Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1997. április 8.
"Ápr. 8-án, Antall József néhai miniszterelnök születésének 65. évfordulója alkalmából a nevét viselő baráti társaság emlékülést tartott Budapesten, a Magyarok Házában. A megemlékezés meghívottai voltak: Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Együttélés alelnöke és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, akik beszédeikben különleges hangsúlyt fektettek a tragikus sorsú államférfi határokon túli magyarság iránti elkötelezett politikájára. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- Eseménynaptár rovat/"
1997. április 9.
"Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./"
1997. április 10.
"Az ápr. 5-i SZKT-hoz intézett levelében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérte, hogy a testület fogadjon el határozatot a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyében, továbbá indítványozta, hogy az RMDSZ foglaljon állást a kisebbségben élő balkáni román közösségek helyzetével kapcsolatosan. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke többek között javasolja, hogy a testület vállaljon közösséget a Dunától délre élő kisebbségi román közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, számbavételét, jogsérelmeik orvoslását, szorgalmazza nemzeti identitásuk és kisebbségi státusuk hivatalos elismerését, beleértve a román-jugoszláv alapszerződés felülvizsgálatát. Tőkés László javasolja, hogy az SZKT kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetése és kisebbségi jogaik biztosítása érdekében./Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1003. sz., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
1997. április 10.
"Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
1997. április 10.
"A gyakorlat kezd igazat adni a kényelmetlennek kikiáltott királyhágómelléki püspöknek, aki annak idején megfogalmazta: hiba belemennünk a kormánykoalícióba, amíg nem teremtődnek meg a jogos elvárásainkhoz elengedhetetlen politikai feltételek - állapította meg Ördög I. Béla. Sokszor elmondják, hogy megoldódott a kisebbségek helyzete. "Miközben az önálló magyar egyetemet próbálják valahová vidékre félreseperni, a kétnyelvű táblák és a közigazgatásban, valamint a törvénykezésben anyanyelvünk használatát a lehető legszigorúbban korlátozni..." Félő, hogy ha bekövetkezik nyáron a nagy kiábrándulás, gyökeresen átértékelődik az erdélyi magyarsággal szembeni érdekkapcsolat. A magyar egyetem ügyében a magyar kormánynak most határozottan kellene lépnie, és emlékeztetni Bukarestet alig néhány hete kötött megállapodásukra. /Ördög I. Béla: Figyelmeztető jelek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
1997. április 10.
"Claude Karnoouh francia filozófus, aki rendszeresen tanít filozófiát Kolozsváron, az egyetemen, hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához. Az önálló magyar egyetemet ellenző román többség tagjai azzal utasítják el az egyetemi autonómiát, hogy "etnikai kritériumokra" nem lehet demokratikus egyetemet alapozni. Mások kijelentik, hogy a magyaroknak nincs joguk önálló egyetemre. A magyarok közül néhányan "kizárólag karrierjükkel összefüggő okok miatt utasítják el az egyetem megosztását". A magyarok közül a radikálisok mindenáron akarják az egyetemet, a mérsékeltek védik a törvényesen létrehozott magyar tagozatok autonómiáját. A cikkíró megállapította: "Vannak ugyan magyar nyelvű csoportok a kolozsvári egyetemen több tudományágban, de ezek - ellentétben bizonyos hivatalos állításokkal - intézményesen nem léteznek mint önállóan vezetett, autonóm tagozatok." Miért tagadják meg a magyaroktól a tagozatok autonómiáját, teszi föl a kérdést Karnoouh, hiszen ez nem fenyegeti az állam integritását és egységét, inkább jótékony versenyt vezetne be. Ezzel leszerelhetik a "szerteleneket, akik Tőkés László püspök körül próbálnak forgolódni Magyarországon és másutt." Az új Európa nem csupán központosított államok szövetsége lesz, hanem régiók együttese. Ausztriában, Klagenfurtban szlovén egyetem van, Belgiumban, Leuvenben a régi universitas vált szét franciául és hollandul /flamandul/ beszélők közösségére. Azzal, hogy elutasítják a magyarok igényét a magyar tagozatok autonómiájára, a románok kishitűségről tesznek tanúságot, ami azonosságukra vonatkozó bizonytalanságban fejeződik ki. Ez "rejlik minden identitásról folytatott vita középpontjában, lett légyen az irodalmi, etnológiai, történeti vagy filozófiai vita, amely Matorescutól Noicáig, Iorgától Cioranig a legjelentősebb román értelmiségiek műveit táplálta." /Claude Karnoouh: Autonómia és kishitűség. Románok, magyarok együtt. = Magyar Nemzet, ápr. 10./"
1997. április 10.
"A Mesagerul Transilvan interjút készített a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökével. Kiss Olivér szkeptikus azzal a közvélemény-kutatással szemben, mely szerint a magyar diákok többsége nem kívánja a Bolyai Egyetem helyreállítását. Elmondja, hogy a diákoktól kapott jelzések azt bizonyítják, hogy ők hajlanak a magyar egyetem létesítésére. Hangsúlyozza, hogy az egyetemen nemcsak magyar, hanem román és külföldi tanárok is fognak oktatni. A KMDSZ a két egyetem, a Babes és a Bolyai egyesítését kimondó rendelet érvénytelenítését követeli, mondta Kiss Olivér, és hozzátette, hogy az egyetem felszerelését egy ideig közösen használná a szétvált egyetem, míg egy pár év múlva fel nem építenék a magyar egyetem campusát és ki nem alakítanák infrastruktúráját. Ciorbea miniszterelnök kijelentéseivel, valamint a BBTE multikulturális bizottságával kapcsolatban úgy véli, hogy Bukarest és Kolozsvár között most ide-oda ütögetik a labdát, de az nem eredményes. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./"
1997. április 10.
"Lassan beindul a kormányzati intézmények megyei kirendeltségei vezetőinek kinevezése az erdélyi megyékben, s e folyamatban az RMDSZ által támogatott jelöltek is elfoglalhatták hivatalukat. Bihar megyében megtörtént az első RMDSZ-jelölt kinevezése: miután meggyőző fölénnyel utasította maga mögé három vetélytársát a Bukarestben megtartott versenyvizsgán, Szarka Árpád lett a Bihar megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság új igazgatója. Ez az első olyan állami intézmény a megyében, melynek élére a koalíciós erők megegyezése értelmében magyar ember került. A kormánykoalíciós alakulatok helyi szervezeteinek megállapodása szerint az RMDSZ még 13 vezető tisztségre, 6 igazgatói és 7 aligazgatói posztra jogosult a megyében. Ugyancsak az RMDSZ jelöltje, Morent Ilona lett a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetője Maros megyében is. Morent Ilonát, aki szintén versenyvizsgával nyerte el igazgatói posztját, április 3-án iktatták be hivatalába, és három hónapi próbaidő után véglegesítik tisztségében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10., 1005. sz./"
1997. április 10.
"Hetedik alkalommal szervezte meg a Koionia Könyvkiadó és a MÁSvilág KLUB a Király utcai esték című rendezvényt. Az egy héten át tartó előadásokon a mindennapi élet kihívásait a keresztény hagyomány tükrében szemlélik. Az elmúlt években megrendezték a természettudományos hetet, az utolsó idők keresztény szemléletéről szóló hetet, a kommunikáció hetét. Az előadók ismert teológusok, filozófusok, írók, tudósok, lelkészek, szerzetesek voltak, például Balla Péter református lelkész /Budapest/, dr. Kozma Zsolt /Kolozsvár, teológiai professzor/, stb. Ezúttal a szabadság a téma. Az elhangzott előadásokból válogatást fog megjelentetni a Koionia. /az alapszerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásában késlekedés mutatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"
1997. április 11.
"Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár, külügyminiszter ápr. 9-én egynapos látogatást tett Bukarestben, találkozott Emil Constantinescu államelnökkel, állást foglalt a két ország közötti párbeszéd élénkítése mellett. Constantinescu hármas, osztrák-román-magyar konzultációt javasolt a térségbeli együttműködés módszereinek kidolgozására. Schüssel tárgyalt Severin külügyminiszterrel. A megbeszélés után bejelentették, hogy a három ország külügyminiszterei nem hivatalos tárgyalásokat fognak folytatni. Ez az együttműködés arra hivatott, hogy előmozdítsa a két ország EU-integrációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./"
1997. április 11.
"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ megalakulása, 1990 januárja óta célul tűzte ki a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat létrehozásának és működtetésének támogatását. A KMDSZ felhívására 1990 márciusában a Bolyai Egyetem újraindításáért mintegy 800 magyar diák folytatott ülősztrájkot. A KMDSZ úgy érzi, újra eljött az idő a Bolyai Egyetem újraindítására. Az alapszerződés is biztosítja az anyanyelvi képzést minden szinten. A tanügyi törvény módosítása után kormányhatározatnak kellene rendelkeznie a Kolozsvár központú Bolyai Egyetem létesítéséről. A KMDSZ kormányhatározat-tervezetet dolgozott ki. - Értesülésük szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa nem fogadta el a magyar tanárok által előterjesztett tagozatos javaslatot. /KMDSZ-közlemény. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elképzelése a Bolyai Egyetem újraindításáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"
1997. április 11.
"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa nyilatkozatot adott ki, melyben támogatja a Bolyai Egyetem helyreállítását. A létesítendő magyar egyetemnek minden szakon képzési joggal kell rendelkeznie, társadalomtudományokban, bölcsész- és orvosképzésben, természettudományokban és műszaki tudományban egyaránt. A Bolyai Egyetem központja legyen Kolozsvár, anélkül, hogy működése Erdély fővárosára korlátozódna, területi felsőoktatási intézményeket kell létesíteni Erdély más vidékein is, kiemelten a Székelyföldön. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az egyetem létesítése nem csupán szervezési, pénzügyi, vagy tudományos kérdés, hanem főleg a politikai akarat függvénye. Felajánlja "teljes erkölcsi és szakmai támogatását azért, hogy a Bolyai Egyetem szolgálatába állítsa a világ megannyi egyetemén tudományos nagyhatalomként jelen lévő magyar egyetemi tanárokat". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"
1997. április 11.
"Szőcs Judit megnyerte a pert a volt tanfelügyelővel szemben. Az ügy előzménye: 1995. aug. 30-án Szőcs Judit tanárnőt Victor Dragoi főtanfelügyelő büntetésből áthelyezte a Brassai Sámuel Líceumból a 2. sz. Elméleti Líceumba. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnökét azzal vádolták, hogy politikai akcióba keverte az iskolát /egy felhívásban ugyanis a pedagógusszövetség rövidített elnevezését, az RMPSZ-t Dragoi RMDSZ-nek nézte, és önkényesen használta az iskola alagsori helységét, valójában erre igazgatói engedéllyel rendelkezett/. Szőcs Judit fellebbezett, a választ, amely megerősíti a büntetést, nyolc hónap múlva kapta kézhez, ezután fordult a tanárnő a bírósághoz. Közben a tanárnőt nyugdíjazták. Most megszületett a döntés, neki adtak igazat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./"
1997. április 12.
"Kivételes teljesítmény hitelszegény időkben az, hogy az illyefalvi LAM Alapítvány öt év során megközelítőleg tízmilliárd lej kölcsönt folyósított a modern gazdálkodás biztosításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1997. április 12.
"A Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport /MRG/ A romák/cigányok Romániában című jelentését közli a Romániai Magyar Szó. Nicolae Gheorghe, a jelentés társszerzője hangsúlyozta, hogy szükséges a "cigánykérdés" újraértékelése. A rövid történelmi visszapillantásban szerepel az is, hogy Romániában 1865-ben vetettek véget a cigány-rabszolgaságnak. A roma szervezetek a roma elnevezést tartják megfelelőnek és tiltakoznak a román külügyminisztérium 1995/H(03)169. számú memoranduma ellen, amely arra utasítja a közalkalmazottakat, hogy a roma helyett a cigány megnevezést használják. A memorandumot nem hozták nyilvánosságra, titkos iratként került a hatóságokhoz. Ez a határozat diszkriminatív jellegű. - A roma lakosság lélekszámát nehéz megállapítani, számukat 400 ezer és 2,5 millió közé teszik. A roma népesség nyilvántartását Romániában is be kellene tiltani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1997. április 14.
"Feltűnően gyalázkodó hangnemű vezércikket közölt a bukaresti Adevarul a magyar parlamenti küldöttség látogatásáról Magyarországtól meglobbizva címen. Eörsi Mátyás kijelentéseit ? Magyarország támogatja Románia NATO-csatlakozását, valamint, a Madridi-csúcs után alkalmat kell keríteni egy találkozóra, melyen közösen találjanak megoldást a közvélemény megnyugtatására abban az esetben, ha az egyik ország nem csatlakozik, arrogánsnak minősíti és kijelenti, hogy "szomszédaink jó hogy tudják, hogy Romániának nincs szüksége együttérzésre". Funar magyarellenességét túlszárnyalja a vezércikk. Adrian Ursu cikkíró szerint még nem telt el sok idő azóta, hogy a magyar lobbi gáncsolta Romániát, legnagyobb a kedvezmény megszerzésében. Kételkedik a Magyarország által felajánlott segítségben, majd Eörsi Mátyásnak az alapszerződés előírásainak megvalósításáról tett kijelentésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Magyarország inkább a háza táján kéne körülnézzen, mivel nem biztosít anyanyelvű oktatást, valamint parlamenti képviseletet a kisebbségeknek. /Népszabadság, ápr. 14./"
1997. április 14.
"Ápr. 12-én Bukarestben Románia is csatlakozott a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (CEFTA). A hat országra bővült társulás /Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia/ illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. Magyar részről Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter látta el kézjegyével a dokumentumot. Jelen volt Victor Ciorbea miniszterelnök és Adrian Severin külügyminiszter is. Emil Constantinescu államelnök fogadta a minisztereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ A Szabadság ismertette a csatlakozás kevésbé előnyös oldalait is, úgymint a védővámok megszűnését, valamint a nagyméretű külföldi konkurencia megjelenését. Románia már 1995-ben szabadkereskedelmi társulást írt alá Csehországgal, illetve Szlovákiával. A védővámokat fokozatosan csökkentik 2002-ig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"
1997. április 14.
"A közösségi javak visszaszolgáltatása folyamat, ennek az elején vagyunk, valamennyi közösség elkobzott vagyonát vissza kell adni, nyilatkozta Victor Ciorbea miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A visszaszolgáltatás jogi keretét a kultusztörvény és a kisebbségi törvény jelenti majd. Az elkobzott zsidó és német vagyon egy részét rendeletekkel is vissza lehet szolgáltatni, mondta a kormányfő. Ciorbea a magyar közösség elvett vagyonáról külön nem tett említést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"
1997. április 14.
"A Romániai Magyar Szó interjút közölt Eörsi Mátyással, a Magyar Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnökével, aki a múlt heti Romániába látogató magyar küldöttséget vezette. A magyar politikus elmondta, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban eddig biztató, optimista kijelentések hangzottak el, de úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos idő eltelte után már nem nyilatkozatokra van szükség, hanem meg kell kezdeni a tényleges végrehajtást. "Számunkra nem világos, az RMDSZ koalíciós partnerei mennyire elszántak abban, hogy az alapszerződésbe foglaltakat végrehajtsák" ? jelentette ki Eörsi Mátyás, de hozzáteszi, hogy Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélése során az utóbbi kifejtette, hogy kormányszinten a koalíció elszánt abban, hogy az alapszerződést még a mostani tavaszi időszakban a törvényhozás szintjén végrehajtja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12, 14./"
1997. április 15.
"A román ortodox egyházfők az utóbbi időben több alkalommal megbékélésre szólították föl a görög katolikus egyházat, amellyel régóta ellenséges a viszonyuk. A kezdeményezést üdvözlik a görög katolikusok, de kézzelfogható eredményeket is várnak. Matei Boila, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szenátora felidézte az üldöztetéseket, amelyek a román állam és az ortodox egyház révén érték a görög katolikus egyház híveit és papjait. A görög katolikus papokat elűzték templomaikból, sokukat bebörtönözték vagy megverték, halálra kínozták, mert nem voltak hajlandók áttérni az ortodox hitre. Boila kifejtette, hogy az ökumenia szellemében kell megoldani a vitát, nem ritka az olyan eset, amikor egy vagy több ortodox templom zárva van, miközben a görög katolikusok szabad ég alatt tartanak istentiszteletet. Hiába kérték a görög katolikusok, hogy az ortodox templomokban jelöljenek ki számukra napokat, órákat, amikor ők is csoportosan bevonulhatnak imádkozni. /Új Magyarország, ápr. 15./"
1997. április 15.
"Ápr. 10-én Székelyudvarhelyen volt a Fagyöngy 96 /kortárs romániai magyar költők antológiája/ és az Erdélyi Dekameron /kortárs romániai magyar prózaírók antológiája/ bemutatója. Mindkettő - az előzőekhez hasonlóan - a székelyudvarhelyi Ablak Kiadó gondozásában, Majla Sándor szerkesztésében jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ Negyedik alkalommal látott napvilágot a Fagyöngy és másodszor az Erdélyi Dekameron. Negyedszer szervezték meg Székelyudvarhelyen a kortárs írók seregszemléjét. Az ápr. 10-i találkozón a kötetekben szereplő hatvan szerzőből alig húsz jelent meg. anyagilag a találkozó megszervezése egyre nehezebb, bár idén is volt több támogató. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 15./ "
1997. április 16.
"A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./"
1997. április 16.
"Frunda György a vele készített interjúban Románia Európa Tanács általi monitorizálásának felfüggesztéséről nyilatkozott. Az RMDSZ-es szenátor emlékeztetett, hogy januárban kijelentette: lehetetlen, hogy lezárják április végére a monitorizálást, a folyamat egyes szükséges lépéseinek megtétele miatt. Azt, hogy mégis felfüggesztették egy évre Románia megfigyelését, szerinte annak köszönhető, hogy az ET nyitott Románia felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Úgy értékeli, hogy ha a monitorizálást nem zárták volna le a madridi csúcstalálkozóig, akkor Romániának semmiféle esélye nem lenne arra, hogy az elsők között jusson be a NATO-ba. Az ellenőrzés egy évig szünetel, ez kegyelmi idő Romániának, ezalatt teljesítenie kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Romániát a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre, a Büntetőtörvénykönyv több pontját változtassa meg, a sajtószabadságot érintőt, a zászlóval és himnusszal kapcsolatosat például. Javítani kell a börtönviszonyokat. Frunda tájékoztatta az ET jogi bizottságát arról, hogy az egyházi javak visszaadása ügyében nem történt semmi. /Zsehránszky István: Kegyelmi idő, Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./"
1997. április 17.
"Adrian Severin ápr. 15-én Fehér könyvet adott ki Románia NATO-csatlakozásáról, megismételve elődje, Teodor Melescanu két évvel korábbi gesztusát. Severin erről a NATO-tagállamok bukaresti nagykövetei előtt beszámolt. A dokumentum a román NATO-ba jutás elvi és világstratégiai indoklása. A könyvet a nyári madridi csúcstalálkozó résztvevőinek szánták. /Magyar Nemzet, ápr. 17./"
1997. április 17.
"Ápr. 17-én a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának küldöttsége, amely április 16-19. között négynapos látogatást tesz Romániában, ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. A Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Baráth Etele és Bihari Mihály országgyűlési képviselők, az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc és Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnökei, továbbá Ráduly Róbert, a frakció titkára fogadták. A létrejött megbeszélésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekben folyt eszmecsere. A magyarországi vendégek beszámoltak romániai látogatásuk eddigi tapasztalatairól, vezető romániai politikusokkal, szenátorokkal és képviselőkkel lezajlott találkozóik tanulságairól, és szakmai támogatást ajánlottak fel az RMDSZ kormányzati feladatokat vállalt tisztségviselői, szakemberei számára. A találkozón jelen volt Virág Imre, a bukaresti Magyar Nagykövetség I. titkára, valamint Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./ Az MSZP parlamenti küldöttsége ápr. 17-én tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Emil Constantinescu államelnökkel. /MTI/"
1997. április 17.
"Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának igazgatója nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek: végleges formát öltött a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet. A tervezetet még május folyamán megvitatják a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban, majd az ügyben illetékes minisztériumok jóváhagyását kell elnyernie, majd a kormány és a parlament asztalára kerül. Eddig egyetlenegy közösség, a Romániai Zsidó Közösségek Egyesülete nyújtotta be írásban igényét elkobzott javaikra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./"
1997. április 17.
"Markó Béla ápr.7-e és 16-a között a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) meghívására az Egyesült Államokba látogatott. Az RMDSZ elnöke azt tapasztalta, hogy Amerikában támogatják az új román kormány reformterveit és demokratizálódási erőfeszítéseit, így azoknak a kisebbségi helyzet javítására vonatkozó részeit is. Markó Béla találkozott Daniel Fried és Richard Schifter elnöki tanácsadókkal, Stuart Eizenstat kereskedelmi államtitkárral, képviselőkkel és szenátorokkal, kongresszusi szakértőkkel, mindkét ház külügyi bizottságának demokrata és republikánus szakértőivel, a külügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium, valamint a Fehér Ház felelős tisztségviselőivel, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőivel. Találkozóra került sor többek közt Tom Lantos képviselővel, Toby T. Gati külügyminiszter-helyettes asszonnyal, a Nemzetbiztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai főosztályvezetőjével. Marshall Adair külügyi államtitkár-helyettessel. A megbeszéléseken ismertette az új kormánykoalíció terveit és nehézségeit, benne a magyar kisebbség elképzeléseit. Az amerikai tárgyalópartnerek támogatják a romániai magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat garanciáira vonatkozó terveket. Amerikai részről úgy vélik, hogy Románia a novemberi választások után vált reálisan esélyessé a NATO-tagságra, de az ország meghívásának időpontjáról egyelőre nincs döntés. Markó Béla elmondta tárgyaló feleinek, hogy Bukarest esélyeinek kinyilvánítása erősítené a kedvező folyamatokat Romániában. A vendéglátók kijelentették, hogy ismerik a közösségi javak visszajuttatásának és kárpótlásának kérdését és szorgalmazzák megoldásukat. Az őszi RMDSZ-kongresszussal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, véleménye szerint a program módosítása is sorra kerül, a kormányzati tapasztalatok alapján a program néhány elemét jobban kell részletezni és konkretizálni, illetve át kell tekinteni a szervezet néhány szerkezeti és alapszabályzati kérdését is. Markó Béla látogatása során előadást tartott a washingtoni, New York-i és New Brunswick-i magyarok körében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17. , RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17., 1010. sz./ "
1997. április 18.
"A parlament két háza ápr. 17-i együttes ülésén 230 szavazattal 157 ellenében elfogadta a Ciorbea-kormány idei reformköltségvetését, amely a gazdasági tevékenység mintegy három százalékos visszaesésével számol. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"
1997. április 18.
"Ápr. 17-én a két ház együttes ülésén megkezdődött a társadalombiztosítási állami költségvetésről szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontját Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő ismertette. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a beterjesztett költségvetési törvénytervezet a rövid távú kormányprogram és a társadalmi előrejelzés leképezése. Az RMDSZ-képviselő a társadalombiztosítás általános reformját sürgette, kiemelve az egészségügyi biztosítási törvény, valamint az új nyugdíjtörvény elfogadásának fontosságát és sürgősségét, annak érdekében, hogy már a jövő évtől lehessen alkalmazni és a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezésénél lehessen figyelembe venni e szabályozásokat. A törvénytervezetet a Parlament a megszavazta. Ugyancsak április 17-én a Képviselőház védelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági bizottsága találkozott a Norvég Munkáspárt küldöttjével. A találkozó keretében Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő kifejtette az RMDSZ álláspontját a NATO-integrációról. Rámutatott arra, hogy egyrészt Románia geopolitikai helyzete, másrészt hagyományai is szükségessé teszik hazánk felvételét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ teljes mértékben támogatja a jelenlegi kormány integrációs törekvéseit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./"
1997. április 18.
"Megalakult a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltsége, a kolozsvári iroda a Kolozs megyei prefektúra épületében van. A kolozsvári kirendeltség megbízottai, Mátyás László és György S. Gyöngyvér által aláírt közlemény arról tájékoztatott, hogy a vidéki kirendeltségek útján a Kisebbségvédelmi Hivatal elérhető azok számára, akikért létrejött, legyen az intézmény, szervezet, vagy magánszemély, akik kérdésekkel, észrevételekkel fordulnak hozzá. A kolozsvári iroda 15 megye irodája. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"
