"Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./"

"Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta elnökévé márc. 22-én a Román Nemzeti Egységpárt. A pártvezetés nyilatkozatban nyilvánította ki szolidaritását a párt eddigi elnökével, Gheorghe Funarral, Kolozsvár polgármesterével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"Emil Constantinescu elnök a Bukarestben megrendezett Crans Montana fórumon márc. 22-én kijelentette, titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a kormány kezdeményezte korrupcióellenes hadjárat ideiglenesen meggátolja a Romániában tevékenykedő maffia tevékenységét. Constantinescu elnök szerint a korrupcióellenes harc következtében megnő az idegen befektetők száma, akik eddig elkerülték a bürokráciájáról híres Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 22-én Gyergyószentmiklóson tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács. A küldöttközgyűlésen jelen voltak a MAKOSZ, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Állampolgár Menedzser Egylet és a DUMA (diákújságírók egyesülete) képviselői. A napirendi pontok között szerepeltek: a tagszervezetek beszámolói az elvégzett munkáról, az elkövetkező programok megbeszélése, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületével kapcsolatos kérdések, a MIT SZKT-képviselete és az RMDSZ V. Kongresszusán való szerepvállalása. A küldöttközgyűlés elfogadott egy határozatot a MIT-tagságukat felfüggesztettnek nyilvánító szervezetekkel kapcsolatosan és az április 25-27. között megszervezendő MIT-hétvégét illetően. A tervezett program keretében a részvevők szervezeti vezetőképzés, problémamegoldás és konfliktuskezelés témákban hallgatnak meg előadásokat. A MIT határozatot fogadott el az ifjúsági szaktestület bővítésével kapcsolatosan, annak érdekében, hogy a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a DUMA képviselői is részt vehessenek a pályázatok véleményezésénél. Ennek érdekében a MIT elnöke levélben fordul majd az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriumához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./"

"A szórványvitához szólt hozzá a Kisilván élő Debreczeni István. Községükben már csak tizenketten magyarok, mind idősebbek. Debreczeni szerint a szórványosodáshoz hozzájárultak az elmúlt századokbeli harcok, melyek során pusztult a magyarság, illetve a Ceausescu által folytatott betelepítés.Ceausescu kétmillió román telepített be a Regátból Erdélybe. Ezért idővel dicsőíteni fogják Ceausescut, és szobrot fognak állítani neki. A magyarságnak is hősök kellenek. De hol van ez a hős? "Most, hogy az RMDSZ is a kormányban van, a legtöbb képviselőnk, szenátorunk felfelé nyújtózkodik." - Fiatal papok, tanítók kellenek./Debreczeni István: Szórványvita. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Márc. 25-én napirend előtti felszólalásába foglalkozott Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a Bolyai Egyetem kérdésével. Két ok miatt szólalt meg ebben az ügyben, nyilatkozott az Új Magyarországnak "Az egyik: Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatása során határozott ígéretet tett az önálló magyar egyetem visszaállítására, azzal megszorítással ugyan, hogy erre csak két lépcsőben kerülhet sor: előbb önálló fakultás indul, majd az vélik önálló egyetemmé. Ezt az ígéretet azonban huszonnégy órán belül ?helyreigazította? Constantinescu elnöki hivatala: szó sem lehet önálló egyetemről - mondták. A mások ok a magyar kormány ellentmondásos viselkedése. Törzsök Erika, a HTMH megbízott vezetője még január 25-én így nyilatkozott egy napilapnak: ?Autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.? Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló magyar egyetem irreális elképzelés." A Fidesz azt szeretné elérni, hogy világosan mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a magyar kormány hivatalos álláspontja a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban és érjék el, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint ami a romániai magyarok jogos igénye. /Új Magyarország, márc. 26./ "

"A kormánykoalíciós tárgyalásokon mindegyik félnek le kellett mondani valamiről. Valószínű, hogy az RMDSZ a romániai magyarság jogos követeléséről, az RMDSZ-ről mondhatott le, állapított meg Kiss Olivér, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ elnöke, Cs. Gyimesi Éva egyenesen megtorlásnak tekinti az önálló magyar egyetem visszaállítását, az RMDSZ vezetői csak tagozatok létrehozását tudták elérni, a születendő kormányhatározat a tagozatok létesítését szentesíti majd. A KMDSZ viszont tovább küzd a Bolyai Egyetem újraindításáért, a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ kérte, tűzze napirendre az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozó tervet, megalakították a KMDSZ-en belül a Bolyai akciócsoportot, kidolgozták az egyetem újraindításának stratégiáját, tárgyaltak az RMDSZ vezetőivel, továbbá a nyugati magyarság képviselőjével, Hámos László emberjogi aktivistával. Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ márc. 9-i nyilatkozatában sürgette az önálló magyar egyetem megindítását. A KMDSZ össze szeretné állítani a Bolyai Egyetem Nulladik Tanári Karát, ennek a karnak kellene megválasztani az egyetem szenátusát, kidolgozni a tantervet és személyi javaslatokat tenni a megfelelő állások betöltésére. /Kiss Olivér: Nem lesz Bolyai Egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ OMDSZ-nyilatkozat: márc. 9."

"A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása közös cél, szögezte le Jodál Endre, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Szakosztályának elnöke, ahol a természettudományok és a műszaki tudományok is helyet kapnak. Ötven évvel ezelőtt, igaz, rövid időre, kiépült a magyar műszaki oktatás, most is megvan hozzá a szürke állomány. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Marosvásárhelyen márc. 28-án véget ért a Mikes Kelemen nevét viselő Magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia idei országos szakasza, amelyen 16 megyéből mintegy 150 diák vett részt. Díjazott az Oktatásügyi Minisztérium, a Maros megyei tanfelügyelőség, az RMDSZ, a Kriterion Könyvkiadó, a Látó, az EMKE Maros megyei fiókja, a Népújság, a Hargita Népe, valamint a Romániai Magyar Szó. -"

"Kárpátalján hatvanezer katolikus él, nyolcvan százalékuk magyar. Püspökük Majnek Antal /Munkács/, Budapesten ferences szerzetes volt püspökké szentelése előtt. 1997 elején Magyarországról nyolc katolikus pap, Erdélyből még két katolikus pap segíti munkáját. Szlovákiából három papot küldtek, közülük csak egyik tud magyarul. A városokban alig kaptak vissza valamit az egyházi vagyonból, a falvakban tucatnyi plébániaépület került vissza. A törvény nem engedi egyházi iskolák létrehozását, több kárpátaljai gyermek magyarországi egyházi iskolába jár. Nyaranta jönnek Magyarországról tanárok, fiatalok, hogy segítsenek a nyelvtanításban és a nyaraltatásban. Sok ruhát és élelmiszert küldenek Magyarországról, erre szükség is van. Január elsejétől rendelet tiltotta meg gyermekek külföldi utaztatását /nyaraltatását/. Kevés a magyar iskola, a Felső-Tisza vidéken például csak a nagyobb városokban található. A magyar határ mentén, tiszta magyar falvakban sincs magyar iskola mindenütt, mert a szülők nem igénylik, hogy legyen. A magyarok egységes érdekvédelme már a múlté, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségből több helyen is kiváltak a helyi szervezetek. Az elmúlt években nem támadták az egyházat, újabban az ukrán nacionalisták kezdenek támadni. /Magyar Nemzet, márc. 28./"

"A Romániai Magyar Szó Markó Béla és Tőkés László véleményét ismertette a két politikus közötti nézeteltérésekről. A tiszteletbeli elnök elmondta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy őt el akarják szigetelni a szövetségben, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Adrian Severin külügyminiszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy Tőkés László egy lapra tartozik Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral, az ilyeneket el kell szigetelni. Tőkés László úgy értékeli, hogy a magyar és a román kormánnyal összhangban el akarják távolítani őt az RMDSZ-ből. "Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSZ politikai rangra kezd emelkedni" ? jelentette ki Tőkés László, majd később hozzátette, hogy a szövetségből kiszorulófélben van az autonómia gondolata. Markó Béla szerint a tiszteletbeli elnök az elmúlt időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSZ többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy adott esetben véleménye kisebbségben maradt. a szövetség elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből, hogy a szélre sodródik. Markó Béla úgy értékeli, hogy bárkiről is legyen szó a közösségi döntéseket el kell fogadni, és azt kell a továbbiakban képviselni. Károsnak tartja, ha a nézetek ütköztetése a közvélemény előtt folyik, különösen akkor, ha személyi síkra terelődik. Hangsúlyozta, hogy nem nehezményezi az elvi vitát. Úgy vélte, hogy ebben az esetben azonban egy bizonyos állásfoglalásról van szó, melynek már az első mondata erkölcsi síkra terelődik, "becsületsértésről, valótlan állításról van szó, azokhoz mérhető minősítésekről". Megjegyezte, hogy az ilyen vitát már nem lehet elvi jellegű vitának tekinteni. Markó Béla szerint sokan úgy vélik, hogy az RMDSZ ölébe hullott minden és ezért túl olcsónak tartják a koalícióban való részvételt. Ezzel szemben elmondta, hogy a kompromisszum kialakítása nehezen ment. /"Kiszorítósdi" ? RMDSZ-módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., szerkesztett, rövidített változat: Brassói Lapok, márc. 28./"

"Borbély Imre /sz. Temesvár, 1948/ szülővárosában végezte el a műegyetemet, 1989 előtt már Tőkés László munkatársi köréhez tartozott. 1991-től az RMDSZ elnökségének, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, 1992-1996 között parlamenti képviselő. Az 1991-es marosvásárhelyi RMDSZ-kongresszusra ő dolgozta ki a társnemzeti koncepciót, majd egyik megfogalmazója az 1992-es kolozsvári autonómia-nyilatkozatnak. "Az egységes magyar nemzetet a trianoni békediktátum szétdarabolta, részeinek szuverenitását megszüntette. Ebből következik, hogy a magyarság létérdeke a politikai, gazdasági és kulturális reintegráció. A mai Európában ez elképzelhető határmódosítás nélkül" - nyilatkozta. Az erdélyi magyarság számára elsődleges az autonómia megszerzése, ugyanúgy létérdekez a diszkriminatív, jogtipró intézkedések megszüntetése. Például az elkobzott egyházi javak visszaadása, magyar egyetemek létesítése. Az "RMDSZ csak olyan politikai alku keretében léphetett volna kormányba, amely mindezeket szavatolja. Ez nem történt meg. " Ezért a "kormányba lépés politikai hiba volt." - Az 1996-os választásokat megelőzően Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László koalíciós megbeszéléseket folytatott az akkori nacionálkommunista hatalom képviselőivel. Később emiatt, a demokratikus erőkkel folytatott tárgyalásokon a román liberálisok megvétózták az RMDSZ "kaméleonjainak" tárcához jutását. Ezért lett Magureanu, a titkosrendőrség /SRI/ főnökének vadásztársa, Verestóy Attila helyett a következetes antikommunista Birtalan Ákos miniszter. A kollaborációpárti Frunda Györgyöt nemcsak az RMDSZ támogatta, hanem a magyar média is. A kedvező magyarországi visszhang a jelenlegi magyar kormányt támogató szociálliberális sajtótöbbség részéről volt tapasztalható. Csipor Csaba kérdésére válaszolva Borbély Imre egyetértett azzal, hogy az RMDSZ kormánytagságának óriási néppszichológiai hatása van, de a kényelmes csodavárást nem lehet pozitívnak nevezni. Nem igaz, hogy páratlan méretű ez a hatalomban való részvétel, Groza kormánya idején még nagyobb volt. "A templom és az iskola önállósága nélkül" - zárta a beszélgetést Borbély Imre - "a közösség önállósága sem képzelhető el." /Csipor Csaba: temesvári beszélgetés Borbély Imrével. Magyar létérdekek Erdélyben. = Magyar Fórum, márc. 28./ "

"Emil Constantinescu államelnök rövid interjút adott az Új Magyarországnak. Arra a kérdésre, hogy lesz-e magyar egyetem, az elnök így válaszolt: "Határozottan igen. A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a magyar nyelven történő oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz magyar egyetem létrehozására. Úgy vélem azonban, hogy nem kellene természetellenes módon összekötni egyes magyar nyelvű állami egyetemek kérdését és a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyzetét. A román alkotmány szerint garantált az egyetemi autonómia." "Személyes véleményem szerint az lenne a helyes, ha az együttműködést és nem a széthúzást helyeznék előtérbe." Kolozsváron "az önálló magyar tagozat már idén ősztől beindul." /(pataky): Elnöki ígéret magyar egyetemre. = Új Magyarország, márc. 29./"

"Az RMDSZ elnökének politikai tanácsosát mindhárom fővárosban fogadták a Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a Parlament, a Városháza vezető tisztségviselői, Belgium, Spanyolország és Dánia bel-, illetve külügyminisztériumainak magas rangú képviselői. Ezenkívül Niculescu Antal találkozott a dániai és a belgiumi német közösségek képviselőivel, a spanyol fővárosban, Madridban pedig a Kanári Szigetek Kormányának képviselőjével, a Gazdasági- és Önkormányzati Minisztériumok, valamint a Spanyol Municípiumok és Régiók Szövetsége vezető beosztású tisztségviselőivel."

"Annak felvetését, hogy nem volt okos dolog belépni a kormánykoalícióba írott egyezség nélkül, egyesek kacifántoskodásnak nevezték, mondván, bízni kell az adott szóban. Ilyen hangok jöttek a határon túlról is. "Az anyaországban értünk létrehozott hivatal vezető személyiség, Törzsök Erika sóhajtotta el nem egy szónoklatában: kérni sem kell olyat, amit nem kapunk meg. Mert ugyebár minek önálló Bolyai Egyetem, mikor maradhatna egy is, benne két külön részleggel, amelyben kézenfogva tanulhatnak románok és magyarok. Jelenleg ennek örvendene a legjobban mindkét kormány. Nem kétlem, az érdek itt is, ott is az, hogy a Kárpátok mentén nemzetiségi ügyekben csend legyen." - írta Szilviczky János. "A professzori székeiket féltő, a nemzeti érzelmek felkorbácsolásából hasznot húzók zúgolódása azonban - kormányprogram ide, kormányprogram oda - a különálló magyar egyetem gondolatát röpke órák alatt szertefoszlatta." "A Törzsök Erika-i vakság honi követőit is megfertőzte, hiszen percérdekekért feladni ,megmaradásunk reményét nem vall valami éleslátásra. "Szép a kormányfői üzenet, de ez csupán külsőség. A szóbeli ígéretekben nem érdemes bízni. Főleg akkor, amikor kétmillió adófizető akaratát egy egyetemi szenátusi döntés megvétózhatja. /Szilviczky János, Bukarest: Tavasz lesz Erdélyben? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"Sepsiillyefalván a csángó sorskérdések témakörében a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Kriza János Néprajzi Társaság harmadik alkalommal rendezte meg konferenciáját. Az első napon elhangzott, hogy sem a kutatás, sem a tudomány nem tud segíteni a moldvai magyarság súlyos helyzetén. Még abban sem tudtak megegyezni, hogy milyen eszközökkel lehetne valamit tenni a csángókért, hiszen arról sincs adat, hogy közülük ki szeretne magyarul tanulni, ki szeretné visszanyerni magyar identitását. A Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajzos diákjai azt állították, hogy csak asszimilálódásukat érdemes segíteni, mert szerintük a csángók nagy része nem akar magyar maradni. Nem fogadható el a hideg tudományos kutatás, szögezte le a diósszéni Petrás Mária, hiszen magyar testvéreinkről van szó. A pusztinai Nyisztor llona hozzátette: ahelyett, hogy anyagiakkal segítették volna a csángókat, a támogatás a szavak szintjén maradt. /(benkő): Csángó tanácskozás. Segítsük a beolvadást? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"Moldova Köztársaság a legrövidebb időn belül megköti az alapszerződést Romániával, jelentette ki ápr. 1-jei sajtóértekezletén Petru Lucinschi moldáviai köztársasági elnök. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Márc. 28-án zárultak a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német vegyes bizottságának ötnapos tárgyalásai, amely az egyetem multikulturális struktúrái fejlesztési módozatainak kidolgozását tűzte ki célul. A BBTE sajtóközleménye szerint az egyetem rektorából, rektor-helyetteseiből, dékánjaiból, dékán-helyetteseiből, a szenátus szabályozó bizottsági tagjaiból, illetve a magyar tanszékvezetőkből álló bizottság megvitatta az egyetem magyar tanszemélyzetének a kérését a BBTE keretei között önállósuló magyar tagozat létrehozását illetően. A bizottság egyöntetűen az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű román, magyar és német nyelvű oktatás megszervezése mellett foglalt állást. A bizottság felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz a teljes körű román, magyar és német nyelven való oktatást szavatoló törvényes garanciáért. Két tervezet készült, a román tanároké, az ún. "Agachi-terv" és a magyaroké, a Szilágyi Pál prorektor által előterjesztett ún. "Szilágyi-terv". A Szilágyi-terv értelmében a jelenleg több mint két tucat szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat négy /majd öt/ kar - Természettudomány-Matematika, Bölcsészet-Társadalomtudomány, illetve a már létező Római Katolikus Teológia és Protestáns Teológia, majd a tanügyi törvény módosításával lehetővé váló Jogi és Közgazdasági Kar tömörítené. A BBTE szenátusa magyar tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni, továbbá vétójoguk lenne a magyar oktatást érintő kérdésekben. Ezzel szemben a román terv /Agachi-terv/ szerint a magyar felsőoktatás megteremtése kimerülne a magyar hallgatók és tanárok létszámának emelésében. A magyar szakokkal kapcsolatos kérdésekben egy közös, fele-fele arányú román-magyar bizottság döntene. A Szabadság kérésére Szilágyi Pál rektor-helyettes nem kívánt kommentárt fűzni a tárgyalások menetére. Az egyetemi kutatócsoportok változatlanok maradnának, tette hozzá. /Sz. K.: Négy magyar karért kardoskodunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Olvasói levél /Bitay Éva tollából/ kifogásolta, hogy a professzorasszony megtorlásnak nevezte a Bolyai Egyetem visszaállítását. /Bitay Éva: Bolyai Egyetem visszaállítása - megtorló intézkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Bitay Éva Cs. Gyimesi Éva kijelentését idézte, aki a Duna Televízió márc. 16-i adásában tette ezt a kijelentést. Az adásról: márc. 16-i jegyzet."

"Eörsi István emlékeztetett arra, hogy összegyűltek vagy huszonöten Budapesten, a Merlin Színházban, hogy egy másik íróegyesületet alakítsanak. Eörsi kirohant a Magyar Írószövetség ellen. Szerinte a Kádár-érában az Írószövetség a pártpolitika transzmissziós szíjaként funkcionált. A tagságot felduzzasztották. A rendszerváltás után a "tagságot tovább duzzasztották - hazaffyas kötelességből az összes jelentkező kisebbségi és emigráns magyart felvették, akinek neve nyomdafestéket látott." /Eörsi István: Van-e, ami nincs? = Népszava, márc. 27./ Horn Gyula miniszterelnök márc. 27-én találkozott a Magyar Írószövetség székházában hazai és határon túli magyar írókkal, akik az Írószövetség nehéz anyagi helyzetét tolmácsolták. Éppen ebben az időben jelentették be, hogy egy csoport új írószervezetet alakít. A kezdeményezők - Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Kukorelly Endre, Radnóti Sándor - akik nyugatos vagy posztnyugatos paradigmában gondolkodnak, nem kapnak kellő hangsúlyt a jelenlegi írószövetségben. /Népszabadság, márc. 28./ Pomogáts Béla reagált Eörsi írására. Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg nyolc irodalmi társulás működik /Magyar Írószövetség, PEN Klub, József Attila Kör, Írószakszervezet, Magyar Írók Egyesülete, Független Magyar Írók Szövetsége, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia/ és most lesz egy kilencedik. Pomogáts már tavaly ősszel javasolta Konrád Györgynek, hogy az írószövetségen belül jöjjön létre azoknak az "urbánus", "liberális" íróknak /most "posztnyugatosoknak" nevezik magukat/ a társulása, akik úgy érzik, kisebbségi helyzetbe kerültek a szövetség választmányán belül. Nevezzék Babits Társaságnak, ajánlotta Pomogáts, ő is belépne. Az Írószövetségben úgyis működik egy Móricz Zsigmond Kör a hagyományos irányzatúaknak, a baloldali íróké pedig a Nagy Lajos Társaság. Ebből nem lett semmi. - Az új szerveződés viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a szolidaritás hamarosan megtörik. Az irodalom még inkább kiszolgáltatottja lesz a pártpolitikának, s még inkább a politika pártok alárendeltségébe kerül. Ezek a pártok igyekeznek növelni a befolyásukat a kulturális életben. "Nem az új írói egyesület megalakításának szándékára, hanem a szándékot kísérő retorikára gondolok." - írta. Kiábrándító, hogy egy irodalmi kezdeményezést ilyen agresszív kijelentések kívánnak megalapozni. A szervezők nem arra törekednek, hogy az egyesületnek értelmes feladatot adjanak, hanem arra, hogy besározzák és a talajba döngöljék a riválisnak tekintett szervezetet. Elsősorban Eörsi Istvánnak a Népszava márc. 27-i számában megjelent írására gondol. Eörsi indulatkitöréseit megcáfolni úgy sem lehet: ez egy másik dimenzió.- "Az új írótársulás bejelentését kísérő kíméletlen harcmodor ugyanis tovább növelheti az irodalmi életben amúgy is meglevő ellenségeskedést..." /Pomogáts Béla: Õrizzük a méltóságot és a szolidatást. = Magyar Hírlap, ápr. 3./"

"Petre Roman, a felsőház elnöke ápr. 2-án fogadta az Izraelbe kivándorolt romániai zsidók szövetségének Bukarestbe látogató küldöttségét és kijelentette előttük, hogy Romániának rendezni kellene az Izraelbe távozott zsidók vagyoni helyzetét, a jóvátétel elkerülhetetlen. Az országból mintegy 400 ezer zsidó emigrált Izraelbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./"

"Egy évvel ezelőtt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt, írja Faragó József néprajzkutató, ahol arra kérték, küldje el nekik a romániai magyar irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. Hazatérve rájött, hogy sehol sincs ilyen pontos lista. Ugyanígy hiányzik a szobrok pontos jegyzéke, a még létezőké, az eldugottaké, az összetörtek esetleg megmaradt darabjaié, az alkotás felavatásának időpontja, leírásuk, fényképük nincs meg egy helyen. A kőbe vésett emléktáblák, feliratok, címerek jegyzékére is szükség lenne. Az erdélyi vonatkozású magyar közgyűjtemények számbavételével foglalkoztak a szakemberek 1996. máj. 19-én Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által rendezett tanácskozáson, már harmadszor járva körül a témát. Faragó József - visszatérve Kolozsvárra - összeállította egy kis tudakozó körlevél szövegét, amelyeket szétküldve össze lehetett volna állítani a közgyűjtemények jegyzékét. A szöveget átadta az EME képviselőjének, aki azt elküldte Székelyudvarhelyre. Azóta semmi hír nem jött. Felvethető a műemlékek jegyzéke. Elkészítették? /Faragó József: Ki a gazdája kulturális örökségünknek? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Zonda Attila, az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnöke ápr. 4-én elhunyt. Zonda Attila 1950. aug. 2-án született Marosvásárhelyen. Harmadik elemitől zeneiskolába járt, majd a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1969-ben. Ugyanez év őszén sikerrel felvételizett a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola zene szakán, ahol többek között Szász Károly, Kozma Mátyás, Birtalan József voltak tanárai. Itt szerzett diplomájával 1972-től - kisebb megszakítással - 18 évig a máramarosi Hosszúmező községben zenetanárként dolgozott, és nemcsak a község, hanem a tágabb környezet, Máramarossziget, Nagybánya zenei és kulturális életének aktív alakítója volt. Véglegesítő, majd szaktanári vizsga után 1986-ban a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumban megvédte zeneesztétika-filozófia tematikájú szakdolgozatát. 1989. decemberében alapító tagja a Máramarosszigeti RMDSZ-nek, majd 1990. jan. 13-án a Gutinon túli területi szervezet elnökeként részt vett a marosvásárhelyi, febr. 18-án pedig a sepsiszentgyörgyi országos RMDSZ-találkozókon. Ez utóbbin beválasztották az RMDSZ Ideiglenes Országos Vezetésébe. Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusa beválasztotta az országos vezetőségbe, ügyvezető-szervezői minőségben, országos alelnöki hatáskörrel, majd a májusi parlamenti választásokra az RMDSZ országos kampányfőnökévé nevezték ki. 1990. máj. 20-tól 1992. okt. 16-ig ? az első törvényhozási ciklusban ? a máramarosi magyarság parlamenti képviselője. A képviselőház tanügyi szakbizottságában tevékenykedett, majd az RMDSZ központi sajtó- és propagandatevékenységének vezetésével bízták meg. 1992-ben hazaköltözött Marosvásárhelyre, és ugyanaz év novemberében, a Maros megyei szervezet tisztújító közgyűlésén a Maros megyei RMDSZ politikai alelnökévé választották. A társszervezetekkel való kapcsolattartás, az elnökség és a választmány politikai döntéseinek előkészítése, a szervezet sajtó- és propagandatevékenységének megszervezése volt a feladata, szerkesztette az RMDSZ Hírmondót, a Maros megyei szervezet havonta megjelenő kiadványát. 1994-től az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének elnökévé választják, majd újraválasztották. Ebben a minőségében kitartóan szervezte a megyei RMDSZ tevékenységét. Áldozatos munkájának a korai halál vetett véget. Elhunytával súlyos veszteség érte a Maros megyei RMDSZ-t és a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 1001. sz./"

"Ápr. 4-én ünnepli 80. születésnapját Gáll Ernő szociológus, politológus, hosszú időn át a Korunk főszerkesztője volt, emellett több könyv szerzője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./"

"Ápr. 5-én ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német akadémiai közösségének bizottsága Andrei Marga rektor elnökletével. A kiadott közlemény szerint olyan szervezeti egység létrehozásáról döntöttek, mely a létező egyetemi karokon belül összefogná, koordinálná és megoldaná a magyar és német nyelvű oktatásra vonatkozó kérdéseket. E szervezeti egységek hatáskörét az akadémiai közösség albizottsága fogja kidolgozni, az elkészített tervezetet pedig az akadémiai közösség bizottsága hagyja jóvá. Magyar nyelvű új karok létesítéséről csak a tanügyi törvény módosítása után fognak tárgyalni. A bizottság munkálatairól hírzárlatot rendeltek el, a vitaanyagot az egyetem páncélszekrényében őrzik. Döntés született az egyetem multikulturális jellegéről és többnyelvűségéről, valamint arról, hogy az egyetemi charta szavatolni fogja a magyar és a német nyelv egyenlő státusát a hivatalos nyelvvel a Babes-Bolyai Tudományegyetem valamennyi rendezvényén. /Mi fán terem a "szervezeti egység" ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

"Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"A Bihari Napló ápr. 8-i számával elérte a 2000. számot. Az első szám 1990. jan. 4-én jelent meg. Előzőleg Nagyvárad magyar napilapja Fáklya néven látott napvilágot. Az ünnepi számban Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az újság azóta elhunyt munkatársaira emlékezett, Bölöni Sándorra, Tőke Csabára, Vilidár Istvánra, Bokor Andrásra és Fekete Attilára. A lapban válogatást közölnek az 1990-1991. években megjelent írásokból. A Bihari Napló 1993 végétől számítógépen készül. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"