Kiállítás gróf Bánffy Miklósról
A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal, a Nagyváradi Várszövetség, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésében Illúzió és Tükröződés címmel kiállítást szerveznek, amely gróf Bánffy Miklós életét és művészi pályaképét mutatja be.
A kiállítás megnyitóját január 22-én 13 órától tartják meg a váradi várban (A épület, I. emelet). Köszöntőt mond Huszár István váradi alpolgármester, a tárlatot megnyitja Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitja meg. A tárlat ideje alatt megtekinthető Oláh Katalin Griff című dokumentumfilmje. A kiállítás február 28-ig látogatható, hétfőtől péntekig 12-15.30 óra között. A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsa, látványtervező Szebeni-Szabó Róbert. erdon.ro

Élő lapbemutatót is terveznek a Várad szerkesztői
Gazdag évet tudhat maga mögött a Várad kulturális folyóirat, számolt be Szűcs László szerkesztő. Mind a Várad, mind a Biharország 12-12 száma megjelent (utóbbi weboldala már megújult, előbbiének átalakítását szintén tavaszra tervezik), szerveztek Berettyóújfaluban Biharország-esteket és tíz Törzsasztal-estet tartottak. Ezek egyébként idén is folytatódnak, január 15-én, pénteken Györe Balázs a meghívott, február 12-én Térey Jánost, március 5-én Tóth Krisztinát várják a váradi Törzsasztalhoz. Április 15-én Csaplár Vilmos lesz a Törzsasztal vendége, májusban, a Varadinum idején Darvasi László jön a rendezvényre, ugyancsak májusban, 15-én Gács Anna (a Törzsasztal társszervezőjének, a Szépírók Társaságának az elnöke) és Csuhai István, június 10-én pedig Schein Gábor látható-hallható Nagyváradon.
A tavalyi Varadinum alatt Makk Károly estjét, illetve a Szabó T. Annával való találkozást szervezték meg, megrendezték a Könyvmaratont, melyen két saját kiadvánnyal, Fábián Sándor válogatott verseivel, illetve Tóth Ágnes gyermekverseivel jelentkeztek. A Holnapfeszt elmaradását sajnálja, mondta Szűcs László, de idén ismét megszerveznék ezt a fesztivált is. Terveik között szerepel továbbra is a Kinde Annamáriáról elnevezett díj megalapítása, azonban nem szeretnének egy átlagos díjat alapítani.
Élő Várad címmel élő lapszámbemutatóra várják majd a közönséget február 5-én, mondta Tasnádi-Sáhy Péter, a folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője. Mint mondta, beszédes cím ez, hiszen szeretnék élőbbé, mozgalmasabbá tenni a bemutatót, ezért négy szerző, Ozsváth Zsuzsi, Kemenes Henriett, Mátyás Zsolt és Mihók Tamás lesz majd jelen az esten. Velük többek között arról beszélgetnek, mennyire inspiráló (vagy nem) számukra Várad, a „rejtett irodalmi centrum”. A szerkesztő azt is elmondta, szeretnék, ha a helyiek mellett Bihar és Szilágy megyei, illetve Magyarországról Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szerzők is bemutatkozhatnának a lapban.
Frid Noémi Lujza. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Száz fiatalt támogatnak
Kellenek a jó szándékú adakozók is 
Nagy tervekkel vágott neki az idei évnek a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA), és minden reménye megvan arra is, hogy ezek meg is valósuljanak. Bereczki Kingát, az alapítvány alelnökét kérdeztük, mi jót hoz a háromszékieknek az idei év?
Kellenek a jó szándékú adakozók is ahhoz, hogy az adományok szemmel látható módon gyarapodjanak. Tavaly a HKA 265 ezer lejből 251 ezret fordított vissza közösségi célokra.
– Folytatjuk a Székelyföldi Tehetség Alap javára történő gyűjtést különböző rendezvényeken – részletezte Bereczki Kinga. – Eddig 25 ezer lej gyűlt össze, őszig szeretnénk ezt az összeget 100 ezerre feltornászni, és abból a székely megyékben 100 fiatalt támogatni tanulmányi téren.
A csemetekert programját is folytatja a HKA, most az eszközbeszerzéssel és az öntözőberendezés kiépítésével foglalkoznak, tavasszal újabb 3000 magot vetnek el, valamint kiosztanak 1500 őshonos gyümölcsfacsemetét. 
– Fel szeretnénk pörgetni a székelyföldi hagyományos mesterségekről készült DVD-sorozat értékesítését is, és egy újabb játszóteret tervezünk az állomás negyedbe, valamint 12 kosárlabda-pannó felállítását azon városrészekbe, ahonnan a legtöbb lelkes résztvevő szállt be a Tekerj egy jó célért! akciónkba – osztotta meg lapunkkal Bereczki. 
Bodor Tünde. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Készülnek az új kerettantervek
Jó lenne a program, mert erősíti az interdiszciplináris jelleget 
Megjelent az Oktatási Minisztérium honlapján az 5–8. osztályosoknak javasolt kerettantervek három változata, amelyeket január 23-ig online is véleményezni lehet, de az iskoláknak január 21-ig kell megvitatniuk tantestületi tanácskozásokon, kikérve a szülői bizottságok véleményét is, majd eljuttatniuk álláspontjukat a tanfelügyelőségre, az pedig a maga során a minisztériumba.
Az iskolákban már megkezdődött a tantervek közvitája, amelyek újszerű mivoltát a minisztérium abban látja, hogy a számítógépes készségek, az állampolgári jogtudatosság hangsúlyozott fejlesztését, de pályaválasztási, életvezetési és gazdasági-vállalkozói alapismeretek oktatását teszi lehetővé.
A három változat közös vonása, hogy a románórák számát eggyel csökkentené, heti 5-ről 4-re, a latin órát kivenné a programból. Egyébként van olyan variáns, amely a humán tantárgyak, másik pedig a természettudományos szemléletet erősítené, például a fizika és kémia már ötödikben való tanításával. Az opcionális tanárgyak megválasztásával elviekben szabadsága is lenne egy-egy iskolának a maga értékrendje szerint alakítani az órarendet, de nem hangzik túl jól, ha nyolcadikban a heti egy óra alapvető fontosságú testnevelésen kívül – ami rendkívül kevés – a másodikat már csak ide lehetne beiktatni.
Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatónője véleményét kértük az új kerettantervekkel kapcsolatban, amelyeknek – a fentiek mellett – mégis legfőbb hiányosságuk, hogy az anyanyelv oktatását és a magyarság történelmét mint plusz terhelést (óraszámot) teljességgel mellőzik. De nemcsak ez az egyetlen bibircsók a szép teórián.
– Zavar, hogy az egyik változat a rajzot, illetve zenét veszi ki a programból 5.-ben és 8.-ban, holott egyik a finommotorikus képességeket fejleszti, de mindkettő a kreativitást, ami fokozottan fontos (lenne) – húzta alá az igazgatónő. – Jó lenne a program, mert erősíti az interdiszciplináris jelleget, de egészében véve kompetenciát mérne, miközben a tantárgyak, a tankönyvek zöme lexikális tudással tömi a diákok fejét. 
A magyar nyelvű oktatásban azonban a tankönyvek krónikus hiánya a legnagyobb probléma, illetve a román tankönyvek jellege, főleg 7. és 8. osztályban és tovább a középiskolában, amelyek teljesen azonosak a román anyanyelvűeknek írottakkal, és ez nagy hátrányba hozza a magyar tanulókat. 
– Még ennél is súlyosabb, hogy a költségvetési keretet, a tanárok fizetésalapját ehhez az elméleti tantervhez szabják, így a székely megyékben, ahol főleg a falvakon kis létszámú osztályok vannak, a kért kötelező leépítések a nagy iskolákat fogják elsősorba sújtani. Nem lesznek csoportbontások az idegennyelv-csoportokban, nem lehet a szakköröket vezető tanárokat megfizetni – sorolta a hiányosságokat Kondor Ágota.
A 15 év után megújítandó kerettanterveket bárki megtalálja és véleményezheti az Oktatási Minisztérium www.edu.ro honlapján egy kérdőívet kitöltve. A három változat valamelyike a 2017/2018-as tanévben lépne érvénybe.  
Bodor Tünde. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A változás szükségességéről
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az erdélyi magyar politikai osztály alkalmatlannak bizonyult feladata ellátására. Magyarán megbukott. 
Mire alapozom állításomat? Arra, hogy egyetlen, az erdélyi magyar nemzeti közösség számára létfontosságú területen sem volt képes eredményt elérni. A magyarok által lakott területek, különösen Székelyföld gazdasági felzárkóztatására, az oktatásra – az óvodától az egyetemig terjedő magyar nyelvű állami oktatási rendszerre –, s mind közül a legfontosabbra: az autonómiára gondolok elsősorban. A felsorolt területeken ott állunk, mint 1989-ben. Azaz sehol. Annak ellenére, hogy az RMDSZ bő másfél évtizeden keresztül kormányból, vagy kormányközeli pozícióból politizált. 
Vitathatatlan tény: az erdélyi magyar politikum bűnös módon képtelen volt felismerni az összefogás, az együttműködés fontosságát. Elsősorban azt, hogy olyan stratégiai célért, mint az autonómia csak egységes fellépéssel lehet a siker reményében fellépni. Pedig mindez még a politikától távol álló gyalogmagyarok számára is egyértelmű. Ha egy kicsit is odafigyeltek volna a választópolgárok véleményére, ezt tudniuk kellett volna.
Az internet korában előszeretettel hivatkoznak a választópolgárok, a nép akaratára. A politika nem kívánságműsor, a választópolgárnak, azaz a „közönségnek” nem mindig azt kell adni, amit kér, hanem azt, amire szüksége van. A politikum elsőrendű feladata lenne, hogy felismerje, meddig mehet a választói elvárásoknak való megfelelésben, s mikortól kell az utat mutatnia, a tempót diktálnia.
Mi lenne a megoldás? Újra kellene tervezni az egész erdélyi magyar politikát, alapjaiból megújítani a politikai felépítményt. Mert ezt a mostanit felesleges idő- és energia-pocsékolás lenne tatarozgatni. Megvan-e erre az akarat a jelenlegi – bukott – politikai osztályban? Van-e benne erő az önkorlátozásra, a meglévő hatalmi pozíciók önként történő feladására egy új korszak reményében? Egyáltalán képes-e felnőni a feladathoz? Ezek azok a kérdések, amelyekre egyelőre nem ismerjük az egyértelmű választ. 
Szentgyörgyi László. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hetvenhárom éve történt
Tisztelgés a doni hősök emléke előtt 
A II. világháború során a Don-kanyarnál és keleti fronton elesett magyar katonákra emlékeztek kedden este Sepsiszentgyörgyön, a belvárosi református templomban.
A Történelmi Vitézi Rend sepsiszéki állománya által szervezett főhajtáson többek között részt vettek a Szilaj és Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Fazakas Péter és dr. Kádár László által vezetett huszárjai, Kulcsár-Terza József és Nagy Gábor személyében pedig az MPP megyei és megyeszékhelyi elnöksége is képviseltette magát. 
– Amikor hősökre emlékezünk, általában a csatákban életüket vesztett katonákra gondolunk, ebben az esetben viszont méltán nevezhetjük hősöknek a Donnál 1943. január 12-én elkezdődött orosz offenzíva túlélőit is. Éppen ezért az elesetteken kívül legyen áldott mindazok emlékezete is, akik szenvedő alanyai voltak az akkori borzalmaknak, de átvészelték azokat – fogalmazta meg véleményét Papp Attila református lelkész a megemlékező istentiszteleten. 
A doni katasztrófához vezető eseményeket Nagy Zoltán, a Történelmi Vitézi Rend korhű honvéd egyenruhába öltözött törzskapitánya elevenítette fel. Elmondása szerint, bár a sztálingrádi megtorpanás után a magyar hadvezetés előtt is világossá vált, hogy a németek villámháborús terve kudarcot vallott, Hitler nyomására kellett felállítani és kiküldeni az orosz frontra a II. Magyar Hadsereget. Ennek hatalmas emberveszteséggel járó szétzúzásához, az elavult fegyverzeten kívül, a -30 fokos hideg is hozzájárult, melyet az állománynak nyári öltözetben kellett elviselnie.
A rendezvény a templomkertben felállított II. világháborús emlékmű megkoszorúzásával és himnuszaink eléneklésével ért véget.
Bedő Zoltán. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Baróton a Legendáriumról
Még elevenen él Szent László emléke 
A Székelyföldi Legendárium-projekt keretében motorbiciklivel járta végig a székelyudvarhelyi Gyöngyössy János történeti grafikus azokat az erdélyi helyszíneket, településeket, amelyek a majd ezer évvel ezelőtt uralkodott magyar király, I.(Szent) László valamilyen emlékét vagy legendáját őrzik. Az útról film készült, ezt mutatták be kedden este a baróti Tortoma Önképzőkör ez évi első előadásán.
A filmben, a nagyváradi, Szent László által alapított székesegyházból indulva, a narrátor és egyben főszereplő Gyöngyössy János Székelyföldre kalauzolja nézőit, ahol felkeresi azokat a templomokat, melyekben legendás királyunk dicső tetteit freskók vagy freskótöredékek őrzik ma is. Aztán a vele kapcsolatos legendák nyomába ered, az 1068-as cserhalmi csata helyszínén is jár (a Beszterce-Naszód megyei Kerlés határában), de azokat a településeket is meglátogatja, melyek nevükben ma is hordozzák az uralkodó emlékét. Még a Maros megyei Disznajóra is eljut: onnan már jól látszik a Kelemen-havasok híres magaslata, az Istenszéke, mely a legenda szerint Szent László kedvenc vadászhelye volt.
– Bár azt tanácsolták, ne készítsünk egy ki tudja hányadik filmet is Szent Lászlóról, mi kíváncsiak voltunk arra, mi maradt meg róla az emberek fejében? A filmből kiderül, hogy nagyon sok minden – fogalmazott Gyöngyössy.
Végül a Legendárium csapatának további terveiről is szót ejtett: céljuk, hogy ne csak idegen földek hőseit, legendáit ismerjék meg a gyermekek vagy akár a felnőttek, van nekünk, székelyeknek is éppen elég belőlük. Ezekről, korszerű technológiával, rajzfilmsorozatot készítenek, és a Legendás várak című könyvük is készülőben.
Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Alájátszunk a nemzetállami törekvéseknek?
Egy erdélyi magyar kisváros önkormányzatában dolgozó ismerősöm meséli, hogy egyre nehezebb egy becsületes, jó szakembert rávenni arra, hogy a közelgő helyhatósági választásokon polgármester-jelölti vagy tanácsosi tisztséget vállaljon. Emiatt maradnak a semmitől vissza nem riadó konjunktúra-lovagok, akik úgy vélik, bármi is történjék, ellavírozhatnak a zavarosban.
Amikor vitatkoznék érveivel, hogy ez mégsincs így, ismerősöm visszakérdez: te nyugodt lélekkel bevonulnál családod mellől a börtönbe, ha a román hatalom éppen úgy gondolja, hogy ott a helyed? És hosszasan sorolja a román törvények buktatóit, azokat a kiskapukat, amelyeket a törvényhozás eleve azért kódolt a jogszabályokba, hogy azok előírásai kétértelműek legyenek, így bárkire rá lehessen fogni a korrupció bélyegét, ha a nemzetállami érdeket kiszolgáló román igazságszolgáltatás éppen így akarja.
Az ilyen és ehhez hasonló érvek távolról sem egyediek. Terjedésüknek az elmúlt években még inkább alájátszott az államhatalom számos intézménye. Az állambiztonsági kockázatnak kikiáltott autonómia közéleti képviselői ellen indított szabályos hajtóvadászat jó példa arra, hogy a magyarság szemében miként lehet hitelteleníteni a román igazságszolgáltatást, egybemosva a közösség jövőjéért kiálló magyar intézmény- és városvezetőket a valóban korrupt magyar politikusokkal. Hiába mossa kezét az igazságszolgáltatás, mert bizonyított bakijai kirívóan igazolják a magyar történészek állításait, miszerint Trianon utáni megalakulása óta Nagy-Románia sosem volt jogállam. A magyarság közösségi jogai elleni hajsza a húszas–harmincas években aprólékosan kidolgozott forgatókönyvek folytonosságára alapszik. Nincs tehát új a nap alatt.
A kérdés csak az, hogy be kell-e dobni a törülközőt? Az inkompetensekre, a hozzá nem értőkre vagy egyszerűen a jogos igényeink iránt érzéketlen román többségre kell bízni településeink irányítását, közösségünk jövőjét?
Bármennyire is kézenfekvő a válasz, azt látom, elég sok erdélyi magyar tanácstalan. Az elmúlt hetekben tucatnyi olyan emberrel beszélgettem, akik Marosvásárhely kapcsán legyintettek: a székely főváros már elveszett, kár a gőzért. Jellemzően a politikai paletta minden oldalán álló személyektől hallottam már ilyen lehangoló megállapítást.
Ha a titkosszolgálatok és egyéb államhatalmi gépezetek műhelyeiben valóban készül magyarellenes stratégia közösségünk térdrekényszerítése céljából, ennek a hangulatnak a felfokozása lehet a céljuk. Nagy kár lenne önszántunkból alájátszani román a nemzetállami törekvésnek.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés László: a romániai magyarság még inkább elégedetlen
Újévköszöntő ünnepélyt tartottak az idén is a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított hagyomány jegyében január 9-én, Nagyváradon. Eredeti célkitűzésének megfelelően a találkozó a váradi és bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit volt hivatott közösségbe vonni.
Ünnepi nyitóbeszédében az est házigazdája, Tőkés László röviden utalt arra, hogy honnan indultunk 1989-ben, felidézte közösségi szintű eredményeinket és teljesületlen óhajainkat. Az elmúlt esztendő főbb sikereinek kiemelése mellett méltatta a szűkebb pátria azon személyiségeit, akik messze vitték jó hírünket, illetve azokat, akik 2015-ben távoztak el az élők sorából. Emlékeztetett rá, hogy a posztkommunista visszarendeződés még mindig kísért Romániában, s ha az ország egész népe joggal elégedetlen a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokkal, akkor a romániai magyar nemzeti közösség még inkább az lehet. Ráadásul kontinensünk nyakába szakadt a migránsválság is, rengeteg a konfliktus, és az Európai Unió is megreformálásra szorul. Jövőt fürkésző felvetései-kérdései között első renden a kihívásokat említette: választások előtt áll az ország, sok a bizonytalanság határokon kívül és belül, erdélyi magyarságunkat sorozatosan megalázó vegzálások érik a főhatalom részéről, nyelvünk és nemzeti szimbólumaink háttérbe szorítása és üldözése egyvégtében önvédelmi harcra késztet minket a szabadság, igazságosság, jogosság és demokrácia jegyében. Karácsony szeretetüzenetét meghallva és magunkévá téve sem lankadhatunk a zászlóbontás és önvédelem terén, hiszen nekünk ugyanúgy ki kell állnunk erdélyi és magyar, mint európai értékeink mellett. „Polgári és hitbeli elkötelezettséggel emeljük magasba és óvjuk a forradalmi magyar és román, a székely és a partiumi, valamint az uniós zászlót” – utalt Tőkés László arra, hogy a parlamenti irodája falán lobogó szimbólumok együttállása jelképezi 2016 valóságát és esélyeit. Folytatni kell a rendszerváltoztatást, ott kell állni a normalitásért küzdő erők mellett, az európai és magyar nemzeti integrációt párhuzamosan kell megvalósítani, fokozva ugyanakkor az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseit. „Mi nem lehetünk sem a meghátrálás, sem a megalkuvás, sem az elvándorlás emberei” – fogalmazott az EP-képviselő.
Az est díszvendége, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke tartalmas és átfogó köszöntőbeszédében a határokon átívelő nemzetegyesítés és együttműködés számos aspektusára is kitért.
Tizenkilencedik alkalommal adták át az újévi fogadás keretében a Közjó Szolgálatában Díjat, amelyet a Szent László Napokat (is) szervező Szent László Egyesületnek ítéltek oda. A szombati ünnepi esemény adott alkalmat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökségének arra, hogy átnyújtsa a 2015-ös évre szóló Kós Károly Díjat, amelyre két kollektívát is méltónak tartott: a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának alkotógárdáját és a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségét. A laudációk elhangzása után Tőkés László nyújtotta át gratulációk és biztató jókívánságok kíséretében a jelképes díjakat Zatykó Gyula főszervezőnek, Moszkovits János rádiószerkesztőnek és Farcádi Botond főszerkesztőnek.
A vasárnapi ünnepélyen zenei intermezzókkal Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, Kiss Adrienn Lívia, a Fölszállott a páva legfiatalabb elődöntőse és Imre Kamilla elsős, az Őszirózsa népdalverseny különdíjasa működött közre. Újévi pohárköszöntőt ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke mondott. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Felmentették tisztségéből az MPP sepsiszentgyörgyi elnökét
Felmentették tisztségéből az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnökét, Bálint Józsefet – közölte kedden a polgári párt országos elnöksége.
Közleményükben nem térnek ki az intézkedés okaira. Csak annyit írnak, hogy az MPP elnöksége tisztújítást rendel el a sepsiszentgyörgyi szervezetnél, ennek előkészítésére és megszervezésére a Kovászna megyei szervezet kapott megbízást.
Köztudott, hogy Bálint József többször is bírálta az MPP vezetőit. Legutóbbi sajtótájékoztatóján arról beszélt: szerinte Biró Zsolték az RMDSZ-el megkötött stratégiai partnerséggel, felhatalmazás nélkül, rossz irányba térítették a pártot. 
Biró Zsolt pártelnök a Maszolnak elmondta, hogy az országos elnökség az MPP alapszabályzata 28-ik paragrafusa első bekezdésének alapján menesztette tisztségéből Bálint Józsefet. "A Magyar Polgári Pártnak nem csak az alapszabályzatával, hanem az értékrendjével is összeegyeztethetetlen volt Bálint József viselkedése" – magyarázta a politikus.
Biró tájékoztatása szerint a volt sepsiszentgyörgyi elnök korábban többször figyelmeztetést és írásbeli megrovást kapott az országos elnökségtől, de ezeket nem vette figyelembe. "A párt belső demokráciájának jegyében eltűrtük a megnyilvánulásait. Ám eljött az ideje, hogy rendet tegyünk a sepsiszentgyörgyi szervezetben, ezért írtuk ki a tisztújítást" – tette hozzá. A politikus emlékeztetett arra is, hogy Bálint József elnöki mandátuma alatt kilencről egyre csökkent a sepsiszentgyörgyi városi tanácsban az MPP-s tanácsosok száma.
Kérdésünkre Biró elmondta: eddigi elnöki mandátuma alatt nem hozott még hasonló döntést az országos elnökség. maszol.ro

A kolozsvári Untold Európa legjobb fesztiválja
Romániai és magyarországi fesztiválok nyerték a három legfontosabb díjat a European Festival Awards hollandiai Groningenben tartott gáláján szerda este. 
A legjobb nagy fesztiválnak járó elismerést a legelőször 2015-ben megrendezett, kolozsvári Untold fesztivál érdemelte ki. A közepes méretű rendezvények versenyében a soproni VOLT Fesztivál lett Európa legjobbja, míg a Sziget a legjobb programkínálat ("Best Line Up" ) kategóriában lett első.
2015 legjobb főműsoridős előadója a tavaly a bonchidai Electric Castle fesztiválon is zenélő The Prodigy, az év fesztiválslágere a Major Lazer Lean On című dala lett.

Wass Albert márpedig nem székely
Idén elmaradt Udvarhelyen Wass Albert 108. születési évfordulójának (január 8.) megünneplése, ugyanis a tavalyi gyertyagyújtás részvevői ellen ügyészségi eljárás indult akkor. Bár az író igencsak kegyvesztett a román állami hatóságok szemében, mégis egymásnak ellentmondó határozatok születnek azok ügyében, akik nyilvánosan próbálnak emléket állítani vagy megemlékezni Wass Albertről. 
A hatósági eljárások hivatkozási alapja a 2002-es 31. sürgősségi kormányrendelet, mely tiltja a béke és emberiesség ellen elkövetett bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását és terjesztését. Wass Albert azért került tiltólistára, mert távollétében egy kolozsvári népbíróság 1946-ban gyilkosságra való felbujtásért elítélte. Az akkori határozat „érdekessége”, hogy az állítólag 1942-ben elkövetett bűnért egy 1945-ben hatályba lépett törvény alapján ítélték el, melyet visszamenőleg alkalmaztak Wass esetében.
Az udvarhelyi gyanúsítottat felmentették
Wass Albert születésének tavalyi 107. évfordulója alkalmából tucatnyian emlékeztek meg gyertyagyújtással a székelyudvarhelyi szoborparkban. A szervezők ellen hivatalból indult ügyészségi eljárás a már említett 31. kormányrendeletre való hivatkozással, hogy állítólag a gyertyagyújtás a béke és emberiesség ellen elkövetett bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását és terjesztését tiltó rendelkezés megszegését jelentette.
Marosi György, az egyik gyanúsított, Incze Dániel Hunor ügyvédje tavaly úgy fogalmazott, hogy a gyertyagyújtás, valamint tizegynéhány ember békés főhajtása még szervezett tiltakozásnak is aligha tekinthető, nemhogy úgynevezett propagandatevékenységnek.
Az Udvarhelyi Híradó az író 108. születési évfordulójának alkalmából megszerezte a tavalyi eset ügyészségi határozatát, melyben a helyi ügyészség egészen „elmés” fordulattal utasította el a vádemelést. Viorel Oace arra hivatkozva vetette el az ügyet, hogy a megemlékezés az udvarhelyi szoborparkban található Vándor székely mellszobra előtt történt, márpedig Wass Albert nem székely, hiszen egy kolozsvári nemesi család sarja. A Wass Albert elleni 1946-os ítéletet is idézi a főügyész, hogy abban nem háborús bűnért, hanem gyilkosságra való felbujtásért ítélték el az írót. 
Elmarasztaló ítélet egy szovátai esetben
A szovátai, 62 éves Tóth Ferencet – aki saját udvarára állított egy Wass Albert-mellszobrot – ugyancsak a 31. kormányrendeletben foglaltak miatt állították bíróság elé, és 2015 novemberben alapfokú ítélet született ellene a segesvári bíróságon. Tízezer lejre büntették ügyfelemet – nyilatkozta az Udvarhelyi Híradónak nagyváradi ügyvédje, Menyhárt Gabriella Éva. Elkobozták a mellszobrot, a Wass Albert nevét tartalmazó márvány névtáblát, a nemzeti színű szalagokat, és a perköltség megtérítését is Tóth Ferencre terhelték. Az alapfokú ítéletet megfellebbezték, a fellebbviteli eljárás első tárgyalására március elején kerül sor.
Marosi György ügyvéd a hasonló esetek kapcsán fogalmazta meg: érthetetlen, hogy miért szolgálnak rá jobban a hatóságok vegzálására a Wass Albertre emlékezők azokhoz képest, akik egy béke és emberiesség ellen elkövetett bűnökért elítélt és kivégzett diktátor, Ceaușescu kultuszát terjesztik. Wass Albert könyvei ráadásul be sincsenek tiltva, erdélyi kiadó gondozásában ma is meg lehet vásárolni.
Jánosi András, Szőke László. Székelyhon.ro

Nem azért távozott Tőkés, mert megsértődött Orbánra
Nem azért távozott idő előtt és nem írta alá a záródokumentumot Tőkés László a Máért ülésén, mert megsértődött Orbán Viktorra – erről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszélt a Hír Tv Magyarország élőben című műsorunkban.
Az európai parlamenti képviselő hozzátette: a Fidesz és az RMDSZ együttműködésének az a kockázata, hogy elárulja a magyar kormány eddigi nemzetpolitikáját.
„Nem tudok róla, hogy Orbán Viktor nemzetpolitikájában fordulat állt volna be, azt viszont hallom, hogy a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes legutóbb is kijelentette, hogy az RMDSZ-szel való összefogás, együttműködés nemzeti parancs” – mondta Tőkés László.
hirtv.hu. Erdély.ma

Kirúgták Bálint Józsefet (Magyar Polgári Párt)
Szűkszavú közleményben tudatta tegnap a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége, hogy január 14-ei hatállyal felmenti sepsiszentgyörgyi elnöki tisztségéből Bálint Józsefet. Indoklás nem szerepel, csupán annyi, hogy a tisztújítással a megyei szervezetet bízzák meg.
Bálint József nem lepődött meg a döntésen, őt személyesen ugyan nem értesítették, újságíróktól kapta a hírt, de amint a Háromszéknek elmondta: aki kicsit is jó emberismerő, felkészülhetett erre a lépésre. Kifejtette, jó érzés volt az MPP sepsiszentgyörgyi elnökének lenni, az emberek bizalma juttatta ebbe a tisztségbe akkor is, amikor kilenc tagjuk volt a helyi tanácsban és akkor is, amikor egyedüli bejutóként csak ő képviselhette a pártot a testületben. Mint fogalmazott, ez a jó érzés az utóbbi időben megkopott, főleg, amióta „olyan súlyos politikusok irányítják a pártot, mint Biró Zsolt”, aki őt bírálja, de Marosvásárhelyen nem sikerült egyetlen embert sem bejuttatniuk sem a helyi, sem a megyei tanácsba.  Bálint József hangsúlyozta, az élet nem áll meg, érték korábban is durva támadások, megbirkózott azzal is, amikor 1989 előtt a Duna-csatornához küldték és azzal is, amikor 2009-ben az RMDSZ román segédlettel le akarta váltani az alpolgármesteri tisztségből, sikerül túltenni majd magát Biró Zsolt lépésén is. Vannak tervei, elképzelései politikai jövőjével kapcsolatban, ám ezekről még korainak tartotta beszélni, következik egy tisztújítás a helyi szervezetben, azután meglátja, mit lép – mondotta.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem figyelnek a kisebbségi oktatásra
Nem tartja elfogadhatónak az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott kerettanterv-tervezeteket Király András államtitkár. Az RMDSZ-es oktatási szakpolitikus szerint a három közül egyik változat sem veszi figyelembe a kisebbségi oktatás problémáit.
A tavaly december 23-án közvitára bocsátott javaslatokhoz január 23-áig várják a pedagógusok, diákok, szülők és civil szervezetek véleményét, ezek alapján készülne el az 5–8. osztályosok új tanterve. Király András felkérte a magyar pedagógusokat: tegyék meg javaslataikat, hogy január 23-án elő tudjanak állni egy alkalmazható alternatívával. (Krónika) MUNKÁBAN NINCS LEVÉLTITOK. Nem jogsértő, ha a munkáltató megfigyeli egy alkalmazott munkahelyi levelezését – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága egy román polgár perében. Egy bukaresti mérnök, Bogdan Bărbulescu azért tett panaszt Strasbourgban, mert a román bíróságok elutasították korábbi munkáltatója ellen indított keresetét, amelyben azt állította, hogy megsértették emberi jogait. Bărbulescu 2004 és 2007 között dolgozott egy magáncégnél, ahol a munkáltató felkérésére egy Yahoo Messenger-fiókot hozott létre az ügyfelekkel való kapcsolattartás céljából. A cég 2007 júliusában arról tájékoztatta, hogy levelezését egy héten keresztül megfigyelték, és mivel kiderült, hogy az internetkapcsolatot magáncélra használja, kirúgták. A strasbourgi bíróság szerint Románia nem sértette meg sem Bărbulescu tisztességes tárgyaláshoz való, sem a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát. Indoklásában a strasbourgi bíróság megállapította: Bărbulescu feladatainak teljesítését munkáltatója csak munkahelyi postafiókja megfigyelésével ellenőrizhette, és jóhiszeműen járt el. (Hotnews)
MÁR DIPLOMÁCIAI ÜGY. A norvég és román nagykövetség is bekapcsolódott a Bodnariu család ügyébe, amelyre Klaus Johannis államfő és Dacian Cioloş kormányfő is odafigyel. Az egész román sajtóban nagy visszhangot kapott ügyben nem közelednek az álláspontok: a Norvégiában élő román-norvég házaspár visszaköveteli gyermekeit, a norvég gyermekjogvédelmi hivatal pedig azt hangsúlyozza, hogy törvényesen járt el, amikor a testi fenyítésben részesülő gyermekeket eltávolította a szülőktől. A közvélemény megoszlik: egyesek szerint egy pofon még nem ok a család szétszakítására, mások úgy vélik, hogy a Norvégiában élőknek az ottani, szigorúbb törvényekhez kell igazodniuk. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szolgálni a világnak (Ökumenikus imahét Sepsiszentgyörgyön)
Mától tíz estén keresztül templomról templomra vándorolnak a sepsiszentgyörgyi református, katolikus, unitárius és evangélikus gyülekezetek, amelyek az „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1 Pt. 2, 9) mottóval szervezett ökumenikus imahéten együtt hallgatják az igét. A kereszténység egyetemes egységét hirdető eseménysorozat alapgondolatát idén a lettországi keresztények választották ki, az imahét bibliai alapvetését lapunk számára Zelenák József evangélikus lelkész, püspökhelyettes magyarázta.
„Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket, akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok.” (Péter 2, 9–10.) Zelenák József kifejtette: „Péter apostol arról beszél, hogy a korai egyház az evangéliummal való találkozást megelőzően nem volt egy nép. De miután meghallották Isten elhívását arról, hogy ők egy kiválasztott nemzetség, és elfogadták Isten Jézusban adott megváltásának erejét, Isten népévé váltak. Ezt a valóságot fejezi ki a keresztség, amely minden keresztyén számára közös, amelyben víztől és Szentlélektől születünk újjá. A keresztségben meghalunk a bűnnek, hogy Krisztussal új életre támadjunk fel. Mindennap folyamatos kihívást jelent, hogy tudatosítsuk magunkban ezt az új, krisztusi identitásunkat.” 
A lelkész szerint „Isten nem érdemeink szerint választott ki minket. Szentté tett minket, de nem abban az értelemben, hogy a keresztyének erényesebbek lennének, mint mások. Azért választott ki minket, hogy betöltsük, beteljesítsük célunkat. Csak annyiban vagyunk szentek, amennyiben elkötelezettek vagyunk Isten szolgálatában, ami azt jelenti, hogy minden embert igyekszünk elérni Isten szeretetével. Királyi papságként élni annyit jelent, hogy szolgálunk a világnak. A keresztyének ebben az elhívatásban élnek, és számos különböző módon tesznek bizonyságot Isten hatalmas dolgairól. Közös krisztusi identitásunk tudata arra hív minket ezen az imahéten is, hogy közösen keressük a válaszokat a minket keresztyénként még mindig megosztó kérdésekre. Arra hívattunk – mint az emmausi tanítványok –, hogy tapasztalatainkat megosszuk, és így felfedezzük, hogy Jézus Krisztus is ott van velünk közös zarándokútunkon.” 
A Gyöngyvirág utcai református templomban kezdődő és jövő vasárnap a belvárosi református templomban végződő imatized estéin (mai s holnapi program lapunk 12. oldalán) a Diakónia Keresztyén Alapítvány és a Gyulafehérvári Caritas helyi kirendeltsége otthoni beteggondozói szolgálata javára gyűjtenek, amelyek idénre nem kaptak állami támogatást, s emiatt súlyos anyagi nehézségeik vannak. Tavaly az imahéten egy sokgyermekes családokat segítő alapítvány számára gyűjtöttek, amelynek bejegyeztetése bürokratikus okok miatt késik, de folyamatban, a rendelkezésre álló pénzt e célra letétbe helyezték – tájékoztatott Zelenák.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A törvények betartását kérelmezik
Műemlék-feliratozás és -védelem
Csütörtök délelőtt sajtótájékoztató keretében a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szervezet elnöke, Kovács Dávid István két olyan beadványt ismertetett, amelyeket egy nappal korábban a marosvásárhelyi bíróság melletti ügyészségen iktattak.
Marosvásárhely polgármestere ellen hivatali visszaélés miatt nyújtott be feljelentést, a műemlék épületek megjelölésének elmulasztása okán. Racz Lucian, az önkormányzat műszaki osztályának igazgatója ellen ugyancsak kötelezettségmulasztás és a Bolyai téri, védettnek nyilvánított övezet rongálásának vádjával indított eljárást a parkot szegélyező faragott terméskövek eltávolítása miatt, melyek a városépítő Bernády György polgármester idejéből származnak.
Amint a civil szervezet képviselője kifejtette, hozzávetőleg háromszáz – a város műemlék jellegének rombolását ellenző – román és magyar lakos támogató aláírása kíséretében nyújtották be az ügyészségre a beadványt.
A beadványban a civil szervezet a Kulturális Minisztérium 2014. évi 2815-ös számú Rendeletére hivatkozik, amelynek előírásai kötelező jellegűvé teszik a műemlék épületek megjelölését, többnyelvű feliratozását. A városi tanács a múlt évi februári ülésén a 9978-as számú határozattal döntést hozott a műemlék épületek feliratozásának elfogadására, az ehhez szükséges 50.000 lejes költségvetési tételt is elkülönítették. Ugyanakkor ígéret hangzott el azon szakigazgatóságok megjelölésére, amelyek azért kellett volna feleljenek, hogy 2015. december 31-ig a municípium műemlék épületeire a többnyelvű feliratok felkerüljenek. A civil szervezet a tavalyi tanácsülésen bemutatta az általuk közadakozásból elkészített és felajánlott ötnyelvű feliratot, és akkor úgy tűnt, az elöljárók rábólintottak a mintapéldányra. A tanácsosokkal való utólagos egyeztetések nyomán ezt háromnyelvűre – román, magyar és angol feliratozásra – csökkentették, és beillesztették a QR-kódot is, amely révén okos-telefonokkal is leolvashatókká váltak volna. Az akkor bemutatott pár soros leírás tartalmazta az utcanevet és házszámot, a műemlék épület típusát, azonosító számát, az építés évét, valamint az építtető nevét és az épület fontosabb történelmi jellemzőit.
Arra a kérdésre, hogy a tanácsosok ellen is irányul-e a beadvány, a civil szervezet képviselője elmondta, miszerint a tanácsosok kezdeményezték, tanácsi határozat született, a végrehajtásért, illetve annak elmulasztásáért azonban a város polgármestere vonható felelősségre. Kérdésre válaszolva elmondta, miszerint a megyeszékhely műemléklistáján száznegyvennyolc épület szerepel.
A Bernády korabeli szegélykövekért
A második beadvány, melyben a köztisztviselőkre vonatkozó hivatali visszaélés a vád, ismeretlen tettes ellen, illetve a polgármesteri hivatal szakosztálya, nevezetesen Racz Lucian mérnök ellen irányul. Amint a civilek képviselője kifejtette, a tavaly augusztustól a megyeszékhelyen zajló nagy útfelújítási lázban a város több, védetté nyilvánított övezetét megrongálták, felmérhetetlen erkölcsi és anyagi kárt okozott a hivatal által foglalkoztatott vállalkozói csoport. A műszaki igazgató válaszlevelében elismerte, miszerint a Bolyai téri ellenőrzéseket követően a civilek észrevétele jogosnak bizonyult, ugyanakkor felszólította az Astor Com Kft. fővállalkozót annak orvoslására. Ennek ellenére a Sáros utca és Gecse Dániel utca közötti tér, illetve a Bolyai parkot övező termésköveket nem helyezték vissza, ellenkezőleg, ismeretlen helyre szállították, és helyükre gyenge minőségű szegélykő került. Amint a Demokratikus Marosvásárhelyért szervezet képviselője jelezte, a 12 millió eurós vissza nem térítendő európai uniós támogatást, melyet a Jeddi utat a megyei sürgősségi kórházzal összekötő út projektje révén hívtak le, ám a kivitelezés meghiúsult, úgy próbálták időben felhasználni útjavításokra, hogy előtanulmány, megalapozott és jóváhagyott építkezési terv nélkül lendültek a nagy átalakításokba, ami semmiképp sem elfogadható, ezért választották a köztisztviselők felelősségrevonásának ezt az útját.
Szer Pálosy Piroska. Népújság (Marosvásárhely)

Tánclépésektől kopik a dévai gyerekek cipője
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2015. március 15-én írta ki a Petőfi Sándor Program ösztöndíjára való jelentkezést. Azon szerencsések közé tartozom, akiket kiválasztott az Államtitkárság és részt vehet a 9 hónapig tartó programban. A program célja, hogy az anyaország és a határon túl élő magyarság kapcsolatát, a diaszpórában élők magyarságtudatát segítse, erősítse. A fő tevékenységem a néptáncoktatás, de bármilyen hagyományőrző, közösségépítő tevékenységet is szívesen folytatok. Fogadó szervezetem a Szent Ferenc Alapítvány lett.
Mielőtt kijöttem Dévára nagyon keveset tudtam a Szent Ferenc Alapítványról. Sőt, azt mondanám, hogy semmit sem. Hallottam róla, de sajnos nem sokkal többet tudtam, mint amit a média sugárzott felém. Nagyon kíváncsian, kérdésekkel tele, félve ültem fel szeptember elsején a vonatra, és indultam el ezen a kilenc hónapig tartó úton. Mostanra sikerült belerázódnom az alapítvány mindennapi életébe, a gyerekek ritmusába. Pár nappal a 2015/2016-os tanév előtt megbeszélést tartottunk az alapítvány vezetőjével. Felvázoltuk egymásnak a terveinknek, lehetőségeinket. Nagyon nyitott és segítőkész volt a közös munkát illetően. A próbákat és a csoportbeosztásokat rám bízta. Tájékoztatott, hogy ugyan volt korábban tánccsoport, de pedagógus hiány miatt sajnos nagyobb fellépésekre, szereplésekre nem került sor. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekek önszántukból iratkozzanak fel a táncpróbákra. A megbeszélést követően beosztottam a próbaidőpontokat és felkerestem minden családot. Korosztály szerint 4 csoportban indult a táncoktatás. 1–2. osztályosok, 3–4. osztályosok, 5–6. osztályosok és a nagyok, akik 8. osztályosoktól a 12. osztályosokig egy csoportba járnak. Minden csoportban a korosztálynak megfelelően folynak a próbák. A fiatalabbaknál mozgásfejlesztéssel, ritmusjátékokkal, gyerekjátékokkal és alap ugrós lépésekkel ismerkedünk. A nagyobbak már tájegységekre lebontva tanulják a táncokat. Az 5–
6. osztályosok Dél-alföldi táncokat tanulnak. Először az ugrós alapjaival kezdtünk ismerkedni, majd azt követte a csárdás. Most nagyon szépen, önállóan tudják a tanult lépéseket egymáshoz kötni, improvizálni. A legnagyobbak moldvai és ugrós lépések tanulásával kezdték a tanévet. A tanult ugrós motívumokból készült is a szüreti mulatságra egy koreográfia A moldvai kötött szerkezete és könnyű lépései segítettek a csoportot összehangolni, alkalmazkodásra sarkalni. Próba elején bemelegítéssel és tréninggel fejlesztem mozgáskoordinációjukat és állóképességüket. Számos fellépésen, műsoron vettek már részt. Rendszeresen fellépnek az alapítvány vendégei, támogatói előtt, de többször szerepelnek a Téglás Gábor Elméleti Líceum műsorain is.
Most járok a program felénél. Nagyon sok tapasztalattal, élménnyel és értékes emberek szeretetével lettem gazdagabb. Jól érzem magam és örülök, hogy én is adhatok valamit ezeknek a gyerekeknek. Hiszem, hogy minden gyermekben ott van valahol mélyen a saját
nemzetiségének gyökere, csak egy kicsit foglalkozni kell vele, hogy elkezdje kibontakoztatni a benne rejlő tehetséget. Később csak terelgetni kell, hogy ágait a helyes irányba növessze.
A  program második felében is több eseményt szeretnék megvalósítani. Terveim között szerepel egy 5 napos tábor a körösbányai kolostorban, ahol a táncolás mellett különböző játékokkal csapatépítő versenyekkel bővítenénk emlékeink tárát. Május 28-án kerül megrendezésre az „Összetartozás napja” című rendezvény, ahol minden csoport bemutatná a tanévben elsajátított táncokat, illetve Magyarországról is hívnánk tánccsoportot. Az új esztendőben a táncolást újult erővel, lelkesen, együtt folytatjuk!
Ciceri Attila. Nyugati Jelen (Arad)

AFCN-gála – magyar szervezetek is esélyesek
Kormányzati szervezeteket és kulturális menedzsereket tüntet ki a Román Kulturális Alap (AFCN) ma este Bukarestben, a Komédia Színház stúdiójában.
A szervezet honlapján közzétett tájékoztatás szerint tíz díjat osztanak ki az első alkalommal megszervezett gálán, céljuk ezáltal is új dinamikát vinni a független kulturális szférába. Irina Cios, az AFCN igazgatója kifejtette: hangsúlyozni szeretnék a művészi alkotás szerepét a kollektív identitás alakításában, a morális és szellemi értékek népszerűsítésében, valamint a holnap társadalmának formálásában betöltött funkciójára is fel kívánják hívni a figyelmet. A Román Kulturális Alap munkatársai héttagú zsűrivel közösen állították össze a jelöltek listáját. Örömmel nyugtázzák a szervezők, hogy több olyan projekt is szerepel a listán, amely tavaly támogatást nyert az AFCN-től. Szabadság (Kolozsvár)

Norvég mintás rendszer
Fontos rögtön az elején leszögezni: semmilyen formában nem vagyok híve az erőszaknak, gyereknevelés terén meg különösen nem.
Persze, egy ilyen egyszerűnek tűnő kijelentés máris megoszthatja a közvéleményt, mert egyáltalán mi minősül ma már erőszaknak? Hadd idézzem erre Vekerdy mestert, bár nem szó szerinti pontossággal, mivel az egyik előadásán hallottam a következőket: természetesen egyáltalán nincs rendben, ha bántjuk a gyereket, de ha szemünk fénye épp kirohan az útra (nyilván tiltásunk és figyelmeztetésünk ellenére), mi pedig berántjuk a közeledő autó elől, majd a megkönnyebbüléstől lekeverünk neki egy frászt, az érthető. Tegyük hozzá: Magyarországon. Romániában. Esetleg. Ugyanezért a cselekményért az északi országok némelyikében nem biztos, hogy megértéssel szembesülnénk, ellenben van rá esély, hogy ránk sütik: többszörösen is veszélyeztettük a gyerek testi épségét.
Mindez természetesen a Bodnariu-eset kapcsán jutott eszembe, amelyről időközben kiderült: csöppet sem egyedi, ráadásul nem is csak a Romániából Norvégiába települt családokat érinti. De kezdjük velük. A Bodnariu-esetről azt tudjuk, hogy a norvég (feleség)–román (férj) házaspártól öt gyermekét vette el a gyermekvédelmi szolgálat, a mára hírhedtté vált Barnevernet. Az okok a mi szemüvegünkön át nézve nevetségesek: a két nagyobbacska lány vallásos dalokat énekelt az iskolában, majd kiderült, hogy otthon rosszalkodásért időnként rácsapnak a fenekükre. Emiatt az öt gyereket (beleértve a három hónapos, anyatejes csecsemőt is) nevelőszülőknél helyezték el, és a hírek szerint beindították az örökbefogadási eljárást is. Amikor az eset napvilágot látott, jelentkezett a szintén Norvégiában élő Nan házaspár, akitől két (7 éves kislány, másfél éves fiúcska) gyermeket vettek el, szintén erőszakra hivatkozva. Ugyanakkor a hatóságok azt is erősen kifogásolták, hogy a szülők az egyik engedélyezett láthatás során karjukba vették, megölelték, puszilgatták a kicsiket. Jobban járt az a brazil anya, akitől arra hivatkozva akarták elvenni hároméves kislányát (ugyancsak a norvég gyermekvédelemről beszélünk), hogy a lányka nem norvég nemzeti ételeket fogyaszt, ráadásul nagyon akaratos. A nő a brazil követségen keresett menedéket gyermekével együtt, és hamarosan mindketten visszatérnek Brazíliába. Két orosz család azonban ugyancsak nem úszta meg: tőlük szintén nevetséges indokokkal vették el gyerekeiket (pl. anyuka kihúzta otthon a gyerek lötyögős tejfogát, a névtelen feljelentő szerint kiverte azt … ).
SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES. Szabadság (Kolozsvár)

Illuzórikus összefogás
Erdélyi magyar választási párt létrehozásának az ötletével rukkolt elő tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
A javaslat szerint a leendő párt a nyáron tartandó önkormányzati, majd az őszi parlamenti választások alatt biztosítana megfelelő keretet a romániai magyar közösség számára a sikeres szerepléshez. Az EMNP elnökének elmondásából ítélve, ez elsősorban a szórványvidékek számára jelentene megoldást, ahol a magyarság megosztottsága, erejének és szavazatainak esetleges szétforgácsolódása miatt veszélybe kerülne a közösség képviselete. Hogy ez mennyire befolyásolhatja a választások eredményét, megtapasztalhattuk a legutóbbi választásokon, ahol az egymással való versengés nyomán bizony több helyen mandátumot veszített a magyarság.
Az egyik legszembetűnőbb példa éppen a Kolozsvárral már-már összenőtt Kisbács község volt, ahol csupán öt szavazaton múlott az, hogy nem lett magyar polgármestere a településnek. Másrészt a terv szerint azokon a településeken – és itt Szilágyi feltételezhetően a Székelyföldre gondolt –, ahol a magyarság többséget alkot, a magyar pártok versenybe szállhatnak, megméretkezhetnek egymással a tisztségekért. Szilágyi a választási koalíció helyett azért javasolja inkább az erdélyi magyar választási párt létrehozását, mivel a koalíciók esetében a választási törvény a magyarság számára olyan választási küszöböt szab meg, amelyet számarányából kifolyólag nem teljesíthet.
Papp Annamária. Szabadság (Kolozsvár)

Kastély Erdélyben – konferencia a Sapientián
A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projekt második konferenciáját ma szervezi meg a PONT Csoport a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai út 4. szám alatti épületében.
A konferencia reggel 10 órakor hivatalos megnyitóval kezdődik; a rendezvényen a PONT Csoport munkatársai kastélyszakértőkkel közösen hat különböző szemszögből vizsgálják az erdélyi kastélyok sorsát (műemlék-helyreállítás, konzerválás, restaurálás, a kastélyok modern kultusza, kastélykertek revitalizációja, kastély és turizmus, vidékfejlesztés, a kastélyok hasznosításának jogi alapkérdései), továbbá bemutatják a 2015. márciusában elkezdődött projekt előrehaladtát. Makay Dorottya az erdélyi kastélyok helyreállításáról tart előadást, Boda Szabolcs a 12. századi kastélyélményről, Kentelky Endre a kastélykertek revitalizációjáról, Ilyés Szabolcs a kastélyok és műemlékek restaurálásának forrásbevonási lehetőségeiről, Veress Emőd a kastélyok hasznosításának jogi alapkérdéseiről, Weisz Attila és Bordás Bea művészettörténészek pedig az erdélyi kastélyok diszkrét bájáról beszélnek. Szabadság (Kolozsvár)

Apróka eszponka
Figyelemgyűrűk
Januárban mindig búsak az öregek. Szemükben könny ül, míg mesélnek. Érdes tenyerükbe fogják kezemet. Megtanultam, ilyenkor hallgatni kell, esetleg bólogatni. Nem vigasztalást vágynak, csak valakire számítanak, akinek elmondhatják bajukat.
A piacon találkoztunk. Szomorúan mesélte, hogy ha a pasztillákra költi parányi nyugdíját, akkor fája nincs, ha melege lenne, akkor szédeleg, mert ingadozik a vérnyomása, s nem jut para a gyógyszerre. Meséli. Érdes, hideg keze kagylóként zárja ujjaimat. Szeméből nem csordul a könny, áll ott berekedve, míg szívem sajog.
Emlékszem, a tavaly a lányáról mesélt, idegenből jövő unokájáról, akit annyira szeret.
Merjem megkérdezni, hogy vajon az idén mi történt?
A könnyekért, hogy csorduljanak már le, azért...
– Jött haza a gyerekeiből vagy az ünnepekkor?
És patakban folyik...
– Jött, egy... – mondja, törli is hófehér, keményített zsebkendőjébe.
Megölelem, búcsúzunk.
Lábam alatt ropog a hó, s olyan hideg szél fúj, s olyan szívesen lennék egy ékszerdoboznyi kávézóban egyik, bármelyik kedves barátnőmmel, kávéznánk, s hétköznapi dolgokról cseverésznénk, míg valamelyikünk nem venne egy nagy levegőt, hogy elmondja baját. Most indulnék, ha tehetném...
– Boldog új esztendőt, tonár nini! – magasodik elém, s a hangja hamarabb tudatja kivoltát, mint amíg a tekintetem felér a szeméig.
– Boldog új esztendőt, Valentin! – mondom!
S már kérdez is, hogy egészséges-e a leányecskám, én jól vagyok-e, voltunk-e otthonjában.
S én mesélek, s látom egyszer, hogy kezét markomban tartom.
– Ki hitte volna kilenc esztendeje, hogy ekkorára nősz! – köszönök el végül, mint mindig...
Ő még egyhelyben, int és mosolyog.
Haladok tovább, már nem is olyan élesen hideg a szél, ami az arcomat simogatja.
(2016. január 10.)
Egy póza
– Jó napot, jól vannak? Egészségesek?
– Jól, köszönöm kérdését, jön egyik nap a másik után, hogy szokott...
– Jól van akkor, még találkozunk.
– A leányecskáját hozta-e, van egy különyös tyúkunk, megmutitnám néki.
– Nem hoztam, beteg, forróságja van, lázas.
– Kell az es, hagyja el!
– Így van! Mennék es, egészséget kendeknek!
– Gyógyuljon a kisleányka, s majd jöjjék bé vele!
– Bétérünk szeredán, ha jól lesz.
– Jó, jó lesz!
– Egy pózát csiálhatok?
– Csiáljál, lelkem, csiáljál....
(2015. december 22.)
MÁTHÉ KRISZTA. Szabadság (Kolozsvár)

Akcióban a „zászlórendőrség” Csíkszeredában
A tavaly egy időre eltűnt, majd ismét kitűzött székely zászlót véglegesen, törvényszéki döntéssel távolíttatná el a Hargita megyei tanács székházáról Dan Tanasă és az általa vezetett a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), amely szerint „az etnikai szeparatizmust” jelképező zászló sérti a közrendet.
A Hargita megyei törvényszékhez tavaly benyújtott keresetben azt kérik, az igazságszolgáltatás kötelezze az alpereseket, hogy távolítsák el a megyeháza tetejéről és a tanácsteremből a „Székely Nemzeti Tanács kék-arany színű, székely zászlóként is ismert lobogóját, amelyet a megye zászlójaként fogadtak el”.
Az ADEC által 2015 augusztusában benyújtott keresetet a Hargita megyei törvényszék bocsátotta rendelkezésünkre. Ebben kitérnek az előzményekre is: tavaly februárban jelezték a megyei tanácsnak, hogy törvénytelen a székely zászlók kitűzése a megyeházán. Erre néhány fotót kaptak, amelyek arról tanúskodtak, hogy a zászlók nincsenek ott, írásos válasz viszont nem érkezett. Mivel a zászlók továbbra is ki voltak tűzve a megyeházán, 2015 áprilisában panaszt tettek a megyei önkormányzat elnökénél, erre válaszként ismét fotókat küldtek nekik. Ezt követte a kereset benyújtása. A perben eddig még nem tartottak tárgyalást.
Az egyesület egyrészt a marosvásárhelyi táblabíróság 2012-ben hozott döntésére hivatkozik, amely hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat 2009-es évi, a megyezászló elfogadásáról szóló határozatát, de utal az 1994. évi 75-ös törvényre és a 2001. évi 1157-es kormányhatározatra is, amelyek előírják, milyen alkalmakkor tűzhető ki az ország, illetve más államok zászlói középületekre. „Ennek a székely zászlónak a kitűzése, amely az etnikai szeparatizmust jelképező zászló, sérti a közrendet és az alkotmányos rendet, mert azt jelképezi, hogy az illető kisebbség egy alkotmányos szempontból nem létező entitáshoz tartozik” – írja a dokumentum.
A megyei önkormányzattól azt kérdeztük, van-e összefüggés a per és a székely zászlónak a megyeházáról tavaly novemberben történt eltávolítása, majd újbóli elfogadása és visszahelyezése között, és ha igen, mi ennek az eredménye a folyamatban levő perrel kapcsolatban. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke ezekre a kérdéseinkre nem válaszolt. Azt is megkérdeztük, mi az álláspontja a megyei tanácsnak az egyesület által megfogalmazott kérésekről, és hogyan értékeli ezt a peres eljárást – erre egy rövid választ kaptunk. „Jogszerűen jártunk és járunk el a törvények betartásával. A zászló a helyén van, és bízom benne, hogy ott is marad” – közölte az elnök.
Kovács Attila. Krónika (Kolozsvár)

Gyermekeknek segít a Juventutti
Ebben az évben is számos tevékenységgel támogatja a rászorulókat a csíkszeredai Juventutti Alapítvány, amelynek legfőbb célja, hogy nehéz szociális helyzetben levő gyerekeken segítsen egészségük megőrzése vagy visszaszerzése érdekében.
A szervezet munkatársai szerdán kötetlen beszélgetés keretében számoltak be a sajtónak arról, hogy februárban a szülőknek szóló előadássorozatot indítanak, ugyanakkor sportegyesületek bevonásával sportesemények, nyílt edzések szervezését is tervezik gyermekeknek.
Az eseményen Balázs Brigitta, az alapítvány tagja hangsúlyozta: tapasztalataik szerint az emberek szívesen segítenek rászoruló társaikon, csak meg kell találni az utat, amely elvezet a jóakarókhoz. A Juventutti decemberben szervezte például a Hagyj egy csokit, vigyél egy mosolyt! elnevezésű akcióját, amelynek keretében üzletekben helyeztek ki dobozokat, ahol a rászoruló gyermekeknek szánt édességet lehetett hagyni.
„Rövid idő alatt gyűlt össze sok édesség. Az emberek nyitottak arra, hogy segítsenek, az utóbbi időben szinte menő dolog segíteni. Aki tud, biztosan segít, ha megtaláljuk, hogyan szólítsuk meg” – fejtette ki Balázs Brigitta. Elmondta: mindig az érintett szociális helyzete alapján dől el, hogy gyűjtéssel vagy más módon támogatnak például műtétet, kezelést – legutóbb egy gyimesközéploki hallássérült kislány operációjára szerveztek kupakgyűjtést.
Péter Beáta. Krónika (Kolozsvár)

Vargyasi „szemek”
Bizonyították hasznosságukat a kamerák 
Tavaly ilyenkor történt, hogy Vargyason falugyűlést kellett összehívni a településen elszaporodó bűncselekmények, tolvajlások miatt: a község vezetősége és a közrendészeti hatóságok úgy döntöttek, térfigyelő kamerákat helyeznek el a településen, hogy azok segítségével „szemmel tarthassák” a bűnözőket.
– Hat térfigyelő kamerát szereltettünk fel, kettő közülük olyan felvételeket is készít, amelyek segítségével az áthaladó gépjárművek rendszámtábláját is le tudjuk olvasni – részletezte Ilkei Ferenc polgármester.
A beruházás nem bizonyult pénzkidobásnak, ugyanis betörőket, verekedőket azonosítottak a felvételek segítségével. Hamar kézre kerítették például azokat a tolvajokat, akik egy éjszaka betörtek az egyik helyi boltba, hiszen a felvételek elárulták a kocsijuk rendszámtábláját, így a nyomozóknak már csak utána kellett nézniük a nyilvántartásban. Mindezek mellett az elöljáró úgy véli, növelniük kellene még a térfigyelő kamerák számát, mert a biztonság, a nyugalom mindennél fontosabb a vargyasiak számára is. 
Böjte Ferenc. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Évértékelő a művelődési háznál
Minden igényt igyekeztek kielégíteni 
Tavaly gazdag kulturális kínálat állt a fürdővárosiak rendelkezésére, és amint azt Czilli Balázs művelődési igazgató hangsúlyozta, idén sem adnák alább.
Tavaly Kovászán több mind száz kulturális rendezvényt tartottak. A helyi színjátszók – a Pokolsár Egyesület színjátszó csoportja, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad – mellett vendégtársulatok is felléptek, a programban egyaránt megtalálhatóak voltak humoros előadások, komolyabb darabok és bábszínház-előadások.
– Annak ellenére, hogy Kovászna kisváros, rengeteg tehetséggel rendelkezik. Itt nemcsak a színjátszókra gondolok, hanem az Akusztik és Hangfoglalás zenekarokra is, továbbá a helyi kórusokra (Pastorala, Tiszta Szív, Magnificat, Hozsánna, Schola Patrona Hungarorum), amelyek több ízben sikeres koncertet adtak a nagyközönségnek. Mindezek mellett a képzőművészeti kiállítások, valamint könyvbemutatók is gyarapították a rendezvények sorát – részletezte a művelődési igazgató.
Czilli a városi művelődési házban zajló állandó programokról is szólt, kiemelve ezek közül a szülőknek és kisgyerekeiknek tevékenységet nyújtó Bütykkört, továbbá a különböző művészeti köröket és a kézműves foglalkozásokat is. Az idei tervekkel kapcsolatban elmondta, szeretnék tovább színesíteni a felhozatalt, és hangsúlyozta, a sajtóban és a világhálón naprakészen tájékoztatják a kulturális események iránt érdeklődőket a tervezett előadásokról. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Zene és vers ölelésében
A Brassói Filharmónia nyitja a 2016-os évet 
Folytatódik Sepsiszentgyörgyön a hangversenyévad, melyet a vers és zene jegyében a Brassói Filharmónia nyit meg ma 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében.
A rendezvényen versekkel tisztelegnek a magyar és a román költészet két forradalmi romantikusa előtt: Petőfi Sándor újév napján, míg Mihai Eminescu január 15-én született. Verseiket Tulit Éva és Camelia Paraschiv színművészek tolmácsolják.
A Brassói Filharmónia ma estére olyan zenei klasszikusokat válogatott műsorába, akik által méltán idézhetőek fel az operák alapjául szolgáló irodalmi alkotások. Cristian Oroşanu karmester vezényletével a műsor elején Richard Wagner Trisztán és Izolda operájának nyitánya hangzik el, majd a norvég Edvard Grieg Holberg Szvitjéből hallunk egy áriát, ezt követi a francia Maurice Ravel Lúdanyó meséi című balettjének Hüvelyk Matyi-részlete és Charles Gounod világhírű operája, a Faust részlete a Walpurgis-éjből, a szimfónia északi atyja, Jean Sibelius Szomorú keringője zárja az estet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Mihai Eminescu
A román nemzeti költő sötét oldala: idegengyűlölő, antiszemita volt Eminescu
A kereken 166 éve született román nemzeti költő, Mihai Eminescu – valóban remekbe szabott költeményei mellett – a nacionalizmusáról, idegengyűlöletéről, antiszemitizmusáról is nevezetes volt, legalább is a maga korában. Ez egyaránt megmutatkozik verseiben, illetve a iaşi-i és bukaresti lapokban közölt cikkeiben is.
Mi rejtőzik a „hazafiság” mögött
Eminescu életrajzírói szerint a költő nacionalizmusa, idegengyűlölete és zsidóellenessége elsősorban konzervatív beállítottságából fakad. A 19. század egyébként a történészek a „népek újjászületésének” időszaka volt, a nacionalizmus – túlzott formájában is – ekkor dicséretes dolognak minősült, és nem volt különösebben megvetendő az idegengyűlölet sem. A román értelmiségiek jelentős része maga is nacionalistának, jól hangzó szóval: hazafinak nevezte magát.
Az adrianopoli szerződést követően, 1829 után megnőtt a zsidóság száma a két román fejedelemségben. Mivel törvényileg megtiltották a földvásárlást a zsidók számára, így a zsidó közösség tagjai elsősorban mesteremberekké, kereskedőkké váltak. A kor szelleme szerint egyre nacionalistábbá váló, konzervatív szellemben nevelkedő polgári osztály és főleg hangadói – a honatyák, az értelmiségiek, az írók, az újságírók – a 19. század közepe táján már „tűrhetetlennek” minősítették a „zsidó térhódítást”, így mindinkább erősödött az antiszemitizmus is. Ennek egyik legfőbb képviselője éppen Mihail Eminescu volt.
Ki az idegent szereti…
Idegengyűlöletét, antiszemitizmusát számos cikke és verse tanúsítja. „Ez tagadhatatlan, hiába is próbálják meg letagadni mindezt jó szándékú és ájtatos hazafias érzelmű urak. Mi több, elmondható az is, hogy Eminescu általában idegengyűlölő volt” – írta 2012. január 15-én a Confluenţe Literare című lap oldalán Radu Părpăuţă irodalomkritikus. Dojna című versében Eminescu élesen támadja a román szellemiséget meggyilkoló, az országot kifosztó „idegeneket”:
„A Dnyesztertől a Tiszáig/Sír a román, panaszkodik:/Hogy nem halad, bárhova lép,/Annyi itt az idegenség./Hotintól a Tengerig el/A muszka lovon eregel,/A Tengernél s Hotin táján/Ha jársz, az utad elállják./Bajom s Vatra Dorna között párbeszéd/A jó somba nyű költözött;/Az idegen úgy ellepett,/Tőle magad sem ismered./Lenn a völgyben, fenn a hegyen/Minden úton jő az ellen,/Szatmártól Szecsel' városig/Belőlük gát magasodik./…/ Ki az idegent szereti,/ Szívét a kutya egye ki!/Háza váljék pusztasággá,/Ház-népe menjen világgá!/…/ Stéfán-vajda Őfelsége,/Ne ülj Putna hűvösébe'!/…/ Ha kürtöd háromszor szólít,/Minden ellen porba hull itt,/Egy határtól másikig,/A varjak eltemetik/Őket, ha nem, legyenek/Akasztófacímerek!” (Bartha György fordítása.)
Az idegengyűlölet fellelhető Harmadik levél című versében is:
„Majd az országházba gyűlnek, csak hogy egymást megdicsérjék/Hájnyakú bolgár kufárok, nyúlt orrú görög legénykék:/És a rút pofájú horda mind latin – de talmi csak,/Mind e görög-bolgárocskák: kérkedő Traján-fiak!/Lám,e pestises, bitang had, lám, e piszkos söpredék/Úr hazánkon és fölöttünk, most ez ült fejünkre még!/Minden, ami bárgyú, hibbant, minden szomszéd nép szemetje,/Mindent, mit rothaszt a kórság, mit fekély és genny fedett be./Hozzánk csődült és belőle hangos honfi lett azóta:/Raccsolók és tökfejűek, bamba szónokok, valódi/Kajla szájú szófecsérlők nemzetünk parancsolói!”  (Bartha György fordítása.)
„Hatszázezer pióca”
Garabet Ibrăileanu szerint újságíróként Mihail Eminescu „igazi ellensége volt a zsidóknak”, amint a Curierul de Iaşi és a Timpul című lapokban megjelent cikkeiből is kiderül. Mindebben társra talált olyan értelmiségiekben, írókban, politikusokban, mint Bogdan Petriceicu-Haşdeu, Vasile Conta, Nicolae Iorga, A.C Cuza…
Zsidóellenes cikkeinek egy részét a zsidókérdéssel is foglalkozó, 1876-os párizsi értekezletre időzítette – a résztvevők felvetették annak gondolatát, hogy a zsidók nagyobb jogokat kapjanak országaikban. Eminescut mindez rendkívül felháborította. 1876-ban a Curierul de Iaşi-ban megjelent, Ismét a zsidók című cikkében véleményének tételesen hangot is adott. „600 ezer pióca és kereskedő egyenlősége a románok számára élet-halál kérdést jelent, és gondolom, hogy népünk inkább a kard általi gyors halált választaná a vitriolos lassú halál helyett”.
Eminescu egyre radikálisabban kel ki a zsidók ellen, a zsidóságot valóságos természeti csapásnak tartja. A Dacia Literara című folyóirat 2010-ben megjelent, 5. számában Nicoleta Dabija írónő úgy véli, Eminescu szerint a zsidóság áldozatok és munka nélkül szeretne minden jogot megszerezni magának. A zsidókat korruptnak tartja, akik munka helyett más munkájából szeretnének megélni. A zsidók jogait illetően Eminescu úgy véli, azok több jogot csakis akkor kaphatnak, ha családjukban románul beszélnek, és románokkal házasodnának össze a jövőben.
A társadalmi beilleszkedés útja a beolvadás
Vannak természetesen az irodalomtörténészek között olyanok is, akik szerint Eminescu nem volt sem idegengyűlölő sem antiszemita, hanem csupán hazafi volt. Petru Zugun egyetemi tanár a Convorbiri Literare című lapban például arról ír, hogy a költő igen jó barátságban volt a zsidó származású Moses Gaster tudóssal, dicsérőleg nyilatkozott a szintén zsidó hegedűművészről, Toma Micheruról. (Ez az érv kísértetiesen hasonlít mondjuk a radikálisan magyarellenes Corneliu Vadim Tudor vagy Adrian Păunescu érveléséhez, akiknek szintén igen sok magyar barátjuk volt – Păunescu fel is tudott mutatni egyet, Hajdu Győző személyében). Zugun Eminescunak az az „ötletét”, hogy a zsidók házasodjanak románokkal megoldásnak találta a zsidóság társadalmi beilleszkedésére.
Bogdán Tibor. maszol.ro

RMDSZ-jelöltállítás: sok még a kérdőjel Székelyföldön
Mint a Hargita, Kovászna és Maros megyei összeállításunkból kiderül, a magyar többségű települések zömében márciusban és április elején zajlik le a jelöltek kiválasztása az RMDSZ-ben, jelenleg ennek módozatáról döntenek a helyi és a területi szervezetek. Marosvásárhelyen már ismert a jelölt neve, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában még kérdéses Antal Árpád, illetve Ráduly Róbert indulása. A jelöltállítások végső határideje április 17. 
Csíkszeredában Ráduly Róbert indulása még kérdéses
Hargita megyében talán Csíkszeredában előzik meg a legnagyobb várakozások az RMDSZ jelöltállítását az önkormányzati választásokra. Becsületbeli lemondása után Ráduly Róbert eddigi polgármester még népszerűbb lett a városban, de az ellene zajló bűnvádi per miatt kérdéses, hogy próbálkozik-e újabb mandátummal. Ráduly az RMDSZ felső vezetésének támogatását is élvezi, döntését azonban még nem jelentette be.
A csíkszeredai RMDSZ Városi Küldöttek Tanácsa csütörtökön úgy határozott, hogy egyfordulós, állóurnás előválasztást tartanak április 10-én. Füleki Zoltán, a városi RMDSZ elnöke lapunknak elmondta, az ártatlanság vélelme alapján természetesen Ráduly Róbert is indulhat az előválasztáson. A jelentkezőket a szervezet a jelöltállítás módszertanának elfogadása után várja.
Mint korábban írtunk róla, Székelyudvarhelyen a városi szervezet szintén előválasztáson döntene az RMDSZ jelöltjéről valamikor március folyamán. A pontos időpontot január 20-án rögzíti az udvarhelyszéki szervezet. A területi RMDSZ ekkor dönt arról is, hogy nem RMDSZ-tagok részt vehetnek-e majd az előválasztáson. Ez Arros Orsolya jelöltaspiráns kérése volt, és a jelek szerint támogatja Bunta Levente polgármester is. Az már most borítékolható, hogy az Arros-Bunta párharc győztese lesz majd az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Székelykeresztúron a helyi szervezet választmánya dönt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltekről. A jelöltlistát utólag jóvá kell hagynia az udvarhelyszéki szervezetnek is. Dátumokról még nem határoztak – tudtuk meg Rafai Emil polgármestertől, helyi RMDSZ-elnöktől. Az elöljáró elmondta, „nagy valószínűséggel vállalja” az újabb mandátumot. Mint megtudtuk, egyelőre ellenjelöltje még nincs a szervezetben, de ha lesz, akkor is a választmány dönti el, kit jelöl közülük.
A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet január végéig dönt még a jelölés módjáról. „Egyelőre annyi kezd nyilvánvaló lenni, hogy az előválasztást a többség nem tartja megfelelő formának” – fogalmazott megkeresésünkre Bajkó László városik alelnök. Közlése szerint a városi szervezetnek határozott szándéka polgármesterjelöltet állítani, és „konkrét elképzelése is van a nevesítést illetően”, de nem árult el részleteket.
Mint ismeretes, Gyergyószentmiklóson 2008-ban és 2014-ben az MPP nyerte a választásokat, 2015 januárjától azonban az ellene zajló bűnvádi eljárás miatt nem gyakorolhatja hatáskörét Mezei János polgármester. Az elöljáró még nem jelentette be, hogy vállalna-e újabb mandátumát, de élvezi pártja támogatását.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád döntésére várnak
Az RMDSZ háromszéki szervezete március végéig véglegesíti jelöltjeinek listáját, tájékoztatta lapunkat Tamás Sándor. A szervezet elnöke szerint a megyében már az ősszel elkezdték az egyeztetéseket, és legtöbb helyen már tudni lehet ki a jelölt.
A polgármesterjelöltekről a helyi választmányok javaslata alapján a Kovászna megyei szervezet Állandó Tanácsa, a tanácsosi listáról a helyi RMDSZ-szervezetek döntenek. Tamás Sándor közölte: neveket és pontos számokat egyelőre nem tud mondani, de a jelenlegi polgármesterek 50-80 százaléka várhatóan újra indul az idei önkormányzati választásokon.
Tamás Sándor elmondta, Kovászna megye négy városában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton olyan polgármesterjelölteket indítanak, akik a szövetség felmérései szerint esélyesek a tisztségre, és a lakosság is pozitívan viszonyul hozzájuk. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy „az egyik város élén váltás körvonalazódik”, mondta Tamás Sándor, de nem árult el erről részleteket.
Az RMDSZ háromszéki elnöke arra is rámutatott, hogy a megyében vannak polgármesterek, akik 1990-óta tisztségben vannak és támogatottságuk továbbra is nagyon erős, ezért a bodoki és csernátoni elöljárók idén 26 év után ismét újrázhatnak.
Megtudtuk, ahol szükséges és lehetséges, ott helyi koalíciókat kötnek, elsősorban az MPP-vel, mivel az EMNP országos és megyei szinten is elutasította a felkérést, hogy tegyék félre a sértődöttséget és lépjenek fel együtt „a nemzeti ügy” mellett.  Tamás azonban rámutatott, hogy Zabolán hármas – RMDSZ-MPP-EMNP – együttműködés körvonalazódik, így az RMDSZ többségű tanács az év végén egy MPP-s tanácsost választott alpolgármesternek, és őt fogják polgármesterjelöltként támogatni. 
Emellett Gelencén a helyi RMDSZ a jelenlegi MPP-s polgármestert támogatja és a helyi RMDSZ-elnököt szeretnék alpolgármesternek, a tanácsos listát is az MPP-vel közösen állítják össze.
Ismert, hogy Sepsiszentgyörgy jelenlegi polgármestere könnyedén új mandátumot szerezne, ha indulna a választásokon, de Antal Árpád egyelőre visszavonulását fontolgatja.
Szászrégenben Nagy András újra esélyes
Maros megyében több településen is állóurnás előválasztást szerveznek, míg máshol közgyűlés keretében döntenek a jelöltekről, tájékoztatott Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök. „Én tulajdonképpen a helyi opciókat támogatom, ha bevált, hagyománya van egy állítási módszernek, úgy gondolom, nem kell felülírni, a lényeg az, hogy a közösségnek az akarata tükröződjön a listákon” – fogalmazott a politikus.
Azt már tudni lehet, hogy nem indul Backamadarason Turbák Zoltán, vagy Mezőpanitban Bartha Mihály, aki már több választást megnyert, és Ádámos községben Sipos József sem akar indulni.
Szászrégenben Nagy Andrást támogatja az RMDSZ, akinek Brassai szerint jók a lehetőségei, és van remény is visszanyerni a polgármesteri széket. „Reméljük, nem fogja semmilyen ügy akadályozni Nagy Andrást abban, hogy induljon és abban is bízom, hogy a szászrégeni EMNP lesz olyan bölcs és nem fog ellene jelöltet állítani” – tette hozzá a megyei RMDSZ-elnök. maszol.ro