A Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem az 1989 után semmihez nem hasonlítható élménye volt Bíró Bélának. Itt találkozhatott először a román kulturális élet és az ellenzéki politizálás jeles személyiségeivel. Itt láthatta először Mészöly Miklóst, Radnóti Sándort és Csoóri Sándort. A későbbiekben az SZDSZ-hez közel álló személyiségek elmaradoztak. A későbbi években Bíró szerint a szabadegyetem zártabbá, szürkébbé, merevebbé vált. „Az idei Szabadegyetemen jószerével semmi nem működött.” A rendezvények egymásba csúsztak, elmaradtak. Az egyik előadáson a cikkírót „megrendített a kitűnő író és környezetvédő Karátson Gábor vallomása, miszerint a román-magyar határon úgy érezte, egy szabadabb világba lép be. Merthogy Magyarországon december 5-e óta (érthető módon) légszomjjal küszködik.” /Bíró Béla: Sic transit... = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Várható volt az erdélyi magyarság két vezető személyisége közötti párbeszéd folytatása Tusnádfürdőn. Mind Markó, mind Tőkés jelenlegi politikai érdekei ezt megkövetelik. A református püspökre ma már igazából csak akkor kíváncsi a média, amikor az RMDSZ elnökével találkozik, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa, ugyanis képtelen hírértékű témákkal előállni. Az újságíró szerint összehasonlíthatatlanul frissebb a Markó-féle kommunikáció. A jó néhány éve teljhatalmát gyakorló RMDSZ-szel szemben időnként kívülről maroknyi ellenzéki csoport hangoskodik. Mindez nem jelentenek garanciát RMDSZ-nek az ötszázalékos parlamenti küszöb eléréséhez. Ehhez hozzájárul a Magyar Polgári Szövetség hamarosan megtörténő pártbejegyzése. Ez a szervezet egy-kétszázalékos támogatás megszerzésével kiütheti az RMDSZ-t a parlamentből, de nem veheti át a helyét. Az RMDSZ-nek ezentúl minden tusnádfürdői táborhoz hasonló alkalomra szüksége lesz, hogy a nagy közeledési tervekből valami valóra váljon. Markó és Tőkés között a megbékélésre nem mutatkozik hajlandóság. Még az erdélyi magyar nemzeti minimum megteremtése is kétséges. Tusnádfürdőn az RMDSZ vezetősége bejelentette: ősszel széles körű párbeszédet kezdeményez a civil szervezetekkel, egyházakkal és az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel, azonban 2004-ben a választási kampányban hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő az RMDSZ, de az nem történt meg. Az RMDSZ vezetőinek még nincs elképzelésük arról, hogy milyen feltételekkel lehetne visszafogadni a távozottakat. A romániai magyar politikai elit nagy dilemmája az, hogy bízzon-e az Európai Unió nyújtotta lehetőségekben, vagy pedig figyeljen a Szlovákiában történtekre, és az autonómiaformák intézményesítésének felgyorsítása érdekében radikálisabb eszközökkel politizáljon. Az újságíró szerint a románok irányába kellene tudatosabban politizálni. /Borbély Tamás: Ismerős érzések Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Egyértelmű magyarellenes provokációnak nevezte Gansperger Gyula volt ÁPV-elnök, jelenleg a magyarországi Wallis Befektetési, Gazdasági és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója azt a tusnádfürdői esetet, melynek július 22-én hajnalban szenvedő alanya volt. A Bálványosi Nyári Szabadegyetemre érkező üzletember a tusnádfürdői kempingbe szeretett volna behajtani személyautójával, amikor az üdülő bejáratánál szolgálatot teljesítő rendőrök megállították, igazoltatni akarták, majd miután ő ezt megtagadta, öt rendőrautóval alakítottak ki blokádot körülötte. Gansperger több mint három órán keresztül ült bezárkózva autójában, arra hivatkozva, hogy diplomata útlevele van, és diplomáciai védettséget élvez. Ugyanezzel indokolta az igazoltatás megtagadását, az alkoholteszt és vérvizsgálat elvégzését is, ami egyébként a román törvények szerint bűncselekménynek minősül. „Megállítottak, hogy nem szabad lemennem, erre válaszoltam, megállnék az út szélén, de azt sem engedték. Ezután akarták elkérni az irataimat, durván beszéltek és fenyegetőztek” – mondta el Gansperger, miközben a helyszínre érkezett Toró T. Tibor képviselő is, hogy rendezni próbálja a helyzetet. Florin Petrica tusnádfürdői rendőrparancsnok szerint az igazoltató rendőrök csak a dolgukat végezték. „Nem fenyegettük, udvariasak voltunk” – reagált Gansperger vádjaira a parancsnok, aki bűnügyi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba amiatt, hogy a megállított autós nem volt hajlandó elvégezni az alkoholtesztet. A patthelyzetet végül úgy oldották meg, hogy Gansperger átült az anyósülésre, autóját kollégája vezette a szállodáig. Másnap az üzletember Toróval és a megyei rendőrparancsnokkal megbeszélte az incidenst, az ügyet lezártnak tekintik. Az eset kapcsán Révész Máriusz Fidesz-szóvivő emlékeztetett: több kollégájához hasonlóan megjárta már, hogy rendőrök akadályozták meg a táborba való behajtását. Hasonlóképpen vélekedett Sógor Csaba szenátor is, akinek többször be kellett avatkoznia a meghívottak és a rendőrök között kialakult konfliktusba. Sógor a táborozóknak is pártját fogta, amikor azok a városból vásárolt szeszes italt még a tábor területén kívül felbontották, és emiatt a rendőrök megbüntették. Antal Stefan megyei rendőrparancsnok azt nyilatkozta, kivizsgálást kezdeményez az ügyben. Toró T. Tibor képviselő szerint nem normális, hogy miközben a táborban tűnt már el laptop, fényképezőgép, hátizsák, és a rendőrség tétlenül ült, addig abban a villában, ahol magyar politikus barátaival lakott. Egy rendőr olyan nyilatkozatott íratott a recepcióssal, hogy tanúsítja: nem járt a villában Omar Hayssam. /Mihály László: Hangulatot felforraló incidens Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Meghalt Raoul Sorban, szét kell oszlatni a hamis legendát, amit maga talált ki. Elhitette – az izraeli Yad Vashem Intézettel is, kicsalva a Népek Igaza kitüntető címet -, hogy erdélyi zsidók ezreit mentette meg a deportálástól, bár egyetlen túlélő sem tudta alátámasztani – sőt, az ötvenes években letartóztatták a nácikkal való együttműködés gyanúja miatt (erre sem volt elegendő bizonyíték). A Nagy-Románia Párt tagja lett, zsidómentő – egy antiszemita pártban? Szívesen tetszelgett a magyar megszállás ellen küzdő román szerepében is. Szekus besúgó, aki nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit feladott, az őt börtönből kihozó Bugnariu professzort, a magyarországi lapokkal őt ellátó Huszár Sándort, Balogh Edgárt, Kányádi Sándort. „Besúgta” a holtakat is: a horthysta-hungarista fasizmus képviselőjének nevezte Mikó Imrét, Albrecht Dezsőt, Kós Károlyt (utóbbit 1983-ban tiltólistára helyeztette). Ha Romániában nem talál táptalajra az elvakult nacionalizmus, sovinizmus, senki sem hallott volna Raoul Sorbanról. A kilencvenes évektől nyíltan is állampolitikává lett magyarellenesség segítette őt. /Bogdán Tibor: Svindler bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Kapcsolatépítő munkatábor zajlik a Brassó megyei Székelyzsomboron, Nyírő József szülőfalujában. Táncház, filmvetítés, játék, zene, móka s egyéb meglepetés, jelzi a művelődési ház falán lógó napi programlap. A tizenhatodik alkalommal megszervezett kapcsolatépítő munkatábor résztvevői az előző évekkel ellentétben idén egyetlen csoportban munkálkodnak. A hetvenöt táborlakó legtöbbje visszajáró vendégei a tábornak. Ötvenen a budapesti Berzsenyi Dániel Középiskola diákjai, huszonöten pedig a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumból érkeztek. A testvériskolai kapcsolat révén a brassói és a budapesti középiskola diákjai megismerték egymást, és értékes munkájukkal segítik a falu lakóit. Az első néhány évben a diákok a falu fölött őrködő parasztvárat tatarozták. Holland segítséggel megvásárolták a falu központjában álló Zólya-portát, és a falubelieknek nyújtott segítség mellett elkezdődött a több mint száz éves parasztporta felújítása. /Kertész Melinda: A véndiákok is visszavágynak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Zimándújfalu egyik látványossága néhai Horváth Sándor jómódú gazdának a főutcán álló háza, amely egyedülálló a maga nemében. A közel 150 éves, vert földből emelt épület leghátulsó helyisége, a valamikori kamra immár leomlott, a 70 centi vastag falak végét veri az eső, az épen maradt résznek a fedele is igen foghíjas. Zsúpfedéllel fedve, kívül-belül eredeti állapotába visszaállítva a faluturizmus beindulását is előmozdíthatná Zimándújfalun. Falunapok alkalmával idén a helybeliek újra összeadták a falu legrégibb házában ideiglenesen berendezett falumúzeum szemléltető eszközeit. A falunap alkalmával igen sok ember volt kíváncsi a tájházra, lehet, utoljára láthatták. A teteje ugyanis sok helyen folyik, a nyitott kémény is megroggyant. A községi tanácsban megvenné az épületet, de az aradi lakhelyű tulajdonos Hőnigesz Gábor nem kívánja eladni. Le akarja bontani, a helyére pedig új házat építeni. /Balta János: Utoljára láttuk? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

Emlékbeszédekkel idézték július 22-én Kisborosnyón, a történelmi emlékparkban a nándorfehérvári győzelem 550. és az önálló Erdély függetlensége 450. évfordulóját. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A Damó Gyula ny. igazgatótanító vezette helyi Nyíres Lokálpatrióta Kör emlékkopját állíttatott a nándorfehérvári győzelemre (1456) annak éppen napján, július 22-én, és a hársfák árnyékában elhelyezték tizennégy választott erdélyi fejedelem – János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig – háromszéki jeles faragómesterek által készí­tett díszes kopjáját.  Igazi történelemlecke volt Kónya Ádám előadása. A Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, író és helytörténész a Hunyadi János vezette csata részleteit ismertette. Az Erdély-szerte egyetlen olyan kopjánál, amely a nándorfehérvári győztes csatájára emlékeztet (Bartha Árpád helybeli faragó munkája) virágot tettek a helybeliek, majd koszorúzás követlezett. Az ünnepségen jelen volt Borsos Géza, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyben a Székely Nemzeti Tanács és a Mi Vagyunk a Nép mozgalom üdvözletét is tolmácsolta. /Kisgyörgy Zoltán: Történelemlecke Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

Kőrispatak sikerét, az elsorvadástól való megmentését a szó szoros értelmében a szalmának köszönheti, a kalapkészítésnek, melyet a Szőcs család emelt népi iparművészetté. Az már a székely észt dicséri, hogy az „alapfoglalkozáshoz” hozzárakták a biogazdálkodást, a turistaellátást, a szalmajáték és -díszítő tanfolyamokat gyermekek és ifjak részére, egy újabb vállalkozó kedvű férfiú, Adorjáni Károly pedig lótenyésztést, lovastanfolyamok szervezését vállalja. Turistaszálló, százéves parasztházban berendezett szalmakalap-múzeum, udvarán a patak köveiből összeálló gyűjtemény, sajátos lapidárium, a világ minden tájáról idelátogató lakhelyét és a távolságot feltüntető, irányjelző (mintegy ötszáz) kis tábla várja a turnusokban érkezőket. Már ötödik éve van kalapmúzeum, egyedüli az országban, a fellelhető összes kalaptípussal. A testvértelepülések egyikének segítségével megnyílt az orvosi rendelő. Istentől megáldott hely ez, méltatta dr. Pozsony Ferenc, kolozsvári egyetemi professzor, néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. A térségben egyedülálló kezdeményezést méltatta a mindvégig segítséget nyújtó megyei művelődési központ munkatársa, Ferencz Angéla. Zalaapáti testvértelepülés képviselői ajándékozták az orvosi rendelő berendezését. Hoztak volna más gépeket is, de azokat nem engedték át a határon. /Bölöni Domokos: Mind egy kalap alatt vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az ismert budapesti szerzőpáros, Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor Kultúrák találkozása – kultúraváltás című munkájában részletesen foglalkozott az Erdélyből Magyarországra áttelepült értelmiségiek helyzetével, beilleszkedésével. A többórás mélyinterjúk eredményeit összegző tanulmány szerint a két kultúra egymásra vonatkoztatása elkerülhetetlen. Az egyik legszembetűnőbb különbségterület lehet a tárgyi kultúrák, a tárgyi környezet különbsége, továbbá a mozgástér és a térkihasználás különbözősége. A szegények és a gazdagok különbségei sokkal szélsőségesebbek. Az Erdélyből jöttek közül többen is úgy látják, hogy a magyarországi vidék világa jóval közelebb esik az ő otthoni világukhoz, mint Budapest. Erdélyben sokkal nagyobb a kultúra, a humán műveltség szerepe. Az áttelepült többnyire magányosnak érzi magát. /Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Kultúrák találkozása – kultúraváltás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17., folyt.: júl. 19., 20., 24./

A Civic Media Egyesület felkérte az Országos Információs Közösséget, segítsen közre abban, hogy a Romániában jelenleg tevékenykedő titkosszolgálatok bocsássák el a jelenleg alkalmazásukban lévő egykori „szekus pribékeket”. Szerintük bizonyítékok vannak arra, hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) jelenleg is dolgoznak olyan személyek, akik korábban a kommunista rendszer politikai rendőrségének tagjaként bűncselekményeket követtek el. A Civic Media elnöke, Victor Roncea július 24-én több olyan tisztet is megnevezett, akik korábban a Szekuritáté tagjai voltak, és jelenleg a SRI alkalmazásában állnak. „Így például Emilia Balaci százados, aki gyermekeket szervezett be besúgónak, a Szeben megyei SRI parancsnok-helyettese lett. Constantin Mataragiu főhadnagy, a temesvári egyetem szekusa, Carol Sebastian újságíró korábbi beszervezője a Temes megyei SRI élére került” – példálózott a Civic Media Egyesület vezetője. Előzőleg Carol Sebastian, a Cotidianul volt főszerkesztője feltárta: a Szekuritáténak zsarolás révén sikerült beszerveznie őt. Sebastian elmondta, másodéves egyetemista volt, amikor arra kényszerítették, hogy az egyik évfolyamtársáról jelentéseket készítsen. /Cseke Péter Tamás: „Pribékek” a titkosszolgálatoknál? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter is bírálta július 24-én Szlovákiát a szélsőjobboldali kormánykoalíciós partner, Ján Slota, Szlovák Nemzeti Párt elnöke hétvégi magyarellenes nyilatkozatai miatt. Gyurcsány érthetetlennek nevezte, hogy vannak régióbeli kormányzati politikusok, akik nem értik meg, hogy tiszteletben kell tartani egymás nemzeti önérzetét és büszkeségét, Göncz Kinga azt mondta, Ján Slota kijelentése megütközést keltett Magyarországon. Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy Ján Kubis szlovák külügyminiszter magyarországi útján ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövőben elhatárolódik a magyarellenes és a kisebbségeket sértő kijelentésektől. Robert Fico szlovák miniszterelnök kormányának az emberi jogok és az európai értékek iránti elkötelezettségét bizonygatta július 24-én, elhárítva a felelősséget magától a koalíciós társ Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének, Ján Slotának botrányt keltő nyilatkozatáért. Slota, aki gyakran szidalmazza a szlovákiai magyar és roma kisebbséget, a Lidové Noviny című cseh lapban július 22-én megjelent interjújában jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országukból a szudétanémeteket, és ezért ma már nincs olyan gondjuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában. Slota a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ellen is kikelt, amelyet szerinte be kellene tiltani, a magyar történelem két nagy alakját, II. Rákóczi Ferencet és Kossuth Lajost pedig a szlovákok gyilkosának nevezte. „Garantálom, hogy ez a kormány Európa-barát kormány lesz, beleértve mindent, ami ezzel jár” – hangsúlyozta Fico szlovák miniszterelnök. Fico kijelentette, nem felelhet mindazért, amit egyes politikusok mondanak. A június 17-i szlovákiai választásokat Fico baloldali Smer pártja nyerte meg, amely két szélsőségest párttal, a többszörös volt miniszterelnök, Vladimír Meciar balközép pártjával és a szélsőjobboldali nacionalista SNS-szel lépett koalícióra. /Elhatárolódott Ján Slotától Robert Fico. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Eltelt egy év, és Markó Béla ismét találkozott Tőkés Lászlóval és Orbán Viktorral. Tavaly is, idén is Tusnádfürdőn vitatkoztak és eldöntötték: folytatják a párbeszédet. Markó Béla Bukarestben, a törvényhozásban és a román kormányban próbál célt érni. Orbán Viktor, aki a Néppárton belül működne együtt az RMDSZ-szel, nem fékezi Markóék külső ellenzékét. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint Románia csatlakozásának késleltetése nem az autonómia ügyét vinné előre, hanem az erdélyi magyar közösséget vetné vissza, továbbá Tőkés László külső ellenzékként aligha tud hozzájárulni a cél eléréséhez. A nyilatkozatok, petíciók Brüsszelben a papírkosárban végzik, ha nem törvényhozók vagy kormánytagok részéről érkeznek. /Simon Judit: Hárman mentek, beszélgettek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főmunkatársa szerint a tusnádfürdői szabadegyetemen rendszeresen megtartott eddigi fellépései közül Orbán Viktornak a mostani volt a talán legkevésbé alkalomhoz és helyzethez illő beszéde. A Fidesz elnöke részéről mindenképpen szegénységi bizonyítvány, hogy a határon túli magyarok vállán sírja el csúfos választási veresége feletti bánatát, tette hozzá. A Gyurcsányt Erdélyben hazugsággal vádoló Orbán riválisa ellen hergeli a határon túli magyar közvéleményt. Orbánnak volt még egy igen rossz üzenete az erdélyi magyarok felé: a határon túli magyar intézményeknek nincs esélyük túlélésre az anyaországi segítség nélkül. Az újságíró szerint hűségesküt kell tenni a mellett az oldal mellett, ahonnan a segély jön. /Salamon Márton László: V, mint vesztes. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

A tusványosi szabadegyetem vendége volt Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, előadást tartott, majd a Gyergyóremetei Napok megnyitóján vett részt. Fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar közösség nyertese legyen a csatlakozásnak. Az Európai Unió lehetőségek kerete, a többi a kemény érdekekért való küzdelem. Fel kell készülni információban, intézményekben, tudásban, emberanyagban, hogy az uniós csatlakozás nyújtotta esélyt a magyarság a maga hasznára tudja fordítani. Elmondta, a szabadegyetem legfontosabb mozzanata, hogy Markó Béla és Tőkés László együtt szerepelt. Gál Kinga előadásában a párbeszéd szükségességéről beszélt. Gál Kinga Kolozsváron született, 1986-ban került Magyarországra, a budapesti jogi egyetemen végzett. Több helyen tanult ösztöndíjjal és utána dolgozott Európában, Németországban, Strasbourgban, majd hazaérve a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt az elnökhelyettese a Fidesz-kormány utolsó két évében, és azt követően pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnökének volt a főtanácsadója a külpolitikai kérdésekben. 2004-ben felkerült a Fidesz európai parlamenti képviselőinek a listájára, és egyik feladata a határon túli magyar közösség érdekeinek képviselete Brüsszelben és Strasbourgban. /Székely Ferenc: A párbeszéd elengedhetetlen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Véget ért az idei tusványosi tábor. Az idei rendezvény az erdélyi magyar–magyar párbeszéd első olyan fóruma volt, ahol valamiféle közmegegyezés körvonalazódik a romániai magyarság legfontosabb törekvései körül. Az RMDSZ-en kívüli ellenzék keményebb magja szerint nem lehet kiegyezésről beszélni, az RMDSZ-ben megmaradt másként gondolkodók azonban nem látnak más kiutat, mint Markó Bélát és csapatát közös asztalhoz ültetni és valami módon közös gondolkodásra kényszeríteni az autonómia és az erdélyi magyar felsőoktatás, a Bolyai Egyetem megteremtése ügyében. Az RMDSZ-ben lévő, néhány emberből álló ellenzék, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt szerint megkerülhetetlen a párbeszéd. Egy nehezen körvonalazódó kényszeregység sokkal több eredményt hozhatna a romániai magyarság számára, mint egy törvényhozási képviselet nélküli, sok apró táborra tagolódó és egymással veszekedő politikai elit.     Minden bizonnyal a jelentős fideszes segédlettel elért több közös romániai magyar csúcs (több sátorban is közös asztalnál ült az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT és az EMNT képviselője) csak a kezdet. A Markóék által ellenőrzött Communitas pénzekből, illetve a befolyásuk alatt álló magyarországi alapítványi támogatásokból semmi nem jutott a Magyar Polgári Szövetségnek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a Székely Nemzeti Tanácsnak, vagy az Erdélyi Naplónak. Markóék az utóbbi években hallani sem akartak a támogatási rendszer megreformálásáról. Az újrainduló párbeszéd feltételeiként Tőkés László ezeket is szóvá tette tusványosi vitáján Markóval. Markó Béla most fogékonyabb volt a kritikákra. A kisebbségi törvény sorsa jelzi, hogy a román politikai elit semmiféle önrendelkezést nem akar nyújtani a romániai magyarságnak.    Az idei tusványosi táborban végre elkezdődött valami. A román hatalom is sejt valamit, mert minden eddiginél keményebb volt a rendőri ellenőrzés, a szirénázó autók felvonulása Tusnádon. /Makkay József: Tusványosi párbeszédek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Az állampolgársági kérvényeket az Igazságügyi Minisztérium bírálja el. A román állampolgárság alaprendelkezéseit az 1991-ben elfogadott, majd 2003-ban módosított alkotmány, illetve az 1991/21-es törvény és utólagos módosításai szabályozzák. Az állampolgárság Romániában háromféleképpen szerezhető meg: születés, örökbefogadás, illetve kérelmezés útján. Házasságkötés révén nem lehet román állampolgárságot szerezni. Kérelmezhetik a román állampolgárságot, akik Romániában születtek, és az állampolgárság kérelmezésekor állandó lakhelyük az országban található, továbbá az is igényelheti, aki bár nem Romániában született, de legalább nyolc éve az országban lakik. Amennyiben a kérelmező román állampolgárral él házassági viszonyban, a nyolcéves időtartam ötre csökken. Annak, aki román állampolgárrá szeretne válni legkevesebb 18 évesnek kell lennie, és „viselkedésével kell bizonyítania hűségét a román állam iránt, nem támogathat közrend és nemzetbiztonság elleni kezdeményezéseket, valamint ki kell jelentenie, hogy a múltban sem vett részt hasonló tevékenységekben”. /Barta Zoltán: Az állampolgárság kérdésköre Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a vele készült interjúban a közalapítványok átalakításáról kifejtette, az Illyés Közalapítványt joggal nevezhették zászlóshajónak, rendszerváltó vívmánynak. Létrejött egy olyan intézmény, amely kifejezetten a határon túli magyar kultúra támogatásával volt hivatott foglalkozni. A későbbiek során az Apáczai Alapítvány az oktatás támogatására, az Új Kézfogás Alapítvány pedig a gazdasági ügyekre szakosodott. A rendszerváltó intézményeket fenyegeti a mostani átalakítás, „már maga a Határon Túli Magyarok Hivatalának a lefokozása is elszomorító. Egy jól működő alkuratóriumi rendszer is létezett, a határon túli magyar szervezetek dönthettek a támogatás nem elhanyagolható részéről, hiszen ők ismerik legjobban a szükségeket.” Ezeket a vívmányokat nem szabad elveszíteni. Magyarországon nem nemzeti elkötelezettségű politikai kormányzó erők vették át a hatalmat. Németh Zsolt sajnálja, hogy Tusványos az egyedüli olyan fórum, ahol Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László püspök egymással nyilvánosan leül tárgyalni. /Iochom István: Van élet a halál után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

Maros megye iskoláiban meghirdetett 1709 üres állás betöltésére 1454 frissen végzett vagy idősebb pedagógus jelentkezett, akik közül végül 1154-en vettek részt a vizsgán. Az eredményhirdetés szerint közülük csak 312-en értek el hetesen felüli átlagot, ami a címzetes pedagógusi állások betöltéséhez szükséges. A résztvevők 33 százaléka ötösön aluli általánost ért el, ami azt jelenti, hogy nem pályázhatnak a meghirdetett állásokra. /b.: A címzetes állásokat sem töltik be. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében elindult az a 25 fős csapat, akik felvállalták az autonómia fogalmának és ügyének népszerűsítését. A július 23-án startoló csapat a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén kezdte meg székelyföldi akcióját, mondta el Sándor Krisztina MIT-elnök. A Tekerj rá! körút résztvevői vidám hangulatban indultak útnak, s mindennap csatlakozik hozzájuk egy-egy közismert erdélyi személyiség, művész, politikus. Első nap Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő csatlakozott a csapathoz. /Gábor Ildikó: Két keréken az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Nyárádmagyarós községhez közigazgatásilag két település – Nyárádselye és Torboszló – tartozik. A három faluban 560-an élnek, a lakosság nagy többsége a gabonatermesztésből és az állattenyésztésből él. Kacsó Antal polgármester elmondta, a középületeket, iskolákat, kultúrotthonokat feljavították. Mind a három faluban utakat javítottak. Elindult a gazdasági fellendülés, csak idén 19 családi vállalkozást jegyeztek a község területén. A községi vízhálózat kiépítéséhez készül az előtanulmány. A következő években akarják megállítani a talajcsuszamlásokat a községközpontban és Selye faluban. Nyárádmagyaróson az 1930-ban épített kápolna épülete használhatatlanná vált. A katolikus hívek arra kényszerültek, hogy a volt kollektív gazdaság egyik raktárhelyiségébe menjenek, ott tartják a szentmiséket. Egy kis kápolnát szeretnének építeni. /Kilyén Attila: Nyárádmagyarósi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Add a kezed! Ezzel a mottóval kezdte meg munkáját Nagyváradon a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete. Az elmúlt két év alatt összeforrt a csapat, s a nyugdíjasoknak szóló rendezvények szervezőjéből érdekvédelmi szervezetévé alakult – mesélte Jakab Ibolya, az egyesület ügyvezető igazgatója. Megpróbálnak azokon is segíteni, akik egyedül vannak, magányosak. Kéthavonta kultúrműsort szerveznek, s havonta megtartották a Kíváncsi Akadémiát, ahol az érdeklődők a szépirodalom, a történelem, a tudomány különböző területeiről hallhattak előadásokat. Legnagyobb gondjuk a székhelyhiány. Idén a Városi Művelődési Házban kaptak egy termet, ahol hetente két alkalommal fogadhatták a tagságot. /P. M.: Add a kezed! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

A magyar néptáncnak és népzenének, illetve a népi foglalkozásoknak a gyerekekkel való megszerettetését szolgálja a Bihari Tulipán elnevezésű projekt. A Bihar megyei Mezőtelegden beindult mozgalomról Szoboszlai Gáspár István lelkipásztor, a projekt ötletgazdája és főszervezője elmondta: idén nyáron már két helyszínen tartották meg a tábort, a mintegy 250 kezdő és középhaladó Margittán ismerkedett a magyar népi játékokkal, dél-dunántúli táncokkal, míg a haladók augusztusban Mezőtelegden ropják majd táncot. A tanítás a tábor befejeztével sem szűnik meg. A táncoktatók ugyanis szeptembertől áprilisig kéthetente eljönnek Bihar megyébe, s felváltva látogatják a projektben részt vevő kilenc település néptánccsoportjait. /Papp Melinda: A Bihari Tulipán projekt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Vajda Dénes olvasó gratulált a formában és tartalomban megújult lapnak, az ÚMSZ-nek. Ugyanakkor van olyan dolog is a lapban, amely bulvárlapok színvonalára degradálja. Az olvasót felháborította a V, mint vesztes című iromány. Nem tudja, miért kellett kirohanni Orbán Viktor ellen. Szó sincs csúfos vereségről, hanem egy hazugságokra épített kampánnyal a posztkommunista párt megnyerte a választásokat. „A másik: Orbán Viktor akármikor, akármilyen bánatát „elsírhatja” vállunkon, mert mi őt magunkénak tudjuk, mivel Ő, ellentétben a mostani bohóccal, 15 millió magyar miniszterelnökeként érzett és dolgozott!” Az anyaország segítsége nélkül sok minden gyengébben működne, „de ezért tőlünk senki nem várt megalázkodást vagy szolgai bólogatást!” Mindnyájan „nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon kikre lehetett és lehet számítani, és kik azok, akiknek sikerült megalázni bennünket”. Egy újságíró, aki Erdélyben Orbán Viktort támadja, abba a gyanúba kerül, hogy Gyurcsányék bérence. /Vajda Dénes, Sepsiszentgyörgy: Tőlünk senki nem várt megalázkodást vagy szolgai bólogatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Salamon Márton László felelős szerkesztő azonnal válaszolt. Ő írta a V, mint vesztes című vezércikket. Az olvasó kritikájára így válaszolt: „A hír szent, a vélemény szabad. Ezt az elvet követi az Új Magyar Szó is.” /Salamon Márton László felelős szerkesztő: Tisztelt Vajda úr! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Megjegyzés: a Budapesten ingyenesen terjesztett Metro című napilap egyetlen mondatot vett át a határon túli magyar sajtóból: „Orbán Viktor a Fidesz elnöke részéről szegénységi bizonyítvány, hogy a határon túli magyarok vállán sírja el csúfos választási veresége feletti bánatát” Ez az idézet Salamon Márton László V, mint vesztes című cikkéből való /Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Ellenérzésekkel fogadták mind az ellenzéki pártok, mind a koalíciós partnerek Traian Basescu elnök azon bejelentését, miszerint nem nevez ki új vezetőket a titkosszolgálatok élére, csak miután a parlament elfogadta a pártok és a civil szféra által vitatott nemzetbiztonsági törvényeket. Egyesek szerint az államfő zsarolja a parlamentet, mások szerint csak az időt húzza, hiszen nagyon is kedvező számára ez az átmeneti állapot. Ion Stan (SZDP), a képviselőház titkosszolgálatot felügyelő bizottságának elnöke szerint Basescu bejelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az államfő semmibe veszi a parlamentet és az alkotmányt. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő szerint Basescu szabályosan zsarolja a parlamentet. /Kiújul a vita a nemzetbiztonsági törvényekről. Basescunak kedvez az átmeneti állapot – vélik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Verestóy Attila szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő bizottság alelnöke kifejtette, egy ilyen általános utasítás, amilyent az államfő adott ki a politikusdossziék titkosságának a feloldására, nem működik. Az adatoknak azt a részét, amely nem tartalmaz a szolgálatok további működését érintő információt, nyilvánosságra lehet hozni. Ezek nem érinthetik a személyek magánéletét. Mind a megfigyelteknek, mind a megfigyelőknek joguk van a magánélet intimitásához. Verestóy hozzátette, sok esetben ezután is védelmet fog kapni például az az adatállomány, amelyikben ma is aktív diplomatákra vonatkozó adatok vannak. Verestóy szerint a nagyobb ügyek már régen kiderültek. Tudtával nincsen csontváz a szekrényben. Olyan dolgok derülhetnek ki, amelyek valamilyen szinten eddig is ismertek voltak. Az újságíró felvetette, 2000-ben az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei között is volt egy, akiről nemzetbiztonsági okokból nem lehetett adatokat közölni. Verestóy szerint nem egy olyan eset van, amikor RMDSZ-es politikus dossziéja a szolgálat titkos állományában van. Ezek igen nagy része megfigyelt személyek dossziéja. Erről többet nem mondhat, mert titoktartási kötelezettsége van. A szenátor nem számít arra, hogy az RMDSZ valamely vezető politikusának nyilvánosságra kerül most a neve. /Gazda Árpád: Nem lesz teljes a titokoldás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Az ÚMSZ ismét átvette Népszabadság cikkét, melyben Nagy N. Péter kiállt Gyurcsány Ferenc mellett. A Fidesz azzal vádolta a kormányfőt, hogy a hazudott a választási kampányban, nem mondta meg, hogy megszorításokra készül. A Népszabadság elfogadja a miniszterelnök magyarázatát: nem „bontotta ki a teljes igazságot”. /Nem valószínű a fordulat napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Robert Fico szlovák miniszterelnök a jelek szerint semmit sem kíván tenni az ellen, hogy koalíciós partnere, Ján Slota folytatja magyarellenes kirohanásait – jelentette az MTI. – Aki ürügyet keres, az talál – mondta Robert Fico kormányfő szóvivője azzal kapcsolatosan, hogy Slota egy cseh lapnak nyilatkozva ismét a magyarokat szidalmazta, mondván, hogy nem a magyarok, hanem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azon képviselői ellen beszél, akik kisebbségként elnyomják a szlovák többségi nemzetet, akik Szlovákiát nem a saját hazájuknak, hanem a történelmi Magyarország részének tekintik. /Erősödő magyarellenes hangok Szlovákiában. Megdöbbenést keltő Slota-nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Az Országgyűlés július 24-i ülésén december 31-ig hosszabbította meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási kérelmének benyújtási határidejét, jelezte Szabó Lajos, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályának főigazgató-helyettese. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az eredeti, július 31-i határidőig már csak néhány nap van hátra, és a magyar állam által kifizetendő pénzbeli jóvátétel iránt igen nagy igény mutatkozott. Sokan kértek – köztük szép számban románok is – kárpótláshoz szükséges űrlapokat. Szatmár megye három információs irodájában, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon eddig közel ezer űrlapot töltöttek ki. Minden bizonnyal ennél több kérelmező van, az űrlapot ugyanis internetről is le lehet tölteni, és magánszemélyként is elküldhető Budapestre, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályára. Az egyik román férfi közölte, apja a magyar hadseregben szolgált 1942-44-ben, s a Don mellett harcolt a szovjetek ellen, amikor fogságba esett. Öt évi lágerélet után került haza, és 1996-ban halt meg. A férfi joggal reméli, hogy kárpótlást kap a magyar államtól, hisz a „magyar érdekekért” harcolt. A négyszázezer forint összegű kárpótlást azok igényelhetik, akiknek hozzátartozója 1939–1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, továbbá akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, végezetül aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. A budapesti kárpótlási főosztályhoz mindeddig 40 államból 40 ezer kérelem érkezett, s a hivatal újabb 30 ezer igénylésre számít. A főigazgató-helyettes számításai szerint az igénylések 10-20 százaléka számíthat pozitív elbírálásra. Korábban, az 1997-es kárpótlási törvény megjelenése után 123 ezer kérvény érkezett a hivatalhoz, ezek 30 százalékát elfogadta a magyar állam. /Tömegigény a kárpótlásokra. Meghosszabbították a pénzügyi jóvátétel igénylésének határidejét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./