Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. november 4.
Márton Árpád képviselő, az RMDSZ-frakció alelnöke reagált a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnökének a Nemzeti Gárda székelyföldi felállításával kapcsolatos kijelentéseire, továbbá a képviselőházban elhangzott alkotmánysértő, a jogállamiságot megkérdőjelező felszólalásaira. Az alkotmány szerint nem lehetnek politikai pártok tagjai katonatisztek, rendőrök és tiltottak a titkos jellegű egyesületek. Ennek ellenére a Nagy-Románia Párt Kovászna megyei elnöke bejelentette, hogy a megyében megszervezte a Nemzeti Gárdát, tagjai között vannak katonatisztek és a hírszerző szolgálat tagjai. A szervezet célja, hogy alkalomadtán rendkívüli bírósági döntés alapján karóba húzassa az RMDSZ vezetőit, ha pedig elmenekülnének, külföldön üldöznék és likvidálnák őket a Vasgárda volt tagjai. A jogállamiság védelme nemcsak az RMDSZ kötelessége, szögezte le Márton Árpád. /Megszervezték a Kovászna megyei Nemzeti Gárdát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
"Csapó József RMDSZ-szenátor kérésére, hogy a román külügyminisztérium értékelje az idén májusban Litvániában létrehozott állami lengyel tannyelvű egyetemet, Razvan Ungureanu államtitkár válaszol: Litvániában úgy értékelték, hogy a kisebbségek bármilyen "külön" tanítása "az oktatás gettóizálásához és a végzősök elszigeteléséhez vezethet". A közlemény arra is figyelmeztet, hogy a lengyel tannyelvű egyetemre vonatkozó "kitartó" követelések, melyeket a "szélsőséges lengyelek" területi autonómia követeléseivel hoztak összefüggésbe, a litvánok "rendkívül veszélyesnek" tekintették. Visszatérve az itthoni helyzetre, a minisztérium úgy látja, "egy szomszédos ország kisebbségének nyelvén" való állami egyetemre vonatkozó "kitartó" követelés ellenszenvet válthat ki a politikusok és a közvélemény szintjén. A minisztérium ugyanakkor Romániában létesítendő multikulturális egyetem létrehozását támogatja. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./"
1998. november 4.
Az RMDSZ felkérésére reagálva a Külügyminisztériumközölte, hogy támogatja a multikulturális állami egyetem létrehozását. Korábban ugyanis Csapó József szenátor a külügy figyelmébe ajánlotta a Litvániában engedélyezett lengyel tannyelvű állami egyetem példáját. A Mihai Razvan Ungureanu külügyi államtitkár által aláírt, a szenátushoz eljuttatott levél ezzel kapcsolatosan leszögezi: noha Vilniusban valóban engedélyezték a lengyel egyetemet, a litvánok rendkívül veszélyesnek ítélték meg egy lengyel tannyelvű egyetem létrehozására vonatkozó kérelmet. A lengyel egyetem létesítésére vonatkozó törekvésekhez hozzájárul a lengyel szélsőségesek területi autonómiakövetelése is, amely rendkívül aggasztja a litvánokat - idézte a dokumentumot a Mediafax. /Plesu támogatja a mulitkulturális egyetemet, de nem hatódik meg a litván példától. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 4.
Harminc magyar, illetve magyar érdekeltségű román cég vesz részt az idei bukaresti nemzetközi élelmiszeripari szakvásáron, az INDAGRA-28-on. Magyarország - Hollandiával, Nagy-Britanniával és Olaszországgal együtt - az idén a hivatalos, tehát az állami támogatással megjelenő országok listáján szerepel. A magyar kiállítókat sajtóértekezleten mutatták be, melyen részt vett Tamás Károly, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. - Idén az év első nyolc hónapjában a Romániába irányuló magyar export 343 millió dollárt ért el, 80 százalékkal többet a tavalyi év hasonló időszakánál. Ezen belül az agrár- és élelmiszeripari termékek aránya 30 százalékot ért el, ami 228 százalékos növekedésnek felel meg. A Magyarországra irányuló román export értéke az említett időszakban 138 millió dollárt tett ki, ez 26 százalékos növekedés. Halász János, a bukaresti kereskedelmi iroda vezetője elmondta, hogy míg Romániában az összes magyar tőkeberuházás megközelíti a 74 millió dollárt, az agrár- és élelmiszeriparban nincs 1 millió dollárt meghaladó magyar befektetés sem. Halász szerint rendkívül sok magyar élelmiszeripari termék a turistaforgalomban kerül a román kereskedelembe. Halász becslése szerint ezeknek az áruknak értéke megközelíti a kereskedelmi csatornákon keresztül érkező agrár- és élelmiszeripari exportnak a felét. /INDAGRA?98. Magyar nap a bukaresti szakvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
1998. november 4.
"Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő Bukarest álláspontját bírálta a kétoldalú alapszerződés előkészítésének ügyében: "valószínűleg még nem jött el a dokumentum véglegesítésének ideje". A Bukarestben megtartott orosz-román konzultációk során a román szakértők "a szerződéstervezet revíziójára törekedtek, s több kérdésben még inkább megkeményítették álláspontjukat". Be akarták venni a szerződésbe - még az előző, 1997 októberében megtartott moszkvai konzultációkon előterjesztett javaslataiknak megfelelően -, hogy Oroszország ítélje el az 1939 augusztusában megkötött Molotov-Ribbentrop paktumot. Ilyen körülmények között nem sikerült befejezni az orosz-román szerződés előkészítését, csak egy fejezetet egyeztettek, illetve néhány szövegszerkesztési kérdést lehetett pontosítani - vonta meg a bukaresti konzultációk mérlegét az orosz külügyi szóvivő. Rahmanyin ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a problémák nem hátráltatják az orosz-román kapcsolatok fejlődését. /Burkolt orosz bírálat. Nehézkes az alapszerződés előkészítése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./"
1998. november 4.
Az RMDSZ a magánszféra fejlesztésének, a kis- és középvállalkozások minisztériumának felállítását javasolja, mert az elmúlt kilenc év bizonyítja, hogy Romániában nem létezik a magánszféra támogatásának gyakorlata, még olyan szellem sem tudott kialakulni, mely kiemeltnek tekintené ezt a feladatot - jelentette Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő. Az RMDSZ a román kormány most tervezett átszervezésének keretében javasolta koalíciós partnereinek az új minisztérium felállítását. A sajtóban nagy visszhangot kapott elképzelést a kormánypártok komoly érdeklődéssel fogadták. A javaslatot kidolgozó Birtalan Ákos volt idegenforgalmi miniszter hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nagyon konkrét hatáskört javasol az új minisztériumnak. E hatáskörök egy része néhány minisztériumnál létezik, de mivel az adott minisztériumoknak más, fontosabb feladatkörük van, ezek a hatáskörök háttérbe szorulnak. /Érdeklődéssel fogadott RMDSZ-javaslat a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
1998. november 4.
A magyar állami egyetem ügyének központi lapokban történt tükrözéséről közöl tanulmányt a Transilvania Jurnal. Az öt kiválasztott bukaresti napilapban (Adevarul, Curentul, Evenimentul Zilei, Romania Libera, Ziua) idén aug. 1-től szept. 30-ig 272 cikk jelent meg, ebből 60 első oldalon. Az elemzés szerint az öt lap nagyjából pártatlan volt, még az Adevarul is 71,8%-ban elfogulatlanul viszonyult a témához. A legpártatlanabb az Evenimentul Zilei és a Ziua volt, a Curentul-ra pedig a vélemények különbözősége volt a jellemző. A készítők pontozták az írások témával kapcsolatos objektivitását, de nem vették figyelembe a cikkírónak az ügy szereplőihez való viszonyulását. A megjelent anyagok 82,7%-a volt pártatlan, csupán 4,4% tükröz szélsőséges véleményeket. Megjegyzendő, hogy ezek között sokkal nagyobb az aránya a negatív, mint a pozitív viszonyulásnak (35/12). Jellemző, hogy a kis méretű cikkeknek sokkal nagyobb százaléka volt objektív (93,8%), mint a különösen nagyoknak (52,6%). Az első oldalas anyagok jóval kevésbé pártatlanok (csak 75%-ban), mint a beljebb megjelenők (84,9%), ráadásul ezek az anyagok általában negatív véleményt tükröznek (az esetek 20%-ban. A témával az Adevarul foglalkozott a leginkább, 71 írással magasan vezet a listán a Ziua 61-e előtt. A további sorrend: Evenimentul Zilei, Curentul, Romania Libera (ez utóbbi nagyon alacsony számmal, mintegy 29 ilyen témájú cikkel). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 4./
1998. november 5.
"Általános sztrájkba lépett hét egyetemi központban - tudósítanak a reggeli lapok. Tegnap Jászvárosban, Galacon, Konstancán, Targoviste-n, Suceava-n, Pitesti-en és Bákóban az egyetemisták meghatározatlan időre általános sztrájkba léptek. A kormányhoz és az Oktatási Minisztériumhoz eljuttatott közleményükben a diákok többek között azt követelik, hogy a GDP-nek legalább 4%-át az oktatás kapja; költségvetési juttatásokban részesüljenek az oktatási helységek helyrehozatalára és a már megkezdett beruházások befejezésére; a teljes politikai elit moralitásának garantálását a miniszteri felelősség felvállalása, a választási törvény módosítása (egyéni és nem listás szavazást kérnek) és a szekusdossziékről szóló törvény sürgősségi eljárásban való megtárgyalása által. A multikulturális egyetem felállítását kérik Csernovicban, ugyanakkor a Petőfi-Schiller egyetem alapítására vonatkozó kormányrendelet visszavonását. Az Országos Diákszervezetek Egyesületének vezetői kijelentették, hogy követeléseikről Radu Vasile kormányfővel szeretnének tárgyalni. Mihail Korka oktatási államtitkár bejelentette, hogy minisztériuma hajlandó tárgyalni a diákokkal, de csak az oktatással kapcsolatos követelésekről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 5.- 205. sz./"
1998. november 5.
"A Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepet vállalt Szlovákiában, ezzel kapcsolatban nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke: "Őszintén gratulálok a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának: ismételten választási sikerükhöz, és ahhoz, hogy nyilatkozataik szerint, jó koalíciót alakítottak ki és jó koalíciós egyezséget kötöttek. Ez utólag is igazolja, hogy az RMDSZ 1996 novemberében olyan utat választott, amely lám, mások által is járhatónak minősül. Hiszen két év múltán gyakorlatilag hasonló modellel próbálkoznak most a szlovákiai magyarok is. Amit mondok, azt az sem cáfolja, hogy az elmúlt két évben az RMDSZ-nek sok negatív tapasztalata volt, és többször is eljutottunk a koalícióból való kilépés határáig, többször is erről kellett gondolkodnunk, és most sem különösebben biztos a helyzetünk a romániai koalícióban. De mindennek ellenére azt állítom, hogy a szlovákiai helyzet alakulása utólag is igazolja azt, hogy 1996 novemberében mi helyesen döntöttünk." Petre Roman pártelnök azt nyilatkozta, hogy négy hónap múlva a demokraták kivonulnak a kormányból. Markó Béla szerint a "Demokrata Pártnak ez egy hibás elemzése, mivel főleg az utóbbi időben - s ezt a bukaresti főpolgármesteri választás eredményei is mutatják - a közvélemény elsősorban a Demokrata Pártot kezdi hibáztatni a koalíción belüli feszültségekért és azért, hogy gyakorlatilag nem lehet előre haladni, mert állandóan, minden lényeges kérdésben konfliktus alakul ki. A Demokrata Párt kiválása a koalícióból, vagy az előrehozott választások kikényszerítése szerintem senkinek sem jó. Az RMDSZ ilyesmit nem kívánhat. De úgy vélem, egy ilyen döntés elsősorban a Demokrata Pártra ütne vissza." /Markó Béla: Ránk is pozitív hatással lehet az, ami Szlovákiában történik: Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
1998. november 5.
"Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./"
1998. november 5.
"Balogh Barnabás missziói előadó, Borzási Gyula gazdasági előadótanácsos, Csernák Béla főjegyző és Kállay László volt külügyi osztályvezető "Alternatív tájékoztatás" címmel Tőkés László ellenes írást juttatott el Szabadság és a Bihari Napló szerkesztőségébe, céljuk: "megmutatni az érem másik oldalát is" a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sorra került tisztújítással kapcsolatban. Az aláírók tiltakoztak az alig 20 (118?98) szavazatkülönbséggel püspökké újraválasztott Tőkés László kijelentései ellen, aki ellene történt puccskísérletnek minősítette az egyházi választást. Szerintük ez a terminológia akarva-akaratlanul a Tőkés László által meghirdetett ecclesia militans (küzdő egyház) torzult formája. Szerintük ez "kaszárnyastílus." Az aláírók Tőkés László kijelentéseit idézték: "egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet" és "én nem szeretettel akarok kormányozni". Az aláírók szerint a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. "Hatalmi megnyilvánulásai, valamint a sorozatos törvénytelenségek ellen - és nem Tőkés László személye ellen - emelték egyre magasabbra hangjukat munkatársai. Az aláírók sorolják a vádpontokat: megfélemlítés, bizalmatlanság, a központi vezetés elszakadt a gyülekezettől stb. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. A kolozsvári teológiai intézettel, az erdélyi és a többi magyar református egyházkerülettel fennálló feszült viszonyt rendezni akarják. Az aláírók szerint támogatói sorában ott tolonganak a "múlt rendszer kövületei". /Alternatív tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./"
1998. november 5.
Nov. 5-én Bukarestben a bíróság újabb tárgyalási napot tartott az Agache-ügyben. 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával, özvegye pert indított. Akkor a többi helyi milicistának haja szála sem görbült, csak Agachénak, aki pisztollyal a kezében fordult a tüntetők ellen. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A két vádlottat, Paizs Ottó és Reiner Antal kézdivásárhelyi lakosokat Frunda György és Fazekas Csilla védi. Fazekas Csilla elmondta, hogy az akkori tömegből önkényesen kiragadott két embert nem lehet elítélni. Frunda György elmondta, hogy ilyen hamis, célzatosan összeállított vádiratot még nem látott, emellett az ügyész nem tisztázta, hogy a harmadik vádlott, Konrád János mit cselekedett. A két védőügyvéd újabb tanúk beidézését kérte, köztük van Agache egykori főnöke, aki hajlandó ismertetni Agache viselt dolgait. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 13./Előzmény: Brassói Lapok (Brassó), okt. 16.
1998. november 6.
Nov. 3-án ünnepélyesen leleplezték Temesváron Bolyai János kőből készült mellszobrát. melyet ifjabb Toró Tibor és Jecza Péter szobrászművész hozzájárulásával állítottak fel a városban levő Nyugati Egyetem belső udvarában. Az avatással egyidőben az egyetemen Bolyai-szimpóziumot tartottak, Toró Tibor atomfizikus professzor elemezte a Bolyai-féle nem euklideszi geometriát. A szobor leleplezésekor Toró Tibor ismertette a szobor hányatott történetét: a néhány éve elhunyt, Temesváron született, Kolozsváron élt és alkotott Vetró Artúr szobrászművész még életében szülővárosának adományozta a szobrot. Akkor azonban nem volt mód a szobor fölállítására. Vetró Artúr munkásságát Jecza Péter szobrászművész ismertette. A Bolyai-ünnepség a Bolyai-utca sarokházánál folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták az 1993-ban felállított ötnyelvű Bolyai-emléktáblát. Az ünnepség a temesvári Csiky Gergely Színház stúdiótermében ért véget, ahol a színészek költők Bolyairól szóló verseit idézték fel, majd Szőcs Géza készülő Bolyai-drámájából mutattak be egy részletet. /Szoboravatás Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6., Pataki Zoltán: Felavatták Bolyai János mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1998. november 6.
November 6-án színházat avattak Székelyudvarhelyen. A Tomcsa Sándor Társulat avatóünnepségén bemutatták Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A társulat hivatásos színészekből és a helyi népszínház műkedvelőiből állt össze. Létrejöttét, működését a székelyudvarhelyi önkormányzat szorgalmazta, biztosítja. A városi művelődési házban fogja produkcióit bemutatni. A mostani nagy sikerű előadásban többek között Ferenczy Annamária és Fincziski Andrea Temesvárról, Molnár Gizella és Kőmíves Mihály Sepsiszentgyörgyről, Vitályos Ildikó Kolozsvárról, Sarkadi Zoltán Marosvásárhelyről járult hozzá a biztató induláshoz. A helyi önkormányzat profi táncegyüttes létrehozásáról és támogatásáról is döntött. Ugyancsak hivatásos művészeket foglalkoztató új színház alapítása várható rövidesen Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában is. /Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Dr. Merő Béla Zalaegerszegről érkezett Székelyudvarhelyre, a Küküllő-parti városba intézményt teremteni. Nem minden kötődés nélkül, hiszen édesanyja a várostól nem messze fekvő kis székely faluban, Székelyderzsen született - ezért a színházi próbák után rokonait kutatja a vidéken. A zalai város félhivatásos színtársulatával, a Reflex Színpaddal több nemzetközi elismerést arató rendező már dolgozott Erdélyben - egy-egy produkció erejéig már megfordult Nagyváradon, Temesváron és a marosvásárhelyi színinövendékeknél. /Lukács Csaba: Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1998. november 7.
Az 1956-os forradalom történetét dokumentumkötetek, tanulmányok, visszaemlékezések méltatják. A forradalomnak a környező országok magyarságára való hatását még nem mérték fel alaposan, inkább próbálkozások történtek. Tófalvi Zoltán /ennek a kérdésnek egyik erdélyi kutatója/ összegezte az erdélyi megtorlás adatait: az 1956-os magyar forradalommal való szolidaritás ürügyén Erdélyben 14 személyt ítéltek halálra, közülük tizenhármat kivégeztek, harmincheten belehaltak az elszenvedett kínzásokba. Az egyik római katolikus pap holttestét a Dunából fogták ki, a másik a brailai mocsarakban lelte halálát. A csíkszentdomokosi Bíró Károly az egyik haláltáborból próbált megszökni, amikor géppuskasorozat végzett vele. A román kommunista diktatúra börtöneiben 182 római katolikus, 57 református, 11 unitárius és ugyanennyi evangélikus lelkipásztor szenvedett nehéz börtönéveket. Tízezrekre tehető az elhurcoltak száma. Furcsa jelkép, hogy 1956 ürügyén 56 vádlottat állítottak bíróság elé. Több 56-hoz kapcsolódó kirakatper volt Romániában. A legnagyobb a Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevéhez kapcsolt perben 56 vádlott volt. A Szoboszlay-féle szervezkedés a szocialista rend megdöntését és a többpártrendszer bevezetését tűzte ki célul. A szervezet Erdély több városára kiterjedt. a szervezkedés. Románok ugyanúgy tagjai voltak a szervezkedésnek, mint a svábok és a zsidók. A Szoboszlay-perben 11 halálos ítéletet mondott ki a kolozsvári Katonai Törvényszék, egynek megkegyelmeztek, tíz elítéltet 1958. szept. 1-jén az aradi börtönben kivégeztek. A kivégzettek névsora: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, Huszár József, Orbán Károly, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István, továbbá három román: Draganita Constantin ezredes, Dan Aurel görög katolikus főesperes és dr. Fantanaru Alexandru aradi ügyvéd. Néhány hét múlva az érmihályfalvi csoport perében is ítéletet hirdettek. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost halálra ítélték. 1958. dec. 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték őket. /Tófalvi Zoltán: Negyven éve végezték ki a tizenkét erdélyi ötvenhatost. = Napi Magyarország, nov. 7./
1998. november 8.
Az RMDSZ Kolozs megyei polgármesterei és alpolgármesterei kéthónaponként vándorgyűlésen vesznek részt. Az elmúlt hét végére Várfalvára hívták össze az egynapos megbeszélést. Számos közérdekű kérdést vitattak meg. Főleg a vasúttól távol eső települések - Palatka, Vajdakamarás, ahova hetente egyszer jár autóbusz - rövidesen elzárulhatnak a külvilágtól. De panaszkodnak a györgyfalviak és a magyarlónaiak is. Általános gond a földgáz bevezetése. Nyilvánvaló: ide is pénz kellene, és sokkal több, mint amennyivel az önkormányzatok rendelkeznek. Nagyon sok faluban egyetlen telefon sincs. Nemzetközi vonalat néhány faluba sikerült bekötni. Megállapították, hogy a postások nemtörődömsége miatt az előfizetők nem kapják meg időben a megrendelt lapokat. Nem véletlen, ha az emberek lemondanak a sajtóelőfizetésről. /Barazsuly Emil: RMDSZ-polgármesterek találkozója. Még nem megfelelő az információáramlás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
1998. november 8.
"Dec. 8-án Budapesten a magyar-magyar tudományos kutatások lehetőségeiről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete, Kisebbségkutató Műhelye, valamint a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatási Központja. A magyarországi és a határon túli magyar kutatóknak jobban át kellene gondolniuk az együttműködés lehetőségeit" - javasolta Bíró A. Zoltán /KAM/. Az erdélyi magyarság részéről az elmúlt időszakban erős igény mutatkozott a Magyarországgal való kapcsolatteremtésre. A nyelvi azonosságból fakadóan Magyarország "menedzselési háttérbázist" ad a romániai magyaroknak. Bíró A. Zoltán fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásokba ne csak alkalomszerűen vonják be az érintetteket, mert az időnkénti bekapcsolódás - megfogalmazása szerint - ellenőrizhetetlen eredményekhez vezethet. Szarka László /Budapest/ történész felszólalásában kiemelte: a nemzetközi kisebbségkutatásban nemigen szerepel a magyar kisebbség helyzete. Az anyanyelvi kultúra kutatása például éppen csak megkezdődött. A történész kijelentette: Magyarországon a szolidaritás és az utálat együtt van jelen nemcsak a közgondolkodásban, hanem a tudományszervezésben is. A rendezvény keretében mutatták be a KAM kiadásában újonnan megjelent köteteket. A Stratégiák vagy kényszerpályák? című kiadvány tanulmányokat tartalmaz a romániai magyar társadalomról, Bíró A. Zoltán szerkesztésében. Másik kiadványuk a székelyföldi elszegényedési folyamatokat elemzi. /Fórum a magyar-magyar kutatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"
1998. november 8.
Dec. 8-án tartotta a Magyar Tudományosság Külföldön elnevezésű MTA Elnöki Bizottság soros ülését, ezen az eltelt fél év eredményeit összegezték. Berényi Dénes akadémikus, a bizottság vezetője kijelentette: Nagy előrehaladásnak tekintem, hogy az Akadémia költségvetésében a jövő évben 50 millió forinttal szerepel a határon túli magyar tudósok magyarországi kutatásainak támogatása. Elmondotta: 1989-ben az Akadémia elnökségének határozata értelmében kezdett kiépülni egy adatbank, amely a határainkon kívül élő magyar kutatókat regisztrálta, 1990-ben az Akadémia létrehozta a külső tagság intézményét (külföldi, vagy kettős állampolgárságú kutatók tartoznak ide), 1996-ban megalakult a Magyar Tudományosság Külföldön MTA Elnöki Bizottság. Jelenleg 123 külső tagja van az Akadémiának. A bizottság megalakulás óta a külső tagok ingyen kapják az Akadémia folyóiratait, két hetet tölthetnek az általuk megválasztott céllal és időben Magyarországon, szállásuk ingyenes és napidíjat kapnak. A külső tagokon kívül több ezer a magukat magyarnak, vagy magyarnak is tartó kutatók száma a világon. A Kapcsolatok Program keretén belül egyik feladata a bizottságnak, hogy a magyar kutatókat megtalálják, bárhol is dolgoznak a világon. Az adatok összegyűjtése, rendezése és számítógépre vitele most folyik, terveik szerint ezek hamarosan nyomtatásban is megjelennek. A külföldi magyar tudományosságon belül különös fontossága van a szomszédos hét országban működő tudományos műhelyeknek, a bizottság minden második évben fórumot rendez számukra Debrecenbe. - A Domus Program az Oktatási Minisztérium és az MTA közös ösztöndíj rendszere, a szállást a minisztérium, az ösztöndíjat, valamint a program szervezését az Akadémia biztosítja. A havi ösztöndíj jelenleg 60 ezer forint. A Domus elsősorban tapasztalt kutatók magyarországi kutatásait hivatott lehetővé tenni, az ösztöndíjak több hónapos magyarországi kutatást fedeznek meghatározott pályázati feltételek mellett. Mintegy másfél éves működése alatt a kuratórium közel 350 pályázatot bírált el pozitívan, ez mintegy 600 hónapot jelent. A pályázók 90 százaléka a környező országokból, a maradék 10 százalékának fele az Egyesült Államokból érkezett - összegezte Berényi Dénes. /A Magyar Tudományosság Külföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./
1998. november 9.
Nov. 7-én Bukarestbe utazott Bölcskei Zoltán református püspök, a magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, elfogadva Teoctist pátriárka, a román Ortodox Egyház vezetőjének meghívását. A két egyházi vezető tárgyalásán a teológiai párbeszéd folytatásáról volt szó. A párbeszéd eredménye, hogy idén megjelenik az Újszövetség kétnyelvű kiadása. A mostani látogatás hivatalos kapcsolatfelvétel is, miután püspökként először találkozik Teoctist pátriárkával, hangsúlyozta Bölcskei. A református-ortodox egyházfői találkozón egyetértettek abban, hogy kapcsolatteremtést különböző szinteken folytassák, így a teológiai párbeszéd és az egyházi diplomácia síkján. Bölcskei hangsúlyozta, hogy az együttélésben a többségre nagyobb felelősség hárul, és ha az egyházak nem a kiengesztelődést szolgálják, akkor végzetes hibát követnek el. /Bölcskei püspök Bukarestben tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9., A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
1998. november 11.
"Mircea Muthu, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora nov. 7-én megakadályozta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem alapító bizottsága megtartsa ülését. Az eljárás a bizottság magyar tagjainak tiltakozását váltotta ki. Nov. 9-én az egyetem vezetői, köztük a helyettes rektor, valamint Szilágyi Pál, Simion Simon, Nicolae Bocsan és Wolfgang Breckner rektor-helyettesek közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a bizottsági ülés megakadályozása és Szilágyi Pál rektor-helyettes kizárása saját egyetemi irodájából nem volt szándékos cselekedet, oka egyszerű félreértés volt. Ugyanezen a napon Szilágyi Pál azt nyilatkozta, hogy a egyetemi hivatalából történt kitiltásának "politikai okai" voltak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Muthu rektor eljárása "Andrei Marga-típusú európai gesztus volt, amely a romániai tanügy jövőjéről folytatott, egyre elpolitizáltabb vitát, de egész sor feszültséget és valós szándékot is megmagyaráz". Takács szerint az esetből le kell vonni a tanulságokat, hogy a jövőben a hasonló incidenseket el lehessen kerülni. Mircea Muthu rektor utólag sajnálatát fejezte ki a történtekért, s úgy vélte, az esetet "kommunikációs zavarok okozták". A magyarázkodás közepette érkezett nov. 9-én a hír, miszerint a tíztagú egyetemalapító bizottság öt román tagja - Nicolae Bocsan, Constantin Bratianu, Adrian Costescu, Mihai Korka és Dan Horia Mazilu - arra hivatkozva mondott le bizottsági tagságáról, hogy nem válhatnak egy olyan intézmény létrehozóivá, "amelyet a romániai egyetemi közösség határozottan ellenez". Nevezettek úgy vélik, feladatukat teljesítették. A kialakult helyzetről Tokay György kisebbségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy addig nem tud véleményt mondani, amíg nem ellenőrizték, hogy a szóban forgó személyek valóban aláírták-e vagy sem az állítólag a miniszterelnökhöz címzett levelet. A miniszterelnök kancelláriájában ugyanis a levél nincs iktatva. /Testületileg lemondtak az egyetemalapító bizottság román tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"
1998. november 13.
"Bársony András, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, az Európa Tanács politikai bizottságának elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: megalapozatlannak tartja a Mediafax hírügynökség által közölt azon nyilatkozatot, amelyben kijelentette volna, hogy a romániai magyar nemzeti közösség számára jelenleg nem létfontosságú az önálló állami magyar egyetem kiharcolása, valamint azt a neki tulajdonított állítást, hogy a kisebbségek minden felsőoktatási intézményben tanulhatnak, függetlenül attól, hogy ez multikulturális-e vagy sem, csak az a fontos, hogy biztosítassék az anyanyelvű oktatáshoz-tanuláshoz való jog. Bársony András szerint az újságíró nem az általa fenntartott álláspontot ismertette a tudósításban. Bársony András pontosított: "Szerintem egy olyan egyetem - mint a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem -, amely találkozik az RMDSZ által is elfogadható kompromisszum szándékával, megoldást jelent a mai romániai körülmények között. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy két jog és két etika találkozik ennek a kérdésnek az értékelésekor. Az egyik a kisebbség elidegeníthetetlen joga az anyanyelven való tanuláshoz, a másik az adott ország hivatalos nyelvének opcionális felvétele egy tanintézetben. Nem minősítem a multikulturális jelzőt, mert számomra egy ilyen jelző tartalmatlan, és akkor használják, amikor ki akarnak bújni egy probléma tényleges értékelése alól. Meggyőződésem azonban, hogy ebben a kérdésben olyan megoldás képzelhető el, amely egyrészt kielégíti a kisebbség, jelen esetben az RMDSZ által képviselt álláspontot, másrészt pedig egyfajta kompromisszum a kisebbség és a többség között. Számomra nem az a kérdés, hogy az önálló magyar egyetem szükséges-e vagy sem, hanem hogy olyan megoldás szülessék, amelyet mind a magyar, mind a román közösség és az ezeket megjelenítő politikai erők kompromisszumként el tudnak fogadni" - mondotta Bársony András. /Magyarországi képviselő a magyar egyetemről. Bársony András (MSZP) kompromisszumos megoldást javasol. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"
1998. november 13.
Kovásznán augusztusban kezdték meg a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ építését. A tervrajzot Makovecz Imre irányításával Csernyus Lőrinc magyarországi építőművész készítette. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője, Gazda József által kezdeményezett létesítményben helyezik majd el a nagy tudós emlékét őrző tárgyakat, az itteni könyvtár összegyűjti a róla szóló munkákat, ide kerülnek a róla készült szobrok, grafikák és itt fogják tartani a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezvényeit: szimpóziumokat, tudományos ülésszakokat, kulturális műsorokat. /Épül a Kőrösi Csoma Sándor-központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
1998. november 14.
Nov. 13-án Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. 1993-ban az RMDSZ brassói kongresszusa úgy döntött, hogy a szövetségnek a két kongresszus közötti legmagasabb döntéshozó fórumát, a Szövetségi Képviselők Tanácsát belső választások során válasszák meg. A belső választások kérdésének szabályozását az SZKT hosszú viták után 1996 máciusában fogadta el. A szabályzat a képviselők számát 127-ben állapítja meg, amelynek kétharmadát a területi szervezetek, egyharmadát pedig a pártok és platformok jelölésével választják meg. A választásokon részt vehetnek az RMDSZ-tagok, a szabályzat azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a választási jogokkal élni akarók közvetlenül szavazatuk leadása előtt is felvétethessenek a választói névjegyzékre. A belső választás közvetlen, állóurnás, és helyzettől függően több napot is tarthat. Az 1997-es dévai SZKT-n az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) javasolta a belső választások kiírását, ezt azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsa nem tartotta időszerűnek és elvetette. Takács Csaba ügyvezető elnök összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát, amelyre hivatalosak voltak a pártok és platformok vezetői is. A fő napirendi pont a belső választások voltak. Az ÜE a decemberi SZKT-ra javasolni fogja a belső választások kiírását. /Belső választásokra készül az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1998. november 14.
"Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke írásában Balogh Béla lelkipásztor vádaskodó megállapításaival kapcsolatban leszögezte: "Október 31-én, a Farkas utcai templomban, Luther Márton reformátorra való utalással közzétett böjti felhívásával kapcsolatban két dolgot állapíthatunk meg: Balogh Béla személye úgy viszonylik a Luther Mártonéhoz, mint az Antikrisztusé a Krisztuséhoz. Nevezett lelkipásztor egyházkerületünk és püspöke vonatkozásában hirdetett "böjtje" sokkal inkább nevezhető fekete mágiának, vagy legalábbis református szektás elhajlásra vall. Balogh tiszteletes heroista, "újreformátori" kirobbanásának hitelét már indulásból nagymértékben megkérdőjelezi az a körülmény, hogy történetesen annak a Balogh Barnabás királyhágómelléki lelkipásztornak a testvérbátyja, aki a Tőkés László elleni királyhágómelléki buktatási kísérletnek egyik szellemi vezetője, s aki testvérével egy időben, Nagyváradon szintén "böjtöt" kezdeményezett. Máskülönben Balogh Béla kezdettől fogva kiveszi részét abból az eszközökben nem válogató, ellenséges CE-szövetségi hadjáratból, melynek szintén feltett szándéka tisztségemből való eltávolításom." Tőkés László a továbbiakban megállapította: "Rendkívül furcsa, hogy egyházkerületünket és annak püspökét az a Balogh Béla támadja a leghevesebben, aki az Erdélyi Egyházkerület püspöki templomának a parókus lelkésze. Megjegyzésre méltó, hogy kolozsvári testvér egyházkerületünk mind ez ideig nem foglalt állást ebben az egész egyházunk egységét, a két egyházkerület jó viszonyát romboló ügyben." "Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály" - tartja a Példabeszédek könyve (26, 20). Jelen esetben a kérdés csak az: Honnan a "fa", mellyel Balogh Béla a viszály tüzét táplálja? Kik állnak a háta mögött? Vannak-e megbízói, akik magyarral veretik a magyart, s belső viszály gerjesztésével kívánnak egyházunkban meghasonlást támasztani, és velünk leszámolni?" - írja Tőkés László. Balogh Barnabás, Csernák Béla, Borzási Gyula és Kállay László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljáróinak Alternatív tájékoztatás című írásával kapcsolatban, Tőkés László leszögezte: "Akárhogy is nézem, mégha a kisebb-nagyobb nézeteltéréseket is figyelembe veszem, főmunkatársaim ellenségességbe átcsapó bizalmatlanságára nem szolgáltam rá. Még kevésbé befeketítő iratukba foglalt vádjaikra, minősítéseikre és rágalmaikra. Közös fellépésükre egyházi helyzetünkön belül és egymáshoz fűződő viszonyainkban nem találok elégséges és racionális magyarázatot. Magatartásuk motivációjának forrását nem találom, és mibenlétét nem értem, hátterét éppen azért tisztátalannak és talányosnak tartom." Tőkés László püspök a továbbiakban az írás szövegét elemezve - felsorolva a személyét ért vádakat - megállapította: "a gyalázkodó iratot" "igaztalan kifejezések" minősítik. "A vádak ellenőrizhetetlen és bizonyítatlan halmozása, a féktelen indulatossággal áradó mondatok kilátástalanná teszik a védekezést - folytatja. - Azzal a tipikus, az igazságszolgáltatás számára is elfogadhatatlan módszerrel találjuk szemben magunkat, amikor is nem a vádoló bizonyítja állításainak igazát, hanem a vádlottat kényszerítik arra, hogy ártatlanságát igazolja." "Az Alternatív Tájékoztatás egyetlen bizonyítékkal sem támasztja alá durván becsületsértő vádaskodását. Az indulatoktól elhomályosult látású elvtelen támadóknak szinte valamennyi állítása éppen ilyen alaptalan" "Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért - számukra vereséggel felérő - választási eredményekbe." "A sort folytathatnám. Sőt, minden okom megvolna arra, hogy én hozzam nyilvánosságra a megromlott munkatársi bizalom egyházkerületi műhelytitkait, hogy megalapozott viszontvádjaimat a közvélemény elé tárjam. Nem teszem. Nem akarok megsemmisítő indulatú és igaztalanul vádaskodó egykori munkatársaim szintjére leszállni. Nem akarom a világ előtt ?feljelenteni? őket, amiképpen ők tették velem. Nem vagdalkozni, hanem gondolkozni kell" - fejezte be írását Tőkés László. /Tőkés László: Válasz a vádaskodásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ "
1998. november 17.
Ioan Gavra, az RNEP parlamenti frakcióvezetője kijelentette, az ellenzéki pártok között megállapodás értelmében az ellenzéki pártok parlamenti sztrájkot hirdetnek meg, amennyiben az alsóház jóváhagyja a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányhatározatot, amely lehetővé teszi a magyar egyetem létrehozását. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./
1998. november 17.
"Gheorghe Funar hivatalosan is belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP) - adják hírül a mai lapok. A kolozsvári polgármester, miután kizárták a Román Nemzeti Egységpártból, sikertelenül próbált meg új pártot bejegyeztetni, és ezután elszánta magát, hogy elfogadja a neki fölajánlott főtitkári tisztséget. Tegnap sajtótájékoztató keretén belül vette át az NRP zászlóját és a funkciójának dukáló pecsétet; a Monitorul de Cluj idézi Corneliu Vadim Tudor fogadó-szólamát: "Isten hozott testvér, egy ezredéve várunk". Az NRP elnöke megígérte, hogy a Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választások jelölőlistáin, az Adevarul pedig jegyzi a még nagylelkűbb ígéretet is: "Ha a Jóisten úgy dönt, hogy én leszek Románia elnöke, Gheorghe Funar Románia miniszterelnöke lesz". Vadim Tudor szerint, írja a lap, birtokában van egy felmérés, melynek eredményei azt mutatják, hogy ha jövő tavasszal lennének választások, az NRP 21%-t szerezne (az RMDSZ 6%-t). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 17. 213. sz./"
1998. november 17.
"Nov. 17-én befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája, minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt a döntés. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó állami főiskolai oktatásról szóló cikkely megrövidült. Elvetették az első bekezdését, tehát a szenátusi változatot is és a képviselőházi szakbizottság szövegét is. Mint ismeretes, a szenátusi változat már nem tette lehetővé önálló karok és főiskolák, egyetemek létesítését a kisebbségek számára - pontosabban a kisebbségek nyelvén folyó állami oktatás keretében. Megállt a kollégiumoknál. A képviselőházi szakbizottság szövegében már a kollégiumok sem szerepeltek, a kisebbségi diák számára csak csoportok és szakok működhetnek anyanyelvén De mi az, ami megmaradt ezek után? - tette fel a kérdést az újságíró. A cikkelyhez hozzábiggyesztett (2.) bekezdés, miszerint "Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát, hogy a törvénynek megfelelően saját magánfőiskolai intézeteket létesítsen." Ez sem semmi... - Nov. 17-én a parlamentben megismételték az egy héttel ezelőtti szavazást - és most már minősítetté vált az első bekezdés elutasítása. Ezután sorra vették a szakbizottság által elvetett javaslatokat. Kezdték a Iuliu Furoéval, aki kizárólag román nyelvű főiskolai oktatást kért. Elvetették. Aztán Asztalos Ferenc ismertette Varga Attila szabályosan benyújtott - és képviselőházi szakbizottsági szinten elvetett javaslatát, amely a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveg visszaállítását szorgalmazza, amely biztosítja a romániai nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön működő önálló állami egyetem létesítését is. Indoklása közismert: a romániai magyarság ezt kívánja - 500 000 aláírás bizonyítja ezt a kívánságot; az 1989-es hatalomváltás utáni helyzet lehetővé teszi ezt: benne van a kormányprogramban a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatással szembeni korlátozások megszüntetése, a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás keretének bővítése - a teljes vertikum megvalósulásáig; mert a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások szerint való ez. Mindez süket fülekre találtak a román képviselőházban. Most viszont nem a xenofóbiát nyíltan hirdető, zászlójukon hordó nemzeti-kommunista utódpártok: a PRM, PUNR, PDSR vagy a Melescanu-féle "független" politikai csoportosulás volt süket ezen érvek hallatán, ők ugyanis ott sem voltak a teremben. A teremben csak a kormánykoalícióbeli partnerek voltak: a parasztpárt, a liberális párt, a demokraták stb. És ők egyhangúlag és egyöntetűen elvetették a magyar javaslatot. Ez elgondolkoztató és - nyílt színvallás. A két ház közötti egyeztető bizottság hozhat ezután úgynevezett "közös szöveg"-et, amit aztán megszavaz vagy elvet majd a két ház. /Zsehránszky István: Ez sem semmi... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ Az RMDSZ képviselőházi frakciójának döntése hibának bizonyult, hogy az addig frakció alelnöki tisztséget betöltő Asztalos Ferencet éppen erre az időszakra nem választották újra. A román lélek alapjában tekintélytisztelő, ezért Asztalos többre jutott volna a bizottságban. Feltűnő volt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem szólt hozzá a vitához. Úgy tűnt, hogy az RMDSZ frakció vezetősége magára hagyta Asztalos Ferenc és Garda Dezső küzdelmében. Megszólalhattak volna a nagy tekintélynek örvendő képviselők, mint Kovács Csaba, Birtalan Ákos, Vida Gyula és mások. Nem érezte kötelességének részt venni a vitán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Társaság, de távol volt Kötő József államtitkár is. A magyar püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán, így Jakubiny György érsek és Csiha Kálmán püspök, akik kötelességüknek tartották a részvételt és azt, hogy nyilatkozzanak a magyar oktatás ügyéről. /Béres Katalin: Befejeződött az oktatási kormányrendelet vitája. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 17./"
1998. november 17.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Ábrahám Dezső vádaskodásaira. Ábrahám Dezső a Romániai Magyar Szóban /Tőkés ellenzéki platformot szervez?, aug. 29-30./ címen intézett lejárató szándékú támadást intézett ellene. Tőkés László erre szándékosan nem válaszolt. Ábrahám Dezső alaptalan vádaskodásait időről időre megismétli, s teszi ezt akkor, amikor "idehaza, a magyar vagy egyházi közéletben kritikus vagy éppenséggel válságos helyzet áll elő." Ábrahám Dezső cikkére az RMSZ szeptember 22-i lapszámában egy bizonyos - általam ismeretlen - Csipor Ildikó válaszolt. Rá egy hónapra az RMSZ október 21-i számában Ábrahám Dezső újból támadásba lendült Tőkés(ített) bértollnok címen. Mindezt az "október 22-én tartott egyházkerületi választásokat megelőző időszakban". Legutóbb az 1994-es püspökválasztás évében fejtett ki a püspök ellen ilyen intenzív sajtókampányt. "A Bihari Napló viszont csak november 7-8-i lapszámában, utánközléssel találta a rágalmazó irományt. Igaz, az utánközlés "eredetiségét" azáltal azért biztosította, hogy ráadásként Ábrahám Dezső személyes hangú levelét is leközölte "Tőkés László viselt dolgai" tárgyában." Ábrahám Dezső írásai beilleszkednek "az egyházkerületi választásokat övező lejáratási kampányba". Tőkés László a megelőző években Ábrahám Dezső hasonló rágalmait többször is megcáfolta. "Érthetetlen és megengedhetetlen viszont, hogy a Romániai Magyar Szó megfeledkezik a hasábjain régebben megjelent válaszaimról, és minden esetben hajlandó újból felemlegetni Ábrahám úr vádaskodásait." "Néhány évvel ezelőtt az RMSZ teljes egészében leközölte a CBI Könyvvizsgáló Kft. Nemzetközi Transsylvania Alapítványról szóló, igen terhelő vizsgálati anyagát, mellyel kapcsolatban dr. Koblenz József ügyvezető igazgató ezeket írta: "A mellékelt jelentés megállapításai éppen elégséges anyagot szolgáltatnak arra, hogy a Kuratórium az ügyvezetéssel megbízott vezető (ti. Ábrahám Dezső) pénzügyi utalványozási jogát függessze fel, és biztost nevezzen ki". (1992. december 7.). Igen etikátlan, hogy az RMSZ szerkesztősége célzatos rosszindulattal tovább járatja ugyanazt a lemezt." Ezért Tőkés László újból közrebocsátotta a nevezett vizsgálati anyagot. Tőkés László méltatlannak tartja, hogy Ábrahám Dezsővel a sajtó hasábjain polemizáljon. Törvényességi felülvizsgálati kérelme nyomán, a Főügyészség - mint felperes - indítványa alapján, 1995. november 14-i ítéletével a Fővárosi Bíróság a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt megszüntette. "Ebből a körülményből is kiviláglik, hogy törvényességi problémafelvetésem igencsak indokoltnak bizonyult." Tőkés László az 1989-es történelmi fordulat gyanútlan örömének légkörében nem tájékozódott alaposabban. "Sajnos, akkor nem sejtettem, hogy magam és családom bizalmával a későbbiekben ilyen durva módon vissza fog élni." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Válasz Ábrahám Dezsőnek a Romániai Magyar Szóban és a Bihari Naplóban megjelent vádaskodásaira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"
1998. november 17.
A Kereszténydemokrata Internacionálé /ICD/ nov. 13-15-e között Madridban tanácskozott, az ülésen Alexandru Herlea európai integrációsügyi minisztert választották meg az ICD alelnökének. Az ülésen megjelent Emil Constantinescu elnök is. /Miniszterből alelnök. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./
1998. november 18.
Nov. 14-én Kolozsváron, a kerekdombi református templomban adták át a Diaszpóra Alapítvány Czedler Márton- és Földes Károly-szórványdíjait. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke elmondotta: idén immár hatodik alkalommal kerül sor e díjak kiosztására. Idén elsősorban az otthonteremtőket, a kicsikre, a fiatalokra figyelőket jutalmazták. Azokat, akik bentlakást, tábort, közösségi keretet tudtak teremteni a szórványban élő magyar fiatalok számára. Jenei Tamás, az alapítvány alelnöke a díj jelentőségét méltatta. A Földes Károly-díjat a magyarköblösi gondnok, a 75 éves Terebesi László vehette át, aki 1945-től gyülekezetének kántora. Az előző rendszer legsötétebb éveiben is tartotta falutársaiban a lelket, heti rendszerességgel istentisztelet volt a faluban. A Czedler Mártonról elnevezett díjjal Dobai László székelyudvarhelyi lelkészt jutalmazták. Szórványlelkészként hosszú évekig a Hunyad megyei hátszegi egyházközség szétszóródott magyarságát gyűjtötte össze. Geréb Zsolt teológiai professzor laudációjából azt is megtudtuk: 1990-ben pályázat útján foglalta el lelkészi állását a székelyföldi városban, ahol lázas munkába kezdett a református diákotthon megteremtéséért. A 4 emeletes, 120 férőhelyes bentlakás ma már számos, szórványból érkezett magyar gyerek számára jelent biztos menedéket az anyanyelv megóvásához és a református hit megtartásához, elmélyítéséhez. Díszoklevelet az anyanyelvi szórványtáborok szervezői kaptak: Tatár Mihályné Péterffy Irén nagykendi és Kabai Ferencné Hegyi Gitta szamosújvári tiszteletes asszony, valamint Lukácsi Szilamér erdőcsinádi lelkész. Kolozsvári teológusok részvételével evangelizációs hét rendezéséért a petrozsényi gyülekezet kapott emléklapot. /Díjak a szórványmagyarság támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./