Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zöld Mihály
70670 tétel
1998. október 20.
"A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"
1998. október 20.
"Románia egy olyan gazdasági és szociális katasztrófa küszöbén áll, amely az állam létét veszélyezteti - fogalmazták meg a Vatra Romaneasca Szövetség országos egyeztetőtanácsának Marosvásárhelyen tartott ülésén. A tanácskozáson a VRSZ tételesen foglalta össze következtetéseit és kifogásait aktuális belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. A kormánykoalíció - állítják - határozataival megszegte az alkotmányt. Az úgynevezett multikulturális egyetem alapítására vonatkozó döntés az első lépés Románia nemzeti, egységes állami voltának elvesztése irányában. A NATO jugoszláviai akciójának támogatása a román nemzeti érdek elárulását jelenti. A kormányzat nem tesz semmit az ország föderalizálására irányuló törekvések ellen. Egyesített erőkkel meg kell teremteni a jelenlegi hatalom alternatíváját - röviden így összegezte véleményét a Vatra. /(pataky): A Vatra Romaneasca országos egyeztetőtanácsának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
1998. október 20.
Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./
1998. október 20.
A földvári haláltábor helyén magyar emlékművet is kellene állítani, csak a szovjet katonákra emlékeztető márványtábla van a helyszínen. Erről a tervről beszélgetett a cikkíró Ungvári Barna /Hídvég/ református tiszteletessel, akinek ez szintén szívügye. - A Szatmári Friss Újság is rendszeresen közöl emlékező írásokat a táborról. Főszerkesztője, Veres István uzoni, gyakran hazalátogat. A szatmáriak külön kötetet is szenteltek a környékről elhurcolt magyarok és svábok kálváriájának, az évkönyvben is foglalkoztak a földvári haláltáborral. /Sylvester Lajos. A haláltábor határában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./
1998. október 20.
A Rákóczi Szövetség rendezésében Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében címmel tanácskoztak Pannonhalmán az anyaországi és határon túli történelem, földrajz és magyar szakos tanárok. A háromnapos rendezvényen a meghívottak között volt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A konferencián elfogadott kezdeményezések között van az, hogy a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hűséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet, szövetgyűjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni. /Balázs Ildikó: Magyar történettudat a Kárpát-medencében. Találkoztak a magyar történelemtanárok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./
1998. október 21.
"Okt. 19-én Mircea Ionescu Quintus szenátor a magyar-román meccsen történtekből a román szurkolók méltóságteljes magatartását emelte ki, mondván. "Nyugat, aki minket állandóan monitorizál, lássa meg, hogy Európa keleti hatása nem a Tiszánál van, hanem a Dnyeszternél." Emil Tocaci szenátor sérelmezte, hogy Besszarábia déli részén nincs román iskola, csak cirill betűs moldován. Arról viszont nem szólt, hogy a Dél- Besszarábiában élő százezer románból százezer moldovánnak vallja magát és csak néhányszáz románnak. Okt. 19-én a szenátusban újra több román szenátor kirohant a Petőfi-Schiller egyetem ellen, például Gheorghe Bondoc /Nagy Románia Párt/. Ugyanakkor egyetlen román szenátor sem tiltakozott amiatt, hogy a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete megalakította a Nemzeti Gárdát, amelynek célja az RMDSZ-vezetők likvidálása. A gárda tagjai között vannak a titkosszolgálat /SRI/ tagjai is, Szabó Károly szenátor tette szóvá mindezt a szenátusban. /Zsehránszky István: Eurofóbia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"
1998. október 21.
"Ábrahám Dezső újabb Tőkés László püspök elleni támadással jelentkezett, visszautasította Csipor Ildikó írását /Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám, Romániai Magyar Szó, szept. 22./. Ábrahám ártatlannak vallotta magát és mindent tagadott. Csipor idézte Ábrahám egyik régebbi dicsekvését, hogy 1990-ben 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. Ábrahám ezt úgy cáfolta, hogy három személy utazását ő fizette /a többit nem említette/. Ábrahám ítélkezett a Székelyföldi Fórum ügyében is, szerinte Tőkés László azt az RMDSZ legitim vezetése ellen szervezte, Markó Béla megbuktatására. - Ábrahám kifejtette: 1993 augusztusában 52 határon túli magyar sajtókiadót 126 újságíróval látott vendégül "saját pénzemen", állította. - 1993-ban ő nem lebukott, hanem felajánlotta lemondását, mert adminisztrációs hanyagsággal vádolták. Ábrahám sorolta újabb vádjait : Tőkés László saját számlájára íratta át a közcélra szánt támogatásokat, a Kanadában gyűjtött pénzt szintén. /Ábrahám Dezső: Tőkés/ített/ bértollnok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"
1998. október 22.
Románia részt kíván venni az EBESZ koszovói missziójában - közölte okt. 21-én Carmen Podgoreanu külügyminisztériumi szóvivő. Románia reprezentatív részvétellel akarja képviseltetni magát a koszovói EBESZ-misszióban. Mint szavaiból kiderült, Bukarest legkevesebb 25, de esetleg akár 50 szakembert kész küldeni. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1998. október 22.
"Megjelent Vita Zsigmond posztumusz tanulmánykötete: Enyedi évek, enyedi emberek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/, melyhez Dávid Gyula írt a szerző életét bemutató előszót. Vita Zsigmond idén halt meg, 91 éves korában, Dávid Gyula szavaival "visszatért az 'enyedi csendbe', az Őrkő alá, amelyre nehéz időkben annyiszor feltekintettek Enyed magyarjai, s amely az ő számára is jelkép volt: világának központja". /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Vita Zsigmond /Nagyenyed, 1906. jan. 16.- Kolozsvár, 1998. jan. 1./ "
1998. október 26.
"A lapok többsége teljes egészében közölte az Oktatási Minisztérium által a sajtó rendelkezésére bocsátott Andrei Marga- "interjút", mely újból a multikulturalizmus fogalmát hivatott tisztázni, és ismételten visszautasította az önálló magyar egyetem gondolatát. Marga szerint az egyetemi szintű multikulturalizmus azt jelenti, hogy a felvételi és a tanulmányok a többség és a kisebbségek nyelvén történik; a tananyag lehetővé teszi az etnikai közösségek kultúrájának megismerését és kulturális identitásuk megőrzését; a diákok szabadon választhatják a tantárgyakat és azok tannyelvét; az egyetemen belül világosan el van választva a nyelvi és kulturális megkülönböztetés és a szakmai egység. A tanügyminiszter állást foglal a nemzetállamok jövője mellett, és burkoltan utal arra, hogy az etnikai alapú egyetemeket könnyen fel lehet használni "a jelenlegi államok szétszakítására". Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy "semmi tartósat sem lehet erőszakkal kieszközölni". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 26., 197. sz./"
1998. október 26.
"Dr. Eva Maria Barki, ismert osztrák kisebbség- és emberjogi ismét kitiltatott Romániából. Sőt, az Elnöki Hivatal is elítélő nyilatkozatot tett közzé. Közben "érdekképviseleti szövetségünk gyanús-cinkosan hallgatott", állapította meg Pillich László, aki idézett Barkinak az Érmihályfalván rendezett Partiumi Fórum résztvevőihez írt leveléből: "Véleményszabadság azt jelenti, hogy a vitákat akkor is nyilvánosságra bocsátjuk, ha kényes vagy kellemetlen tárgyúak. Én ajánlatot tettem egy nyílt vitára, és továbbra is készségesen rendelkezésre állok, hogy az én valódi érveimet megismerjék és ne a médiák hamis közléseit. De nyilván sokkal kényelmesebb, ha nem engednek be az országba. Ezzel azonban a téma nem kerül le az asztalról, mert: a támadások valódi célpontja nem az én személyem, hanem Önök, az erdélyi magyarság ". Barki szerint az RMDSZ-nek "konkrétan meg kell fogalmazni az Önök jogait, következetesen és határozottan megkövetelni ezeket, és éppolyan következetesen és határozottan fellépni értük." Barki figyelmeztetett: "Nyugaton azt hiszik, minden a legnagyobb rendben van. A világ nem tud arról, hogy továbbra sem élhetnek jogaikkal, hogy továbbra is vannak megfélemlítettek és korlátozottak véleménynyilvánításban, hogy itt még mindig másodosztályú emberek Önök, hogy az asszimilációs program továbbra is él, és célkitűzésében semmit sem tér el Ceausescu homogenizációs programjától. A világ nem tud semmit Cserehátról, az Agache-ügyről és többi sérelmekről." A tájékozódás és tájékoztatás sem túlzott erőssége a mai RMDSZ "pártstruktúrának", állapította meg Pillich. /Pillich László: "Célpont nem az én személyem, hanem Önök" = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28., dr. Eva Maria Barki levelének teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"
1998. október 27.
Sajtóbotrányt kavart Romániában, hogy Emil Constantinescu államfő második világháborús emlékérmet adott át Vasile Ciolpannak. A kitüntetett a kommunista diktatúra idején a politikai foglyokat őrző hírhedt máramarosszigeti börtön parancsnoka volt. /MTI, /Népszabadság, okt. 27./
1998. október 27.
Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt a hatóságok ismét három évre nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Kitiltásáról maga az érintett tájékoztatta levélben az Érmihályfalván tartott Partiumi Fórum szervezőit. Az ügyvédnőt az Iliescu-rendszer idején, 1994 novemberében egyszer már három évre kitiltották Romániából. Eva Maria Barki idén szeptemberben több erdélyi városban tartott előadást, és az autonómia, illetve a föderalizmus eszméjéről kifejtett gondolatait a román vezetés az ország alkotmánya elleni támadásnak találta. Az ügyvédnő ellen maga Emil Constantinescu államfő is felemelte szavát, aki felkérte az illetékes hatóságokat a megfelelő intézkedésekre. Minderről a román államfő tájékoztatta az osztrák elnököt is. /Eva Maria Barkit ismét kitiltották Romániából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
1998. október 28.
"Burány Béla /sz. 1931. febr. 12./ népmesegyűjtése, 66 vajdasági erotikus népmese Szomjas a vak ló címmel 1984-ben jelent meg, nagy sikere volt, Budapesten is kiadták 65 ezer példányban, az is hamar elfogyott. További mesegyűjteményei /Piros a tromf, A legkisebb királylány kívánsága, A menyecske meg a feketerigó/ is napvilágot láttak. Burány Béla mindig úttörő munkát végzett, így adta ki az első vajdasági magyar balladáskönyvet, az első katonadal-gyűjteményét, az első gyermekjáték-gyűjteményét, majd Vadvirágok címmel hímzésgyűjteményt jelentetett meg. Dr. Burány Béla orvosprofesszor figyelme a magyarság népességcsökkenése felé fordult. A vajdasági magyarság lélekszáma 1961 és 1991 között százezerrel fogyott, nagyon sokan elhagyták az országot. "A jólét és a kényelem igénye mai társadalmunk gyilkos tényezője, amely felgyorsult kipusztulásunkhoz vezet" - állapította meg Burány Béla. Ezt a problémát járta körül Szakad a part! című, idén megjelent könyvében, megállapítva, hogy ezt a problémát egyetlen magyarországi és határon kívüli magyar párt nem tűzi érdemben zászlajára. Nem készít tudományos programot. "Az összmagyar vitálstatisztikai helyzetkép elkészítése megkerülhetetlennek látszik." Valamennyi párttól a probléma megoldását célzó programot kell kérni és azt nyilvánosságra hozni. "A probléma teljes nyelvterületre szóló tudatosítása a folyamat leállítását, megfordítását még elősegítheti." /Krekity Olga: Nemzetpusztító kór. = Szabad Hét Nap (Szabadka), okt. 28./ "
1998. október 30.
"Emil Constantinescu elnök a hét elején tett finnországi látogatása során kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az l996. évi parlamenti és elnökválasztások után azért vonták be a kormányzásba, hogy ezzel pozitív jelzést adjanak Európának és a magyaroknak a romániai kisebbségi jogok biztosításáról. A Román Demokrata Konvenció és a Demokrata Párt a magyar politikai szövetség részvétele nélkül is rendelkezett a szükséges parlamenti többséggel. Az államfő kijelentéseire reagáltak az RMDSZ parlamenti képviselői. Kovács Csaba, a képviselőház titkára kijelentette, hogy az RMDSZ nélkül pedig a parasztpártiak, a demokraták és a liberálisok csak kevéssel haladták volna meg a parlamenti ötven százalékot. Ezért számos sarkalatos törvény nehezen született volna meg a törvényhozásban az RMDSZ 7,5 százalékos részvétele nélkül. Kovács Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele Románia külpolitikai sikerének számított s Nyugaton már "román modellről" beszéltek. Ám sajnos, ez a modell csak a madridi NATO-csúcsig működött. /Emil Constantinescu - RMDSZ. Rossz helyen szólt az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"
1998. október 30.
A kormánykoalíció pártjai egyetértettek a kormány karcsúsításának tervével - jelentette be Radu Vasile miniszterelnök a koalíciós partnerekkel folytatott okt. 30-i tárgyalásokat követően. A tervek szerint a kormányban a jelenlegi 20 miniszter helyett 17 marad, s jelentős mértékben csökkenteni kívánják az államtitkárok számát is. Az átszervezés során néhány minisztérium megszűnik, egyeseket összeolvasztanak. Radu Vasile a kormány átszervezésének szükségességét elsősorban azzal indokolta, hogy így a kormány struktúrája jobban összhangba kerül az EU-tagállamok kormányzati gyakorlatának elveivel. Vasile bejelentette azt is, hogy átszervezik a kormányhivatalok és -ügynökségek rendszerét is. A Mediafax tájékoztatása szerint a kormány szerkezeti átalakításának időszerűségéről megoszlanak a vélemények a koalícióban. A Demokrata Párt szerint az átalakítás nem jelent prioritást, s csak az amúgy is lassú reformfolyamat további fékezéséhez vezetne. A parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ a kormány hatékony működéséhez elengedhetetlennek tartja a tervbe vett változásokat. /Karcsúsított kormányszerkezet. Csökken a minisztériumok és államtitkárok száma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1998. október 30.
Rengeteg, a máramarosszigeti magyarságot foglalkoztató gond merült fel, amikor Böndi Gyöngyikével, a megye parlamenti képviselőjével találkoztak a máramarosszigetiek. A legfájóbb az anyanyelvi oktatás és az egyházi javak visszaadásának helyzete. Máramarosszigeten 1990-ben kérvényezték az önálló magyar középiskolát, aláírásokat gyűjtöttek, de nem értek el eredményt. Ma már hiába kezdenének ilyen akcióba: idén csak 18-an jelentkeztek első osztályba, már csak negyedikben létezik két párhuzamos osztály. Probléma a tanárok utánpótlása. Az egyházi javakat illetően: a magyar történelmi egyházaknak sok ingatlana volt Máramarosszigeten. Az illetékesek előszeretettel éppen ezeket kínálták fel megvételre. /Farkas E. Zoltán: Magyar gondok Máramarosszigeten. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 30./
1998. október 30.
"A Cotidianul egész oldalas összeállításában a "Hargita-Kovászna problémát" akarja újból előtérbe hozni, a sepsiszentgyörgyi csendőrkaszárnya építésének témáját említve. Az Igor Drag által összeállított oldal minősíthetetlen, magyarellenes hangnemben erősíti a "szokásos" sztereotípiákat a székelyföldi románok elnyomásáról, akiket bevándorlóknak tekintenek, Hargita és Kovászna megye "Románia térképén a lyukat jelenti", stb. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 30., 201. sz./"
1998. október 31.
"Okt. 29-én a képviselőházban Kerekes Károly politikai nyilatkozatban reagált a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ és a Nagy-Románia Párt /PRM/ Maros megyei szervezete által, sajtótájékoztatón tett kijelentésekre. Nem szokta kommentálni a politikai pártok magyarellenes kijelentéseit, provokációit, kezdte. A Maros megyei közvéleményt hetente bombázza sajtótájékoztatóval ez a két párt a magyar kérdéssel, az egyetemtől, egészen egy futballmeccsig. A múlt héten elhangzottakat azonban "nem lehet szó nélkül hagyni. Ott, ahol 1990 márciusában tragikus események, súlyos etnikumközi konfliktusok történtek," a PUNR megyei szervezete nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja a PRM-nek a Nemzeti Gárdák erdélyi felállítására vonatkozó kezdeményezését," amelyek célja a PRM "az, hogy likvidálják az erdélyi magyarok vezetőit." Az "erdélyi magyaroknak volt alkalmuk megismerni az ilyenszerű nemzetőrségek terrorját, nevezzék azokat vasgárdának vagy Maniu- gárdának." Sajnálatos, "hogy az Elnöki Hivatal, a kormány és a politikusok nem foglalnak határozottan állást ebben a problémában." /Az elnök, a kormány közömbösen szemléli a magyarellenes uszítást. Kerekes Károly képviselőházi politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./"
1998. október 31.
"A képviselőház külügyi bizottsága Smaranda Enache újonnan kinevezett finnországi román nagykövet visszahívását kérte Emil Constantinescu államfőtől, mivel megítélése szerint a nagykövet asszony az RMDSZ-hez írt levele miatt méltatlanná vált a megbízatásra. Mint ismeretes, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnökeként Gabriel Andreescuval, a Helsinki Bizottság társelnökével közösen az SZKT október 3-i üléséhez nyílt levelet intézett, kiegyensúlyozott, bölcs döntést kérve az RMDSZ-től, amely a kormányból való kilépést fontolgatta. Mint írták, a kormányhatározat elutasítása esetén a várható következményekért minden felelősséget az RMDSZ-re hárítanának. Ha viszont az SZKT elfogadná a felajánlott magyar?német egyetemet - még azzal is számolva, hogy a későbbiekben a parlament esetleg nem erősítené meg a kormányhatározatot -, azzal ország-világ előtt bebizonyítaná, hogy az RMDSZ tárgyalókészsége, racionalitása a legnehezebb próbát is kiállta, míg a koalíciós partnerekből végig hiányzott a jóhiszeműség. Ebben az esetben a magyar kisebbség jogosan tekinthetné a belső önrendelkezést az egyetlen üdvözítő megoldásnak nemzeti identitása kifejezésére, hiszen a többiekben egyáltalán nem lehet megbízni. A képviselőház külügyi bizottsága szerint "a nagykövet asszony levelének megállapításai ellentétesek a román alkotmánnyal, a parlamenti pártok programjával, és még inkább ellentétesek a diplomáciai testület szabályaival, mivel azok tiltják, hogy a testület tagjai politikai jellegű véleményt formáljanak". Smaranda Enachét épp a nevezetes levél nyilvánosságra hozatala előtt egy nappal nevezte ki Románia új finnországi nagykövetévé Constantinescu államfő. Erre annak ellenére került sor, hogy a külügyi bizottság leszavazta a jelölést. A nemmel szavazók szerint Enache nem felelt meg a román nagykövetekkel szembeni politikai elvárásoknak, mert néhány magyarországi szervezet díjjal ismerte el addigi tevékenységét. /A képviselőház külügyi bizottsága. Smaranda Enache nagykövet visszahívását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"
1998. október folyamán
Lennert Géza, a Jó Pajtás /Újvidék/ igazgatója elmondta, hogy jelenleg ez az egyetlen hetente megjelenő magyar gyermeklap a Kárpát-medencében. A Jó Pajtás a hatvanas években 25 ezer példányban jelent meg, a háború, az elvándorlás és a pénztelenség miatt jelenleg 5500 a példányszáma. A lap öt évtizede létezik, elődje, a Pionírújság, melynek első száma 1947. jan. 1-jén látott napvilágot. A lap állami támogatása a hajdani 40-50 %-osról 2 %-ra csökkent, ezért privatizálni kellett a gyermeklapot. Pécsett tartották meg a okt. 14-18-a között a Határon Túli Magyarok 7. fesztiválját, ennek keretében megszervezték a Magyar gyermeklapok a Kárpát-medencében című konferenciát. Kárpátalján az Irka /Beregszász/ című gyermeklapot egy házaspár készíti önszorgalomból, Erdélyben több gyermeklap van: Kolozsváron a Napsugár, Szivárvány, Diákabrak, Nagyváradon a Szemfüles /Corvin Kiadó/, Sepsiszentgyörgyön a Cimbora. Szlovákiában a Tábortűz, Horvátországban a Barkóca, amely a nagy kihagyásokkal napvilágot látó Új Képes Újság melléklete, Szlovéniában az Ifi gyermeklap él, az utóbbi a Népújság melléklete. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 25./ A felsorolás nem teljes, Vajdaságban például létezik az Útitárs - keresztény gyermeklap, főszerkesztője Utasi Jenő plébános, felelős szerkesztője Cseh Mária. Az Útitárs III. évfolyamának 8. száma októberben jelent meg. Ebben a számban jelezték, hogy cserkészrovat indul a folyóiratban. Ugyancsak az Útitársban olvasható, hogy a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség tisztjei október elején táboroztak Horgoson, a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban. /Útitárs (Tóthfalu), október/
1998. október folyamán
"Csoóri Sándor a vele készült beszélgetésben fiatal korára emlékezett. "Már az ötvenes, hatvanas években támadtak bennünket azért, hogy a nemzet életével foglalkozó irodalmat írunk, s azóta is sokszor akarták bebizonyítani, hogy avult fogalmakat képviselünk." - "Egy kis egységre lenne szükségünk, különben nem tudjuk fejleszteni a kultúránkat, nem tudjuk kellő helyünket kivívni a világban." "Azt látom, hogy 1990 után a magyar szellemi élet megroppant, nincs igazi szerepe." "Igazi feladatunk a magyar szellemi élet újjáteremtése lenne." Alantas támadások özönének van kitéve, amióta a Magyarok Világszövetségének elnöke, jegyezte meg beszélgető partnere. "A személyemet és a Szövetséget is támadták, hiszen ez egy szimbolikus szervezet. Épp azt nem tudták elviselni, hogy visszautasíthatatlanul utalt arra az igényre, hogy szüksége van egy nemzetnek egy egységet akaró, képviselő szervezetre. A Világszövetség mérlegében ott van a Duna Televízió, a Magyarok Háza, a Szent László Akadémia, hogy csak a nagyobbakat idézzem emlékezetébe bírálóimnak. Ezek a fent említett intézmények egész életünkre kihatottak, határon innen és túl." /Szervátiusz B. Klára: A felhők karzatán is csak könyökölve. Beszélgetés Csoóri Sándor költővel. = Nyugati Magyarság (Montréal), okt./"
1998. november 1.
Lőrincz Sándor Károly emlékezett bebörtönzésére. Torján élt, a falu plébánosa, Ábrahám Árpád kapcsolatba került Szoboszlay Aladár plébánossal. Szoboszlay nagyszabású szervezkedésbe kezdett, emberei voltak Bukaresttől Temesvárig, Aradig, Kolozsvárig és Csíkvidékig. Szoboszlay eljött Torjára, kapcsolatba lépett a környék katolikus papjaival. 1957-ben megkezdődtek a letartóztatások. A perben több embert kivégeztek, Szoboszlayn kívül Ábrahám Árpád plébánost és Kónya István katolikus papot is. Lőrincz Sándor Károlyt 25 évre ítélték. Lőrincz Sándor emlékezett arra, milyen embertelen körülmények között éltek a börtönben. Botosaniban például 36-an voltak egy szobában, ahol négy ágy volt egymásra téve. /1956 Erdélyben. Hét év börtön a szabadságért. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
1998. november 2.
"Okt. 31-én az RMDSZ Marosvásárhelyen önkormányzati tanácskozást tartott. Az eszmecserén RMDSZ kormány-tisztségviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vettek részt. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően a parlamenti és kormányzati tisztségviselők szóltak az önkormányzati reform helyzetéről, majd a magyar polgármesterek és alpolgármesterek ismertették véleményüket, problémáikat. Markó Béla elmondta: mivel a helyhatósági választások óta eltelt két év, ideje volt, hogy elemezzék a polgármesterek tevékenységét. A román sajtó képviselőit valójában nem a tanácskozás témája érdekelte, inkább az önálló magyar egyetem, a Csapó József autonómia-statútuma, kétnyelvű feliratok külalakja, az önkormányzat, Csernáton stb. kérdéseit feszegették. Takács Csaba arról tájékoztatott, hogy a tanácskozóra nyolcvanoldalas dokumentációs anyagot készítettek, amely tartalmazza például a belföldi és nemzetközi pályázatok jegyzékét, a 89 óta kiadott kormányrendeletek, határozatok, törvények jegyzékét, címlistákat, amelyek felvilágosítják az önkormányzati tisztségviselőket, hogy valamely kérdésben hova fordulhatnak; megismerhetik regionális, vagy helyi településfejlesztési programokat, olyan belső és külső pénzforrásokat, amelyek segítségével a jelenlegi körülmények között is kompetitív tevékenységet folytathatnak. Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy ezután legalább félévenként találkozni fognak. /Mózes Edith: RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./"
1998. november 2.
"Politikai összecsapásoktól hangos a parlament, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán felmerült éles ellentéteket elemezte Mátis Jenő parlamenti képviselő. Bírálta a Demokrata Pártot, amely az ellenzékkel együtt ellenzi a visszaszolgáltatást. A kormány sürgősségi eljárást kért az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet tárgyalására, de a Demokrata Párt az ellenzékkel hallani sem akart erről. Amikor viszont a tanügyi törvényre került sor, ugyanaz a DP és ellenzék hallani sem akar arról, hogy ne sürgősségi eljárással tárgyaljanak. Nem ez az első alkalom, hogy a DP nem tartja tiszteletben a koalíciós egyezségeket. A DP csúcsvezetői minden egyezséget aláírnak, amelyeket aztán a parlamentben nem tartanak be. Ez súlyos gondokat okoz. Mátis szkeptikus a koalíciós partnerek szavahihetőségét illetően a tanügyi törvénnyel kapcsolatban, de reméli, hogy előbb- utóbb felülkerekedik bennük a politikai éleslátás. "Amennyiben ez a koalíció nem válik működőképessé, Románia nagyon rövid időn belül komoly politikai válság elé néz - vonta le a következtetést a képviselő. /Székely Kriszta: Súlyos zavarok feszítik a koalíciót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"
1998. november 2.
"Az október 31-i lapok bőven tudósítanak arról, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, miután az RNEP-ről leszakadt, pártja bejegyzését végleg elutasította a bíróság, belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP), és elfoglalta a külön számára létesített főtitkári tisztséget. A lapok többsége úgy látja, hogy rövid távon bővül az NRP erdélyi támogatóinak száma, de mivel Funar nem fogja sokáig vállalni a "másodhegedűs" szerepet, a Corneliu Vadim Tudor pártelnök és közötte lévő feszültségek előbb-utóbb súlyosbodni fognak. Annak ellenére, hogy Funar azzal dicsekedett, 40.000 volt RNEP-tagot hoz magával az NRP-be, a kolozsvári lapok máris arról számolnak be, hogy Funar régi szövetségesei nemigen akarják követni őt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 2. 202.sz./"
1998. november 2.
Erdélyben 6-7 éve indult el a gépköri mozgalom, szükséges a törvényes keret megteremtése. Ennek első lépéseként idén máj. 28-án országos szimpóziumot tartottak Székelyföldön, melyen részt vettek a minisztériumi képviselők, a bajor minisztériumi képviselők, a magyarországi küldöttek és a gépkörök vezetői. Pete István mezőgazdasági államtitkár Nicolae Cornoiu személyét bízta meg a gépkörök ügyeinek intézésével. A közös géphasználatról van szó a gépkörök esetében. 1994. áprilisában alakult meg az első gépkör Gyergyószentmiklóson, jelenleg 11 működik. Megalakult a Romániai Gépkörök Szövetsége, székhelye: Gyergyószentmiklós, elnök: Romfeld János mérnök, tiszteletbeli elnök: dr. Sebők M. Péter nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. /Makkay József: Kiépülőben a gépköri mozgalom Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1998. november 2.
Magyarország a határon túli magyarok beleegyezése nélkül lehetőség szerint ne kössön olyan kétoldalú megállapodásokat, alapszerződéseket, amelyek alapvetően érintik a kisebbségben élő magyarság helyzetét. Ez a kormányprogramnak olyan célkitűzése, amely betartható - jelentette ki Szegeden Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemén tartott előadásában, hangoztatva, hogy az alapszerződéseket ellenőrző vegyes bizottságok révén a meglévő megállapodások hiányosságait is pótolni lehet. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban leszögezte, hogy ezek biztosítását, érvényesítését szélesen kell értelmezni. A határon túli magyarok szülőföldön maradását kell szolgálnia az anyaországnak. Magyarország akkor cselekszik helyesen, ha mindent megtesz azért, hogy a kinti magyar közösségek megmaradjanak - mondta, hozzátéve, hogy e törekvések fontos része egyben az identitás megőrzésének egyik feltétele az anyanyelvi oktatásban. Véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell tanulniuk pozitívan viszonyulni az anyaország integrációjához. Ha jól kezeljük az integrációs folyamatot, Magyarország erősödni fog, szerepe felértékelődik, s ez a más országokban kisebbségben élő magyarok javát is szolgálja - jelentette ki. /Kárpát-medencei fiatalok fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1998. november 3.
"Amennyiben Sabin Gherman Pro Transilvania Alapítványa párttá válik, az nem a nacionalista pártokat fogja megosztani, hanem a Demokratikus Konvenciót és az RMDSZ-t, állapította meg Szabó Csaba. Az RMDSZ kudarcnak kitett tevékenysége, vezetőinek civakodása megrongálta az RMDSZ képét. Egyre fogy a közös magyar célok száma és varázsereje, így a Bolyai Egyetem, a székely autonómia, a kétnyelvű felirat... Sok erdélyi magyar számára a fontossági sorrendben első helyen állnak a megélhetési gondok. Kilenc év alatt az RMDSZ nem volt képes olyan családvédő segélyszolgálatot megszervezni, amely havi anyagi segélyben részesítette volna a magyar kisgyermekes családokat. Csökken az RMDSZ-bizalmon alapuló magyar szolidaritás. "Az egyetlen erdélyi karizmatikus egyénségnek, Tőkés Lászlónak alig sikerült megnyernie a püspökválasztást! Széthúzás, magánérdekek előtérbe kerülése mindenütt..." /Szabó Csaba: Egységes megkönnyebbülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"
1998. november 3.
"Megjelent magyarul Radolph L. Braham professzor Román nacionalisták és a holocaust /Kitalált mentőakciók politikai kiaknázása/ című könyve. Ebből az alkalomból Budapestre érkezett az erdélyi származású, magyarul kitűnően beszélő professzor. Tavaly jelent meg a Belvárosi Kiadónál a Népirtás politikája, a holocaust Magyarországon című könyve. Braham a Magyar Nemzet munkatársának elmondta: "Ha a németek nem szállják meg a szövetséges Magyarországot, a magyarországi zsidók megmenekülnek." Braham azt észlelte, hogy a román nacionalisták meghamisítják a holocaust romániai történetét, kötelességének érezte, hogy megírja az igazságot. Romániában ugyanis azt terjesztik, hogy nem volt holocaust. /Osztovics Ágnes: "A magyar revizionizmus ügynökének tartanak". Radolph L. Braham professzor a romániai holocaustról, a kisajátíthatatlan múltról és a megbékélésről. = Magyar Nemzet, nov. 3./"