Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. február 17.
Február 4-én a magyar szellemi élet köszöntötte a 95 éves Püski Sándort, azt a személyiséget, aki életét a nemzeti kultúra szolgálatába állította, aki az évtizedek során legjobb alkotóink könyveit adta az olvasók kezébe. „Betűkből teremtett univerzumot” – írta róla a Magyar Nemzet. Püski a harmincas évek végén létrehozott Magyar Élet Kiadója a nemzet sorskérdéseit felvállaló szellemi tábor, a népi irodalom és mozgalom tagjai – Sinka István, Szabó Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Kodolányi János, Nyirő József, Erdélyi József, továbbá a Válasz, a Tanú, a Kelet Népe köré csoportosult többi alkotó – műveinek kiadójaként történelemformáló erővé magasodott, keresve a kivezető utat abból a kétpólusú világból, amely a német, illetve a szovjet hegemónia képében elnyeléssel fenyegette Közép-Európa államait. A kiadó 1944-ig százharminc könyvet jelentetett meg, olyanokat, amelyek az akkor élő nemzedék eszmei tájékozódását segítették, cselekvésre buzdítottak, nemzeti célokat szolgáltak. A Balatonszárszón 1943-ban megszervezett Magyar Élet tábor a kor meghatározó, irányszabó eseménye volt. Az Amerikai Egyesült Államokban 1975-ben megalakított Püski–Corvin Magyar Könyvesház egy időben volt a magyar kultúra előretolt bástyája, a diaszpórában élő magyarság szellemi központja volt. A New York-i Könyvesház által meghívott erdélyi, vajdasági, szlovákiai írók, a kiadó által megjelentetett műveik lármafaként hirdették a világnak fizikai és lelki elnyomorítást, a nyelvi genocídiumot, amely a kisebbséget fenyegette. Püski Sándor 1988-tól újra Magyarországon jelenteti meg, azokat az alkotókat és műveiket, amelyek a totalitarizmus korában elhallgattatásra ítéltettek. A budapesti Püski Könyvesház és a Kiadó ma is szellemi oázis, az egész Kárpát-medencére kisugárzó erőforrás. Jellegzetes borítólapja biztos ajánlólevél: e könyvek a legjava magyar irodalmat közvetítik az olvasók felé, méltatta Püski életművét Máriás József. /Máriás József: Betűkből teremtett univerzum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./
2006. február 18.
A Dan Diaconescu nevével fémjelzett „garzontévé” vendége Mircea Chelaru ezredes volt, aki elmondta, hogy a Nagy-Románia Pártot rövidesen bekebelezi a médiamágnás által vezetett Konzervatív Párt. A műsor visszatérő motívuma volt: miként lehetne megszabadulni a „fasiszta RMDSZ-től”, illetve hogyan lehetne az RMDSZ-t megkerülve kiérdemelni az Európai Néppárt befogadását? Betelefonálások révén majdnem a teljes román politikai paletta képviselői társultak az ezredes által vezényelt magyarellenes kórushoz: Gica Agrigoroaie, Kovászna megyei NRP elnök, Ovidiu Natea, Maros megyei SZDP elnök, volt prefektus, továbbá Maros megyei polgármester, Zimnicea-i SZDP-s tanácsos asszony. /Juga Tibor: Esti mesére politikai álom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2006. február 18.
Február 15-én közgyűlést tartott Végváron a magyar gazdakör, melyen részt vett dr. Csősz János egyetemi tanár, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Megyei Igazgatóság aligazgatója és Kiss Károly mérnök, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke. Napirenden a SAPARD-, az Új Kézfogás és a Farmer program támogatásával megvalósítható beruházások megvitatása szerepelt. Kiss Károly elmondta, a végvári a negyedik gazdakör, melyet meglátogattak. Eddigi tapasztalatai alapján úgy látja, a gazdák többsége felszínesen tájékozott a kérdésben. A program (SAPARD, Farmer) lényegről kevesen tudnak. Fel kell készülni az Európai Unióba való belépésre. Először is regisztráltatni kell minden gazdának a földjét és a tejtermelését. Az EU-ba belépés után csak a regisztrált földek tulajdonosai, illetve bérlői részesülnek támogatásban. A tejtermelést azért kell regisztráltatni, hogy a gazda kvótához (fejadaghoz) jusson. Március végén lejár a határidő! – A mentalitáson a legnehezebb változtatni. /Sipos János: Gazdakörök vajúdó világa. Beszélgetés Kiss Károly mérnökkel, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2006. február 18.
Február 13-án töltötte 60. életévét a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye főpásztora, dr. Jakubinyi György érsek. Általában tartózkodik a közéleti szerepvállalástól, mégis, az által, amit képvisel, ő egyike Erdély legjelentősebb közéleti személyiségeinek, írta a lap munkatársa, Ercsey-Ravasz Ferenc, aki interjút készített az érsekkel. A főpap elmondta, hogy szülővárosában, Máramarosszigeten, jó katolikus papok működtek, volt kire felnézni, akkor döntötte el, hogy pap lesz. Három nyelven prédikál, mert az egyházmegyéjében 251 plébánia van, félmillió hívővel, 95 százalékban magyarok. A bevándorló katolikus csángók és a vegyes családokból román anyanyelven született katolikus hívek részére 22 plébánián van román nyelvű lelkipásztori szolgálat, emellett a négy német plébánia létezik. Közismert az érsek nagy nyelvtudása. Megtanult németül, latinul, görögül, héberül, olaszul és franciául. A kommunista diktatúra idején időnként őt is vallatásra fogták. Soha nem írt le neveket, továbbá tagadta azt, amivel vádolták. A jelenlegi helyzetről kifejtette: posztkommunista társadalomban élnek, ezt átérzik naponta. Amikor az egyházi vagyont visszakérik, nem meggazdagodni akarnak, hanem azt, hogy anyaszentegyház karitatív működéséhez alapot biztosítsanak. A testvér-egyházakkal a kapcsolat nagyon jó, ökumenikus, testvéries. 1990-ben Tőkés László püspök üzent a négy magyar történelmi egyház nyolc püspökének, és Kolozsváron találkozót kért, hogy az új helyzetben beszéljék meg közös feladatainkat. Ennek lett a neve az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetőinek Állandó Értekezlete. Évente többször is összejönnek és közös ügyekben közösen lépnek fel. – Jakubinyi György elmondta, hogy a jó Isten eddig a tenyerén hordozta. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „A jó Isten eddig is a tenyerén hordott” Beszélgetés Jakubinyi György érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2006. február 18.
Pántya Elemér kisjenői katolikus plébános minden évben véghez viszi a hatáskörébe tartozó valamelyik egyházi ingatlan részleges vagy teljes felújítását. Tavaly a simándi hívek közreműködésével megerősítették a templom tetőszerkezetét. A munka elvégzéséhez szükséges pénzt a hívek állták. Idén a parókia fedelét szeretnék hasonlóképpen felújítani, továbbá a templom toronyrészének újravakolását befejezni. A kisjenői katolikus templom a város egyik legidősebb épülete, 1777-ben szentelték fel. Szeretnék a falakat újrafesteni, de az anyagi támogatást a helybeli önkormányzat megtagadta. Ágyán az erdőben lévő, kívülről tavaly felújított és újraszentelt Szent László kápolna belső felújítását is folytatni kívánják. Hozzáfognak a keresztút 14 stációjának a felújításához is. A plébánia minden felajánlást, támogatást köszönettel elfogad. /(balta): Isten segedelmével. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2006. február 18.
Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum egész esztendőre be van táblázva, idén kilenc tárlatnak biztosítanak helyet. Az év első kiállítása, a Korong mesterei című január 12-én nyílt meg, tájékoztatott Dimény Attila, a múzeum vezetője. Márciusban nyílik a megye képzőművészeinek közös tárlata, ezt követi áprilisban Kosztándi B. Katalin helybeli festőművész egyéni tárlata, majd májusban Tamás Sándor parlamenti képviselő térképgyűjteményét mutatják be. /Iochom István: Kiállítások a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2006. február 18.
A Magyar Újságírók Szövetsége az idei Aranytoll díjának egyik határon túli kitüntetettje az aradi születésű Csép Sándor, a Nyugati Jelen külső munkatársa. Az Aranytoll amolyan életműdíjnak is felfogható, odaítélésének egyik feltétele, hogy a kitüntetett betöltse 62. életévét. Csép Sándor több évtizedes pályafutása során (dolgozott a Kolozsvári Rádiónál, a Bukaresti Televízió magyar adásánál, a Korunknál, főszerkesztője volt a Kolozsvári TV-nek, emellett évekig a Romániai Magyar Újságírók Szövetségének elnöke) mindenütt kiemelkedőt alkotott. Elég Egyetlenem (1975, 1979, 1992) c. dokumentumfilm-sorozatára, a Rhapsodia Demographicára (1996) és az Áldás népesség c. filmjeire gondolni. Írt két kiváló drámát – az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelentek meg. /Csép Sándor Aranytollas! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2006. február 18.
A kecskeméti székhelyű MATEGYE (Matematikában Tehetséges Gyermekekért) Alapítvány minden esztendő februárjának utolsó péntekén rendezi meg a III–VIII. osztályos tanulók részére a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt. Idén február 24-én az Arad és Hunyad megyei versenyzők az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban, a Temes megyeiek a temesvári Bartók Béla Líceumban indulhatnak a helyi versenyen, a legjobbak jutnak tovább. /Zrínyisek figyelmébe! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2006. február 18.
Király László Szentivánéji álmom. 100 szerelmes vers. Válogatta Katona Éva. /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2005/ című verseskötete kapcsán írta Bogdán László, hogy Király Lászlónál nem lehet szabályosan elválasztani ,,szerelmes” és ,,történelmi” verseket, hiszen ahogyan a világ egyre inkább komorodik k, váltják fel a költő tündökletes teleit az őszök, a halódó világ képei. A veszteségről beszélt regényében, a Kék farkasokban /1972/, ahol a megidézett ötvenes évek kegyetlen történelmi képcsarnoka nem tudott semmit hatálytalanítani. /Bogdán László: Egy végtelen vers közepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2006. február 20.
Traian Basescu államfő „ezek a kisebbségi botrányhősök” megjegyzéssel fogadta az RMDSZ küldöttségét, amikor megbeszélésre hívta a pártokat. Korábban Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről és az ennek kapcsán a közéletben elharapódzott nacionalista megnyilvánulásokról akar egyeztetni. A megbeszélés után Traian Basescu kijelentette: szükségesnek tartja a kisebbségi törvény elfogadását, mivel a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényes előírások igen sok jogszabályban vannak „szétszórva”. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül majd olyan megoldást találni, amely nem vezet a kisebbségek esetében túlzott pozitív diszkriminációhoz. Az RMDSZ vezetői kérték az államfőt, hogy nyilvánítson véleményt a kisebbségi törvény kapcsán kialakult nézeteltérésekről. Az RMDSZ képviselői emlékeztettek, hogy az utóbbi időszakban felerősödött a nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorika. Az RMDSZ, a liberálisok és a demokraták is a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet parlamentbe való visszaküldését kérték. A nacionalista retorikát bizonyítja, hogy konzervatívvá vált volt nagy-romániás parlamenti képviselő, Petru Calian javasolni fogja: a parlament írásban kezdeményezze Frunda Györgynek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének éléről való visszahívását. Közölte: ha ezt nem fogadják el törvényhozó kollégái, akkor büntető feljelentést fogalmaz meg az RMDSZ-es szenátor ellen. Jó és fontos tervezetnek nevezte a Velencei Bizottság főtitkára, Gianni Buquicchio a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló jogszabályt. Gianni Buquicchio Markó Attilának kifejtette: a Velencei Bizottság aggódva figyeli a felerősödő nacionalista hangulatkeltést, amely nem vet jó fényt Románia külföldi megítélésére. /Basescu: „botrányhős kisebbségiek”. Az államfő nem akar túlzott pozitív diszkriminációt a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Újabb egyeztetésre várja a pártvezetőket Traian Basescu elnök, miután a hét végi tárgyalásokon eltértek a vélemények arról, hogyan lehetne kiutat találni a zsákutcából, amelyet a DNA működését szabályozó törvény elutasítása okozott. „Na mi van, leváltottak?” Ezzel a kérdéssel fordult az RMDSZ-delegációban részt vevő Frunda Györgyhöz Traian Basescu elnök, miután az „Itt vannak a botránykeltő kisebbségiek!” felkiáltással köszöntötte február 17-én a magyar politikusokat, köztük Markó Bélát, Takács Csabát, Verestóy Attilát, Márton Árpádot, Borbély Lászlót és Nagy Zsoltot. „Ez nem jött össze a nagy-romániásoknak” – válaszolt Frunda. A tárgyalás végén Markó Béla elmondta az újságíróknak, hogy valamennyi kérdést érintették. A szélsőséges megnyilvánulások közé sorolta Markó a Frunda elleni támadásokat is. Hangsúlyozta, Frundát dicséret, nem elmarasztalás illeti az ET parlamenti közgyűlésében kifejtett tevékenységéért. /Salamon Márton László: Traian Basescu és a „botránykeltők”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2006. február 20.
Marosvásárhelyen hozza létre a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) az erdélyi magyar televíziót és rádiót, döntött az alapítvány kuratóriuma Marosvásárhelyen tartott ülésén. A magyar médiaközpont várhatóan már 2006 második felétől sugározhat majd. Nagy Zsolt, a JJA elnöke elmondta, a döntés értelmében a következő időszakban megkezdik a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól kapott 300 millió forintos céltámogatás felhasználását. Ezt az összeget egy megfelelő marosvásárhelyi ingatlan, valamint a stúdiók létrehozásához szükséges technikai felszerelések megvásárlására fordítják. Ezzel egyidőben megkezdődik a szerkesztőség felépítése, a szakembergárda toborzása is. Nagy Zsolt hozzátette: a kuratórium csupán az intézmények létrehozásáról döntött, a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió felajánlásáról folytatják a tárgyalásokat. /Borbély Tamás: Marosvásárhelyen lesz az erdélyi magyar televízió és rádió. A két intézmény már 2006 második felétől elkezdené működését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2006. február 20.
A bukaresti Ziua napilap Sorin Rosca Stanescu irányítása alatt magyarellenes kampányba kezdett. Február 15-én az Erdélyben évekkel ezelőtt felállított Wass Albert-emlékműveket tüntette ki figyelmével. Nehezményezte, hogy amíg Ion Antonescu marsallnak tilos szobrot emelni, ez nem vonatkozik Wass Albertre is, noha 1946-ban mint háborús bűnöst halálra ítélték. A lap szerint Frunda György RMDSZ-szenátor 2002-ben kezdeményezte az író rehabilitálását. Február 18-án a Ziua hasábjain Göncz Árpád, és Orbán Viktor mellett tűnt fel Frunda György és az RMDSZ réme. Az öles cím önmagáért beszél: Budapest nem mond le Nagy-Magyarország álmáról: a Kárpát-medence magyar hegemóniájának visszaszerzését tervezi. Az olvasó megtudhatja, milyen messzire nyúlnak a gyökerek: 1992. június 13-án Horvát Attila diplomata Ulmban felvázolta Magyarország politikai stratégiáját, utalva arra, hogy Trianon területrablást szentesített. Mindaz, amit a diplomata akkor elmondott, ma is érvényes Magyarország külpolitikájára, csak ezzel magyarázható az RMDSZ-nek az utóbbi időben tanúsított, rendkívüli agresszivitása. Nagy-Magyarország visszaállításának stratégiájába illeszkedik két közismert politikus megnyilatkozása is. Göncz Árpád volt államelnök kijelentette (a Ziua természetesen nem jelzi, mikor, hol, kinek): „A magyar nemzet ragaszkodik jogához, hogy Erdély az övé legyen, ezért bármely pillanatban készen áll, hogy akár fegyvert is ragadjon”. Orbán Viktor volt kormányfő 1999. június 18-án utasította Kövér Lászlót, a titkosszolgálatok főnökét, hogy indítsa be a Duna fedőnevű akciót azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok mintájára megalakuljon a Dél-keleti Magyar Régió, vagyis az új Nagy-Magyarország, benne Erdéllyel, majd Kárpátalja és a Felvidék bekebelezésével, de a román kémelhárítás idejében értesült a tervről, és sikerült ellenlépéseket tennie. Ugyanebben a lapszámban a Ziua betekintést nyújtott a magyar sovinizmus előzményeibe. Hivatkozott Petőfi Sándor 1848-as verseire és Dücső Csabára, aki Erdély minden románjának kiirtására buzdított. A történelemhamisításokat leleplezték olyan kiváló román hazafiak, mint Raoul Sorban és Petre Turlea. – Evenimentul Zilei című lap, február 16.: Sorin Rosca Stanescut a főügyészség vád alá helyezte a Rompetrol-ügyben. Miután az ügyészek beidézték kihallgatásra, a nyomozati anyag alapján közölték vele a vádat: szövetkezés szervezett bűnözői csoporttal. Erdélyi Riport /Nagyvárad/, február 16.: A kérdésre, hogy miben látja okát a személye ellen indított támadásoknak, Frunda György szenátor többek között így válaszolt: „El akarták terelni az emberek figyelmét a látványos korrupcióellenes harc sajtóvisszhangjáról. Nem véletlen, hogy ellenem a Ziua napilapban indult meg a támadás, abban az újságban, amelynek igazgatóját, Sorin Rosca Stanescut másnapra idézték be a korrupcióellenes igazgatóságra, pénzmosás és megvesztegetés vádjával.” /Barabás István: Magyar rémek Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2006. február 20.
A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezett konferenciát Csíkszeredában, február 18-án. Az erdélyi jövőképet nem Budapesten kell kitalálni – jelentette ki Egyed Albert, a budapesti Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Egyed Albert hangsúlyozta: a jövőkép kialakításáról helyben kell dönteni, ugyanis az azt megalapozó információk helyben vannak. Térségi kulturális értékek feltárása és hasznosítása témakörben hangzottak el előadások a rendezvényen. Egyed Albert a Kárpát-medencei jövőképekről tartott beszámolójában kiemelte: a „belső anyaország” kifejezés közösségi felelősséget ró a Székelyföldre. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának idei támogatáspolitikáját vázolta Lakatos Mihály főosztályvezető. Szerinte közös nevezőre kell hozni a szülőföldön való boldogulás és a szabad munkaerő-áramlás igényét. Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet munkatársa a kulturális menedzsment teréről szolgált követendő példákkal a hallgatóság számára. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője a közösségek kovászaként tevékenykedő, a helyi művelődési életben jelentős szerepet játszó személyek fontosságáról szólt. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató a szakképzés lehetőségeiről beszélt, majd Karda Emese, a HMKK igazgatója és Lakatos Mihály átadta a szakképzést igazoló diplomákat a kulturális intézményvezetői képzés első végzőseinek. A konferencián bemutatták a HMKK két legújabb kiadványát, a Kultúra – térség – szaktudás című tankönyvet és Oláh Sándor Térség – kultúra című könyvét. /Sarány István: Kultúra és közösségi felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./
2006. február 20.
A máréfalvi házasemberek hagyományos bálján a hét végén Kodály Zoltán daljátékát, a Háry Jánost mutatták be a falu amatőr színjátszói, a huszonöt évvel ezelőtti Háry-előadásra emlékezve. A községben több mint százéves múltja van az amatőr színjátszásnak: 1999-ben rendezvénysorozattal emlékeztek meg a centenáriumról. Az előadással tisztelegni kívántak azok előtt a pedagógusok előtt, akik a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a kodályi szellemet, az eredeti népdalt „visszahonosították” a faluba. Az 1978-ban bemutatott Székely fonót a kolozsvári Magyar Operában is előadták a máréfalviak 1980-ban, akkor tévéfelvétel is készült róla. A Háry Jánost negyedszázada, 1981 januárjában mutatták be először Máréfalván, és fél évig járták a vidék falvait a sikeres előadással. A darabot most háromheti próba után állította színpadra Bogosné Olasz Rozália, aki gyerekként még a Székely fonóban szerepelt. /Kovács Csaba Régi-új Háry János Máréfalván. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./
2006. február 20.
Százhatvanhárom zenész és táncos négy órán át húzta a talpalávalót, illetve ropta a táncot az első Brassó megyei néptánc-találkozón. Az esemény-szervező Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület idén Tatrang községnek, jövőre Apácának ítélte oda a közkedvelt farsangi rendezvény vendéglátásának jogát. A négyfalusi Kéknefelejcs, az apácai Hajnalcsillag, a pürkereci Kikerics, a brassói Bokréta és Búzavirág táncosai, valamint a zajzoni és pürkereci boricás legények sikeresek voltak a néptánc-találkozón. Tatrangon a brassói egyetemisták tánccsoportja, a Bokréta három tájegység – Szék, Háromszék és Mezőség – egymástól eltérő viseletét és táncát mutatta be. /Barabás Réka: Táncoló tatrangi színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2006. február 20.
A 44 éves Molnos Zoltán székelyudvarhelyi szürrealista festő rendszeresen három helyen állít ki, Székelyudvarhelyen, Bukarestben és Stockholmban. Molnos idén is meghívást kapott a svéd Képzőművészeti Egyesülettől egy januári, stockholmi tárlatra. A svéd–magyar énekes, Tamás Gábor bátyja, György a svédországi egyetemes magyar képzőművészeket bemutató egyesületnek a lelke. A svéd közönség kedvenc januári magyar alkotása a Csíkszeredában élő, kolozsvári születésű Tompos Opra Ágota Főnixmadár című festménye lett. /Máthé László Ferenc: Hazai szürreál Stockholmban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./
2006. február 21.
Elutasította a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa az önálló magyar karok létrehozását. A vezetőség a nyilvánosság kizárásával próbálta megtartani a szenátusi ülést, az újságírók jelentős részét nem engedték be az egyetem épületébe. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke és Nicolae Bocsan, az egyetem rektora nem kívánt nyilatkozni a Szabadságnak. Az ülés után Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. A rektor és az akadémiai tanács is előterjesztett egy dokumentumot, amelyek a magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének az alapelveit tartalmazza. Ezt a két dokumentumot a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ez gyakorlatilag a három karra vonatkozó beadvány elutasítását jelenti. Salat szerint belátható időn belül, a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet visszatérni. Hozzátette: a beadvány megszerkesztésében szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki, hogy e negatív állapot birtokában folytathassák a kérdés nemzetköziesítését célzó erőfeszítéseiket. Salat elismerte, hogy rektor-helyettesi mandátuma, amivel a román és magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta, kudarcot vallott. /Borbély Tamás: Elutasították a magyar karok létrehozását. Salat: csak kormányhatározattal lehetne megvalósítani a tervet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2006. február 21.
Február 20-án az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) ügyészei házkutatást tartottak Adrian Nastase volt miniszterelnök bukaresti rezidenciájában. Kihallgatták Dana Nastasét, a politikus feleségét is, mindkettőjük ellen korrupciós vádak miatt indított vizsgálatot a DNA A képviselőház folyt a vita a házkutatás engedélyezéséről, közben a házkutatás megtörtént. Nastase kijelentette: nem értesítették a házkutatásról, fogalma sincs mit műveltek a házban. A vád: Adrian Nastase egy másik kormány-tisztségviselő készséges közbenjárásával kineveztette Irina Jianut az Állami Építkezésügyi Felügyelőség vezető tanácsának elnökévé. A hölgy 100 ezer USD értékű, Kínából importált műtárgyakkal hálálta meg Nastase szívességét, továbbá állta Nastase két ingatlanának felújítási munkálatainak tetemes részét 1,2 millió új lej értékben. Egyetlen korábbi kormány ideje alatt sem sikerült ilyen mértékben csökkenteni a magas szintű korrupciót – jelentette ki Traian Basescu államfő. Hozzátette, ennek veszélye nem szűnt meg. /Házkutatást tartottak Nastasénál. Fölöslegessé vált a képviselőház rábólintása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2006. február 21.
Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták. Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét. A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./
2006. február 21.
A romániai romák helyzete a rabszolgaság eltörlése után 150 évvel sem változott lényegesen, s bár az alkotmány kifejezetten tiltja a kényszermunkát, a romák közül sokaknak csak a „közhasznú” munka jut osztályrészül – fejtette ki az MTI-nek Varga Andrea történész. A tíz év óta Bukarestben élő és dolgozó magyarországi kutató annak alkalmából beszélt erről, hogy 150 évvel ezelőtt, 1856. február 20-án írta alá Alexandru Ioan Cuza fejedelem az úgynevezett felszabadító okiratot. Ezáltal az országban hivatalosan felszámolták a cigányok rabszolgatartását. A román fejedelemségekben azelőtt tárgyként kezelték a cigány rabszolgákat, akiket kényükre-kedvükre lehetett adni-venni. Felszabadításuk nem humanitárius okokból történt, hanem amiatt, hogy már semmiféle gazdasági haszonnal nem kecsegtettek. Ebben az időben közel százezer cigányt engedtek szabadon a bojárok. Az állam a felszabadításért cserében fejenként tíz aranyat fizetett a rabszolgatartóknak. A fejedelmi kincstár elsősorban hitelre és értékjegyre vásárolta meg a cigányok szabadságát. Ezt a pénzügyi erőfeszítést később úgy próbálták ellensúlyozni, hogy a szabaddá vált romáknak dézsmát kellett fizetniük. A második világháborúban Antonescu fasiszta rendszere 25 ezer romát deportált Transznisztriába, ezek fele ott halt meg. A kommunizmus idején kitelepítéssel sújtották a cigányságot. /150 éve törölték el a rabszolgaságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2006. február 21.
A magyar kormány azt ígérte: a határon túli magyarokat nem használja majd eszközként a választási kampányban. Ennek ellenére az utóbbi hetekben elszaporodtak Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elleni támadások. A jelenlegi kormánypártok célja: a „Fidesz-barát” Szász Jenő elleni vádakkal árnyékot vetni a polgári ellenzékre is. Az Erdélyi Napló szerint azért esett a választás Marosvásárhelyre, hogy alkalmat nyújtsanak Pomogáts Bélának arra, hogy – a Székelyudvarhelyért Alapítvány immár négy esztendeje szabályszerűen elszámolt pályázata ürügyén – támadja Szász Jenőt. Pomogáts kifejtette, azért álltak el a pertől, mert nem akartak „egy erdélyi magyar alapítványt bukaresti román bíróság előtt perelni”. Valójában perelni akartak, olvasható a hetilapban, de budapesti keresetüket, megalapozatlanként, két ízben is visszautasították. Pomogáts Béla gyaníthatóan politikai megrendelésre tette ezt. „A napokban olvastam a Népszabadság egyik erdélyi tudósításában, hogy az udvarhelyi árvízkárok enyhítésére befolyó, a magyar társadalom adakozásából összegyűlt magyarországi segélypénzek nem az árvízkárosultak otthonainak, templomainak a felépítését szolgálták, hanem egyszerűen a polgármester magánszámlájára kerültek, és az udvarhelyi sportcsarnok renoválására használták fel” – mondta Pomogáts, majd a következőképpen folytatta: „Helytelen lenne, ha a közvélemény egyszerűen szemet hunyna ezek fölött a tények fölött, csak azért, mert egy olyan emberről van szó, akinek befolyásos helyzete van a román politikai életben és a magyar politikában is.” /Szentgyörgyi László: Erdélyben kampányolnak a magyar kormánypártok. Szász Jenőt mondanak, Fideszt gondolnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./
2006. február 21.
Gyöngyösi Csilla református lelkész írásában hangsúlyozta, hogy az apologéta egyrészt keresztényként képvisel „egy bizonyos hitet”, másrészt „párbeszédet kezdeményez az emberekkel. Szükséges hozzá a szellemi nyitottság, a vitára való képesség.” Jelenleg „az egyház a társadalom számára többé-kevésbé „csak” kulturális és szociális kontextusban értelmezhető – az egyház a világiak szemében akkor tölti be hivatását, ha felvállalja a kultúra ápolását és a szociális intézményeket. Az egyház azonban nem ezt látja a legfontosabbnak az önértelmezésében.” Az egyház krízishelyzetben van: képtelen elérni az embereket, „hatalmi helyzetében nem szokott hozzá, hogy az emberek igényéhez alkalmazkodjon”. A szerző Vályi Nagy Ervin tanulmányaira hivatkozva írta, hogy amikor az egyház konzerválni akarja saját magát, „és ki akarja zárni a változás lehetőségét, tulajdonképpen saját alapjait tagadja meg.” Ha az egyház képtelen a változásra, a párbeszédre is képtelen. Felmerül a kérdés: mit akar konzerválni/megőrizni az egyház, mint szervezet? Mi az, ami a hitben korhoz kötött, így múlandó, s mi az, ami örök? Ki az, aki meghatározza, hogy mi a múlandó, és mi örök? Milyen tekintéllyel? „Bezárkózás a nemzeti hagyományba” – ezt elítéli a szerző. Védeni a hagyományt, szerinte ez azt jelenti: „életben tartani az Idegen mítoszát. Aki nem más, mint az ellenség, mert nem olyan, nem azt a nyelvet beszéli, nem úgy gondolkodik, stb.” „Ebből a szellemiségből fakad sok felekezet nacionalizmusa is, ez azonban önmagában is ellentmond a kereszténység internacionalista szellemiségének.” „Az egyház helyzete, szerepének nyílt megvitatása tabu-téma. Éppen ezért jelen írás vitaindító akar lenni.” /Gyöngyösi Csilla: Egyház és világ viszonya – elméletben. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 21./ (A szerző református lelkész)
2006. február 21.
Február 19-én, vasárnap Gyorokon megtartott újságíró-olvasó találkozón a résztvevők örömmel újságolták: a katolikus parókia mellett leromlott állapotban lévő egykori egyházi óvoda épületének a felújítása érdekében lépések történtek. Cziszter Kálmán építészmérnök elkészítette a felújításhoz szükséges felmérést, tanulmányt, míg Éder Ottó tanár a munkálatokhoz, illetve az épületben beindítandó Szent Donát Ifjúsági Központ létrehozásához szükséges anyagiakért pályázatban fordult a Communitas Alapítványhoz. A legtöbben a vízelvezetők eldugulása, a pangó vizek miatt esős időben járhatatlanná váló gyoroki járdák, utak miatt panaszkodtak. /(balta): Legnagyobb gond a sártenger. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2006. február 21.
A Maros Megyei Pedagógusok Háza állami támogatásból és saját bevételeiből egyaránt jelentős összegeket költ a könyvtár állományának bővítésére, tájékoztatott Nagy Edit, az intézmény vezetője. A huszonötezer kötetes bibliotékában a pedagógiai, lélektani, pszichopedagógiai szakkönyvek kerülnek előtérbe a szépirodalommal szemben. Legutóbb Rózsa Mária, aki három évtizedig az Oktatási Minisztérium mellett működő Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett, adományozott több mint négyszáz, a magyar nyelv oktatásáról szóló kötetet a Pedagógusok Házának. Anyanyelvi tankönyveink sok erőfeszítés árán kerülhettek az iskolákba, viszont „nem hiába dolgoztunk, mert a tankönyveinknek üzenete volt” – vallotta az egykori szerkesztő, aki az erdélyi tankönyvírás történetének megírását szorgalmazta. /(mészely): Tankönyveink üzenete. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2006. február 21.
A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2006. február 21.
Február 16-án Nagygalambfalva kultúrotthonában telt ház előtt adott színvonalas fúvóshangversenyt a Gergely János zenetanár által vezetett Udvarhelyszék Fúvószenekar. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a zenekar, melyet 2005 elejétől kibővítettek fehéregyházi, alsóboldogfalvi, keresztúri, udvarhelyi, zetelaki, gyergyói és sóvidéki felkészült fúvósokkal, és felvették az Udvarhelyszék Fúvószenekar nevet. Jelenlegi létszámuk 45–50 között van. A fúvószenekarnak már tavaly volt egy turnéja, melynek előadásai során az udvarhelyi Magyar Kultúra Napja elnevezésű rendezvénysorozatra készültek fel. Mostani körútjukon eddig Székelyudvarhelyen és Alsóboldogfalván léptek fel, február 28-án Alsósófalvalván, márciusban pedig Szentegyházán koncerteznek. Repertoárjukban barokk és klasszikus zenei átiratok, kuruc dalok, valamint népzenei feldolgozások, filmzene és könnyűzene, illetve tradicionális fúvószenekari művek szerepelnek. /László Miklós: Hangversenyek az Udvarhelyszék Fúvószenekarral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./
2006. február 21.
Február 20-án Aradon, a Tulipán könyvüzletben Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Pávai Gyula legújabb kisregényét /Zakariás megújulása/. A tanárnő nem utalt rá, de a főhős kivonulása az emberi társadalomból felidézte a gyermekolvasmányok Robinsonját. /Kiss Károly: Pávai Gyula új kötete… = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2006. február 22.
Több román tévé és lap időutazást tett, visszatért a kilencvenes évek elejére, amikor a magyar irredenta veszélytől volt szó nap mint nap. A Ziua bukaresti lap robbantotta ki a Frunda-botrányt: a román nemzeti érdekek elárulásával vádolta meg Frundát. Közben a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor ,,alkut” kínált az államfőnek: támogatják a korrupcióellenes ügyészség működésére vonatkozó törvényt, ha egyfelől ,,az igazságügy-miniszter megtisztítja a román igazságszolgáltatást a politikai befolyástól”, másfelől pedig ,,menesztik a kormányból az RMDSZ-t”. Vadim szerint ugyanis az RMDSZ képviselői ,,árulók” és ,,horthysták”. A Ziua a napokban olyasmiket állított, miszerint Magyarország egy pillanatig sem mondott le a Nagy-Románia területének csorbítása árán visszaállítandó Nagy-Magyarország létrehozásáról. A lap szerint a magyarok hegemóniára törekszenek a Kárpát-medencében. Bizonyítékul egy 1992-es külügyi tisztviselői nyilatkozatot idézett, mely szerint a magyar külpolitika fő célja a határon túli magyarság védelme. (Közben Iliescutól Basescuig elnökök sora és külügyminiszterek csapata fogalmazta meg: céljuk a határon túli románság védelme.) A Ziua lap szerint Orbán Viktor miniszterelnöksége idején megparancsolta az AVO főnökének, Kövér Lászlónak (így!): indítaná újra a Duna-akciót. Ez a ,,délkeleti magyar régió” létrehozására irányult volna, s minderről a román titkosszolgálat időben figyelmeztette az illetékeseket. Hivatkoztak Bogdan Papadie és Gabriel I. Nastase tanulmányára, akiket a kilencvenes években áltörténészeknek minősített a román sajtó. /Bogdán László: A magyarellenes kampány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
2006. február 22.
Minden területen diszkriminálják a romákat Romániában – áll abban a jelentésben, amelyet február 21-én Strasbourgban mutatott be az Európa Tanács. A Rasszizmus és az Intolerancia elleni Bizottság (ECRI) romániai látogatásán szerzett adatokat feldolgozó dokumentum szerint Romániában elfogadtak egy diszkrimináció-ellenes törvényt, amelyet „szinte egyáltalán nem alkalmaztak”. A romák helyzetének javítását célzó, négy évvel korábban kidolgozott stratégia is távol van a kitűzött célok eléréstől. 2003-hoz képest csökkent ugyan a romákat kedvezőtlen színben feltűntető sajtóanyagok száma, de a helyi sajtóban továbbra is büntetlenül jelennek meg az ilyen írások. A jelentés utal arra, hogy Bukarestben 20 ezer roma él személyazonossági papírok nélkül. /Diszkrimináció minden téren. Változatlan a romák helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2006. február 22.
Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
