Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász négy év után, barátai meghívására érkezett erdélyi körútra. Marosvásárhelyen tartott előadást a romániai magyarság sorskérdéseiről. Az előadást követően a Népújság munkatársa készített interjút a politológussal. Előadásának az volt lényege, hogy nagy veszély előtt áll az erdélyi magyarság. Az elmúlt 80 év alatt nem javult a helyzet. "A probléma az, hogy a magyarság a mai napig nem élt az önrendelkezési joggal, mindig csak a kisebbségi jogokról beszélt." " Az önrendelkezési jog azt jelenti, hogy a nép dönthet a saját politikai státusáról, és autonómiát követelhet a belső önrendelkezés szintjén. Ami itt van, az az autonómiakövetelés már egy kompromisszum." Eva Maria Barki nagyon fontosnak tartotta az alsócsernátoni fórumot. Meg kell szabadulni a félelemtől, mert ez a legnagyobb ellenségünk, a legnagyobb akadálya annak, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene, mondta. "Elvileg a kettős állampolgárság nagyon szép dolog, s a schengeni egyezmény most szíven találta a magyarságot. Felébred, mert látja, hogy csak az álmokban van meg egy egységes magyar nemzet. Azért voltam visszafogott és kritikus a felszólalásban, mert elsősorban jogi kifogásaim voltak. Természetes, hogy minden kormánynak szuverén joga bárkinek állampolgárságot adni. Fennáll ez a joga a magyar kormánynak is. Az állampolgárság ugyanis nem köt egy bizonyos területhez. Egy állam területén kívül is lehetnek állampolgárok. De ugyanaz a szuverén joga megvan a román kormánynak is, hogy ha valaki felvesz egy idegen állampolgárságot, visszavonja a román állampolgárságot. Én azt mondtam, hogy csak akkor lehet felvenni a magyar állampolgárságot, ha biztosíték van arra, hogy a román kormány nem vonja esetleg vissza a román állampolgárságot. Magyarán egy kétoldalú szerződés szükséges, mert a nemzetközi egyezmények előírják: ilyen esetben minden kormány visszavonhatja az állampolgárságot." Szerinte nem az állampolgárságra kell koncentrálni, hanem a fő problémára, az önrendelkezési jogra, az autonómiára.- Az RMDSZ sokban tévedett. Az első nagy tévedés 1990-ben történt, "akkor kellett volna egy autonómia-koncepciót a nemzetközi tárgyalóasztalra tenni, mert akkor sokkal könnyebb lett volna, mint ma, akkor egész Európa mozgásban volt." "A másik tragikus hiba a kormányba lépés volt. Már kezdetben lehetett látni, hogy ez nem vezet eredményhez, mert csak a román kormánynak segítettek jobb képet kialakítani a Nyugat előtt. Ezt az ajándékot adta a magyarság Romániának, anélkül, hogy bármilyen ellenszolgáltatást kapott volna. Ez a nagy, tragikus hiba." - Először koncepciót kell kidolgozni és azzal kell lobbyzni, partnereket kell keresni. "Dél-Tirolban 1955 után kezdték konkrétan megfogalmazni a követeléseket és ezt a problémát 1959-ben az osztrák külügyminiszter először vitte az ENSZ-közgyűlés elé." /Mózes Edith: Beszélgetés Eva Maria Barki nemzetközi jogásszal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

A román politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu Budapesten tett nyilatkozatait: a National szerint Adrian Nastase, a fő ellenzéki erő, az RTDP alelnöke a "minimális intelligencia" hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu "gyakorlatilag a román oktatás, illetve a magyar egyetem ügyében alkudozott Németh Zsolttal" - ami az ellenzéki politikus megítélésében Románia föderalizálását szorgalmazók törekvéseinek teljes mértékű felvállalását jelenti. Közleményében Nastase kifejtette: a Budapesten tárgyaló államtitkár "megalázta a román külügyminisztériumot". Az Adevarul viszont a magyar egyetem ellenzőinek vezéralakjához, Andrei Marga tanügyminiszterhez folyamodott némi "megnyugvásért": egy román középiskola felavatásán a miniszter újból hitet tett a román multikulturális felsőoktatás mellett kijelentve: a magyar egyetemet ellenző álláspontját akkor sem hajlandó megváltoztatni, még ha ez a leváltásával járna együtt. A multikulturalizmus igazi keresztmetszetét ajánlja viszont Ion Mihailescu a Bukarest Egyetem rektora a Cotidianulban. Az oktatási szakbizottságnak címzett nyílt levelében tiltakozik a bizottsági szavazatra való visszatérés ellen, és egyben újból kifejezésre juttatja az egyetem tanárainak, a multikulturális egyetemek létrehozására vonatkozó támogatását, azzal a "pontosítással", hogy "a multikulturalitás fogalma kizárja a kisebbségi nyelvű multikulturális egyetemek létesítését". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 28./

A Ziua magyar nyelvű hetilapja, A Ma után a Timisoara napilap is magyar nyelvű mellékletet hozott ki a német és a szerb nyelvű melléklet után: szept. 26-án látott napvilágot a "magyar kisebbség oldala", a Timisoara 5. oldalán. A beköszöntőben a laptulajdonos, Oscar Berger a román-magyar viszony alakulását elemezte az 1990-1998-as időszakban. /Megjelent a "magyar kisebbség" oldala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Bánhegyesi Csilla Márta folytatásokban kezdte közölni Nagykároly sajtójának a történetét. /Bánhegyesi Csilla Márta: Nagykároly és Vidéke, egy kisvárosi hetilap története. = Nagykároly és Vidéke (Nagykároly), szept. 30. - hetilap, kiadja az RMDSZ/

Németh Zsolt külügyi államtitkárnak a Bálványosi Nyári Egyetemen elhangzott beszédét közölte az Erdélyi Magyarság új száma. A "bálványosi-tusnádi nyári szabadegyetemek megszervezése az elmúlt kilenc év magyar-román kapcsolatrendszerének talán az egyik legjelentősebb kezdeményezése volt." Ugyanazok a személyek jöttek el éveken át. Annak az értékrendszernek a jelentősége, amit ezek a személyek hordoznak, a román-magyar kapcsolatrendszerben növekszik. "Aki nem hisz a cselekvésnek a valóságot változtató erejében, az nincs itt ebben a táborban." Nemzetállam, politikai nemzet, nemzetpolitika - ez a téma és "rendkívül komoly terminológiai zűrzavar övezi ezeket a kategóriákat." Az etnokratikus nacionalizmus sajnos meghatározó módon formálja Közép-Európa valóságát. A legkomolyabb kihívás az, hogy "ezen fogalmak mögött meghúzódó politikai törekvéseket sikerül-e" semlegesíteni. Az államok és a nemzetek határai nem esnek egybe, ezért a nemzetpolitikának össze kell hangolni az állami és a nemzeti érdekeket. - Románia nem fog tudni a gazdasági válságból kikerülni, ha nem nyitja meg gazdaságát és nem kapcsolódik be Európa vérkeringésébe. Magyarországot valószínűleg az idén felveszik a NATO-ba, Romániát még nem. "Innentől fogva Európának a biztonságpolitikai dimenziója Románia számára egyáltalán nem elhanyagolható." - Nélkülözhetetlen az új minőségű regionális együttműködés. Németh Zsolt beszélt a schengeni problémáról is. Hogyha újra határ lesz Magyarország körül, "elszigetelve Romániát, Szlovákiát, Kis-Jugoszláviát, Ukrajnát, ez a regionális kapcsolatok tekintetében nagyon káros következménnyel járhat. Nem beszélve a magyarságnak mint nemzetnek a problémájáról." - Fontos tényező az új minőségű anyaország és kisebbség közötti együttműködés. "Nem véletlen, hogy Romániában törvény születik Romániának és a határon túli románoknak a viszonyáról. Nem véletlen, hogy hasonló törekvések vannak Szlovákiában..." Az a szándék, hogy jogszabályi háttere legyen az anyaország és a kisebbségi magyarság kapcsolatainak, "fontos összetevője lehet annak, hogy a szomszédos országok közötti érdekösszehangolás akadálymentesen történjen." /Németh Zsolt: Kimozdulás a nacionalizmusok feltételrendszeréből. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 35. sz., 1998. július-augusztus-szeptember/

"Szept. 29-én összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó Béla ezért az oktatási miniszter leváltását követelte. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Népújságnak kifejtette: A tanügyi szakbizottság hozzáállása felháborító, a bizottság elnöke azt sem engedte meg, hogy szavazás alá bocsássák azt a bizonyos cikkelyt. A kormányprogramban felvállaltakat sem tartják be. Borbély László államtitkár a Népújság kérdésére kijelentette: "A koalíciós partnerek megszegték a közösen aláírt protokollt. Most már a multikulturális egyetemet is elvetik, annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök, a koalíciós pártok vezetőivel közösen aláírt programban és a 36. számú sürgősségi kormányrendelettel lehetőséget teremtett egy önálló magyar egyetem létrehozására. Véleményem szerint teljesen hiányzik a politikai akarat a koalíciós partnerek részéről." Verestóy Attila szenátor hasonlóan értékelte a helyzetet. - A vezető kormánypárt elnöke, Ion Diaconescu mindössze annyit mondott: "Ha az RMDSZ kilép a koalícióból, hát kilép! Mit tegyek? Ez van." Mircea Ionescu-Quintus azt nyilatkozta a sajtónak, hogy soha sem támogatták a magyar egyetem létrehozását. Beszédesek a szept. 30-i központi lapok szalagcímei. Adevarul: "A magyar vezetők szemtelensége minden határt túllép - Az RMDSZ Andrei Marga lemondását kéri a kormányban maradásért cserébe" vagy "Saját lelkiismeretükre hallgatva, s nem az aljas vezetőik nyomásának engedve - Az RMDSZ kormányból való kilépésének előestéjén a képviselők NEM-et mondtak a magyar egyetemre"; National: "Az RMDSZ elveszítette az egyetemet, a koalíció elveszítette az RMDSZ-t" " megtaláló milyen jutalomban részesül?"; Jurnalul national: Az RMDSZ az érdekek keresztútján: etnikai vagy országos?" "Az ország ég és Markó Béla fésülködik"; Cotidianul: "Arra számítva, hogy a jelenlegi koalíció mindenfajta kompromisszumra kész, csakhogy a konc mellett maradjon, - Az RMDSZ politikai csárdásba kezdett: az ultimátum ultimátumába"; Ziua: "Ma jár le az RMDSZ koalíciónak adott ultimátuma - Az RMDSZ veszi az egyetemét és lelép". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Az oktatási szakbizottságbeli incidenst követően Radu Vasile kormányfő a Victoria palotába hívta a koalíciós pártok vezetőit, hogy jobb belátásra bírja őket. A tárgyalások azonban eredménytelenül értek véget. Szept. 29-én este összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. "Mi több, még az általuk javasolt multikulturális egyetem gondolatát sem fogadták el. Mindezeknek a koalíció tétovázása az oka, s elsősorban Andrei Marga tanügyminiszter, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított." Markó Béla emiatt az oktatási miniszter leváltását követeli. /Andrei Marga mondjon le! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Asztalos Ferenc képviselővel, a tanügyi szakbizottság alelnöke a vele készült interjúban a riporter, Zsehránszky István a szakbizottság újbóli negatív döntéséről, a koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedésének okairól kérdezte a szövetség politikusát. Mi az, ami minden megállapodásnál, protokollumnál szorítóbb, erősebb hatást gyakorol a román politikusokra? Válaszképp Asztalos Ferenc elmondja: ő már a múlt héten érzékelte, hogy a parasztpárti kollégák félnek, attól tartanak, hogy a másik két koalíciós partner lesre játssza őket: "és akkor a román közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli román párt, amelyik a magyarokat támogatja". "Elfogadhatatlan a koalíciós partnerek magatartása. Egyértelműen tükrözte azt, hogy titokban, bennünket kihagyva, a három parlamenti frakció között megegyezés, megállapodás született". A román politikum erkölcstelenségén túlmenően a képviselő abban látja az RMDSZ-igényeket durván elutasító magatartás okát, hogy jelenleg Romániában választási kampány folyik:?Nagy a tét. S ha az RMDSZ-t sikerül -legalább ideiglenesen- kidobni a hajóból, Viorel Lisnek (az RDK polgármester jelöltje) nyert ügye van a veszélyesen előretörő a burkolt és nyílt PDSR-s jelölttel szemben. Akkor visszavethető pillanatnyi előnyük... A főváros polgármesteri széke az a tál lencse, amelyért koalíciós partnereink feláldoznak minket, a NATO-csatlakozást, az európai integrációt, bármit..." - ecseteli a román politikusok "áldozatkészségét" Asztalos Ferenc. /Zsehránszky István: Szövetségeseink vagy hóhéraink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Tompa Sándor tordai nyugdíjas fordult Tőkés László püspökhöz. A kérdésekben vád és ítélet volt. Idézte a püspököt, hogy kötetre rúg mindaz, amit a Securitate tollbamondással leíratott vele. A nyílt levél írója, Tompa Sándor erre megjegyezte, hogy akik erre nem voltak hajlandók, azok megtorlásban részesültek, majd hozzátette: "Ön egy napig sem volt elzárva." És jöttek tovább a vádat tartalmazó kérdések: van-e olyan vezetők, akit nem bírált, miért nem püspökként fejti ki energiáját, mit szól Ábrahám Dezső cikkéhez... /Tompa Sándor: Kérdések Tőkés László püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Szept. 30-án kormányülés volt, Radu Vasile miniszterelnök napirendre tűzte a magyar egyetem kérdését, felvetésének megfelelően kormányhatározat született, melynek értelmében a kormány megbízza a Tanügyminisztériumot, tanulmányozza egy multikulturális egyetem létrehozásának a lehetőségét: Petőfi-Schiller néven, Marosvásárhely, illetve Nagyszeben székhellyel, német-magyar egyetem alapítását. A határozat értelmében november 15-ig kell tanulmányozni a lehetőségeket. Ha pedig ez a döntés megszületett, az Országos Akadémiai Felmérő és Akkreditáló Bizottságnak (Comisia nationala de evaluare si acreditare academica) kell jóváhagynia. Amennyiben az egyetem beindul, akkor hat évig ideiglenes működési engedélyt kap csupán, és hat év után kaphatja meg a végleges akkreditálást. Ezzel a határozattal Radu Vasile megtette az első lépést a "megbékélés" felé. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ A kormányhatározat az oktatási minisztériumot bízta meg az egyetemalapítás folyamatának elindításával és irányításával. A kormányhatározat hivatalos közlését követő hét napon belül munkacsoport alakul. Ebben a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalnak és az oktatásügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának öt tisztviselője kap helyet, a Petőfi-Schiller egyetem öt fős ideiglenes vezetőségének tagjai mellett. Ez utóbbiakat az oktatási miniszter nevezi ki a nemzeti kisebbségvédelmi hivatal javaslatára, a magyar és a német egyetemi közösségekkel folytatott konzultációk után. A munkacsoportnak november 15-ig kell elkészíteni javaslatát az egyetem felállításáról. Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-ig készíti el jelentését az új tanintézetről. A bizottság jelentésének megfelelően az oktatási minisztérium december 15-ig a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a Petőfi-Schiller állami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. /Az RMDSZ egyelőre nem lép ki a kormánykoalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

Az Emberi Jogokat Védelmező Romániai Egyesület, a Pro Europa Liga, az Emberjogi Liga és a Független Román Emberjogi Társaság közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy a román államelnöki hivatal minapi közleménye - amely ügyészségi és diplomáciai lépéseket helyezett kilátásba a bécsi jogásznő romániai kijelentései miatt - része a román hatóságok által az utóbbi időben a véleményszabadság korlátozására indított átfogóbb akcióknak. A tiltakozó emberjogi szervezetek véleménye szerint ezt bizonyítja az is, hogy Romániában nemrégiben börtönbüntetéssel sújtottak újságírókat. A vélemény- és szólásszabadság az olyan alapvető emberi jogok közé tartozik, melyeket a román alkotmány is szentesít, hiszen lényeges feltétele a demokratikus államnak, ezért a tiltakozó emberjogi szervezetek nyilatkozata rámutat: Eva Maria Barki a Románia alkotmányában is garantált véleménynyilvánítási szabadság védelme alatt áll. Ezért a nyilatkozat követeli a véleményszabadság ellen irányuló megfélemlítő vagy büntető akciók azonnali beszüntetését. /Emberjogi tiltakozás Barki-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

"Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozásáról rendelkező kormányhatározat tág kereteket biztosít, amibe beleillik az RMDSZ egyetemszervezési koncepciója. A kormányhatározat ugyanis pontos határidőt ír elő: november 15-ét. A dokumentum ugyanakkor azt is előírja, hogy az említett akkreditációs bizottságnak november 30-ig meg kell hoznia a döntését. Ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a képzés zöme Kolozsváron történjék. A születendő magyar?német egyetem pedig modellértékű lehet egy olyan régióban, amelynek az egyik fő értéke épp a multikulturalitás. "Mi csak az olyan multikulturalizmusnak voltunk, vagyunk és leszünk a megveszekedett ellenségei, amelyik egy nyelvi imperializmus jegyében más kultúráknak az asszimilálására tör" - mondotta Kötő József. /Kötő József: Mi csak annak a multikulturalitásnak vagyunk ellenségei, amely más kultúráknak az asszimilálására tör. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Az Európai Idő Borbély Zsolt Attila véleményét kérte ki az alsócsernátoni fórum kapcsán. "A fórum szükségessége elsősorban abból adódott, hogy a jelenlegi RMDSZ-elit elszakadt választói bázisától". "Ez a fórum a médián keresztül nyomást kívánt gyakorolni az RMDSZ-vezetésre, ugyanakkor a tagságot is mobilizálni tudta, tehát mindkét irányba hatott..." Borbély Zsolt Attilának meggyőződése, hogy a kormányban maradás kérdésében az SZKT-tagoknál "inkább a tudati ráhatás a döntő, amely pillanatnyilag - a média holdudvarának köszönhetően - az RMDSZ-csúcsvezetés kezében van." "Az SZKT egyszerűen nem képes megszabadulni azoktól a sztereotípiáktól, amelyeket rájuk erőltet az RMDSZ csúcsvezetését támogató sajtó." - Borbély Zsolt Attila jogász, politológus, a Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ szerkesztője, jelenleg a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem politológia szakán doktorál, témája a határon túli magyar pluralizmus. /Kocsis Károly: Egy ellenzéki az RMDSZ-ről. Kilépünk-e a kormányból? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./"

"Katona Ádám Alsócsernátonban elmondott elemzését kiegészítette, ezt közölte most a hetilap, jelezve, hogy szívesen teret biztosítanak mindenkinek, legyen az mérsékelt vagy radikális, hogy segítsenek az RMDSZ "zűrzavaros, vitákkal, ellenségeskedéssel dúsított, néha-néha titokzatos dolgaiban" való eligazodást. Az RMDSZ vezetősége nem az érvényes program, hanem egy szerző nélküli Együtt című brosúra alapján lépett a kormányba, Ezt maga Victor Ciorbea akkori miniszterelnök leplezte le budapesti beszédében és az 1997. márc. 15-i üdvözlő levelében. A kormányprogramban az önálló magyar egyetem helyett az szerepel, hogy gondoskodni kívánnak "a felsőfokú oktatási intézmények keretinek kiszélesítéséről a multikulturális egyetemek révén, és szükséglet szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén való önálló intézmények létrehozásáról /V. fejezet, 1.3./ Tudomásul kell venni, hogy "egyazon ?ernyő? alá kerültek Szövetségünkben az egykori áldozatok és hóhéraik." Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ hatékonyságát rontotta "az anyaországi káros hatás: pesti példára létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot". Katona "saját köreink szégyenletes gyöngeségének" nevezte például az ún. agyagfalvi botrány 1991-ben: 1991. okt. 5-én a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elfogadta a székelyföldi területi autonómia érdekében Agyagfalvára tervezett fellépést, az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja föllépését. Amikor azonban országos hisztéria indult ellenük, akkor nyilvánosan megtagadták őket. Mindezek miatt Katona Ádám szerint általános belső választást és rendkívüli kongresszust kell tartani, továbbá meg kell szólítani a szövetségeseket: a történelmi egyházakat, az egész magyar nemzetet, a nemzetközi emberjogi szervezeteket és szövetségesek az európai normákat vállaló román értelmiségiek. Óriási gond Erdély magyarlakta vidékein a sok ezer hektárnyi megműveletlen föld, a pénztelen családok fiataljai társadalmi fölemelkedésének biztosítása. Törődni kell a hátrányos helyzetűekkel, a moldvai magyarokkal, a magyar cigányokkal. /Katona Ádám: Megújulás: az RMDSZ jövője. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./"

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI volt igazgatója egy perben eskü alatt vallotta, hogy 1996 novembere előtt a román hatalom tudott a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó folyamatos megszegéséről. Ion Iliescu volt elnök váltig tagadta, hogy tudott a Dunán titkokban Jugoszláviába szállított üzemanyagról. Magureanu viszont vallomásában kifejtette, hogy az SRI még annak idején jelentette a történeteket Iliescunak, Vacaroiu akkori miniszterelnöknek és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. /Magureanu vall. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./

Temerinben júliusban, majd augusztusban és szeptemberben szerb fiatalok rendszeresen megvertek magyar fiatalokat. Ezeknek a leszámolásoknak kifejezetten nemzeti jellegük volt, hangsúlyozta Csorba Béla, temerini önkormányzati tanácsos, a VMDP /Vajdasági Magyar Demokrata Párt/ körzeti elnöke. Ezért a nyilvánossághoz fordultak, az emberjogi szervezethez és az ENSZ albizottságához. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 4./

Okt. 5-én a képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellációt intézett Andrei Marga közoktatásügyi miniszterhez és Ion Anghelescu egyházügyi államtitkárhoz. Az RMDSZ-képviselő szóvá tette, hogy a moldovai csángómagyarok nem tudnak érvényt szerezni ama elidegeníthetetlen és alkotmányos joguknak, hogy anyanyelvükön tanuljanak és misézhessenek. A klézsei magyar szülők még 1996 nyarán hivatalosan kérték a magyar nyelv tanítását a községi általános iskolában, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség azonban válaszra sem méltatta a kérvényezőket. A kérvény végül - 14 hónapos várakozás után! - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, amely felszólította a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget a kérdés megoldására. Mindennek ellenére semmilyen konkrét lépés nem történt, sőt, Anisoara Rudei klézsei tanítónő a magyar nyelv tanítását szorgalmazó szülők megfélemlítésével is próbálkozott, és azt sugallta nekik, hogy gyerekeik menjenek Erdélybe vagy Magyarországra, ha magyarul akarnak tanulni. A szülők azonban nem ijedtek meg, és kiállnak követelésük mellett. Ennek ellenére a bákói tanfelügyelőség nem teljesíti a tárca döntését egy magyar tanító kinevezésére és alkalmazására vonatkozóan. Szilágyi Zsolt ezek után azt kérdezte Andrei Marga minisztertől, mit tett eddig és mit szándékozik tenni ezután a csángómagyar szülők akaratának érvényesítése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a bákói tanfelügyelőség jogtipró magatartásának. Ion Anghelescu egyházügyi államtitkártól a szabad vallásgyakorlás jogának szavatolását kérte számon az RMDSZ Bihar megyei képviselője, amikor arra a kérdésre kérte a választ, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megoldani a moldvai csángómagyarok azon kérését, hogy e csángó falvakban magyar nyelvű misét is hallgathassanak a hívők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz., A csángók jogaiért interpellált az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Okt. 6-án Párizsban, az UNESCO felsőoktatási világkonferenciáján találkozott Andrei Marga oktatási miniszter Pokorni Zoltánnal, magyar partnerével. A megbeszélésen Marga kifejtette, hogy magyar nyelvű egyetem létrehozásában nem, legfeljebb egy román-német-magyar oktatási nyelvű egyetem megteremtésében tud együttműködni. Pokorni megdöbbenéssel fogadta román kollégájának e közlését. Pokorni szerint a helyzetet még értékelni kell, mivel nem tisztázott, hogy a román miniszterelnök - kormányának eddigi hivatalos álláspontját esetleg megváltoztatva - osztja-e minisztere nézeteit. Mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy az oktatási miniszter a kormány által megfogalmazott állásponttól eltérő törekvésének adott hangot, pedig éppen az ő feladata lenne az egyetem ügyének előmozdítása - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Marga szerint magyar-német nyelvű Petőfi-Schiller egyetem sem lesz, pontosabban csak akkor működhet, ha ott a román is tanítási nyelv. Pokorni erre megjegyezte, hogy ilyen hármas tannyelvű felsőoktatás már van Romániában, a Babes-Bolyai Egyetemen, csak éppen nem minden karon. És fájdalmas hiányok is vannak. Arra a kérdésre, hogy az új többnyelvű egyetem megkezdhetné-e működését még a két év múlva esedékes romániai általános választások előtt, Marga kijelentette: több mint valószínű, hogy nem, azaz szerinte az ilyen intézmény létrehozása áttolódna a következő kormányzati ciklusba. Pokorni Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány tagjaként ezután is azon fáradozik, hogy előmozdítsa a határon túl élő magyarok törekvéseinek megvalósítását, így magyar nyelvű egyetem létrehozását is. Pokorni hangsúlyozta: jó lenne, ha ezek állami egyetemek lennének - fűzte hozzá -, de ha a román törvények, az ottani politika alakulása csak egy magánintézmény létrehozását-működését teszi lehetővé, akkor azt fogjuk támogatni. Pokorni hozzátette: ez is csak a román kormány együttműködésével valósítható meg. Ha az állami egyetem ügye ideig-óráig késedelmet szenved, akkor Budapest a magánintézmény létrejöttét támogatja. /Magyar?német állami egyetem sem lesz? Andrei Marga magyar kollégájával tárgyalt Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Tokay György miniszter az általa vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkáját ismertette. Amikor az RMDSZ javaslatára létrejött a hivatal, akkor az felvállalta az egész romániai kisebbség problematikáját. Az engedélyezett 46-os létszámkeret alig felét teszi ki a hivatal munkatársai. Rövid időn belül sikerült egy országos monitorizálási hálózatot létrehozni, ennek megalakításában a kolozsvári, konstancai és suceavai területi irodák is nagymértékben hozzájárultak. Az utóbbiban helyet kap a Csángómagyar Szövetség is. A Roma Hivatal élén Dan Oprescu áll. A hivatal jó kapcsolatokat épített ki a román civil szférával, az 1995 és 1997 között inaktív Kisebbségi Tanácsot sikerül a hivatalnak aktivizálni. Megszűnt a Kisebbségi Tanács kirakatjellege. Tokay több mint száz nemzetközi találkozóját nem csupán protokolláris jellegűnek minősítette. A nemzetközi konferenciákon igyekezett reális képet adni a kisebbségek helyzetéről. A miniszter részletesen ismertette érdekvédelmi munkájukat, illetve azokat a törvénytervezeteket és kormányhatározatokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vett az általa vezetett hivatal. Ezek közül a legfontosabbak a tanügyi és a helyhatósági törvények voltak. Kormányhatározatot kezdeményeztek a Kisebbségvédelmi Minisztériumközi Bizottság létrehozására. A magyar bölcsészkar létrehozásáról szóló kormányhatározat-tervezetüket nem tárgyalták meg, a magyar zenetudományi tagozat létrehozásáról szóló határozat tárgyalását a kormány elhalasztotta. Az egyes minisztériumok részéről tapasztalható akadályoztatás miatt kormányülés napirendjére tűzték ezt a kérdést, ahol a miniszterelnök fölszólította a minisztereket, hogy fokozottabb figyelemmel kövessék az előterjesztett anyagokat. Tokay személyesen tárgyalt a többnyelvű feliratok tarthatatlan helyzetéről Kolozs és Maros megye prefektusával. A magyar nyelv oktatásának bevezetését kérte Klézsén a megyei tanfelügyelőtől. A marosvásárhelyi zsidó temető meggyalázása ügyében kezdeményezésük ellenére nem indult ügyészségi vizsgálat. Bűnügyi feljelentést tettek olyan munkahelyi hirdetések ügyében, amelyek kizárták romák jelentkezését, azonban az ügyészség ebben az esetben sem indított vizsgálatot. Kormányhatározatot terjesztettek be a csíkszeredai ortodox püspökségnek átadott ingatlan ügyében, azonban nem sikerült a határozatot megsemmisíttetni. Két ízben memorandumban hívták fel Victor Ciorbea akkori miniszterelnök figyelmét a magyarellenes hangulatkeltésre, nyilvános állásfoglalást kérve, ugyanezt kérték az államelnökségtől is, de eredményt nem tudtak elérni. A többségi közvélemény megváltoztatása és a sajtó ellenséges hangvétele ellensúlyozását szolgálja a hivatal kéthetente megjelenő Tájékoztatója, melyet 70 címzetthez juttatnak el /a sajtó mellett nagykövetségeknek, emberjogi szervezeteknek is/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

"A múlt hét végén, Marosvásárhelyen megtartott rendkívüli SZKT-tanácskozáson több órás vita előzte meg a végső döntést, illetve a határozat elfogadását. A határozat értelmében az RMDSZ egyelőre felfüggeszti a szept. 5-én, Kolozsváron hozott döntését, mely szerint, ha szept. 30-ig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, akkor szept. 30-i hatállyal kilép a koalícióból. A rendkívüli SZKT ülésen a többség a kormányban maradás mellett adta le voksát. A Népújság munkatársai megkérdezte az SZTK néhány tagját, hogy véleményük szerint helyesen döntött-e a Szövetségi Képviselők Tanácsa? Markó Béla szövetségi elnök szerint a többség a kormányzati szerepvállalás folytatása mellett döntött, azonban meglehetősen magas volt az ellenzők aránya. Az a tény, hogy 37 képviselő nem tartja helyesnek az RMDSZ kormányban maradását, erőteljes figyelmeztetést jelent. Székely Ervin képviselő szerint az SZKT az egyetlen ésszerű döntést hozta meg ebben a helyzetben. Katona Ádám /Erdélyi Magyar Kezdeményezés/ kiemelte: a kormánybalépést követően ketten-hárman-négyen mondtak nemet, most már a résztvevőknek több mint egyharmada vélekedett így. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint ez a döntés "intő jel mind a saját közösségünk, mind a koalíciós partnerek felé." "Az SZKT ülésén született szavazatarány vélhetően elgondolkoztatja azokat, akikkel együtt képzeltük el a romániai reform megvalósítását." Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke végre határozott tettet várt volna az SZKT-tól, hogy nem csak újabb határidőket szabjanak meg. Emiatt ő nagyon-nagyon elégedetlen. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető úgy érzi, hogy most még van esély, tehát helyes döntésnek tartja a kormányzati szerepvállalás folytatását. Takács Csaba ügyvezető elnök úgy látta, hogy az SZKT-tagok nagy többsége még adott egy esélyt annak a román kormánynak, amely a tanügyi kérdés kapcsán egy kormányrendeletet kibocsátva, politikai ajánlatot fogalmazott meg. Szilágyi Zsolt képviselő viszont visszalépésként értékelte, és azt gondolja, hogy ebből a védekező pozícióból az RMDSZ nehezen tud majd eredményt elérni. Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke szerint ez a döntést lehetőséget ad, hogy az RMDSZ tovább küzdjön céljaiért. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökének az a véleménye, hogy a kormány gesztusát visszautasítani több lenne, mint bűn. Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa kifejtette: Győzött a józan ész, az a reális hang. /Hogyan értékeli az SZKT döntését? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

Okt. 6-án jelentős sajtóesemény színhelye volt Szászrégen. Megjelent az ASTRE című, háromnyelvű (román, magyar, német) nyolcoldalas hetilap első száma. A főszerkesztő Somodi Alexandru, aki az eddigi régeni, kizárólag román nyelvű kiadványoknál is bábáskodott. A cím az Asociatia pentru Tineret din Reghin egyesület nevének rövidítése. A kiadó a Champion Kft. tulajdonosa, Alin Pacuraru, volt élsportoló. A nyolc oldalból hetente kettő lesz magyar nyelvű. Szerkesztői Böjte Lídia magyar szakos tanárnő, valamint Budai Antal István és Gagyi Réka. Szándékuk az, hogy hetente beszámoljanak a város eseményeiről, főleg a magyar vonatkozásúakról, ezenkívül egyházi jellegű, helytörténeti, várostörténeti cikkekkel, orvosi tanácsokkal, sportrovattal szeretnék megtölteni a magyar oldalakat. /Máthé Éva: Háromnyelvű hetilap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Többször írtak már az erdélyi magyar lapok a földvári fogolytáborról, ahol közel félezer magyar ember halt meg 1944 végén és 1945 elején. Az 1989-es rendszerváltozás után nem egyszer próbáltak már emléket állítani a meghaltaknak, azonban Földvár, teljes magyar nevén Barcaföldvár tanácsa elzárkózott ez elől. Az oroszok elérték, hogy az itt elesett 21 szovjet katona emlékére emlékművet emeltek és a katonákat 21 kis ötágú vörös csillaggal jelölték meg. A szomszédos Hídvég lelkipásztora, Ungvári Barna kérvényt nyújtott be a helyi tanácshoz, hogy emlékművet emelhessenek az elhunytak emlékére, azonban a földvári tanács most is elzárkózott. Hídvégen állítottak fel kopjafát az emlékükre. /Kisgyörgy Zoltán: Meg kell jelölni a földvári haláltábor magyar halottainak sírhalmát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./ Ungvári Barna tiszteletes felhívást tett közzé, kérve, hogy a hozzátartozók jelezzék az elhunytak neveit /névsor ugyanis nem maradt fent/. Az emlékmű felállításához anyagi segítséget is kének. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

"Benedek Domokos /1991 óta az erdélyi ferences rend tartományfőnöke/ válaszolt azoknak, akik Domokos Pál Péter szobrának Csíksomlyó kegytemploma előli eltávolítását javasolták. A rendtartománynak jelenleg 70 tagja van, akik a szociális problémák megoldásából is kiveszik részüket. "Domokos Pál Péter, népünk néprajzának, népzenéjének nagy tudósa és a csángómagyarok kutatójának emléke előtt ma is mély tisztelettel hajtom meg fejem", vallja, ő végezte, az elhunyt végakaratának megfelelően, temetési szertartását. - Az erdélyi ferencesek tartották a lelket a moldvai csángókban. - Benedek Domokos igazat ad Halász Péternek, a Lakatos Demeter Egyesület elnökének és Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének és Székelyhídi Ágostonnak, az Erdélyi Szövetség elnökének, akik tiltakoztak a szobor eltávolítása ellen /Maradjon helyén a szobor, Hargita Népe, 1998. szept. 24./, hiszen ő sem ellenezte a Domokos Pál Péter emlékére állítandó szobor gondolatát. Azonban nem gondolták, hogy a kegytemplomtól 13 méterre állítják fel a szobrot. A templom mellett felállított szobor jogi, elvi esztétikai probléma. Csíksomlyón kell találni a szobor számára más helyet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"Az alsócsernátoni fórum megítélésében "a román bal és jobb a Csernáton-értékelésben tökéletesen egyetértett a magyar ballal. Alkalomadtán, amikor a Kossuth rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, az embernek az volt az érzése, hogy az Adevarul lapszemléjét hallja." - írta Nits Árpád. Az "ellencsernátoni szónokok" az utóbbi két év "kimagasló megvalósításait" idézték fel. Nits Árpád felidézte, hogy 1997 januárjában Kolozsváron "volt egy tanakodás arról, hogy kell-e nekünk egyetem." Mindent beleadtak, amit csak kívánt a román jobb- és baloldal, valamint az akkori baloldali magyar kormány: bemutattak multikulturális rögeszmét igazoló közvélemény-kutatást, jelenlétével adott súlyt az önálló egyetemről való lemondásnak az RMDSZ által kinevezett tanügyi államtitkár, terjedelmes újságcikk fejtegette, hogy a Bolyai Egyetem csak néhány kolozsvári könyvmoly kívánsága. Ez utóbbi Törzsök Erika aláírásával a budapesti Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban egy időben jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala akkori főnökének határozott felkérésére. Az ellencsernátoni szónok ezzel a kolozsvári Bolyai-ellenes rendezvénnyel kapcsolatban részletesen ecsetelte, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter erélyesen elhatárolódott Törzsök Erika véleményétől." "Tokay György tényleg elhatárolódott Törzsök Erikától, de egy kicsit később. Az egykori HTMH-elnök lefegyverző útmutatása után másfél évvel, miután kibukott a hatalomból, megmutatta, hogy ő is tud gondolkozni, ha már úgysincs vesztenivalója, és azt találta mondani, hogy ha az RMDSZ képtelen eredményeket elérni a kormányban, akkor kár tovább erőlködnie." - Az RMDSZ felsőbb körei "elítélik a kolozsvári szervezet kezdeményezéseit, mert állítólag éppen azok miatt állunk ilyen rosszul az egyetem ügyében. Súlyos tévedés. Nem a kolozsvári szervezet polgári fórumai buzdítottak tétlenkedésre a kormányalakítás utáni első napokban, hetekben, amikor az új kormánynak késedelem nélkül meg kellett volna tennie a legnehezebb lépéseket. Nem a kolozsvári szervezet rendezte meg a felméréssel és a Törzsök-cikkel egybekötött tanakodást arról, hogy semmi sem kell nekünk. Ezeket a politikai hibákat vagy vétségeket mások követték el. A kolozsvári szervezet a késlekedést és tévelygést látva csak kötelességükre próbálta figyelmeztetni kormánytisztviselőinket." /Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ "

"Az ellenzék továbbra is hevesen támadja a magyar?német egyetem tervét. Az ellenzék többsége szerint a határozat alkotmány- és törvényellenes, de a szélsőségesen nacionalista pártok egyenesen polgárháború lehetőségét emlegetik az egyetem kapcsán. Liviu Maior RTDP-szenátor, volt oktatási miniszter a kormány átlátszó manőverének nevezte a magyar?német egyetemről hozott határozatot. Szerinte a kormányzati erők tulajdonképpen két egyetemet akarnak létrehozni, az egyiket - a magyart Kolozsvárott, a másikat, a németet Nagyszebenben, ám ez utóbbi hamarosan bezárhatja kapuit, mert nem lesznek diákjai, hiszen a német etnikum már úgy megcsappant Romániában, hogy a német gimnáziumok diákjainak 80 százaléka román nemzetiségű. Teodor Melescanu szenátor, volt külügyminiszter, a Szövetség Romániáért Párt elnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozása csak félmegoldás, ami senkit sem elégít ki, hiszen az RMDSZ nem mond le a magyar nyelvű állami egyetemről. Szerinte elképzelhetetlen egy olyan multikulturális egyetem, amelynek ne legyen erőteljes román nyelvű részlege. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke úgy vélekedett, hogy "az RMDSZ sohasem válik ki a kormányból, mert a budapesti kormány arra kötelezi, hogy maradjon meg a koalícióban". Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt főtitkára kijelentette, hogy a tervezett egyetem az RMDSZ kétségbeesett kísérlete az etnikai szeparatizmusra kulturális téren. Grigore Zanc, volt Kolozs megyei prefektus, az RTDP kolozsvári szervezetének vezetője úgy nyilatkozott: "az RMDSZ minden lépésével azt bizonyította, arra törekszik, hogy az erdélyi térségben visszaállítsa a bécsi diktátum időszakában fennállt helyzetet. Ebből természetesen nem hiányozhat a kolozsvári horthysta egyetem újraalapítása sem." A Nagy Románia Párt egyik megyei szervezete pedig kezdeményezte egy magyarellenes nemzeti gárda létrehozását, amelyet Maros, Hargita és Kovászna megyékbe vezényelnének. "Románia válságba került, halálos veszély fenyegeti, mert a Markó Béla vezette szövetség magatartásával és igényeivel polgárháborút robbanthat ki" - fogalmazta meg a szervezet félelmét Ion Mazina, a párt szenátora. /A Petőfi?Schiller egyetem okán. Polgárháborúval riogat a Nagy Románia Párt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Az elmúlt időszakban a kormányprogram ellenére cselekedett az oktatásügyi tárca, ezért Kötő József oktatásügyi államtitkár különvéleményt jelentett be, összegezte eddigi tevékenységét az államtitkár. Az egyetemi vita keretében a minisztérium a jogfosztó multikulturális modell nevében az önálló magyar egyetem szószólójává vált, ezért Kötő József ellenvéleményét hangoztatta előadásában és írásban /A Hét aug. 6-i számában közölt tanulmányában/. Az ellenséges hangulat ellenére sikerült létrehozni egy, a magyar állami egyetem alapításának módozatait vizsgáló bizottságot. Kötő a csángó közösség kérésére javasolta a tanügyminiszternek az anyanyelvi képzés általánosításának útján a magyar nyelv oktatásának bevezetését, aki átiratban rendelte el az oktatás megkezdését. Minisztériumi rendelet formájában sikerült nyomatékosítani, hogy az egyetemi felvételiken olyan nyelven lehessen vizsgázni, amelyen tanul a jelölt. "Mindezen törekvések ellenére" - mondta Kötő - "számos szabálysértés történik, amelyeket igyekeztünk orvosolni." /Dr. Kötő József: Különvéleményt jelentettünk be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"

"A Magazin Istoric minden számában közöl eddig elhallgatott forrásmunkákat. A 9. számában az Ion Antonescu államfő vezetésével lezajlott 1941. febr. 7-i kormányülés jegyzőkönyvét adták közre. Ezen az ülésen Antonescu ismertette Románia "etnikai megtisztítására" vonatkozó terveit. A románosítást egymást követő szakaszokban tervezte. A román elemnek fokozatosan kell behatolni az állam gazdasági életébe, jelentette ki. A légkört meg kell tisztítani "a zsidó elemtől". Tömegesen száműzné őket, de nincs hova küldeni a zsidókat. Bukarestben zsidó negyedet hoznak létre és minden fővárosi zsidót ide költöztetnek. A zsidókat a kisvárosokból bizonyos központokba kell bezsúfolni. Bukarestből el kell távolítani a cigányokat és a Duna árterein, falvakba kell őket vinni. Ezeket a falvakat őrséggel kell őrizni, hogy ne tudjanak onnan eltávozni. Ugyanígy a magyarokat is össze kell írni és kilakoltatni Bukarestből. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./"

"Halász Anna, aki a bukaresti rádió magyar adásában jelentkezik rendszeresen, emlékeztetett, hogy három hete még szidta az RMDSZ-t a megalkuvásért. Azóta viszont sírva figyelte a román tévében a gyűlöletnek a lavináját, ahogy kirohantak a magyar egyetem ellen. Mind ujjongtak, hogy sikerül a koalícióból kikergetni az RMDSZ-t. Akkor viszont - csakazértse! - figyelmeztetett most Halász Anna. Rossz szerep, de el kell vállalni. "Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak." /Halász Anna: Csakazértse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

"Demeter János kormányfőtitkár helyettes ismertette tevékenységét. Hivatalos hatáskörének ismertetése után Demeter felsorolta további kötelezettségeit. Ebből a munkából fontosnak tartja a hetente sorra kerülő kormányüléseket előkészítő tanácskozásokon azokat a törvénytervezeteket, határozattervezetek napirendre való tűzését sürgetni, melyek fontosak számunkra. Továbbá elmondta, hogy rendszeres kapcsolatot tart az RMDSZ ügyvezető elnökségével, ahová törvénytervezeteket juttat el véleményezésre, amiket azután feloszthat azon képviselők között, akik fel tudják használni bizottsági munkájukban vagy akár a plénumban. Ugyanakkor a területi szervezetek irányából érkező, és az Ügyvezető Elnökség által rendszeresen továbbított kéréseket nagymértékben sikerült megoldania. A kormányfőtitkár helyettes úgy gondolja "a politikai döntéshozatal porondján csak fokozatosan lehet eredményt elérni". Beszámolójának végén Demeter annak a meggyőződésének ad hangot, hogy "az RMDSZ az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy érvényesüljön a reform, és a parlament által elfogadott kormányprogram". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"