Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 26-i ülésén megalapozottnak látta a Maros megyei óvást /Borbély László és Németh János ügyéről volt szó, akiket a jelöltlista nem biztosan befutó helyeire állítottak/, ezért elrendelte a Területi Küldöttek Tanácsának összehívását és a képviselőjelölti lista újratárgyalását. Időközben összeült a Maros megyei testület és nyilatkozatban tiltakozott a presszió ellen, veszedelmes precedensnek nevezte a felső vezetés beavatkozását a megyei szintű döntésbe. Az RMDSZ Operatív Tanácsa még aznap válaszolt: elhibázottnak és károsnak ítélte meg a megyei RMDSZ hangnemét és kérte, vizsgálják felül nyilatkozatukat. A Maros megyei RMDSZ maga hívja össze szept. 28-ra rendkívüli ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26./

"Dr. Kreczinger Istvánnal, a Bocskai Szövetség elnökével beszélgetett Bágyi Bencze Jakab. Nagyon nehéz az európai politikai-erkölcsi értékrend szerint elfogadtatni azt a módot, ahogy, ahogy a magyar kormánykoalíció megkísérelte megmagyarázni a bizonyítványát a közvélemény előtt, fejtette ki Kreczinger. Júl. 5-én, a budapesti magyar-magyar csúcson aláírt egy dokumentumot, amelyet rövid időn belül lábbal tiport, vezető magyar kormánytisztviselők azt állították, hogy egyeztettek az erdélyi magyarság vezetőivel, s közben egyre-másra halljuk ennek cáfolatát, az RMDSZ "tudomásul vette" az alapszerződést, ezzel szemben felelős kormánytisztviselői ferdítés: az RMDSZ "elfogadta" az alapszerződést. - "A kormánykoalíció rendelkezik a tömegek manipulálásának több évtizedes tapasztalatával, illetve annak eszközeivel is, az írott és elektronikus sajtóval." Elegendő megemlíteni, hogy "a Magyar Rádió még pénzért sem volt hajlandó közzétenni a felhívásunkat. Ezzel szemben hemzsegtek a hírműsorok az elmarasztaló megjegyzésektől, nyilatkozatoktól. A Rádió még azt az alapvető etikai követelményt sem teljesítette, hogy meghallgasson bennünket is, hogy lehetőséget adjon az ellenvélemény megfogalmazására." /Magyar Fórum, szept. 26./"

A Kanadában tevékenykedő Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség másfél évtizede indította el az évszázados magyarellenes propaganda ellensúlyozására az angol nyelvű magyar történelmi és politológiai könyvek kinyomtatást és eljuttatásását a nagy egyetemi központokba, idén túljutottak a harmincezredik kötet postázásán. Költségeiket gyűjtésből fedezik. A cseh, szerb és román tudósok már a századfordulón ontották a magyarellenes könyveket, folyóiratokat. Ebben a csehek jártak az élen Tomas G. Masarykkal, aki céljai elérésére amerikai feleségének nevét /Garrigue/ is felvette, kész terveket adtak a nyugati államférfiak kezébe a Monarchia feldarabolására. A magyarság ellenségei a második világháború alatt is éles harcot vívtak ellenünk. A nyugati kormányok megtévesztésére még ma is óriási összegeket áldoznak, ebben a románok járnak az élen. A New York-i Romanian Library és a Miami Beachben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. A román lobby mögött a bukaresti kormány áll, hatalmas pénzekkel. Több mint háromezer amerikai könyvtárat és politikusok százait látják el magyarellenes művekkel és milliónyi brosúrával. Cáfolhatatlan tény, hogy Masaryk, Benes és Jászi Oszkár emlőin nevelkedetett tanárok oktatták az amerikai külügyi vezetőket és beosztottakat. A második világháború utáni magyar kormányok még ellenségeinknél is több kárt okoztak nemzetünknek. Ha kiadtak valamilyen angol vagy más idegen nyelvű könyvet, csak azért tették, hogy bűneinket felnagyítsák és ellenségeinkét eltitkolják. - A Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetője Magyaródy Szabolcs /sz. Szolnok, 1924/ 1948-ban menekült Nyugatra, 1951 óta él Kanadában. /Valós képet nemzetünkről Nyugaton! = Magyar Nemzet, szept. 26./

Szept. 29-én országos csángótalálkozót rendeznek Gyimesközéplokon. Nagy Imre polgármester elmondta, hogy előzőleg tatarozták a községközponthoz tartozó hidegségi, borosi és bükkhavasi iskolákat. A csángótalálkozót 1969 óta minden évben megrendezik. Három műkedvelő csoportot várnak a moldvai csángó falvakból, a Brassó megyei tatrangiakat is meghívták. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Frunda György szenátor hazatért Strasbourgból, ahol részt vett az Európa Tanács munkálataiban. Június végén nyújtotta be Strasbourgban az RMDSZ álláspontját a Jansson-memorandummal kapcsolatban. A román kormány pedig szeptember 26-án nyújtotta be a memorandumra adott válaszát. Senkinek sem volt ideje a választ áttanulmányozni, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a román választ, az RMDSZ-álláspontot és a Romániáról szóló Jansson-jelentést nov. 6-án fogják megtárgyalni Párizsban. Ezek bizalmas jellegű dokumentumok addig, amíg a bizottság nem tárgyalja meg őket. Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje hazatérése után folytatta kampánykörútját Máramaros megyében. /November hatig - bizalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./

Az ősi és mostanra gyönyörűen megújult gyulafehérvári székesegyházban emlékeztek az itt nyugvó Márton Áron püspökre, születésének századik évfordulóján, szept. 29-én, halálának évfordulóján. Jukubinyi György gyulafehérvári érsek hívó szavára együtt ünnepelt Erdély és Magyarország, római és görög katolikus, ortodox és református, magyar és román. A szentmisét Paskai László bíboros vezetésével együtt celebrálták az erdélyi főpásztorok, négy magyarországi püspök, a moldvai Iasi megyéspüspöke, a bukaresti apostoli nuncius, valamint több tucat magyarországi és erdélyi pap. Jelen volt az erdélyi magyarság számos vezetője, élükön Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, a magyar államot többek között Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke képviselte. Paskai László prédikációjában elmondta: reméli, hogy megéli azt a napot, amikor Márton Áron püspököt szentté avatják. Az új bukaresti nuncius, a lengyel Janusz Bolonek érsek kifejezte örömét, hogy Márton Áron püspök jubileumi évének záróünnepségén jelen lehet. A nuncius kifejtette, hogy Márton Áronra sokan mint a vallásuk miatt üldözöttek védelmezőjére emlékeznek, különösen a zsidók és görög katolikusok. Az ünnepi szentmise végén kispapok tolmácsolásában Márton Áron szellemi örökségéből hangzott el összeállítás. A szentmiséről helyszíni közvetítést adott a Duna Televízió és a marosvásárhelyi rádió. Szőke János elmondta, hogy az 1990 után indított szenttéavatási perben mintegy 50 tanúvallomást és csaknem 1300 oldal terjedelmű dokumentációt készülnek átadni a Vatikánnak Márton Áron életéről, megpróbáltatásairól, munkásságáról. /Megérjük azt a napot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1., /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Új Ember, okt. 13./

Szept. 27-29-e között negyedik alkalommal rendezték meg Gyergyószentmiklóson a Műkedvelő Színjátszó Találkozót, amely az idén a MŰSZIT nevet vette fel, és fő szervezője Gergely Edit utolsó éves magyar-finn szakos egyetemista. A találkozón fellépett együttesek: Gaudeamus /Érmihályfalva/, Szovátai Népszínház, Diákszínház /Sepsiszentgyörgy/, Mókamesterek /Kézdivásárhely/, Vakvarjúcska /Kolozsvár/, Kós Károly Népszínház /Mákófalva/, Fábián Ferenc Színjátszó Társulat /Gyergyószentmiklós/, Diákszínpad /Kovászna/, Hahota Társulat /Marosvásárhely/, Fickó Társulat /Dés/, Zsebszínház /Kolozsvár/, Dicsőszentmártoni Népszínház, Lendvay Márton Társulat /Nagybánya/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8., 9./

"Vicsek Károly Kórógyról készített dokumentumfilmet "A földet nem bírják elvinni..." címmel. A jugoszláviai magyarlakta faluból 1991. szept. 29-én kellett váratlanul elmenekülni a lakosságnak, azóta különböző táborokban élnek, illetve Eszéken, Vinkovcin és reménykednek a visszatérésükben. Akkor, 1991-ben minden házat kiraboltak, minden mozdíthatót elvittek. Az egyik volt kórógyi, Bencze Sándor pontos kimutatást vezet arról, hogy mi lett a falubeliekkel, kit merre vezérelt a sors, ki halt meg, ki lett öngyilkos. /Magyar zó (Újvidék), szept. 29./ Kórógy és Szentlászló két Árpád-kori település, mindvégig megmaradt magyar falunak a horvát falvak között. Őrizték a régi kultúrát, a régi szokásokat. 1991-ben elűzték őket szülőföldjükről."

"Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága okt. 3-án tartja idei közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns teológia dísztermében. A Romániai Magyar Szó munkatársát is meghívták, hogy hitelesen tudósítson a rendezvényről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Az EMKE Kolozsváron okt. 5-én újból elindítja a Honismereti Kör által szervezett idegenvezetői és honismereti tanfolyamot. Szakemberek Erdély történelmét, földrajzát, műemlékeit, néprajzát és vallástörténetét ismertetik, közölte Minier Csaba, az EMKE Kolozs megyei elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Az unitárius egyházról beszélt dr. Szabó Árpád teológiai professzor, az egyház főjegyzője a vele készült interjúban. Az erdélyi unitáriusok száma 80 ezerre tehető, de létszámuk csökkenőben van, hiszen évente több a temetés, mint a születés. Az unitárusoknak 125 egyházközsége van Erdélyben, tömbben a Homoród mentén élnek, azután Erdővidéken, Háromszéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén, a Nyárád mentén, Dicsőszentmárton körül, az Aranyos mentén és Kolozsvár környékén. Innen már csak szórványban vannak, kivéve Nagyváradot, ahol egyházközségük van. Az új statútum szerint hat évre választják a püspököt és a főjegyzőt, őket csak egyszer lehet újraválasztani. Az unitárius teológiai tanárok képzése és utánpótlása nehézségbe ütközik. Dr. Erdő János püspök halálával megüresedett a kolozsvári vallástörténeti tanszék, melynek betöltéséről a protestáns teológia belső megegyezése szerint az unitáriusok gondoskodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

A Dávid Ferenc Egyletet 1885-ben dr. Boros György alapította, 1948-ig működött, 1990-ben újraindították, fejtette ki dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. Dr. Bodor András az unitárius teológia tanára, az egyetemes ókori történelem kutatója, az 1948-ban államosított kolozsvári Unitárius Kollégium utolsó igazgatója. Időközben bővült a Dávid Ferenc Egylet tevékenységi köre: vallásos, tudományos, történelmi kérdéseket dolgoznak fel, az előadásokat legtöbbször közölte az unitáriusok folyóirata, a Keresztény Magvető (Kolozsvár). /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Idén is megrendezik a Nemes Tihamér Középiskolai Számítástechnikai Versenyt, közölte az Erdélyi Magyar Műszaki Társaságnál /EMT/. Az EMT az 1996/97-es tanévben is kiadja a Firka folyóiratot, amelyben fizikai, kémiai és informatikai cikkeket közölnek. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), 8-9. sz., augusztus-szeptember/

"Romániában 1945-ben egyes csoportok a hegyekbe menekülve kezdték meg a kommunista hatalom elleni fegyveres ellenállást. Róluk alig esik szó, össze kellene gyűjteni a tevékenységükről szóló adatokat. 1946 és 1949 között a Fekete zekések nevű csoport a Kelemen-havasokban tevékenykedett. Cenusa Ovidiu százados volt a parancsnokuk. Magyarok is harcoltak közöttük, mint a Grigorescu-csoportból Csengeri Jenő, akit a Maros menti Ratosnyán lőttek agyon, Tivadar László ügyvéd, akit a máramarosi hegyekben végeztek ki, Bereczky Árpád, akit 1950-ben fogtak el és 15 évi kényszermunkára ítéltek. 1947-ben, a király lemondatása után újabb menekülők csatlakoztak a fegyveres ellenállókhoz. A helyi lakosság egy része is bekapcsolódott a rendszerellenes csoportokba, egyrészt a partizánok ellátása, másrészt közvetlenül a fegyveresek soraiba. A Velgyásza lábánál levő Havasrekettye bírója, Susman a fiával vezetett egy ellenálló csoportot. Éveken át működtek, amikor azután felfedezték rejtekhelyüket, Susmanék öngyilkosok lettek. Susmanékon kívül az Erdélyi Szigethegységben két csoport működött. Kisbánya környékén tevékenykedett a Diamandi repülőszázados által vezetett, amelyiket 1949. szept. 12-13-án számoltak fel, és az Öreghavas-Bisztra-Nagykupsa környékén a Dabija őrnagy által vezetett csapat. Utóbbiak közül legtöbben a szekusokkal vívott tűzharcban vesztették életüket. Holttestüket benzinnel lelocsolták és elégették, hogy nyomuk se maradjon. A bánsági hegyekben Blidaru csapata harcolt éveken át, az ötvenes évek elejéig. Blidaruval 1953-ban, a szamosújvári börtönben ismerkedett meg az ellenállókról tudósító Asztalos Lajos. Az egyik legnagyobb szervezet a Mihály király partizánjai, titkos hadsereg nevű volt, melynek kolozsvári egyetemisták, Fehér és Brassó megyeiek is tagjai voltak. Középiskolás diákok hozták létre Kolozsváron az IKESZ-t /Illegális Kommunistaellenes Szervezet/. Harmincöt tagja volt, köztük Asztalos Lajos. Magyar és román nyelvű röpcéduláikat kétezer példányban terjesztették a városban. Letartóztatták, másfél és nyolc év közötti fegyházra ítélték őket. 1957-58-ban a Fogarasi havasokban még folyt az ellenállás, ezt jelezte az akkor folyó partizánvadászat. Ezekről az eseményekről össze kellene gyűjteni az anyagot, amíg még nem késő. /Aszatalos Lajos (Kolozsvár): Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. = Kapu, 9. sz., szept./ Hollai Hehs Ottó /München/ hozzászólt Asztalos írásához. szintén sürgetve mindennek összegyűjtését. "Magyarországon, de Romániában sem foglalkoznak az ÁVH, vagy a Securitate viselt dolgaival. A titkos aktákhoz nem lehet hozzájutni, a periratok megsemmisítve vagy elzárva, a gonosztevők, a szörnyűségek eltussolva, a bűnösök pedig jól fizetett állásokban, vagy magánvállalkozások révén ?élvezhetik? az új rendszert, a ?demokráciát?. /Kapu, 9. sz., szept. /"

Az Erdélyi Gyülekezet, a Magyarországon 1990 óta létező, erdélyi menekültekből álló gyülekezet 1995. szept. 23-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozott. Ez a jogi lépés szentesítette azt, hogy ennek a gyülekezetnek sajátos hivatása az erdélyi - és tágabb értelemben a határon túli - magyar egyházak szolgálata Magyarországon. A Reménység Szigete, ahol az Erdélyi Gyülekezet működik, 7 hektáros területével és több ezer négyzetméteres beépített területével a gyülekezet első lelkészének, Németh Gézának hatalmas lelki-szellemi öröksége. Elkészült a Reménység Szigetének hosszú távú fejlesztési programja, ebben szerepel templom, gyülekezeti ház, karitatív központ, kollégium és továbbképző központ, tudományos és művészeti központ. 1996. jún. 1-jén elhelyezte Fábián Ernő és felesége a kovásznai református gyülekezet által adományozott kopjafát Németh Géza emlékére. Ugyanakkor hagyományteremtő célzattal Németh Géza emlékkonferenciát tartottak Hitvallás egykor és most címmel. Júliusban tartották a Tanuljunk egymásról egymástól diákprogramot, ezen magyar, román, szlovák és szerb fiatalok vettek részt. Július végén Ung vidéki református gyülekezetekből érkeztek fiatalok. Már 1995-ben is rendeztek konferenciát határon túli magyar pedagógusok számára, erre idén is sor került. Konferenciát szerveztek kolozsvári magyar történészhallgatók számára is. - Az Erdélyi Gyülekezet betegszállást is működtet Magyarországra gyógykezelésre érkező határon túliak számára. Itt azok szállhatnak meg, akiknek a Segítő Jobb Alapítvány szervezi meg az orvosi kezelését. - Egész évben működik a Reménység Szigete vendégszállása is. /Zalatny István lelkipásztor, Németh Zsolt főgondnok: Az Erdélyi Gyülekezet életéből. = Harangszó (Nagyvárad), szept. - VII. évf., 18. sz.- A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja/

Okt. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában Frunda György államelnök-jelölt a nemzeti kisebbségi szervezetek vezetőivel találkozott. Részt vettek a romániai bolgárok, görögök, lengyelek, lipovánok, oroszok, szlovákok, csehek, muzulmán törökök és tatárok, albánok, valamint zsidók érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. Az RMDSZ autonómiakoncepciója nem irányul a többség ellen, hanem életképes, európai megoldást kínál a helyi autonómia megvalósulására. Célja a másság iránti intolerancia szellemi falának lebontása. A kisebbségek képviselői kérték, hogy Frunda György látogasson el a Dobrudzsában, Bánátban és Moldvában élő kisebbségekhez, és fejtse ki nézeteit a román tömegek előtt is. Ugyanaznap este Frunda György a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban találkozott a bukaresti választókkal. Magyar és román nyelven ismertette programját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 878. sz./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ titkára, Makay Botond másodikként szerepelt az RMDSZ megyei jelölt-listáján. Személye ellen a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből óvás érkezett, ezért jelölését újratárgyalták, s titkos szavazással megerősítették a helyét a listán. /Óvás után Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Makay Botond református tiszteletes, a Délvidék /Resicabánya/ szórványlap főszerkesztője.

A Kisebbségi Adattár VI. köteteként megjelent Kuszálik Péter értékes bibliográfiája: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989 /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996/ A kötet tizenöt közgyűjteményben levő, a korszakban megjelent 690 időszaki kiadvány pontos leírását adja. A könyv szakbeosztásos mutatót, kiadási hely szerinti címmutatót, román, német és szerb nyelvű társ-, illetve testvérlapok adatait, valamint szerkesztők és kiadók névmutatóját is tartalmazza. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

"Idén is botrányos volt a tanévnyitó a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tavaly Matei Basarab, a jogi kar dékánja félbeszakította Magyari András rektor-helyettes magyar nyelvű beszédét. Ugyanez történt most is, azzal a különbséggel, hogy most Czirják Árpád kanonok, érseki helynök beszédébe vágott bele. Andrei Marga rektor beszélt az egyetemi reformról, a román, magyar és német nyelvű szakok kibővítéséről, a római katolikus kar beindulásáról. Bustya Dezső református főgondnok beszéde végén magyar nyelven mondott imát. Czirják Árpád beszédét latinul kezdte, magyar nyelvű imádsággal folytatta, románul szólt majd héber nyelven olvasott fel egy bibliai részletet, végül magyarul üdvözölte a tanárokat és diákokat. Ekkor Matei Basarab beleszólt: "Tavaly azt mondtam, hogy illetlenség. Nem igaz, ez már megalázó. Ez a helyes szó, a román emberségesség és megértés nem más, mint - sajnálom, hogy ezt meg kell mondanom - gyávaság. Megengedik, hogy más nyelven beszéljen?" - fordult a hallhatósághoz. A válasz hangos igen volt. Czirják Árpád Basarabhoz fordult: "Az ország hivatalos nyelvén is beszéltem, és azt hiszem, nem vétkeztem azzal, hogy magyar nyelven is szóltam." /Kiss Olivér: Botrányos tanévnyitó a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

A romániai magyarságnak tudomásul kell vennie, hogy csupán részlegesen számíthat a magyar kormányra, amely megkérdezése nélkül írt alá az alapszerződést - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 1-jén Budapesten, amikor részt vett az MDF elnökségi ülésén. A sajtótájékoztatón kifejtette, hogy míg az 1990 utáni négy év, az előző kormány időszaka a határon túli magyarok számára a reménységet, az elindulást jelentette, most szembesülniük kell azzal, hogy a jelenlegi kormány csak látszólag folytatta elődei politikáját, illúziókba ringatva őket. A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette, hogy az MDF alapszerződéseket vizsgáló irodát nyitott, ahol kivizsgálják a Romániából érkezett jogsérelmeket, s az RMDSZ hasonló irodájával egyeztetik munkájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

Okt. 2-án Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje a Román Írószövetség székházában találkozott a román értelmiségiekkel. A találkozó moderátora Szász János bukaresti magyar író volt, a vendéget Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke köszöntötte. A baráti hangú eszmecserén jelen volt többek között Alexandru Paleologu szenátor, volt párizsi nagykövet, irodalomtörténész, Lucian Pintilie filmrendező, Gabriel Andreescu szociológus, a Román Helsinki Bizottság társelnöke és Victor Neuman, akinek most jelent meg könyve a romániai zsidókról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Kosáry Domokos történész, akadémikus nyitotta meg Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítást és konferenciát okt. 5-én, melyet a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete rendezett Budapesten. A tárlat november végéig tekinthető meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. A tudományos konferenciát a Magyarok Világszövetsége székházában rendezték meg, melyen budapesti, kolozsvári és temesvári tudósok, történészek és egyetemi oktatók tartottak előadásokat. Bakos István, az MVSZ főtitkára a tudásközpontú nemzetfejlődés mellett érvelt. Rámutatott arra, hogy az Erdélyben élő magyar kisebbség más európai nemzetiségekkel ellentétben mindig is a műveltség, az értelem és a tudás fegyverével harcolt fennmaradásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7., Új Magyarország, okt. 2./

Antal István, az RMDSZ Hargita megyei képviselője okt. 1-jén interpellált a parlamentben. Visszautasította Salcudeanu kormánypárti képviselő, volt miniszter felszólalását, akik szégyentelenül valótlant mondott a Hargita és Kovászna megyében folyó, a magyarok által alkalmazott etnikai tisztogatásról. Ugyancsak félretájékoztatta a parlamentet Salcudeanu a svájci Basel Hilf Alapítvány székelyudvarhelyi beruházásáról. A beruházás a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek kisegítő iskolájának épült, időközben egy vállalat, az Aris Industries Rt bérbe vette a területe és bérbe vett területet egy bukaresti apácarendnek adományozta. Ez érvénytelen szerződés, ezen folyik a vita. A helyi tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, a helyi fogyatékosok megsegítéséhez, közben nagy nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy bukaresti apácák érkezzenek ide és román árvaházat nyissanak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

Okt. 3-án a képviselőházban sürgősségi eljárással tárgyalták és elfogadták a magyar-román alapszerződést. Nastase házelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a külügyi bizottság reggel összeült és elfogadásra ajánlotta az alapszerződést. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy az alapszerződés nem elégít ki mindenkit, de megjavítja a légkört a két nép között. A vitához egyetlen óra elegendő volt. Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője a magyar képviselők nevében nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy az alapszerződés fontos eszköze lehet a két ország közötti kapcsolatok rendezésének. Az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, amely bizonyos pozitív előírásokat is tartalmaz. Az alapszerződés azonban sok tekintetben nem elégíti ki a magyar közösség érdekeit, különösen az 1201-es ajánlás lábjegyzetes értelmezését fájlalja a szövetség, mert a kollektív jogok bizonyos formáinak intézményesítése nélkülözhetetlen a romániai magyarság helyzetének megnyugtató megoldásában. A képviselőház megszavazta az alapszerződést, egy ellenszavazattal és 27 tartózkodással. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ A két szélsőséges párt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői tiltakozásul kivonultak a teremből. /Magyar Nemzet, Népszabadság, Új Magyarország, okt. 4./

Okt. 3-án az RMDSZ bukaresti székházában sajtóértekezletet tartottak. Szabó Károly szenátor bírálta azt a törvénytelen kísérletet, hogy az RMDSZ-től megvonják az állami szubvenciót, amely 39 tagú parlamenti csoportjának jogán is megilleti a szervezetet. Vida Gyula a képviselőházi frakció négyéves működésének mérlegét vonta meg: ebben a törvényhozási ciklusban több mint 2500 törvénykezdeményezést, módosító javaslatot nyújtott be az RMDSZ, a gazdasági, társadalmi és politikai élet valamennyi területére vonatkozóan. Hosszú Zoltán kifejtette: ha a Vacaroiu-kormány nem tartja tiszteletben saját, Hivatalos Közlönyben is közölt határozatát az RMDSZ szubvencionálására vonatkozóan, akkor az RMDSZ szponzorokhoz kényszerül és bepereli a kormányt. A sajtóértekezleten kiosztották az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozatát a magyar-román alapszerződés ratifikálásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 879. sz./

Egyelőre leépítéseket, a későbbiekben pedig a teljes beszüntetést helyezett kilátásba a Kárpátalja egész területén sugárzó Ungvári Rádió és Televízió Magyar Adása számára a vezérigazgató. Négy szerkesztő és egy hangmérnök már áldozatává vált a tisztogatásnak A hivatalos érv: a hatalommal szembeni kemény hangvétel. Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: dec. 1-jétől fel akarják számolni a magyar szerkesztőséget. A magyar szervezetek közösen készülnek tiltakozni Petro Petrik vezérigazgatónál, aki szerint 12 percre kell korlátozni a magyar nyelvű műsoridőt, mert a magyarok Kárpátalja népességének 12 százalékát teszik ki. /Új Magyarország, okt. 3./

Az RMDSZ a törvényben megszabott határidőre mind a 42 választási körzetben /az ország 41 megyéjében és Bukarestben/ letette a szenátusi és képviselőházi jelöltlistáit /összesen 84 listát/. Az RMDSZ valamennyi listáját elfogadták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./