A közvélemény-kutatások szerint a románok nyolcvan százaléka legfőbb ellenségnek a magyarokat jelölte meg.  A számítógépes magyarellenes játék is ezt mutatja.   A nemzetállam az igazi. Ennek érdekében aztán minden eszközt be lehet vetni. A más nyelvűeket, más szokásúakat ki lehet telepíteni. (Mint Csehszlovákiából.) Vagy az egynyelvűség érdekében meg lehet szüntetni iskoláikat. (Mint ahogy Romániában is tették jó ideig.) Esetleg el lehet adni pénzért. (Mint a németeket.) Ezenkívül: el lehet vinni kényszermunkára, be lehet zárni, messzi vidékre lehet helyezni, lehet nyelvvizsgáztatni. Ezek voltak a jó módszerek! De még most is meg lehet verni, vagy perbe lehet fogni, ha más nyelvet beszél valaki, mint a többségi. /Kuti János: Virtuális szeretet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Az RMDSZ-es, SZNT-s, MPSZ-es magyar vezetők nyilatkozatai, tervei ellen emelt kifogást Petre Strachinaru demokrata képviselő. Megfogalmazása szerint versengenek, hogy ,,ki magyarabb”, ki tesz többet, de tulajdonképpen csak a feszültséget növelik. Az SZNT Ujgur Fórummal kötött szerződését elfogadhatatlannak nevezte, Románia nemzetközi megítélését rontja – fogalmazott. Kiderült azonban, hogy értesüléseit a román sajtóból szerezte, miután megtudta, hogy ez az ujgur szervezet nem az, amelyet terroristaként tartanak számon, visszakozott, de rosszallását fenntartotta. Nem ért egyet azzal sem, hogy az MPSZ Wass Albertről elnevezett díjakat adott át. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a Kovászna megyei önkormányzat megszervezi a háromszéki magyarok világtalálkozóját. /(-kas): Túl sok a ,,magyarkodás”? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Mintegy 850 magyar pedagógus vesz részt Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamain – közölte Lászlófy Pál, a továbbképzést szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A különböző tanfolyamok színhelye Erdély nyolc települése. Idén 15,3 millió forint támogatást kaptak a magyar oktatási tárcától, tavaly még 18 millió forintot. Tavaly 8 millió forintot kaptak a Szülőföld Alapból, az idén viszont egyetlen forintot sem. /Bolyai Nyári Akadémia: a Kárpát-medence legnagyobb pedagógus-továbbképzése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban július 27-én Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke és Burus Siklódi Botond, a szervezet titkára köszöntötték a továbbképző hallgatóit, meghívott előadóit. A továbbképzés helyszínei közt először szerepel a Bánság fővárosa, Temesvár – közölte Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. /Mayla Júlia, Pataki Zoltán: Akadémia bánsági premierrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Amikor gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök 1791-ben megalapította a ma is nevét viselő könyvtárat, nem sejthette, hogy a családi vagyonából megvásárolt könyvek a román állam tulajdonába kerülnek, s azokhoz kétszáz év múlva szeretett egyházának papjai hozzá sem fognak majd férni. A könyvtárat végrendeletileg Erdélyre és a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, utóbbi kezelésében, azzal a megkötéssel, hogy azt az őt követő püspökök a gyűjteményt gondosan óvják és folyamatosan gyarapítsák. Utódai eleget tettek a hagyakozó óhajának: a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat a román állam 1949-ben a római katolikus egyháztól elkobozta. Márton Áron püspök erélyes tiltakozása hiábavalónak bizonyult. A Batthyaneum tulajdonjoga 1989 után ismét napirendre került, és európai unszolásra 1998-ban Bukarest a 13. számú kormányrendelettel a könyvtárat és épületét visszaadta a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet mindmáig nem hajtották végre. A gyulafehérvári román nacionalisták ugyanis pert indítottak. Arra hivatkoztak, hogy könyvtárát Batthyány tulajdonképpen két örökösre hagyta: a püspökségre és Erdélyre. Utóbbi jogutóda pedig a román állam. A bíróságok rendre elutasították ezt az érvelést, de utolsó fokon, 2003-ban, a románok keresetének helyt adtak. Az érsekség a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, de az ügyben ott még nem született ítélet. A román állam pillanatig sem vette komolyan az elmúlt években az elkobzott egyházi és kisebbségi vagyon visszaszolgáltatását szorgalmazó sorozatos nyugati követeléseket. Jól példázza a bukaresti gondolkodást az Adevarul román napilap, 2004. június 30-án megjelent cikkének mondata: „A szóban forgó ősnyomtatványt Batthyan (sic!) katolikus püspök, teljes könyv- és műtárgy-gyűjteményével, végrendeletileg a román államra hagyta.” A katolikus főpapokat jóformán be sem engedik az intézménybe. Marton József teológiai történészprofesszor nemrég kijelentette: az egyes könyvek tanulmányozása végett magának a tulajdonost képviselő Jakubinyi György érseknek is a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár írásos engedélyére van szükség, amely gyakorlatilag beszerezhetetlen. A püspökség szerint a gyűjteményből máris több értékes könyvnek lába kelt. A mai Románia talán legértékesebb, itt őrzött könyvét – az 812-ben a lorschi kolostorban készült Codex Aureust – néhány évvel ezelőtt engedély nélkül lemásolták, hatalmas, 1,5 millió euróra becsült kárt okozva ezáltal az egyháznak. A 333 példányban kiadott hasonmást darabonként 28 ezer dollárért kínálták a gyűjtőknek. A Codex Aureust a román kommunista állam is kihasználta. Azzal garantált ugyanis több milliárdokra rúgó, a hazai ipar fejlesztését szolgáló nyugati kölcsönt. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke nemrég leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet. Tavaly Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségen résztvevő Erdő Péter esztergomi bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök. Hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A katolikus egyház az RMDSZ közbenjárásában bízik, de egyelőre az is eredménytelennek bizonyult. /Tibori Szabó Zoltán: Batthyaneum: nem tudja használni könyvtárát az egyház. A püspök kincse és a bukaresti szemforgatók. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Wass Albert-portré vetítésével és Bayer Zsolttal folytatott párbeszéddel indul július 18-án a tizenhetedik alkalommal megszervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Az Így is lehet – egy másik Románia, egy másik Magyarország nevet viselő idei tábor szervezői kevesebb politikát és annál több kikapcsolódási lehetőséget ígérnek. – Ilyés Szabolcs a Tusványos néven ismertté vált tábor főszervezője. /Tusványos, idén kevesebb politikával? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

A magyar lakosság számarányához viszonyítva a költségvetési intézmények vezetésében kevés magyar dolgozott, az utóbbi egy-másfél évben javult a helyzet. Immár a Lakosság-nyilvántartó Szatmár Megyei Igazgatóság élére is az RMDSZ által javasolt szakember, Riedl Kovács Johanna került. Ő az egyik legfiatalabb igazgató. Jogász végzettséggel rendelkezik. Az igazgatónő szeretné, ha egy épületbe kerülnének a városi lakosság-nyilvántartó hivatallal, amit a szoros együttműködés indokol. Szatmárnémeti, Nagykároly, Tasnád és Avasfelsőfalu mellett Sárközújlakon is van már kirendeltségük s rövidesen Pálfalván és Erdődön is lesz. Az útlevelet, a jogosítványt és az autóbeírást kivéve minden személyi igazolvány, a születési anyakönyvi kivonattól a halálozásiig, de még a szavazókönyvecske kiadása is a lakosság-nyilvántartó hatásköre. Az egységes EU-követelmények miatt nem csak a magyar neveknél maradnak el az ékezetek, a románnál és más neveknél is. Az EU-ban keresik az olyan megoldásokat, amelyek az egységesítést szolgálják, ugyanakkor a személyi jogokat sem sértik. /S. L.: Még egy magyar igazgató. Riedl Kovács Johanna vezeti a megyei lakosság-nyilvántartást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Bukarestben a kormánybizottsággal tárgyalt dr. Fazakas József, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója és Ritti Olivér műépítész. A bizottság módosításokkal jóváhagyta a sepsiszentgyörgyi egyetemi campus megvalósíthatósági tanulmányát. A kormányhatározat alapján megkezdődhetnek a munkálatok, remélhetően már idén. Az ötmillió eurós beruházásnak két év alatt kell megvalósulnia. A felépült campus előadótermeket, bentlakást, kantint, sportpályákat jelent, azaz mindent egy helyben. Jelenleg még több helyiségben kell oktat­niuk Sepsiszentgyörgy az egyetem tanárainak, akik szeretnék, ha megkapnák a Mezőgazdasági Iskola összes épületeit. A hallgatók eddigi tanulmányi eredményei nagyon jók. 95 százalékuk tovább tanul vagy elhelyezkedik gazdasági munkakörökben. Idén új szakok is indulnak: a kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana, valamint mezőgazdasági, élelmiszer- és környezet­gazdaságtan.   /Czompó János: Zöld út az egyetemépítésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Hat osztálynyi üres hely maradt a magyar nyelven tanulók és bő három osztálynyi az ősztől román nyelvű képzésre vágyó kisérettségizettek számára Háromszék líceumai­ban az első számítógépes elosztás szerint. A megyében meghirdetett 1596 líceumi, ezen belül 1092 magyar nyelvű kilencedik osztályban összesen 270 hely maradt üresen, ebből 172 a magyar tagozaton. Néhol már csak három-nyolc diákot várnak a teljes, 28 fős osztálylétszámhoz (a Mikó, Mikes, Bod Péter, Puskás Tivadar, Baróti Szabó Dávid líceumokban, a sepsiszentgyörgyi és kézdivásár­helyi református kollégiumokban), de olyan is van, ahol csak egy-hét beiratkozót tartanak számon: itt valószínűleg nem is indulnak osztályok. Kézdivásár­helyen a Gábor Áron Iskolacsoportban három osztályra összesen négy jelentkező volt, és népszerűtlennek bizonyult a két sepsiszentgyörgyi líceumban meghirdetett környezetvédelmi osztály is. Sokkal több kamasz hiányzik a szakiskolákból: a megyében jelenleg 538 hely üres a magyar képzésben és 308 hely a románban. /(demeter): Kilencosztálynyi líceumi hely maradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Székelyudvarhelyen, július 16-án, a Míves emberek sokadalma utolsó napján a színészeké volt a dobogó. A szervezők – az Altera Alapítvány és a Tomcsa Sándor Színház – elismerik, hogy a „Színészet is Mesterség”: mint minden míves ember, a színészek is vetélkedhetnek, ki-ki öt perc alatt bemutathatja a tudományát a Sokadalomban. Idén kilenc színész jött el. A szerbiaiak például – vízum hiányában – nem tudtak eljönni. /Zsehránszky István: Szótárlat. Színészek a Sokadalomban, hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Székelyhodos nem találta meg önmagát, a községközpont a rendszerváltás utáni megtorpanásából nem tudott előrelépni, Orbán Sándor polgármester szerint már nemzedékek hiányoznak, elment a fiatalság, egy következő generáció külföldön vállalt munkát, s ma a nyugdíjasok költöznek haza. Munkalehetőséget biztosító vállalkozók nincsenek a faluban. Nem épülnek új házak, a község négy rossz iskolát és négy rossz állapotban levő művelődési házat adminisztrál. Pusztulnak a régi faragott tornácos, verandás házak 15 éves huzavona után gyúlt meg a gáz idén a község falvaiban. A vízvezeték kiépítése idén Hodos községben valószínű még nem kezdődik meg. Június 28-án falumúzeum nyílt Jobbágytelkén, július elsején emlékművet avattak Eheden a II. világháborúban elesett hősök tiszteletére. /Nemzedékek hiányoznak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Búzásbesenyőt 1768-ban 566 személy lakta. 1995-ben 1105 lakosa volt, 861 magyar anyanyelvű, 205 román és 39 roma. 2002-ben 1172 a lakosok száma, a magyarok 75 százalékot tesznek ki. A kilencvenes évek elején indult „kiáramlás” mára alábbhagyott, ismét van fiatal a faluban, de az idősebbek még mindig többen vannak. Rátoni János tanító idejében színjátszó csoport, majd néptánccsoport is működött, ezek már nincsenek. Először tartottak tárlatot Búzásbesenyőn. Kezdeményezője Kedei Előd igazgató-tanár. Volt Búzásbesenyőnek írója-szerkesztője, az 1821 és 1889 között élt Dósa Dániel, marosvásárhelyi kúriai bíró, jogi szakíró személyében. (Kúriáját iskolaként hagyta a falura, ezért viseli ma nevét az alma mater.) A településen elkezdődött az ivóvízrendszer kiépítése. Példás az, ahogyan Besenyőben a lelkészek és pedagógusok, politikai és közigazgatási vezetők egyetértésben munkálkodnak. /Bölöni Domokos: „Kreatív, munkát szerető nép és falu vagyunk”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Július 16-án, vasárnap rendezték meg immár ötödik alkalommal a Haller-búcsút Kerelőszentpálon. Az ünnepély a család ősi temetkezési helyén, a temetőkertben levő Imolában zajlott. A várkastélyszerű kőfalak, a saroktornyok és a nyolcszögletű torony egyaránt az elhunyt ősök emlékét idézik. A kápolnában több mint 120-an gyűltek össze. Jelen voltak családtagok, a Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai, a búcsú ünneplésére összegyűlt helybéliek, barátok és meghívottak. Beszédet mondott Harmath István, a Haller család egyik leszármazottja. Felidézte a díszkert fáit, a tavat, a kastélyt eredeti állapotában. Ma már semmi sem maradt, eltűnt a háromharangos harangláb, a kastély romjaiban áll. A háborús károkat azonban elkezdték helyrehozni. Harmath István köszönetet mondott mindazoknak, akik segédkeztek a kápolnakert rendbetételénél. Arra kérte a jelenlevőket, hogy segítsenek az egykori hagyaték rekonstruálásában. A már összegyűlt képeket a kápolnakertben levő kiállításon lehetett megtekinteni. /Sütő Ágota: Haller-búcsú Kerelőszentpálon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

1991-ben a Bögöz községhez tartozó, akkor 149 lakosú Mátisfalva hasznos testvértelepülési kapcsolatra lelt. A németországi Oftershein település lakói úgy határoztak, hogy a jövőben támogatni fogják ezt a kicsi, de tiszta települést. Anyagi támogatásukkal azóta a faluba bevezették a vizet, a földgázt, és új telefonhálózatot létesítettek. E kapcsolat kialakulásában és fejlesztésében legfőbb szerepe az udvarhelyi Tótharsányi József nyugalmazott tanárnak volt, aki már az 1980-as évek közepén házat vásárolt e településen. Mátisfalva Agyagfalvától délnyugatra haladva másfél km-es távolságra, festői környezetben terül el. Ebben a faluban született dr. Palló Imre, a budapesti Operaház egykori szólóénekese és igazgatója. Tótharsányi József a székelyudvarhelyi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója volt 1986-ban, amikor Mátisfalván házat vásárolt. Abban az időszakban úgy nézett ki, hogy e kis falu is áldozata lesz a diktatúra urbanizációs mániájának. A tanár anyanyelvi szinten beszélt németül, 1989 után több segélyhozó csoportnak tolmácsolt, így került kapcsolatba az oftersheinieknekkel. A falu jövőjéjét a faluturizmusban látják. /László Miklós: Mátisfalva jövője lehetne a faluturizmus. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./

A háromszéki köpeci bányától több mint 200 személyt bocsátanak el az elkövetkező hónapokban, az egységet év végéig bezárják. Az elbocsátottak 16.000 lejt meghaladó bánatpénzben részesülnek. Háromszéken Erdővidéken a legnagyobb a munkanélküliségi mutató. A köpeci bánya 1998-ban több mint 3.500 személynek nyújtott munkalehetőséget. /Bezárják a köpeci bányát. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Negyven magyar Hargita megyei diák érkezett Hunyad megyébe, ahol első alkalommal szerveztek egy Tanuljunk egymástól! elnevezésű tábort a román nyelv elsajátítására. Az V–VIII osztályos, magyar tannyelvű iskolában tanuló diák számára nagyon fontos a román nyelv tanulása, mivel többnyire olyan vidékeken élnek, ahol a családban kizárólag magyarul beszélnek. /Tanuljunk egymástól! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

A Román és a Magyar Tudományos Akadémia egyezményének keretében az elmúlt években többször is a Szatmár Megyei Könyvtárban, annak régi kéziratokat őrző részlegén töltött néhány napot két budapesti irodalomkutató, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna. Két itteni szakember, Cordea Márta és Stier Gyula külön felhívta figyelmüket egy kéziratgyűjteményre. A gyűjtemény legérdekesebb darabja egy Csokonai-versekből álló kézirat volt. Az egyik vers semmilyen kiadásban nem szerepelt, az irodalomtörténészek sem írtak róla, ha úgy tetszik, ők sem vették „leltárba”. Azaz egy helyen feltűnt a címe: Egy vénasszonyról. Kiderült, hogy ezt a verset találták meg, s eredeti címe: Edgy Vén Asszonyról. A kutatók szerint (a pesti Irodalomtörténeti Közleményekben írják) a véncsúfoló vers még jóval a Dorottya előtt születhetett, s Csokonai egyik korai szerzeménye. A kézirat lefényképezését nem engedélyezték. /S. L.: Ismeretlen Csokonai-verset találtak Szatmárnémetiben! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Idén negyedik alkalommal került sor a nemcsak aranyoszéki tánccsoportokat és tánckedvelőket magába ölelő rendezvénysorozatra. Az Aranyosszék Alapítvány által, július 9. és 15. között megszervezett rendezvény idén is igen sikeresnek bizonyult. A Várfalva és Aranyosrákos közös szervezésében lezajlott, fiataloknak szóló tábor kiváló alkalom az Aranyosszék népzene-néptánc hagyományaival való megismerkedésre. /Ladányi Emese Kinga: IV. Aranyosszéki Népzene és Néptánc Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után.  Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor.   Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát.      A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken.    /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

Csendőrség oszlatta szét július 18-án Bukaresten a Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek a Környezetvédelmi Minisztérium előtt másfél órán át tüntető romániai, magyar és osztrák aktivistáit. A zöldek az ellen tiltakoztak, hogy Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter nem állította le a verespataki aranybánya szerintük törvénytelen engedélyeztetési folyamatát. A zöldek szerint a verespataki aranybánya-projekt legproblémásabb eleme, a 600 hektár kiterjedésű cianidos ülepítőtó. A zöldek szerint a karhatalom erőszakosan lépett fel akciója során. A romániai tüntetőkre ötezer lej értékű bírságot róttak ki, a külföldi aktivistákat az idegenrendészetre szállították, a csendőrség közlése szerint őket is megbírságolják az engedélyezetlen demonstrációban való részvételért. /B. J. I.: Bekeményített a Greenpeace. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Az egykori Szekuritáté a gyermekek köréből is verbuvált besúgókat, arra kényszerítve őket, hogy információkat szolgáltassanak családjukról, tanáraikról és kollégáikról. Cazimir Ionescu, az átvilágító bizottság szóvivője elmondta, hogy a Szekuritáté 12–19 éves diákokat szervezett be. Az egész országra kiterjedő besúgói hálózat létezett, és a gyermeket a „Tanügy” elnevezésű hálózat keretében „dolgoztatták”. A Szekuritátét főleg a párt- és az államvezetést érintő viccek érdekelték, az idegen állampolgárokkal való kapcsolattartás, ki milyen külföldi rádióadót hallgatott stb. A líceum elvégzése után általában ezekkel a tanulókkal a Szekuritáté megszakította a kapcsolatot. /Gyermekek közül verbuváltak besúgókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok élén álló személyek listáját, amely az átvilágító testület asztalára kerül. Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője a kezdeményezést „önmagában hasznosnak és erkölcsösnek” tartja. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője örvendetesnek tartotta a kezdeményezést, amit „a dőlni készülő dominósor első kövének” tart. Figyelmeztetett: lehetnek érintettek, akik megússzák a szembesülést, s félő, akadnak olyanok is, akik »kabátlopási ügybe« keverednek. Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének nincs kifogása az átvilágítás ellen. Időközben az ÚMSZ listája új nevekkel egészült ki. Felkerült rá Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, illetve Hodgyai Géza, az Új Kelet lapigazgatója. Emellett önmagát javasolta átvilágításra Boros Ernő, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője, valamint Krajnik-Nagy Károly, aki korábban a Brassói Lapok és az Előre szerkesztője volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke javasolta, hogy az átvilágítás érintse a jelenleg Magyarországon tevékenykedő, de Erdélyből elszármazott újságírókat is: Csáky Zoltánt, Cselényi Lászlót, Heltai Pétert és Bodor Pált. A Civic Media csupán a romániai sajtóban jelenleg dolgozó szerkesztők, publicisták átvilágítását kérheti. /Cseke Péter Tamás: Tiszta hangok II: dől a dominósor? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Idén tizenhetedik alkalommal tartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Tusványos a Kárpát-medence legmegalapozottabb, a társadalmi rétegződéseket is megjelenítő politikai-közösségi rendezvénye, állapította meg Sylvester Lajos. Tizenhét év alatt a magyar–magyar kapcsolatokban, a magyar kormányzat és a határon túli magyarság viszonyrendszerében nem volt annyi probléma, mint most. Magyarországon veszélybe sodorják a civil szerveződéseket, az alapítványokat és egyesületeket, Gyurcsány Ferenc megszüntette a Magyar Állandó Értekezletet, a magyar nemzetpolitika legrangosabb egyeztetési fórumát, mert két évvel ezelőtt tizenhárom Kárpát-medencei magyar legitim szervezet nem a miniszterelnök vazallusaként viselkedett. Megszűnt továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatala, lefokozták, és a miniszterelnöki hivatalba tagolták be azt a magyar kormányzati intézményt, amely a bonyolult határon túli ügyek kezelésére – az idők során észlelt hibáival együtt – képes volt. Az idei tusványosi rendezvénynek tehát a magyar–magyar párbeszédben fontosabb szerepet kell betöltenie, mint valaha. Egyféle mini-Máértként kell működnie. A kormányzati rosszakarat ellensúlyozása felértékeli a civil szféra szerepét, a népi diplomáciát megjelenítő közösségeket, a személyes és testvértelepülési kapcsolatok rendszerét. A magyarság számára is átjárhatóvá kell tenni a Kárpát-medence egészét. Az idei tusványosi program rendkívül gazdag. Együtt lehet Orbán Viktor, Duray Miklós, Markó Béla és Tőkés László. A rendezvény hagyományosan nyitott az országok, nemzetek közötti párbeszédre is. Adrian Severin, Németh Zsolt, Schöpflin György, Vasile Dancu, Bogdan Olteanu, Gál Kinga és Eckstein-Kovács Péter közös fellépése a Magyarország és Románia viszonya az EU-ban témakör kapcsán a példa erre. /Sylvester Lajos: Mini-Máért Tusnádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

A magyar-román területfejlesztési együttműködést szolgáló Partnerség 2007-2013 projekt kidolgozására 23 millió forint támogatást nyert az Európai Uniótól az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. A projekt magyar részről a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség, a határ másik oldaláról az Észak-Nyugat Romániai Fejlesztési Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács partnerségével valósul meg. /Sikeres román-magyar EU-projekt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

A határon túli magyarokat tíz megkérdezettből kilenc befogadná Magyarországon, derül ki a Tárki közvélemény-kutató felméréséből. A kutatás adatai szerint az elmúlt évekhez képest nem változott az idegenellenesek aránya Magyarországon. A felmérés idején a felnőtt lakosság mintegy harmada választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. Az idegenellenesek aránya 25-30 százalék körül stabilizálódott. Az átlagosnál (27 százalék) idegenellenesebbek a leginkább baloldali érzelműek (42 százalék) és a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek (36 százalék). /”Stagnáló” idegenellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

A román polgármestereket hibáztatják a Maros-Mezőségi Kistérségi Társulás kudarcáért. A régió magyar elöljárói remélik, hogy a közeljövőben mégis sikerül jogi személyiséget szerezni az egyesületnek. Brassai Zsombor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke – aki jelenleg a Székelykövesden bejegyzett Pro Regio Egyesületet irányítja – elmondta, hogy azok az elöljárók, akik a 2004-ben rendezett, első ülésen még igent mondtak, időközben pártot váltottak. A Székelykövesdre kiköltözött Kelemen Atilla sokat segítette a térséget. A Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirályon még a közigazgatási törvény betartását is leszavazta a helyi román többségű tanács. Miután a faluba költözött Markó Béla támogatásával sikerült új községházát építeni, a település elöljárói leszavazták az épület homlokzatára szánt kétnyelvű felirat kifüggesztését. Amikor néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Szentkirályok első találkozóját szervezték, egy kifüggesztett magyar zászlóért és egy kiplakátolt Szent István-koronáért meghurcolták a nagy-romániás tanácsosok, emlékezett Kádár György, a községközpont alpolgármestere. A székely-mezőségi térségben három erős szervezet is működik: a 2002-ben létrejött Pro Regio a Kéve című kistérségi hetilapot adja ki, a másik két egyesület és alapítvány gazdagabb megvalósítást mondhat magáénak. A Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület alkotótáborokat szervez, idéntől pedig hangszertábor rendezésére készül. A Mezőpanitban bejegyzett Monográfia Alapítvány a hagyományőrzés mellett évi tíz-tizenöt pályázattal bombázza a Communitast és az anyaországi közalapítványokat. Július 22-én szervezik meg Mezőpanitban az első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozót. /Szucher Ervin: Összefog a székely-mezőségi régió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./ Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke szerint a megrendezendő fesztivál és az új régió immár a jövőt jelképezi. A létrejött Székely-Mezőségi Régió Sámsondtól Mezőmadarasig fedi le a településeket, Marosszentkirályt is beleértve, ugyanakkor magyar kulturális térséget jelöl, nem közigazgatási régiót. A helyi önkormányzatok segítségével három civil szervezet, illetve az RMDSZ mezőcsávási és mezőbándi szervezete rendezi a fesztivált. A Kéve című hetilapot 1500 példányban terjesztik. A gróf Bethlen Anikó elnökletével működő civil szervezet, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület öt vendégszobás, konferenciateremmel rendelkező székháza nemrég épült fel, és idén immár az ötödik képzőművészeti alkotótábort szervezik, tájékoztatott Szabó Izolda igazgató. Szabó Levente, Mezőcsávás polgármestere szerint a községben az utóbbi tíz évben semmilyen kulturális rendezvényt nem tartottak. Ezért nemrégiben két tánccsoportot hoztak létre, felépítették a sportcsarnokot, felújítottak, illetve újjáépítettek három kultúrotthont, Szabédon bevezették az ivóvizet. Ez a térség még nem a Mezőség, már nem a Székelyföld, lóg valahol a közigazgatási, önazonossági éterben. /Nagy Botond: Székely-mezőségi hagyományőrző találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

A temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda idén július 10–15. között rendezte meg kézműves táborát a Temes megyei Nadrágon. A rendezvény fő célja a hagyományos kézműves-foglakozások megismertetése. A nadrági tábor a Temes megyei Caritas közreműködésével jött létre, tájékoztatott Magyari Sára, a START vezetője. A kézművesség mellett a szervezők a vidékfejlesztést is szem előtt tartották abban a tekintetben, hogy több település – Temesvár, Újszentes, Zsombolya – gyermekei, fiataljai számára tették lehetővé az egymással és a tájjal való ismerkedést. Sok nem magyar tagozatra járó gyermek eljött, hogy a táborban játékosabb környezetben használhassák anyanyelvüket. /Nadrágon “gatyába rázták” a srácokat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Immár másodszor oszlott fel idén Székelyudvarhelyen a helyi tanács. A Dézsi Zoltán alprefektus által jegyzett rendelet – akárcsak áprilisban – tudomásul veszi a tanácsosi testület feloszlását, mivel az működésképtelen. Előzőleg áprilisban kibocsátott rendeletével Constantin Strujan prefektus egyszer már tudomásul vette a tanács feloszlását. A dokumentumot a testület RMDSZ-frakciója jogi úton támadta meg, ennek hatására a kormánymegbízott visszavonta a rendeletet. Időközben az ügyet tárgyaló bíróság jogerős végzésben állapította meg, hogy a rendelet jogszerű volt. – Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a prefektus oszlatta fel a testületet, hanem a törvény – nyomatékosította Szász Jenő. Több mint fél éve sorozatosan eredménytelenül zárultak a tanácsülések Az RMDSZ-frakció a polgármester által összehívott tanácsülésekről maradt rendszeresen távol, a Népi Akció (AP) párt listáján bejutott tanácsosokból, illetve a független tanácsosból álló Polgári Frakció pedig az RMDSZ kezdeményezte rendkívüli tanácsüléseken nem kívánt részt venni. Ladányi László székelyudvarhelyi alpolgármester, a helyi RMDSZ alelnöke közleménye szerint „az utóbbi hónapokban meghonosított egyszemélyes vezetési módszerekre” hivatkozva szorgalmazzák az előrehozott választást. /Ismét feloszlott az udvarhelyi tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

Kocsis Károly, az 500. számát ünneplő Székely Hírmondó /Kézdivásárhely/ igazgatója elmondta, hogy kezdetben egy 486-os számítógép állt rendelkezésre, se nyomtató, se telefon, se fax. Tíz évvel ezelőtt ezerkétszáz példánnyal indultak, mostanra túl vannak a tízezren. Egy évvel ezelőtt költöztek új, korszerű szerkesztőségbe, egy magyar rádió beindítását, a Profi Rádió adását erre a hónapra tervezik. Kocsis cáfolta, hogy a lap Tamás Sándor parlamenti képviselő hatása alatt van, a képviselő nem tagja a szerkesztőségnek, s nem tulajdonosa a kiadónak. Korábban közvetlen érdekeltségei is voltak a lapot kiadó cégeknél, de akkor sem szólt bele a szerkesztésbe. /Domokos Péter: Lapidőutazás Kézdivásárhelyen. Interjú Kocsis Károllyal, az 500. számát ünneplő Székely Hírmondó igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./