi a bírságot, hanem zaklatásért be is pereli a marosvásárhelyi csendőrséget. (Mi több, olyanokra is bírságot róttak ki, akik jelen sem voltak Marosvásárhelyen. Lásd írásunkat a 2. oldalon.)
Tiltakozások: Sabin Gherman, RMDSZ
Már beszámoltunk arról, Kolozsváron civil ruhás rendőrök akadályozták meg, hogy a március 15-ei ünnepi felvonuláson többen Erdély zászlójával vonuljanak. Az esetről felháborodottan beszélt Sabin Gherman autonomista a tévéműsorában, szerinte a csendőrök csak végrehajtják, amit fent kigondolnak, a román nacionalizmus és magyarellenesség legfentebbről, az országot vezető SRI felől fúj.
Állásfoglalásban ítélte el a tömeges megbírságolást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is. „Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartjuk, hogy magyar emberek gyülekezéshez és szimbólumhasználathoz való jogát korlátozzák a hatóság képviselői Marosvásárhelyen és Kolozsváron. A szabadságjogainkat sértő intézményi túlkapások folytán a magyar közösség amúgy is megingott biztonságérzete még inkább csökken” – áll a szövetségi elnök által aláírt állásfoglalásban. 
Az RMDSZ mindkét fent említett esetben kéri a hatósági eljárások pontos indoklását, hiszen az alaptalan szankciók kirovása ellentmond a jogállamiság elveinek. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kelemen Hunor: Marosvásárhely fekete márciusa kötelez
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fontosnak tartja azt, hogy az igazság kiderüljön 1990 fekete márciusáról, hiszen erre a történelmi igazságra kell alapozni a magyarok és románok közötti tartós etnikai békét – írja a 26 évvel ezelőtti marosvásárhelyi eseményekről emlékező pénteki állásfoglalásában Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke felidézi, hogy 26 évvel ezelőtt a magyarság jogos kiállása vezetett etnikai összecsapásokhoz a városban.  Sütő András írónak, az RMDSZ Maros megyei elnökének felhívására százezer magyar ember válaszolt példátlan szolidaritással: Marosvásárhely utcáin gyertyával és könyvvel követelte a békésen felvonuló tömeg az önálló magyar iskolahálózatot, a magyar nyelv szabad használatát és jogvédelmet a romániai magyar közösségnek.
Kelemen Hunor szerint 1990 februárjának és márciusának követeléseiről egy 2016 márciusában készített leltár után kijelenthető: az önálló magyar iskolahálózat javarészt kiépült, bár Besztercén és Dicsőszentmártonban akadozik a magyar iskola létrehozása, a tanügyi törvényt pedig nem alkalmazzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Törvény szabályozza a kisebbségek szabad nyelvhasználati jogát is, azonban ezt az utóbbi években egyre-másra igyekeznek korlátozni intézményi szinten. Az RMDSZ benyújtotta a parlamentbe a kisebbségi törvénytervezetet, amellyel azonban 2005 óta adós a romániai törvénykezés.
„Bőven van még teendőnk a magyar közösség jogbiztonsága megteremtésének terén és ebben még az sem tántoríthat el bennünket, hogy az 1990-es években tapasztaltakhoz hasonló ellenállásba ütközünk, hogy gyakorta a jogállamiságot számon kérve ingereljük a többségi politikumot. De nem engedhetünk az akkori követelésekből” – állapítja meg az RMDSZ elnöke.
A politikus szerint Marosvásárhely magas vérdíjat fizetett azért, hogy a romániai magyar közösség jogköveteléseinek súlyuk legyen az országos politikában. „Marosvásárhely hőseinek tartozunk azzal, hogy az akkor megfogalmazott közösségi célok mellett továbbra is konokul kiálljunk, ezredszer is megvédjük azt, ami a miénk. Marosvásárhelynek azonban legfőképpen az igazsággal, az akkori történések feltárásával, hiteles vizsgálatával tartozik a hazai igazságszolgáltatás” – zárul a közlemény. maszol.ro

Sófalvi András: Udvarhelyszék településtörténete a középkorban
Előadások Székelyföld településtörténetéről
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya tisztelettel meghívja az Előadások Székelyföld településtörténetéről című sorozat harmadik előadására, melynek címe: Udvarhelyszék településtörténete a középkorban 
Előadó: Sófalvi András (régész, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) 
Az előadó az utóbbi évtizedek régészeti eredményei alapján értelmezi újra mindazt, amit a hajdani Udvarhelyszék településhálózatának és egyházszervezetének kialakulásáról, a vármegyei előzményekről, a székelyek itteni megtelepedésének időpontjáról és körülményeiről eddig tudni véltünk.  Előadás időpontja: 2016. március 21., hétfő 18 óra.
Előadás helyszíne: EME-előadóterem (Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2. sz.) eme.ro

Állami múzeumokat a terrornak
Romániában nem létezik olyan állami múzeum, amely a kommunizmus áldozatainak állít emléket. Viszont sokak szerint kellene. Nem is egy, hanem annyi, ahány nagyobb bv-intézet volt.
Már nem az első ilyen volt: tavaly és tavalyelőtt is megtartotta a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és a Román Disszidensek Elmékét Ápoló Intézet (IICCMER) azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a kommunizmus rémtetteit bemutató romániai múzeumok létrehozását sürgetik, ugyanakkor a korszakot tanulmányozó szakemberek egyeztetnek. Az idei konferencia Nagyváradon volt, pénteken, a várban. A megbeszélések zárt körűek voltak, előadásokat hallgattak meg a témakörről, esettanulmányokat vizsgáltak, ugyanakkor mesterkurzusokon részt vevő egyetemistákat is bevontak a tevékenységekbe.
Az IICCMER a közvélekedéssel ellentétben nem civil szervezet, hanem kormányzati: 2005-ben hozták létre, és a miniszterelnök, valamint a kormány alárendeltségében tevékenykedik. Az általuk szervezett váradi konferencián Radu Preda, a szervezet elnöke elmondta: ”Intézetünk egyik fő célja, hogy múzeumot hozzon létre a kommunizmus bűneinek és áldozatainak, Bukarestben. Ugyanakkor az ország többi fontosabb városában is kellenek emlékhelyek. Most próbálunk egyfajta informális hálózatot létrehozni, azokból, akik benne lennének ebben.” Hozzátette: az összes olyan büntetés-végrehajtó intézet esetében felmerül, hogy ilyen múzeumokat hozzanak létre, ahol politikai foglyokat is őriztek – márpedig sok ilyen volt.
Huszár István váradi alpolgármester és más hivatalosságok köszöntője után láttak hozzá az említett hálózatépítés váradi részéhez. Ötletadók egyébként bőven lesznek, még külföldről is: a megbeszéléseken ugyanis részt vett a nyugati mintára kialakított budapesti Terror Háza múzeum képviselője is.
Romániában még mindig hiányosság tapasztalható a kommunizmussal való elszámolás terén, és a vonatkozó múzeumok léte is megoldatlan. Tavaly ugyan például Temesváron megnyílt A Kommunista Fogyasztó Múzeuma, de az jellegében más. Ovidiu Mihăiță, annak a múzeumnak alétrehozója akkor el is mondta, hogy a múzeumnak nincs politikai vagy ideológiai jellege, pusztán azzal a céllal hozták létre, hogy segítsen visszahozni a feledésből a kommunista kor tárgyait, hangulatát.
Nem új ötlet
Egy egészen más kezdeményezés, de annak is már egy éve, hogy törvénytervezetet terjesztett be a PNL a kommunizmus múzeumának létrehozásáról. A múzeum a bukaresti parlament épületében kapna helyet. A kezdeményezők szerint a múzeum a kommunizmus borzalmait mutatná be, és ezáltal emléket állítanak a korszak áldozatainak. Romániában nem létezik olyan állami múzeum, amely a kommunizmus áldozatainak állít emléket. Máramarosszigeten létezik egy ilyen intézmény, amely civil kezdeményezésre jött létre. A tervezet szerint azért éppen a parlament épületében kapna méltó helyet a múzeum, mert a Pentagon után a világ második legnagyobb építményének számító monstrumot “Európa egyik legkegyetlenebb diktátorának” számító Ceaușescu álmodta meg. A betonkolosszus emberéletek, valamint egy egész nemzet áldozatvállalása árán épült meg – érveltek a kezdeményezők. Romániában nem új keletű egy ilyen múzeum alapításának a gondolata. Már Traian Băsescu volt államfő is javasolta 2006-ban, amikor egy történészek által készített jelentés alapján elítélte a kommunizmust. Az ő két elnöki mandátuma alatt azonban nem valósult meg, ezért tavalyelőtt decemberben Temesváron az 1989-es rendszerváltozás negyed évszázados évfordulója alkalmából  is szorgalmazta az alapítást. A jelenlegi államfő állásfoglalása azt követően született meg, hogy tavaly a parlament elutasított egy erről szóló törvénytervezetet, miután a Ponta-kormány nem támogatta az ötletet.
Szeghalmi Örs. erdon.ro

A gazdaszervezetek bevonásával készül a Földművelésügyi Minisztérium az erdélyi gazdák segítségére
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége bevonásával próbálja feltérképezni a magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM), hogy miképpen segítheti az erdélyi magyar gazdálkodókat - mondta a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Kolozsvárott.
Tóth Katalin elmondta: a januárban bejegyzett Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségével való kapcsolatteremtés céljával jött Kolozsvárra. Hozzátette, hogy különböző erdélyi gazdaszervezetekkel eddig is kapcsolatban állt a minisztérium, az új partnertől azt remélik, hogy integráló szerepet tölt majd be, elvégzi az erdélyi magyar gazdatársadalom felmérését, szintetizálni tudja a gazdálkodók gondjait, és fel tudja állítani a gondok fontossági sorrendjét.
Ezt azért tartotta fontosnak a helyettes államtitkár, mert a Vajdaságnak nyújtott idei több milliárd forintos gazdasági fejlesztési csomag után hamarosan Kárpátaljára, és Erdélyre is sor kerül. Hozzátette, a Vajdaságnak nyújtott támogatások nagyobb része is a mezőgazdasági vállalkozásokat segíti.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége felkészülhet erre az időszakra a helyi kapacitások felmérésével és a programok előkészítésével - jegyezte meg.
"Nincsenek pontos információink a mezőgazdasági vállalkozásokról. Arról, hogy milyen profillal működnek, mekkora földterületet kezelnek, alapanyagot, vagy feldolgozott terméket állítanak elő, mennyire piacképesek, hogy néz ki az akkreditációjuk, képesek-e arra, hogy Románián kívül is megjelenjenek, hogy nagyobb piacokat célozzanak meg" - sorolta Tóth Katalin az MTI-nek azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak.
Csomortányi István, a gazdaszövetség partiumi alelnöke hangsúlyozta, már neki is láttak az erdélyi magyar gazdakataszter összeállításának, amely révén pontos képet alakítanak majd ki a gazdatársadalom helyzetéről. Az alelnök úgy vélte, a kialakuló kataszter lehet a hosszú távú tervezés alapja. MTI