Victor Ponta Németországban tárgyal
Először látogat hivatalosan Németországba Victor Ponta a tavalyi belpolitikai válság óta; a vizit egyik célja – a kormányfő szerint –, hogy helyreállítsák a kétoldalú kapcsolatokat a válság előtti szintre.
A kormányfő indulása előtt elmondta: látogatásának fő célja a gazdasági kapcsolatok fellendítése, ezért német beruházókkal találkozik, akiket megpróbál meggyőzni, hogy fektessenek be Romániában.
A közszolgálati rádió is idézte hétfőn Victor Pontát, aki szerint az is nagyon fontos, hogy Románia újfent bebizonyítsa Németországnak, Franciaországnak és a többi nyugati partnereinek: stabil, komoly és erős ország. Ponta hozzátette, azt szeretné, hogy Románia is váljon a térségben Európa olyan komoly partnerévé, mint Lengyelország, hiszen megvan erre a képessége.
Tavaly nyáron az USL felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu államfőt, de nem sikerült leváltania azt követően, hogy érvénytelen volt az erről kiírt népszavazás. Az Európai Unió vezető országai – köztük Németország is –, bírálták akkor Romániát a demokratikus normák megsértése miatt.
Victor Ponta hétfő este találkozik Angela Merkel német kancellárral, kedden német beruházókkal tárgyal, köztük a Daimler vállalat vezetőségével, amely nemrég jelentette be, hogy újabb beruházással bővíti romániai kapacitását.
(Transindex/MTI)
Nyugati Jelen (Arad)

Politikafüggő a regionalizáció
Tegnap a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete, valamint a Magyar Földrajzi Intézet konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendezett Kolozsváron a szociológus diákok magyar nyelvű mesteri programja keretében, amelyen tanárok, kutatók és egyetemisták vettek részt. Témája a településfejlesztés és a regionális fejlődés volt, különös tekintettel a régióhatárok és a városfejlődés dinamikájának változásaira.
A tizenhat előadás között Benedek Tibor egyetemi tanár a regionalizáció időszerű problémáit taglalta. Veres Valér, a Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet igazgatója a Magyarországon és Erdélyben tapasztalható regionális rétegződési és jövedelmi különbségekről értekezett. Urbanizáció és iskolázottság tekintetében az erdélyi magyarság alulmaradt, de a két ország régióinak életszínvonala közeledett egymáshoz. Lapunk kérdésére, hogy a bukaresti hatalom figyelembe veszi-e a szociológia véleményét, amikor az ország újrafelosztásán ügyködik, a szakember nemleges választ adott.
Szabadság (Kolozsvár)

Budapest túlélte a tetőzést
Stabilak a fő árvízi védvonalak Budapest alatt – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn, azután, hogy a fővárosban levonult az árhullám, és 891 centiméteres rekordértéken tetőzött a Duna vízszintje, majd beindult a lassú apadás.
A kormányfő közölte, az árvízi védekezésben megkezdődik a súlypontáthelyezés, a fő erőket mostantól a Budapest alatti Duna-szakaszra összpontosítják, ahol ugyancsak magasabb lesz a vízállás, mint az eddig mért legnagyobb szint. „A fővárostól délre hosszú folyószakaszon kell védekezni, ezért az erők ésszerű beosztása a kulcskérdés. A déli dunai területek megvédése is óriási feladat, és továbbra is az a parancs van érvényben, hogy gátat nem adunk fel" – közölte a miniszterelnök a budapesti Római-parton rendezett reggeli sajtótájékoztatóján.A kormány nem sokkal később tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna menti járásra hirdetett ki veszélyhelyzetet.
Közben Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben arra kérte a védekezésben résztvevőket, hogy „ne fáradjanak, figyelmük ne csökkenjen", mert a következő napokban még nehezebb lesz a helyzet az árvízi védekezésben. Felszólalásában a tárcavezető méltatta, hogy az árhullám közepette összefogott minden állampolgár, a hivatásosak, az önkéntesek, a parlamenti pártok és a média is. Kiemelte, eddig egyetlen ember sem halt meg vagy tűnt el az árvíz miatt, és 1315 embert kellett kitelepíteni. Jelenleg 802 kilométeren, 86 magyarországi helyen zajlik árvízi védekezés, ebből 191 kilométeren rendkívüli, 176 kilométeren pedig harmadfokú. Pintér elmondta: 40-43 centivel magasabban tetőzött a Duna, mint a valaha volt legmagasabb vízszint, ennek ellenére fő védmű nem szakadt át. Közlése szerint a legnehezebb, a helyzet Győrújfalunál volt, illetve Pilismarótnál jelenleg is az, ahol mozog az ideiglenes gát. Hozzátette, jelenleg 15 ezren dolgoznak a gátakon, ebből 3400 rendvédelmi dolgozó, 7700 honvédségi alkalmazott.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője országgyűlési felszólalásában úgy értékelte, Magyarország példát mutatott összefogásból, bátorságból és szervezettségből. „Olyanok dolgoztak együtt a gátakon, akik máskor egymás köszönését sem fogadják" – fogalmazott a politikus. Közben a Duna teljes szakaszára riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat a heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt. Ennek következtében a veszélyhelyzet-kezelési központ úgy döntött, valamennyi civilnek és önkéntesnek be kell szüntetnie a munkát a gátakon, és a hivatásos állománynak csak az a része maradhat, amelynek megfelelő védőfelszerelése van. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte, az árvíz elleni védekezés segítésére nyitott nemzeti összefogás számlájára összesen 133,3 millió forintnyi felajánlás érkezett tegnap délig a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácshoz. Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége ugyanakkor felkérte az egyházközségek elöljáróit, szervezzenek adakozást a gyülekezetekben az anyaországi lakosság megsegítésére. A magyarországi református egyház zsinatának döntésével összhangban a június 16-i istentiszteleti perselypénzzel támogatják az árvíz okozta károk orvoslását.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Kifogásolja a Communitas sajtópályázatainak elbírálását a MÚRE-alelnök
Önkényesen osztotta el a romániai magyar sajtónak szánt támogatásokat az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány – állítja nyílt levelében Szekeres Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) alelnöke.
Az újságírói érdekvédelmi szervezet alelnöke szerint az elmúlt évhez hasonlóan az alapítvány sajtós szaktestülete által odaítélt támogatások elosztásából „ismét az világlik ki, mint egy évvel korábban, az elosztásnál érvényesített főkritérium: az RMDSZ-szel ápolt viszony". „A magát független szervezetként meghatározó Communitas Alapítványról nem lehet elmondani, hogy szimpátiáktól és ellenérzésektől mentesen döntött" – írja Szekeres, emlékeztetve, hogy egy évvel korábban Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke is felvetette, hogy az RMDSZ „játsszon nyílt kártyákkal, és az elosztás átláthatóságáért vállalja a felelősséget", azaz ossza ki maga a pénzt. „Ám akkor is azt kívánná a becsület, hogy az adólejeinkből a magyar nemzeti közösségnek visszaosztott összeget méltányosan osszák el" – jelenti ki Szekeres Attila, aki szerint az elbírálás során „nem a pályázókat, hanem a pályázatokat kellene figyelembe venni". A MÚRE alelnöke emlékeztet tavalyi, hasonló okokból közzétett nyílt levelére, melyben azt javasolta, hogy a sajtótámogatás elosztásával a MÚRE igazgatótanácsát kellene megbízni. „Az, hogy idén néhány volt vagy jelenlegi MÚRE-tisztségviselőt is meghívtak a szaktestületbe, melynek feje egy politikus, nem egyenlő ugyanazzal" – hangsúlyozza levelében a szervezet alelnöke.
A Communitas Alapítvány honlapján közzétett, a sajtós szaktestülethez benyújtott pályázatok eredményeiből kiderül, hogy a napilapok által benyújtott 15 pályázat közül 10-et ítélt támogatásra méltónak a Kovács Péter RMDSZ-főtitkár által elnökölt zsűri. A legnagyobb támogatást a csíkszeredai Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság és a marosvásárhelyi Népújság kapta irodalmi és gyermekmellékleteire, egyenként 30 ezer lejt, de ugyanekkora támogatásban részesült az aradi Nyugati Jelen irodalmi melléklete, az Irodalmi Jelen is. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó 25 ezer lejes, a MÚRE 23 ezres támogatást mondhat magáénak. A más sajtótermékek kategóriában a 111 pályázat közül 69-et ítélt támogatásra érdemesnek a testület, a Brassói Lapok 40 ezer, az Erdélyi Riport 30 ezer lejben részesült, de jelentős összegekkel támogatták a szépirodalmi folyóiratokat (Látó, Korunk, Helikon, Székelyföld, Várad) és a Napsugár gyermekirodalmi folyóiratot is. Az on-line sajtó szekcióban a legnagyobb támogatást a Transindex hírportál kapta (23 ezer lej).
Mint arról beszámoltunk, Szekeres Attila tavaly is nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Communitas Alapítvány pártszimpátia alapján osztotta ki a romániai magyar sajtónak szánt támogatásokat, és kérte, hogy a legilletékesebb szervezetként a MÚRE igazgatótanácsát bízzák meg az elbírálással. Kovács Péter RMDSZ-főtitkár elutasította a vádakat. Rámutatott: a szaktestületben újságírók vesznek részt, sok pályázatot forráshiány miatt utasítanak el. A Communitas-pénzek odaítélése évek óta vita tárgyát képezi, tavaly Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi elnöke kijelentette, a szövetségnek magának kellene elosztania a román államtól a magyar kisebbség számára kiutalt pénzt, vállalva a felelősséget az elosztás átláthatóságáért.
Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvári Kétágú: hajthatatlan a tanfelügyelőség
Folytatja a kolozsvári Kétágú templom mögötti területen elkezdett munkálatokat a Kolozs megyei tanfelügyelőség – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Valentin Cuibuş főtanfelügyelő.
„Az építkezések helyszíne a román állam tulajdona, és a munkálatokat folytatni fogjuk. Már az európai igazságügyi fórumok is elismerték a román állam tulajdonjogát az illető telekre nézve, ezért helytelennek tartom a tiltakozást” – fogalmazott a tanfelügyelő az alsóvárosi gyülekezet és az Erdélyi Református Egyházkerület által pár hete tartott tiltakozó megmozdulásra utalva, hangsúlyozva, elítél minden, a sportkomplexum megépítése ellen irányuló civil kezdeményezést.
Adorjáni László, a kolozsvári alsóvárosi református egyházközség lelkésze a Krónika kérdésére elmondta, egyelőre nem kaptak választ a hatóságoktól az élőlánc alkalmával megfogalmazott kifogásaikra. Eközben a kétágú templom mögötti területen folytatják az építkezést, a garázsokat például már befedték, mesélte a lelkipásztor.
Adorjáni ugyanakkor hozzátette: továbbra is arra várnak, hogy Emil Boc polgármester betartja ígéretét és megszervezi azt az egyeztető fórumot, amelyen valamennyi érintett fél részt vesz majd. Mint rámutatott, nemcsak a hatóságok, de a román média is elhallgatja a Kétágú templom ügyét, ami nem először fordul elő, magyar ügyekről lévén szó. A lelkész azt is szóvá tette, hogy miközben az építkezési engedélyt kibocsátó hatóság kötelezően előírja, hogy az épülő sportkomplexum csatornázását sürgősen oldják meg, ezt a kivitelező elmulasztja. Így egy hatalmas vízzel teli gödör tátong alig négy méterrel a műemlék templom falaitól, ráadásul a készülő épületbe is befolyik víz, mesélte lapunknak.
Mint arról beszámoltunk, két hete mintegy félezer magyar és velük szolidaritást vállaló kolozsvári román lakos élőlánccal vette körbe a Kétágú templomot, így tiltakozva a műemléket fenyegető építkezés ellen. Korábban az egyházközség számos fórumon tiltakozott az oktatási minisztérium és a Viitorul sportklub beruházása ellen, rámutatva: a templom mögötti, közel félhektáros telket 1964-ben egy kikényszerített adománylevéllel vette el az állam a református egyháztól.
Az egyház 1989 után peres úton próbálta visszaszerezni korábbi tulajdonát, a pert azonban jogerősen elvesztette. A gyülekezet ezek után hozzájárult ahhoz, hogy a területen egy méretében és funkcionalitásában a templomhoz illő ingatlant építsenek, de úgy vélik, az elkezdett építkezés minden szempontból meghaladja azokat a kereteket, amelyhez korábban hozzájárulásukat adták.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Csíkban ezren vizsgáznak
Elkezdődött június 10-én, hétfőn az idei érettségi román nyelvi készségfelmérő vizsgája. Ez a vizsga szerdáig tart, amikor az anyanyelvi készségfelmérő veszi kezdetét.
Csíkszeredában, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Csíkszentmártonban és Csíkdánfalván 1250 diák iratkozott be az idei érettségire, közülük 216 diák végzett román tannyelvű tanintézetben. Csíkszeredában 1007-en iratkoztak érettségire a középiskolákban, közülük 168-an jártak román tannyelvű iskolába.
Az első vizsganapon Hodgyai László tanfelügyelő szerint nem adódtak problémák. „Semmi gondot nem jeleztek az iskolák” – közölte a tanfelügyelő. „Rendben beindult a vizsgáztatás reggel kilenc órakor” – mondta Borbély Botond is, a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola igazgatója. Közölte, ez a vizsga is kamerák előtt zajlik, a termekben ezzel az eszközzel is felügyelik a vizsgák folyamatát.
A készségfelmérő vizsgák június 28-án érnek véget, az írásbelik pedig július 1-jén kezdődnek el. A négy írásbeli után július 8-án teszik közzé az eredményeket.
Hargita megyében tavaly a diákok mintegy negyven százaléka érettségizett sikeresen.
R. Kiss Edit
szekelyhon.ro

Oktatási és kulturális programok támogatásáról is tárgyalt a Máért szakbizottsága
A külhoni oktatási és kulturális programok támogatásáról, az oktatási-nevelési támogatások körül kialakult helyzetről is tárgyalt, több beszámolót meghallgatott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) oktatási és kulturális szakbizottsága keddi, budapesti ülésén.
Az ülés elején Halász János kultúráért felelős államtitkár tartott rövid beszámolót a külhoni kulturális programok támogatási lehetőségeiről, a színházi, a közművelődési és az intézményi támogatási rendszerekről - olvasható a nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleményében.
Ezt követően a köznevelési államtitkárság képviselője számolt be a külhoni oktatás támogatásáról, a már kiírt és a még az idén várható pályázatokról.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár a kisiskolások éve kapcsán szerzett tapasztalatokat osztotta meg a szakbizottság tagjaival, és beszámolt az oktatási-nevelési támogatások körül kialakult helyzetről.
Az ülésen az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság képviselője előadásában hangsúlyozta, hogy kiemelkedően fontos a külhoni magyar egyházak támogatása, hiszen a magyar identitás megőrzésében kulcsszerepet játszanak, ezért a magyar kormány stratégiai partnereknek tekinti őket.
MTI

Kivizsgálást szorgalmaznak a Marosvásárhelyi Rádiónál tájékozódó ügyészek kapcsán
Kivizsgálást szorgalmaz a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőségében tájékozódó korrupcióellenes ügyészek kapcsán az ActiveWatch sajtófigyelő. Az ügyészek májusban a tisztsége gyakorlásától ideiglenesen eltiltott Borboly Csabával, Hargita megyei tanácselnökével készített interjú miatt keresték fel a szerkesztőséget.
Az eset kapcsán az ActiveWatch arra kéri a Korrupcióellenes Igazgatóság főügyészét, Laura Codruta Kövesit, hogy vizsgálja ki, törvényes módon jártak-e el és nem lépték-e túl hatáskörüket az ügyészek a Marosvásárhelyi Rádiónál.
A civil szervezet sérelmezi, hogy az ügyészek kihallgatták a szerkesztőség egyik munkatársát és a területi stúdió főszerkesztő-helyettesét illetve személyi adataikat is felvették anékül, hogy közölték volna velük mire szolgál az eset kapcsán kitöltött jegyzőkönyv. Az ActiveWatch szerint az ügyészek súlyosan megszegték a törvényes előírásokat, tettük megfélemlítésnek minősül, illetve a sajtó szabadságát is súlyosan korlátozták.
A sajtófigyelő ugyanakkor felhívja az újságírók figyelmét arra, hogy ilyen esetekben ügyvéd jelenlétében válaszoljanak a hatóság kérdéseire, tisztázzák, hogy milyen minőségben, tanúként vagy gyanúsítottként hallgatják ki őket, tudniuk kell, hogy forrásaikat joguk és kötelességük megvédeni, valamint az interjú nyersanyaga és az újságíró jegyzete bizalmasnak minősül, és mint ilyen nem kell azt kiszolgáltatni a hatóságnak.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Utcára kell vonulni!
Felháborodással és aggodalommal figyelem az erdélyi magyar politikai mocsárban folyó iszapbirkózást. Aggódom, mert miközben pártjaink különböző rendű és rangú, választott vagy önjelölt vezetői egymás befeketítésével, a hatalom megszerzésével, illetve saját nem létező karizmájuk foltozgatásával vannak elfoglalva, addig a gondjaikra bízott nemzetrész feje fölött egyre sötétebb felhők gyülekeznek. Aggódom, mert egy ideje már elég hallhatóan és láthatóan dörög és villámlik körülöttünk ahhoz, hogy megállapíthassuk, rég nem tapasztalt vihar közeledik.
Ugyanakkor fel vagyok háborodva, mert ebben a helyzetben az egymás elleni hadakozás helyett félrevert harangokkal kellene figyelmeztessék véreinket a közelgő veszélyre az erre hivatottak, mégsem ezt teszik. Fel vagyok háborodva, mert még most, a minket fenyegető csapások előtti utolsó órákban sem törekednek erőink egyesítésére, a védekezésre való felkészítésünkre. Pedig vészhelyzetben még az állatok is összebújnak, hiszen ösztönösen tudják, hogy csak egy tömbbe forrva, s egymást védelmezve van esélyük a túlélésre.
Mindezen hibáinkat és gyengeségeinket, valamint a politikai vezetőink bűnös magatartásából fakadó tehetetlenségünket kihasználva, a román hatalom következetesen és folyamatosan a felszámolásunkra törekedik, és sajnos, eredményesen. Az utóbbi években e téren elért sikereiken felbuzdulva, most elérkezettnek látják az időt, hogy a régiósítás leple alatt véglegesen leszámoljanak velünk. A székely megyék román többségű régióhoz való csatolása ugyanis óhatatlanul a felszívódásunkhoz vezet. Ezen állításhoz nem fér kétség, de ha mégis, akkor elég az általuk irányított Marosvásárhely egykor magyar Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemének a megfojtására vagy úgy általában a székely főváros anyanyelvű oktatásának az elsorvasztására gondolni, és máris körvonalazódik a nekünk szánt jövő.
A szándék tehát világos, azonban csak akkor valósítható meg, ha mi gyáván fejet hajtunk a megsemmisítésünkre törő hatalom akarata előtt, és birka módjára besétálunk a beolvasztásunkra előkészített karámba. Egységesen ellene szegülve és tömegesen utcára vonulva ugyanis megakadályozhatjuk az életbeléptetését. Ha pedig erre nem vagyunk képesek, akkor megérdemeljük, hogy eltűnjünk a történelem süllyesztőjében.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Székelyek a gáton
Mint már hírül adtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felhívására a múlt hét végén két autóbusznyi, hetven székelyföldi önkéntes vett részt gátépítésen Magyarországon a Duna által veszélyeztetett településeken.
Sepsiszentgyörgyről heten, Kézdivásárhelyről pedig öten jelentkeztek. A legidősebb önkéntes a hatvanhét éves kézdivásárhelyi Sólyom Vince volt, a többiek zömében fiatalok. Tegnap Balázs Attila, az EMNP városi elnöke résztvevőként sajtótájékoztatón számolt be élményeiről. Elmondta: a székelyeket a katasztrófavédelem Esztergomba irányította, ahová szombaton érkeztek meg, és azonnal a gátra indultak, ahol homokzsákokat töltöttek és vittek a Duna partjára.
Két olyan kritikus pont volt, ahol a Duna vízállása meghaladta az út szintjét egy méterrel, ott zsákolni kellett keményen. Egy másik helyen is dolgoztak tízen, egy zsilipet nem tudtak lezárni, és ezért a Duna vize egy gyárat veszélyeztetett. Elmondása szerint a gátépítési akciót nagyon jól meszervezték, a vízügyi szakemberek állandóan a helyszínen voltak. A székelyek tíz perc alatt megtanulták, mi a teendőjük a zsákolással – hangsúlyozta. Hazafelé tartva mindenki büszke volt arra, hogy segíteni tudtak bajba jutott nemzettársaikon. A gátépítésen szintén jelen levő Péter Taierling arról számolt be, hogy az esztergomi önkéntesek tapssal fogadták a székelyeket, nem románozta le őket senki. A székely zászlót a gátra is magukkal vitték – fűzte hozzá Balázs Attila, aki szerint Esztergomban példaértékű összefogás tanúi lehettek.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számon kért nyelvi jogaink
A kormány tagjainak közel feléhez intézett tegnap kérdést Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője, melyben arra vár választ, hogy miképpen tett eleget a kormány az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeinek.
Markó Attila emlékeztette Victor Ponta miniszterelnököt, Remus Pricopie oktatási, Mihnea Costoiu felsőoktatási, Liviu Dragnea közigazgatási, Robert Cazanciuc igazságügyi, Daniel Barbu művelődési, Titus Corlăţean külügyi, Mariana Câmpeanu munkaügyi, Eugen Nicolăescu egészségügyi tárcavezetőt és Ion Moraru kormányfőtitkárt, hogy Románia lassan belép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának második monitorizálási ciklusába, októberig a kormánynak be kell nyújtania a második időszakos jelentést a charta ratifikálásában szereplő vállalásairól, azazhogy miképpen biztosítja az ország területén élő közösségek jogát anyanyelvük szabad használatához. A képviselő felvázolta, hogy a 2007-ben ratifikált egyezmény első jelentését közel kétéves késéssel nyújtotta be Románia, és az azt követő levélváltások és a szakértői bizottság látogatása nyomán számos alkalmazási problémára derült fény. Jelezte, hogy a minisztériumok többsége nem gyűjt megfelelő adatokat és információkat, amelyek elengedhetetlenek egy valós helyzetkép megismeréséhez, ezáltal ezek a minisztériumok nem is tudják, hogy mit kell belefoglalni a jelentésbe. Az egyik legbeszédesebb példa az igazságügy területe, ahol a szaktárca nem rendelkezik semmilyen adattal arra vonatkozóan, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben részt vevők segítségére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak, és azok közül hánynak kérdőjelezték meg az érvényességét. Ugyanilyen siralmas a helyzet a közigazgatásban is, ahol nemcsak jogi normákat nem alkalmaznak, de törvényes jogot is el lehet veszíteni a bíróságon – lásd Aranyosgyéres esetét. A képviselő mindegyik miniszternek címzett leveléhez csatolta a szakértői bizottság kétszáz oldalas jelentését, amelyben számos kérdésben elmarasztalja Romániát, ugyanakkor jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihelyezett parlamenti frakcióülés Brüsszelben
Európai biztosokkal tárgyaltak az RMDSZ-es honatyák
Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója a múlt héten kihelyezett ülést tartott Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében. Az RMDSZ-es honatyák Dacian Ciolos mezőgazdasági, Andor László szociális ügyekért felelős európai biztossal, valamint Johanes Hahn regionális politikáért felelős biztos kabinetjének tagjaival tárgyaltak.
A megbeszélés bevezetőjében Kelemen Hunor szövetségi elnök röviden vázolta a hazai aktuálpolitikai helyzetet és ismertette azokat a nagy témákat, amelyek kiemelt fontosságúak a romániai magyar közösség számára.
Dacian Ciolos egyebek mellett a közös agrárpolitika várható változásait és azok romániai vonatkozásait ismertette és kijelentette: az elkövetkezendőkben nagyobb hangsúlyt fektetnek a kistermelők, a fiatal gazdák és a hátrányos helyzetű területeken lakók támogatására. Kitért a LEADER program folytatására is, amely kapcsán számos negatív tapasztalat gyűlt fel Romániában, és biztosította az RMDSZ képviselőit, hogy a program gyakorlatba ültetése kapcsán találkozókat fog kezdeményezni a romániai döntéshozókkal.
Andor László vázolta az Európai Szociális Alap nyújtotta lehetőségeket, beszélt a fiatalkori munkanélküliség jelenségéről, amelyre az EB már konkrét válaszlépéseket is előkészített. Ugyanakkor elmondta, hogy európai szintű roma kezdeményezés alakult, amely tartalmazza az EU-s roma stratégia elemeit és a tagállamok integrációs stratégiáit.
Johannes Hahn kabinetjének tagjai a kohéziós politika jövőjéről, valamint a romániai regionalizációs folyamat európai megítéléséről tájékoztatták az RMDSZ-es képviselőket. Elmondták, hogy a romániai politikai retorikával ellentétben nem létezik EU-s határidő az adminisztratív régiók kialakítására, illetve az európai uniós pénzek lehívása nem függ az adminisztratív régiók létezésétől.
Az RMDSZ ismertette álláspontját a regionalizációval kapcsolatosan, és tájékoztatta az uniós tisztségviselőket azokról a szakmai kérdésekről, amelyek a régióátszervezési folyamat ellen szólnak.
Doris Pack-kel, az Európai Néppárt női tagozatának elnökével Biró Rozália Bihar megyei szenátor és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő találkozott. Biró Rozália tájékoztatta az EPP női tagozatának elnökét, hogy az RMDSZ XI. kongresszusán a képviselők alapszabályzatba foglalták a Nők Szervezetének megalakulását. Doris Pack támogatásáról biztosította az RMDSZ képviselőit, valamint az EPP női tagozatának idén sorra kerülő kongresszusára meghívta a nők szervezetét. Ugyancsak a kihelyezett frakcióülésen mutatták be az RMDSZ által kezdeményezett európai szintű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, ismertették a kezdeményezés szabályozását, bemutatták a polgári bizottság tagjait, illetve a Minority SafePack Initiative csomag tartalmát.
Rendkívül fontos politikai jelzés
A kihelyezett frakcióülés konklúzióit a Népújság kérdésére Markó Attila képviselő foglalta össze röviden. – A véleményem, és most a magam nevében beszélek, az, hogy az Európai Unióval való kommunikálásunk ebben a fázisban még nem egyértelműsíthető: hol fehér, hol fekete. Az unió eddig mereven elzárkózott az etnikai kérdésektől nem mert nyilvánosan állást foglalni olyan ügyekben, amelyek közösségi érdeket tartalmaznának, úgyhogy ebből a szempontból nem könnyű a dolgunk.
Másrészt viszont rendkívül fontos az, hogy az RMDSZ-frakció testületileg, az RMDSZ teljes parlamenti képviselete három európai biztossal, több európai parlamenti képviselővel találkozott. Ez egy olyan politikai jelzés, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem itthon, sem Európában. Dacian Ciolos meg is jegyezte, hogy soha nem volt még egy politikai alakulat parlamenti képviselete testületileg nála, ami azt jelzi, hogy a lobbitevékenység rendkívül hasznos lehet. Az EU működése egyébként is nagymértékben a lobbin alapszik, hiszen országok érdekei feszülnek egymásnak időnként, illetve különböző politikai érdekek. Az Európai Parlament a politikai csatározások színhelye, amelyek mögött a politikai csoportosulások érdekei mellett a tagállamok érdekei is fellelhetők, és e mögött a sok érdek, meg nagy háló mögött borzasztó erős lobbira van szükség. Tehát ilyen szempontból is nagyon fontos volt az RMDSZ jelenléte, és szerintem az ilyen találkozókat meg kell még ismételni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Ne bolygassuk a múltat!
A Kultúrpalota és a közigazgatási palota termeinek elnevezése nem képezheti politikai alku tárgyát
– Elutasítjuk a Kultúrpalota és a közigazgatási palota termei névadási procedúrájának az elindítását. Úgy gondoljuk, hogy egy ünnepségnek, egy százéves évfordulónak nem egy ilyen vitatott névadás a megünneplési módja, hanem a kimondottan művészi, kulturális, zenei programok – hangzott el tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei és marosvásárhelyi vezetőinek közös sajtótájékoztatóján, amelyen jelen volt Cseh Gábor, az EMNT megyei elnöke, Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke, valamint Kirsch Attila, az EMNT irodavezetője. A politikusok tiltakozó tüntetést is kilátásba helyeztek.
A megyei tanács a marosvásárhelyi tanáccsal közösen rendezzen inkább Bartók–Enescu emlékünnepséget, mert mindketten itt koncerteztek, a Kultúrpalota történelme és múltja erre feljogosítja őket, de semmiképpen sem szabad a nevekkel dobálózni akkor, amikor a történelem egyértelműen bebizonyította, hogy mindkét palota Bernády Györgyhöz köthető, az ő tevékenységének köszönhető Marosvásárhely mindkét emblematikus épülete. Nem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán neveket adjanak a termeknek, a városépítő polgármester úgy álmodta meg, és az elmúlt száz évben is név nélkül voltak, s nagyon jó volt, mindenki kultúráját szolgálta, nemzeti vagy felekezeti hovatartozás nélkül. Szerintünk ezt az utat kell követni az elkövetkezendő száz évben is, volt az egyöntetű vélemény.
"Tiszteljék a tradíciót, ne adjanak nevet a termeknek!"
Jakab István bejelentette, hogy az EMNP tiltakozik a megyei tanács múlt pénteken hozott határozata ellen, amely szerint román–magyar párosítású nevet adnak a Kultúrpalota nagytermének, illetve a közigazgatási palota nagy gyűléstermének. Követeli a megyei tanácsosoktól, vizsgálják felül ezt a döntést, és hagyják a termeket úgy, ahogy eddig is voltak, "tiszteljék a tradíciót, és ne adjanak nevet a termeknek, hiszen csupán Bernády György neve illetné meg ezeket a termeket".
Ezért az EMNT-vel közösen aláírásgyűjtésbe kezdenek. Felszólították a megyei tanácsot, tárgyalja újra ezt a határozatot. "Megkeressük a megyei RMDSZ-t is, hogy álljon a magyar közösség mellé, hiszen sajnos, támogatja ezt az elképzelést" – nyilatkozta Jakab István.
"A kettős elnevezés etnikai konfliktushoz vezethet"
Cseh Gábor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezete nevében tiltakozott a megyei tanács pénteki határozata ellen. Elutasította azt a kezdeményezést, hogy a Kultúrpalota koncerttermét Enescu–Bartók teremnek nevezzék, illetve, hogy a közigazgatási palota nagyterme a Dandea–Bernády nevet kapja. A kettős elnevezés, jelentette ki, akár etnikai vitákhoz, konfliktusokhoz vezethet, hiszen "mindkét épület a sajátos magyar szecesszió gyöngyszemei, azaz a magyar kulturális építészeti örökség része".
Az EMNT megyei elnökét meglepte, hogy "az RMDSZ üdvözli a névadásra vonatkozó határozattervezetet", aki a megyei tanács RMDSZ- frakcióvezetőjének szavait idézte, amely szerint "a Kultúrpalota nagyterme és a volt városháza nagy gyűléstermének elnevezése méltó módja fennállásuk megünneplésének". Cseh Gábor kijelentette, Marosvásárhely és Maros megye magyar lakossága tiltakozik a kettős elnevezés ellen és feltette a kérdést, "kit képviselnek a megyei tanácsban az RMDSZ-tanácsos urak?", mert a "fejbólogatás mögött" újabb kompromisszumot sejtenek.
Ugyanakkor bejelentette, hogy még a tegnapi nap folyamán elindítják tiltakozó akciósorozatukat: aláírásgyűjtésbe kezdenek, felkérik a magyar közösségeket, a történelmi egyházakat, a civil szféra képviselőit, támogassák őket. "Reméljük, hogy jobb belátásra bírjuk azokat is, akik elhamarkodottan üdvözölték ezt a nem szerencsés kezdeményezést" – mondta végül Cseh Gábor.
"A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni"!
Kirsch Attila, az állampolgársági iroda vezetője szerint nem lehet születésnapi ajándék az, hogy új neveket aggatnak arra a megvalósításra, amely 100 éve született, amelyet Bernády György képzelt el, lobbitevékenységével finanszírozást, támogatást szerzett. Véleménye szerint a marosvásárhelyi magyar közösségnek, és nemcsak neki, határozottan vissza kell utasítania, hogy a kultúra és művészet bástyái politikai eszközzé, pártok játékszerévé váljanak.
"Ne bolygassuk a múltat, hagyjuk meg a 100 évvel ezelőtti elképzeléseknek megfelelően, mert ez a 100 év bebizonyította, hogy jól elfért benne mindenféle, a város közösségének szellemi fejlődését szolgáló multikulturális, zenei, művészi és közösségi rendezvény. Nagyon fontosnak tartom, hogy a marosvásárhelyi magyaroknak legyen ez ügyben véleményük, javaslatukkal erősítsék meg, hogy nincs szükség névadásra. A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni, a jövőt tervezni kell a békés és építő egymás mellett élés szellemében" – jelentette ki Kirsch Attila.
– Ha nem történik semmiféle változás, július 3-án tiltakozó tüntetést szervezünk – nyilatkozta végül Jakab István.
(mózes)

Beszélgetés dr. Molnár Róberttel
Isten gyermekeinek lenni
D. Molnár Róberttel, a Csongrád megyei Kübekháza polgármesterével az Egy politikus, akit rabul ejtett Isten és az Ébresztő Magyarország című könyvek szerzőjével az Arad megyében megtartott előadássorozatának egyike után beszélgettünk.
– Arad megyei körútján hallgatósága a hittel kapcsolatos felfogásában, a Jézus követésében láthatóan újat kapott. Ön hogyan értékeli mindezt?
– Nagyon fontos megérteni minden hívő embernek, lelkipásztornak és civil foglalkozásúnak – mivel én is az utóbb említett kategóriához tartozom –, hogy egyetemes feladatunk, Isten megváltott gyermekeinek, az Ő országának az építése. Teljesen igaz, ahogy a Bbliában meg van írva: „A világ sóvárogva várja Isten fiainak az eljöttét.” Tehát a világ, köszöni szépen, nem kér a vallásosságból, mert annak hullaszaga van. Sok valláskárosult ember van az egyházainkban, ahol be vannak tokosodva a gyülekezet falai közé, ezért ez nem vonzó. A rezzenéstelen arcú emberek nem szélesítik Isten országának a határait, akik viszont Istennek adott életű gyermekeiként szolgálnak, azoknak sava, borsa van. Erre viszont vevő a mai világ is, amire sokan azt mondják, ott Isten már nem tényező. Ez nem igaz, mert én azt látom, hogy ebben a nyomorúságban, amiben a mai társadalmaink vannak, éppen azt munkálja az emberekben, hogy kicsit a tekintetüket az egekre emeljék. Mert a nyomorúságokon, a jelenlegi babiloni válságban, mint az adósság, a kilátástalanság, a reménységnélküliség, a talajvesztettség, az identitászavar, a házasság válsága, az erkölcsi züllés, az alkoholizmus, a prostitúció, illetve abortusz-kérdések, ezeken az ember nem tud úrrá lenni. Nem tudjuk magunkat megreformálni, erre csak Isten képes. A szolgálataim és a könyveim révén azt látom, hogy egyre több ember keresi a kézzel meg nem fogható, de a világban jelen lévő értékeket. Ha nyitott szemmel járunk a világban, megláthatjuk, hogy azt Isten milyen csodálatos rendben irányítja. Milyen csodálatos, ahogy az akarat nélküli természet nem mond ellent Istennek. Mi, emberek viszont, akartunknál fogva, ellentmondunk. Példának okáért ha a fecskék nem mennének el, amikor Isten sugallja nekik, itt megfagynának. Sorolni lehetne minden, a természetben lévő élőlényt, amelyik Isten akaratának engedelmeskedve él, virul, miközben mi, emberek ellentmondunk, mert azt hisszük, mi vagyunk az okosabbak, mi mindent jobban tudunk. Magam is úgy gondoltam sokáig, hogy megoldom minden feladatomat, csakhogy azok egyszerre annyira megszaporodtak, fojtogattak, hogy az öngyilkosságon kezdtem gondolkodni. Nem tudtam túllátni a problémáimon. Nagyon sokan vannak úgy, hogy inkább van bátorságuk a halált választani, de nincs bátorságuk az élethez, noha Jézus Krisztus azért jött e világba, hogy a reménytelenségbe reményt, a szeretetlenségbe szeretetet, a kilátástalanságba világosságot, a sötétségbe fényt hozzon. Nekünk, Isten gyermekeinek, akik már elfogadtuk a meglátását, az a feladatunk, hogy e sötét, kietlen világban fényhozók legyünk. Ha mindezt a társadalom előtt hitelesen tudnánk megélni, ha nem kennénk magunkra több réteg púdert, hanem bevallanánk, hogy magunk is kegyelemre szoruló, sokszor igen nyomorult bűnösök vagyunk. Ennek ellenére Isten kegyelmes hozzánk, megsegített, bekötözött, meggyógyított, örök élettel ajándékozott meg. Mindez bennünket hálára kötelez, ezért el kell vinnünk ezt az üzenetet a világba, mert Istennek nem tökéletes, hanem engedelmes emberekre van szüksége. Ha mi azzal a tudattal tudnánk élni, hogy papjaink, lelkipásztoraink tökéletetek, miközben azonban az életük nem erről szól, más lenne ez a világ. A közelmúltban Dél-Afrikában jártam, ahol egy algériai lelkész azt mondta: aki Jézus Krisztust hirdeti, annak elvágják a torkát, mégis évente 800%-ban növekszik a keresztény egyház. Azt mondta egyik lelkipásztor társáról, hogy lángol az Úrért, akiért odaadta az egész életét. Tehát nem a világgal van a baj, mert az olyan, amilyen. A zsoltár is azt mondja: Bűnben melengetett engem az anyám és nincs az a keresztvíz, ami lemossa rólunk a bűnünket, ezért szükséges újjászületnünk. Mindenkinek, aki üdvözülni akar, el kell fogadnia a megtérést, mert a világtól sok jót nem lehet várni, de a hatalomtól sem, mert nincs képességük a jó cselekvésére. Nem azzal van baj, hogy nem prosperál a gazdaság, hanem azzal, hogy a szőlővessző levált a tőkéről. A jót cselekedni csakis Isten gyermekei képesek. Amíg karba tett kézzel ülünk, vagyis érdektelenek vagyunk Isten iránt, addig ne várjuk, hogy megáldjon bennünket. Ott, ahol gyűlölet van, onnan száműzve van Isten. Abban a családban, ahol baj van a férj és a feleség között, ott nincs áldás semmilyen szempontból. Ha a problémákat a társadalom legkiesebb sejtjében, a családban látni lehet, hogy várjuk a társadalomban, hogy a szeretet, a békesség istene a gyűlölet közepette is megáldjon bennünket. De hát Isten nem is sokaságban, hanem az egyben gondolkozik: magában, meg bennem. Ha mi komolyan vesszük Isten országát, nem lehet, hogy annak a jele ne mutatkozzon meg a környezetünkben, a társadalomban. Mert Isten nem azt kéri, hogy vegyük fel a legújabb öltönyünket, kenjük magunkra a púdert, hanem úgy menjünk elé, ahogy vagyunk. Ha egy társadalom rájönne arra, hogy a maga nyomorúsága nem a gazdasági válságban, hanem az istentelenségében van, akkor arra az a gyógyír, hogy Istenhez kiáltunk. Ha egy egész nép tud Istenhez kiáltani, akkor egyre több áldás lesz rajta. Ha vezetőink is oda tudnának kiáltani Istenhez, elkezdene virág nyílni a trágyadombon is. Ezt viszont ők nem tudják, csak ha mi eléjük tárjuk, ezért a felelősség a mienk.
– Éppen ezért kell példát mutatnunk?
– Valóban, mert ha az emberek szidnak egy politikai erőt, elmondom nekik: elsősorban önmagunkat kell szidnunk, mert az első számú bűnösök érte mi, hitvalló keresztények vagyunk. Éppen ezért úgy kell élnünk, hogy Isten állandóan lát bennünket, nem kell megalkudnunk a világgal, nem kell annak a trendjeit követnünk, a kősziklára kell állnunk, ami Jézus Krisztus. Amikor a Vasárnapi krónikában látom, hogy rezzenéstelen arcú emberek motorikusan mondják az Evangéliumot, amit meg sem élnek, nagyon elszomorodom. Éppen ezért hitvalló keresztények kellenek, mert Isten a vezetést a maga gyermekeinek szánja. Ha viszont azok nem élre, hanem félreállnak, akkor Istennek a világ fiai közül kell vezetőket választania, csakhogy az ő munkájukon nem áldás, hanem átok terem. Minden elvetett magnak lesz termése: a rossznak rossz, a jónak jó. Most már az országok életében el kell jönnie annak az időnek, amikor a keresztények jó magvakat kezdenek vetni. Ez nem nemzet vagy vallás kérdése, hanem az élő Krisztus kérdése. Ha az mozog a szívben, lesz áldás, ha viszont csak valami vallásos szertartás, rituálé az életünk, az a pokolban folytatódik.
– Mivel magyarázható, hogy Magyarországon közel 300 felekezet volt, de még mindig több mint 30 olyan van, amelyeket hivatalosan elismernek?
– Bizonyára olyan vezetőik is vannak, akik ebből hasznot szereznek, de annak lesz ám böjtje, mert aki Jézus nevével visszaél, az számítson az Isten igaz ítéletére. Én viszont azzal sem értek egyet, hogy az állam vagy a világ mondja meg, ki az Isten gyermeke vagy mi az Isten egyháza. Ezt ne világi hatalom, hanem Isten döntse el.
– Tavaly Brüsszelben azért panaszkodott az idegenvezető, hogy az egyháztámogató hívek rohamos csökkenése miatt a templomokat nem tudják fenntartani. Múzeummá, könyvtárrá kívánják átalakítani őket, hogy valami hasznos célt szolgáljanak. Erről mi a véleménye?
– Nem kell Brüsszelig menni, elég megnézni a magyarországi vagy a romániai templomokat, mivel azok is üresek, mert Istent száműzték belőlük. Bár Isten nem épített templomokban, hanem a szívünkben lakik, ha bevisszük a templomba, akkor ott is van. Ne csodálkozzunk, hogy üresek a templomok, mivel az emberek nem vágynak a vallásos képmutatásra. Nem vagyok az egyház, a papok ellen, de az istentelenség, a valláskárosultság ellen igenis, vagyok. Mert vallásos embereket csinálhatunk, de azok távol vannak az Úrtól. Megtanítjuk őket a hittanra, de Isten országát nem mutatjuk meg nekik. Ha az egyház tartja a markát a normatív támogatásokért, akkor eladta magát a világi hatalomnak. Ha viszont az egyház Isten szolgálatában állna, nem kellene neki normatív támogatás, hanem Isten gyermekeinek megnyílna a pénztárcájuk. Ismerek olyan élő gyülekezeteket, ahova Isten gyermekei járnak, ezért áldás van az életükön. Óvodát, iskolát tartanak fenn, mégsem tartják a markukat állami támogatásért.
– Az Ön közvetlen környezetében kelni látszik-e az elvetett mag, vagyis az ön meggyőző munkájának a gyümölcsei?
– Istennek az a terve, hogy a gyermekei magvetők legyenek, de Isten országában mindenkinek más feladata van. Van, aki magvető, más öntöz, miközben az Úr áldást ad rá, hogy aratás is legyen. Úgy éljünk, hogy akik titkon látnak, észrevegyék rajtunk Isten országának a kisugárzását, a szeretetét, az erejét.
– Kübekházán történt-e valami változás az Ön megtérése óta?
– Isten csodálatos dolgot végzett abban a faluban, a három évvel ezelőtt 3 taggal indított bibliakörben manapság egy-egy szerdai napon 60-70-en vagyunk. Legnagyobb ajándék, hogy egy csomó emberi élet megváltozott. Amikor polgármester lettem, odaálltam a polgármesteri szék elé, mondván: Uram, foglalj helyet benne, mert Kübekházának nem Molnár Róbert, hanem Jézus Krisztus a polgármestere. Én igyekszem jó szolgája, szárnysegéde lenni, igyekszem Őt követve járni. Én annak is, aki utál, de annak is a polgármestere vagyok, aki szeret engem.
– Az előadásait isteni sugallatra teszi?
– Ha Isten indít, meghalljuk az Ő hangját, Ő bátorít, Ő adja meg mindennapi harcainkhoz a muníciót. Olyan eset is volt, hogy előadásra kellett volna mennem, de nem volt pénzem az üzemanyagra, mert az előadásaimért soha nem kérek pénzt. Amit akarnak, adnak, valahonnan rákerül a bankszámlámra. Akkor is azt mondtam: Uram, látod, hogy én mennék, de nincs pénzem üzemanyagra. Alig mondtam ki, csörrent a telefont, amin egy soltvadkerti vállalkozó támogatást ajánlott fel. Mert Isten pontosan ismeri a szükségleteinket, de megvárja, hogy kimondjuk a nyomorúságunkat. Attól kezdve nyertes helyzetben vagyunk, mert addig, amíg a nyomorúságunkat titokban tartjuk, az elválaszt bennünket Istentől. Mindez nem jelenti, hogy a kezelés fájdalommentes lesz. Sokan nem merik feltárni a nyomorúságukat Jézus Krisztus előtt, mert félnek szembenézni önmagukkal. Nem mernek belépni abba a bizonyos orvosi rendelőbe, mert félnek, hogy le kell vetkőzni. Szívszaggató fájdalom nélkül nincs gyógyulás. Isten nem fájdalomcsillapítóval gyógyít, hogy érezzük meg, a bűneinkkel milyen fájdalmat okoztunk másoknak. Ha a seb igazán fájni tud, akkor van igazi gyógyulás.
– Mit üzen azoknak, akiket az előadása megérintett, szeretnének megtérni, de nem tudják, hol kezdjék?
– A megtérésre legjobb hely a kisszoba magánya, ahol valaki el tud csendesülni, leborulhat Isten előtt. A legjobb gyónás, bűnvallás az, ha meglátjuk saját magunkat, nem akarunk elmenekülni, hanem leborulva Istentől bocsánatot kérünk a tékozlásainkért, a bűneinkért, a mocskainkért, főképpen az istentelen életünkért. Mert valójában az a legnagyobb bűn. A többi már csak a rossz fának a férges gyümölcse.
– Köszönöm a beszélgetést.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Krónikás a krónikásról
Kiss Ferenc történész Kádár József, Dés városának és a Szamosok vidékének krónikása című kötetét ismerhették meg az érdeklődők múlt héten a dési Magyar Házban. Kovrig Annamária a Kádár József Kultúregyesület nevében köszöntötte a szerzőt, ugyanakkor néhai Balogh Zoltán mérnök, tanár nevét említette, akinek szívügye és óhaja szerint történt az egyesület névadása. Márton Kalapáti Jolán tanárnő a nagyszámú résztvevő láttán elismeréssel nyugtázta a désiek érdeklődését városuk személyiségei iránt, kiemelve a helytörténeti munkák fontosságát.
Ezután Kiss Ferenc ismertette többéves kutatómunkája eredményét, a mostani kötetet, amellyel tisztelegni kívánt Dés 800 éves okiratos említése előtt. Argumentum címmel indítja tanulmánykötetét, megindokolva a témaválasztást: „Kádár József a hazai településtörténet, demográfia és néprajz adatszerű feldolgozásával, tényrögzítő módszerével egy tárgyilagosabb történetírás útját járta, szakképzettsége, sokoldalúsága hozzásegítették időtálló műveinek megírásához. Életfelfogása, tudományos felkészültsége feljogosít arra, hogy munkásságát kellő módon értékeljük és időszerűvé tegyük, mert a Szamosok vidéke népi és művi kultúrája napjainkban már elképzelhetetlen annak a hatalmas adathalmaznak a tanulmányozása nélkül, amelynek feltárásán, feldolgozásán és tudományos rendszerezésén Kádár József egy életen át fáradozott.”
Kádár József 1850. január 28-án született Várfalván, unitárius szülők gyermekeként. Tordai és kolozsvári diákévei, majd budapesti felsőfokú tanulmányai után került Désre, ahol magyar irodalom és történelem szakos tanárként tevékenykedett. Tízéves kutatómunkájának eredményeként született meg Szolnok-Dobokavármegye monographiája című, közel négyezer oldalas, hétkötetes műve, amelyet saját költségén jelentetett meg 1901 és 1905 között.
Lukács
Szabadság (Kolozsvár)

Csak lefordított tankönyvből tanulhat a magyar diák?
Csak román nyelven kidolgozott tankönyvek – vagy ezek fordításai – használhatók a hazai közoktatásban, ha érvénybe lép a tankönyvek jóváhagyásáról szóló miniszteri rendelet, amelyet a napokban bocsátottak közvitára az oktatási minisztérium honlapján. A tervezet a tanügyi törvény alkalmazását szabályozza.
A rendelet szerint kivételt csak a kisebbségek anyanyelvét és irodalmát, történelmét, illetve az idegen nyelveket oktató tankönyvek képeznek. „Vagyis a diákok nem tanulhatnak páéldául magyar szakemberek által magyarul megírt matematika, biológia vagy bármilyen más tankönyvből” – mondta el a maszol.ro-nak Szabó Ödön, a képviselőház oktatási szakbizottságának tagja, aki írásban fordult ebben az ügyben Remus Pricopie oktatási miniszterhez.
A politikus felhívta a tárcavezető figyelmét arra, hogy a tanügyi törvény alkalmazásának módszertana ez esetben éppenséggel a tanügyi törvénnyel mond ellent. A 2011-ben életbe lépett jogszabály szerint ugyanis az oktatási minisztérium a kisebbségekhez tartozó diákok számára három típusú tankönyvet biztosít: az anyanyelvükön kidolgozottat, a román változat fordítását, illetve import tankönyveket.
Szabó Ödön emlékeztette a minisztert arra, hogy a tanügyi törvény szerint a hazai közoktatásban a kisebbségekhez tartozó diákok a román nyelv és irodalom tantárgyon kívül valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. „Törvényben szavatolt jogainkat nem lehet egy miniszteri rendelettel korlátozni” – írta Pricopiének.
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a maszol.ro kérdésére elmondta: jogosnak látja Szabó Ödön felvetéseit. „A miniszterrel nagyon hosszú viták elé nézünk még a tanügyi törvény alkalmazásával kapcsolatban, mert a módszertan megírásánál nem vették figyelembe a kisebbségi érdekeket” – mondta az államtitkár, aki szerint a hétvégén e témában tervezett bukaresti konferencia lehetőséget ad majd a vitás kérdések tisztázására. Király elképzelhetetlennek tartja a törvény módosítását a módszertan szellemében. "Ez procedurálisan is lehetetlenség, már csak azért is, mert a módszertan követi a törvényt, és nem fordítva" – magyarázta.
Hangsúlyozta, emiatt nincs veszélyeztetve a kisebbségi közoktatás. „A szóban forgó rendelet egy régebbi szövegváltozat, amelyet még az előző minisztertől örököltünk. Már kezdetektől volt hiba benne, ami a kisebbségek anyanyelvi tankönyvellátást illeti” – magyarázta.
Az államtitkár tájékoztatása szerint egyébként a román nyelvű közoktatásban évfolyamonként 220-240 ezer diákkal számolnak. A kisebbségekhez tartozó diákok jóval kevesebben vannak: a magyarok esetében tantárgyanként mintegy tízezer tankönyvre van szükség, a németek esetében alig ezer tankönyvre.
Ezért Király azt szorgalmazná, hogy a tankönyvek kidolgozásával megbízott bizottságokba minél több, kisebbségekhez tartozó szaktanárt vegyenek fel. „Az igazi nyereség az lenne, ha valóban jó tankönyvek kerülnének minél több tantárgyból, magyar tankönyvíróktól a román közoktatásba” – fogalmazott az államtitkár.
Mint megtudtuk, a törvény alkalmazási metodológiája szerint a tankönyvek fordításának nyelvi, tudományos, módszertani és pedagógiai szempontból teljesen meg kell felelnie az oktatási törvényben előírtaknak. „A rendelet ebben az esetben a tanügyi törvény tükrében fogalmaz. Egyértelműen a kisebbségek anyanyelvi szintű tudását kéri a fordítóktól, és nem tér ki arra, hogy valamennyi tantárgyat az annak megfelelő szak képviselője fordítsa” – magyarázta, hangsúlyozva, hogy a kisebbségi oktatás érdekében létesültek ezek a rendelkezések.
Maszol.ro

Teret hódít az alkalmazott művészet
Tízéves a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem grafikai tanszéke, a jeles alkalomból belföldön elsőként Székelyudvarhelyen mutatták be a hallgatók munkáiból rendezett tárlatot. A harminc alkotásból álló kiállítást szerdán délután nyitották meg a Művelődési Házban, a munkák június 20-áig tekinthetők meg.
A Partiumi Keresztény Egyetem grafika szakának jubileumát megfelelő galéria hiányában nem tudták Nagyváradon megtartani, így a tízéves évfordulót először Debrecenben ülték meg – magyarázta Újvárossy László, az egyetem professzora. „Örülünk, hogy eljöhettünk Udvarhelyre, ahol nemcsak megfelelő kiállítótér, de egy olyan befogadó közönség is van, amely a kortárs és a modern művészetet nagyon kedveli. Célunk volt Székelyföldön kezdeni ezt a kiállítássorozatot, mert továbbra is számítunk a helybéli tehetséges fiatalokra, akiknek száma az utóbbi két évben megcsappant: három éve hatvan százalékban székely diákjaink voltak, ezzel szemben most az arány visszaesett harminc százalékra, ellenben kezd nőni a magyarországiak száma” – magyarázta. A kiállítássorozat nem titkolt célja tehát az új hallgatók toborzása is.
Újvárossy a továbbiakban részletesen ismertette a tervező-grafika szak ismérveit, mondván: az alapképzés hároméves, mely mesterképzéssel is kiegészült, ez utóbbit főként azok figyelmébe ajánlja, akik oktatókká szeretnének válni. „Tervünk egy fotó-videó szak indítása is, ezáltal a hagyományos tervező-grafikai képzést kiegészítenénk alkalmazott grafikai szakkal is. Továbbá azon vagyunk, hogy úgy alakítsuk ki az egyetemi struktúrát, hogy ne csak szolgálati anyaggal bírjon, hanem a tudás mellett egyéni kutatások is megszülessenek” – tette hozzá.
A jelenlegi, harminc alkotásból álló tárlaton elsősorban a tervező-grafika szakos hallgatók munkái láthatók, de helyet kapott rajzfilmes bemutatóanyag, illetve olyan munkák is, amelyek inkább a vizuális kommunikációhoz, a fotográfiához köthetők, továbbá társadalmi problémák (például a devecseri vörösiszap-katasztrófa kapcsán) vagy kulturális jellegű események tiszteletére (mint a holland dizájn századik évfordulója alkalmából) készült plakátok, valamint diplomamunkák és nature artos kísérletek is a kiállítás részét képezik. „A munkák nagyobb részt megrendelésre készültek, hisz pedagógiai stratégiánk része, hogy a hallgatók már az alapképzés során megismerkedjenek a megrendelők rigolyáival, stílusaival, igényeivel” – fűzte hozzá.
Az est második részében az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén készült filmes anyagot tekinthették meg a részvevők, amely nemcsak ezért volt páratlan alkalom, mert a november 20-áig nyitva tartó biennáléra keveseknek van lehetőségük eljutni, hanem mert az eseményen több éve zsűritagként is részt vevő Újvárossy László a kortárs művészeti világ kulisszái mögé is betekintést nyújtott.
Kovács Eszter
Szekelyhon.ro

Antal Árpád: természetes az, hogy utcára vonulunk Székelyföldért
Teljesen természetes az, hogy utcára vonulunk Székelyföld érdekében – nyilatkozta Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke. Antal elmondta, a szövetség elnöke, Kelemen Hunor a székelyföldi emberek véleményét mondta el, amikor azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarság ellenáll a kormány régiósítási törekvéseinek, mely eredményeképpen a székelyföldi megyéket egy olyan nagy régióba olvasztanák, ahol a magyarság jelentős kisebbségben lenne. Antal Árpád azt is elmondta, hogy a régiósításért felelős miniszter, Liviu Dragnea jelezte abbeli szándékát, hogy egyeztessen a székelyföldi megyék elöljáróival ez ügyben, erre a találkozóra valószínűleg júliusban kerül sor. „Lehetőségünk lesz újra ismertetni a régiósítási javaslatunkat, melynek értelmében a székelyföldi megyék együtt alkotnának régiót. Keressük a párbeszéd lehetőségét, de ha nem találunk partnerekre, akkor élni fogunk azzal a demokratikus jogunkkal, hogy az utcára vonuljunk és így jelezzük, hogy nem értünk egyet Székelyföld felszabdalásával, beolvasztásával és a magyar közösség asszimilációjával”- mondta Antal Árpád.
Az elöljáró azt is felvetette, hogy ijesztőnek tartja azt, hogy mennyire kidolgozatlan és szakszerűtlen a kormány javaslata. Minden jel arra utal, hogy nem az ország érdekeit vették figyelembe, hanem azt, hogy a kormánypárti megyevezetők érdekei ne csorbuljanak. „Teljesen hibás elképzelés az, mely a migrációt veszi alapul a régióközpontok kialakításában, hiszen a migráció egy olyan tényező, melyet a közpolitikák alakítanak, ezért erre nem lehet adminisztrációt építeni. Ez az elképzelés azt eredményezi, hogy a jelenlegi szegény megyék még szegényebbek lesznek, tehát állandósul a jelenlegi áldatlan állapot”- magyarázta Antal.
Antal arról is beszélt, hogy az erdélyi magyar szervezeteknek oly módon kell a régiósítással szembeni ellenállásukat megszervezniük, hogy azok ne oltsák ki egymást. „Nagyon fontos, hogy mielőtt bármelyik szervezet kitűz egy dátumot egy nagyszabású tüntetésre, egyeztessen erről más szervezetekkel. Nem lenne jó az ügy szempontjából, ha a régiósítással kapcsolatos tüntetés nem lenne áttörő erejű és nem irányítaná kellőképpen a figyelmet a problémára. Legyünk megfontoltak és ne veszítsük egy percig se szem elől a lényeget, éspedig azt, hogy a tét Székelyföld és az erdélyi magyarok jövője”- vonta le a következtetést az elnök.
Erdély.ma

Semjén: hagyják abba a szlovákok a történelemhamisítást!
Skultéty László aradi sírjának helyreállítását követeli a miniszter- elnök-helyettes.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő" magatartást, és Skultéty László huszár zászlótartó hamvait szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.
A két politikus – a Miniszterelnöki Sajtóiroda által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben – azt kéri, azonnal állít tassák helyre az Arad egyik városrészében lévő huszársírt a szlovákok, „és a magyar fél rovására elkövetett történelemhamisítási kísérleteket haladéktalanul szüntessék be".
Úgy fogalmaztak: „mélységesen felháborodva értesültünk arról az egészen elképesztő tényről, miszerint a magyar történelemkönyvekben is tanított, összesen 81 évig katonaként szolgált Skultéty László (születési nevén: Gábris László) magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és azt még aznap a szlovák légierő katonai gépe elszállította".
Mint írták, ez idáig „senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna", ezért értetlenségüknek adtak hangot, miszerint a szlovák és a román hatóságoknak „miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait".
Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna úgy véli, ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg – mutattak rá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor. „A magyar műemléket egyszerűen feltúrták, és onnét a holttest maradványait elvitették, hogy Skultéty Lászlót mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Skultéty László hamvait a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta" – tették hozzá. Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna sajnálatát fejezte ki a közleményben amiatt, hogy „a szlovák fél nem tanult történelmi hibáiból, és egyszerű emberek annak idején kötelezővé tett reszlovakizációja után most történelmi személyiségekkel próbálja meg ugyanezt megtenni". A két politikus a fölötti meggyőződésének adott hangot, hogy „a szlovák nemzet nem szűkölködik jeles történelmi személyiségekben, így nincsen rászorulva arra, hogy a magyar vagy más nemzetek hőseit próbálja szlováknak feltüntetni".
MTI
Erdély.ma

Peti Andrást választották Marosvásárhely alpolgármesterévé
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi szervezetének elnökét, Peti Andrást választotta június 13-án Marosvásárhely alpolgármesterévé a város önkormányzati testülete. Peti András egyedüli jelöltként pályázott a tisztségre, és a 22 leadott szavazatból húszat szerzett meg a titkos szavazáson. A megválasztott alpolgármester azonnal le is tette a hivatali esküt.
Peti András az MTI-nek elmondta: a szavazati arány bizalommal tölti el, és abban reménykedik, hogy hozzá tud járulni a marosvásárhelyi önkormányzatban kialakult kedvezőtlen viszonyok normalizálásához.
Az alpolgármester kijelentette, hamarosan lemond a marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér igazgatói tisztségéről, és az önkormányzati munkára összpontosít. Megjegyezte, hogy a városvezetésben megmutatkozó politikai állóháború ellenére a városi képviselők eddig is megszavazták a város hosszú távú fejlesztési stratégiájába illeszkedő terveket.
„Azon kell dolgoznunk, hogy ésszerűsíteni tudjuk a közpénzek elköltését, és az önkormányzatban markánsabban jelenjenek meg a kulturális értékek" – jelentette ki az alpolgármester. Hozzátette, reményei szerint már a jövő héten kiderül, milyen hatásköröket juttat neki Dorin Florea polgármester. Peti András másodlagos kérdésnek tekintette, hogy kap-e irodát a polgármesteri hivatalban. Marosvásárhelyen az egy évvel ezelőtt megválasztott, szintén RMDSZ-es Józsa Tibor április végi lemondásával üresedett meg az egyik alpolgármesteri tisztség. Az önkormányzati testületben az RMDSZ a Szociálliberális Unióval (USL) alkot többséget, Dorin Florea polgármester „ellenszélben" vezeti a várost.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) alelnöki tisztségét is betöltő Dorin Florea ezt azzal bosszulta meg, hogy a korábbi ciklus két alpolgármesterét, Csegzi Sándort és Claudiu Maiort tartotta meg – immár tanácsadói minőségben – a városházi alpolgármesteri irodákban, Józsa Tibornak és az USL színeiben megválasztott Ionela Ciotlaus alpolgármesternek a polgármesteri hivataltól mintegy 500 méterre, egy önkormányzati tulajdonban lévő épület padlásterében biztosított irodákat, hatásköröket pedig alig juttatott nekik.
A közel 128 ezer lakosú Marosvásárhelyen a magyarok a lakosság 45 százalékát teszik ki.
MTI
Erdély.ma

Népszavazást a régiósításról
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) népszavazást akar a magyar lakosság véleményének kikérésére a régiósítás kérdésében.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei szervezetének elnöke kijelentette, a kormánykoalíció nem veszi figyelembe a regionalizálási projektben a magyar lakosság számára fontos aspektusokat, mint például „az idők során kialakult történelmi régiók betartását és a helyi autonómia elveit”.
„Nagyon jól tudjuk, nincs erőnk ahhoz, hogy parlamentileg megakadályozzuk a kormány régiósítási tervezetét, emiatt az EMNP népszavazást akar, hogy a magyar lakosság kifejthesse véleményét arról, hogyan látja Románia területi regionalizálását” – fejtette ki Sorbán Attila. Hozzátette, a kormány által javasolt regionalizálási tervvel szembeni tiltakozásként utcai megmozdulásokat is szerveznek a Székely Nemzeti Tanáccsal együtt. „Szerintem ott kell lennünk minden olyan utcai megmozduláson, amely előrébb viszi autonómiaügyünket” – mondta Sorbán, rámutatva, hogy a kormány által előkészített felosztás semmi esélyt nem ad Székelyföld autonómiájának.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nyirő-naptár: nem bűnügy
A Székelyudvarhelyi Ügyészség úgy döntött, nem indít bűnvádi eljárást a Tamási Áron Gimnázium által kiadott Nyirő József-naptár ügyében – ismertette Georgica Ivănescu, az ügyészség szóvivője.
A naptár miatt egy – Spanyolországban élő – székelyföldi román hazafi jelentette fel Laczkó Györgyöt, az iskola igazgatóját. A feljelentő szerint a naptár kiadásával az iskola a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok kultuszát tiltó jogszabály előírásait sértette meg. Laczkó Györgyöt az elmúlt hetekben mind a rendőrség, mind az ügyészség kihallgatta. A vádhatóság június 4-én bűncselekmény hiányában ejtette az ügyet. Laczkó György elmondta, több mint egy évtizede ad ki a Tamási Áron Gimnázium iskolanaptárt, amelynek oldalait általában egy, az iskolához kötődő személyiség képeivel illusztrálják. Hozzátette, azért esett az iskola hajdani diákjára, Nyirő Józsefre a választásuk, mert egy udvarhelyi fotóműhelynek most sikerült korabeli fényképek sorozatát előkeresnie az íróról. A naptáron a fényképek mellett Nyirő József írói munkásságát felelevenítő szövegek olvashatók. „Ez egy megfélemlítési szándékkal elindított akció volt. Az első pillanattól úgy gondoltam, ha Románia jogállam, akkor ez nem lehet ügy, hiszen Nyirőt soha nem ítélték el, a naptár pedig ki sem tért politikai munkásságára, csak az iskola volt diákjaként, illetve íróként idézte alakját” – jelentette ki Laczkó György.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egy székely ember tudományról és helytállásról
Balás András Tudomány és helytállás (Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2012) című könyvét mutatták be nemrég Budapesten. A székelyföldi őseit büszkén vállaló tudós orvos, egyetemi tanár a magyar fővárosban született, de az 1980-as évek végétől az Amerikai Egyesült Államokban él.
Számtalan angol nyelvű tanulmánya után most magyarul írt könyvében emlékezik a múltra, családja történetére. „A székely-magyar nemzet legjobbjai nélkül nem lehet magyar történelmet és nem lehet teljes világtörténelmet sem írni. A honfoglalástól kezdve a székelyek elöl jártak, nemcsak a hadjáratokban. Mindig kisebbségben, de sokszor a számukat messze meghaladó hatással” – írja a szerző megadva emlékezésének alaphangját, amelynek további megállapításai: első a közdelemben, utolsó a visszavonulásban, ez a székely hagyomány; a nagy felfedezések kisebbségben kezdődnek.
A kisebbségek hanyatlása és felemelkedése fejezetben megállapítja: a kisebbségi kultúrák eltűnésének folyamata felgyorsult, de ennek kárát minden nép megszenvedi. Emlékeztet, kétmilliós népesség is él kisebbségben, miközben Európában egyre több lett a kétmilliós ország. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy nem a számarány, hanem a veszélyeztetettség mértéke a legfontosabb jellemző egy kisebbségnél.
A magyar kisebbség vonatkozásában a nyelv megtartó ereje elsőrendű, megőrzése minden egyén feladata, gazdagsága pedig egyedülálló (csak egy példa: a helytállás fogalmát angolul csak több szóval lehet kifejezni). Balás András felhívja a figyelmet arra, hogy még a halottnak hitt nyelveket is fel lehet támasztani, erre példa az ír, a katalán vagy a walesi. Ezért is nagyon fontosnak tartja a nyelvek digitális megörökítését. De a jog eszközével is kell küzdeni a kisebbségek fennmaradásáért.
A kisebbségek iránti ellenszenv elemzésekor a szerző a pokolba vezető út tizenkét lépcsőfokát veszi alapul, így a többségi nemzetek kirekesztő magatartását olyan megközelítések jellemzik, mint a történelmi tények tagadása, a nyelv- és névhasználat korlátozása, az anyanyelvű felsőoktatás elsorvasztása, a jelképek tagadása, az erőszakos ki- és betelepítés, sőt, a fizikai megsemmisítés, a genocídium.
A könyv harmadik fejezete tulajdonképpen családtörténet, címe Elindulás otthonról: Isten, család, becsület és a székely hagyomány. Balás András feleleveníti édesapja, Balás Gábor és nagyapja, Balás Elek életútját, akik Balatonboglári házukban is Gyergyóremetére, Gyergyószentmiklósra, általában Székelyföldre emlékeztek. A család 1916-ban menekülni kényszerült, de hamar vissza is költöztek otthonukba. A nagy traumát okozó trianoni döntés után végleg elhagyják szülőföldjüket, de Balás Gábor később sem ejtett egyetlen rossz szót az elnyomó népekről, sem a németekről, sem a románokról, sem az oroszokról. A Balás család tulipános levelesládája nagy kincseket őrzött meg az orvos-író számára, az igazi élményeket mégis az apjával Erdélyben tett későbbi utazások jelentették. Budapesten a Semmelweis Tudományegyetemen kutató emberként jön rá Balás András arra, hogy a nagy felfedezések kisebbségben kezdődnek. Így érkezik meg az Amerikai Egyesült Államokba, ahol Ábelként sarkantyúzza meg a lehetőségeket. Amerikai életpályája Utah államban, Salt Lake Cityben kezdődik, itt nagy hatással volt rá a mormon kultúra. Különböző amerikai egyetemek kutatócsoportjainak tagjaként az információs rendszerek, illetve a egészségpolitikával kapcsolatos kérdések tanulmányozásával foglalkozik. Életútjának érdekes fordulata, amikor egy pályázat eredményeképpen a Capitoliumban dolgozhatott. Amerikából is a székelység életének, történelmének fordulói érdeklik a szerzőt, könyve hatodik fejezetében Balás Mihály székely szabadságharcosról közöl érdekes adatokat. A digitális eszközök adta lehetőséget is felhasználva kutatja családfáját, a csíkjenőfalvi Balás Mihályig vezetve vissza, aki 1599-ben a felkapaszkodott urakkal száll szembe. A Balás család Gyergyóremetére került, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1655-ben Balás Mihálynak és Jánosnak lófői címet adományoz vitézségéért. A székely szabadságjogok alapja, hogy a hazát és a királyt, illetve az erdélyi fejedelmet védték. A szerző elemzi a székelyek közös gazdálkodásának, önkormányzatiságának jellemzőit, és leszögezi: a székelység több évszázados küzdelme azért folyt, mert a betelepülő urak vagy a székely főnépek szembefordultak az ősi székely hagyományokkal. A Balások a tizenhetedik század után is meghatározó személyiségei a térségnek, de sokan a Székelyföldön kívül is, Balás Elek például Bem csapatában harcolt, a szerző nagyapja pedig magyar kormánytisztviselőként segítette Sümegi Vilmos parlamenti képviselőt, akinek nagyban köszönhető a székely körvasút megvalósítása Déda és Gyergyószentmiklós között, Gyergyószentmiklós városi státuszának megszerzése és a középiskola megépítése.
Szekeres Lukács Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Valkóváron ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia
Június 7–9-e között tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) a délvidéki Valkóváron (ma: Vukovár), amelyen a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) képviselői is jelen voltak.
Az esemény nyitányaként Vass Larissza, a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közösségének nevében üdvözölte a résztvevőket. Ezt követően Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevő szervezetek képviselőit. Felszólalásában a Magyar Kormány által támogatott oktatási programokról tájékoztatta a jelenlévőket, kiemelten említve a Kisiskolások Éve, a Julianus Program és a Kőrösi Csoma Sándor Program néven kezdeményezett projekteket.
Az elnöki köszöntőt a régiós beszámolók követték. Bozsó Imre Lehel, a MIK Állandó Bizottságának (ÁB) erdélyi régiós képviselője, MIT-elnök az elmúlt időszakban lezajlott erdélyi ifjúsági rendezvényeket, programokat mutatta be.
A régiós helyzetképek vázolása után Bauer Béla szociológus, kutató, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet munkatársa a határon túli fiatalok kutatásának főbb eredményeit, tanulságait ismertette. A Mozaik kutatásnak elnevezett felmérés bemutatása után a résztvevők munkacsoportok keretében folytatták az előző, kecskeméti konferenciaülésen megkezdett, a MIK jelenének és jövőjének alakítását célzó munkát.
A stratégiai munkacsoport elsősorban a MIK jogi személyiségéről beszélt, a különböző lehetséges jogi formák pró és kontra érveinek felsorakoztatása által tett javaslatokat az ÁB-nek a további lépések megtételére. A tagszervezeti kapcsolatokat tematizáló beszélgetésben résztvevők a MIK-ben jelen lévő szervezetek közti viszonyt, az egyes régiók közti együttműködési lehetőségeket vették górcső alá. A harmadik munkacsoport feladata a MIK-tábor előkészítése volt, különös tekintettel a tartalmi és szervezési kérdésekre. A beszélgetés eredményeként egy olyan rendezvény körvonalazódott, amely a szakmaiságra, illetve a MIK-ben résztvevő szervezetek közti kapcsolat erősítésére kívánja fektetni a hangsúlyt szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések, viták, kulturális, közművelődési és szabadidős tevékenységek által.
A valkóvári konferencia zárásaként a jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az erdélyi régiót képviselő szervezetek kezdeményezésére a MIK tagszervezetei Románia közigazgatási felosztásával kapcsolatos aggodalmaiknak is hangot adtak és felkérték a Magyar Kormányt, hogy lehetőségeihez mérten lépjen fel a régiós átszervezésével járó kisebbségi jogsérelmekkel szemben.
MIT-sajtóiroda
Nyugati Jelen (Arad)

VIDEÓRIPORT - Magyarországon segített az Erdély Mentőcsoport és a Gondviselés Segélyszervezet
Hétfőn, június 10-én hajnaltól kedden délig gátak megerősítésével és szigetelésével, homokzsákok elhelyezésével, szervezési háttérfeladatok ellátásával segédkezett a Budapesttől 45 kilométerre észak-nyugatra fekvő Pilismaróton az Erdély Mentőcsoport és a Gondviselés Segélyszervezet nyolc önkéntese.
A hatóságok az árvízi vészhelyzet miatt a múlt héten a elrendelték a mintegy 2100 lelket számláló anyaországi település akói egy részének, pontosabban 84 személy kilakoltatását, illetve a gát biztonságának a szavatolását. A szakhatóságok és a magyar honvédség közel 2 kilométeres gátat épített a település megvédésére. Adott pillanatban a helyzet olyan veszélyessé vált, hogy szombaton hajnalban csak a magyar honvédség búvárai mehettek az átázott gát közelébe. Vasárnap ezer személy bevetésével védekeztek az árvíz ellen.
Az erdélyi önkéntesek tevékenységüket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság parancsnoksága alatt álló szolnoki Életjel Mentőcsoport szakmai irányításával fejtették ki.
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)

Hétezer magyar érettségiző
Közel hétezer diák számára kezdődött el szerdán a magyar nyelv és irodalom szóbeli vizsga az idei nyári érettségin. Az oktatási minisztérium adatai szerint a kisebbségek számára megrendezett anyanyelvi megmérettetésre összesen 7585 végzős iratkozott be, közülük 6691 magyar nemzetiségű.
Rajtuk kívül német, szerb, horvát, szlovák, török és ukrán nemzetiségű diákok jelentkeztek az anyanyelvi vizsgára. A tételek irodalmi és nem irodalmi szövegeket tartalmaznak, a diákoknak 10–15 percük van egy-egynek a bemutatására, elemzésére.
Bármilyen típusú segédeszköz használata tilos, a termekbe névsor szerint belépő diákoknak nemcsak a tankönyveket, szótárakat, jegyzeteket kell a folyosón hagyniuk, hanem a maroktelefonjaikat és más elektronikus eszközeiket is, azokat, akiknél mégis ott a készülék, akkor is kizárják a vizsgáról, ha nem használták azokat. A szaktárca jelentése szerint az érettségi első két napján öt diákot kellett kizárni – kettőt Bukarestben, kettőt Bákó megyében és egyet Iaşi megyében, mivel a szóbeli vizsga alatt náluk volt a maroktelefonjuk.
Az idei érettségi első szakaszának megszervezését bonyolítja, hogy kevés pedagógus jelentkezett felügyelőnek az írásbeli vizsgák idejére, így a vizsgabizottságok továbbra is várják az érdeklődőket. Aura Danielescu Temes megyei tanfelügyelő szerint egész héten lehet még jelentkezni, pénteken, pár nappal az érettségi kezdete előtt még felügyelőhiánnyal küzdöttek. Tanfelügyelőségi források szerint a pedagógusok ódzkodásának anyagi oka van, ugyanakkor egy tavaly történt incidens is elbátortalanította őket. Több felügyelőnek megvonták a bérét, amikor a Romulus Paraschivoiu Iskolacsoport beadott dolgozatai között 98 megegyező irományt találtak. A bánsági megyében egyébként az írásbeli vizsgák idejére a táblákra irányított videokamerákat szerelnek fel a tantermekben, így próbálva megakadályozni, hogy a felügyelők felírják a tételek megoldását a táblára. Cornel Petroman főtanfelügyelő szerint „most jön el az igazság pillanata", ugyanis mint rámutatott, a korábbi években számos csalás történt az érettségin, amelyekről az illetékesek tudni sem akartak, a megmérettetés csupán az elmúlt két évben zajlott az előírások szerint. Elmondta, az elmúlt években a biztonsági berendezéseket a diákokra irányították, megakadályozandó a másolást, arra azonban senki sem volt kíváncsi, hogy mi történik a táblánál.
Mint arról beszámoltunk, az idei érettségi első szakaszára 187 898 diák iratkozott be, jóval kevesebb, mint ahány végzős volt, ugyanis sokan megbuktak különböző tantárgyakból, míg mások felkészületlenségükre hivatkozva nem mertek jelentkezni a megmérettetésre. Országszerte 585 vizsgaközpont van, a hétfő–keddi román szóbeli után péntekig anyanyelvből szóbeliznek a vizsgázók, majd az idegennyelv-tudást és a számítógépes ismereteket felmérő vizsga következik. Az írásbeli vizsgák július elsején kezdődnek, a román nyelv és irodalom, illetve anyanyelvvizsga mellett a végzősöknek egy kötelező és egy választott szaktantárgyból is számot kell adniuk ismereteikről. Az írásbeli vizsgákon azok is részt vehetnek, akik a szóbeliken nem jelentek meg, azonban nem minősülnek leérettségizetteknek.
Az elmúlt években, amióta szigorították az érettségi megszervezését, jóval kevesebb a sikeresen vizsgázók aránya, mint korábban. 2011-ben, amikor a másolás megfékezése érdekében bevezették a biztonsági kamerákat, a fellebbezések megoldása előtt csupán a vizsgázók 44,47 százaléka vette sikeresen az akadályt, tavaly ez a szám 43,04 százalékra csökkent.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Ismét az RMDSZ-t támadja Mircea Sandu
A Román Labdarúgó-szövetség (FRF) attól tart, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) újabb vizsgálatot indít Románia ellen azt követően, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálata levélben tájékoztatta a FIFA-t a román szurkolók újabb rasszista megnyilvánulásairól.
Mircea Sandu, a FRF elnöke a Mediafax hírügynökségnek adott csütörtöki nyilatkozatában rosszallását fejezte ki az RMDSZ fellépése miatt. A román sportvezető kiválónak tartja a magyar és a román szövetség közötti kapcsolatot, de helytelenítette a politika beavatkozását a labdarúgásba. Úgy vélekedett, az RMDSZ "a román futball megbüntetését akarja elérni" a FIFA-nál, a tét pedig a szeptemberi román-magyar világbajnoki selejtező.
Az elnök az RMDSZ-politikusok túlkapásának minősítette az újabb levelet. "Ha ezt teszik, a FIFA újabb kivizsgálást fog elrendelni, mert ez immár a második eset" – nyilatkozta a vezető, aki szerint kizárólag politikai beavatkozásról van szó. Nem helyes, mert ők (az RMDSZ politikusai) is ezen a területen élnek, itt kötöttek üzleteket, itt vágták ki az erdőket, és román ételt esznek. Száz százalék, hogy a tét Magyarország elleni mérkőzés".
Sandu szerint az állami hatóságoknak nemcsak a labdarúgás ügyeit kellene vizsgálniuk, hanem azt is meg kellene nézniük, hogy hova tűntek a Hargita megyei erdők. Sandu arra utalt, hogy a közvélemény az RMDSZ egyes politikusait is felelőseknek tartja a székelyföldi törvénytelen erdőirtások miatt. Azt is hozzátette, hogy a politika szereplőinek "nincs esélyük megrontani azt a kiváló kapcsolatot", amelyet a román szövetség a magyarral ápol. "A magyar szövetség képviselői itt jártak, megnézték a szállodákat, a stadiont, Budapesten pedig kifogástalanul viselkedtek velünk" – tette hozzá.
A FIFA fegyelmi bizottsága egy hónapja 20 ezer svájci frankos bírságot szabott ki a FRF-re a román szurkolók március 26-án, az amszterdami Hollandia–Románia világbajnoki selejtezőn kifeszített magyarellenes transzparense miatt. Az RMDSZ Mikó Imre szolgálata hétfőn levélben köszönte meg a nemzetközi szövetség határozott fellépését, de egyben azt is közölte, hogy a FRF hozzáállása továbbra is aggodalomra ad okot. Arra figyelmeztette a FIFA-t, hogy a múlt keddi Románia–Trinidad és Tobago (4-0) barátságos mérkőzésen a román szurkolók rasszista megnyilvánulásaikkal gúnyt űztek a karibi játékosokból.
Románia és Magyarország válogatottja szeptember 6-án, Bukarestben csap össze a jövő évi, brazíliai világbajnokság D jelű európai selejtezőcsoportjában, a tét a pótselejtezőt érő második hely. A két csapat 2-2-re végződött budapesti összecsapását a magyar szurkolók korábbi szélsőséges megnyilvánulása miatt zárt kapuk mögött kellett lejátszani.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Napirenden a régiók
Az őshonos kisebbségek helyzetéről szóló, Európa Tanács számára készülő jelentésről és a tervezett régióátalakításokról volt szó többek között az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottság autonómia-albizottságának és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának keddi budapesti ülésén.
Szili Katalin, az autonómia-albizottság alelnöke elmondta, az ülésen szó volt a különböző európai polgári kezdeményezések állásáról, létrejöttek a kezdeményezésekhez kapcsolódva az aláírásgyűjtésekért felelős munkacsoportok. A tanácskozáson tárgyaltak a régiók tervezett átalakításáról is. „Romániában ez most az egyik legaktuálisabb kérdés, és a magyarság számára egyáltalán nem mindegy, hogy a jövőbeni közigazgatási régiót hogyan alakítják ki. Azt szeretnék, ha az egységes székely régiót fogadnák el" – jelezte Szili.
Harangozó Gábor (MSZP), a KMKF regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke hozzátette: e téren nem túl kedvező jelzések érkeznek Románia mellett Felvidékről és Kárpátaljáról is. Ezért egységes álláspontra helyezkedtek, és rögzítették, számukra csak olyan átalakítás fogadható el, ami a magyar kisebbségek területi sajátosságait figyelembe veszi. „Fontos, hogy olyan régiók jöjjenek létre, amelyek a későbbi autonómia alapját jelentik majd" – szögezte le. Kitért arra, hogy az autonómia az egyetlen olyan megoldás, ami a szükséges és elégséges feltételeket tudja biztosítani a határon túli magyar közösségek helyben történő boldogulásához. Kiemelte: ebben akkor tudnak előrelépést elérni, ha meggyőzik az európai közösséget és a szomszédos országokat is.
Krónika (Kolozsvár)

Alkotmányfércelés
Lehet fanyalogni, demokráciát hiányolni, sötét korszakokat idéző szavazógépet kiáltani, ha egy kongresszusi dokumentumot vagy jogszabálytervezetet csont nélkül emel törvényerőre az arra hivatott grémium.
Több esetben azonban éppen az előkészítő munka alapossága rejlik a felszín simaságában, nem pedig a diktatúra terrorja.
A román alkotmánymódosítás műhelymunkája viszont leginkább a medve viccbeli feketelistájára emlékeztet, amelyről bármikor le lehet kerülni, csak rá kell kérdezni. Némi túlzással eddig csak a nemzetállamiságot kimondó első cikkelyre való javaslatot nem kellett visszavonni, no meg a népszavazási részvétel küszöbének csökkentését. Mert például hiába hányta a keresztet a közel teljes román társadalom, a családmodell vagy a homofóbia kérdését egyaránt visszautalták átgondolásra.
A nyugdíjas évekre szánt hintaszékét próbálgató államelnök rá is érzett a „még az is lehet, hogy ki tudja" stabilitású helyzetben rejlő lehetőségre. Máris jelezte: készen áll újra megnépszavaztatni a parlament karcsúsítását célzó korábbi elképzelését, ha alkotmánymódosító igyekezetében a kormány nem veszi figyelembe a 2009-ben hasonló tárgyban kiírt referendum egyértelmű, ám a kormánypártok által csak véleménynyilvánítónak ítélt eredményét. Nem nehéz megjósolni, mit mondana a vox populi, ha újra megkérdezik a témában. A mozgósítás során nem kell egyebet meglovagolni, mint a pénztelenséget, a politikai osztály kivételezettségét, a társadalmi áldozatvállalás terén tanúsított szolidaritás vélt vagy valós hiányát. A fokozott takarékossági intézkedésekre való uniós felhívásokat talán nem is érdemes belekeverni, nehogy megzavarja a nép egészséges, zsigeri felháborodását.
Băsescu ékverése a romániai magyarság számára is hozhat a konyhára. Kérdés, hogy vezetői továbbra is a minél nagyobb létszámú parlamenti képviseletet kívánják fenntartani, vagy megpróbálják a közösség elemi érdekeit is hozzávarrni az egyelőre szánalmas fércmunkához. Az államelnök „diverziója" mindenesetre időt adhat a magyarságra leselkedő veszélyek elleni hatékonyabb felkészülésre.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)

Ne féljünk
A magyarság egyértelmű beolvasztását célzó szlovákiai/felvidéki közigazgatási átszervezés mintájának a réme lebeg Erdély felett.
Ezt maga az átalakítással megbízott Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes erősítette meg, amikor affélét beszélt: a kérdés nem útlevél-ellenőrzést jelent, hanem azt, hogy a leendő régiók a vidékfejlesztés terén hangolják majd össze a megyei tanácsok munkáját, a magyarok ne féljenek tehát. Nos az útlevél-ellenőrzésre vonatkozó utalás tulajdonképpen a magyarlakta tömböknek és kiemelten a Székelyföldnek, egyszersmind a romániai magyar autonómiatörekvéseknek szóló üzenet, amely világosan jelzi a mai kormányzat beolvasztási szándékát. Hiszen a kormány olyan átszervezési terveket sző, amelyek révén a leendő, Székelyföldet is magába foglaló ún. központi régióban a magyarság aránya az összlakosság egyharmadát sem tenné ki. S a kérdés nemzetiségi vonzata mellett a kormány elképzelése a történelmi vidékek természetes határait és az önkormányzatiság, valamint a döntési hatáskörök leosztását is mellőzve a központosítás fokozását helyezi előtérbe.
Ide számítva még, hogy az RMDSZ legutóbbi, csíkszeredai kongresszusán Victor Ponta miniszterelnök is megmondta: magyar többségű közigazgatási régió szóba sem jöhet, világos tehát, hogy mi készül. Nincs kétségem afelől, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakra való tekintettel – ha nagyon akarja – a kormány még az idén érvényesíti akaratát, ehhez minden lehetősége adott. Ráadásul egy kis magyarellenes kampánnyal a sajtó is megteremtheti a kormánynak kedvező közhangulatot. Az (erő)viszonyokat látva nem vitás, hogy az erdélyiek s ezen belül mi, magyarok számára kedvezőtlen átszervezésnek elejét venni kizárólag parlamenti eszközökkel nem lehet, elkerülhetetlennek látszik tehát a civil társadalom megmozdulása. 1968-ban tüntetések, háttéregyezkedések és kemény civil lobbi révén sikerült meghátráltatni a Ceauşescu fémjelezte hatalmat. Most sem szabad másként lennie! Ennek érdekében nem kell félnünk összefogni, utcára vonulni, akarni és tenni. De nem a végén, amikor már megtörtént a baj, hanem most, amíg a tervek módosíthatók! Amíg nem késő.
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár)