"Febr. 24-én a Képviselőház Külügyi Bizottságának tagjai találkoztak Orbán Viktorral, a FIDESZ - Polgári Párt elnökével, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnökével, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. A találkozón az RMDSZ részéről jelen voltak dr. Kelemen Attila és Szilágyi Zsolt, a Képviselőház külügyi bizottságának tagjai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 25., 974. sz./ Adrian Severin külügyminiszter olyan javaslatot ismertetett az egyházi javak visszaszolgálatására vonatkozóan, amely megnyugtatóan rendezheti a kérdést, nyilatkozta Orbán Viktor a külügyminiszterrel tartott megbeszélése utáni sajtóértekezleten. Severin pedig elégedetten nyugtázta, hogy "a román-magyar partnerség, amely közös európai és euro-atlanti jövőre irányul, jó úton halad, minden szinten fejlődik és minden magyar politikai erő támogatását élvezi". /Javaslat az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"B. Nagy Veronika reagált Szilágyi N. Sándor írására, aki szerint a szórványról készült filmek azt sugallták, hogy ezeken az embereken nem lehet segíteni. Valójában ezek a filmek felhívták a figyelmet arra, hogy sok település van, ahol az anyanyelv használata a mindennapi életben elveszti funkcióját. Szilágyi N. Sándor sok statisztikai adattal leszögezte, hogy szórványok márpedig nincsenek, ha vannak, nem olyanok, akik eddig aggódtak, az idézőjelbe tett "nemzetmentők" nem jól aggódtak, sőt, ártalmasak voltak. A szórványmagyarság igazából nem is probléma, hanem ürügy. Nincs igaza Szilágy N. Sándornak, hogy a filmek azt sugallják: ilyen az erdélyi magyarság. A film alapján nyári táborokat szerveztek a szórványvidéken élő gyermekeknek, könyveket juttattak el ezekbe a falvakba. - B. Nagy Veronika felsorolta és ismertette ezeket a filmeket, a Juhaimnak maradékát összegyűjtöm sorozat darabjait. Szilágyi N. Sándor megkérdőjelezte a sorozat készítőinek jóhiszeműségét, "szórványdemagógiát" emlegetett. Kártékonynak nevezni embereket, akik egy ügy érdekében tenni próbálnak valamit, új és bizonyos mértékig érthetetlen magatartás. /B. Nagy Veronika: Szórványok márpedig nincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Előzmény: Szilágyi N. Sándor jan. 29."

"Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár és Petru Cordos külügyi főigazgató vezetésével Budapesten febr. 24-én megkezdődött a magyar-román szakértői tárgyalás második fordulója. A megbeszélésen az alapszerződés végrehajtását szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról, a két külügyminisztérium együttműködéséről és a konzuli hálózat bővítéséről volt szó. Az első forduló jan. 23-24-én Bukarestben került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Febr. 25-én befejeződött Budapesten a kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyv szövegegyeztetése. A dokumentumot rövid időn belül aláírják. Bagi Gábor beszámolt arról, hogy az alapszerződés egyes pontjainak végrehajtására kilenc albizottságot hoznak létre. Megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok ügyében is, Magyarország Kolozsváron, a román fél pedig Szegeden kíván főkonzulátust nyitni. Bagi Gábor tájékoztatása szerint Kolozsváron egy-kéz hónap múlva nyílhat meg a főkonzulátus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Az RMDSZ kezdeményezésére a kormánykoalíciót alkotó pártok frakcióvezetői és/vagy elnökei febr.27-én aláírták a kormánykoalíciós pártok parlamenti együttműködésének szabályzatát. A szabályzat, amelynek kidolgozásában ugyancsak oroszlánrészt vállalt az RMDSZ parlamenti csoportja, megszabja a kormánykoalíció működésének alapelveit ? többek között a konszenzus elvének alkalmazását a döntések meghozatalában ?, és számos rendelkezést tartalmaz a törvényhozói munka összehangolására vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 28., 977. sz./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 25 pontba foglalta javaslatát, melyet a az RMDSZ Bihar megyei szervezetének febr. 15-i közgyűlésén ismertetek. Az RMDSZ kormányba lépve elmulasztotta megfogalmazni jogos követeléseit, ezt pótolni kell, ezért Tőkés László az igények és elvárások előterjesztését javasolta az RMDSZ-nek. Felsorolta az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a magyar művelődési élet autonómiájának biztosítását, az állam magyar nyelvű közszolgálati médiák autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítását és állami támogatását, az egyházi javak visszaadását, anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, magyar prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a román-magyar kerekasztal megszervezését. /Tőkés László: A romániai magyar nemzeti közösség jogos igényei és elvárásai a demokratikus román kormány iránt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Dr. Juhász Tamás teológiai tanár a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet példáját hozta fel arra, hogy a szerény kezdetből ki tudott fejlődni egy önálló magyar főiskola. A teológián négyféle összehangolt tevékenységet folytatnak: szakképzést, tudományos nevelést, tudományos kutatást és tudományos továbbképzést. A három karon 18 tanár és 18 óraadó tanár tanít, közülük hat idegen nyelvű, külföldi. A 300 beiratkozott hallgató között 24 külföldi, doktori fokozatot jelenleg 21-en szereznek meg. Rendes tanáraik közül - egy kivételével - mind tanultak külföldi egyetemeken. Végzettjeik közül 1969-89 között 25, 1990 óta pedig hatvannál több hallgató folytatott külföldön is tanulmányokat. A teológia könyvtára teljesen magánadományokból állt össze, jelenleg számítógépbe táplálják az 50 ezres könyvállományt, hogy elkészítsék a szakkatalógust. A teológiának már húsz számítógépe van, kapcsolódhatnak az elektronikus postához és az inernethez. /Dr. Juhász Tamás: "Tudománnyal és fegyverrel". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./"

"Febr. 28-án Sepsiszentgyörgyön tartják az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya mellett működő Tanácsadó Testület idei első ülését. A gyűlésen jelen lesznek az országos jellegű ifjúsági szervezetek, szövetségek képviselői, Ráduly Róbert és Mátis Jenő parlamenti képviselők, valamint az Ifjúsági Főosztály részéről Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Antal Attila főelőadó, és Hajdó Csaba külügyi referens. A napirenden olyan időszer kérdések szerepelnek, mint az ifjúsági szervezetek tevékenységének és lehetőségeinek összehangolása, tájékoztatók a szervezetek és az Ifjúsági Főosztály tevékenységéről, vita az RMDSZ ifjúságpolitikájának alakításáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27., 976. sz./"

"Andrei Marga rektor tájékoztatott a kolozsvári egyetemen is bevezetés alatt álló átutalható kreditek rendszeréről /CTS/, amely lehetővé teszi a nemzeti tanrendszerek átjárhatóságát. Az egyetemi minősítésre két rendszer létezik, az Európai Unió keretén belül érvényes és az amerikai. A Babes-Bolyai Egyetemen az előbbinek a bevezetése kezdődött el. Ennek alapfeltételei között szerepel a tanterv egybehangolása, a tantárgyak listájának egyeztetése, a másik a tantárgyak analitikus programjának egyeztetése, harmadik a féléves, éves előmenetel, a végső vizsgák /államvizsga/ kritériumának meghatározása, megfeleltetése. A bevezetés akadozva megy, mert a rektor időben felhívta a karok figyelmét, hogy a CTS-nek csak egy korszerű tantervben van értelme. A CTS egyetemek közötti megállapodásokat feltételez. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Romániának semmilyen területi követelése sincs Ukrajnával szemben, a két ország közötti alapszerződést minél előbb meg kell kötni - jelentette ki Emil Constantinescu elnök az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában. Abból az alkalomból nyilatkozott, hogy febr. 26-ná a két ország szakértői kilencedszer ültek tárgyalóasztalhoz az alapszerződés ügyében, ezúttal Kijevben. Kilenc nacionalista ukrán párt közös nyilatkozatban követelte Leónyid Kucsma elnöktől, hogy csak abban az esetben írja alá az alapszerződést, ha Románia lemond területi követeléseiről és biztosítja az ukrán kisebbség jogait. A nyilatkozat aláírói felhívták figyelmet arra, hogy Románia volt az egyetlen ország, amely 1991-ben Ukrajna területi egysége elleni hivatalos nyilatkozatot adott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"A szabadkőművesek titkos társaságait a szellemi elit képviselői hozták létre, jótékonysági intézményrendszerként, a tolerancia jegyében, írta Vajnovszki Kázmér. Az erdélyi páholyok az 1784-ben alakult bécsi Grosse Landesloge von Österreichhoz csatlakozta. A Román Nemzeti Nagypáholy - francia bábáskodással - 1880-ban jött létre. A román szellemi élet meghatározó személyiségei, Balcescutól Bratianun át Octavian Gogáig szabadkőművesek voltak, állapította meg Dan Amadeo Lazarescu nagymester. Az 1920-as rendszerváltás után az erdélyi - zömmel magyar és szász - páholyok megőrizték függetlenségüket, anyanyelvi kötődésüket. Így a kolozsvári Unió-páholy nagymestere, Jancsó Elemér, az Ady Társaság révén ápolta kapcsolatait a magyarországi "testvérekkel". /Az utolsó magyar nagymester pedig Benedek Marcell./ 1949-50-ben a szovjet csatlósállamokban törvényen kívül helyezték a szabadkőműves páholyokat. A Román Nagypáholy nagymestere, Marcel Shapira Párizsba tette át székhelyét. Párizsban megalakult az Üldözött Szabadkőművesség Szövetsége. - Az "elaltatott" páholyok nehezen ébredeznek. Jelenleg helyzetük szinte áttekinthetetlen. Marcel Saphira teljhatalmú nagymesternek tekintette magát, meglepetéssel nyugtázta, hogy 1991 februárjában az Egyesült Angol Nagypáholy Romániában megalakította az első, Concordia nevű skót rítusú páholyt, majd újabb két páholy alakult /a Duna-delta és a Balcescu/. Az olasz Grand Oriente 1993 januárjában megalakította Románia Nemzeti Nagypáholyát, Nicolae Filip nagymesterrel az élen. Shapira erre Bukarestbe sietett, híveit tiszti ragra emelte és egy ellennagypáholyt hozott létre, Dan Amadeo Lazarescuval az élen. Közben az amerikai központi szövetségi tanács is megalakította a maga romániai nagypáholyát Costel Iancu hegedűművésszel és üzletemberrel az élen. Megindult a belháború Lazarescu és Iancu között. Dan Amadeo Lazarescu elmondta, hogy az 1993-as konstantinápolyi konventen megállapodtak abban, hogy a nagypáholyt haza kell telepíteni. Azonban Marcel Shapira véglegesen Franciaországban telepedett le, rá ruházta a nagymesteri tisztet. Ugyanakkor a Grand Oriente képviseletében páholyt alapítottak Bukarestben. 1995-ben az Egyetemes Szabadkőművesek Romániai Nemzeti Nagypáholyának élére Sever Frentiu festőművészt választották. Tizenhárom erdélyi páholy nem ismeri el az új vezetést és 1995 decemberében megalakította az erdélyi nagypáholyt, amely 1996 januárjában Gyulafehérváron konventet tartott, a Lazarescu-páholyok egy része is csatlakozott, nagymesterré pedig Vladimir Boantát avatták. A páholyok egy része azonban hátat fordított nekik. A Bevett Óskót Rítusú Nagypáholy Főtanácsa febr. 2-án összeült és Dan Amadeo Lazarescu nagymestert - idős kora miatt - "ad vitam" nagymesterré avatták, a gyakorlati ügyek intézését egy évre az 1994 óta a francia nagypáholy összekötőjére, André Szakvaryra bízta. Ügyvezető nagymester Dan Emanuel Dobreanu lett. Dan Amadeo Lazarescu mindezt puccsnak minősíti. Elítéli Ernst Schlesingert, aki több erdélyi páholyt alapított és mindenáron külön nagypáholyt akart 25"

"A Szenátus márc. 3-i ülésén az RMDSZ-frakció részéről Kozsokár Gábor és dr. Csapó József élt az interpelláció jogával. Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor szorgalmazta a burgonyatermelőknek nyújtandó kedvezmények és anyagi támogatás megadását. Dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációjában a hazai és nemzetközi jogrendet, a magántulajdon sérthetetlenségét semmibe vevő ügyletnek minősítette a nagyváradi Urszula Apácarend Kolostorától annak idején önkényesen és jogcím nélkül állami tulajdonba vett ingatlan lakásállományának a bérlők számára történő eladását. Követelte a visszaélés szankcionálását és a szóban forgó ingatlan egyházi tulajdonba való visszajuttatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 978. sz./ Ugyanezen a szenátusi ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke élesen bírálta a volt román uralkodót, Razvan Dobrescu parasztpárti szenátor visszautasította ezt a hangot, erre Tudor és párthívei tiltakozásul elhagyták a termet. - Ugyancsak bírálta a volt király fogadását Ion Iliescu elnök, aki pártja vezetőségének jelenlétében márc. 3-án ünnepelte 67. születésnapját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"A Romániai Magyar Szó közölte a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló kormányhatározat magyar nyelvű fordítását. A miniszterelnöknek alárendelt, nemzetiségi kisebbségügyi miniszter vezetésével működő főosztály törvénytervezeteket dolgoz ki, véleményezi a kisebbségekre kiható törvénytervezeteket, pénzügyi támogatást nyújt a kisebbségi szervezeteknek, megvizsgálja a kisebbségek jogait sértő észrevételeket, előmozdítja a kisebbségek identitásának megőrzését. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály mellett konzultatív szervként működik a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5. - a rendelet eredetileg a Monitorul Oficial al Romanei 1997. febr. 5-i, 17. számában jelent meg./"

"Fodor Sándor is hozzászólt a Bolyai Egyetem vitájához. Csodálkozik az indulatos hangon, különösen Magyari Nándor László indulata meglepő. Furcsa, amikor a közvélemény-kutató csoport munkájának eredménye a csoport munkáját irányító tanár magánvéleményével rímel. - A társadalomtudományokat, és a szociológia is idetartozik, lehet politikai megfontolásokkal manipulálni. Fodor Sándor is az önálló magyar egyetemre szavaz. A kéttagozatú megoldást rövid távon jónak, hosszú távon azonban elfogadhatatlannak tartja. Már "láttunk kéttagozatos egyetemet Kolozsváron." Az egyik a szalámitechnikával kicsire zsugorodott. /Fodor Sándor: Látkérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./"

"Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Magyarok Szövetsége, kicserélődött az egész vezetés. A Sepsiszentgyörgyön élő eddigi elnök lemondott, Csicsó Antal /Csíkszereda/ ügyvezető elnök, történelemtanár maradt tisztségében. A szövetség új művelődési, tanügyi és szociális felelősei mind Moldvában élnek, ottani csángó közösségek tagjaiként. A szövetség felszámolta eddigi székhelyét /Sepsiszentgyörgy/, új székhelye ideiglenesen Gyimesbükk lesz, de távlatilag Bákóban akar magának központot építeni. Mint ismeretes, a Moldvai Magyarok Szövetsége a hatósági ellenállás miatt eddig nem tudta tevékenységének súlypontját Moldvába áttenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Jakab Ágnest felháborította Szilágyi N. Sándor "szempontja" a szórványkérdésről. Van-e idő arra, hogy tanácskozások sorozatában vitatkozzanak, minek is kereszteljék a szórványt. A szórvány igenis létezik, Vetési László filmjei kordokumentumok. Jakab Ágnes egy példát hozott fel: a Szeben megyei Bólya faluban emléktáblát avattak. A vegyes lakosságú faluban 90 római katolikus van, de már házasságot nem kötnek és nem keresztelnek a templomban. Nincs magyar iskola, ma is 13 iskolaköteles gyermek él a faluban. A gyermekek más nyelven tanulnak, más felekezettel ismerkednek. A problémákra kell keresni a választ. "A Szilágyi N. Sándor-féle mentősöktől óvjon az Isten." /Jakab Ágnes/Medgyes/: Emléktábla-avatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Előzmény: jan. 29., febr. 26."

"A Romániai Magyar Szó tájékoztat Vida Gyula azon kijelentéséről, hogy az RMDSZ a szövetkezeti törvény módosítását fogja kezdeményezni. Szerinte az eddigi 1996. évi 109-es számú, a fogyasztási és a hitelszövetkezetekre vonatkozó törvény jobb mint a korábbi, de nem éri el az európai elvek alkalmazását, viszont lehetőséget ad a falusi kisgazdák szövetkezésére. Vida Gyula szerint a szabad szövetkezés falun pozitívan befolyásolja a gazdasági tevékenységet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 980. sz./"

"Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"A Vatra Romaneasca kezdeményezésére márc. 3-án tucatnyi társaság /Por Besszarábia és Bukovina Kulturális Egyesület, Avram Iancu Hazafias Kulturális Egyesület, Újraegyesülés Pártja, Ion Antonescu Marsall Alapítvány, Besszarábai Hangja Kulturális Egyesület, Herta Kulturális Egyesület, stb./ gyűlt össze "a román nemzeti méltóság megvédésére". Felháborítónak tartják ugyanis, hogy a kormány lemond a román-ukrán alapszerződésben a területi követelésekről. Az egyik felszólaló szerint a területek visszaszerzése nemzeti-politikai létkérdés, a területi rablások idejét éljük, állapította meg. Gheorghe Munateanu, a Bukovinai Román Kultúra és Tudomány Egyesület vezetője azonban reménykedik, mert az általuk szétküldött közlöny nem talált süket fülekre. /Nagy Edit: Nagy-Románia kéne mindenáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 5-én közzétett nyilatkozatban foglalt állást a Romania Mare c. hetilapban február 28-án napvilágot látott újabb soviniszta uszítás ellen. Ez évben immár másodszor jelenik meg cikk a lapban "Petőfi Művelődési Társaság" hamis aláírással "a zsidók inváziójáról", "a Rádió magyar szerkesztőségében történt zsidó hatalomátvételről". - "Ismételt aljas kísérlet, mosdatlan erkölcsű lázítás ez, amelynek célja az antiszemitizmus és idegengyűlölet szítása a románok és magyarok körében. Az európai integráció küszöbén, amivel az ilyen nézetek összeférhetetlenek, tiltakozásunkat fejezzük ki, és ? okirat-hamisításért, rágalmazásért meg sovén-nacionalista propaganda bűncselekményéért ? törvény elé idézzük a Romania Mare szerkesztőségét" ? hangzik az Ágoston Hugó elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök kézjegyével ellátott MÚRE-nyilatkozat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./"

"Gajdos Balogh Attila emlékeztetett arra, hogy a Szabadelvű Kör jan. 31-i vitáján a négy előadó fő következtetése meglepően egybecsengett, melyet már az általuk adott összefoglaló cím jelzett: A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben, tehát nem önálló magyar egyetemről van szó, és végérvényesen megváltozott helyzetről kívántak meggyőzni. Az RMDSZ részvétele a kormányzásban nem jelenti, hogy előre ihatunk a medve bőrére. Gajdos hangsúlyozta, hogy a rendezvény előadói részéről "történelminek nevezhető hiba, hogy naiv hitükben eleve lemondanak az önálló és különálló magyar egyetemről". Szerinte a közös egyetemen való maradással inkább egyes egyéni érdekeket elégíthetnek ki. Gajdos szerint ebben a "kegyelmi időben", amely nem adatik meg minden emberöltőben és tartalma véges, ki kell mondani a különválást és a teljes önállóságot, ennek minden lehetséges jogi garanciájával együtt. Felelőtlennek és hatalmi elbizakodottságnak minősíti Takács Csaba kijelentését, melyet az ügyvezető elnök a KMDSZ által szervezett kerekasztal után tett, miszerint lehet, hogy a Bolyai egyetemért a harcot "nem egy kormányzati ciklusban kell majd megvívnunk". Gajdos úgy értékeli, hogy a jelenlegi hatalom a NATO-csatlakozás érdekében változtatott az RMDSZ-szel szembeni magatartásán. Magyari Nándor László szabadelvű érvei "már-már gátlástalan érvényesülési vágyának kifejeződései." Mindent globalizálni akar. Országokat, népeket, nyelveket, és természetesen egyetemet. Ez része az egyoldalú, egyneműsítő globális szemléletnek, amely minden helyinek, "kisebbnek" az ellenzője. / Gajdos Balogh Attila: Az önálló magyar nyelvű egyetem eszméje és sorsa a változásnak indult helyzetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"A kormány külpolitikájával pusztulására ítéli a határon túli magyarságot, állapították meg a Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület különféle ellenzéki erőkhöz tartozó politikusai- Raffay Ernő volt MDF-es honvédelmi államtitkár, a Nemzeti Szövetség szakértője szerint a magyar kormány folyamatosan segédkezik a szlovák kormánynak a felvidéki magyarok jogfosztásában, csak enyhe rosszallását fejezi ki a kisebbség elnyomása miatt. /A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület helyzetértékelése. = Új Magyarország, márc. 6./"

"Felkereste a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét Száz Zoltán, aki amerikai emigránsként lett történész az ötvenes években, azóta következetesen küzd társaival együtt az erdélyi magyarságért. Erről vall Erdély védelmében /Budapest, Washington, 1996/ című könyvében. Elmondta, hogy Iliescu idején a románok legalább egymillió dollárt adtak ki lobbyzási célokra, míg a magyar lobby alatta maradt a nyolcvanas évek szintjének. /Cseke Gábor: Vendég az óceánon túlról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./"

"Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője írásában kiállt a Bolyai Tudományegyetem mellett: a romániai magyar nemzeti közösség képviselőinek a dolga ez, "s aki ezt kívánja, az nem ?boldog-boldogtalan?. Hogy milyen formában, hány foknyi lépcsőt megjárva és miként, ám mielőbb - ezt nem a lelkes és mindenütt ?nyomuló? magyarországi ideológiaexportőröknek kell eldönteniük." Kérdés, hogy jó-e, ha szellemi emberek fontolgatják az autonómiáról való lemondást. /Csapody Miklós: Magyar fellegvár. = Új Magyarország, márc. 7./ "

"80. születésnapját ünnepelte márc. 2-án Neumann Ernő temesvári főrabbi, aki az ökumenizmus szellemében nagy mértékben hozzájárult Temesvár szellemiségének kialakulásához. A temesvári zsinagógában köszöntötte többek között dr. Nicolae Cajal, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, dr. Schweitzer József budapesti főrabbi, Tőkés László püspök, továbbá más felekezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Petre Cordos külügyi államtitkár márc. 5-én Szlovákiába utazott, Pozsonyban tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok és az integrációs törekvések időszerű kérdéseiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Cordos hazatérése után kijelentette: "A szlovák kormány különleges érdeklődést tanúsított az iránt, amit ?román tapasztalatnak? nevezett, vagyis az iránt, milyen módon normalizálta Bukarest kapcsolatait Bukaresttel és a magyar kisebbséggel Romániában". /Új Szó (Pozsony), márc. 8./"

"A magyar-román viszonynak az elmúlt időszakban tapasztalható javulása megsokszorozta mindkét ország NATO-csatlakozási esélyeit, jelentette ki Victor Babiuc védelmi miniszter márc. 6-án Brüsszelben. Babiuc a NATO-tagságért folytatott intenzív román diplomáciai erőfeszítések részeként látogatott Brüsszelbe, a NATO-központba, tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Negyven évvel ezelőtt, 1957. márc. 8-án halt meg a mirovi börtönben Esterházy János. Életművének állított emléket Molnár Imre /Esterházy János (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/. Esterházy Jánost 1932-ben választották az Országos Keresztényszocialista Párt elnökének, ettől az időponttól fogva vezető szerepet játszott a két világháború közötti szlovákiai magyarság életében. A parlamentben mindig kiállt az igazság mellett, így cselekedett 1942-ben is, amikor a szlovák parlamentben egyedül, egyetlen magyar képviselőként a zsidók deportálása ellen szavazott. A háború végén nem menekült el, Gustáv Husák parancsára letartoztatták, először a Szovjetunióba hurcolták, onnan hazaengedték, megszökhetett volna, de igazságának tudatában vállalta a törvénytelenséget, akkor a szlovák hatóságok ítélték el. Meg kell ismerni Esterházy János munkásságát, erkölcsi és lelki tartását. Gróf Esterházy János halálának 40. évfordulója alkalmából márc. 7-én Budapesten, az Országházban ünnepi tudományos emlékülést tartottak a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rendezésében. Az emlékülésen megjelent Malfatti-Esterházy Alíz, Esterházy János lánya. Nem tisztelt mg a jubileumi emlékülést jelenlétével az Országgyűlés egyetlen képviselője sem, leszámítva az ülést megnyitó Kórodi Máriát, a házelnök helyettesét. Neves magyar történészek méltatták Esterházy helytállását, életútját: Balogh Sándor /Esterházy János és a felvidéki magyarság sorsfordulói/, Gergely Jenő előadásában /Esterházy János kereszténysége és a keresztényszocialista politika/ azt emelte ki, hogy Esterházy életútját végigkísérte a keresztény emberszeretet és a szociális igazságosság, Izsák Lajos a benesi dekrétumok hatásáról és a felvidéki magyarság kitelepítéséről beszélt /A benesi dekrétumok és a felvidéki magyarság tragédiája/, végül Molnár Imre szlovákiai származású történész Esterházy rehabilitálásával kapcsolatos problémákat elemezte /Esterházy János mártíromsága és utóélete, hangsúlyozva, hogy azok a szlovák fél elutasító magatartásából fakadnak. /Új Szó (Pozsony), márc. 8./ Az ülésen szó volt Molnár Imre most megjelent munkájáról: Esterházy János /Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/ is. Esterházy János a felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke volt, a szlovák parlamentben 1942-ben egyedül /egyetlen magyar képviselőként/ a zsidók deportálása ellen szavazott. 1945-ben letartóztatták, először a Szovjetunióba vitték, ahonnan azután visszahozták, majd a csehszlovák hatóságok ítélték először halálra, majd életfogytiglani börtönre."

"1995 októberében nyílt meg Nagyváradon a Dávid Galéria. A műgyűjtők rendszeresen bejárnak, mondta dr. Indig Ottó, a magángaléria tulajdonosa. Magyarországi könyvek is kaphatók a galériában, a Nagyváradról áttelepült Kőrösi P. József, a Pesti Szalon, illetve a Noran Könyvkiadó igazgatója küldi kiadványaikat. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./"