Sorin Ducaru külügyi szóvivő szept. 4-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy az alapszerződés aláírása szept. 16-án lesz Temesváron, amikor Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz Romániában, Vacaroiu miniszterelnök és Ion Iliescu elnök meghívására. A magyar Miniszterelnöki Hivatal szept. 4-i közleménye szerint Horn Gyula és Iliescu abban is megegyezett, hogy a megbékélésről szóló nyilatkozatot a megállapodás véglegesítése után Magyarországon írják alá, később meghatározandó időpontban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Románia és Magyarország szerencsésebb megoldást talált az 1201-es ajánlás kezelésére, mint annak idején Magyarország és Szlovákia, nyilatkozta Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet az Adevarul szept. 5-i számában. Szerinte a lábjegyzet jó megoldás. Elismerte, hogy az amerikai kormány mind a román, mind a magyar külügyminisztériumnak felemlegette, hogy ideje véglegesíteni az alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Nyárádszeredában szept. 6-án megkezdődött az új tanév a budapesti Agrárgazdasági Egyetem kihelyezett kertészeti szakán. Tavaly ezen a karon 28-an kaptak diplomát, az idén 48 hallgató kezdi meg az első évet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

"Takács Csaba nyilatkozott a Szabadságnak, kifejtette, hogy a pápai találkozó konkrét lépései, a munkacsoportok létrehozása optimizmusra adott okot, hogy "az RMDSZ mégsem csupán egy magára hagyott, jogaiért elszigetelten törtető csoport." Az alapszerződés aláírásának kijelölt helyszínéről az RMDSZ vezetősége "a rádióból értesült", annak ellenére, hogy nagyon kis idővel azelőtt a magyar külügyminiszterrel való tárgyalásuk során ez a kérdés is felvetődött. Kovács László akkor még úgy tartotta, hogy valamelyik európai szervezet lesz a székhely, de szó sem volt Temesvárról. Mindez azonban nem meglepő, hogy az RMDSZ-re az utóbbi hónapban különben is csupán a tájékoztatott fél és nem a konzultációkban érdekelt partner szerepét osztották ki. Íme, a rádió útján értesülnek a döntésekről - méltatlankodott Takács Csaba, aki szerint ez az alapszerződés nem olyan, amely méltó lenne ahhoz, hogy" Temesváron írják alá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ "

Katonai bizalom- és biztonságerősítő megállapodást írt alá szept. 6-án Aradon Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter. A dokumentum többek között tájékoztatási kötelezettséget ír elő a magyar-román határ 80 kilométeres körzetében zajló csapatmozgásokról. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./ Keleti György elmondta, hogy szept. 8-án egy németországi hadgyakorlaton ismét találkozik román kollégájával. Megállapodtak abban, hogy az idén Bukarestben aláírják a két ország közötti titokvédelmi és a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló megállapodást. /Magyar Nemzet, szept. 7./

"Molnár Gusztáv terjedelmes tanulmányában pozitívan értékelte az alapszerződést, fölsorolva az előremutató részeit, hozzátéve, hogy az RMDSZ vezető politikusai közül egyedül Frunda György vette észre, hogy az 1201-es ajánlás beemelése az alapszerződésbe az RMDSZ sikere. "Markó Béla és Tőkés László, akik megfelelően betöltötték hivatásukat", "amíg mondani kellett rendületlenül az RMDSZ-monológot, az első igazi politikai döntést igénylő helyzetben csődöt mondtak. Az RMDSZ programja átalakításra, és számos ponton kiegészítésre szorul." Azóta, hogy az RMDSZ elfogadta a belső önrendelkezésről szóló "forradalmi jelentőségű nyilatkozatot, eltelt négy esztendő, s az RMDSZ-nek illett volna észrevenni, hogy az abban megfogalmazott igények és követelések csak egy többnemzetiségű és föderális államberendezkedésű Romániában érvényesíthetőek." Az ilyesmit kívülről nem lehet egy országra rákényszeríteni. "Ennek ellenére az RMDSZ még mindig azt hiszi, hogy érdemes" az autonómia-statútum kidolgozásával bajlódnia. "Ezt a játszadozást a szavakkal sürgősen abba kell hagyni." "Az etnikai és hatalmi viszonyok miatt a kisebbségi közösség önerejére támaszkodni nem elég." Egyetlen olyan erő van, amelyik a térség iránt "érdeklődést mutat, és saját helyzete is fogékonnyá teszi a kisebbségek sérelmei és törekvései iránt. Ez az erő Oroszország." " Az RMDSZ-nek sürgősen döntenie kell." Vagy halad tovább az 1992 óta kitaposott úton, vagy változtat politikai stratégiáján. A Markó-Tőkés-Takács-féle vezetés az eddigi vonal folytatása mellett áll ki. Ezért valószínű, hogy a "kitűnő politikusi képességekkel rendelkező" Frunda György elnökválasztási kampányában kénytelen lesz új programot és új politikai stratégiát kipróbálni. Amennyiben a parlamenti választások nyomán az ellenzék alakít kormányt - az RMDSZ részvételével vagy támogatásával, Románia az 1989-esnél is jelentősebb fordulathoz érkezik: akkor fog kiderülni, hogy a demokratikus nemzeti állam továbbfejleszthető-e, vagy átadja helyét az autoritárius nemzetállam egyik formájának. /Molnár Gusztáv: Válaszúton az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6., a cikket újraközölte, nem jelölve, hogy másodközlés: Magyar Hírlap, szept. 7./"

"A magyar ellenzéki pártok politikusai szinte egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben döntött az alapszerződés tudomásul vétele mellett. Trombitás Zoltán, a Fidesz képviselője a Népszavának nyilatkozva elmondta: a romániai magyar politikusok "fegyverrel a tarkójuknál" szavaztak úgy, hogy tudomásul veszik a dokumentumot. Miután a magyar kormány elárulta őket, nem tehettek mást. Hasonlóképpen vélekedett Csapody Miklós /MDF/ is: nagy különbség van egy szerződés elfogadása és tudomásul vétele között. Utóbbira akkor kerül sor, ha egy kisebbség elismeri alávetettségét. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő megállapította: "Az RMDSZ eddig is nagyon tárgyilagosan viszonyult az alapszerződéshez..." "Lényegében elfogadták az alapszerződést, azokkal a megjegyzésekkel, hogy a programjuknak, kívánságaiknak milyen tekintetben nem felel meg". /Népszava, szept. 7./"

Székelyudvarhely önkormányzata igyekszik megakadályozni, hogy a Cserehát városrészen épülő szociális otthon egy eddig a városban nem honos bukaresti apácarend kezébe kerüljön. Egy svájci segélyszervezet és egy bukaresti cég ezen mesterkedik. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy Székelyudvarhelyen és környékén legalább ötszáz rászoruló, fogyatékos gyermek van, akik beköltözhetnének a szociális otthonba, méltánytalan tehát, hogy távoli vidékekről hoznának ide gyermekeket. /Új Magyarország, szept. 7./

Nagy sikerrel mutatta be a közelmúltban Gyergyószentmiklóson Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke ennek a szellemi műhelynek az elmúlt években született előadásait tartalmazó könyvét. A könyv üzenete az, hogy a magyarság egyetlen esélye szellemi kapacitásának gyümölcsöztetése. /Török Zoltán: A minőségről röviden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./

Jeles nap lesz a Szilágy megyei Zsobok történetében szept. 7-e. A 350 lelkes kalotaszegi faluban sok vendéget fogadtak Németországból, Hollandiából, Magyarországról: segélyegyesületek, egyházközségek képviselőit, akik segítették a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ felépítését. Két éve helyezték el az alapkövet, emlékezett dr. Molnár János professzor, református lelkész. A 80 lakót befogadó otthonban díszterem, könyvtár, ebédlő, konyha is van. Árvák laknak majd itt és a szórványból jöhetnek ide iskolások tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Jelen volt többek között Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./

"Az RMDSZ SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács szept. 6-án Marosvásárhelyen tartott együttes ülést. Markó Béla elnök ismertette a szerződés kidolgozásának történetét, az RMDSZ elvárásait, újból leszögezte legfontosabb kifogásait: az 1201-es ajánlás leszűkített értelmezését és azt, hogy az alapszerződés befolyásolja a romániai választásokat. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szervezetnek komoly kifogásai vannak az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ jogot formál arra, hogy elmondhassa véleményét, hogy ne a feje fölött döntsenek. Voltak konzultációk, de az RMDSZ álláspontját, követeléseit figyelmen kívül hagyták és ezek a konzultációk pusztán tájékoztatási jellegűekké váltak. Kifogásolta a szerződés szűkítő lábjegyzetét. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy értékelte, hogy az RMDSZ-nek ragaszkodnia kell érdemi álláspontjához, hiszen minderről a történelem és az utókor előtt számot kell adnia. Élesen bírálta a Horn-kormány magatartását, amely figyelmen kívül hagyta az RMDSZ próbálkozásait, noha a magyar miniszterelnök megígérte, hogy nem ír alá olyan alapszerződést, amely sértené a romániai magyar közösség érdekeit. Tőkés László külön indítványt nyújtott be, javasolva, hogy az SZKT kérje fel a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSZ követeléseinek megfelelően, halasszák el az aláírást, a helyszín ne Temesvár, hanem Világos legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Figyelmeztetett arra, hogy miközben a román külügyminiszter a világ előtt a kormány hajlandóságát bizonygatja az elkobzott egyházi javak rendezésére, az egyházügyi főosztály átiratban fejtegeti, hogy a magyar egyházaknak nincs joguk ingatlanjaikhoz, mert azokat a románok kizsákmányolása árán építették, ugyanakkor az állam fizetést biztosít a papoknak, tekintsék ezt kártérítésnek. Takács Csaba alelnök a román kormány felelősségére irányította a figyelmet. Csapó József szenátor az állítólagos pozitív vonásokat vonta kétségbe. Arra figyelmeztetett, hogy a tervezet 15. szakaszában megfogalmazott kisebbségi jogok még a jelenleg érvényben levő kereteket is szűkítik. Frunda György szenátor ezzel szemben azt javasolta, hogy semmiképpen se hozzanak olyan döntést, amely elítéli az alapszerződés aláírását. Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Nagy István az Erdélyi Kezdeményezésnek az alapszerződést elítélő állásfoglalását olvasta fel. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontjával összhangban javasolta: az RMDSZ csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függenek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbevételét és a belső választások megrendezését említette. - Több tervezet és állásfoglalás alapján folyt a vita arról, hogyan foglaljon állást az RMDSZ a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Végül a nyilatkozatot, hogy az RMDSZ "tudomásul vette" a szerződést, 65 szavazattal elfogadták 3 ellenében és 11 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Kiadott nyilatkozatuk szerint az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki az romániai magyar nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén." Az Európa Tanács 1201-es ajánlása jogi érvényű kötelezettséggé válik, azonban "csak megfelelő törvényalkotás, végrehajtás és ellenőrzés esetén lesz lehetőség arra, hogy az anyanyelvű oktatásra, a kétnyelvű feliratokra, a saját médiára, az erőszakos asszimiláció tiltására vonatkozó rendelkezések már a közeljövőben helyzetünk jó irányú változásához vezessenek." Az RMDSZ változatlanul kiáll a programjában szereplő jogállamiság, a kisebbségi kérdés rendezése, a különböző autonómia-formák érvényesítése mellett. A kollektív jogok elvetése, a nyelvhasználatot korlátozó rendelkezés nem felel meg az RMDSZ törekvéseinek. Az RMDSZ elengedhetetlen követelménynek tartja az elkobzott egyházi és közösségi javak helyzetének rendezését és nem tartja kielégítőnek a dokumentumban foglaltak betartását biztosító garanciát sem. "Aláírás előtt még egyszer figyelmeztetjük az aláíró feleket politikai és történelmi felelősségükre." A romániai magyar nemzeti közösségnek a jövőben még inkább olyan közképviseletre van szüksége, amely hatékonyan lép fel e célok megvalósításáért. Ezt a közképviseletet csak a romániai magyar nemzeti közösség egységes és aktív hozzáállása biztosíthatja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./ A nyilatkozatot szintén közölte: Magyar Szó (Újvidék), szept. 10./"

"II. János Pál pápa szept. 6-án érkezett Magyarországra, a repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte a másodszor idelátogató pápát. A pápa Pannonhalmára ment, ahol Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát fogadta. Másnap, szept. 7-én a pápa Győrben, az ipari parkban mintegy százötven ezer ember előtt tartott szabadtéri szentmisét és mondott beszédet. "Az elmúlt negyven évben főként a vértanúk és a hitvallók tettek tanúságot Krisztus világosságáról". "Imádkozzunk valamennyien a fogyó magyar nemzetért." A pápa beszédének több részét magyarul mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ A pápa beszédének szövegét /néhány kihagyással/ közölte a csíkszeredai napilap. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"

Az alkotmánybíróság döntését szept. 8-án nyilvánosságra hozták: Iliescu elnök indulhat az elnökválasztáson. A román törvények szerint ugyanis csak kétszer lehet valaki elnök. Az ellenzék erre hivatkozva tiltakozott az ellen, hogy Iliescu újból induljon az elnökválasztáson. Az alkotmánybírák elutasították a különböző ellenzéki pártok és szervezetek által benyújtott összesen 67 óvást, arra hivatkoztak, hogy 1990-1992 közötti időszakot nem lehet figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10., Magyar Nemzet, szept. 10./

Szeptember elején az esti tévé-híradó részleteket közölt abból a sajtótájékoztatóból, amelyet a pápalátogatás kapcsán tartottak a katolikus egyház képviselői. Gyulai Endre püspök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a csángók azért nem hallgathatnak anyanyelvükön szentmisét, mert a liturgia szövege még nincs lefordítva csángó nyelvre. Mihelyt lefordítják, semmi akadálya nem lesz az anyanyelvű istentiszteleti gyakorlatnak. A rövid bejátszásból nem derült ki, hogy Gyulai püspök ezt a pápa vagy a saját nevében mondta. Csepregi Márta olvasói levelében megismétli a közismert tényt: a csángó ugyanolyan nyelvjárása a magyarnak, mint a palóc vagy a szegedi. Igaz, hogy a sok évszázados elszigeteltség miatt jobban különbözik a magyar köznyelvtől, mint a magyarországi nyelvjárások. Nincs szükség csángó nyelvű liturgiára. /Csepregi Márta: Milyen nyelven beszélnek a csángók? = Magyar Nemzet, szept. 10./

"Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje az MTI-nek nyilatkozva bölcs határozatként értékelte az RMDSZ SZKT szept. 6-i ülésén elfogadott nyilatkozatot. Nem ért egyet azokkal, akik "abszolút temetői hangnemet" ütnek meg az alapszerződéssel kapcsolatban. Szerinte az alapszerződés szövegének elutasítása az RMDSZ részéről "öngyilkosság lett volna". Frunda kifejtette: "A fejünk fölött döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSZ úgy értékeli: az alapszerződés két fő hiányossága az, hogy nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget." Pozitívuma viszont, hogy három nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum szerepel benne. A kollektív jogokkal kapcsolatos, a román fél által "kierőltetett formula az alapszerződésben ellentmond a román alkotmánynak." Igaz, hogy többet vártak a magyar kormánytól, azonban "miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük", "illetve parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait." /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11., Új Magyarország, szept. 11./"

Három hónappal a megnyitás után Lőrinczy László igazgató beszámolt a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ egyre bővülő tevékenységéről. A konferenciatermeket egész nyáron igénybe vették, a református világtalálkozó résztvevői itt üléseztek, majd a nyári szabadegyetem előadásainak adott helyet, továbbá a közgazdászok vándorgyűlésének. Szept. 2-tól orvosi rendelés indul az intézetben. A központ könyvtárat is működtet, itt tevékenykedik a Katekétikai Központ, ettől az évtől a református kollégiumi bentlakók is ideköltöznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

"/MTI-tudósítás, szept. 11./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz intézett terjedelmes nyílt levélben, amelynek szövegét szept. 11-én délután eljuttatta az MTI bukaresti irodájába, megismételte és részletesen indokolta arra vonatkozó javaslatát, hogy halasszák el a román-magyar alapszerződés aláírását, helyszínét változtassák meg, és a dokumentum szövegét alakítsák át. Az RMDSZ-politikus legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak, a magyar érdekképviselet legfőbb döntéshozó fórumainak pénteki marosvásárhelyi ülésén élt ezzel az indítvánnyal. A szóban forgó tanácskozásról kiadott RMDSZ-nyilatkozat nem tartalmazott ilyen értelmű felszólítást: azt szögezte le, hogy az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai magyar nemzeti közösséget". Tőkés László nyílt levelében kifejti, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatainak fényében hidegzuhanyként hatott az alapszerződés aláírásának váratlan bejelentése, a szerződés szövege és az, hogy az RMDSZ-t, véleménye szerint, a döntő szakaszban teljesen kizárták a szerződéskötés folyamatából. A tiszteletbeli elnök kifejti, hogy megítélése szerint a szerződés jelenlegi formájában több ponton is ellent mond az RMDSZ álláspontjának, s idézi a vezető testületek korábbi állásfoglalásait, amelyek szükségesnek tartották, hogy a dokumentum garantálja a romániai magyar közösség autonómia-jogát, nevezetesen a romániai magyar kisebbséghez tartozó személyek jogát a személyi, a helyi önigazgatási és regionális autonómiákhoz, s azokon a területeken, ahol többségben vannak, a különleges jogálláshoz. Ugyancsak emlékeztet a püspök a nemzeti kisebbség felekezeteitől, közösségeitől törvénytelenül eltulajdonított ingatlanok és javak visszajuttatásának elvárására. "Még ha igaz is volna az az állítás, hogy a jelenlegi alapszerződés jóval több jogot ír elő a romániai magyarság számára, mint amennyivel ez idő szerint rendelkezik, a végrehajtási, ellenőrzési, megfigyelési és döntőbíráskodási mechanizmusok szinte teljes hiánya rendkívül kérdésessé teszi a román részről vállalt kötelezettségek betartását" - írja Tőkés László. A tiszteletbeli elnök az alapszerződésre vonatkozó első román megnyilatkozásokra hivatkozik annak bizonyítására, hogy a román hatalomból hiányzik a politikai akarat az alapszerződés alkalmazására nézve, s a romániai magyarsággal kapcsolatos politikájában érdemi változás nem várható. "A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori román hatalom a magyar nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani" - írja Horn Gyulához címzett nyílt levelében. Az egyházi ingatlanok és javak kérdésében Melescanu külügyminiszter szeptember 3-i levelét "merő porhintésnek és leszerelő politikai manővernek kell tekinteni" - fejti ki Tőkés. A továbbiakban a püspök vitatja a magyar kormány álláspontját, miszerint az alapszerződés kedvez a romániai magyarságnak és előrelépés a történelmi megbékélés útján, vagy hogy "ha a román-magyar államközi viszonyok jók, az a magyar kisebbségnek is jó". Véleménye szerint "Keleti György katonai békepolitikája például nem zárja ki a magyar többségű erdélyi területek folyamatos katonai ?megszállását?". "Elnyomóink az anyaország ?barátságát? és ?jóviszonyát? további elnyomatásunkra szóló ?felhatalmazásként? értelmezik, és eszük ágában sincs az alapszerződések kisebbségvédelmi előírásait gyakorlatba ültetni" - fogalmaz Tőkés László, aki szerint az alapszerződésnek a stabilitást, biztonságot és euroatlanti integrációt segítő "jótékony hatása" is csupán látszólagos: csak elkendőzi a problémákat, ez pedig kifejezetten káros és veszélyes. Mindezek alapján kéri Tőkés László a kormányt és személy szerint a miniszterelnököt a halasztásra, hozzáfűzve, hogy ő maga, "valamint a romániai magyarság felelős képviselői" nem ellenzői az alapszerződésnek, csupán annak méltányos átalakításáért szállnak síkra. Őszintén üdvözlik a magyar kormány szerződéskötési és megbékélési erőfeszítéseit, viszont semmiképpen sem tudják támogatni egy "nyilvánvalóan rossz alapszerződés" aláírását. Végül a levélíró kifejti: "Visszautasítjuk azt a hamis párhuzamot, amelyet egyesek az alapszerződés szélsőnacionalista román ellenzői és miközöttünk vonnak a kétoldalú extrémizmus látszata alapján", mivel "rendkívül fonák dolog az elnyomót és elnyomottat egymással azonosítani". "A szélsőnacionalista román politika megsemmisítő törekvéseivel szemben a mi kritikus álláspontunkat jogos önvédelmünk és demokratikus kisebbségvédelmi politikánk hitelesíti" - fejeződik be a nyílt levél. Az MTI tehát nem hozta nyilvánosságra a levelet, csak összefoglalta, a magyarországi napilapok szept. 12-i számukban ezen MTI-tudósítás alapján ismertették Tőkés László nyílt levelét. Tőkés Lászlónak Horn Gyula miniszterelnökhöz írt nyílt levelét csak a Magyar Nemzet közölte le teljes terjedelmében, egy nappal később. /Magyar Nemzet, szept. 13./"

Murvai László ebben az évben is elkészítette a romániai magyar oktatással kapcsolatos összesítést. Ebből kiderül, hogy az előző tanévhez viszonyítva a magyar óvodák /és tagozatok/ száma csökkent ugyan, de megfelel a magyarság arányának, az I-VIII. osztályos magyar iskolák száma növekedett, a líceumok száma csökkent, ugyanúgy a szakmai iskoláké. Országos szinten 0,98 %-kal nőtt az óvodások és iskolások lélekszáma, ugyanakkor a magyarul tanulók aránya 2,57 %-kal csökkent. A magyar pedagógusok létszámának növekedése /1,31 %/ elmaradt az országos növekedéstől /5,6 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11, 12./

"A romániai Soros Alapítvány Bukarestben bejegyzett jogi személy, amelynek központi irodája Bukarestben van, fiókközpontjai Kolozsvárott, Iasi-ban és Temesváron vannak, tájékoztatott Salat Levente, a kolozsvári fiókközpont vezetője. A fiókközpontoknak is saját költségvetésük és fizetett személyzetük van. Szerepük kettős: átveszik a Bukarest által kezdeményezett ún. nemzeti programokat és azokat a régiókon belül szórják, másrészt maguk is kezdeményezhetnek programokat. A magyar nemzetiségűek a kolozsvári fióknál jelentkezhetnek. Az alapítvány célja most már az intézményépítés. Az elmúlt hat év eredményeit összegezve Salat Levente kifejtette: "Én magam romániai magyarként rémülettel figyelem a román és magyar nacionalizmusok párharcát, és eléggé rossz véleménnyel vagyok arról, ahogyan a romániai magyarság politikai és kulturális elitje ?képviseli? úgymond a romániai magyarság ügyét. Úgy gondolom, hogy az említett elit egy sehova nem vezető politikai és kulturális paradigma mentén végzi a munkáját és véleményem szerint ahhoz, hogy a romániai magyarság esélyéről beszélni lehessen, nagyon sürgősen egy alternatív, kisebbségi magyar nemzetpolitikai paradigmát kell kidolgozni. Nem állítom, hogy a kolozsvári fiók egy ilyen jellegű célt fölvállalhatott volna, de merem állítani, hogy programjaival sokat tett ebben az irányban." Salat Levente az információközvetítést is kiemelte: havonta kétszer elkészítik a romániai magyar sajtó reprezentatív sajtószemléjét román nyelven, amit megkapnak a román kormány, a parlament képviselői, az elnöki hivatal tanácsosai, a nagykövetségek, az egész média. - Harmadik éve tartják a román-magyar fordítói képzést, ezzel senki sem foglalkozott. Eredményes programot kezdeményeztek román és magyar történészek között, akik teljes egyetértésben és igen látványos munkát végeznek, már harmadik éve. /Oláh-Gál Elvíra: A cél az intézményépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./"

Bajna György Ideje a bizalomépítésnek címmel nyílt levelet intézett Ion Buntanu ezredeshez, Hargita megye rendőrparancsnokához, mert rövid idő alatt Gyergyószentmiklóson két esetben embereket megaláztak, megvertek rendőrök. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjelent szept. 16-án Gyulán, a Kézfogások nevű, harmadik alkalommal szervezett magyar-román baráti találkozó lakossági fórumán. Nem a két nép, hanem a kétarcú, magyarellenes hatalom érdekeit szolgálja az alapszerződés, fejtette ki. Nem lehet barátkozni, miközben magyarjaink ellen fékeveszett propagandahadjárat folyik, s úgy tenni, mintha nem történne semmi. Budapesten 1990-ben jeles magyar-román értelmiségi találkozó zajlott, miközben kirobbantak a marosvásárhelyi események. A gyulai-aradi találkozó idején Mátyás király szobrát akarták eltávolítani Kolozsvár főteréről, ugyanabban az évben Debrecenben magyar-román értelmiségi találkozót szerveztek, miközben Bukarestben megszavazták a kisebbségeket sújtó tanügyi törvényt. Valóság ütközik rendre a hirdetett elvekkel. Sajnálatos, mondta, hogy a magyar kormány elfogadja Iliescu hiteltelen megbékéléséi programját. Azért sem örvendünk az alapszerződésnek, mert nincs bizalmunk abban a hatalomban, amely egyetlen ígéretét sem tartotta be. Az igazságosság és a békesség mentén valósulhat meg a magyar-román megbékélés, fejtette ki a püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

"A liberális 168 Óra hetilap ironikusan tudósít az alapszerződés szept. 16-i temesvári aláírásáról. Munkatársa ott volt az ezen a napon. Megjegyzése: "Versailles valamivel mozgalmasabb lehetett. Itt még büfé sincs." Hasonló iróniával ír a tiltakozó összejövetelről: "Egyedül Tőkés vetette meg a lábát a pápisták templomában. Az elhangzott beszédek arról árulkodnak: az erdélyi magyarság egyes vezetői /sok kicsi Antall József, még a gesztusait is utánozzák/ képtelenek megszabadulni az MDF legrosszabb korszakát idéző érzelgős retorikától és ideológiától." /Bartus László: Útbaigazítás. = 168 Óra, szept. 24./"

A rossz alapszerződés, amelynek tartalma, időpontja, helye egyaránt kifogásolható, nem hozhat jó megbékélést. Az MDF dunai párbeszédet javasol az érintett térség konzervatív politikusainak részvételével. A helyszíne Lakitelek lesz, feltehetően novemberben. - nyilatkozta Lezsák Sándor, az MDF elnöke. /Új Magyarország, szept. 16./

Az alapszerződés aláírásával egy időben, szept. 16-án Szatmárnémetiben is jelentős okmányt írtak alá: dr. Tari Ferenc tábornok, az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság parancsnoka és Chis Ioan tábornok, a hasonló román intézmény parancsnoka írta alá a két ország intézményeinek együttműködését szabályozó dokumentumot. Dr. Taru elmondta, hogy a szerződés kizárólag szakmai, tovább javítja az információk cseréjét, eredményesebben alkalmazhatják egymás módszereit. Chis tábornok szólt a Tartan Vasile ezredes vezette szatmári börtönnek a hazai átlagnál jobb színvonaláról. A szatmári börtönbe bejuttatható magyar újság, engedik a magyar adást is megnézni. /A börtönök már jól együttműködnek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Szept. 16-án, az alapszerződés aláírásával egyidőben Frunda György, az RMDSZ elnökjelöltje meglátogatta Marosvásárhelyen Cseresznyés Pált, az 1990-es magyarellenes marosvásárhelyi pogrom még mindig börtönben sínylődő elítéltjét. Frunda György sajtónyilatkozata szerint látogatását jelzés értékűnek szánta, levélben fordult Iliescu elnökhöz, kérve Cseresznyés Pál kegyelmi kérvényének jóváhagyását, ami egyik bizonyítéka lenne az alapszerződésben foglaltak jóhiszemű kezelésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azóta fogságban van. Azzal vádolják, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Az akkori események miatt 1992. márciusáig 43 személyt ítéltek el, kizárólag magyarokat és cigányokat. /Magyar kálvária - Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. márc. 17./ Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./

Magyarországon több helyen volt tüntetés az alapszerződés aláírása ellen. A Temesváron aláírtnál igazságosabb, a valódi megbékélést szolgáló megegyezésért tüntettek Pécsett szept. 16-án a parlamenti ellenzéki pártok és a MIÉP, a tüntetés szónoka Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kultuszminisztere volt. Hangsúlyozta, hogy a résztvevőket nem a gyűlölet, hanem a szolidaritás hozta össze, amelyet nemcsak a romániai magyarok, hanem a románok iránt is éreznek. A tüntetés résztvevői között aláírásokat gyűjtöttek az alapszerződés ratifikálása ellen. A MIÉP reméli, hogy sikerül százezer aláírást összegyűjteni és ezzel népszavazást kezdeményezni az alapszerződés parlamenti jóváhagyását megakadályozni. Tiltakozó megmozdulás volt Karcagon, ugyancsak szept. 16-án és Miskolcon és is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18., Népszabadság, szept. 17./

"Szept. 16-án Kolozsváron Funar polgármester gyászszertartást tartott az alapszerződés miatt. Szabályos gyászmenet indult hatalmas transzparenssel: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás!", a koporsón öt tábla volt a következő feliratokkal: Iliescu, Horn, Vacaroiu, Melescanu, És Sokan Mások. A koporsót Funar és Liviu Medrea kísérte, egészen a Házsongárdi temetőig. A legnagyobb forgalom idején tartották ezt a temetést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Az 1850-es erdélyi népszámlálás zűrzavaros időben készült, osztrák katonák és zsandárok segítségével és "irányításával", azonban eredményeit az osztrák statisztika sem fogadta el. A cikkíró, Benedek Gyula utánanézett: az 1857-es népszámlálást már elfogadták, azonban ezen nem szerepelt a nemzetiség, ezt biztosan állítja, mert saját maga látta az 1857-es összeírás íveit a szatmárnémeti állami levéltárban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Előzmény: 1474. sz. jegyzet."

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ szept. 6-ra összehívott közgyűlésére mindössze 17-en jöttek el. Bódog Erzsébet elnöki beszámolójából kiderült, hogy ő egyszemélyben elnök, titkár, pénztáros, könyvelő és mindenes. Az ellenőrző bizottság Házy Sándor által előterjesztett jelentése szerint vannak hiányosságok, könyvviteli típusnyomtatványokat kell vezetni, jegyzőkönyvezni kell... de mindezt nem végezheti egyedül Bódog Erzsébet, sokszor saját zsebéből fizetve. Több embernek kellene dolgozni az egyesületben. Pénzhiány miatt az egyesületnek több rendezvényéről le kellett mondania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Kolozsváron szept. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége rendezésében megnyitották az 1000 éves a magyar iskola című képzőművészeti kiállítást a Gy. Szabó Béla Galériában. A tizenegy kiállító művész közül a 93. évében járó Mohy Sándor a legidősebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./