Don-kanyar: a magyar sereg a szomszédokkal való harcra készült
Mindent egybevetve hozzávetőlegesen 130 ezerre tehető a 2. magyar hadsereg csaknem egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során elesett, megsebesült és fogságba esett honvédek és munkaszolgálatosok száma. Mondta el Szabó Péter hadtörténész, a Don-kanyar című kötet szerzője hétfőn az MTI-nek.
Közülük 49-50 ezren estek el, s csaknem ugyanennyien is sebesültek meg. Javarészt a szovjet rádió hivatalos jelentését alapul véve 27-28 ezerre tehető a hadifoglyok száma, közülük kevesen térhettek vissza – állapította meg a történész.
A hősi halottak – akik számát javarészt az eltűntté nyilvánításokból lehet kikövetkeztetni – és a sebesültek aránya a hadsereg 1943. januári, februári visszavonulása során s az azt követő újjászervezése alatt vált megközelítően egyenlővé, az ebben az időszakban a megfagyottak magas száma, illetve a sebesültek gyors és biztonságos hazaszállításának lehetetlensége miatt. Az 1943. januári szovjet offenzíva megindulását követően a munkaszolgálatosok szenvedték el arányában a legnagyobb veszteségeket – jegyezte meg.
A történész hangsúlyozta: nem lehet pontosan tudni, hogy a sebesülten hazatérők közül hányan haltak meg itthon, mint ahogy azt sem, hogy a 27-28 ezer hadifogolyból hányan tértek haza. Utóbbiak közül legtöbben már a hadifogolytáborba szállításuk közben meghaltak, becslések szerint pedig mindössze 3-4 ezren élhették túl közülük a megpróbáltatásokat.
Szabó Péter rámutatott: „a sajtóban általában túlzott, 150-200 ezer főben meghatározott veszteségi adatok ismétlődnek", amit nem támaszt alá a hadsereg 1943. május 21-i veszteségkimutatása.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy 1942 tavaszán küldtek ki mintegy 200 ezer katonát a Don-kanyarba, de már az év novemberében döntöttek arról, hogy kiszállítanak egy 45-50 ezres kontingenst a magyar katonák egy részének leváltására. Ez azonban éppen az 1943. január 12-i szovjet támadás időpontjával esett egybe, így azok sem jöhettek haza, akiket leváltottak volna, emiatt mintegy 250 ezres magyar hadsereggel kell számolni, ami pedig a 2. hadsereg veszteségeinek arányait csökkenti.
Szabó Péter közölte: Magyarország csak 1938-tól kezdhetett el fegyverkezni a bledi egyezmény értelmében, az visszaadta az ország fegyverkezési önállóságát, s ennek anyagi alapját a szintén 1938-as Darányi Kálmán-féle győri program adta meg. A világszerte zajló háborús készülődés miatt azonban a magyar hadsereg nemigen tudott fejlesztésekbe kezdeni, mivel a fegyvergyártás egyes technológiai eljárásait értelemszerűen nem akarták megosztani a különböző államok Magyarországgal. Kiemelte: a magyar hadsereg a revízió megvalósítására készült, ennek értelmében a szomszédos államokkal való harcokra, de semmiképpen nem távoli hadszíntereken zajló, nagyhatalmakat felvonultató háborúra készült. A legfontosabb tehát akkoriban az ország határainak védelme volt, ennélfogva a magyar honvédalakulatok fegyverzetét és felszerelését egy esetleges közép-európai hadszíntér viszonyaihoz igazították. A 2. magyar hadsereget az ország lehetőségeihez képest a legjobban igyekeztek felszerelni – állapította meg.
Beszámolt arról, a legénység mindvégig hitt abban, hogy felváltják őket és hazatérhetnek, az azonban már 1942 nyarán világossá vált, hogy a 2. magyar hadseregnek az 1942-1943-as telet is a Don-kanyarban kell töltenie. Emiatt már nyáron megkezdődtek a téli ruhagyűjtések, erre szólított fel Horthy Miklósné rádiófelhívása is 1942. augusztus közepén. Azt viszont nem lehet tudni, hogy mennyi szállítmány jutott el a magyar katonákhoz, mert szállítási nehézségekkel küzdött a magyar hadsereg, ezért rengeteg bakancs, nemezcsizma és egyéb téli felszerelés maradt kiosztatlanul. A raktárakat a visszavonuláskor felgyújtották, hogy ne kerüljenek az ellenség kezére.
A Don-kanyarban zajló harcokhoz az ország gépjárműállományának felét mozgósították, amelybe beletartoztak a polgári személyektől bevonultatott gépjárművek és országos járművek (szekerek). A 2. magyar hadsereg létszáma egyebek mellett azért is volt viszonylag nagy, mert a tüzérség fegyvereit javarészt fogatolt járművekkel szállították – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra: a pártállami időkben, 1959-ben Münnich Ferenc kormányfő előszavával jelent meg dokumentumgyűjtemény a 2. hadseregről, s akkoriban „nem a történészek foglalkoztak ezzel a témával". Nemeskürty Istvánnak 1972-ben jelent meg a sok kiadást megért Requiem egy hadseregért című könyve, a szerző pedig „azóta sem tágít egyetlen egy hipotézisétől sem". Ezek között szerepel, hogy a 2. hadsereget „halálba szánták rossz fegyverzettel és felszereléssel", emiatt eleve elrendeltetett a sorsa. Sára Sándor Krónika című dokumentumfilmje és az ez alapján készült Pergőtűz című mozifilmje az egykori szemtanúk elmondása alapján mutatta be az eseményeket – tette hozzá.
A hadtörténész elmondása szerint az első hiteles feldolgozások között kell megemlíteni a nyolcvanas évek második feléből Szakály Sándor forrásközlését a Hadtörténelmi Közlemények, illetve Kornis Pál Don-kanyart megjárt munkaszolgálatos két tanulmányát, de a téma új szemléletű feldolgozása a rendszerváltás után gyorsult fel igazán. A ma még élő visszaemlékezők, akik megjárták a Don-kanyart, 90-95 évesek, és egyre kevesebben vannak, így az oral historyn alapuló kutatás jelentős akadályokba ütközik.
MTI
Erdély.ma,

A vallásszabadság ünnepe (Sepsiszentgyörgyi unitárius templom)
Magasan meghaladta a mai erdélyi és hazai lelkiismeretiszabadság-gyakorlatot az a vallásszabadsági törvény, amelyet az 1568-as erdélyi országgyűlésen meghirdettek a rendek törvényhozói – hangsúlyozta tegnap ünnepi szószéki beszédében tiszteletes Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész –, mert napjainkban is olyan események zajlanak, amelyek során üldözik azt a felfogást, amely toleranciával és türelemmel viseltetik a faji, a nemzeti, nyelvi másság irányában. Kovács István szerint „Dávid Ferenc vallásalapító üzenete a mai ember számára az, hogy a hit Isten ajándéka, minden létezési forma, beleértve akár az ateizmust is, hiteles és egyformán kedves Isten előtt. A Magyar Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben nyilvánította január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává. Az unitárius egyház ezt a napot tekinti születésnapjának”. A lepergett 23 esztendő alatt sokszor esett szó a vallásszabadságról, annak örök érvényű üzenete soha nem tudott elhalványulni, esztendőről esztendőre újraszületik, aktuális tartalommal telítődik, azzal tölti fel a kortárs társadalmi élet.
Mátéfi Tünde segédlelkész Kőrösfői Kriesch Aladár Tordán őrzött nagy képét, annak szereplőit mutatta be a hallgatóságnak: a toleráns János Zsigmond fejedelem, a vallásalapító Dávid Ferenc és az erdélyi rendek képi „szereplőit”, akiknek köszönhető volt, hogy a tordai erdélyi országgyűlés határozata megelőzött minden utána született vallásszabadságról szóló törvényt, még a túl sokat emlegetett augsburgit is! E sorok írója az említett képhez kapcsolódó hat évtizeddel ezelőtti emlékét elevenítette fel. Fellépett a sepsiszentgyörgyi Kriza János unitárius vegyes dalárda, és elhangzott a Dávid Ferenc emléke című énekszám. Vezényelt Karácsony Gabriella.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Székelyföldi központi irodát avat a Jobbik
Pénteken megalakult a Jobbik Kolozs megyei szervezete, míg hétfőn Székelyudvarhelyen avatják a párt székelyföldi központi irodáját – közölte a Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetvezetője.
A párt másfél éve kezdte el a határon túli terjeszkedését, a délvidéki, kárpátaljai és felvidéki fiókszervezetek mellett van már Bihar, Maros, Szatmár, Szilágy megyei, csíkszéki, háromszéki és udvarhelyszéki Jobbik.
Szávay István jelenleg végiglátogatja az Erdélyben már működő regionális irodákat, amelyek szerinte alapvetően két feladatot látnak el. Egyrészt segítik a Jobbik nemzetpolitikai munkáját azzal, a helyszínről tájékoztatják a párt vezetőségét a problémákról. Másrészt segítenek eljuttatni a Jobbik üzeneteit olyan emberek révén, akik helyi szinten ismertek, hitelesek.
A párt romániai tagságáról Szávay elmondta: a szervezetekben néhány tíz fő aktivál, de nem is az a cél, hogy tömegszervezet hozzanak létre.
(Transindex)
Nyugati Jelen (Arad),

Közlemény
Oktatási stratégia
Január 10-én, pénteken 15 órától az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozási folyamatának munkamegbeszélésére került sor.
Jelen voltak Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök, Király András oktatási államtitkár, Pellegrini Miklós főtanfelőgyelő-helyettes, magyar iskolavezetők, önkormányzati vezetők, pedagógusok és az oktatási szakbizottság tagjai.
A stratégia vázlatának bemutatása után vitára került sor. A következő két hétben az oktatási szakemberek és az önkormányzati képviselők megteszik javaslataikat, észrevételeiket.
Az így kialakult stratégiatervezetet az RMDSZ Arad megyei szervezete 2014. február 1-jétől közvitára fogja bocsájtani.
Az aradi magyar online média és az RMDSZ Arad megyei szervezetének honlapján is hozzá lehet majd szólni, véleményt lehet majd nyilvánítani az oktatási stratégiáról.
Faragó Péter ügyvezető elnök
Nyugati Jelen (Arad),

Zsoboki pillanatok a Stars Galériában
A tizennyolcadik Kalotaszegi Képzőművészeti Alkotótábor kiállítása nyílt meg szombaton délután a Farkas utcai Stars Galériában.
Essig Klára, a galéria vezetője üdvözölte a népes közönséget, megköszönve a zsoboki Bethesda gyermekotthonban és a helyi iskolában dolgozók segítségét, amely évről évre elengedhetetlen a tábor megszervezéséhez. Mint mondta, a közel húsz év alatt százhúsz művész érkezett Zsobokra, akik festmények, grafikák, szobrok, kerámiák, selyemmunkák révén örökítették meg a település és a környék szépségeit. – Célunk mindenekelőtt megismerni, majd másokkal is megismertetni ezt a gyönyörű tájegységet, ennek érdekében erdélyi és határon túli településeken állítjuk ki az itt készült munkákat – magyarázta Essig Klára, és azt is elárulta, hogy a tavalyi zilahi és bánffyhunyadi bemutatkozás után idén Budapesten, a Vármegye Galériában is szerveznek kiállítást.
Szabadság (Kolozsvár),

Amerika aggódik a román jogállamiságért
Aggasztónak nevezte a román igazságszolgáltatás függetlensége ellen irányuló politikusi támadásokat Bukarestben Victoria Nuland.
Az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese szombaton a civil társadalom képviselőivel folytatott megbeszélésen leszögezte: Amerika mélyen érdekelt a romániai reformok folytatásában és az ország demokratikus fejlődésében.
Bár konkrét bírósági ítéleteket nem kívánt kommentálni, Nuland egyértelműen Victor Ponta kormányfő múlt heti kijelentésére utalt. A szociáldemokrata miniszterelnök ugyanis politikai elítéltnek nevezte a korrupció miatt másodszor is bebörtönzött Adrian Năstase volt kormányfőt. Titus Corlăţean külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén az amerikai illetékes ugyancsak fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Washington mélyen érdekelt a román jogállamiság, igazságszolgáltatás és átláthatóság megerősítésében.
A romániai jogállamiság helyzetét feltérképezni hivatott látogatása befejeztével Victoria Nuland úgy nyilatkozott: bukaresti tárgyalópartnerei arról biztosították, hogy megértették a román kormány és parlament intézkedéseire érkezett nemzetközi reakciókat. A legtöbb kritikát a büntető törvénykönyvnek a korrupt tisztségviselők felelősségre vonását megnehezítő módosítása kapta, akárcsak a balliberális koalíció amnesztiatervezete. Ennek kapcsán Nuland megjegyezte: nem világos számára, mi Bukarest célja az indítvánnyal.
„Az Egyesült Államok számára egy erős, gyarapodó és demokratikus Románia a legjobb partner" – szögezte le Nuland, miután találkozott Titus Corlăţean külügyminiszterrel. Rámutatott: az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást tervez az Európai Unióval, ebben a vonatkozásban fontosak számára az amerikai-román gazdasági kapcsolatok.
Corlăţean azt hangsúlyozta: örül a helyettes államtitkár látogatásának, amelyet úgy értelmez, hogy az Egyesült Államok számára is fontos a Romániával megkötött stratégiai partnerség. Victoria Nuland péntek este Traian Băsescu államfővel is találkozott, aki kifejezte reményét, hogy a felmerült „apró félreértések" nem befolyásolják az amerikai-román kapcsolatok alapjait.
Elemzők egyébként a balliberális kormány elmúlt időszakban hozott ellentmondásos intézkedéseinek számonkéréseként értelmezik az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára kétnapos bukaresti vizitjét. Nuland látogatását tulajdonképpen már decemberben „előkészítette" az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége, amely élesen bírálta, hogy a kétharmados többséggel bíró szociálliberális koalíció (USL) kiiktatta a honatyákat a közhivatalnokok köréből a büntető törvénykönyv módosítása során.
Erre tett rá egy lapáttal Victor Ponta, amikor Năstase-ügyében megkérdőjelezte az igazságszolgáltatás függetlenségét. Sokatmondó, hogy Nuland Băsescun és civil szervezetek képviselőin kívül csak a külügyminiszterrel találkozott, Ponta ugyanis elutazott az országból, ám arra még helyettese, Liviu Dragnea sem tudott válaszolni a hétvégén, hogy főnöke hivatalos vagy magánlátogatáson tartózkodik.
A szociáldemokrata miniszterelnök gesztusa azzal is összefüggésbe hozható, hogy kormánya alapos fejmosást kapott Washingtontól, amikor 2012 nyarán másodszor is megpróbálta felfüggeszteni tisztségéből az államelnököt.
Ilyen kontextusban jelentős feltűnést keltett Ponta tanácsadójának, Frunda Györgynek a kijelentése, miszerint az amerikai külügyi illetékes látogatása a „legjobb és leghatalmasabb Sam bácsi felsőbbrendűségi érzéséről" árulkodik. Az RMDSZ volt szenátora a B1 hírtelevíziónak nyilatkozva fontosnak nevezte a Washingtonnal folytatott párbeszédet, aminek azonban szerinte majdnem egyenlő vagy egyenlő felek között kell lezajlania. Hozzátette: Románia nem gyarmat, „ahová a gyarmatosító ellenőröket küld az emberi jogok és a jogállamiság helyzetének kivizsgálására".
„Globalizált világban élünk, ugyanazon stratégiai védelmi rendszert erősítjük, de mi lenne, ha mi is tájékozódnánk az Egyesült Államokban a nemzetközi egyezmények által betiltott halálbüntetésekről vagy a marihuána coloradói legalizálásáról?" – tette fel a kérdést a politikus.
Miközben a jobboldali ellenzék szerint az amerikai vizsgálódás újabb „blamázst" jelent a balliberális kormány számára, Ponta másik tanácsadója, Radu Popa úgy vélekedett: szó sincs arról, hogy Washington a bukaresti hatalom „körmére nézne". „Egyetértek Frunda Györggyel: Románia nem gyarmat" – szögezte le a szociáldemokrata képviselő.
Krónika (Kolozsvár),

„Túl kell lépni a nemzeti romantikán”
„Ajándéknak tartom, hogy a darabjaimat színházban játsszák, de igazából engem addig érdekel a drámám, amíg megírom” – árulta el Egressy Zoltán Szép Ernő- és József Attila-díjas író, műfordító, költő és újságíró Nagyváradon, a Törzsasztal elnevezésű, immár hagyománnyá vált pénteki irodalmi beszélgető-délután alkalmával kérdezőjének, Kőrössi P. Józsefnek.
A magyarországi szerző a Portugál című, 1997-ben napvilágot látott drámájával vált ismertté, amelyet megjelenése óta folyamatosan és párhuzamosan több színház is műsorra tűzött – Szirtes Ági főszereplésével pedig filmet forgattak a mű alapján –,külföldön is játsszák, több más alkotásával egyetemben. „Nagyon ritka, hogy kortárs szerző darabjait játsszák a magyar színházak: túl konzervatívak, nem mernek kortárs magyar szerzőt választani" – mutatott rá Mészáros Zoltán, a mintegy 320 tagot számláló Szépírók Társaságának elnöke és Egressy jelenlegi kiadójának, a Kalligramnak a főszerkesztője.
Mint vélekedett, túl kell lépni a nemzeti romantikán – ahogy az Egressynek például sikerült. Kiadóként vallja: a szerzőt abban kell erősíteni, amiben jó, ugyanakkor új távlatokat kell nyitni előtte, hogy az írásai egy idő után ne váljanak rutinná. Voltaképp ennek szellemében állt össze Egressy 2011-ben megjelent Szaggatott vonal című regénye is, vagy az előtte két évvel kiadott Most érsz mellém című novelláskötete. „A színdarabírás sok korlátot szab, amikor prózaírásba fogtam, kinyílt előttem a világ" – emlékezett vissza Egressy, aki azonban még így is saját szabályokat alkotott magának.
Elképzeléseit eleve fejezetekre osztotta, s mintegy napi penzumot osztott be magának. Merthogy bevallása szerint számára az írás gyorsan megy, az azt megelőző előkészület az időigényes. Tragikomédiáinak szereplői írás közben szinte életre kelnek, olyan erős és behatárolt személyiséget kapnak, hogy gyakran az határozza meg az események végkifejletét is. A több alkalommal is díjjal elismert Mészáros elmondta, hisz abban, hogy egy kiadó lehet gazdaságilag is sikeres, a kihívást a magas színtű kultúra életképessé tétele jelenti. A Szépírók Társaságának elnökeként törekszik az újításra, szorgalmazza a fiatalok belépését.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Felélesztik a romtemplomot Tamáshidán
Felújítják a Bihar megyei Tamáshida (Tămașda) Árpád-kori romtemplomát, hogy ott a jövőben kulturális központot alakítsanak ki benne.
Erről Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei elnöke tájékoztatta lapunkat, miután az elmúlt évben a nagyszalontai szervezet segítségével sikerült 49 évre koncesszióba venniük az épületet a Pro Partium Alapítvány javára. Pontosabban csak annak maradványait, hiszen az egykoron szebb időket is megélt háromhajós román stílusban épült kegyhelyből mára csak a csonka torony és a szentély maradt.
Az egykori mezőváros – amelyet a helyiek csak Tamásdaként emlegetnek –, jelenleg csak egy perifériára szorult kicsiny falu, ahol a magyarság is szórványba került. Többnyire reformátusok élnek itt, akik a 18. században új templomot építettek. A romos szentély báró Liptay Frigyes családjának a kápolnája volt az 1920-as évek földreformjáig, amikor is elvesztette azt.
„A koncesszióba vétellel az első számú probléma épp az volt, hogy sokáig nem lehetett tudni, hogy ki is az épület tulajdonosa” – magyarázta a Krónikának Csomortányi István. Tájékoztatása szerint a különben román vezetésű Keményfok (Avram Iancu) önkormányzata derítette ki a pontos tulajdoni viszonyokat és megoldotta, hogy a rom a község tulajdonába kerüljön. „Abszolút nyitottak voltak arra, hogy mi ebbe a projektbe belevághassunk. Ingyen és bérmentve használatba adták az épületet 49 évre azzal a feltétellel, hogy mi tíz éven belül felújítjuk és valamilyen közösségi funkciót adunk neki” – mondta a néppárti vezető, aki az építmény idegenforgalmi jelentőségére is felhívta a figyelmet.
Tájékoztatása szerint a délkelet-bihari térségben más komoly Árpád-kori emlék nincs, ráadásul ezt még annak idején a Szentföldről hazatérő, itt átvonuló Teuton Lovagrend építette. „Egy részük itt megtelepedett és várost alapított Tamáshidán. Stílusjegyeiben is teljesen más, észak-európai tájakat idéz az épület, egészen sajátos” – magyarázta Csomortányi.
A restauráció viszont nem lesz egyszerű, mivel nagyon kevés feljegyzés és kép maradt fenn a templomról, a 19. század végén készült metszeteken már a romos állapotot rögzítették. „A régészeti feltárás lesz az, ami majd sok mindenre választ ad” – mutatott rá Csomortányi. Az épület amúgy régészeti besorolás alatt áll, jelenleg épp a feltárások engedélyeztetésén dolgoznak, és reményeink szerint tavasszal már nekiláthatnak a kutatásnak.
A törvényi szabályozás szerint azt elvileg csak a Körösvidéki Múzeum, illetve annak szakemberei végezhetik, de a projektgazdák bíznak abban, hogy az intézmény felügyelete mellett akár külsős szakembereket is bevonhatnak majd a munkába. „Azt még nem tudom, hogy az, amit találni fogunk, kinek a tulajdona lesz, de ha a tulajdonjog nem is minket illet majd, a kezelési jogot mindenképp szeretnénk megszerezni. Amit találunk, az az épülethez tartozik, és szeretném, hogy mindent helyben állítsunk ki” – jelezte Csomortányi.
A várható kiadásokat még nem tudták felbecsülni, pontosabb képet csak a régészeti feltárás után kapnak. Azt viszont jelezték: ez nagyon bonyolult és költséges projektről van szó. „Ígéretet kaptunk vállalkozóktól, és bízunk benne, hogy egyéb költségvetési forrásokat is be tudunk vonni ahhoz, hogy megvalósuljon” – mondta a néppárti vezető. Szeretnének ugyanis mindent, amit lehet az eredeti állapotába helyreállítani, hogy legyen egy világi, közösségi épület Tamáshidán. „A falunak jelenleg még egy modern kultúrháza sincs” – mutatott rá Csomortányi, aki azt sem tartja kizártnak, hogy az ökuménia jegyében majd valamilyen egyházi funkciót is kap a restaurált romtemplom.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Bagoly mondja
Jogosan „szolgálta fel" a feketelevest a román kormánynak kétnapos bukaresti látogatása során az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese.
Nem véletlen, hogy Victoria Nuland vizitje idejére Victor Ponta kormányfő hirtelen eltűnt a térképről, így nem kellett személyesen meghallgatnia a román igazságszolgáltatást ért támadások miatt megfogalmazott tengeren túli aggodalmakat. Amelyek természetesen megalapozottak, hiszen Ponta gyakorlatilag a teljes hazai bírói és ügyészi kar pártatlanságát kérdőjelezte meg, amikor élesen bírálta az elődje és mentora, Adrian Năstase ellen másodjára kimondott elmarasztaló ítéletet. (Beszédes kontraszt: amikor a napokban vádat emeltek I. János Károly spanyol király egyik lánya, Krisztina hercegnő ellen csalás és pénzmosás címén, az ibériai uralkodói ház csak annyit kommentált, hogy tiszteletben tartja a nyomozó hatóság döntését).
Holott a kormányfőnek már csak volt ügyészként is tudnia kellene, hogy az ország egyik legnagyobb közméltósága nem engedhet meg magának az igazságszolgáltatás tevékenységébe való durva beavatkozásnak minősülő kijelentést.
Amerika rögtön meg is feddte emiatt a román miniszterelnököt. Washington reakciójával azonban csak az a bökkenő, hogy nem hiteles. Az önmagát a demokrácia őshazájaként hirdető Egyesült Államokról emberi jogi szervezetek évente kiadott jelentéseikben rendre megállapítják, hogy jogsértéseivel a világ minden térségében visszaélésekre bátorítja a kormányokat. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás óta Amerika a terrorizmus elleni globális harc ürügyén nem egyszer lábbal tiporta az emberi jogokat. Az Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott által tavaly feltárt túlkapások azonban arra is rávilágítottak, hogy Sam bácsi számára a cél minden esetben szentesíti az eszközt.
Tevékenysége során az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) még saját szövetséges országainak vezetőit is megfigyeli, lehallgatja, sőt az internet fölötti gyakorolt kontrollal egyszerű polgárok millióinak magánéletébe bekukucskál. Adhat egy ilyen eszközökkel élő nagyhatalom bárkinek leckét az emberi jogok tiszteletben tartásáról, az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásáról?
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

A békéé legyen a főhatalom…
Vasárnap az 1943-ban a Donnál megsemmisült 2. magyar hadseregre emlékezve, a néhai hősök tiszteletére szervezett túrát a nagyváradi Tanoda Egyesület a püspökfürdői erdőben, másodízben.
A Don-kanyari offenzíva 71. évfordulója alkalmából szervezett túra résztvevői a püspökfürdői buszvégállomásnál gyülekeztek. Talán a jobb időnek is bemutathatóan, sokkal többen jöttek, mint tavaly, és a kirándulókhoz kiscserkészek is csatlakoztak a váradi Rákóczi György-csapatból, hétvégi portyájuk részeként. Igazoltan hiányzott idén az az öregúr, Józsi bácsi, akinek az édesapja éppen a püspökfürdői erdő lövészárkaiban vesztette az életét, de a múltkori túráig azt sem tudta, hogy hol helyezkednek el ezek.
A gyülekező helytől egy rövidebb utat tettek meg az egybegyűltek, egészen az erdészházig, ahol meleg tea és pogácsa várta őket. Kecse Gabriella tanárnő, a Tanoda Egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmüket: a hagyományőrzés szándékával, az ifjabb korosztály bevonásával és természetesen a szépkorúakra mindig számítva szervezik meg az emléktúrát. 1943. január 12-én, tehát 71 évvel ezelőtt történt az a bizonyos doni offenzíva, mely a magyar hadtörténelem során a legnagyobb, legesztelenebb és legembertelenebb áldozatot követelte. A 250 ezer fős 2. magyar hadtestből 125 ezer honvédet hiába várt haza a családja. Ezek az emberek 2 ezer kilométerre a szülőföldjüktől harcoltak, akiknek vannak olvasmányélményeik erről, azok is tudják, hogy milyen szörnyű körülmények közt: nyári ruházatban, időnként fegyvertelenül várták a halált tudatosan, elszántan és becsülettel. A magyar történelemben ugyan voltak mélypontok – Muhi, Mohács, Világos, Arad vagy Trianon -, de talán éppen ennyire értelmetlen sorsot kevés szereplőnek szánt a végzet.
– Azért kell emlékezni, és tanítani a Don-kanyarban történtektől a diákok is, mert minden kornak van egy sajátos feladata. Manapság szerencsére a térségünkben nincsenek háborúk, és a mi feladatunk az, hogy soha ne is legyen, soha többé ne forduljon elő, hogy idegen érdekek miatt a fiaink az életünket áldozzák, hangsúlyozta a pedagógus, aki zárógondolatként egy doni túlélő szavait idézte. „Legyen a béke a Föld legnagyobb hatalma, tegyen boldoggá minden embert és országot, és mély tisztességgel takarja be a koporsókat.”
Útvonal
Kecse Attila túravezető hangsúlyozta: a teljes túra útvonala körülbelül 7,5 kilométer addig a pontig vissza, ahonnan elindulnak. Egy kicsit feljebb, másfél-két kilométernyi erdei séta után fölmennek azokhoz a második világháborús állásokhoz, amelyeknél a magyar és a német katonák próbálták védeni a várost, a domboldal felől ugyanis be tudták lőni a Kolozsvár felől érkező II. szovjet-ukrán frontot, azért számított ez stratégiailag fontos domboldalnak. Utána megnézik azokat a több kilométer hosszan húzódó árkokat is, melyeket váradi munkaszolgálatosok ástak ki.
A körülbelül két-két és fél óra, ameddig a túra tartott, gyorsan eltelt, menet közben az emlékezők néha megálltak egy-egy jelentősebb helyszínnél, melyeknél a szakember további magyarázatokkal szolgált. Két fáklyát is meggyújtottak az elesettek előtt tisztelegve, miközben Kecse Ákos elénekelt egy korabeli katonadalt. Örvendetes, hogy az idősebbek érdeklődését tapasztalva, a gyermekek is felbátorodtak, és különféle kérdéseket tettek fel a több mint hét évtizeddel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro,

Tőkés László a partiumi autonómia évének nyilvánította 2014-et - A Partiumi autonómia évének nyilvánította 2014-et Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Az EP-képviselő sajtóirodája által jegyzett hétfői közlemény szerint Tőkés László Nagyváradon beszélt a Partiumi autonómia évéről a vasárnap tartott újévköszöntő fogadásán. Arra kérte a jelenlévőket, hogy a maguk eszközeivel járuljanak hozzá a Partiumi autonómia évéhez, mert - mint fogalmazott - „minden autonómia alapsejtje az autonóm, öntudatos ember önálló cselekvése".
Az új év feladatai között Tőkés László a népszavazásra irányuló aláírásgyűjtés előkészítését, a partiumi zászló és címer elkészítését, a minél szélesebb körű mozgósítást és a Székelyek nagy meneteléséhez hasonló tömeges partiumi megmozdulások szervezését említette. Hozzátette: az EMNT egy kiegyensúlyozott, integrált autonómiakoncepcióban gondolkodik, melynek lehetséges változatait Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem docense, a tavaly alakult Partiumi Autonómia Tanács (PAT) alelnöke egy kiadványban foglalta össze.
Tőkés László hangsúlyozta, nem elég az ügy mellé állítani a mintegy 400 ezer partiumi magyart, hanem az itt élő románság támogatását is meg kell nyerni. Az EMNT elnöke a kishitűség legyőzésére buzdított.
Szilágyi Ferenc szerint a Partiumi Autonómia Tanács tavalyi megalakulása is jelzi, szükség van a partiumi autonómia ügyének a szervezett képviseletére. "Az idei évben a Partiumban is át kell lépnünk a saját árnyékunkon" - jelentette ki Szilágyi Ferenc, aki azt is elmondta, hogy egész évre kiterjedő eseménysorozat tervét állították össze. Ennek megvalósításában a civil, egyházi és politikai szervezetek és intézmények hozzájárulására, támogatására is számítanak.
(MTI)

Külhoni magyar képviselők a román kormányt bírálták - Mind Winkler Gyula, mind Tőkés László romániai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a román kormányt bírálta egyperces felszólalásában hétfő este az EP plenáris ülésén, Strasbourgban.
Winkler szerint az idei EP-választásokon az embereknek lehetőségük lesz arra, hogy eldöntsék, azokat választják-e, akik le akarják rombolni az európai építményt, vagy azokat, akik egy új Európában hisznek. Hozzátette: ő ez utóbbiak közé tartozik.
Az RMDSZ politikusa kijelentette: elítél minden olyan kezdeményezést, amely az alapján osztályozná az unió állampolgárait, hogy melyik tagállamból származnak, egyúttal elítélte a román kormány kezdeményezését, hogy a májusi EP-választással egy időben népszavazást is tartsanak a román alkotmány módosításáról.
"Ez a döntés tisztán mutatja, mennyire nem érzékeli a balliberális kormánykoalíció Romániában a XXI. századi európai uniós értékrendet" - húzta alá Winkler.
Tőkés László az ellen emelte fel a szavát, hogy Victor Ponta román kormányfő "felelőtlen, demagóg, fasiszta gondolkodású" politikusnak nevezte Elmar Brokot, az EP külügyi bizottságának néppárti elnökét, majd felidézte, hogy szerinte Ponta utasítására a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága őt is "horthystának, fasisztának, revansistának, revizionistának" minősítette.
"Romániában a Ceausescu-diktatúra kísértetei járnak vissza" - hangoztatta Tőkés emlékeztetve, hogy annak idején a pártállami titkosszolgálat is hasonló ürüggyel kriminalizálta az erdélyi magyarokat és németeket.
Úgy tűnik, az alapvető emberi jognak számító szabad véleménynyilvánításért ugyanez a bánásmód jár Victor Ponta országában - húzta alá az egykori királyhágómelléki református püspök.
(MTI)

A két ellentétes értékrend "hungaricuma" politikai közéletünknek?
Ennél furcsább címet, illetve kérdésfeltevést nem is választhattam volna. Azonban tudatos volt a nyakatekertség! Csak az általam vélt és létező történelmi valóságot akartam egy címben, költői kérdésben leírni.
Közösségünk számára szerte a Kárpát-medencében fontos lenne a nemzeti konszenzus, amelyet általában (néha szándékosan) összemosnak pártpolitikai összefogásokkal, vagy elengedhetetlen függvénynek állítják be, és követelik tévesen a politika szereplőitől.
Az elmúlt években a Kárpát-medencei magyar politikai közéletben szinte minden napra jutott egy hangzatos beszéd, publicisztikai agymenés, egetverően nagy közhely a politikai összefogásról, amelynek "alapjának kéne lenni", illetve kezdeti lökete lehetne a nemzetpolitikai konszenzusnak.
Mindezt populista módon kommunikálva teszik, tudva, hogy pluralista demokráciában élünk, amelynek éppen az a fontos ismérve, hogy a politikai pártok sajátos arculattal, ideológiával, programelképzeléssel vesznek részt a hatalom gyakorlásában, s adott pillanatban - ha a hatalmi érdekérvényesítés megkívánja -, politikai konszenzusra lépnek egymással. Hangsúlyosan jelezném: ez nem összekeverendő a nemzetpolitikai konszenzussal. Az anyaországban a (hamis) igény vagy elvárás ezzel kapcsolatosan általában a művi (meggyengült) baloldalról érkezik a Fidesszel szemben, nálunk a Felvidéken pedig a magát értelmiséginek definiáló véleményformálóktól, illetve egyes politikai pártoktól is követelődző hangsúllyal, mert valószínűleg a hatalomban centralizálni szeretnék erejüket.
Legyünk végre a saját társadalmunkkal őszinték, és a közösségünknek is itt az ideje, hogy 25 évvel 1989 után felébredjen Csipkerózsika-álmából, megmossa az arcát s szemét, hogy lássa végre a Kárpát-medencei magyar közélet elmúlt kilencvenéves politikai "fejlődését", történelmét, mert talán így nem esik populista szónokok, szélhámosok szellemi csapdájába.
Egyrészt amióta Machiavelli szellemi öröksége és politikai iskolája létezik, a közéletben a politikai erők számára a hatalom megszerzése fontos aspektus, amely végül célja és eszköze is annak, hogy bizonyos erők akcióképesen képviseljék az őket felhatalmazó érdekcsoportokat, közösségeket. Természetesen a politika stratégiai játék is egyben, ezért különféle együttműködések tarkítják a politikai életet és történelmet, vagyis az összefogás olyankor jöhet létre a politikai hatalmi centrumok, erők, pártok között, ha azt a hatalom megtartása megkívánja. Ez a politika lecsupaszított természete. Ez a pragmatikus, álszentség nélküli küldetése. Az előbb leírt politikai hatalmi harcok folyamatai a felhatalmazott politikusainkat ideális esetben nem zárják ki, sőt nem is zárhatnák ki a valódi közösségi szolgálat alól, vagyis hogy a társadalom érdekeit érvényesítsék. Így e megállapítások végett nem kell kitérni a hitünkből, csak relatíve tisztább képet kaphatunk és nem utópisztikus ideákat kergetünk a politika kapcsán! Ugyanakkor arra a negatív kicsengést magában hordozó megállapításra sem szabad jutni, hogy akkor nincs is természetesnek mondható politikai összefogás az állam stabil kormányzása okán ...
De van, csak ez még nem nemzetpolitikai konszenzus, hanem a már fentebb leírt politikai hatalmi koncentráció a politikai hatalmi erők (pártok, mozgalmak) között! A politikai összefogás tehát nem zárja ki a nemzeti konszenzust, de annak nem is a szinonimája, amelyet az összefogás mentén egyesek hamis módon hangsúlyoznak. Kiindulási pontnak nem rossz helyzet, azonban a nemzetpolitikai konszenzustól dimenziónyi távolságra van! Nemzetpolitikai konszenzusnak elsősorban a véleményformálóink és közszereplőink fejében kell megvalósulnia minden oldalon.
Így bármelyik hatalmi erő (párt, mozgalom) kerül is aktuálisan hatalomra, annak sajátos programcélkitűzései mellett ott kell, hogy lebegjenek a közösség által támasztott nemzetstratégiai konszenzust alkotó célok, amelyeknek a megvalósítására vagy állandó észben tartására mindig meg kell, hogy legyen a politikai akarat. Pártpolitikai összefogástól, "összeborulástól" függetlenül.
Amíg úgy érzem, hogy a fenti megközelítésből kifolyólag Erdélyben (az RMDSZ paradigmaváltásának köszönhetően) lehetséges a nemzetpolitikai konszenzus, addig ez nálunk a Felvidéken az MKP és a Most-Híd, illetve szellemi holdudvarai között nem lehetséges, mert alapvető eltérések mutatkoznak már abban is, hogyan határozza meg egyik vagy másik politikai erő és annak értelmiségi véleményformálói nemzetpolitikai téren a felvidéki magyarságot..
Duray Miklóssal egyet kell értenem a tekintetében, hogy nálunk is két értékrend feszül egymásnak ebben a problematikában, mint ahogy egyébként az összmagyar politikai közéletben (talán már Erdélyt leszámítva): "A nemzetpolitikai konszenzus mai képlékenysége nem abból fakad, hogy a Kárpát-medencében vagy kimondottan a Felvidéken szemben áll egymással két vagy akár több tábor, hanem abból, hogy az egész magyarság két részre van osztva, két ellentétes és felcserélhetetlen értékrend szerint igazodik. Ennek a kettéválásnak semmi köze a pártpolitikához... (...) A pártosság csupán egy természetes differenciálódást jelent minden pluralista demokráciában. A magyar politikai közélet kettészakadása azonban a közgondolkodásban jelenlévő két teljesen ellentétes értékrend okán létezik. Ilyen mértékben ez magyar sajátosság." (Megkésett segélykiálltás: interjú N. Gyurkovits Rózával 2004. január végén - Hazától a Nemzetig - Duray Miklós)
Vagyis a két ellentétes értékrend "hungaricuma" a Kárpát-medencei magyar társadalomnak. Duray Miklós szerint összefügg a modern magyar államfejlődésnek az első világháború végén bekövetkezett defektusaival, a magyar modernizmus elbukásával, a történelmi magyar állam erőszakos szétrombolásával. Meghatározva e két szembenálló értékrendet: az egyik a nemzetorientáltságú politikai elit, a másik pedig az individuum-irányultságú elit, amely politikai csoportosulások szerint is jól behatárolható. A jobboldali konzervatív, a jobbközép, a nemzeti liberális és a történelmi baloldal, vagyis a szociáldemokrácia nemzetközpontú.
Vegyük számba akkor a másik értékrend politikai palettáját. Ide tartoznak neoliberálisok, a szociálliberálisok, a kommunisták és a posztkommunista szocialisták, akik a nemzetközösségi mivoltát tagadják, vagy maradiságnak bélyegzik, vagy ha a Trianon utáni elszakított területeken léteznek, van politikai szerepvállalásuk, akkor specifikus helyzetükből kifolyólag maximum elfogadják a nemzetközösséget mint nemzetiséget, illetve azt az adott államon belüli kulturális (sokszínűségként) másságként definiálják.
A felvidéki nemzetpolitikai konszenzus képlékenysége
A Felvidék esetében az MKP egyértelműen a nemzetközpontú kategóriába tartozik, a Most-Híd sajnos nem! Ennek alátámasztása pedig nagyon egyszerű, hétköznapi interakcióval igazolható, ugyanis a Most-Híd pártelnöke, Bugár Béla a 2012-es kongresszusukat követően kijelentette a sajtónak (talán egyik legőszintébb pillanatában), hogy a párt ideológiájának meghatározásával őt hagyják békén... Majd 2013-ban mégis az Európai Néppártba léptek be, ettől függetlenül a magyarországi balliberális oldallal ápolnak politikai kapcsolatokat, legfőbb ideológusuk pedig a baloldali Népszabadságban publikál állandó jelleggel. Ezért sem meglepő, hogy a magyar nemzetközösségi érdekek a párt vezető elitje számára "huszadrangú" problémák - azt hiszem igyekeztem finom lenni. Az eddigi politikai szerepvállalásuk is ezt dokumentálja. A nemzetet csupán az egy kultúrához tartozó egyének - állampolgárok - halmazaként értelmezik úgy, hogy az állampolgári kötődés fölülmúlja a nemzeti köteléket. Azt hiszem ha a Most-Híd nemrég kiadott identitásstratégiájára gondolunk, arra ez az előbbi sorban leírt megközelítés simán ráillik. Szóval érthető, ha a hétköznapok felvidéki magyar társadalmának egy része Bugár Béla nélkül a Most-Hídat szlovák pártnak tekinti és ezen csak a pártelnök elmúlt húsz évben az MKP színeiben felépített személyi kultusza árnyal valamit.
Vagyis, ha a jelenlegi erdélyi és felvidéki magyar politikai közállapotokat a nemzetpolitika tükrében összehasonlítjuk, akkor kitűnik, hogy Erdélyben immáron mind a három (magyar) párt a nemzetet közösségként (magyar nemzetközösségként) értelmezi, a közösségi érdekek mentén próbálja mobilizálni a társadalmat, addig Szlovákiában ugyanígy, a fentebb leírtak mentén a Magyar Közösség Pártja (MKP) az a politikai erő, amely nemzetközpontú politikai cselekvést folytat, ugyanis a Most-Híd a társadalmat főleg az egyéni gazdasági célok vagy gazdasági csoportérdekek irányába igyekszik mobilizálni.
Mikor a Most-Híd 2009-ben megalakult, vezetői nagyon jól érezték, tudták a szlovákiai magyarság értékrendbeli megosztottságát, erre lehetett építeni egy politikai erőt. A felvidéki magyarság társadalmi és nemzetpolitikai kérdésekben való megosztottsága tehát nem pártpolitikai gyökerű, azonban 2009-től számítva megbújnak mögötte pártpolitikai érdekek, például az, hogy Szlovákiában a magyarság sajátos helyzete ellenére is értékrendben megosztott maradjon. Ez viszont a Most-Híd egyértelmű felelőssége, hogy az értékrendbeli különbségek közül a nemzetközösség szempontjából romboló hatásút, az individuum-irányultságú értékrendet konzerválta. 2010-es választási legitimációjuknak köszönhetően ráadásul a szlovákiai magyar közösség egy része pozitív attitűdként értelmezhette az egyéni gazdasági célok "mindenekfelettiségét".
Végezetül közösségünkben egy tévhitet is fel kell hogy oldjunk: ha a két párt között egyáltalán politikai összefogás is létrejönne, az nem eredményezné egyenesen a társadalom nemzetpolitikai konszenzusát a Felvidéken, mert hogy az értékrendbeli különbségek sajnos 2009 óta konzerválódtak. Szlovákiában a felvidéki magyarok nemzetpolitikai konszenzusának képlékenysége egyelőre sajnos tartós állapot.
Samu István
Felvidék.ma,

Ha polip szuszog Kolozsvárott
Szőcs Géza legújabb kötetének bemutatója Magyarkanizsán és Zentán
Magyarkanizsán vasárnap estefelé a Művészkávézóban mutatták be Szőcs Géza legújabb könyvét, amely Carbonaro művésznév alatt jelent meg a Méry Ratio Kiadó (Somorja–Budapest) gondozásában 2013-ban. A Ha polip szuszog Kolozsvárott című kétkötetes kiadvány első könyvével az olvasó azt a huszonegy történetet veheti a kezébe, amelyeket a szerző Sziveri János betegágyánál mesélt.
A szerző szerint az álnév segítette őt abban, hogy kellő távolságból szemlélje akkori önmagát és a költőt, akivel sajátos baráti kapcsolatban volt: nagyon sokféle játék fűzte össze kettejüket, amit a könyv történetei, a szürrealisztikus meseszövés, Jánosi Andrea 21 csodálatos illusztrációja és kötet szerkezeti felépítése is igyekszik visszaadni. Nem klasszikus novellafüzérből áll össze a kép, amely megmutatja az olvasónak Kolozsvár és Erdély világát. A költő előtt feltáruló „Tündérkert” egy képzeletbeli valóságot mutat, ami negyedszázaddal ezelőtt elvonta a gyászos gondolatoktól a mesehallgató figyelmét. 1989-ben járunk a mesélés idején. Szőcs Géza akkor már évek óta nem tehette be a lábát Kolozsvárra. A történetek java mégis erről a városról szól, utcáiról, tereiről, karmesterekről, meg az erdélyi országutakon éjjelente felbukkanó lefüggönyözött sötét kocsikról, gyerekkorról és szuszogó polipra emlékeztető hullócsillagról.
A második kötet, a Sziveri-beszélgetőkönyv, függelék, amelybe három szempont alapján válogatott a kiadó. Versek és emlékezések, Sziveri János és Szőcs Géza barátságának tárgyi lenyomatai, fontosnak gondolt ismeretek Erdéllyel és Kolozsvárral kapcsolatban, valamint Szőcs Géza korábbi prózájából azok, amelyek Erdély-képének mintái. A második kötetet Dormán László fotói illusztrálják.
Szőcs Géza ezzel a két könyvvel emlékezik egykori költőtársára, aki az idén lenne hatvanéves.
Az irodalmi esten a miniszterelnökség képviseletében jelen volt Elekes Botond. A szerzővel Gruik Ibolya újságíró és Bicskei Zoltán filmrendező beszélgetett.
Ma este 6 órakor a Zentai Alkotóházban találkozhatnak az érdeklődők Szőcs Géza József Attila-díjas íróval.
Magyar Szó (Újvidék),

Klárik: hamis képet mutatnak a Székelyföldről a gazdasági adatok
Erdély Románia húzómotorja gazdasági szempontból, a székely megyék pedig a jó középmezőnyben helyezkednek el, sőt a helyzetük jobb annál, amit a statisztika mutat – fejtette ki a Sláger Rádiónak Klárik László. A háromszéki RMDSZ-es szenátor hangsúlyozta, a térséget kevésbé sújtja a szegénység, mint a moldvai vagy olténiai megyéket.
Kovászna, Hargita és Maros megye hangsúlyozottan vidéki jellegű, a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van a gazdaság fenntartásában, viszont a kis mezőgazdasági farmok jelentős része nem cégen keresztül működik, így nem jelenik meg a makrogazdasági mutatókban.
Brassó megye ezzel szemben 80 százalékban urbanizált, a szolgáltatás és az ipar a fő húzóágazatok, melyek a mezőgazdasággal ellentétben megjelennek a gazdasági mutatókban, tehát a brassói mutatók Kovászna megyéhez képest torzítottan jobbak, magyarázta a honatya. „Kiszámoltuk, hogy egy tehén után a gazda évi ezer euró jövedelemre tesz szert, tíz tehén után több az évi bevétele, mint egy szenátornak, ám ez nem jelenik meg a statisztikai adatokban” – illusztrálta a helyzetet Klárik László. A Capital.ro gazdasági portál által közölt adatok szerint Romániában 2012-ben 42 százalékos volt a szegénységi arány, azaz a lakosság közel fele élt az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebből. A szegénységnek való kitettség tekintetében Románia a második az Európai Unióban, csak Bulgária előzi meg. A Világbank által készített térképből az derül ki, hogy a moldvai, olténiai és havasalföldi megyék a legszegényebbek. Bukarest és Ilfov után az erdélyi megyék vannak a legkevésbé kitéve az elszegényedés veszélyének, a székely megyék pedig az erős középmezőnyben helyezkednek el.
„Fals retorika, amit évek óta hangoztatnak, hogy Székelyföld képtelen megélni bukaresti támogatás nélkül. Összehasonlítják, hogy mennyi pénzt gyűjtenek be, és mennyit osztanak vissza, de a begyűjtött adóknál nem veszik figyelembe például az általános forgalmi adót (áfa/TVA), ami a legnagyobb és legbiztosabb bevétel” – magyarázta a szenátor.
Klárik László szerint szintén torzított adat, hogy Bukarest jóval az országos, sőt az EU-s átlag felett teljesít, hiszen ez elsősorban a nagy adózók törvényének tulajdonítható, vagyis hogy a román gazdaság motorját jelentő nagy cégek kénytelenek a fővárosban adózni.
Klárik szerint nem logikus az alkotmánybírósági döntése a decentralizáció ügyében
Érthetetlenek az alkotmánybíróság decentralizációs törvény ellenes indokai, vagyis hogy a jogszabály sérti a helyi autonómiát, és az egységes nemzetállamot, állapította Klárik László. Az RMDSZ-es politikus szerint, ilyen logikával élve, mindenről Bukarestben kellene dönteni, feleslegesek a megyék, a városok, de ez nem nemzetállam, hanem a központosított állam meghatározása. Másrészt vannak olyan hatáskörök, például a környezetvédelem, amit csak megyei szinten lehet gyakorolni, városi, községi szinten nem. A háromszéki szenátor úgy véli, politikai tárgyalások következnek, reméli kíváncsiak lesznek az RMDSZ véleményére, mint ahogy tették a felelősségvállaláskor. Várják, mit lép a kormányszövetség, bár a háza táján „állandóan zavarosak a vizek”. Komolyan kell venni az alkotmánybíróság részletes indoklását, és az szerint módosítani a decentralizációs törvényt, szögezte le Klárik László, aki nem hiszi, hogy a kormány újra felelősségvállalással terjesztené elő a jogszabályt. Mint arról beszámoltunk az alkotmánybíróságon elbukott decentralizálási törvény arról rendelkezett, hogy Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata 22 ingatlant és kétszáz alkalmazottat kapott volna meg, köztük a sepsiszentgyörgyi sportcsarnokot. Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Furcsaságok a rétyi fűrészüzem körül
Épül az óriásfűrészüzem Rétyen, mivel a háromszéki beruházás zöld utat kapott. Szakmailag és a romániai törvények szerint is minden rendben van a Holzindustrie Schweighofer cégcsoport nagykapacitású fafeldolgozója körül. A felelősség is megoszlik annyi felé, ahány szakmai jóváhagyást beszerzett.
A témával kapcsolatosan Oláh Gál Elvira a Kossuth Rádió számára készített riportot. A mikrofon előtt előbb Toró Attila, az Indigo csoport vezetője szólalt meg, aki elmagyarázta, hogy vizsgálataik alapján kiderült: nem olyan fényes az a lehetőség, amit a helyiek számára szán a beruházó, mert ahol működnek a vállalat fűrészüzemei ott az erdőket letarolták, az utak károsodtak.
Az Indigo csoport vezetője elpanaszolta, hogy Kovászna Megye Tanácsa petíciójuk egyetlen pontjára sem válaszolt, a Környezetvédelmi Hivatal pedig sorra állította ki az üzem beindításához szükséges engedélyeket. A környezeti hatástanulmányt három egymástól független civilszervezet elemezte, és ezek rámutattak, hogy a Környezetvédelmi Hivatal hatástanulmánya meghamisítja a valóságot, de a leadott óvásokat visszautasították – magyarázta Toró Attila. Hozzáfűzte: az is furcsa, hogy a 2013 december 24-én kiadott építkezési engedélyről a közvéleményt csak 2014 január 9-én értesítették.
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke röviden nyilatkozott: romániai törvények szerint a beruházó minden szakmai jóváhagyást megszerzett, a megyei tanács építkezési autonómiája eddig tartott. Tamás szerint nincsen olyan jogi, vagy közigazgatási érv, ami a szakhatóságok engedélyezése után megakadályozhatná egy építkezési engedély kiadását.
Réty polgármestere, Dálnoki Lajos elégedett, és azt reméli, hogy a település fellendülését hozza a beruházó. 650 munkahelyről van szó, a község jövedelme az adók által megemelkedik, ez a cég önzetlenül segít a szociális problémákon, máris naponta 50 gyermek részesül ingyenes délutáni oktatásban, amit ők finanszíroznak, februárban pedig 50 ezer lej ösztöndíjat osztanak ki – érvelt a polgármester. Dálnoki elismerte, hogy hatalmas mennyiségű fa termelődik majd ki, de ő mégis derűlátó, mert azt mondja: „ha az erdészek ügyesek, akkor a kitermelt mennyiség az újraültetések során megújul.”
Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Basescu: Romániát elszigetelhetik nyugati partnerei a jogállamiság törékenysége miatt
Románia a szakadék szélén áll, nyugati partnerei elszigetelhetik amiatt, hogy a kormány és az őt támogató parlamenti többség nem erősíti, hanem tovább gyengíti a jogállamiságot – jelentette ki kedden Traian Basescu államfő.
Basescu az elnöki hivatalban sajtótájékoztató keretében nyilatkozott Victoria Nulandnak, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettesének múlt heti bukaresti látogatásáról.
Kijelentette, a kormánypárti vezetők megnyugtató nyilatkozatai ellenére Románia azt kockáztatja, hogy hosszú időre elszigetelődhet, amennyiben a politikusok továbbra is támadni fogják az igazságszolgáltatás függetlenségét, a bírósági határozatokat, s ezáltal gyengítik a jogállamiságot. Basescu szerint Nuland látogatásának lényegében ez volt az üzenete még akkor is, ha az államtitkár-helyettes nem ennyire nyíltan, hanem sokkal diplomatikusabban fogalmazott.
Hozzátette: kötelességének érzi, hogy ezt az üzenetet lefordítsa, és ennyire nyíltan megfogalmazza. Basescu szerint ugyanis a Románia iránti bizalom a 2000-es évek elejére csökkent, amikor az ország még nem volt tagja az Európai Uniónak. Úgy vélte, Románia lassan újból ott tart, hogy nyugati partnerei a koppenhágai kritériumokat fogják számon kérni rajta, hiszen az Egyesült Államok és az Európai Unió sem hiszi már el a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) vezetőinek a nyilatkozatait, miszerint nem fogják felszámolni az igazságszolgáltatás függetlenségét.
„Hogyan győzhetnénk meg az Egyesült Államokat arról, hogy képesek vagyunk védekezni például a terrorizmus ellen, ha senki nem hiszi el, hogy hosszú távon biztosított a független igazságszolgáltatás, és a törvényeket alkalmazni fogják" – mondta Basescu. Szerinte Nyugat nem hiszi el, hogy az eddig végrehajtott igazságszolgáltatási reform visszafordíthatatlan folyamat lenne.
Crin Antonescu, az USL társelnöke kedden este megcáfolta Basescut, kijelentve: senki nem üzente Romániának, hogy a szakadék szélén állna vagy el lenne szigetelve. Antonescu ugyanakkor jogosnak nevezte az Egyesült Államoknak a romániai jogállamiság megerősítése iránti követelését.
Nuland szombaton találkozott Titus Corlatean román külügyminiszterrel, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok rendkívüli módon érdekelt a román jogállamiság, igazságszolgáltatás és átláthatóság megerősítésében.
MTI
Erdély.ma,

Erősödik a partnerség Erdély és Dél-Tirol között
Hagyományos módon a dél-tiroli Bozenben tartotta a hét végén az év első elnökségi ülését az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – FUEN. A kisebbségi ernyőszervezet tanácskozása egybeesett Luis Durnwalder negyedszázada tisztségben lévő dél-tiroli kormányzó visszavonulásával. Durnwalder székét csütörtökön ünnepélyes keretek között Arno Kompatscher vette át, aki, akárcsak elődje, szintén az RMDSZ dél-tiroli partnerét, a Dél-Tiroli Néppártot (SVP) képviseli. A FUEN héttagú elnökségét a volt és leendő kormányzó egyaránt fogadta hivatalában. Vincze Loránt, a FUEN alelnöke az RMDSZ nevében gratulált Arno Kompatschernek megválasztásához, és átadta Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívását egy minél korábbi erdélyi látogatásra. Az új kormányzó azt mondta: örömmel tesz eleget a felkérésnek, hiszen maga is erősíteni szeretné a régióink közötti kapcsolatokat, a kisebbségvédelem kérdéskörét pedig a regionális identitás és érdekérvényesítés egyik fontos dimenziójaként látja. Az RMDSZ nemzetközi titkára mindkét találkozón méltatta azt az együttműködést, amely a FUEN égisze alatt az RMDSZ és az SVP partnerségével az elmúlt években létrejött. ,,Tudomásul kellett vennünk, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, de közös döntésünk, hogy nem hátrálunk meg. A döntést megfellebbeztük, és mindannyian azon dolgozunk, hogy gyengítsük és ledöntsük a kisebbségi kérdéssel szemben emelt európai uniós közöny falát. Megteremtettük az európai kisebbségek közös szolidaritását, amelyre a jövőben is építhetünk” – fogalmazott az RMDSZ nemzetközi titkára a Dél-Tirol új kormányzójával folytatott találkozón. A FUEN elnöksége egyebek mellett döntött arról, hogy javasolja: a héttagú polgári kezdeményező bizottság – kiegészülve a nagyobb európai régiók vezetőivel – alakuljon kisebbségügyi politikai grémiummá, amely befolyásával erősíteni tudja az ernyőszervezet érdekérvényesítő képességét. Vincze Loránt javaslatára az elnökség ugyanakkor elfogadta, hogy a FUEN helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását szorgalmazza olyan területeken, ahol a kisebbség–többség közötti viszony megfeneklett, mint például Marosvásárhelyen. A FUEN tervei szerint a kisebbségvédelmi csomagokról és az európai kisebbségi jogsérelmekről időszakonként országjelentések készülnek, amelyeket a FUEN kiadványban jelentet meg, és európai, valamint nemzetközi fórumoknak mutat be.
Népújság (Marosvásárhely),

Fontos szerepet kapnak a történelmi megemlékezések
Szováta
A Bernády Közművelődési Egyesület gazdag programot készített 2014-re. Ezek közül Kiss János, az egyesület titkára a február 15-re tervezett farsangi bált emelte ki elsőként. A hagyományos farsangi bál célja az egylet tagságával, az egylet rendezvényein résztvevőkkel való kapcsolattartás, illetve a valamikori farsangi hagyományok ápolása. A 2014-es évben fontos szerepet kapnak a történelmi megemlékezések: a Dózsa György vezette 1514-es felkelésre, az első világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékeznek. Kiss János szerint készülnek az Intermezzo, Fülöp Judit karnagy, az egylet alelnöke által vezetett kamarakórus által szervezett kórusfesztiválra a Bocskai Vince szobrászművész által készített Kálvin János szobor sepsiszentgyörgyi avatójára, de szerepet kívánnak vállalni a néhai Gub Jenő tanár hagyatékának és munkásságának a felleltározásában, ápolásában, amit a Sóvidék kulturális folyóirat kezdeményezett. Mivel a tavalyinak nagy sikere volt, a hagyományos kulturális rendezvények mellett társszervezőként szerepet vállalnak a pedagógustalálkozók megszervezésében. Az év eleje, ahogyan Kiss János fogalmazott, kabarés, színházas időszak, a múlt hét elején a Hahotának volt két előadása, 26-án két előadást tart a GruppenHecc, autóbuszos kirándulást szerveznek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházba, illetve a szovátai Szarkafészek is egy előadással készül január 24-én. Ugyanakkor említette a játszóházat, amely szintén heti rendszerességgel kezdi szervezni a tevékenységét, illetve az ünnepkörökhöz kapcsolódhat: advent, karácsony, Luca-nap, Márton-nap, amelyek nagy népszerűségnek örvendenek a lakosság körében. Ezeket a tevékenységeket Fábián Gabriella néprajzkutató vezeti. Február 4-re a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen terveznek egy előadást, amelynek meghívottja Molnár József magyarországi történészprofesszor.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

A közösségek döntési jogát erősítette meg a tordai ediktum
Beszélgetés Ősz Előd református egyházkerületi levéltárossal
– Az 1568-as tordai országgyűlés időpontjához kötik a vallásszabadság kihirdetését Erdélyben. Lényegében mikortól beszélhetünk a négy erdélyi felekezet létéről?
– Azt a folyamatot, amelynek része az 1568-as országgyűlés végzése, az európai történetírás konfesszializálódásnak, vagy felekezetiesedésnek nevezi. Amikor 1520 körül elindulnak Európában a reformátori mozgalmak, egyrészt nem új felekezeteket akarnak alapítani, hanem a régi egyházat akarják megreformálni, tehát szó sincs még akkor felekezetalapításról. A római pápa kiátkozó bullái vezetnek el az új reformátori felekezetek megjelenéséhez. A reformáció első évtizedeiben nem volt szükség vallásbékéket kötni, legfeljebb a római egyház és a reformátori egyház viszonyát kellett valamiképpen szabályozni. A felekezetképződés a svájci reformáció egységesülése következtében indul meg Kelet-Közép-Európában, amikor a genfi és zürichi teológusok Kálvin Istitutiójának köszönhetően közös nevezőre jutnak. Kialakul egy svájci és egy német irány, a legnagyobb különbség a kettő között az úrvacsora-tanban van.
Kiss Gábor
Krónika (Kolozsvár),
Szabadság (Kolozsvár),

Balázsi-Pál Előd
MINDENT VISSZA
Kovács Péter: az RMDSZ támogatja a listás szavazást
Az RMDSZ főtitkára szerint a jelenlegi, egyéni választókerületes törvény egy agyrém: kiszámíthatatlan rulett-rendszer, amely nem hozta közelebb a választókhoz a választottat.
Mennyire tekinthető komolynak az USL elképzelése, hogy a parlamenti választásokon visszatérjenek a listás szavazáshoz?
– Ez a kormány a 70 százalékos többségével már nagyon sok bombasztikus ötletet bedobott az elmúlt bő egy évben, és ezek egyikéből sem lett semmi. Vannak persze olyan témák – mint például a régióátszervezés –, amelyek esetében kimondottan örvendünk, hogy nem lett belőlük semmi, illetve dolgoztunk is azért, hogy ne tudják megvalósítani.
Így tekintem ezt a bejelentést is: akkor, amikor a kezek fel kell emelkedjenek a levegőbe, és valamiért ki kell állni, már rögtön kiderül, hogy a 70 százalék két nagy részből áll, és a nyilatkozatok szintjén lehet, hogy egyet tudnak érteni, de amikor megvalósításokra kerül a sor, akkor nem tudnak egységesen fellépni.
A politikai logika mentén miért lenne érdekében az USL-nek egy ilyen választási törvény bevezetése vagy visszavezetése?
– Az ő fejükkel nehezen tudok gondolkodni. Azt viszont el tudom mondani, hogy az RMDSZ ezt az elképzelést teljes mértékben támogatná. Ne felejtsük el, hogy amikor bevezették az egyéni választókerületes rendszert, mi voltunk az egyetlen politikai szervezet Romániában, amelyik azt mondta, hogy ez egy hiba, hiszen a román pártok belelovalták magukat egy populista retorikába, amely szerint ezentúl meg reformálódik a politikai képviselet, sokkal szorosabb lesz a kapcsolat a választó és a választott között. És láthatjuk, hogy nemhogy jó irányba mozdult volna el ez a viszony, hanem teljes mértékben kiszámíthatatlan a mostani rendszer: a parlamentben ülők kétharmada ruletten jött ki, tehát nem lehet tudni, hogy ki jut be, illetve úgy szervezünk Romániában választásokat, hogy nem tudjuk, hány tagja lesz a későbbi parlamentnek. A mostani törvény egy agyrém.
Mi támogatjuk azt is, hogy listás legyen a szavazás, mert ez az arányos választási rendszer legmegfelelőbb változata, és el tudjuk képzelni azt is, hogy 300 fős legyen a képviselőház, természetesen abban az esetben, ha ehhez hozzáadódik a 18 nemzeti kisebbség, hiszen ez egy alkotmányos kötelezettség. Azért kérjük, hogy ez a 18 képviselő hozzáadódjon, mert ha benne lenne a 300-ban, akkor arányossági problémák, aggályok merülnek fel. Ez egy olyan elképzelés, amelyet mi már évek óta támogatunk, amelyre már 2011-ben törvénytervezetünk, írott javaslatunk volt. Lássuk, mi fog ebből megvalósulni?
Az RMDSZ számára miben hozna újat a listás szavazás, miben könnyebbítené vagy nehezítené a munkát? – Két új dolgot hozna. Az egyik az arányosság. Most hiába kaptunk 5 százalék fölötti szavazatot, mandátumban 5 százalék alatt vagyunk, de amennyiben az arányos, listás rendszert visszavezetik, egy 6 százalékos eredmény 6 százaléknyi mandátummal társul.
A másik a kiszámíthatóság. Sokkal valószínűbb az, hogy amennyiben jól szerepel egy illető szervezet, akkor azok a képviselők, szenátorok fognak bejutni, akik a lista elején vannak. A jelenlegi rendszerben például számítottunk arra, hogy Máramaros megyéből bejut egy képviselőnk, de hogy ki lesz az, azt teljes mértékben lehetetlen volt meghatározni. Számítottunk arra, hogy Kolozs megyéből be fog jutni egy szenátorunk, de hogy ki lesz az, az teljes mértékben kiszámíthatatlan volt. Ebből a szempontból nekünk nagyon nagy előny, hogy nem egy rulett lesz, hanem lehet tudni, hogy a közösségi és szervezeti szinten a legnagyobb támogatottságot élvező személy lesz a listavezető, és ő jut be. Ha a szavazatok száma kettőt vagy hármat hoz be, akkor is tudjuk, hogy az első kettő, első három jut be, és nem a mostani kiszámíthatatlan, szerencsén alapuló rendszer lesz.
Az RMDSZ-nek volt egy működő gyakorlata a listák összeállítására. Várhatóan hasonló rendszerben állítják össze a listákat a törvény változása esetén is?
– Az elmúlt választási kampányokban nem módosítottuk a belső szabályozási rendszerünket, vagy nem nyúltunk hozzá lényegesen. Történt egy rangsorolás, és a jelöltek abban a sorrendben, ahogy elnyerték a támogatást, opciójukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy melyik választókerületben fognak indulni. Persze volt olyan, hogy valaki a rangsoroláskor az utolsó helyre jött ki a szervezeten belül, és utána bejutott a parlamentbe – és ez megint a jelenlegi törvény visszássága.
Úgy gondolom, hogy a kiválasztási szabályzatunkon nem kell lényegében változtatni, fogjuk tudni, hogy aki a legtöbb szavazatot kapja a szervezeten belül, az lesz a legesélyesebb, hogy bejusson. Az egyéni választókerületes rendszernek a hibái ellenére volt egy olyan pozitív hozadéka, hogy az emberek kezdtek tisztában lenni azzal, hogy ki az, aki őket képviseli a parlamentben. Ilyen szempontból mennyire lesz visszalépés a listás szavazás?
– Én ezzel az állítással, hogy az emberek tisztában lennének azzal, hogy ki képviseli őket, nem tudok egyetérteni. Az elmúlt időszakban láttam olyan közvélemény-kutatásokat, amelyekben épp arra kérték az embereket, hogy nevezzék meg, hogy az ő körzetükben ki a képviselő vagy a szenátor, és nagyon alacsony volt azoknak az aránya, akik ezt meg tudták tenni. Semmiképpen sincs arról szó, hogy a választó és a választott viszonya jó irányba változott volna, arról nem is beszélve, hogy jelenleg rengeteg egyéni kerületből ketten jutottak be – még az elnevezésben is ellentmondás van. Az RMDSZ szempontjából pedig szó sincs arról, hogy csak az illető körzetben lévő embereket képviselnénk. Vegyük csak a tömbmagyarságot: Hargita megye északi része – ahonnan román képviselő jutott be – le van osztva a magyar képviselők között. Máramaros megye egyetlen magyar képviselője az egész megye magyar közösségét képviseli, nemcsak azét a körzetét, ahonnan bejutott. A tapasztalat szerint az egyéni választókerületes rendszer a nagy pártoknak, míg a listás szavazás a kis pártoknak előnyös. Ilyen szempontból is furcsa a kétharmados többséggel kormányzó USL kezdeményezése. – Azt, hogy ők hogy gondolkodnak, egy politikai elemző bizonyára jobban el tudja magyarázni, mint én. Való igaz, hogy az egyéni választókerületes rendszer hátrányba hozza a kicsiket, főleg az olyan rendszer, mint a nagy-britanniai, ahol a győztes mindent visz. Jelenleg Romániában azért van egy kompenzációs rendszer, tehát nem csak az jut be, aki elnyerte a körzetét, tehát egy bizonyos fokig az arányosság mégis be van tartva. Éppen ezért, ha egy tiszta egyéni választókerületes rendszer lenne, akkor valóban nehéz lenne a politikai logikában megmagyarázni az USL elképzelését, viszont figyelembe véve, hogy most van kompenzációs rendszer, nem annyira egyértelmű, hogy ez a kicsiknek hátrányos és a nagyoknak előnyös.
Úgy gondolom, az ő szempontjukból nagyjából mindegy, viszont az ő szempontjukból is kiszámíthatóbb lesz a rendszer, nem juthatnak abba a helyzetbe, hogy teszem fel a pártelnök nem jut be, mert éppen egy rossz választókerület mellett döntött. A PDL elnöke például majdnem kiesett a parlamentből, ő is csak a visszaosztással, ruletten jutott be – és itt egy közel 20 százalékos pártról beszélünk. Mit jelenthet a listás szavazás visszavezetése a magyar kispártok, az EMNP és az MPP számára? - Amikor valaki a választásokon fél százalék alatt teljesít, nem a választási rendszerrel vagy a választási törvénnyel van baj, hanem a párttal. A jelenlegi törvény szerint be lehetett volna jutni úgy is, hogy nem érik el az 5 százalékos küszöböt, de a számok azt mutatták, hogy a Néppárt – mert ők indultak a parlamenti választásokon – fényévnyi távolságra volt attól, hogy ezt a bizonyos alternatív küszöböt elérje. Sem az MPP, sem az EMNP életére, tevékenységére, támogatottságára, eredményeire semmiféle ráhatással nem lesz, ha megváltozik a választási törvény.
Viszont az RMDSZ-nek is el kellene érnie az 5 százalékos küszöböt – bár az USL még nem hozta nyilvánosságra az elképzeléseit, de valószínűtlennek tűnik, hogy bármilyen alternatív küszöböt határoznának meg.
– Bizonyára nem lesz alternatív küszöb.
Transindex.ro,

Lekésett az európai bírósági perről az RMDSZ
Bár az RMDSZ azt állítja, hogy megfellebbezte a luxemburgi bíróságon polgári kezdeményezése európai bizottsági elutasítását, a bíróság közölte, sem a szövetség, sem a kezdeményezésben partnerséget vállaló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nem nyújtott be keresetet az ügyben.
A Minority Safepack Initiative elnevezésű kisebbségvédelmi tervezetet az Európai Bizottság szeptember 16-án utasította el, álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.
Lehóczki Balázs, az európai bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályának képviselője a Krónika érdeklődésére hétfői levelében közölte, amennyiben az RMDSZ és a FUEN meg akarta volna támadni a bíróságon a bizottság valamelyik határozatát, erre két hónap állt a rendelkezésére, ezt azonban nem tette meg.
A Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén ajánlott intézkedéseket az EU-nak.
A fellebbezést egyébként Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javasolta a szeptemberi elutasítást követően, Vincze Loránt, a szövetség külügyi titkára, a FUEN alelnöke pedig november 19-én úgy nyilatkozott, a határozatot mindenképpen megtámadják a bíróságon, ugyanakkor elismerte, a kezdeményezőknek erre csak néhány napjuk maradt.
Vincze – aki várhatóan megméretkezik az RMDSZ színeiben a májusi európai parlamenti választásokon – a FUEN múlt hétvégi, dél-tiroli elnökségi ülésén is arról beszélt, hogy az RMDSZ és partnere már a luxemburgi bírósághoz fordult az ügyben.
A szövetség külügyi titkára kedden a Krónikának elismerte, megtörténhet, hogy a fellebbezést még nem regisztrálták a törvényszéken, és nem tartja kizártnak, hogy a folyamat több hónapig is elhúzódhat. „A keresetet időben benyújtottuk, ez egészen biztos, ezt követően a levelezést a bírósággal a megbízott ügyvédi iroda bonyolította le. Úgy tudom, január első napjaiban derült ki, hogy pont került a procedúra végére, az iratcsomót átvették, tehát bekerült az adminisztrációs labirintusba” – fogalmazott Vincze Loránt.
Ezzel szemben az európai bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályától megtudtuk, a Székely Nemzeti Tanács által előkészített, és szeptember 25-én hasonló okok miatt elutasított polgári kezdeményezése kapcsán Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, a szervezet külügyi megbízottja már szeptember 27-én a bíróság keretében működő törvényszékhez fordult. Az SZNT keresetében az Európai Bizottság elutasító határozatának megsemmisítését kérte a törvényszéktől.
Amint arról beszámoltunk, az erdélyi magyar szervezetek tavaly három párhuzamos kisebbségvédelmi tervezetet készítettek, amelyeket az európai polgári kezdeményezés eszközével akartak az uniós jogba illeszteni. Az Európai Bizottság azonban mind az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mind az SZNT, mind pedig az RMDSZ kezdeményezésének a bejegyzését elutasította. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió alapszerződése, sem az EU működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz.
Az Európai Unió két éve ad lehetőséget polgárainak arra, hogy legalább hét tagállamból, arányosan összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslatot terjesszen elő EU-konform jogszabály megalkotására. Az európai összefogással elindított polgári kezdeményezést az Európai Bizottság akkor jegyzi be, ha előzetesen megállapította, a javasolt szabályozás az EU hatáskörébe tartozik.
Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro,

Kevesebb osztály indul
A jelenleginél kevesebb osztály szerepel a következő tanévi Hargita megyei beiskolázási tervben, egyrészt a gyereklétszám csökkenése, másrészt az osztálylétszámok növelése miatt. Nagy újdonság, hogy visszavezeti az oktatási tárca kilencedik osztálytól a szakiskolát, mivel azonban erről még nem sokat tudni, a szakoktatási, középiskolai keretszámok sem publikusak.
Sajtótájékoztatón ismertette kedden Csíkszeredában Bartolf Hedvig főtanfelügyelő a megye 2014-2015-ös beiskolázási tervét. Elmondta, a közoktatás legtöbb tagozatán kevesebb a tervezett osztályok száma, mint jelenleg, ennek egyrészt az az oka, hogy a gyermeklétszám folyamatosan csökken, másrészt, hogy költségcsökkentési megfontolásokból magasabb létszámú osztályokat terveztek.
Felső tagozaton több a gyerek
Az óvodásoknál az idén működő 563 csoport helyett következő tanévben 558 csoport indítását tervezik, az elemi oktatásban a jelenlegi 900 osztály helyett ősszel 898 indulhat. A felső tagozatos általános iskolai oktatásban kivételesen több osztály lesz a következő tanévben, mivel ebben a korcsoportban több a gyerek: az idei 658 osztály helyett 672 indítását tervezik.
A Második esély program keretében 20 osztály indítását tervezik a tanulmányaikat folytatni kívánók számára (a jelenlegi 14 helyett), a sérült gyerekek három óvodai csoportban és 15 osztályban tanulhatnak (három osztállyal több, mint ebben a tanévben), középiskolai szinten pedig három osztályt hoznak létre számukra (ugyanannyit, mint amennyi most működik). A sportkluboknál megyeszerte 125 csoport indítása valószínű, ez egy csoporttal jelent többet, mint amennyi most működik, újabb pedagógus alkalmazását viszont ez nem feltételezi.
Változás Csíkszeredában
Bartolf Hedvig nyilatkozata szerint Csíkszeredában egy lényeges változást tartalmaz a jövő évi beiskolázási terv, a Cimbora napközinek a Kisherceg napközibe való beolvadását, mivel előbbinél nincs meg a jogi személyiség fenntartásához elegendő gyerek. Felvetésünkre, miszerint erről elhalasztotta a döntést a helyi önkormányzat, Bartolf Hedvig azt válaszolta, nem ismeri az ügy részleteit, de ők így kapták meg a várostól az adatokat.
Ismét lesz szakoktatás kilencediktől
Bartolf Hedvig bejelentette, az oktatási tárca döntése szerint ismét indul szakoktatás nyolcadik osztály után. Hároméves képzés lesz a nyolcadik osztályt végzett diákok számára és kétéves a kilencedik osztály után szakoktatásba iratkozók számára – közölte a főtanfelügyelő. Ismertette, mivel a szakoktatásra vonatkozó újdonságok csak most jelentek meg, nem tudták véglegesíteni a beiskolázási tervnek a szakoktatásra és a középiskolai oktatásra vonatkozó részét. Ezen a területen még egyeztetésekre, döntéshozatalra van szükség, ezt követően teszik csak közzé, hogy a középiskolákban hány osztály indulhat következő tanévben.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro,

Jogi szupermarket – a Borboly-per tárgyalásán jártunk
Mivel meguntam, hogy Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és más tisztségviselőknek, illetve beosztottaknak a peréről az újságok mindig csupán két új mondatot írnak, és előző cikkeikből átmásolják a többit, eldöntöttem, hogy 2014. január 6-én elmegyek Marosvásárhelyre, részt veszek a tárgyaláson.
A Marosvásárhelyi bíróságot és Táblabíróságot, illetve más szakbíróságokat magába foglaló épület amolyan igazi jogtechnológiai negyedben helyezkedik el. A környék kétszáz méteres körzetében szinte mindegyik épületben ügyvédi vagy közjegyzői iroda működik, a bíróság mellett ott a börtön, kissé omladozó falán pedig egy hatalmas plakát: kopaszra nyírt, csíkos ruhás fickó bámul ki az útra, és azt mondja románul, amit én most leírok magyarul: annak a társadalomnak vagyunk a terméke, amelyben élünk.
Mivel reggel fél kilencig még van öt perc, elgondolkodom, hogyan értendő ez az uniós pénzekből megpályázott műalkotás és jelmondat. Józan ésszel ugyanis úgy vélekednénk, hogy minél jobban működik egy társadalom, annál többet termel. Itt egy kis baj lehet a logikával – tűnődöm magamban, és máris megnyitom a bíróság központi ajtaját, ahol egy csendőrrel és egy beléptető kapuval találom magam szemközt. Autókulcsot, telefont a kosárba, átlépek ezen a reptéri check-in klónon, de úgy elkezd csipogni, mintha valami fémdorongot szorítanék a kabátom alatt.
A csendőr a csíki fagyot alighanem még magával hurcoló bakancsomra néz, és kimondottan cipész szakértelemmel megjegyzi: nem törődünk vele, gyakori ez, fém van az ilyen talpakban. Ezzel is többet tudva, felballagok az első emeletre. Sötétszürke linóleum a folyosókon, fehér márványborítás a falakon, patikatisztaság és román feliratok sokasága, hogy hová lehet benyitni és hová nem. Rajtam kívül a folyósokon még sehol senki, néhány képernyőérintős infópulttal találom magam szembe, érintem-érintgetem, de nem működnek.
Az első feladat: kideríteni, hol lesz a tárgyalás. Amolyan kafkai per-érzéssel a gyomromban elindulok körbe-karikába a folyosón, végül a harmadik benyitásra egy idősebb hölgy készségesen felvilágosít: 52-es terem. Megkeresem, ott van az egyik folyosó fordulójánál, ajtaja mellett, amelyen nagybetűkkel írja és piktogramokkal mutatja, hogy filmezni, fotózni, hangot rögzíteni csak az elnök engedélyével lehet, egy nagy barna csempekályhában úgy ég a gáz, mintha szó sem lenne energiaválságról. A falon, egy A4-es méretű fejléces papíron, nyomtatott szöveg mindazon tárgyalásokról, amelyeket a Marosvásárhelyi Táblabíróság bűnügyi valamint kiskorúakkal és családügyekkel foglalkozó ügyosztálya Creţu Mihaela Ramona elnöknő vezetésével aznap tart meg.
A Borbolyék pere a harmadik, de kezdési időpont nincs a papíron, így nem mozdulok el, hanem tovább olvasgatom a keskenyebb-szélesebb hasábokra tördelt szövegeket.
Az első oszlopban tizennégy vádlottnak a neve mindennemű és rangú tisztség nélkül, valamint a per tárgya: korrupciós bűncselekmények a 78/2000-es számú törvény alapján. A második oszlopban az Arestat/Liber (azaz Letartóztatott/ Szabadlábon) fejléc alatt csupán az L betűvel találkozni, és akarva-akaratlan az embert kissé mellbevágja, hogy sorsa, lám, hogyan szorulhat be két nagybetűbe.
De még mindig csak kilenc óra, tovább sétálok egy másik feliratig. Ez egy nyomtatott plakát a www.faraspaga.ro honlapról, amint az alján rejtőzködő kisbetűkből kiderül, és két nagyobb méretű fotó között von párhuzamot. Az egyik a szocializmus lendületes éveiben épített, de mára már lerobbant garzonlakásos tömbházat ábrázol és alatta a szöveg: „Itt lakik George Caraban, aki kenőpénzt adott, hogy elkészítsék az iratait.” A másik fotón egy hatalmas épület, sok ablakú és merész tetőzetű villa, a következő mondattal: Itt lakik Gică Butoi, a tisztviselő, aki elfogadta a pénzt, hogy elkészítse az iratokat.”
Mindkét mondat persze románul és miközben elmosolyodom a nép egyszerű fiainak szánt példázaton, megint csak Kafka jut eszembe, hiszen ha jól tudom, a caraban az valamiféle bogár, szegény ott ücsöröghet a tömbházlakás ajtórése előtt, és várhatja, hogy magát átalakítva butoi, azaz hordó legyen belőle.
Már fél tíz, időközben elindulnak a fekete taláros ügyvédek és ügyészek, csinos lányok kezdik tologatni a bevásárló kocsikat. Igen, éppen olyan kocsikat, mint a hiper- és szupermarketekben, csakhogy ezekben a tej, olaj, liszt és miegymás helyett vékonyabbra-vastagabbra bekötött aktacsomagok hevernek egymás hegyén-hátán, súlyuk ránézésre is lehet tíz-húsz-harminc kiló, így máris előttem áll a maga valóságában az egyik teremből a másikba történő törvényszéki aktatologatás.
Leírok még néhány kört, pontosabban négyzetet, felbandukolok a második emeletre, majd le a félemeletre, ahol nagy táblákon ott a jog minden fogaskerekének pontos szobaszáma és eltűnődöm: lám csak az apród szavunk közös, itt az ékezet nélküli szóval megjelölt törvényszolgáknak is meg van a maga külön gyülekezőhelye. Fél tizenegy, éppen elegendő idő van még ahhoz, hogy több, egymás melletti falfelirat nyomán tudomásul vegyem, miképpen nem léphetek be a tárgyalóterembe. Rövidnadrágban, testre feszülő nadrágban, sapkában, kalapban, nadrágból kibuggyanó ingben, papucsban semmiképpen. Ám akinek itt akad dolga vagy bámészkodni kedve, az lemondhat bármiféle olyan feliratos pólóról, amely csoporthovatartozást jelöl vagy felhív valamilyen eszme terjesztésére és hosszú, nagyon hosszú még a sor. Teljességgel kizárt például, hogy valaki valamilyen, kihívóan előtérbe helyezett testrészével vagy éppen fejcsóválásával netán fejbólogatásával helyes döntésében befolyásolja a bírói figyelmet.
Háromnegyed tizenegy, egy ügyvéd teszi le csomagját a mellettem levő padra, mintha láttam volna már Csíkszeredában, majd a folyosói asztal túloldalán, ugyancsak talárban, megjelenik egy középkorú férfi. Tekintetükkel csak éppen köszöntik egymást mint ugyanazon szakma művelői, az antikorrupciós ügyész lehet, gondolom magamban. Időközben érkezik még négy férfiú, de egyik sem Borboly, majd az ötödik, a sztárügyvéd, akit az eddigi tárgyalásokat követő fotókról ismerek.
Tizenegy óra előtt néhány perccel a csendőr (vagy egyenruhás törvényszolga) megnyitja az ajtót,és bevonulunk: két vádlott, két tanú, két ügyvéd, egy ügyész és jómagam, a tárgyalás egyszemélyes közönsége. Az elnöknő szemből, egy hátsó ajtón keresztül bukkan fel, jobbról pedig egy halom, asztalra púposodó akta félig takarja a jegyzőnőt. Amúgy sem sokat írhatna, mindenfele mikrofonok, számítógépek.
Felállunk, leülünk, az elnöknő tudomásul veszi a jelenlétet és az időközben beadott ügyvédi kéréseket, többek között arra vonatkozóan, hogy a korrupcióellenes ügyészség egyik nyilatkozatát az egyik tanú nem írta alá, mert nem értette, ezért hivatalos fordítót kérnek. Az elnöknő megkérdi a tanúktól, hogyan érzik, jelenleg szükségük van-e hivatalos tolmácsra. Egyikük románul arról beszél, hogy igen. Az elnöknő megkérdi az ügyvédeket és az ügyészt, egyetértenek-e a kéréssel. Mondják, hogy igen. Az elnöknő utasítja a jegyzőnőt, hogy keressenek tolmácsot, és felfüggeszti az ülést.
Az elnöknő és a jegyzőnő elhagyja a termet, jómagam pedig igyekszem felmérni, hogy a per több oszlopba rakott aktái hány folyómétert tennének ki. Hármat vagy négyet mindenképpen. Az ügyész, az ügyvédek is emelgetik mobiltelefonjaikat. Inkább unalom, semmint izgalom van a teremben, amikor félóra után megjelenik az elnöknő és forgatni kezdi a perrendtartás ugyancsak vastag könyvét, majd közli, hogy mivel mind a négy hivatalos tolmács foglalt, január 9-re napolja az ügyet. Ezzel ügyész, ügyvédek egyetértenek és alig ötven perc telt el a belépésünk óta, máris igyekszünk kifelé.
Az igazságszolgáltatás kereke nagyot nem fordult. Január kilencedikén ügyvédi jelenlét hiánya miatt halasztottak, és ha a négyméternyi iratcsomóra, a perrendtartás vaskos könyvére és a több mint tucatnyi vádlott több mint tucatnyi ügyvédjére, a nem kevés számú tanú többszörös megidézésére, illetékességekre vagy illetéktelenségekre, lehetséges betegségekre, megjelenésekre vagy meg nem jelenésekre gondolok, akkor úgy érzem, hogy sok-sok kilométert megtesznek még bevásárló szekérkéikkel a csinos lányok a marosvásárhelyi táblabíróság folyosóin. Amíg végleg a levéltárba kerülhetnek ennek a pernek is az iratai.
Székedi Ferenc
maszol.ro,

Répás: 140 millió forint a külhoni magyar felsősök éve programra- Az idén 140 millió forint áll rendelkezésre a külhoni magyar felsősök éve programra, amelynek középpontjában a tehetséggondozás, a pályaorientáció, a személyiségfejlesztés és a tudományok megszerettetése áll.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a megemelt forrásból sokrétű programokat szeretnének megvalósítani a tematikus év keretében. A cél továbbra a külhoni magyar oktatás megerősítése, és vonzóvá tétele az ottani magyar szülők, diákok számára - hangsúlyozta a programindító rendezvényen.
Idén is állítanak össze módszertani csomagot, emellett szerveznek konferenciákat, pályaorientációs tréninget is. Az egyik konferencia kifejezetten a természettudományok oktatására fókuszál majd, a másik tanácskozás témája a tehetséggondozás lesz.
Két körút indul a Kárpát-medencében, az egyik pályaorientációs tréning lesz, a 7-8. osztályosokat szeretnék megszólítani, segíteni nekik a számukra legmegfelelőbb továbbtanulási formát - jelezte, hozzátéve: szeretnék ha a jövőben a külhoni magyar szakoktatásra is megfelelő figyelem hárulna.
Répás Zsuzsanna elmondta: a körút másik témája gazdasági-pénzügyi-üzleti jellegű lesz. Terveznek továbbképzéseket pedagógusoknak, 100 ember részvételével az osztályfőnöki szerepről. Régióspecifikus továbbképzések is várhatók olyan témakörökben, amelyet az ottani pedagógusok fontosnak tartanak.
A helyettes államtitkár elmondta: pályázatokat is hirdetnek, az egyik a külhoni magyar iskolák természettudományos oktatásának megerősítését célozza, a másik az óvoda- és iskolapedagógusok együttműködését segíti elő. Továbbfejlesztik a Ringató programot, hogy az eljusson a legkisebb szórványtelepülésre is - jelezte. Tervezik a vitakultúra fejlesztése érdekében vitakörök indítását, folytatódik a Miénk a város játék, a felsősöktől pedig túraútvonal tervezését várják saját városukban, környékükön.
A program első elemeként hat lapszámból álló online újság indul, amelynek egyes számai a siker, a tehetség, a tudomány, a kaland, a kik leszünk és a példaképeink témákat járják körül. Az első lapszámot február 21-ig kell elkészíteni, a hat nyertes csapat ősszel közös kiránduláson vehet majd részt és egy budapesti szerkesztőség mindennapjait ismerhetik meg.
A helyettes államtitkár nagyon fontosnak nevezte a felsősök életében az osztályfőnökök, a szaktanárok szerepét, és az iskolán kívüli foglalkozásokat. Olyan bizalmi kapcsolat kialakítására van szükség, amely segíti őket, hogy megtalálják helyüket a világban, és ki tudják képességeiket bontakoztatni - mutatott rá.
Répás Zsuzsanna tájékoztatása szerint a nemzetpolitikai stratégia alapján dolgozták ki a tematikus programokat. Emlékeztetett, hogy 2012-ben a külhoni magyar óvodák éve volt, tavaly pedig a külhoni magyar kisiskolák éve. E két programra 100-100 millió forint állt rendelkezésre.
Fontosnak tartotta, hogy úgy tudják a külhoni magyar oktatás ügyét a középpontba állítani, és felhívni a szülők figyelmét az anyanyelvi iskoláztatás fontosságára, hogy ebben tudnak támaszkodni az ottani magyar pedagógus szövetségekre.
Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elnöke azt mondta, 2013-ban a külhoni magyar kisiskolások éve program lehetőséget teremtett a határon kívüli magyarság számára az oktatás-nevelés minden szintjének "megélésére". Nagy erőssége a programsorozatnak,, hogy az első "közoktatási láncszemtől" igyekszik módszertani segédanyagokkal segíteni a pedagógusokat, az oktatási közösségeket - mondta.
Örömét fejezte ki, hogy a tematikus programsorozat folytatódik, és számítanak a határon túli magyar civil és szakmai szervezetek közreműködésére is. Kitért arra is, hogy a tanügyi rendszer átszervezése miatt számos magyar intézmény került veszélybe és hasonló a helyzet a Kárpát-medence majd minden területén. Az RMPSZ állásfoglalásban tiltakozott a kizárólag pénzügyi alapokra helyezett intézkedések ellen - jelezte.
Répás Zsuzsanna a sajtótájékoztatón a 88 magyar találmány című kötetet adta át a külhoni magyar pedagógusszövetségek képviselőinek, azt kérve, hogy a további példányokat juttassák el a külhoni magyar területek iskolásaihoz.
(MTI)

Băsescu az EBESZ közbelépését kérte
A Moldovai Köztársaság szakadár Dnyeszter-melléki területén működő román iskolákra nehezedő adminisztratív nyomást tette szóvá kedden Traian Băsescu államelnök, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közbelépését kérte.
Az elnöki hivatal keddi közleménye szerint Băsescu aggodalommal vette tudomásul, hogy a Dnyeszter-melléki szakadár hatóságok az utóbbi időben adminisztratív jellegű nyomást gyakorolnak a román nyelvű iskolákra. Băsescu úgy véli, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekbe járó gyerekek, szüleik és a tanárok ellen irányuló „megtorló és provokáló” akciók elfogadhatatlanok, és sértik az emberi jogokat.
Băsescu kérte az EBESZ moldovai missziójától és valamennyi illetékes hatóságtól, hogy lépjenek közbe, tegyék lehetővé a gyerekek számára, hogy szüleik választása alapján megkötések nélkül választhassák a román iskolát, hiszen a román nyelv most már államnyelvnek számít a Moldovai Köztársaságban. Băsescu arra utalt, hogy december elején a moldovai alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely a románt államnyelvként ismerte el. A Mediafax hírügynökség emlékeztet, hogy Ion Ioncev, a tiraszpoli Lucian Blaga román tannyelvű iskola igazgatója hétfőn jelentette be: zárolták az iskola bankszámláját, ami ellehetetlenítheti az intézmény működését. December elején a Dnyeszter-melléki ügyészség ellenőrzést végzett az iskolában, és kihallgatta a tanintézmény vezetőit, miután az ügyészek szerint az iskola egyik tanára feljelentést tett. A hírügynökség emlékeztet, hogy a moldáv kormány bírálta a Dnyeszter-melléki hatóságokat a román tannyelvű iskolák helyzete miatt, Jennifer Brush, az EBESZ moldovai missziójának vezetője pedig a Szabad Európa Rádiónak hétfőn úgy nyilatkozott: a román iskolák körül kialakult vitában mindenekelőtt a gyermekek tanuláshoz való jogának kellene érvényesülnie. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992 óta de facto független, félmilliós lakosságának többsége orosz ajkú. A függetlenséget Tiraszpol a Moldovával vívott rövid háborút és az elszakadásról szóló népszavazást követően nyilvánította ki. Önállóságát azonban egyetlen ország sem ismerte el.
Népújság (Marosvásárhely),

Több ezer elítélt szabadul februártól
Több ezer elítéltnek jelent idő előtti szabadulást az új büntető törvénykönyv február elsejei hatályba lépése – közölte kedden az Antena 3 hírtelevízió. Az új Btk. enyhébb büntetési tételeteket ír elő egy sor bűncselekménynél, emiatt sok olyan elítélt hamarabb szabadul, aki már letöltötte az adott bűncselekményre kiszabható maximális büntetést, mások pedig a reméltnél hamarabb kérhetik feltételes szabadlábra helyezésüket. Minden büntetésvégrehajtó intézetben különbizottság elemzi egy-egy bíró vezetésével, hogyan érinti az egyes elítélteket az új Btk. A Romániában börtönben lévő 31 ezer elítélt közül eddig 19 ezernek a dossziéját tanulmányozták át. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy összesen mintegy hatezer elítélt kérheti szabadlábra helyezését az új Btk. alapján.
Az Antena 3 szerint ezzel a hullámmal szabadlábra kerülhet Gigi Becali politikus-futballmecénás is: a Steaua futballklub szponzora – akit 2009-ben az Európai Parlament, 2012-ben pedig a bukaresti képviselőház tagjává választottak – tavaly májusban került rács mögé, miután korrupcióért és önbíráskodásért három és fél éves szabadságvesztésre ítélték. A médiában már korábban is vita alakult ki arról, hogy milyen hatása lehet, ha rövid idő alatt több ezer köztörvényes bűnöző kerül szabadlábra. A Szociáldemokrata Párt ugyanis decemberben egy amnesztiatörvényt is el akart fogadtatni a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva: ennek megszavazását végül a koalíciós partner ellenkezése miatt a februárban kezdődő tavaszi ülésszakra halasztották. Az amnesztiatörvény módosítása lehetővé tenné, hogy teljes büntethetetlenséget élvezhessenek Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben részesüljenek azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság. A média szerint a PSD amnesztiatervezetének elfogadása esetén a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Năstase volt miniszterelnök is kiszabadulna a börtönből.
Népújság (Marosvásárhely),

Tőkés László által vezetett koalíciós listával az Európai Parlamentbe!
Nagyváradon ülésezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöksége 2014. január 11–12-én. A napirenden szerepelt többek között a magyarországi országgyűlési választáshoz szükséges regisztráció, a Székely Önkormányzati Nagygyűlés összehívása, valamint az Európai Parlamenti választás témaköre is.
Az erdélyi magyar állampolgárok választási regisztrációját az EMNT már tavaly ősszel megkezdte. Az Erdély-szerte működő irodahálózat segítségével immár több tízezer erdélyi magyar állampolgárnak segített a kiküldött regisztrációs űrlap kitöltésében, valamint az online regisztrációban. Az év első hetében jelentős mértékben nőtt az érdeklődés a választási regisztráció iránt, január 6. óta egyre többen jönnek be az EMNT-irodáinkba, jelentkeznek a kihelyezett alkalmainkon tájékozódni és regisztrálni a tavaszi magyarországi választásra – értékelte az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina.
Az EMNT Választmánya legutóbbi, 2013 decemberében tartott ülésén kezdeményezte a Székely Önkormányzati Nagygyűlés összehívását. Az elnökség – megerősítve a korábbi határozatot – a következőkben a Székely Nemzeti Tanáccsal együttműködve kívánja előkészíteni a nagygyűlést, amelynek időpontjaként a Székely Szabadság Napját, március 10-ét javasolja.
Az európai parlamenti választásról az EMNT elnöksége az Erdélyi Magyar Néppárt elnökségi tagjának jelenlétében tárgyalt. A Toró T. Tibor vezette Néppárt képviselőinek álláspontját meghallgatva az EMNT elnöksége újfent megerősítette: a legfontosabb cél az, hogy Brüsszelben a következő időszakban is erős erdélyi magyar képviselet legyen. Ennek legkívánatosabb formája – amelyet rendre visszaigazolnak a különböző felmérések is –, az, hogy erdélyi magyar koalíciós lista szülessen. Az erdélyi magyar koalíciós lista vezetőjének – a Néppárt jelenlevő vezetőinek egyetértésével – az EMNT elnökét, Tőkés Lászlót javasolták. A temesvári forradalom 25. évfordulójának évében az erdélyi magyarság képviseletét ezúttal is érdemes arra a személyre bízni, aki eddigi közéleti tevékenysége során következetesen kiállt a közösség érdekeiért és az erdélyi autonómiák ügyéért – hangzott el.
Az EMNT elnöksége a következőkben előkészíti a temesvári forradalom emlékévének programját, valamint a partiumi autonómia évének cselekvési tervét. A testület foglalkozik a marosvásárhelyi kezdeményezésű Nemzeti Önvédelmi Alap erdélyi kiterjesztésével is. Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel tárgyaltak a két szervezet együttműködéséről és az idei legfontosabb közös eseményekről. Áttekintve a 2014. évi országos eseménynaptárát, az EMNT az idei évben ünnepi alkalomként tekint az immár 25. kiírását megérő Tusványosra, valamint a jubileumi, 10. évfordulóhoz érkezett EMI-táborra.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad),

Anjou-kori várfal maradványokat találtak
A hét elején elkezdődött Temesváron a Szabadság teret a Hunyadi kastéllyal összekötő Lucian Blaga utca burkolatának feltörése, a történelmi belváros korszerűsítését célzó munkálatok során.
A Blaga és a Cantemir utcák kereszteződésénél újabb középkori falmaradványok kerültek a felszínre. Florin Drașovean régész szerint ezek a Károly Róbert magyar király idején épített várfalak maradványai. „A masszív várfalak négyszögletűre faragott kőtömbökből készültek, amelyeket malter tartott össze. Ezek az Anjou-kori vár észak-keleti bástyájának a maradványai” – nyilatkozta Drașovean, aki szerint ezek a leletek rendkívüli jelentőségűek, mert lehetővé teszik az első temesvári vár pontos helyének feltérképezését. Temesvár Károly Róbert magyar király idején élte meg első virágzását, aki a XIV. század elején kővárat és lakókastélyt építtetett magának Temesváron.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

„Nem fog lobogni székely zászló vagy Nagy-Magyarország jelképe!”
Mit akar az Új Jobboldal?
„2004 óta, amikor Arad városában újraállították a Széthúzás és az Évezredes Ellenségeskedés Évezredes Hungáriának nevezett Emlékművét az Román–Magyar úgynevezett Megbékélés Parkjában, amely, úgy tűnik, a magyar irredentizmus és revizionizmus állandó fóruma, miután ott tíz esztendeje megemlékezések történnek a 13 tábornokról, akik állítólag Magyarország vértanúi, a valóságban az osztrák hadsereg szökevény zsoldos tisztjei Erdélyben, akik kalandvágyból és katonai rangok hajhászása, de vagyonszerzés miatt is jöttek ide. És meg is kapták Magyarország részéről. Mindez azonban a román népnek 40 ezer halottjába, száznál több ortodox pap legyilkolásába, több mint 300, a föld színéről ágyútűz által eltörölt román településbe (falu és község) került. És íme, 2004 után a Magyar Megbékélés Parkjában csak a magyarok emlékeznek meg (méghozzá kétszer évente.”
Így kezdődik az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) által a Nyugati Jelenhez intézett közleménye. Ennyiből is kiderül, hogy tagjait magyarbarátsággal, illetve a megbékélés szellemének felkarolásával aligha lehet megvádolni.
De nem tetszik az aradi szélsőjobboldali szervezetnek a „magyar sovén elemekkel megfertőzött” helyhatóság sem. „Úgy gondoltuk, polgári és hazafias dolog megtisztelni HŐSEINKET és MÁRTÍRJAINKAT” (kiemelés tőlük) legalább egyszer egy évben. KÉNYTELENEK VAGYUNK MEGTENNI EZT A GESZTUST, HOGY ÉBREN TARTSUK EMLÉKEZETÜKET.” A román hősök és mártírok emlékének ébrentartására pedig melyik lenne az alkalmasabb nap, mint március 15. és október 6.? Márpedig a helyhatóság, élén Falcă polgármesterrel, éppen ezt tagadja meg tőlük. „Megmondjuk nyíltan: Falcă Úr nem akarja, hogy békésen tüntessünk, sem március 15-én, sem október 6-án.”
Falcă úr ugyanis, mondja az Új Jobboldal, a városi tanácsban egy gyenge többségre támaszkodik, s ha elvesztené az RMDSZ két szavazatát, kockáztatná a többségét.
Támadás tárgya a polgármester azért is, mert állítólag soha nem helyezett el koszorút a Román Hősök Emlékművére, pedig románnak, ráadásul mócnak mondja magát. Az azonban, hogy nem ad engedélyt a tüntetésre (az Új Jobboldalnak), világossá teszi, hogy nem hazafi, románellenes és hiányzik belőle a haza hősei iránti tisztelet.
Nincs rendjén az sem, áll a nyilatkozatban, hogy az RMDSZ jóval a törvény által megszabott határidő előtt adta be kérvényét a március 15-i ünnepség megtartására.
S miközben „nem tudunk március 15-én nem megemlékezni a 40 ezer, kötelességteljesítés közben 1848-ban elesett román mártírról, a székely zászlós, Nagy-Magyarország-térképes, Horthy-fényképes magyar hordáknak románellenes beszédekkel joguk van Falcă polgármester aláírása nyomán tüntetni Aradon. Feltesszük a kérdést: ma, amikor tudni lehet, hogy Magyarország meg akarja vásárolni Erdély földjét, lesz-e bátorsága egy magyarnak is Aradra jönni március 15-én, tüntetni? Mi egy dolgot tudunk: a hatóságok akaratával vagy akaratán kívül mi ott leszünk, kötelességünket teljesítve, a Megbékélés Parkjában március 15-én és garantáljuk minden aradinak és az egész Romániának, hogy itt nem fog lobogni egyetlen székely zászló és Nagy-Magyarországnak egyetlen jelképe sem!”
***
Azért ismertettük részletesen a közleményt, hogy olvasóink első kézből, a közreadók szavaiból ismerjék meg az Új Jobboldal kiváló és harcos hazafiságát. No meg hazájuk, de főleg Erdély 1848–49-es történelmének fölényes ismeretét. Míg számos tájékozatlan (magyar és román) történész forrásai négyezerötszáz román és nyolcezerötszáz-kilencezer magyar áldozatot említenek, katonástul-civilestül (pontos adatot még senkinek nem sikerült szolgáltatni), csak egyetlen (aztán a tudatlanok biztonságával görgetett), nem is szakembertől származó forrás szól a 40 ezerről.
Mellesleg kíváncsi lennék: miért nem ünneplik meg méltóan hőseiket kiváló hazafiink, mondjuk, a romániai (pontosabban havasalföldi, moldovai) 1848-as forradalom kitörésének, netán elfojtásának évfordulóin (is)? A dátumukat biztosan jól ismerik.
A közlemény utolsó előtti és utolsó mondata kimondottan fenyegetés. Lehet, hogy nem csak a magyaroknak kellene felfigyelni rá.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad),