"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke januárra budapesti tanácskozásra hívta meg a határon túli magyar képviselőket. Erről a Bukarestben tartózkodó magyar parlamenti küldöttség tájékoztatta az RMDSZ-es képviselőket. Miután a múlt hét végi budapesti Medgyessy-Nastase találkozón a magyar és a román kormányfő stratégiai partnerségi szerződést írt alá, dec. 5-én a két parlament közötti stratégiai együttműködésről tárgyalnak Bukarestben. Dec. 4-én hivatalos látogatásra a román fővárosba érkezett az Országgyűlés Interparlamentáris Unió csoportjának magyar-román baráti tagozati küldöttsége. A delegációt Kovács Tibor (MSZP), a tagozat elnöke vezeti, a küldöttség tagjai között van Csapody Miklós (Fidesz-MDF) titkár is. A háromnapos látogatás során a küldöttség megbeszéléseket folytat a román parlament magyar-román baráti tagozatával, találkozik a román parlament vezetőivel, az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival és a Külügyminisztérium vezetőivel. Kovács Tibor, a delegáció vezetője elmondta, a látogatásnak kevésbé van politikai jellege; elsősorban gazdasági, infrastrukturális fejlesztési, a civil szférára vonatkozó, valamint környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak. "Egyezség született arról, hogy a jövőben évente többször tartsunk határ menti találkozókat a határ menti megyék román, illetve magyar parlamenti képviselőinek részvételével, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Szatmárnémetiben történt, ahol közös állásfoglalás született az Erdélyen keresztülvezető autópálya érdekében" - nyilatkozta Kovács Tibor. /Salamon Márton László: Újabb stratégiai partnerség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Újabb megkereséssel fordul az illetékesekhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatónőjének visszahívása érdekében, olvasható a közleményben. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium Ügyvezető Bizottsága nov. 24-én bővített ülést tartott azzal a céllal, hogy közösen keressék a megoldást a Zilahon hosszú ideje tartó iskolaválságra. Az egyházkerület szerint Seres Magdolna, a kollégium jelenlegi igazgatónője, egyben Seres Dénes RMDSZ-szenátor felesége, a református egyház által 1991-ben újraindított tanintézmény visszaállamosításán munkálkodik. Az egyházkerület "kéri, hogy az iskola tegyen konkrét intézkedéseket a keresztyén református szellemiséget biztosító körülmények megteremtésére" - áll a közleményben. /L. J.: Tovább tart a válság. Újabb akció Seres Magdolna leváltásáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Tavaly tavasszal indult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen építendő campusának tervezésére kiírt pályázat, s Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi kar dékánja arról tájékoztatott, hogy az első helyen végzett budapesti céggel és helyi partnerével már aláírására kész a tervezési szerződés. Ennek értelmében Marosvásárhelyen a főépület tervének valamint a közművesítési tervnek jövő év március 30-ig kell elkészülnie, a másik két épület tervének leadási határideje 2003. április 30-a. A Sapientia kuratóriuma által kinevezett bírálóbizottság kilenc neves magyarországi és erdélyi műépítészből állt, akiknek munkáját egy héttagú helyi szakértői csoport segítette. A pályázatot hat cég adta be, s a kiértékelés megtörtént. A pályázatok titkosak és jeligések voltak. Jeles szaktekintélyekre bízták a döntést, a felügyelő bizottság is egyetértett a rangsorolással. Ezt követően a második helyezett óvást jelentett be. A feladatfüzet tartalmazta, hogy a kuratórium határozatával szemben óvást benyújtani nem lehet, ennek ellenére a bírálóbizottság elnöke és a szakértői csoport vezetője pontonként elemezte az óvásban feltüntetett kifogásokat, és erről írásban tájékoztatta a kuratóriumot, amely egyhangúlag elfogadta a bírálóbizottság előző döntését. A Noll Tamás vezette budapesti M-Teampannon Kft. az Octavian Lipovan vezette marosvásárhelyi Arhigraf Kft.-vel közösen készített tervpályázata került az első helyre. A megbeszélésen a tervezési díjat sikerült 300.000 dollár alá csökkenteni. Borbély László képviselő közbenjárására a HTMH-nál olyan döntés született, hogy a működési költségen felül megmaradó összegből Marosvásárhely 2003-ban 600 millió forintot, és 2004-ben ugyanannyit kap beruházásra. A szóban forgó összegek fedik az egyetem központi épületének felépítésének költségeit is. /Döntött a Sapientia campus-pályázatának bírálóbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./"

"Január folyamán Vízumköteles irodalom? címmel virtuális konferenciának ad helyet a kárpátaljai UngParty című internetes honlap, melyen erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, nyugati és anyaországi írók, nyelvészek, irodalomtörténészek vesznek részt. A vitaindító írását a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője, Kántor Lajos jegyzi majd. Balla D. Károly ungvári költő, a Szalon házigazdája és webmestere, szerint a határon túli magyar irodalmakat illetően még a szakmai körök is csak néhány nevet és műcímet ismernek, sztereotípiákban gondolkodnak. Emellett léteznek bizonyos elvárások a határon túli magyar íróval szemben. A szakmai körök és a közönség egyik része ugyanis - írja Balla D. az UngParty virtuálé által kiadott sajtóközleményben - leginkább a nemzeti érzülettel áthatott szolgálatos irodalom eredményeit látja szívesen, elvárja a történelmi és társadalmi igazságtalanságok új és újabb felemlítését és a megpróbáltatások ellenére vállalt kitartás hősi pózát. Másik része örömszövegeket vár, és a befogadás feltételéül az éppen aktuális kánonba való maradéktalan beilleszkedést szabja. Mindkét elvárás, mint valami kötelező vízum, a magyarországi irodalomba történő beléptetés elengedhetetlen feltételeként működik. A virtuális konferencia arra keresi a választ, melyek az integrálódás belső és külső feltételei. A novemberben elindított projektbe erdélyi, vajdasági, kanadai, magyarországi, lengyelországi, kárpátaljai előadók kapcsolódtak be: Kántor Lajos (Erdély); Fekete J. József (Vajdaság); Kaslik Péter, Simándi Ágnes (Kanada), Zsille Gábor (Lengyelország); Elek Tibor, Kovács Imre Attila, Szénási Miklós, Szúnyogh Szabolcs (Magyarország); Beregszászi Anikó, Cséka György, Csernicskó István, Fedinec Csilla, Lengyel Tamás, Málnóczi Márk (Kárpátalja). Nyilvános vita is indul, amelynek során lehetőség nyílik szakmai hozzászólásokra és olvasói észrevételekre. /Gergely Edit: Vízumköteles irodalom? Virtuális fórum a határon túli magyar irodalomról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Páskándi Géza életműve halála után sem zárult le, hiszen óriási kéziratos hagyatéka az utóbbi években kezd könyvek formájában is láthatóvá válni. Az Esszék, előadások, levelek (Az abszurd és az Isten) című kötet anyagát (Gondolat, 1995) még maga a szerző rendezhette sajtó alá, színházról szóló írásainak gyűjteményét (Száműzött szavak temploma, publicisztikai írások, esszék, tanulmányok, Codex Print Kiadó, 1998) már özvegye, hagyatékának gondozója, P. Sebők Anna állította össze, akárcsak a Méltó túlélés című, leveleket, esszéket, társadalompolitikai írásokat tartalmazó gyűjteményét (Hamvas Intézet, 2001). Tényfeltáró emlékirata: A megvallás (Nap Kiadó, 1999) ugyancsak érdekes. Bogdán László jelezte: tudnak kéziratban maradt drámákról is, s nagyszabású műve, az erdélyi apokalipszist megjelenítő, A sírrablók című regényének kéziratban maradt folytatásáról is. Az Ahutimov államtitka, majd később az Aki a himnuszban benne vót [A szekusok] című regényből részletek jelentek meg folyóiratokban a rendszerváltás fordulóján. A Méltó túlélés című gyűjteményében keveredik az "öreg" Páskándi két nagy visszatérő témája, az Erdély sorsáért érzett aggodalom és az 1956-os forradalom emléke. Páskándit ötvenhatos kolozsvári szerepléséért ítélték el 1957-ben. A megvallásban emlékezett a börtönvilágra, megfordult a Duna-csatornánál. Kiszabadulása után sem rehabilitálták, egy ideig saját nevén sem közölhetett, ez is közrejátszhatott döntésében: 1974-ben áttelepedett Magyarországra. /Bogdán László: Páskándi, 56 és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ "

"Faxüzenetében Ion Iliescu államelnök köszöntötte az idén 55. évét töltött Romániai Magyar Szót. Az évforduló - áll az üzenetben - alkalmat nyújt az államfő számára, hogy elismerését fejezhesse ki a szerkesztőségnek a lap szakmai színvonala, hitelessége és hírneve okán. /Az államelnök köszöntötte az 55 éves Romániai Magyar Szót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Dec. 1-jén Budapesten a Kempinski Hotelben a román és magyar kormányfő népes kíséretével találkozott. Elsősorban az alkalom és a tét miatt sokkolta a magyar ellenzéki pártokat és a magyarság tetemes részét, írta Sylvester Lajos, így folytatva: "Ezen nincs, mit csodálkozni, Hungária történetében hasonló, a nemzet egészét sértő kormányzati bárdolatlanságra még nem került sor. A találkozó félig titkos és sietős összehozására azért volt szükség, hogy a felháborodás ne ölthessen tüntetésekben testet, hogy a tiltakozások kezdeményezőinek ne legyen idejük és módjuk engedélyekért folyamodni a hatóságokhoz. Gondos megtervezettségre vall az is, hogy egyrészt a Nastase-kíséretbe bevonták az RMDSZ képviselőit, a túlságosan nagy népszerűséggel nem övezett Verestóy szenátort, a jobb sorsra érdemesebb Kelemen Attilát is", másrészt Göncz Árpádot. Közben "a magyarokat úgy szerette, majd megette alapon" Iliescu elnök átnyújtott magas állami kitüntetéseket Tokay Györgynek, Varga Attilának. A "magyar sajtó lakájgyakorlatokban edzett publicistái" a magyar kormányfő jeles cselekedetét magasztalták. Mindez "részét képezi annak az identitászavarban lévő párt politikai kurzusának, amely már a puszta magyar szó hallatán is nacionalizmust, irredentizmust, antiszemitizmust okád, Orbán Viktort kiált, akárcsak internacionalista elődeik". A határokon túli nacionalista gyűrűben fő gondjuk, nehogy a jó szomszédok nemzeti érzékenységét megsértsék. Ezért ők védik meg, akár a szlovákok ellenében is a magyarság tömegeit földönfutóvá tevő Benes-dekrétumokat, széles körben följelentik saját országukat, keltenek belpolitikai pánikot 23 millió román képzeletbeli bevonulásával Magyarországra. "Az RMDSZ csúcsvezetőségének bizonyos emberei ezekben a nemes akciókban partnerek" /Sylvester Lajos: Vérzékeny érzékenység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./ Dec. 1-jén Budapesten Adrian Nastase fogadást adott a Kempinski Szállodában a román nemzeti ünnep tiszteletére. A rendezvényen részt vett Medgyessy Péter is, ami azt jelenti, hogy a két miniszterelnök közösen ünnepelte Erdély elszakítását Magyarországtól, állapította meg Károlyi L. Mihály. A magyar miniszterelnök jelenléte felrúg minden jó ízlést, erkölcsöt és tisztességes magatartási formát. Ez a lépés közfelháborodást váltott ki Magyarországon. A Kempinski Szálloda előtt többszáz fős tömeg tüntetett a fogadás alatt, s a sors iróniája, hogy a tiltakozókat éppen a magyar rendőrség oszlatta szét erőszakkal. Előzően Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság részéről levélben hívta fel Adrian Nastase figyelmét a tervezett ünneplés káros voltára, emlékeztetve a román kormányfőt arra, hogy a gyulafehérvári ígéreteket nem tartották be. "Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását." Ugyanakkor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nyílt levelében Medgyessy Pétert igyekezett visszatartani az esztelen gesztustól: "(...) Mivel Miniszterelnök Úr gyakran emlegeti erdélyi származását, bizonyára tudomása van arról, hogy a Román Köztársaság nemzeti ünnepe mely történelmi eseményhez köthető: 1918. dec. 1. napján került sor Gyulafehérvárott arra a román nagygyűlésre, amelyen a jelenlévők kikiáltották Erdély Romániához történő csatlakozását. E napon vette kezdetét az a történelmi léptékű vesszőfutás, amelyet a közel kétmilliós magyar nemzetrész immár több mint nyolc évtizede elszenvedni kénytelen. A román államhatalom a mai napig hallani sem akar társnemzetként való elfogadásukról, jogfosztottságban tartja és származása miatt hátrányosan megkülönbözteti. E változatos eszközökkel történő, csendes, de szívós etnikai tisztogatás eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben közel kétszázezer fővel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A dec. 1-jei dátum erdélyi nemzettársaink számára tehát gyásznap, amely tényt a román kormányzat tudatosan semmibe vesz, sőt, az olyan öntelt és nyilvánvalóan provokatív ünneplésekkel, mint már a tavalyi csíkszeredai, de még inkább az idei budapesti, a békés egymás mellett élés távlati esélyeit is rombolja. Tudjuk, hogy Ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja magát, így kénytelenek vagyunk azt is tudomásul venni, hogy a fenti szempontokat kellőképpen nem mérlegeli. Fel kívánjuk hívni azonban a figyelmét arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak - akiknek képviseletére Ön és kormánya felesküdött - jelentős része az erdélyi magyarokat éppúgy nemzettársának tekinti: sorsáért aggódik, megmaradását és gyarapodását óhajtja, a közös magyar jövőképet velük és általuk tartja valóra váltandónak. Így a román kormány részéről tanúsított arcátlan és dölyfös, a diplomáciai és az általános emberi jóízlést egyaránt semmibe vevő magatartás nem csak a Romániában élő magyar közösséget, hanem magyar állampolgárok millióit is súlyosan sérti, nemzeti önbecsülésében megalázza. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - mely létezésével is a magyar egység kifejezője - ezért a leghatározottabban kéri, hogy teljességgel indokolatlan és védhetetlen részvételével ne keltse azt a látszatot, hogy a jelenlegi magyar kormány érzékenysége az erdélyi magyarság irányában egyenértékű az európai normák iránti elkötelezettséget csak szavakban hangsúlyozó, de gyakorlatában balkáni arroganciát tanúsító román kormányzatéval." - Medgyessy mindezek ellenére közösen ünnepelt román kollégájával. /Károlyi L. Mihály: Medgyessy mindannyiunkat megalázott! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./"

"Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Dec. 4-én Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban könyvbemutatót tartottak. Bréda Ferenc Antracit című kötetét ismertette. Feltették a kérdést, hogy a szerző franciaországi tartózkodása alatt miért lett tagja a kommunista pártnak. Válasza: nem ő csatlakozott a párthoz, hanem a Francia Kommunista Párt csatlakozott hozzá. A szerző a Francois megszólítást kedveli, ugyanis sok időt töltött Franciaországban. Mózes Attila elmondta, kicsit túlzás a könyvnek az Antracit címet adni, elég lett volna a Tőzegmoha is. A szerző végül felolvasott egy önparódiának szánt verset, szerinte minden kötetben kellene lennie egy hasonlónak. /Adorján Botond: Mentális abrakadabra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Lőrincz György író, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátora rámutatott: azzal a céllal alakították meg az alapítványt" hogy egyrészt támogassák a pályakezdő fiatalokat, másrészt pedig azokat, akik megértek már egy tisztes öregkort. Az alapítvány nyújtotta támogatást a mecénások határozzák meg, többnyire az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást; a Hargita Megyei Tanács is támogatta őket, két éve a Communitas Alapítvány is. A támogatóknak köszönhetően 1996-97-ben kiírhatták az első pályázatot, amely az erdélyi magyar faluról szóló szociográfiai írásokra, szerzőkre irányult. Ezt követte az esszépályázat, amelynek díjazott írásait a Látó folyóirat közölte. A novellapályázat szintén sikeres volt, a munkákat ugyancsak a Látó közölte. A regénypályázatra 105 kézirat jött be, a nyertesek munkáit pedig a Pallas-Akadémia Kiadó támogatásával két kötetben meg is tudták jelentetni. Az egyik volt az Orient Lux című regény, Gáspár B. Árpád műve, a másik pedig Zsidó Ferenc, Penckofer János és Balogh László díjazott kisregényeit tartalmazta. A díjosztás és ünnepség mindig november végére esik. Idén először kiosztották a Hídépítő elnevezésű díjat is - ezt ezután minden évben azoknak adják, akik a legtöbbet tették az erdélyi magyar irodalom külföldi megismertetéséért, népszerűsítéséért. Ezt a díjat most posztumusz Szépfalusi Istvánnak, feleségének, Szépfalusi Mártának adták át. A kitüntetett öregek között volt Faragó József akadémikus, Fodor Sándor, Jánosházy György, Marosi Ildikó, Sütő András és Szász János, aki betegsége miatt nem tudott eljönni. A 2003-as évben a figyelmet a kritikára irányítják. /Ferencz Imre: Hagyományos díjazás, hagyományos köszöntés. Beszélgetés Lőrincz György íróval, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kurátorával. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./"

"Benkő Levente /sz. Nagyajta, 1961. jún. 13./ a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium újságírói szakán szerzett diplomát 1997-ben. Jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem karának elsőéves hallgatója, a Háromszék napilap szerkesztője. Hat könyve jelent meg: Szárazajta (1995-ben adták ki), Volt egyszer egy 56 (1998), Fogolykönyv (1999), Hova mennek a bányászok? (1999), Muszáj volt élni valahogy (2001), Bűn volt a szó (2002). második világháború alatt, után és azt követő időszakban a romániai magyarsággal történt egy és más, kezdve a frontharcoktól, a fogoly- illetve internálótáborokba való hurcolástól az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó itteni megtorlástól. Benkő Levente ezeket a fehér foltokat gyűjti össze. Először munkás volt, majd hozzáfogott a fafaragáshoz, bútorkészítéshez. "Volt olyan szituáció az életemben, amikor ember nem segíthetett csak Isten, és megtörtént a csoda." - mondta el Benkő Levente. /Némethi Katalin: Emberközelben Benkő Levente újságíró, író, lapszerkesztő. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 6./"

"Dec. 6-8-a között tartja Budapesten első közgyűlését a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ). A szervezet képviselői találkoznak a Határon Túli Magyarok Hivatala, a kormány, a Fidesz és az MDF megbízottaival is. A tanácskozások napirendjén a nyugat-európai magyarság megmaradási lehetőségeinek elemzése, stratégiai lépések megvitatása, a tagszervezetek beszámolója is szerepel. A NYEOMSZSZ alapító ülését Stockholmban tartották tavaly novemberben. Az új szövetséget akkor a nagy-britanniai, az ausztriai, a dániai, a hollandiai, a lengyelországi, a litvániai, a németországi, a norvégiai és a svédországi magyar szervezetek hozták létre, míg az észtországi, a finnországi és a Cseh-Morva Szövetség csatlakozásáról a hétvégi közgyűlés dönt. Bár az alapító ülésen több országos szervezet azon a véleményen volt, hogy a NYEOMSZSZ a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) részeként tevékenykedne, ez az alapszabályba végül nem került be. A két szervezet között azóta is feszült a viszony. Az MVSZ Elnöki Kollégiuma 2002. november végén állásfoglalást tett közzé, amely szerint "a NYEOMSZSZ nem kiegészítője kíván lenni a Magyarok Világszövetségének, hanem annak kirekesztője, a nemzetszolgálat ürügyén, és annak látszatát keltve". Az MVSZ szerint az új szervezetet kormányzati kezdeményezésre és támogatással, "kimondottan a Magyarok Világszövetségének megtorpedózására hozták létre". /Megtorpedóznák az MVSZ működését? Nyugat-európai szervezet alakult. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Nyilvánosság Napot rendezett a közelmúltban Magyarország bukaresti nagykövetsége. Balta János, a Nyugati Jelen munkatársa ebből az alkalomból beszélgetett Íjgyártó István nagykövettel. Az újságíró a Bánságban és Délnyugat-Erdélyben élő több mint 150 ezer fős szórványmagyarságra hívta fel a figyelmet. A nagykövet elismerte, hogy nem figyeltek kellően a szórványmagyarságra, de az erdélyi magyar politizálásban is több figyelmet kellene szentelni nekik. Ez azért is fontos, mert a szórványosodás folyamata kiterjedhet a tömb-magyar vidékekre is. Balta János kiemelte: e szórványmegyékben a magyar fiatalságnak több mint a fele nem az anyanyelvén tanul. Ha nem történnek sürgős intézkedések, 2-3 évtizeden belül teljesen megszűnhet az anyanyelvű oktatás, azután pedig végképp kihalhat a magyar szó is e térségben. A nagykövet egyetértett: a szórványkérdés kezelésére valóban külön programot kell kidolgozni, feltölteni megfelelő forrásokkal. A nagykövet továbbítja e jelzéseket a magyar kormány felé. E feladatra nem igazán alkalmas egy kis létszámú diplomáciai testület, amikor Magyarországon olyan szakosított intézmények léteznek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala vagy a Miniszterelnökség mellett működő kisebbségi államtitkárság. E hivatalok az érintett szórványmagyarság intézményeivel, akár a helybeli magyar sajtóval együttműködve kidolgozhatnák az igényelt projektet. /Balta János: Exkluzív interjú a Nyugati Jelennek Íjgyártó Istvánnal, Magyarország bukaresti nagykövetével. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./"

"Romániában a magyar többségű megyékben a legmagasabb az öngyilkosságok számaránya. Hargita megye a magyar öngyilkosságok legkirívóbb példája: november elejéig 120 ember dobta el az életét. Ezzel Romániában az első három közé tartozik a megyék öngyilkossági ranglistáján. Mint minden esztendőben, most is csaknem száz százalékban magyar nemzetiségűek vetettek így véget életüknek. Dr. Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász főorvos egy tízéves (1991-2001) időszakot vizsgálva dolgozta fel a hargitai öngyilkosságok jelenségét. Szerinte az okok társadalmi, lélektani és biológiai, de nem örökletes tényezőkkel magyarázhatók. "A depresszió legfőbb kiváltója Hargita megyében az alkoholizmus" - véli a főorvos. A megye tíz éve őrzi "előkelő" helyét az egy főre eső alkoholfogyasztás statisztikájában. Az elkövetett öngyilkossági esetek 54 százalékában valamilyen módon az alkohol a döntő tényező. Hargita megye Bihar és Kovászna megyével vetekedik az első három helyért, utánuk Maros, Kolozs és Szilágy megye következik. Mindenütt nagy a magyarság számaránya. /Hargita megye vezeti a listát. Erős a romániai magyaroknál az öngyilkossági hajlam. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./"

"Csíki polgárok, a Proprietarius Egyesület tagjai a visszaszolgáltatás visszásságairól számoltak be. A Proprietarius Egyesület tagjai első lépésben Octav Cozmanca közigazgatási miniszterhez fordultak beadvánnyal, melyben sérelmeiket sorolták fel. Véleményük szerint nem állítottak ki birtokleveleket azon területek esetében sem, ahol felmérték a földet, és gyakorlatban megtörtént a tulajdonba helyezés. A belterületek esetében a régi tulajdonosoknak nem kínálnak elfogadható kártérítést. Beadványukra nem kaptak választ, holott lejárt a harminc napos, törvényszabta határidő. A megyei földkimérő bizottság elnökének, Romfeld Máriának szemére vetették, hogy megalázóan bánik az irodájába betérőkkel. Mircea Dusa prefektus gúnyosan elutasította a vádakat és védelmébe vette Romfeld Máriát. Romfeld Mária visszautasította a vádakat. /Rédai Attila: Vita egyesült erővel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./"

"Saint- Michel kedvelt barokk szobrát /L Ange - Az Angyal/ ellopták, Miholcsa József szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a szobrot. Nov. 9-én felavatták a művész jelenlétében a szobrot. Miholcsa Józsefre a Hortobágyi Alkotótáborba ellátogató művészek felfigyeltek. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi származású művész kezdeményezte annak idején az Incitato alkotótábort /Kézdivásárhely/, ez a tábor idén tizedszer nyitotta meg kapuit, Miholcsa József vezetésével. Miholcsa József Szent István- szobrát Sárpatakon kiállították. Azóta elkészült Árpád- szobra is. A 2,5 méteres műkő alkotást jövő tavasszal leplezik le Torján. Budapesten dec. 15-én a Bolyai János Szakközépiskolában, a Váci út 28. szám alatt avatják a névadó nagy matematikus portréját. A művész életműve koronájának nevezi a korondi iskola elé, a Firtos Művelődési Egyesület által rendelte emlékteret. Húsz méter sugarú az Erős várunk az anyanyelv című hatalmas térkompozíció. Úgy tervezi, hogy 2003-ban lesz az avatása. A hét méteres, a történelmet jelképező andezit "életfa" helyet ad a jelképeknek, a sámán kort szimbolizáló lélekmadárnak, a honfoglalásra utaló lófejnek, a későbbi korszakot idéző kettős keresztnek, a személyiség- és jelentéshordozó, félméteres átmérőjű bronzplakettnek és így tovább. Igazi kultikus helyévé válhat ez a magyarságnak. /Miholcsa József Angyala Franciaországban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"Dec. 6-tól új folyóirattal gazdagodott az erdélyi magyar sajtó. A Szebeni Újság címmel kiadott lap Nagyszeben mintegy háromezres magyar közösségéhez szól majd. Az újságot egy helyi vállalkozó adja ki, a tervek szerint ezer példányban. Az újság munkatársai önkéntes alapon dolgoznak. Kató Csilla főszerkesztő vezércikke szerint a "darabjaira hullott szebeni magyar közösség vérkeringését szeretnénk újraindítani". A lap Szeben Jelene és Múltja rovatcímen helybeli magyarokat megszólaltató interjúkat fog közölni. A folyóirat Magyarul Szebenben címmel háromhavonta tematikus esteket kíván szervezni. A 12 éve kapható Nagyszeben és Vidéke című lap csak időszakos megjelenésű. Volt olyan eset, hogy két év alatt csak egyszer jelent meg. /Új magyar havilap. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"1979-ben Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban - a Népi Művészeti Iskola keretén belül - Tankó Albert vezetésével fafaragó osztály működött. Az egyik tag felvetette, hogy hozzanak létre egy faragó klubot. A tagok azóta is havonta találkoznak. 1994-ben aztán önálló szervezetként létrejöhetett az udvarhelyszéki Fafaragók Szövetsége. 1995-ben pedig székelyudvarhelyi székhellyel megalakult a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ), a tárgyi kultúra szerves fejlődését elősegítő, érdekképviseletet is ellátó, független nonprofit szervezet. A szövetség különböző néprajzi tájegységekben működik, hét regionális csoport létesült: az udvarhelyszéki Faragók Szövetsége, a csíki Varga Károly Faragóegylet, a bánffyhunyadi székhelyű Kalotaszegi Hagyományőrző Csoport, a sepsiszentgyörgyi Hagyományőrző Kör, az Alsócsernátoni Alkotók, a gyergyóalfalusi Domokos Péter Egylet valamint a kézdivásárhelyi Hagyományőrzők Egylete. A szövetség állandó tagjainak száma 300 körülire tehető. Foglalkoztatási terület szerint több csoport különböztethető meg: fafaragás, népi szobrászat, kerámia, csontfaragás, textilhímzés, szövés, bútorfestés, fonatkészítés, nemrég pedig a nemezelés is megjelent. Nagy-Imecs Zsuzsánna szövetségi ügyvezető elnök segítségével időközönként megjelenik a Forgórózsa lap, egy népművészeti tájékoztató, amelyben az érdekeltek olvashatnak a szövetség tevékenységéről. /mlf: Hogyan tovább romániai magyar népművészet? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./"

"Szovátai Hírmondó címmel jelent meg a helyi önkormányzat tájékoztatójának próbaszáma. A hírmondót Péter Ferenc polgármester időszakos tudósítónak nevezi. /P. B. Á.: Megszületett a Szovátai Hírmondó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./"

"Megjelent Bálint Tibor Könyörgés kétségbeesés ellen /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ című posztumusz kötete, amely az író válogatott novelláit tartalmazza. A kiadó születésnapi ajándéknak szánta, a szerző nem érhette meg írásainak megjelenését. Szinte ezzel egyidőben került a könyvesboltokba Fodor Sándor Sündisznóállás /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ című kisregénye. /Két könyv szinte egyszerre. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./"

"Az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete Közlemények címmel negyedévenként tallózó lapot ad ki (1230 Wien, Autofabrikstr. 7/B/53). Száva Zoltán szerkesztő átveszi és lapszámonként csokorba gyűjti az Erdély-témájú markánsabb írásokat. Az érdeklődők olvashatnak a bécsi döntésről, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemről, Fadrusz János Mátyás-szobrának történetéről, a csíksomlyói búcsúról, Szervátiusz Jenő bécsi kiállításáról, Orbán Balázsról... A Közlemények idei őszi száma Háromszék súlypontú. Bogdán László /Sylvester Lajos: Vándor székely reménysége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./ "

"Két antológia is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik, Az álmok szállodája az erdélyi magyar költészetet, a másik, a Lassított lónézés az erdélyi magyar elbeszélőket mutatja be. Mindkét kötet 1918-2000 közötti időszakot öleli fel, a Kalota Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A verses antológiát Balázs Imre József, a prózát Demény Péter állította össze. A két fiatal költő új szempontok szerint próbálta átrendezni az erdélyi magyar irodalmat. A kanonizálás első lépcsője mindig az antológia. Balázs Imre József válogatásába felvett néhány bánsági avantgardistát, emellett sok igazolatlanul hiányzó van a /Tompa László, Gellért Sándor, Páll Lajos, Magyari Lajos/. Demény Péter prózaantológiájában már a nagy nevek is hiányoznak, így Nyírő József, Kolozsvári Papp László, Berde Mária, Kocsis István vagy Wass Albert (!). /Bogdán László: Lassított lónézés az álmok szállodájában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.) Balázs Imre József antológiát állított össze Álmok szállodája címen, Németh Júlia úgy értékelte: "nyugodtan rábízhatjuk magunkat." A kötet bevezető tanulmánya a részleges átértékelés szempontjait is felveti, s ebben a vonatkozásában annak az avantgárd vonulatnak néhány költőjét is felvonultatja. /Németh Júlia: Álmok szállodája. Válogatás 82 év költői terméséből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Úgy látszik, átveszik a magyarországi liberális irodalmi "kanonizálást": értékes magyar alkotók kihagyása és avantgárd írók felnagyítása. "

"Tíz esztendeje hunyt el Seres András néprajzos, akire most jó barátja, Ősz Erőss Péter emlékezett. Többször együtt mentek a moldvai magyar falvakba Az autodidakta Seres András etnográfus messze fölülmúlta sok "diplomás" társát. Amíg Sylvester Lajos és László Attila volt Seres főnöke, addig Seres jókedvvel dolgozott. Később azonban meghasonlott önmagával, bántotta, hogy nem becsülték meg kellőképpen. /Ősz Erőss Péter: In memoriam Seres András. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./ "

"Nov. 22-23. között került sor Kolozsváron a Római Katolikus Hittudományi Főiskola tanári karának és a Protestáns Teológia tanárainak tudományos tanácskozással egybekötött találkozójára. A gyulafehérvári tanári kart Jäger Péter kanonok, az intézet rektora vezette. Az idei találkozó témája az evangelizáció volt. /Legyenek mindnyájan egy. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.8./"

"A kormány harminc nappal kitolta az egyházi igénybenyújtás határidejét. /Gazda Árpád: Módosították a restitúciós törvényeket. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Dec. 7-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg közgyűlését a Bolyai Társaság. Wanek Ferenc elnök visszapillantott az idén megalakulásának százharmincadik évfordulóját ünneplő kolozsvári magyar nyelvű egyetem történetére, majd az önálló állami magyar egyetem újjászületése érdekében 1990-ben alakult Bolyai Társaság tevékenységét elemezte. A Sapientia Egyetem sem oldja meg gondjainkat, hangsúlyozta. Jelenleg Romániában 111 felsőoktatási intézmény működik, és ezeknek fele állami tulajdonú, tehát az itteni magyarságnak is kijár egy ilyen egyetem. Wanek Ferenc az RMDSZ vezetőségét is hibáztatta az önálló állami magyar egyetem beindításának késlekedéséért, valamint azért, mert nem elég nyitott a civil szervezetek felé. A Bolyai Társaság a közös stratégia kidolgozása érdekében eredménytelen tárgyalásokat folytatott az Apáczai és az Illyés közalapítványokkal. A közgyűlés megszavazta az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a Bolyai Társaság a jövőben egyszerűbben működik. Szilágyi Pál új stratégiát szorgalmazott, mert jelenleg a 25 ezer Romániában magyarul tanuló egyetemista mellett Magyarországon 3 ezer egyetemista tanul, akiktől nem remélhetnek hazatérést. Szerinte egyes szakterületeken az oktatási kapacitások túlméretezésével munkanélkülieket termelnek. A közgyűlés új, kilenc tagú választmányt jelölt ki. A régi-új elnök Wanek Ferenc, alelnökök Jung János és Péntek János, titkár Vallasek István. /Ördög I. Béla: A Sapientia sem oldja meg gondjainkat. Tisztújítás a Bolyai Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Bolyai Társaság közgyűlésén javasolta: ne az RMDSZ képviselje a felsőoktatási kérdéseket, hanem a Bolyai Társaságon belül működő és a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselőivel közösen létrehozott bizottság foglalkozzon az erdélyi magyar felsőoktatás problémáival. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: fölösleges a felsőoktatási tanács és a Bolyai Társaság közötti párhuzamosság, hatékonyabb lenne, ha az RMDSZ kellőképpen megbízna a civil szervezetekben. A tanácskozáson Péntek János, a BBTE magyar nyelvészeti tanszékének vezetője kifejtette, a politika kudarca, hogy a kezdetben kitűzött célokat nem sikerült megvalósítani, hiszen ma az önálló karok létrehozása is a politikumtól függ. "Fontos fórumokról szorították ki a Bolyai Társaságot, ami miatt a presztízse is csökkent - mutatott rá. - Álkonzultációkra hívnak meg minket, hogy legyen mit alibinek felhasználni." Nagy F. István, az RMDSZ oktatási ügyekben illetékes ügyvezető alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy nem vehetett részt személyesen a Bolyai Társaság közgyűlésén. Nagy F. István furcsállotta a bírálatot, mert a Felsőoktatási Tanácsnak Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke is tagja. /Lázár Lehel: "Civilekre" bízzák az egyetem ügyét? = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Feltételekhez kötötte az RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a kongresszusi részvételét az elmúlt hét végén Szentegyházán megtartott ülésén. Eldöntötték, dec. 13-ig várnak válaszra az RMDSZ vezetősége részéről. Katona Ádám, az EMK elnöke közölte a feltételeket: a kongreszszus napirendjére vegyék fel a Csapó József volt szenátor által korábban felvetett háromszintű autonómia kérdését. A platform második feltétele: a képviselők, szenátorok-, önkormányzati vezetők, kormányzati tisztségviselők jelölési folyamatának bővítéséről is legyen szó Szatmárnémetiben. A harmadik feltétel: titkos és belső választások pontos időpontjának kitűzése. A negyedik: Markó Béla szövetségi elnök jelentse ki: nincs szándékában szűkíteni a tiszteletbeli elnök alapszabályzatba foglalt hatáskörét. /Rédai Attila: Négypontos követelés az RMDSZ vezetőségéhez. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Dec. 7-én a nagyvárad-réti református templomban megrendezték az I. Nagyváradi Középiskolás Találkozót. A találkozó szervezője, Svalecz Tímea vallástanár volt. Rendhagyó módon mutatták be magukat a diákok. A nap témájáról, az adventi reménységről beszélt Csűry István lelkipásztor. Volt énektanulás, pantomim, és bemutatkoztak a találkozón részt vevő iskolák is egy-egy rövid műsorral. Este a Gutenberg utcai hajléktalanszállóba mentek a résztvevők, ahol ruhaadományokat is átnyújtottak az advent jegyében. /Tököli Magdolna: Diáktalálkozó advent jegyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"Az Anyanyelvápolók Szövetsége Murádin László kolozsvári nyelvészt és Zimányi Árpád egri főiskolai tanárt tüntette ki az idén a Lőrincze Lajos-díjjal, az elismeréseket Bánffy György, a szövetség elnöke adta át dec. 7-én, Budapesten. Murádin László a kolozsvári sajtóban kifejtett áldozatos nyelvművelői tevékenységéért, valamint könyveiért, különös tekintettel A romániai magyar nyelvjárások atlasza című sorozat összeállításáért, több évtizede tartó munkásságáért kapta a díjat. A tizenegy kötetesre tervezett kiadványfüzérből eddig hét jelent meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelvi tanszéke gondozásában. /Murádin László Lőrincze-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"

"Dec. 8-án Zsobokon hármas kiállítást nyitottak meg a Bethesda Gyermekotthon dísztermében. Gróf Bánffy Miklós (akinek lánya, Kabdebó Lívia szintén megjelent az ünnepségen) a legismertebb, ő sokat tett a zsoboki református templom újjáépítéséért. Nevelőapja, Kovács Lajos 15 esztendeig tanított a faluban, és gyakran elhozta ide fogadott fiát, Horescu János festőművészt is. A kiállítás a Bánffyhoz kapcsolódó fotókat, kézirat- és könyvborító másolatokat, Kovács Lajos hagyatékát és Horescu festményeit mutatta be a közönségnek. Mákófalván pedig átadták a gyülekezetnek a több éve épülő közösségi házat. Rendbehozatalára megmozdult a falu népe. /Sándor Boglárka Ágnes: Adventi csodavárás Kolozs megyében. Tevékeny emberek, gyarapodó gyülekezetek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./"