"2001. ápr. 21-én Szegeden alakult meg és azóta a Kárpát-medence majd minden részén fiókszervezettel rendelkezik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Elnöke Toroczkay László (egyébként a Kossuth Rádió munkatársa) leszögezte: legfontosabb törekvésük a Kárpát-medencében élő magyarság jogainak érvényesítése a nemzetközi kisebbségi és emberi jogok alapján. Ennek érdekében felemelik szavukat magyarországi és nemzetközi fórumokon, előadásokat tartanak, tüntetéseket szerveznek a magyarságot ért sérelmek miatt. Megpróbálják felébreszteni a magyar fiatalokban a nemzeti öntudatot, és eltörölni a fejekben lévő határokat. 2001. nov. 10-én tiltakoztak a budapesti román nagykövetség előtt a magyarságot ért atrocitások (a verespataki magyar épületek lerombolása, a magyarországi tankönyvek elleni rendőrségi hajsza és az ártatlanul bebörtönzött kézdivásárhelyiek ügye) miatt, idén febr. 23-án szerveztek demonstrációt Szlovákia nagykövetsége előtt a státustörvény ürügyén elkövetett magyarellenes kirohanások ellen. Jún. 4-én Trianonra emlékezve több ezren vonultak végig Budapesten, az utódállamok és Franciaország követségeinek érintésével. Okt. 3-án, Bécsben nemzetközi konferenciát rendeztek, a határon túli magyarok helyzetéről, gondjairól a HVIM képviselői számoltak be. Szeptemberben atrocitás érte a mozgalom csíkszeredai szervezetének négy tagját, a helyi elnököt pedig bántalmazták. A HVIM a médiához, a magyar kormányhoz, az RMDSZ-hez és nemzetközi emberi jogvédő szervezetekhez fordult. A magyar külügyminisztérium kérte a romániai szerveket, hogy vizsgálják ki az ügyet, s Markó Béla is ígéretet tett arra, hogy szemmel kíséri a történéseket. Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő a tettesek elítélése helyett börtönnel fenyegette meg a HVM ottani tagjait a mozgalom tevékenysége miatt. Márc. 23-án elindultak Csángóföldre a HVIM által összegyűjtött, egymillió forintot meghaladó összértékű adománnyal (számítógépek, könyvek, iskolai atlaszok), amely a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatásához nyújt segítséget. Élesden oktatási eszközöket adtak át az általános iskolának. Jövőre januártól a mozgalom hetilapjaként fog megjelenni a kanadai Magyar Jelen, amit szeretnének a történelmi Magyarország egész területén elérhetővé tenni. Úgy érzik, lennie kell egy újságnak, amely nemzeti érdekű tájékoztatást kínál. Jan. 11-én pedig erdélyi szervezeteik Kolozsváron tartják első erdélyi küldöttgyűlésüket, ahol közösen megfogalmazzák hivatalos koncepciójukat Erdély jövőjéről. /Bagoly Zsolt: Folyamatosan nő a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom népszerűsége. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./"

"Kelemen Botond /Gelence/ Erdély egyik első honvéd hagyományőrző csapatának a szervezője és vezetője. Nemzeti ünnepeken Sepsiszentgyörgyön és magyarországi rendezvényeken jelen vannak a díszes negyvennyolcas honvédegyenruhában. A nacionalista erők a fapuskában, faágyúban veszélyes fegyvereket véltek felfedezni, még házkutatást is tartottak. A besúgók felsültek. A gelencei hagyományőrzők Felvidéken (Szlovákiában) is megfordultak, jelen voltak a szabadságharc tavaszi hadjáratának ismert csatáinak emlékére szervezett kárpát-medencei méretű ünnepségen. Filmre vették nem egy támadó csatájukat. A Székely Határőr-gyalogezred gelencei - és háromszéki - alakulatainak létrehozásában szerepe van a budapesti Halassy-Nagy Endrének, a Széchenyi Társaság egyik ügyvezetőjének, aki a magyarországi huszárhagyományok felelevenítésével foglalkozott/foglalkozik. Gelencén 1994-ben alakult meg az 1848-as hagyományőrző csoport, a 2. Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társasága. Kelemen Botond vállalta a szervezést. Azóta vannak már bélafalvi, csernátoni és szentkatolnai hagyományőrző csapatok is. Fokozatosan az eredetinek megfelelő felszerelésre volt szükségük, a fából faragott ágyút ki kellett cserélni bronzra. Az ágyúcsövet Mosonmagyaróváron öntötték. A magyar vámosok nehezen engedték át, a román vámosok különböző igazolásokat kértek, végül megérkezhetett az ágyú a hagyományőrzőkhöz. /Sylvester Lajos: Nagyapánk, Gábor Áron. Betörni a közöny kapuját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./ "

"Medgyessy Péter miniszterelnök dec. 7-én kapta meg Günter Verheugen bővítési biztostól az Európai Bizottság jogi szolgálatának véleményét, amelyben alapjaiban marasztalja el a magyar kedvezménytörvényt módosított állapotában is - közölte Kovács László külügyminiszter. Többek között azt találták az EU szabályozásával ellentétesnek, hogy a jogszabály területenkívüliséget alkalmaz. Emellett az etnikai diszkrimináció elemeit tartalmazza, és egyes paragrafusai azt sugallják, hogy a magyar kormány politikai és közjogi kapcsolatot akar fenntartani a határon túl élő magyarsággal. Kovács László közlése szerint bukaresti látogatása során nem látta értelmét, hogy az elutasított javaslatot részletesen megvitassa román kollégájával, Mircea Geoanával. Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, az Európa Tanács Jogi Bizottságának tagja szerint nem állja meg a helyét ez az elutasító vélemény. Frunda kifejtette: a kedvezménytörvénynek nincs területen kívüli hatálya, mivel kifejezetten csak az anyaországon belül biztosít támogatásokat a határon túli magyarok számára. Esetleges problémát ebben a tekintetben a magyar nyelven tanuló diákok számára folyósított, évi húszezer forintos tanügyi támogatás jelenthet, azonban mivel ez kulturális támogatásnak minősül, az európai követelményekkel is összhangban van. Az az észrevétel sem megalapozott, amely a kedvezménytörvényt úgy értelmezi, hogy az a magyar igazolvány révén politikai-közjogi kapcsolatot létesít a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok és Magyarország között. Az etnikai megkülönböztetéssel kapcsolatosan Frunda György leszögezte: a kedvezménytörvény pozitív diszkriminációt alkalmaz, kettős céllal: az egyik az, hogy elősegítse a határon túli magyar közösségek nemzeti identitásának megőrzését, a másik pedig, hogy elősegítse a szülőföldön való megmaradásukat. Ezen kitételek összhangban vannak az európai fórumok ajánlásaival. /Balogh Levente: Frunda: nem helytállóak a kifogások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 19-én fogadta a magyarországi és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a Parlamentben. Az államfő elöljáróban köszöntötte a 75. születésnapját idén betöltött Paskai László bíborost és Erdő Péter újonnan kinevezett Esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Péter prímás, érsek a kétórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence magyar egyházi vezetői jól ismerik egymást. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek a találkozón köszönetet mondott a Sapientia Egyetem létrehozásának támogatásáért, s a kedvezménytörvény kapcsán továbbra is kérte a mindenkori magyar kormányzat segítségét. Szavai szerint a találkozóra érkezve magyar igazolvánnyal lépett be az Országház épületébe, s ekkor érezte át azt: a Parlament az egész nemzet, az egész Kárpát-medence magyarságának háza. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: a megbeszélésen kiviláglott, hogy a magyarországi és a határon túli magyar egyházak "minőségileg más-más gondokkal küszködnek". Mint mondta, az anyaországi egyházak helyzete a határon túli közösségekéhez viszonyítva "megoldottnak, jó úton haladónak tekinthető". Ismertetése szerint a megbeszélésen szó volt a kedvezménytörvény mellett az egyházak oktatási, művelődési, szociális, hitéleti és erkölcsnevelő tevékenységéről is. Tőkés László jelezte, hogy az államfő az egyházakat a stabilitás intézményeinek nevezte. /Mádl: a stabilitás intézménye. Egyházi vezetőket fogadott a magyar államfő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Elfogadták a páciensek jogairól szóló törvénytervezetet a szenátus és képviselőház közös ülésén. A jogszabály összefoglalja a betegek jogaival kapcsolatos előírásokat, és leszögezi az egészségügyi alkalmazottak páciensekkel szembeni viselkedésének kötelezettségeit. A törvénytervezet szerint amennyiben a páciens nem ismeri a román nyelvet, az orvosoknak és ápolónőknek kötelességük anyanyelvén tájékoztatni a beteget diagnózisáról és kezelési módjáról. Ez az előírás minden egészségügyi intézményben és minden beteggel kapcsolatban érvényes. A jogszabály tehát nincs összefüggésben a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos közigazgatási törvénnyel, miszerint minden olyan településen, ahol a kisebbség száma meghaladja a lakosság 20 százalékát, a közigazgatási intézményekben az alkalmazottak kötelesek a kisebbség anyanyelvén kommunikálni a személyekkel. A betegnek joga van tehát anyanyelvű tájékoztatást kapni az egészségügyi intézményekben, attól függetlenül, hogy az adott település lakosságának hány százalékát teszi ki az a nemzeti kisebbség, melynek tagja. A törvénytervezet kidolgozói arra alapoznak, hogy minden olyan erdélyi egészségügyi intézményben dolgoznak magyar nyelvet ismerő alkalmazottak, mely intézménynek szolgáltatásait magyar anyanyelvű betegek is igénybe veszik. /Veress Kata: Anyanyelvhasználat. Törvénybe foglalták a páciensek jogait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Ion Iliescu államfő szerint az 1996-os román-magyar alapszerződés megkötése után jó kapcsolat alakult ki a két ország között, amelyet csak a kedvezménytörvény fordított rosszabbra. Úgy tűnik, az elmúlt időszakban sikerült azonban egyetértésre jutni ennek a problémának a megoldásában - mondta Iliescu dec. 19-én egy televíziós műsorban. Iliescu szerint Magyarországon is vannak még olyan "konzervatív nosztalgiázó erők", amelyek tiltakoznak az ellen, hogy a magyar miniszterelnök részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett román fogadáson. Ion Iliescu végezetül leszögezte, hogy az RMDSZ nemcsak a román belpolitikában játszik pozitív szerepet, hanem "hidat képez" a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokban és a Budapesttel folytatott párbeszédben. /Az uniós normákhoz kell igazodni. Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Romániában is sugároz dec. 20-a óta a vallási témájú adással jelentkező Pax TV. A magyarországi "testvéradó" főrészvényese, a romániai Pax TV öt részvényesének egyike és egyben az adó vezérigazgatója Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember. Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember a Pax TV román verziójában is érdekelt. A bukaresti székhelyű adó műsorigazgatója szintén magyar, Szász Irén. Ferenczi elmondta: tekintettel kellett lenni arra, hogy Romániában a lakosság 87,6 százaléka görögkeleti vallású. A magyarországi és romániai szerkesztőség együttműködik majd olyan módon, hogy az egyik szerkesztőség a másik számára vásárolhat anyagokat. Ferenczi Károly kifejtette: bár a romániai Pax TV ökumenikus adó, az erdélyi magyar történelmi egyházakkal csupán kisebb arányban foglalkozhat, magyar nyelven készített műsoraiban. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen dec. 18-a óta már fogható a magyarországi Pax TV. A román Pax TV-nek főrészvényese Costica Gudana. A társtulajdonosok között található Károlyi Béla volt edző is. Az új televíziós csatorna jelenleg napi négyórás műsorral jelentkezik. A tervek szerint a műsoridő jövő áprilisig 14-15 órára nő majd. Magyarországon már körülbelül egy éve, 2001 decemberétől sugároz a Pax TV "magyar verziója". /Salamon Márton László: Domináló ortodoxia. Beindult a vallási témájú Pax TV. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Károly Zöld Gyöngyi képzőművész, textil- és grafikusművész sokoldalú, akárcsak két és fél évvel ezelőtt elhunyt férje, Károly Sándor Hosszú. Károly Sándor már nincs közöttünk. Azonban keze nyoma, szinte egész lénye beépült Kolozsvár architektúrájába /az általa tervezett Szamos-híd korlátja vagy a Kolozsvár arculatát meghatározó míves lámpaoszlopok/. Károly Zöld Gyöngyi a Barabás Miklós Céh ügyvezető titkára. Neki köszönhető a Fadrusz Napok alkalmával a Mátyás Ház pincéjében megrendezett képzőművészeti kiállítás és a Szentegyház utcai országos tárlat. A Károly házaspár Kolozsvár és az erdélyi művelődési élet különlegesen értékes színfoltját képezi, ezért kapták meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2002. évi Szolnay-díját. /Németh Júlia: A Szolnay-díjas Károly házaspár laudációja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

"Dec. 19-én Aradon, a Kölcsey Egyesület termében Janus Pannonius költészetéről tartott előadást Ruja Ildikó magyar-angol szakos tanárnő. A résztvevők kazettáról hallhatták meg a Búcsú Váradtól című verset Dunai Tamás színművész előadásában, valamint Dávid Gyula fordításában a Bence Ilona által megzenésített Egy dunántúli mandulafához című epigrammát. /Janus Pannoniusról a Kölcsey Egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./"

"A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi György és Vida Gábor szerkesztő a napokban Budapesten átvehette az első alkalommal kiosztott Zuboly-díjat. A kitüntetés névadója, Zuboly, valódi nevén Bányai Elemér (1875-1915) költő volt és hírlapíró. Ady baráti köréhez tartozott, tőle kapta a Zuboly nevet is. Bányai a kávéházi ember egyfajta szimbólumává vált. Gálfalvi György kifejtette: a díjnak súlya van. Olyan kávéházi törzsasztaltól kapták, amely az irodalmi életen belül a civil társadalmat képviseli. A 20-as, 30-as években a Centrál kávéházban a népi írók egy törzsasztalnál jöttek össze, Tamási Áron és barátai, harcostársai, Illyés Gyula például, Féja Géza, Kodolányi. De ugyancsak innen szerkesztette Kiss József a Hét című lapot. A Zuboly-díj kuratóriumának tagjai: Domokos Mátyás irodalomtörténész, Ilia Mihály szegedi tanár, "sokunk barátja" és Saly Noémi, kiváló műfordító, többek közt Mircea Eliade teljes életművét ő ültette át magyarra franciából. A díjátadó ünnepség közönségénél is érzékelhető volt ez a kiegyensúlyozottság, mert ott volt például Radnóti Sándor, aki a Holmi kritikai rovatának a szerkesztője, ő az egykori Beszélő köréhez, az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozott a rendszerváltás előtt, ugyanakkor ott volt Illyés Gyula lánya, Illyés Mária férjével, Kodolányi Gyulával, akik a népi írók hagyományait folytató ellenállás vonalát képviselték, a lakiteleki tábort, és folytani lehet a sort Bella Istvánnal, aki a jobboldali ellenzékhez tartozik, a Fidesz- közeli táborhoz, eljött az SZDSZ-es Pallai Péter, és jelen volt Pomogáts Béla, aki egyszemélyben minden irányzatot képvisel. Gálfalvi György úgy látja, a díj azt a visszajelzést adja, hogy nem tévesztettek utat. A Látót az eltelt tizenhárom évben többfelől is érték támadások, egyesek azért bírálták, mert túlzottan népiesnek vélték, mások szerint túlságosan liberálisok. Jó művekre kell törekedni, és ez a lapszerkesztésre is érvényes. "Egyetlen kritériumunk a mérlegelésnél az, hogy milyen színvonalú az írás, és nem az, hogy milyen ízléscsillagzat alatt született." - hangsúlyozta Gálfalvi. /N.M.K.: Zuboly-díjas a Látó szerkesztősége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./"

"Az érmihályfalvi MIDESZ ez év februárjában tartotta székházának avatóját. A helyi tanács decemberi ülésén eldőlt, hogy az ifjúsági szervezet bővítheti az időközben régióközponttá vált irodát. Újból építkezésbe fognak. Amit lehet, igyekeznek önerőből megoldani. /Rencz Csaba: Karácsonyi ajándék a MIDESZ-nek. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./"

"Ameddig nem volt templomuk, a gyimesiek a csíki plébániákon kereszteltek, a csíkszentmiklósi, csíkrákosi, a somlyói templomokba írták be a született gyermekeket. Ez is mutatja a csángóknak a székelységhez való kötődését. 1782-ben a somlyói Ferenc-rendi szerzetesek plébániát hoztak létre Gyimesbükkön, így jött létre a gyimesi egyházmegye 486 hívővel. 1786-tól a Kápolna-patak "szádában" létezett egy ideiglenes kápolna. Innen a patak elnevezése. 1851-ben Gyimesközéplok elvált Gyimesbükktől. 1853-ban fogtak hozzá egy nagyobb templom építéséhez, egy év alatt be is fejezték. Az 1900-as évek elejéig a felsőlokiak is idejártak templomba, míg 1911-ben felépítették saját templomukat. Gyimesbükkön 1974-ben, a legnehezebb időkben épült a római katolikus templom Dani Gergely plébános idején, 1976-ban felszentelték. A legújabb római katolikus templom Hidegségen épült a Bükkhavas- és a Barackos-patakok találkozásánál, Szilveszter Imre gyimesközéploki plébános szervezésével. A templom helyén egy 1925-ben épült kápolna állt, amelyet beépítettek az új templomba. 1999-ben fogtak hozzá az építéséhez, kalákában. 2001. augusztus 20-án szentelték, a védőszentje Szent István. A templom 300 ülőhelyes, de búcsúkor 1000 hívő is imádkozhat a templomban. /Pomjánek Béla: Gyimesközéplok nyírfája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./"

"Nagyváradon dr. Pete István Bihar megyei szenátor tartott előadást az RMDSZ vidék- és régiófejlesztési programjáról, amely hatékony intézményrendszer kiépítését tűzte célul. Az új intézményrendszer helyzetbe hozza a civil társadalmat a közigazgatás intézményeihez képest. Nyugati mintára autonómiát kell adni a régióknak. A szakminisztériumok és az intergrációért felelős tárca között meglehetősen gyér a kommunikáció, ezért az utóbbi koordináló szerepe sem él. A lakosság sincs kellőképpen informálva az EU adta lehetőségekről. Elmondta, hogy mezőgazdasági és gazdasági területen 16 törvénykezdeményezése volt az elmúlt két évben, amiket különösebb módosítások nélkül fogadott el a parlament. /Balla Tünde: Régiófejlesztés: a formát teremteni és megtölteni tartalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"Rendhagyó kiállítás megnyitójára hívták meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes barátait, kedvelőit a csapat tagjai, vezetői. Csíkszeredán, a Művelődési Házban az érdeklődőket az együttes tagjai túrós puliszkával, savanyú káposztával, hagymával, pityókával, túróval és káposztalével fogadták. A falatozás közben a falakon kiállított képeket lehetett megnézni, amelyek az együttes turnéinak, próbáinak, előadásainak hangulatát idézik. /(Daczó Dénes): Jó hangulatról árulkodó képek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"Az adventi időszakban tartja a nagyváradi Szent László Gimnázium lelkinapját. Az elmélkedéseket immár harmadik esztendeje Böjte Csaba és a dévai ferencesek tartják. A gimnázium diákjai gyűjtést rendeztek, és ruhákat és játékokat küldtek az atyákkal a dévai árváknak. /Tüzes Bálint: Ünnepváró Váradon. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./"

"Maros megyében 21-en, közülük hatan - Adrian Hidos, Tamás Ernő, Pajka Károly, Ilie Muntean, Hegyi Lajos és Bodoni Sándor - Marosvásárhelyen estek el az 1989. decemberi forradalomban. Emléküknek áldozott a Mártírváros Napjai elnevezésű rendezvénysorozat a Megyei Forradalmi Mozgalom öt szervezete, a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Megyei Tanács szervezésében. Dec, 21-én a megyeszékhely valamennyi közintézményénél félárbocra engedték Románia nemzeti zászlaját. Délben a mártír hősök emlékművénél megemlékező istentiszteletet tartottak. A forradalmárok Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához indultak, ahol hivatalosan is felavatták a háromnyelvű mártírváros feliratú táblát. Hasonló táblákat állítottak fel a múlt hét folyamán Marosvásárhely valamennyi bejáratánál. /Nagy Annamária: Koszorúzás és táblaavatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./"

"Alig százan emlékeztek meg dec. 21-én Kolozsváron az 1989-es forradalom helyi áldozatairól. Kolozsváron annak idején 28 halottat és több mint 80 sebesültet követelt a gyilkos sortűz. Szombaton Vasile Soporan prefektus üzenetben fejezte ki meggyőződését, hogy 1989. dec. 21-e délutánján a kolozsváriak is hozzájárultak a kommunista rezsim elleni népi felkelésnek forradalommá való átalakulásához. Ion Iliescu államfő dec. 22-i sajtónyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy az 1989-es rendszerváltás államcsíny következménye lenne. /Kevesen emlékeztek a forradalom áldozataira. Kolozsvár - 1989: 28 halott, 80 sebesült. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Úgy tűnik, a következő esztendőben létrejöhet a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatóintézet. A Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel, Kovászna megye vezetősége elkezdte a tárgyalásokat az akkori magyar kormánnyal. Ígéret számtalan volt, azonban a megvalósítás elmaradt. Háromszék képviselői, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt héten Budapesten tárgyalt az illetékesekkel, és megállapodtak, a kormány évi 59 millió forinttal támogatja a terv kivitelezését. A tervek szerint olyan intézet lesz néhány éven belül, amelyik együttműködve a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel Székelyföld fejlődését ellenőrzi. Kezdetben húsz ember dolgozna benne. Az elképzelés szerint távlatilag saját jövedelemre is számíthat az intézet, hisz munkájukat, szakértelmét megvásárolhatják önkormányzatok, ideális esetben körülbelül 30 százalékban válhat önfenntartóvá. /Farkas Réka: Jelentős támogatást ígértek. Megszülethet Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Fejlesztési Intézet? = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

"Idén a lapkészítés kevésbé látványos munkáját díjazzuk: a szerkesztőségi titkárét - jelentette ki Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, így Lövétei Lázár László részesült a Bálint András Emlékdíjban, akit költőként, műfordítóként is számon tartanak, publicistaként is ígéretes. /Sarány István: Bálint András Emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./"

"Lassan hagyománnyá válik Végváron az iskolások Csűrdöngölő tánccsoportjának karácsony előtti jótékonysági vendégszereplése. Dec. 21-én a csákovai Caritas szociális otthonának kiskorú és idős lakói előtt léptek fel. Mindezért Kóbor György kanonok Tóth Rozália tanítónőnek, az együttes oktatójának és Pastean Erikának, a végvári iskola igazgatójának mondott köszönetet. /(S.): Meghitt pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./"

"Az RMDSZ arra vállalkozott, hogy visszaszerzi a szülőföldet - teljes egészében - hangsúlyozta dec. 21-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség megalakulásának 13. évfordulóján rendezett marosvásárhelyi ünnepségen. Ünnepi beszédében Markó Béla felidézte az 1989-es forradalmat, az RMDSZ születését, majd köszönetet mondott azoknak, akik munkájukkal a szülőföld visszaszerzését segítették elő. Sikerül visszaszereznünk helységneveinket, költőinket, történelmünket - mondta. Példaként hozzátette, hogy az utóbbi időszakban Maros, Hargita és Kovászna megyében több mint 300 ezer hektár erdőt sikerült visszajuttatni jogos tulajdonba. Az RMDSZ idén decemberben Ezüst Fenyő díjat alapított azok munkájának elismerésére, akik az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak, főként erdők és mezőgazdasági területek visszaszerzésében. A díjat -38 személynek, szenátorok és parlamenti képviselők mellett vidéki polgármestereknek, alprefektusoknak, közbirtokossági elnököknek, erdőmérnököknek, egyházi személyiségnek ítélték oda. /Átadták az Ezüst Fenyő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ Markó Béla beszédében emlékeztetett: 1989. dec. 21-én, a déli órákban Marosvásárhelyen az üzemektől a munkások elindultak a főtér felé, és estére a tüntetésnek Marosvásárhelyen 4 magyar és 2 román nemzetiségű hősi halottja volt. Tisztelettel kell gondolnunk arra a temesvári lelkészre is, akinek házától elindult a romániai forradalmi mozgalom, hangsúlyozta Markó. Nem tudjuk megjelölni azt a napot, helyet, ahol az RMDSZ megszületetett, folytatta, mert az RDMSZ sok helyen, más-más napokon született meg: Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Erdély kisebb és nagyobb városaiban, szinte ugyanazokban a pillanatokban. Szinte egymástól függetlenül. De soha senki sem vitatta azt, hogy ennek a szervezetnek egyetlen szövetséggé kell válnia. A díjazottak közül Tempfli József, nagyváradi katolikus megyéspüspök szólott a díjkiosztásra egybegyűltekhez. /(Bögözi Attila): Gyökeret, mint fenyő. Tizenhárom éves az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ "

"Dec. 21-én katonai tiszteletadással, csendőrségi felügyelettel zajlott le Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkbeli kopjafa előtt az 1989. decemberi eseményekre való megemlékezés. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester beszédét románul és magyarul is elmondva csalódottságának adott hangot, amiért az a jobb jövő, amelyet tizenhárom esztendővel ezelőtt álmodtak - amikor mindenki munkájára szükség lesz, amikor a régió fejlődése közös cél és érdek lesz, amikor nem számít a nemzetiség - még mindig nem jött el. Ehelyett szegénység van és munkanélküliség, ezt a vidéket elkerülik a beruházók, "és igenis számít a nemzetiség. Nem véletlenek a helyi tanácsok vagy a sepsiszentgyörgyi polgármester elleni támadások, hiszen ezek nem a személy, hanem az egész közösség ellen irányulnak" - jelentette ki Albert Álmos. Kiemelte: "úgy tűnik, ma már megint vétek a másként gondolkodás, a másakarás, a jobbakarás". Ezért "újabb összefogásra lesz szükség, románok és magyarok között, és nem a helyi pártképviseletek között" - jelentette ki. Horia Grama kormánymegbízott az előtte szólónak ellentmondva annak a véleményének adott hangot, hogy az 1989. decemberi események áldozatai nem hiába adták életüket. /(vop): Forradalmárünnepség. Ismét vétek a másként gondolkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./ "

"Dec. 23-án bemutatják Aradon az 56 után 57-en a temesvári perben c. könyvet. Péterszabó Ilona munkája egy 1958-ban, Romániában lezajlott politikai perről, elítéltjeiről, arról az "államrend elleni összeesküvésről" szól, amelyet a fővádlott, Szoboszlay Aladár egykori pécskai plébánosról az utóbbi esztendőkben Szoboszlay-perként emlegettek. Ennek kapcsán (az 1956-os magyarországi forradalom elfojtását követően) több száz (!) embert tartóztattak le, a Temesváron megrendezett monstre-perben az ország különböző vidékeiről származó 57 vádlottat állítottak bíróság elé, közülük tízet halálra ítéltek és (valószínűleg 1958 szeptemberében, Aradon) kivégeztek, többeket életfogytiglani, illetve sokévi börtönre ítéltek. Aradi szerző, Péterszabó Ilona kutatta fel a hozzáférhető periratokat, szólaltatta meg a még élő vádlottakat, hozzátartozókat, és felhasználva a sajtóban az utóbbi években az ügy kapcsán megjelent írásokat is, több mint 300 oldalas dokumentum-összeállítást adott közre. /Könyvbemutató a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./ Megdöbbentő a párhuzam 1849, 1958 és 1989 aradi eseményei között - állította Péterszabó Ilona aradi újságíró könyvének / 56 után 57-en a temesvári perben/ bemutatóján. Dokumentumriportot írt a Szoboszlay Aladár-perről. A könyvet Jámbor Gyula újságíró ismertette, párhuzamot vonva a fasizmus és a kommunista diktatúra legsötétebb időszakai között. /(puskel): Könyvbemutató a Jelen Házban. A múlt ismerete nélkül nincs tiszta jelen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./"

"A 2002-es esztendőről foglalta össze gondolatait Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly képviselő, valamint Eckstein Kovács Péter szenátor. Eckstein Kovács Péter szerint ez az év valamivel jobb volt, mint a tavalyi. Románia számára a 2002-es év a NATO-ba való meghívás és a schengeni vízumkényszer feloldásának éve. A népszámlálásnál szembesülni kellett azzal, hogy nagyobb mértékben csökkent a magyarság lélekszáma, mint ahogyan azt sejtették. Megszületett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elrendelő törvény. Az erdők visszaszolgáltatásában pozítív fordulat következett be. Az RMDSZ-en belüli ellentéteket illetően a szenátor nem tart szakadástól. Szerinte az RMDSZ presztízse mind a román parlament, mind pedig a külföldi kormányok előtt felértékelődött. A közelgő RMDSZ-kongresszuson alkalom lesz a reform megtételére. Szenátori tevékenységét illetően résztvevője volt az alkotmánymódosító bizottságnak és tagja az Európa jövőjéről szóló konventnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő: a gazdasági reformok hiánya gondot okoz. Visszafordíthatatlanná vált a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának folyamata. 2002 januárjában elkezdődött a magyar státustörvény beindítása. Az identitás vállalásával egy nemzeti és kulturális közösség nem mondhat le azokról a jogorvoslatokról, melyek történelmi-társadalmi-gazdasági sérelmeit rendezni hivatottak. A helyhatósági törvény anyanyelvhasználati előírásait szinte helységekként és megyékként kellett külön és sajátos módon végrehajtatni. Kolozs megyében is. Kolozsvár esetében mindez várat magára, ez annak a politikai cinkosságnak tulajdonítható, amelyet vádként is megfogalmazhatunk! - állapította meg Kónya-Hamar Sándor. Kompromisszumot kellett kötniük, demokratikus elveket sértő törvényjavaslatokat kényszerültek vállalni (büntető törvénykönyv, sajtóreplika, titoktörvény, párttörvény stb.). Kolozsvárott viszont következetességgel kell harcolni, nem lehetett aláírni a helyi protokollumot, ha a Református Kollégium, a Bocskai téri ingatlan, a hóstáti földrészek és a többi jogviszonya csak papíron rendezett. Dec. 21-én a Református Kollégium végre visszafoglalhatta régi otthonát. Vekov Károly képviselő kiemelte: a hazai magyar közhangulat nem nevezhető jónak. Válság van. Romániában a régi struktúrák és mentalitások tovább élnek, márpedig Európában csak az lesz képes állni a versenyt, aki tud dolgozni. A státustörvénynek és a vitáknak is az éve volt. Vekov leszögezte. "jogunk van a nemzeti identitásunkhoz, a magyar nemzeti identitáshoz, még akkor is, ha ettől a jogunktól hosszú időn keresztül meg akartak fosztani és megkérdőjelezték hovatartozásunkat." Románia elkezdte az igazodást a nyugat-európai elvárásokhoz. "Átfogóbb, összehangoltabb cselekvésre lenne szükség, és ebből mi, magyarok is kivennénk a részünket, ha valaki ezt igényelné." A protokollum-politika: döcögős kapcsolat. "Partneri viszony ide vagy oda, a rövidebbet csak mi húzzuk." Jogos az igény az egységre, de nem elméleti egységre, hanem az erdélyi magyarság érdekei mellett kell végre kiállni. A kongresszus jó irányba fordíthatná a magyarságot. /Politikusaink a 2002-es esztendőről. Megvalósítások - egy év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

"Nastase kormányfő karácsonyi üzenetében figyelembe sem vette, hogy magyarok élnek ebben az országban. Szép gondolat minden románnak, azok gyermekeinek és családjainak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánni. A többnemzetiségű államban azonban illendő lett volna, hogy a szeretet ünnepe előtt ne a Ceausescu-időkből maradt egy ország, egy nemzet terminológiai szótárt használja a miniszterelnök. Nastase elfelejtette, hogy két esztendő óta éppen az RMDSZ támogatásával tud csak kormányozni, s a hazai magyarság ennek érdekében a lehetséges kompromisszumok legvégéig elment, vagy Nastase ideológiája, nemzeti elfogultsága és gőgje folytán még a tizenhárom évvel ezelőtt kivégzett diktátor példáját sem követi, aki legalább frázispuffogtatásként mindig hivatkozott "a magyarok, románok, németek és más nemzetiségűek testvéri összefogására". /Kilin Sándor: Karácsonyi üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./"

"A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az egykori Román Kommunista Párthoz, a szövetség vezetőit pedig a Ceausescu-diktatúra magyar nemzetiségű kiszolgálóihoz hasonlította dec. 23-i nagyváradi sajtóértekezletén Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Sajtóértekezletén Tőkés püspök párhuzamot vont az 1989-es és az idei advent között. Úgy fogalmazott, hogy akkor temesvári állásából próbálták meg eltávolítani, most tiszteletbeli elnöki tisztségéből. Tőkés László az RMDSZ jövő évre összehívott kongresszusát a Román Kommunista Párt soha meg nem tartott, 1990-es kongresszusához hasonlította. Szavai szerint akkor a kommunistabarát egyháziakkal kellett megütköznie, most a "Markó-barát egyházi és közéleti emberekkel" kell hadakoznia. Jelenleg, akár 1989-ben, gyanús pénzügyi manőverekkel vádolják meg őt. Példaként említette, hogy "az ellenséges érzületű média nemtelen támadásokat" intézett ellene a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon idén nyáron megrendezett európai nagygyűlésének magyarországi kormánytámogatása miatt. Visszautasította, hogy az RMDSZ felügyelje azt a magyarországi támogatást, amelyet az egyházkerülete által irányított nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem kap a magyarországi költségvetéstől. - Szomorúnak tartom, hogy Tőkés László - református püspök létére - 2002 karácsonyán nem tud másról beszélni, csak a pénzről és nem tud mást üzenni az erdélyi magyar közösségnek, csak azt, hogy saját RMDSZ-es kollégáit rágalmazza - nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tiszteletbeli elnök szavait kommentálva. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 242,5 millió forintot kapott idén nyáron, Nagyváradon tartott európai református nagygyűlésre. A Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem harmadik éve évi 400-500 millió forintot kap a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemnek szánt magyarországi költségvetési támogatásból. Rockenbauer Zoltán volt kulturális miniszter az előző kormány utolsó munkanapján arról tájékoztatta Tőkés László püspököt: támogatja, hogy az egyházi kulturális alapból 2002-ben 320 millió forintot kapjon Tőkés püspöknek az a korábban benyújtott elképzelése, amely szerint a romániai Érmindszenten termálfürdőt, konferencia központot építsenek, és vallási-kulturális zarándokhelyet hozzanak létre. /Tőkés László sajtótájékoztatója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

"Stuart Hilton megtudta, hogy van egy magyar nyelvű líceum Kolozsváron. Sokat zaklatják őket a város nacionalista beállítottságú vezetői. Erre Stuart Hilton 1990-ben elindult csoportjával Kolozsvárra, kis busza befutott a Báthory középiskola udvarára. A Báthory és Stuart Hilton iskolája között testvériskola-kapcsolat alakult ki. Évente találkoztak, egyikben ők jöttek ide, mindig új és új megvalósítandó tervekkel /pénzt hoztak egy tanterem újonnan bútorozására stb., másik évben tizenöt-húsz báthorista diákot hívtak meg Angliába, fizették a repülőjegyeiket is. Stuart Hilton azóta is minden évben eljön, de nem üres kézzel. /Löwy Maya: Egy igaz barát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

"Benedek Árpád Csaba az Sz-MADISZ (Székelyudvarhelyi Magyar Demokratikus Ifjak Szövetsége) szervezési alelnöke, a MIÉRT (Magyar Ífjúsági Értekezlet) elnökségi tagja, az Itthon, fiatalon! mozgalom gazdasági alelnöke beszámolt arról, hogy az Sz-MADISZ az évet székhelygondokkal indította, de miután az ügyben végleges bírósági döntés született, a Polgármesteri Hivatal a Kossuth utca 20. szám alatt utalt ki irodát a szervezetnek. Februárban létrehozták a Magyar Ifjúsági Értekezletet. Jelenleg az Itthon, fiatalon! Mozgalom a legjelentősebb szervezete a MIÉRT-nek. A megalakult értekezlet időközben nyíltan felvállalta, hogy az RMDSZ-szel együttműködni kívánó szervezeteket támogatja. A MIÉRT mellett létezik egy párhuzamosan működő szervezet, a MIT (Magyar Ifjúsági Tanács). A két tömb között a szemléletmódok különbözősége miatt sokáig nem létezett kapcsolat, de már elkezdődött a párbeszéd. A MIÉRT-nek jelenleg közel 190 tagszervezete van. Fiatalabb, mint a MIT, mégis egyes elemzők szerint a két tömb mérlege, a tagszervezetek megoszlását véve alapul, egyharmad-kétharmad a MIÉRT javára. Megjelent a MIÉRT havilapja, a Mondd, miért. A kiadvány ifjúsági problémákat feszeget, képzésekről, programokról tájékoztat. A decemberi szám ingyenes. A tervek szerint januártól meg is lehet rendelni a lapot. Összesen 3.000 példányban nyomják, amelyet Erdély-szerte terjesztenek. /mlf: Mondd, miért - új havilap. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./"

"A máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Egyesület elnyerte a Polgártárs Alapítvány, valamint a Kárpát Egyesület és a Belga Királyi Alapítvány által meghirdetett, a Jövő Kapui elnevezésű Élő Örökség Pályázatot. A nyertes program kimondottan a máréfalvi lakosokat szólítja meg: fiatalokat, időseket egyaránt. A fő cél tudatosítani, megőrizni, ápolni a máréfalvi székely kapukhoz fűződő ismereteket, tudásanyagot. A Jövő Kapui decemberben nyílnak, és 2003 novemberében zárulnak. Decemberben kezdődik a község gyerekeinek képzése. Jövőre indul a felnőttek számára is egy oktatási program. Első lépésként az oktatáshoz szükséges számítógépek vásárlását tervezik.. A program helyszínéül a máréfalvi Nyírő József Általános Iskola szolgál. /(mlf): Nyertes Élő Örökség Pályázat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./"