Értékes ajándékot kapott a Csíki Székely Múzeum. A gödöllői Bitter János és Erzsébet könyvritkaságokat adományozott a múzeumnak, értéküket tovább növelik Szász Endrének azon illusztrációi, amelyeket a művész a könyvek, kiadványok első oldalára rajzolt. Bitter János és neje jó barátja volt a csíkszeredai születésű, világhírnévnek örvendő képzőművésznek, akinek időszakos emléktárlatát alig egy évvel ezelőtt nyitották meg a Csíki Székely Múzeumban. /Forró-erős Gyöngyi: Könyvek, rajzokkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

Gyulafehérváron a székesegyházban diakónus- és papszentelés volt június 17-én, illetve 18-án. Dr. Jakubinyi György érsek öt fiatalt /köztük a lujzikalagori Vornicu Cristinelt/ diakonussá, hármat pedig pappá szentelt. Idén csak három papot szenteltek, miközben június 21-én tizenhat ezüstmisés és négy aranymisés erdélyi pap ünnepelte jubileumát Gyulafehérváron. /Mihálcz Márta: A hivatások ünnepe. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 2./

Brenner János /Szombathely, 1931. dec. 27. – Rábakethely, 1957. dec. 15./ ciszter szerzetesnek jelentkezett. A szerzetesek szétszóratása után titokban novícius volt, és fogadalmat tett. 1955-ben pappá szentelték és Rábakethelyre helyezték káplánnak. Buzgó lelkipásztori munkáját nem jó szemmel nézték azok, akik az 1956-os forradalom leverése után legfőbb ellenségeiket az egyház papjaiban látták. Máig sem tisztázott körülmények között 1957. december 15-én éjjel sürgős betegellátás ürügyén kicsalták plébániai lakásából, elindult Zsida község felé. A két falu között megtámadták és kegyetlen brutalitással, 32 késszúrással megölték. A tisztalelkű lelkipásztor vértanúhaláláról hosszú évtizedekig nem volt szabad beszélni, képeit levétették a Győri Szeminárium faláról. /A magyar Tarzicius. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 2./

A hétvégi ítéletidőnek Suceava megyében eddig 8 halottja volt, 4 eltűnt személyt keresnek. A megye 26 települése került víz alá, a mentőalakulatoknak 442 embert sikerült kimenteniük. Egy Hargita megyei településen 35 házat öntött el a víz és fél kilométeren tette járhatatlanná a községi utat. /Ítéletidő – több halott. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Július 1-jén tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa ülését Marosvásárhelyen. – Olyan kisebbségi törvény kell nekünk, amely az eddigiekben megteremtett egyéni jogok területéről átlép a kollektív jogok területére – jelentette ki Markó Béla az ülésen, melyen mintegy 150 RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és más önkormányzati vezető is részt vett. A fórum napirendjén az RMDSZ önkormányzati tevékenységének elemzése is szerepelt. Markó Béla rámutatott: szükséges az elemzés, mert két év telt el a helyhatósági választások óta. Óriási vehemenciával lángol fel továbbra is a nacionalizmus, az idegengyűlölet – tette hozzá. Az RMDSZ-nek ma is naponta szembe kell néznie a nacionalizmus próbálkozásaival. Romániában még ma sem visszafordíthatatlan mindaz, amit az etnikumközi viszonyokban elértek. Az RMDSZ majdnem másfél éve kínlódik sikertelenül a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásával. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ a koalícióban senkinek nem a csatlósa. Az RMDSZ a 1,5 milliós magyar közösség képviselője. Az RMDSZ ellenzi azt, hogy mindenkit lehallgassanak, hogy rendőrállami intézkedésekkel korlátozzák az emberi jogokat, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét bővítsék. Egyetért azzal, hogy a szekuritátés múltat fel kell tárni. A vajdasági és a felvidéki magyar erők kiszorulása a kormányzatból és az RMDSZ-re mért ütések olyan folyamat részei, amelyre oda kell figyelni, mondta Markó. Ugyanakkor úgy vélte, a gyergyóditrói székely népgyűlés paródia volt. Markó bírálta a székely megyéket, amiért a hónapokkal ezelőtt elhatározott együttműködés részteleit nem alakították ki. Frunda György SZKT-elnök arra biztatta az önkormányzatokat, hogy éljenek az adott jogokkal, használják az anyanyelvet, adják vissza a tulajdonokat. Követelte a magyarlakta vidékeken több magyar bíró és ügyész kinevezését (Maros megyében egyetlen magyar ügyész sincs), illetve közösségi rendőr alkalmazását. Kónya-Hamar Sándor kolozsvári képviselő hiányolta, hogy Markó nem elemezte az anyaország és az erdélyi magyarság viszonyának alakulását. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári képviselő nehezményezte, hogy a szövetségi vezetők az ellenzéket ellenségnek tekintik. Felülről akarnak ellenzéket létrehozni az SZKT-n és az RMDSZ-en belül – mondta. Felhozta Sógor Csaba szenátor esetét, akit a szövetség vissza készül hívni az Interparlamentáris Unióból amiatt, mert elment Ditróba. Egyetértett azzal, hogy Ditró paródia volt, de úgy vélte, hogy ott mégiscsak magyar emberek voltak jelen, akikért meg kell próbálni tenni valamit. Toró T. Tibor képviselő szerint a kisebbségi törvény elfogadása megfeneklett, s az RMDSZ vezetősége a kulturális autonómiát valami mással próbálja kiváltani. Azt ajánlotta, hogy az RMDSZ karolja fel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómia-kerekasztal összehívására tett javaslatát. Sógor Csaba csíkszeredai képviselő a külső és a belső ellenzékkel való párbeszédet hiányolta. Borbély László képviselő szerint az RMDSZ erős, és meg tudja védeni a magyarságot. Takács Csaba ügyvezető elnök kifejtette: az RMDSZ-t önállósága miatt, kormánytól függetlenül, Budapesten sem szeretik maradéktalanul, de tisztelik. Az RMDSZ nem örvend a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszűnésének, inkább a hatékonyságát kellett volna növelni. Elismerte, hogy a HTMH alkalmassága megkérdőjelezhető a jelenlegi körülmények között. Megköszönte viszont az elvégzett munkát a HTMH valamennyi vezetőjének, munkatársának, akik az elmúlt 15 évben sokat dolgoztak a határon túli magyarságért. Takács figyelmeztetett: jóhiszeműen kell viszonyulni a magyar kormány által javasolt változtatásokhoz. „Be vagyunk avatva a határon túli magyarságot érintő átszervezéssel kapcsolatos kérdésekbe” – jelezte. /Tibori Szabó Zoltán: Közös érdek a nacionalizmus visszaszorítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ Markó Béla azt szeretné, ha a magyar tanítók több fizetést kapnának, mint a románok. Markó elmondta, hogy ezek az elemi osztályokban oktató pedagógusok több tanórát tartanak mind románból, mind anyanyelvből, ezért természetes lenne, hogy magasabb bért kapjanak. Frunda György, RMDSZ szenátor a mellett érvelt, hogy a magyar iskolákban csak magyar nyelven oktassanak, kivéve a földrajzi megnevezéseket, ugyanis azzal ő is egyetértett, hogy ezek román megnevezésének ismerete fontos. Frunda szerint szükséges, hogy a magyar lakosság aránya a rendőrségi állományban is tükröződjék; példaként Marosvásárhelyt említette, ahol a magyar lakosság aránya 50 százalék, de a rendőrségen alig 10 százalék a magyar anyanyelvűek száma. Az RMDSZ-szenátor sürgette, hogy azokban a megyei tanácsokban, ahol az RMDSZ többségben van, beszéljenek magyarul. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

Június 29-én Iasi-ban konferencia keretében emlékeztek meg a romániai holokauszt nyitányáról. A szovjetellenes háború kitörése után egy héttel, 1941 júniusa végén kezdődtek el a moldvai atrocitások. Ion Antonescu parancsára elkezdődött a iasi-i pogrom, majd Transznisztria felé elindultak a halálvonatok. A kánikulai hőségben az egyes állomásokon a zsúfolt tehervagonokból 2071 holttestet emeltek ki. Következtek az ogyesszai, a transznisztriai haláltáborok, ahol zsidók újabb tízezrei pusztultak el. Jean Ancel izraeli kutató Preludiu la asasinat – Pogromul de la Iasi című monográfiája szerint a romániai, besszarábiai, bukovinai, transznisztriai atrocitásoknak mintegy 330 ezer zsidó áldozata volt, beleértve az ugyancsak 1941-ben, a török partok közelében elsüllyesztett Struma hajó 700 romániai zsidó menekültjét is. Simcha Iacobovici izraeli-kanadai, Emmy-díjas rendező filmet forgatott a Struma utasainak pusztulásáról. 2000. december 8-án Simcha Iacobovici az Evenimentul Zileinek nyilatkozott. „A jelek szerint Romániában a holokauszt tagadása általánosan elfogadott, mellékes jelenség. A románok úgy tesznek, mintha ezek az atrocitások soha nem történtek volna meg.” Magyar Nemzet, 1998. november 3.: Randolph L. Braham, a New York City University professzora, a világ leghíresebb holokauszt-kutatóinak egyike, Román nacionalisták és a holokauszt című könyvének budapesti megjelenése alkalmából nyilatkozta: „Miután észleltem, hogy román nacionalisták elferdítik a holokauszt romániai történetét, kötelességemnek éreztem, hogy megírjam az igaz történetet. Hangsúlyozom, nem a román nép, nem általában a román történészek ellen írtam, hanem a szélsőségesek ellen, akik azt terjesztik, hogy Romániában nem volt holokauszt, a románok csakis embereket mentettek, zsidóüldözés csak a magyar fennhatóság alatt lévő Észak-Erdélyben volt. Ezzel az állítással szembe lehetett és lehet állítani a román humanizmust a magyar barbársággal, politikai tőkét lehet kovácsolni a meghamisított tényekből. Ceausescu lekicsinyelte a romániai áldozatok számát; téziseit átvették a nacionalista történészek, s a nyolcvanas évek második felében már nyíltan Antonescu marsall rehabilitálásáért folyt a küzdelem.” /Barabás István: A holokauszt román forrásvidékén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

A kormány új rendszert dolgoz ki a határon túli magyarok támogatására, miután megszűnnek a közalapítványok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakítása után a feladatok nagy része a Miniszterelnöki Hivatal főosztályához kerül. Gémesi Ferenc leendő szakállamtitkár a vele készült beszélgetésben leszögezte, nem osztja azt a nézetet, hogy egy kisebb struktúra nem tud ellátni ilyen feladatokat. A magyar közigazgatásban felkészült emberek dolgoznak. A szakmai kérdések visszakerülnek a szakminisztériumokhoz, így elsősorban az oktatás, a kultúra, az informatika, a sport, nem szabad elválasztani egymástól a határokon belüli és a határokon túli magyarságot. „Ha van egy kulturális találkozó, azt nem külön kell szervezni határon túli magyaroknak és nem külön kell szervezni a hazai magyaroknak, hanem együtt.” Ami a HTMH-ban marad ez után, elsősorban az, hogy a nemzetpolitikai cselekvést koordinálja és lássa el mindazokat a szakmai feladatokat, amik a hivatalban maradnak. Különböző támogatási kérdések, a Szülőföld Alap, és mindazok az ügyek, amelyek mindenképpen több minisztérium hatáskörét is érintik. Az Illyés Közalapítvánnyal, az Apáczai Csere Jánossal és az Új Kézfogás Közalapítvánnyal kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy a Parlament elfogadott erre vonatkozóan törvénymódosítást, így 2007 december 31-ig valamennyi közalapítvány megszűnik. Gondolkodnak azon, hogyan lehet integrálni ezt a támogatási rendszerbe. Ki kell dolgozni egy új támogatási struktúrát. Erről szeretnének beszélgetni az elkövetkezendő időszakban a határon túli magyarság képviselőivel is. /Berek Patrícia: Új rendszer a határon a határon túli magyarok támogatására. = Erdely.ma, júl. 3./

Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

A szakmai zsűri a Tompa Gábor által rendezett Beckett Godot-ra várva című produkciónak ítélte oda a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljának fődíját. Az Illyés Közalapítvány díját megosztotta két előadás, a Szabadkai Népszínház Záróra, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémiai Műhely Valahol Szecsuánban című produkciói között, előbbi Mezei Zoltán, utóbbi pedig Barabás Olga rendezésében került színre. A díjkiosztó ünnepség után a sepsiszentgyörgyi színház Csárdáskirálynő című előadásával zárult a június 22-e óta tartó fesztivál. Két életműdíjat is átnyújtottak idén: az Oktatási és Kulturális Minisztérium Életmű-díjat adományozott Ábrahám Irén színművésznőnek, az Újvidéki Magyar Színház tagjának és Csíky Ibolya színművésznőnek. További díjazottak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadás kapta. Kisvárda város díját megosztva Andreea Vulpe rendező és Iuliana Vîlsan díszlet- és jelmeztervező kapta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadásáért. Legígéretesebb fiatal színész számára alapított Teplánszky Kati-díj: Veress Albert, a fesztiválon látott teljesítményei alapján. Kisvárda város közönségdíja: az Újvidéki Színház Pogánytánc című előadásáért. Dr. Oláh Albert Kisvárda város polgármesterének díja: Barabás Olga a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Valahol Szecsuánban című előadása újszemléletű szövegkönyvének megalkotásáért. /Köllő Katalin: Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. Szabadkai és marosvásárhelyi előadások is listavezetők. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Július 1-jén Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) székházában zajlott le a III. Számítástechnikai Nyomdászkonferencia, amely az idén a kiadványszerkesztéstől a nyomtatásig tekintette át a szakma aktuális kérdéseit. Köllő Gábor EMT-elnök kifejezte reményét, hogy intézményében hamarosan nyomdászszakosztály alakulhat. Coltea Tibor (Kolozsvár, igazgató, Tipoholding Rt.) Közép-Kelet-Európa nyomdaiparának hatékonyságáról és versenyképességéről beszélt a 21. század kezdetén. /Ördög I. Béla: III. Számítástechnikai Nyomdászkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Ez a legjobb kongresszus, amelyen valaha részt vettem – nyilatkozta az egyik bolgár részvevő, az elmúlt héten Marosvásárhelyen tartott 7. Ifjúsági Matematika-kongresszusról. A rendezvényen bolgár, orosz, görög, svéd, lengyel, magyarországi és romániai meghívott előadók és fiatal matematikusok tartottak közel 50 változatos és érdekes előadást. A rendezvény ötletgazdája és lelke, a szervezőbizottság elnöke, dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora volt. Dr. Körtesi Péter a három nyelven zajló rendezvényen „tolmácsolt, vetített, számítógépet kezelt, táblát törölt és előadást tartott. Bencze Mihály, a brassói Áprily Lajos Középiskola tanára, „a matematika másik nagy szerelmese” pedig a tudományok közös nyelvének költészetéről beszélt. A rendezvényen a Bolyai-napon Dr. Kiss Elemér akadémikus többéves kutatatásainak eredményeit mutatta be. A nem-euklideszi geometria történetét foglalta össze dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató. /A Bolyai- év gyöngyszeme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Az első 10 ezer jegyet ingyenesen kínálja utasainak a Wizz Air diszkont légitársaság, a július 14-től induló, új, marosvásárhelyi járatán. Az utasoknak a jegyárat nem, csak a 70 lej repülőtéri illetéket kell megfizetniük Idén mintegy 30 ezer utasra számítanak a Budapest-Marosvásárhely útvonalon. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy romániai piacra lépésük megerősíti a cég közép-kelet európai vezető pozícióját. /Bögözi Attila: Tízezer ingyenjegy Budapestre. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Barót új református templomában a mai kor ízlése és a hagyomány fonódik egybe. Lépcső helyett fokozatosan emelkedő út vezet fel a padok felé, a mennyezeten Erdély fejedelmeinek címerei, a templomépítéshez hozzájárulók nevei kazettákra festve. A padokat rézsútosan helyezték el. Tizenkét esztendeig építették, de párját ritkító, igazi műremek született Erdővidéken. Nagy Károly erdővidéki esperes örömét fejezte ki, hogy alig egy év alatt Erdővidéken immár a második templomot szentelik fel.   Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Krizbai Imre lelkész az új hajlék tizenkét esztendőn keresztül folyó építését összefoglaló ismertetőjében egy 1990-ben keltezett püspöki körlevélre emlékezett, melyben a templomépítésen gondolkodó gyülekezeteket arra kérték fel, hogy az erdélyi építészet szellemében, különösképpen a Kós Károly-féle hagyományokat figyelembe véve dolgozzanak. Ennek hatására egy eredeti Kós Károly-tervből inspirálódva készült el a Livien De Putter által készített terv. A baróti templom építését kurátori minőségében sokat segítő Németh Zsolt parlamenti képviselő helyett a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, Szabó Tibor szólalt fel az anyaországiak részéről. Mint mondotta, a szászvidéken keresztül utazván bezárt, elhagyatott templomokra figyelt fel, majd Apácától a rossz úton azon morfondírozott, hogy mi biztatót mondhatna. Barótra érvén, s látván az ünneplőbe öltözött, hittel teli embereket, minden kétsége eloszlott: tudta, hogy ide nem hozni kell a biztató szavakat, hanem innen oda vinni, ahol egyre fogy a nemzetmegtartó pillér, az Istenbe vetett bizalom. Bemutatták a templom építéséről szóló kis dokumentumfilmet, verset mondott Torday Ferenc budapesti szavalóművész. /Hecser László: Isten új hajléka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A hét végén megrendezett Nagyváradi Vár Ünnepén, idén először a magyar kultúra is jelen lehetett. A rendezvény során Várad legjelentősebb műemlék épülete középkori alakokkal népesült be. A látogatók hallgathatták a debreceni Hollóének Hungarica igriceinek énekét, akik a középkori vásárok hangulatát megidézve az árusok között sétálva szólaltatták meg hangszereiket. Egy jurtát is felállítottak. /Pap Melinda: Igricek és jurtalakók Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Az idei Szejke-fesztiválon jóval kevesebb néző volt kíváncsi a meghívott táncegyüttesek szabadtéri gálaműsorára, mint a korábbi években. A 40., jubileumi Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál háromnapos rendezvénysorozata július 1-jén zárult. A mérsékelt érdeklődés az esőzéseknek, az éjszakai hatalmas viharnak tulajdonítható, a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy kiviszik a szabadba a fesztivált. Elekes Gyula szervező, a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója köszöntötte a résztvevőket, elsőként az Udvarhely Néptáncműhely lépett fel. Ezután egymást váltották a magyarországi és romániai ukrán, török-tatár, német, roma és román népzene- és néptáncegyüttesek. A fesztivált idén is tudományos ülésszak, valamint tárlatmegnyitó előzte meg. Az Udvarhelyszéki Népművészeti Szövetség tagjainak, illetve a Szejke Szépteremtő Kaláka alkotótábor anyagainak közös kiállítását a héten még megtekinthető Székelyudvarhelyen. /Szász Emese: A negyvenedik Szejke-fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

Pusztadaróc Napjain a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) helyi szervezete kulturális csoportjának műsora nyitotta a kulturális programot. A versmondó versenyt Hajdú Edit nyerte. A helyi óvodások és iskolások előadásában több műfaj helyet kapott: néptánc, modern tánc, színpadi jelenetek. A Harag György Társulat művészeinek előadását követően két együttes is fellépett. A Szatmári Dáridósok nevet viselő helyi együttes műsora alatt már javában állt a bál. /Népzene, mesék és versmondóverseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ Immár hat éve, hogy a községi RMDSZ okleveleket és könyvjutalmat oszt ki Pusztadarócon a falunapon azon községbeli gyerekek között, akik az adott évben végezték el a nyolcadik, valamint tizenkettedik osztályt. Jutalom a végzősöknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ A falunapi labdarúgó-bajnokság mellett a különféle versenyeké és vetélkedőké volt a főszerep az idei Pusztadaróc Napjain. /Versenyek és vetélkedők. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./

Gelencén az idei kétnapos falunapok első napját /július 1-jét/ elmosta az eső. A falunapok szórakoztató műsorát a baróti MCP programiroda biztosította. Közel tízméteres túrós puliszkát is készítettek, amit ingyen osztottak szét a jelenlevőknek. Az idei falunapok éjszakába nyúló szabadtéri bállal értek véget. /Iochom István: Túrós puliszka – Szakács-módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A vajdaszentiványi Zichy-Horváth Alapítvány és a helybéli polgármesteri hivatal hatodik alkalommal szervezte meg a volt kastély udvarán a Szentiványi-napokat. A gazdag programból nem maradhatott ki a hagyományőrző táncegyüttesek fellépése. A rendezvényt július 1-jén nyitotta meg Dani József polgármester és Bálint Etelka, a Zichy-Horváth Alapítvány elnöke. Az alapítvány múzeumot hozott létre, van tánccsoport, tánctábort is szerveznek, idén több Szentivány nevet viselő település képviselője is eljött. Samu Pál szászrégeni tanár diavetítést tartott, bemutatta Vajdaszentiványt és környékét. Ismertették Bartha Zoltán Az idő sodrásában című, Vajdaszentiványról írott monográfiáját, amely a nagy érdeklődés miatt azonnal elfogyott és máris az újranyomtatáson gondolkodik a szerző és az alapítvány vezetője. /Vajda György: VI. Vajdaszentiványi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Július 2-án Nagyzerinden az ünnepi istentiszteleten felszentelték a helybeli, valamint a megyei nőszövetség zászlaját. Seres Géza Arad megyei református lelkész elmondta: bár a Temes és az Arad megyei református egyházközség már 1999-ben önállósult, mégis csak most sikerült megalakítani a megyei nőszövetséget, mert a Dénes József tiszteletes és felesége, Erzsébet asszony Nagyzerindre érkezéséig nem volt, aki a megyei elnökségi tisztséget vállalja. Szolgálatuk megkezdése óta nemcsak az egyházi, hanem azon belül a nőszövetségi és az ifjúsági élet is alaposan felpezsdült a Fekete-Körös-parti településen. Az ünnepségen Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Csécsi Nagy Erzsébet, a megyei, Fazekas József helybeli történelemtanár Vida Mária, a helyi nőszövetség névadója életéről tartott előadást. A zászlók címerét Siska Szabó Hajnalka tervezte. Az ünnepségen résztvevők ezt követően megtöltötték a helybeli Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermét. /Kiss Károly: Felpezsdült a református nőszövetségi élet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

A tavaly felújított bekötőútnak hála, Arad megyében Kispereg falu, lassan, de kezd kilábolni elszigeteltségből. A községet alkotó két faluból nagyszámú lakos dolgozik Pécskán, vagy az aradi nyugati ipari övezetben. A mintegy 1800 lakosú község fő gondja az elöregedés. A 90%-ban magyarlakta Kisperegen majdnem száz az üres házak száma, az évi majdnem 20 temetéshez képest a keresztelések száma csak 4-5 körül van. Idén öten végezték el a nyolcadik osztályt, a mellesleg jó állapotban lévő, tornateremmel rendelkező iskolában mintegy 70 gyermek tanul, az óvodában gyenge az utánpótlás, ott csak 20-25 gyermek van. Közben egyre több család települ ide más helységekből, van köztük magyar, de többségük román. /(Sinka): Fő gond az elöregedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

Híres, Szatmárnémetiben született vagy itt tevékenykedő irodalmi személyiségekről szóló könyvet adott ki a múlt héten a Pro Studium Alapítvány, amely segédeszközként is szolgál a diákság és a tanárok számára. Ezzel lezárult a Pro Studium Alapítványnak a Szülőföld Alap regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának programjában finanszírozott pályázata. A pályázat fő célkitűzése egy irodalmi tájékoztató megjelentetése volt, melyben bemutatásra kerültek a Szatmárnémetiben született vagy tevékenykedett magyar irodalmi személyiségek: Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Gellért Sándor, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos. Az ötletet Szász Piroska programvezető, a Pedagógusok Házának igazgatója adta, aki a Pro Studium Alapítvány titkára is. A kötet anyagát összegyűjtötte és szerkesztette Sándor Erzsébet magyar szakos tanár, a Pro Studium Alapítvány elnöke és Varga Imola, a Pedagógusok Házának informatikusa. /Farkas Orsolya: Véget ért a Szülőföld Alap regionális programja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./

75 éves Balázs Imre festőművész, aki több évtizeden át a marosvásárhelyi képzőművészeti élet egyik meghatározó egyénisége volt, áttelepedett Magyarországra, Vácra. Gyakran hazajön, itteni alkotótáborok, művészeti rendezvények vendége. Július 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában egyéni tárlattal lép a közönség elé. A jubileumi kiállításon közel félszáz festményét, a különböző alkotói időszakaiban született kompozícióit mutatja be. /Balázs Imre kiállítása Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Több milliárd dollárt érő földgáz- és kőolajtartalék, illetve a Duna-delta természetvédelmi övezetének épsége a tétje a Bukarest és Kijev között július 4-én kezdődő tárgyalássorozatnak. A román és az ukrán külügyminiszter Odesszában a Fekete-tenger kontinentális talapzatának elosztása és a Bisztroje-csatorna felépítése miatt kialakult, évek óta húzódó konfliktusra próbál megoldást keresni. Mihai Razvan Ungureanu és Borisz Taraszjuk találkozója csupán az első fordulója lesz az egyeztetés-sorozatnak. Románia és Ukrajna hatvan évvel a második világháború lezárása után még a két ország közötti határ meghúzásán vitatkozik. A talapzat elosztásáról még 1967-ben kezdődtek az egyeztetések az akkori Szovjetunióval. A tárgyalások húsz év után eredménytelenül végződtek, és Ukrajna függetlenné válása után kezdődtek el újra. A két ország 1997-ben aláírta ugyan a jószomszédsági alapszerződést, de a közös határokat rögzítő, illetve a talapzat elosztásáról szóló iratokat nem. A román Külügyminisztérium 2004. szeptember 26-án fordult a Nemzetközi Bírósághoz. Ennek megfelelően a román fél 2005 augusztusában eljuttatta hivatalos álláspontját Hágába, Ukrajna pedig idén májusban tette meg ugyanezt a lépést. A Duna-deltai Bisztroje-csatorna megépítése körüli diplomáciai viszály újabb keletű. Az ukránok két évvel ezelőtt azért kezdték meg a munkálatokat, mert jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina-ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s ennek használatáért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. Azonban a Duna-delta természetvédelmi övezete mintegy kilencven hal- és háromszáz madárfajtának ad otthont. Kijev a múlt év szeptemberében, a Bukarest által kért környezeti hatástanulmány elkészültéig felfüggesztette a munkálatokat – tervéről azonban nem mondott le. /Cseke Péter Tamás: Kijevet „puhítja” Bukarest. Román-ukrán külügyminiszteri találkozót tartanak Odesszában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Vannak a világon olyan intézmények, amelyeknek a helyét sóval kellene behinteni, mert fennállásuk ideje alatt amúgy is csak sóhivatalként tudtak működni. Koncz Attila /Budapest/ szerint ilyen a Határon Túli Magyarok Hivatala. A cikkírónak már a hivatal neve is problémás, mert indokolatlanul tesz különbséget az anyaországi és a szomszédos államokban élő magyarok között. Koncz szerint a szomszédos államokban működő magyar szervezeteket a legutóbbi időkig az anyaországi belpolitika alárendelt szereplőiként kezelték. A Határon Túli Magyarok Hivatala működését „soha sem a nyitottság és az átláthatóság, hanem a rejtőzködés és az információk visszatartása jellemezte.” A HTMH a rossz nyelvek szerint komoly pénzösszegek eltűntetésére is alkalmas volt. „A koronát minderre a Mucuska-ügy tette föl”. A cikkíró szerint a Magyar Állandó Értekezlet életképtelensége nyilvánvaló. A Magyar Tudományos Akadémiához kötődő, illetve önálló kisebbségkutató műhelyeket hasznos volna egy közvetlenül kormányzati finanszírozású intézményben egyesíteni. A források elosztását érdemes lenne ezért egy önálló kormányzati ügynökségre bízni. /Koncz Attila attila.koncz@vipmail.hu: Tabula rasa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

A megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala helyett nem alakul új intézmény, feladatai a szaktárcákhoz és a MEH-hez kerülnek – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára. Gémesi Ferenc a Klubrádióban hangsúlyozta: a nemzetpolitikai koncepcióváltás arra épül, hogy a fizikai határok leépülnek. Elmondta, hogy a határon túli magyarságot érintő szakkérdésekkel (például oktatás, kultúra, informatika) a jövőben a szakminisztériumok foglalkoznak majd. Ezzel párhuzamosan erősödik a nemzetpolitikai koordináció, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő külpolitikai szakállamtitkárság irányít majd. Hozzátette: a határon túliak ügyeit – főként koordinációs és támogatási ügyeket – külön osztályok intézik majd. Gémesi Ferenc hangsúlyozta: Románia uniós csatlakozásával a Kárpát-medencei magyarság 90 százaléka egy gazdasági, politikai térségbe integrálódik, ami Trianon valódi meghaladása lehet. /Nem alakul új intézmény a határon túli ügyek intézésére. = Felvidék.ma, júl. 3., Forrás: Klub Rádió/

A nemzetpolitika koordinálása és a külügyminisztériummal való kapcsolattartás a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) új, összevont intézményének, a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságnak a feladata lesz. Ennek keretébe tagozódott bele július elsejével a Határon túli Magyarok Hivatala is – jelentette be sajtótájékoztatóján az új szervezeti egység vezetője, Gémesi Ferenc. A változás nem öncélú, hanem nagyon is koncepcionális. A határon túli ügyek jelentős része például visszakerül a szaktárcákhoz, főleg a Kulturális és Oktatási Minisztériumhoz. Az egyik cél a határokon túliaknak juttatott támogatások hatékonyabb felhasználása, annak elérése, hogy a pénzek jelentős része ne az elosztó szervezetek fenntartására menjen el, továbbá az, hogy a beáramló uniós támogatásokból juttatni lehessen nemzetpolitikai célokra is. Ennek kapcsán el kell dönteni, milyen legyen a „közalapítványok utáni világ” – ezeket ugyanis megszüntetik. Alapvető törekvés, hogy a támogatásokat elosztó intézmények a politikától függetlenek legyenek. „Távol akarjuk magunkat tartani ettől a területtől” – mondta Gémesi, hozzátéve, hogy az idei évre korábban betervezett támogatásokat rendben kifizetik. A tájékoztatón jelen volt Törzsök Erika is, aki az új intézmény elméleti-koncepcionális irányelveinek meghatározásában működik majd közre. Ő a nemzetpolitikai támogatások gyakorlatiasabbá tételéről beszélt, például annak szükségletéről, hogy a határokon vissza kellene állítani az utak és vasutak 1919-ben megszakadt folyamatosságát. Néha csak néhány száz méteres helyreállító munka szükséges ahhoz, hogy a határt átlépőknek ne kelljen több tucat kilométeres kitérőket tenniük – mutatott rá a szakpolitikus-asszony. A Népszava megkérdezte Gémesi Ferencet, nem tart-e attól, hogy Romániában – amint teljes jogú tagként felveszik az Unióba – ismét elszabadul a magyar-ellenes nacionalizmus, ahogy azt a nemzetiségi törvény szenátusbeli kudarca is előre jelzete. Az új MeH-államtitkár szerint ilyen veszély van, bár – mint emlékeztetett: az EU-nak amúgy sincs olyan egységes, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait érintő koncepciója, amely irányadó lehetne a kisebbségvédelemben. /Kepecs Ferenc: Új államtitkárság a MeH-ben. = Népszava, júl. 4./

Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén sérelmezte, amiért verse nem szerepelhet kicsengetési idézetként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskoláiban, jelentette a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Hírügynökség. Markó elmondta, hogy a zilahi református kollégium igazgatóját is felelősségre vonta az egyházkerület püspöke, Tőkés László, amiért ballagó diákok az ő fiatalkori versét akarták mottóként a ballagási kártyára írni. Markó szerint ilyen körülmények között az egyházban nem lehet demokráciáról beszélni. Tőkés László püspök meglepődve vette tudomásul, hogy egy olyan kaliberű felelős politikus, mint Markó Béla, holmi sajtópletykák tálalásával foglalkozik pártja legfontosabb döntéshozó testületének, az SZKT-nak az ülésén. Tőkés határozottan cáfolta, hogy valaha is azzal foglalkozott volna, ki kinek a versét hol és miként idézi. /Markó Béla cenzort kiált. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 4./

Csíkszeredában és Szovátán az óvodapedagógusok és tanítók tanfolyamaival július 2-án, vasárnap elkezdődött az idei Bolyai Nyári Akadémia. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett továbbképzőn idén 850 erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar pedagógus vesz részt. A rendezvény főhete július 16-án kezdődik, akkor zajlik majd a legtöbb továbbképző. Kárpátaljáról idén nem jönnek pedagógusok, mert nagyon megdrágult a vízum. /Kiss Edit: Elkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

Segesváron a városi tanácsosok és a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kuratóriumi tagjai találkoztak az alapítvány által fenntartott szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Fontos volt ez a találkozó, mert a tanácsosok döntő többsége csak kósza hírekből hallott az alapítvány tevékenységéről. Farkas Miklós, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány igazgatója részletes beszámolót tartott az alapítvány megalakulásának körülményeiről, a célokról és az alapítás óta eltelt 13 év megvalósításairól. Idézte fő célt : „A segesvári és környékbeli magyar nemzetiségű gyerekek anyanyelvű oktatásának és a Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó oktatás támogatása, a rászoruló és jól tanuló diákok anyagi támogatása, valamint az oktatás és nevelés színvonalának állandó emelése.” 2004. és 2006. között több mint 300 rászoruló és jól tanuló diák kapott anyagi támogatást, akiknek döntő többsége folytatta tanulmányait egyetemeken vagy főiskolákon, valamint több mint 400 tanuló részesült ingázási támogatásban. Jelentős esemény volt az alapítvány életében a bentlakás beindítása, az 1998–1999-es tanévben, amelyben évente 45-50 általános iskolás –, illetve líceumi diáknak biztosítanak jó szállást, étkezést és tanulási körülményeket. Hangsúlyozta azt is, hogy az alapítvány, a magyar nemzetiségű gyerekek támogatása mellett segítséget nyújtott a líceumnak is. Az első informatikai laboratóriumot az alapítvány látta el számítógépekkel, majd később is hozzájárult a folyamatos modernizálásához. Jó lenne, ha a polgármesteri hivatal a jövőben komolyabb támogatást nyújtana a Segesvári Gaudeamus Alapítványnak. /Farkas Miklós: Segesvári tanácsosok látogatása a Gaudeamus Házban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

Nem csak nevet, hanem profilt is vált szeptembertől az egykor traktoriskolaként emlegetett, jelenlegi sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági Iskolaközpont. Az új nevén Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskolaként jegyzett tanintézmény egy középiskolai és három szakiskolai IX. magyar osztályba hirdetett idén felvételit. Háromszéken ez lesz az első olyan iskola, amely magyarországi testvérintézményével egyszerre veszi fel ugyanazt a nevet. Szeptember 1-jén Szabadkígyóson, tanévkezdéskor Sepsiszentgyörgyön tartanak névadó ünnepséget, amikor is a tanintézetet Gámán Jánosról, a múlt századi szabadkígyósi iskolaigazgatóról nevezik el, aki 1941-ben tért vissza Erdélybe, és elsőként szervezte meg a háromszéki mezőgazdasági oktatást. Ősztől létszámcsökkenéssel kell számolnia az iskolának, mert miközben élelmiszer-ipari tagozatát kívánja megerősíteni, meg kellett válnia mechanika és elektortechnika osztályaitól, amelyek a Puskás Tivadar Szakközépiskolában kezdik meg az új tanévet. Ha minden hely betelik, szeptemberben 425 diákkal kezdi meg az új tanévet a sepsiszentgyörgyi Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakközépiskola. /(fekete): Új iskola a megyeszékhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./