"Az Evenimentul Zilei okt. 24-i száma szerint "Tegnap Baróton Frunda György, Markó Béla, Takács Csaba és Borbély László részt vett a magyarok erdélyi honfoglalásának 40. évfordulójára szervezett Koszorúzáson." /Történelemhamisítás. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./ "

Sepsiszentgyörgyön két katolikus templom épül, az Őrkő alatti cigánytelep lakosainak lelki gondozására pedig Márkus András, eddigi Csíki utcai plébános vállalkozott. Márkos András elmondta, hogy 1992-ben felépült a városban a Teréz Anya Leányai temploma, akkor felfigyelt a cigánygyerekekre, foglalkozni kezdett velük. Engedélyt kért, hogy csak a cigányok pasztorációjával foglalkozzon, ezt idén megkezdhette. Építik a lelkipásztori központot, ahol tervei szerint iskola is lesz, a felnőttek oktatására is gondol. 1993-ban nyolcvan gyermekből álló első áldozó csoportot gyűjtött össze, közben rádöbbent arra, hogy a legtöbb gyermek írni-olvasni sem tud. Ketten jöttek a segítségére, hitoktatónők, akik azóta is tanítják a cigánygyermekeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./

Négy magyarországi és két romániai megye önkormányzati, illetve tanácselnökei Aradon nov. 14-én együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá, amely a PHARE-programnak megfelelően lehetővé teszi a határ menti települések közvetlen kapcsolatainak sokoldalúbb fejlesztését. Román részről Arad, Temes, Bihar és Szatmár, magyar részről Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye vesz részt a programban. A megállapodás szerint a szomszédos határ menti települések polgármesterei évenként találkoznak, hogy kidolgozzák a cserelátogatások programját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A nagyenyedi Bethlen Kollégium egyik osztálya Bethlen Gábor marosillyei szülőházát látogatta meg, hazafele Déva váránál jártak, megtekintették az éppen akkor helyreállított Dávid Ferenc-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 21-én negyedik alkalommal rendezik meg Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Művelődési Egyesület rendezésében. Nov. 21-én a helyi egyesület és általános iskola névadójára, Gaál Mózesre, másnap az 1956-os forradalomra és a megtorlásra emlékeznek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

"Kijev bízik benne, hogy Emil Constantinescu rendezni kívánja viszonyát Ukrajnával, és a két ország közötti alapszerződés aláírását fogja szorgalmazni - jelentette ki nov. 18-án Volodimir Vaszilenko, aki az alapszerződésről folyó tárgyalásokon az ukrán küldöttséget vezeti. - A New York Times szerint a romániai választások is bizonyítják, hogy "az új demokráciák új ideológiát találtak: a szakértelmet". Az utóbbi időben a hatalmon levők, volt kommunisták csaknem minden választást elvesztettek. /A választás külföldi visszhangja. = Magyar Hírlap, nov. 19./ "

"Támogatja a Magyarország és Románia közötti közeledést, nyilatkozta az MTI-nek Emil Constantinescu, az új államfő, a két ország közötti mesterséges feszültségek negatív hatást gyakoroltak mindkét országra. Az alapszerződés "azonban nem a vége, hanem csak a kezdete egy folyamatnak, s a két félen múlik, hogy az ilymódon létrehozott keretet valóban megenyhült légkör megteremtésére használja fel országaink között". A korábbi kormánypárt feszültséget alakított ki többség és kisebbség között. A feszültségek nyílt konfliktussá fajultak, mint Marosvásárhelyen és a bányászjárás idején. "Ránk hárul a felelősség azért, hogy lezárjuk ezeket a sebeket..." Demokráciában a többségnek "figyelembe kell vennie a kisebbség panaszait." Ezeket a kérdéseket "demokratikusan fogjuk megvitatni". Az RMDSZ kormányzásban való részvételéről elmondta: "keresni fogjuk a kormányzási programot elfogadó más, hitelesen demokratikus erők támogatását is", ennek feltétele a román kormány tiszteletben tartása. A konvenció ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A "Szerződés Romániával", a Konvenció programja határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

"A választások két fordulója között sajtótájékoztatót tartott Brassóban Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. Bemutatott egy kézzel írt szöveget, amelyet Brassóban több ember postaládájába dobtak. A cédula figyelmezteti az ortodox híveket: ne higgyenek a két zsidónak, P. Romannak és E. Constantinescunak, akik Tőkés Lászlóval, a "magyar sátánnal" szövetkezve félre akarják tenni Teoctist pátriárkát, hogy helyébe a temesvári monarchista vasgárdistát, N. Corneanut ültessék. Mindettől csak Ion Iliescu mentheti meg a népet. - Másik fajta diverziót a tanfelügyelőség követte el brassói magyarsággal szemben. Nedeczky László, az RMPSZ országos alelnöke tiltakozott azon intézkedés ellen, amely a magyar Waldorf-óvoda tanév közbeni kilakoltatását rendelte el a német óvoda épületéből. Azzal indokolták, hogy a Waldorf módszert alkalmazó óvodában spiritizmus /!/ folyik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

A magyar fél kész akár elnöki, akár külügyminiszteri szinten is rövid időn belül felvenni a kapcsolatot a román féllel, szögezte le Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nov. 19-én. Budapest az alapszerződést tekinti alapnak az együttműködéshez. Meg kell vizsgálni., hogy a másik három dokumentumnak van-e létjogosultsága. A politikai nyilatkozatra például a magyar fél szerint nincs szükség, az abban foglalt elvek az alapszerződésben is megtalálhatók. Göncz Árpád köztársasági elnök levélben fejezte ki jókívánságait Emil Constantinescunak. /Népszava, nov. 20./

Ha a magyarság lélekszámának alakulásáról hallunk, megszoktuk a reményt vesztett lemondásról olvasunk. Ekkor pedig előállt egy demográfus, történész és levéltáros, Dávid Zoltán, aki azt mondja, nézzünk alaposan a számok tükrébe. Dávid Zoltán jogásznak indult, de azután statisztikus és demográfus lett, a Magyar Országos Levéltár munkatársa, majd a Központi Statisztikai Igazgatóság levéltárának igazgatója. Ő adta közre az első magyarországi népszámlálás felmérését 1784-ből. Dávid Zoltán mindig figyelt a szomszédos országok demográfiai helyzetére is. Az 1910-es népszámlálás a történelmi Magyarország területén az összlakosság 54,5 %-a magyar volt. Hiába telepítettek Erdélybe legalább egymillió románt, hiába a nagy lélekvesztéseink a reszlovakizálás embertelen rohamában, hiába végeztek ki Tito partizánjai majdnem 40 ezer ártatlan magyart a Délvidéken, hiába sokszázezernyi halott a második világháború frontjain és fogolytáboraiban, a magyarság életfája nem száradt ki. A történelmi Magyarország területén 1920-ban az össznépesség 52,2 %-a magyarnak vallotta magát, 1930-ban alig csökkent a magyarok lélekszáma, 52 százalék volt az anyaországban és az elszakított részeken együttvéve. Dávid Zoltán kimutatta, hogy 1950-ben a magyarság létszáma a Kárpát-medencében az összlakosság 52,8 százaléka, 1960-ban 53,3 százaléka, 1970-ben pedig 53,6 százaléka. Minderről Dávid Zoltán a Vigilia 1996. augusztusi számában írt /Ezerszáz év a Kárpát-medencében/. Dávid Zoltán bemutatta a hullámvölgyet is, 1970-től csökkeni kezdett a magyarság lélekszáma, de még megtartottuk többségünket. - Dávid Zoltán 74 évesen halt meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ Dr. Dávid Zoltán nyugalmazott levéltár-igazgató aug. 10-én halt meg, a temetése aug. 22-én volt a Farkasréti temetőben.

"Bebizonyosodott, hogy a magyar külügyi kormányzat rossz lóra tett, amikor Ion Iliescu választási kampányát támogatta - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz/ a parlament nov. 19-i ülésén. Szentiványi István külügyi államtitkár nem ismerte el, hogy a kormány támogatta volna Iliescut. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ a szeptemberben aláírt alapszerződés következményének tartotta, hogy a választási kampányban egyik fél sem játszotta ki a "magyar kártyát". Csapody Miklós /MDF/ szerint a kormány akkor is azt mondaná, hogy neki lett igaza, ha Iliescu nyerte volna a választásokat. Lampert Mónika /MSZP/ szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért akarja szembeállítani a magyar kormány az új román vezetéssel. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az új román kormánnyal jobb alapszerződést lehetett volna kötni. /Népszava, nov. 20./ "

"Fontos volt számunkra, hogy az államfői tisztségbe Emil Constantinescu kerüljön, ma már elmondhatjuk, hogy a politikai fordulat teljes, legalábbis mint lehetőség - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Magyar Nemzetnek. Emil Constantinescu győzelmében, mondhatni, döntő szerepe volt a romániai magyarok szavazatainak. Nehéz időszak következik. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát sok területen. Ilyen a helyi közigazgatás, tehát a decentralizáció programja, beleértve a helyi költségvetési törvény kidolgozását. Nyilvánvaló, hogy fékező vagy ellenirányú erővel számolni kell az elkövetkezőkben is. - Nyilván minden koalíció kompromisszumok eredménye. Nincs kompromisszum abban, hogy "anyanyelvű oktatásunk helyzetét sarkalatosan megváltoztassuk." Kell olyan intézmény a kormányon belül, amely megfelelő hatáskörökkel foglalkozik a kisebbségi kérdéssel. Másrészt a Kisebbségi Tanács jellegét is meg kell változtatni, hiszen eddig nem rendelkezett közigazgatási hatáskörrel." - "Az RMDSZ most megkapta a teljes támogatottságot a romániai magyarságtól" - állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ elvtelen kompromisszumokat ezután sem fog kötni. - Az interjút Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., átvette: Magyar Nemzet, nov. 21./ Kialakulni látszik annak a lehetősége, hogy miniszteri szinten képviseltessük magunkat - nyilatkozta Markó Béla a Népszavának. Ezek még csak előzetes tárgyalások voltak. /Népszava, nov. 21./"

"Teodor Melescanu négy éven át volt külügyminiszter, mérlegkészítő nov. 21-i sajtóértekezletén működése számos élményét a "magyar kapcsolathoz" fűzte. A felkészült magyar tárgyalópartnereket "felülmúlták az én kollégáim", jelentette ki. Elismerően beszélt a Horn-kormánnyal, különösen Kovács László kollégájával kialakult párbeszéd túlmutatott a "két olyan szomszéd külügyminiszterei közötti nagyon természetes viszonyon, amelynek kétezer évnyi probléma van a hát mögött..." Iliescu elnök választási beszédében, illetve választási hirdetésében "Erdély elszakadásának veszélyére" utalt. Melescanu tapasztalt ilyen veszélyeket, kérdezték az újságírók. Melescanu elismerte: minisztersége idején ilyen veszély nem fenyegette az országot, de azzal érvelt, hogy Iliescu hétéves vezetésének elején "nyílt etnikai összecsapások voltak Romániában". Erdély nem lehet probléma, fejtette i, amióta Woodrow Wilson érvényesítette a nemzeti állam gondolatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

Megjelent az Acta 1995, a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi múzeumok közös évkönyve. Ez folytatása lesz a két múzeum régen abbamaradt sorozatának /az előbbi, az Acta Hargitensiae 1982-ben jelent meg, az utóbbi, a sepsiszentgyörgyi Aluta utolsó, 19. száma pedig 1986-ban/. Az évkönyv költségeinek felét a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium vállalta. A kötet kétnyelvű, az 1995-ös harmadrészt, a már megszerkesztett 1996-os negyedrészt román nyelvű. Az Acta 1995 tartalmazza Székely Zoltán végre napvilágot látó összefoglalását Háromszék római és népvándorlás kori emlékeiről. - Nagyon sok szakember dolgozik Székelyföldnek ezen a vidékén, állapította meg Boér Hunor könyvtáros, de általában Győrben vagy Veszprémben közölnek. Az évkönyv a hiányzó diszciplináris tükör szerepét kívánja betölteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. dec. 29-én jelent meg a Temesvári Új Szó napilap megszűnése után a Heti Új Szó első, 32 oldalas száma. Az időközben századik lapszámot elérő hetilap ma már 40 oldalas és négy megyében /Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes/ terjesztik. A példányszám megkétszereződött a napilap utolsó számaihoz képest, csak az állandó munkatársak száma csökkent az évtizedek alatt 32-ről négyre. A lap továbbélését segítette a Soros Alapítvány új szövegszerkesztő és tördelő számítógép-hálózattal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Szabó Szende, a Duna Televízió Baráti Körének kézdivásárhelyi vezetője elmondta, hogy első alkalommal szervezték meg Fortyogófürdőn nov. 24-29-e között a Duna Televízió tudósítótanfolyamát. A 45 résztvevő zömében erdélyi, de vannak köztük újvidékiek, ungváriak és beregszásziak is. Romániából a kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, dévai, kolozsvári, nagyváradi, és bukaresti televízióstúdiók tudósítói képviseltetik magukat. A rendezvény házigazdája a helyi baráti kör. A költségek kétharmadát ők, egyharmadát a Duna Televízió állja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat, az első napon, nov. 21-én Baróton a vidék neves közírójára, Gaál Mózesre emlékeztek, halálának 60. évfordulója alkalmából, nov. 22-én az 1956-os forradalomra és az azt követő megtorlásokra, nov. 23-án a honfoglalás 1100. évfordulójáról hangzottak el előadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A választási kampány idején több ortodox püspökségre olyan levél érkezett, amely a Román Ortodox Egyház újraalakulását hirdette meg. Az újraalakuló egyházi zsinatba olyan egyházi személyiségek kerülnének, akik nem kompromittálódtak a kommunista időkben. Teoctist pátriárka széke Nicolae Corneanu bánsági érsek-metropolitát illeti meg. Erre a dokumentumra Simeon Tatu kolostorfőnök, a választáson megbukott kormánypárt szenátora hívta fel a figyelmet, aki egyben kifejtette, hogy a levél mögött Corneanu bánsági, Daniel Ciubotea moldvai és bukovinai, valamint Vartolomeu Anania metropoliták húzódnak meg. Hamarosan kiderült, hogy az érintettek nem is tudtak a levélről. A levélíró kilétét nem sikerült kideríteni, az viszont biztos, hogy ezzel a tisztogatás rémképét akarták elhinteni az ortodox hívők előtt. Az viszont tény, hogy a Ceausescut kiszolgáló Teoctist túlélte a rendszerváltozás megrázkódtatásait és a helyén maradt. Az utóbbi években több egyházi ünnep Teoctist lemondását követelő megnyilvánulásba torkollott. /Gazda Árpád: Diverzió az ortodox egyházban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./

Nov. 26-án ülésezett az RMDSZ képviselőházi frakciója és megválasztotta vezetőségét: Vida Gyula elnök, Pécsi Ferenc és Varga Attila alelnökök, titkár: Ráduly Róbert. A frakció Kónya Hamar Sándort jelölte a képviselőházi állandó büró titkári tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

Nov. 28-án tartotta Bukarestben a Szövetségi Képviselők Tanács /SZKT/ rendkívüli ülését, a sajtó kizárásával. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról és következményeiről folyt a vita. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elutasító és előzetes feltételekhez kötött állásfoglalása, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által rögzített feltételek, Eva Maria Barki figyelmeztetései mutatták, hogy vannak, akik féltik az RMDSZ-t a hatalmi szereptől. Többen elmondták, hogy az SZKT állásfoglalása tétnélküli, mert előrehaladtak a koalíciós tárgyalások, a gyűlést kész tények elé állították. Tőkés László megjegyezte, hogy a Stolojan-kormány idején a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ szempontokat adott a tárgyalásra, most ez elmaradt. Katona Ádám javasolta Eva Maria Barki intelmeinek megvitatását. Frunda György hangsúlyozta: ki kell használni a lehetőséget, hogy az RMDSZ belülről próbálja meg a kérdések megoldását, ehhez hasonló lehetőség még nem volt. A szavazás eredménye egyértelmű volt, elfogadták a kormányba lépést, hárman szavaztak ellene, ketten tartózkodtak. Az SZKT elvi jóváhagyást adott a koalíciós tárgyalások folytatására, összegezte a vitát Markó Béla elnök, a további döntésekre az Operatív Tanács kapott meghatalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. -dec. 1./ Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása: 2335. sz. jegyzet.

"Pillich László, a Szabadság független kolozsvári napilap kezdeményezője, társindítója, Orbán Ferenc főszerkesztősége idején főszerkesztő-helyettese nyilvánosan tiltakozott amiatt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság jelenlegi főszerkesztőjét kitüntette. Pillich emlékeztetett: Tibori Szabó Zoltán a leggyanúsabb körülmények között került a laphoz, főszerkesztőnek kiáltotta ki magát, Szabadság néven magánvállalkozást indított és a lapot csak az újságírók összefogása mentette meg attól, hogy beolvassza vállalkozásába. - Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára szükségesnek tartotta, hogy kommentárt fűzzön Pillich László tiltakozásához: az 1989 utáni romániai magyar sajtó nem produkált olyan teljesítményt, amit elismeréssel, keresztekkel érdemes lenne hitelesíteni, ugyanakkor Cseke Gábor "nagy hangú tiltakozásnak" nevezi Pillich nyilatkozatát, amelyben csúsztatások, vádaskodások vannak. /Cseke Gábor: Ki kaphatja a kiskereszteket, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./"

"Adrian Nastase, a volt kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártjának ügyvezető elnöke nov. 26-i sajtóértekezletén kijelentette: amennyiben részt vesz az RMDSZ a kormányban, "a kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet". Az RMDSZ képviselői ugyanis gyakran találkoznak a magyar kormány tagjaival, így "közvetlen információ csatorna létezne Románia és Magyarország kormányai között". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Alexandru Farcas, a parasztpárt kolozsvári vezetője elítélte Nastasének ezt a nyilatkozatát. Az alapszerződéstől idegen a két kormány egymás elleni gondolata, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

A bukaresti Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Magureanu, a titkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője akciójáról, aki megakadályozta a választási csalást előidéző számítógépes program végrehajtását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ugyanis megvásárolt egy olyan speciális programot, mely 5-15 százalékerejéig Iliescu javára változtatta volna meg az eredményeket. Ezt a csalást Victor Hrebenciuc szervezte és Alexandru Radoceának, az Országos Statisztikai Központ igazgatójának kellett volna végrehajtania. Ez ellen lépett fel Magureanu, megakadályozva a program elindítását. A Ziua azt is tudja, hogy külföldről jött az utasítás a csalást előidéző program leállítására. - Magureanu az egyik nélkülözhetetlen támpillére volt Iliescu rendszerének. Igaz, hogy Magureanu már régebben felvette a kapcsolatot az ellenzékkel, még találkozott Coposuval, a parasztpárti elnökkel is, nemsokkal Coposu halála előtt. /Szilágyi Aladár: Egy gombnyomás volt a bűne. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

"Juhász Erzsébet visszautasította azt a hangot, ahogyan Szász János minősítette az Erdélyi Naplót: ellenségeit rágalmazza, politikai hitelrontásban jeleskedik, stb. A kemény szavak mellett egyetlen idézet, utalás sincs. Szász János azért beszél így, mert mögötte áll a "romániai magyar politikai élet és sajtó nagy többsége". Lassan Erdélyben ugyanazt láthatjuk, mint Magyarországon: egy egyszínű hírközlési rendszert egy maroknyi szemben." Borbély Imre ellen folyik a harc, és mindazok ellen, kik önálló, független RMDSZ-t akarnak. /Juhász Erzsébet: Ki rágalmaz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./"

"Bossányi Katalin, a Népszabadság munkatársa interjút készített Komlós Attilával, abból az alkalomból, hogy felfüggesztették a budapesti Reformátusok Lapja főszerkesztői állásából. Bossányi nem maradt meg a kötelező pártatlanságnál, hanem kérdéseivel előre ítélkezett, például kijelentette, hogy Tőkés László püspök állást foglal a magyar belpolitika kérdéseiben is. "Nem kellene kissé visszafogottabbnak lennie?" Komlós Attila válasza óvatos: "Felvetése érthető. De minden kisebbségben élő közösség - és vezetői - reakcióit nagy toleranciával kell megítélni." "...látni kell: minden kétségbeesett felszólamlásuk a párbeszédkeresés és az együttműködés érdekében történik. Ezekben a figyelmeztető, segélykérő hangokban időnként persze akadnak túlzások. Ez nyilván nem előrevivő." /Mozgó Világ, nov./"

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke támadást intézett a többségi koalíció ellen. Bírálta, hogy az RMDSZ tagja a koalíciónak, továbbá azt, hogy az új koalíció tagja a zsidó származású Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió. Vadim Tudor vállalkozott arra, hogy átveszi a "magyar veszély elleni nemzeti ellenállás vezetőjének szerepét". - A magyar történelmi egyházak beadvánnyal fordultak az új román államfőhöz panaszaik orvoslásáért. A magyar egyházfők találkozót kérnek Emil Constantinescu elnöktől, tudósított Bukarestből Bogdán Tibor. /Magyar Hírlap, dec. 3./"

"Marosvásárhelyen az Avram Iancu Társaság és a háborús veteránok szervezete 1994-ben fel akarta állíttatni a háborús bűnösként kivégzett Antonescu szobrát. A polgármesteri hivatal nem engedélyezte a szobor felállítását. A szobor felállítását kérelmezők beperelték a polgármesteri hivatalt, első fokon pert nyertek, azonban a marosvásárhelyi bíróság engedélyező határozatát a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Most a hatalomátadás zűrzavarában ismét próbálkoztak: nov. 27-én egy márványtáblát helyeztek el a szobor tervezett helyén a következő Antonescu-idézettel: "Nekik azonban tudniuk kell, hogy a Szent István koronája által követelt jogokra mi békésen és emberségesen válaszolunk, azokkal a jogokkal, amelyeket Traianus babérkoszorúja biztosít számunkra." A polgármesteri hivatal eltávolíttatta ezt a táblát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./ /A polgármesteri hivatal faxon tájékoztatta Románia főügyészét arról, hogy eltávolíttatta az engedély nélkül elrendelt Antonescu-emléktáblát. /Új Magyarország, dec. 3./"

Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

" "Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette találkozóját Emil Constantinescu elnökkel Horn Gyula magyar kormányfő. A mintegy 25 perces megbeszélésen, amelyet dec.3-án tartottak Lisszabonban, az EBESZ-csúcsértekezlet színhelyén, megállapodtak arról, hogy az új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Horn Gyula biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az országgyűlés jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Mindketten kifejezték szándékukat, hogy mindent elkövetnek az alapszerződés végrehajtása érdekében. Horn Gyula elmondta: tárgyalópartnerével együtt nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormányban. A magyar kormányfő arról biztosította Constantinescu elnököt, hogy az RMDSZ vezetői reálpolitikusok, akik tudják, hogy az ország gazdasági, politikai felemelkedése jelenthet előrelépést a magyar kisebbség számára. /A magyar országgyűlés jövő héten ratifikálja az alapszerződést. Emil Constantinescu Horn Gyulával találkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Emil Constantinescu elnök Lisszabonból hazaérve nyilatkozott a bukaresti rádiónak. Korrekt eljárásnak nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra. Az alapszerződés "csak alapozás, amelyre széles körű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren", mondta. /Új Magyarország, dec. 5./ A televíziónak adott nyilatkozatában Emil Constantinescu elmondta, Románia a legutóbbi választások révén "tökéletesen demokratikus országgá vált". Constantinescu szerint ezt bizonyítja belső vonatkozásban az RMDSZ részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Romániában etnikai konfliktus lenne. Az etnikai problémák a kormányzásban való RMDSZ-részvétellel "a legmagasabb szinten megoldást nyertek" ? hangoztatta az államfő, megjegyezve azt is, hogy a parlamentben 15 más kisebbség is jelen van, amire más országokban nincs példa. /Constantinescu szerint az etnikai problémák a legmagasabb szinten megoldást nyertek.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"