Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. december 31.
"Több ízben is lemondott rólunk az Anyaország", állapította meg közleményében Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Kinek jó mindez? - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszolva is: elsősorban egyedül és legfőképpen Romániának, másodsorban látszólag az európai integráció forgatókönyvét megszerkesztő és lerendező nagyhatalmaknak, harmadsorban pedig a múltjukat átmentő, a rendszerváltozást saját hasznukra fordító volt kommunistáknak, a történet kárvallottja viszont az egész magyar nemzet. Tőkés László leszögezte: a közös budapesti ünneplés végső soron azt jelenti, hogy Erdélyt, a romániai magyarságot szoros internacionalista és kozmopolita együttműködéssel mind Budapesten, mind Európában végképp le akarják írni. Ebben az összefüggésben az integráció Magyarország és az elszakított területek újabb Trianonja, a trianoni és a párizsi békediktátumok végső megpecsételése lehet. "Még a vak is látja, hogy miközben a román-magyar kapcsolatok egyre inkább javulnak, ezzel együtt pedig az RMDSZ kormányban és kormányközelben egyre hatékonyabban, egyre eredményesebben és egyre sikeresebben politizál, az európai fórumok pedig Románia modellértékű kisebbségpolitikájával egyre elégedettebbek, ezzel szemben a romániai magyarság helyzete egyre kilátástalanabbá válik, pusztulásának, térvesztésének, sorvadásának az utóbbi tíz évben regisztrált adatai csak a XVI-XVII. századbeli török-tatár-Habsburg dúlások, népirtások adataihoz foghatók. Ez az üzenet nemcsak Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros megtizedelt népéhez, hanem az egész magyar nemzethez szól." A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök viszont a mai erdélyi magyarság - belső - önrendelkezési jogáról feledkezik meg, melyet tíz évvel ezelőtt a Kolozsvári Nyilatkozat hirdetett meg, majd az RMDSZ programja szentesítette. Ennek szellemében az RMDSZ gyászmagyar képviselőinek a budapesti ünneplésen való részvételre nem volt nemzeti felhatalmazásuk. Az Adrian Nastase vezette román küldöttség tagjaiként nem az RMDSZ tagságát, nem az erdélyi magyarságot, hanem a román hatalmat képviselték. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége elhatárolódni ettől, amennyiben pedig erre nem kerül sor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának, megrendezése esetén pedig a Szövetség Kongresszusának volna kötelessége állást foglalni. /Tőkés: Lemondott rólunk az Anyaország. Üzenet Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"
2002. december 31.
"Szeptember óta átlagban 25 olyan kisgyerek fekszik Marosvásárhelyen a II-es és a III-as számú gyermekklinikán, akiket a szülők "ottfelejtenek". A gyerekek kórházba utalása a nyomor miatti szükségmegoldás, a szülők ilyen módon próbálnak a gyermekektől egy ideig megszabadulni. Dr. Kiss Éva egyetemi előadótanárnak, a gyermekklinika vezetője szerint ezek a szülők többnyire nomád életmódhoz szoktak. Jóllehet javarészük analfabéta, mégis tudják, hogy nyolc-kilenc gyerek után annyi gyermekpénzt kapnak, hogy elég italra, cigarettára és kenyérre. A szülő nem minden esetben vallja be, hogy fűtetlen lakásban élnek, s otthon nincs mit enni. De olyan eset is van, nem egy, hogy az anya behozza a gyereket az ambulanciára, leteszi és ott hagyja. Ilyenkor mentővel, rendőri kísérettel vitetik haza a gyerekeket. Két hét múlva ugyanaz a gyerek más néven kerül vissza a klinikára. Ez azért fordulhat elő, mert a szülőknek nincs személyazonossági igazolványuk, a gyerekeknek pedig keresztlevelük. A kérdés az, hogy ki kellene segítsen és ki tudná felszámolni az egyre nagyobb méreteket öltő jelenséget. /Mezey Sarolta: Ünnepek alatt is kórházban "felejtik" a gyermekeket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./"
2002. december 31.
"Dec. 30-án a Komédiaszínház című előadás végén került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós Vándordíj átadására. A díjat a színház Művészeti Tanácsa ítéli oda a lezárult évad legjobb művészi teljesítményéért. A díjat idén Dimény Áron színművész vehette át kiemelkedő alakításaiért - Unoka (S. Mrozek: Károly), Manus (Brian Friel: Fordítások), Kobak (Schönthan-Kellér: A szabin nők elrablása), A Halál táncosa (Éjszakák az Ezeregyből), Chanán (Anski nyomán: Fehér tűz, fekete tűz) valamint Ádám (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban). /Bánffy Miklós Vándordíj Dimény Áronnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./"
2003. január 3.
"A legnagyobb eredmény a Bihor-Bihar eurorégió létrehozása. A megyei szervezet 20 ezer tagkönyvet adott ki, ennyien újították meg idén RMDSZ-tagságukat. /Balla Tünde: Évzáró konklúzió: A Bihar megyei RMDSZ jól működő szervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./"
2003. január 3.
"Csíkszeredában dec. 31-én a református egyház és a költő nevét viselő iskola nevében megkoszorúzták a Petőfi-szobrot. A költő hitet erősítő példáját Hegyi István lelkipásztor idézte, Kiss Ernő iskolaigazgató Petőfi szellemisége ápolásáról beszélt az egybegyűlteknek. Petőfi- és Petőfiről szóló versek hangzottak el az iskola diákjainak előadásában, Petőfi-dalok csendültek fel, a Szózat és a Himnusz eléneklése tette felemelően ünnepélyessé az emlékezést. / Petőfi koszorúi. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./"
2003. január 3.
"Zsúfolt ház előtt mutatta be december 31-én legújabb produkcióját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színtársulat. Szirmai Albert: Mágnás Miska című operettjét Dehel Gábor rendezte. Az előadáson jelen volt és rövid beszédet mondott Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke. /Mágnás Miska-bemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./"
2003. január 4.
"Bár minden év szeptemberében újra és újra megpróbálják szítani az ellenséges hangulatot az Ippre látogató politikusok, a település magyar és román lakói megtanulták: ki kell bírniuk egymás jelenlétét. A magyar többségű Ippot hét évvel ezelőtt a román nemzet mártírtelepülésévé nyilvánították, egy 1940-ben elkövetett mészárlás miatt. Hét éve a román parlament kibocsátotta azt a törvényt, amellyel a Szilágy megyei Ipp és Ördögkút falvakat mártírtelepüléssé nyilvánították. Azóta minden év szeptember 14-én megemlékeznek a faluban a központi emlékműnél, amelyet még a nyolcvanas években emeltek. A hivatalosságok, a megyei tanács, prefektúra, a polgármesteri hivatal és ortodox egyház képviselőin kívül ilyenkor egy történelemtanár eleveníti fel az 1940-ben történt eseményeket. Észak-Erdély visszatérése után alig egy héttel levélbomba áldozata lett két magyar honvédtiszt, akik történetesen Ippen tartózkodtak. Az akkor Magyarországhoz tartozó faluba bosszúkommandót vezényelt a magyar hadsereg: 1940. szeptember 14-én katonák lepték el a települést, kivezényelték házaikból a román lakosságot, és gyerekeket, nőket, öregeket sem kímélve mészároltak. Az öldöklésnek 157 áldozata lett, a legfiatalabb egy alig 3 hetes csecsemő, a legidősebb egy 80 év fölötti férfi volt. Emléküket nemcsak a falu központjában emelt obeliszk, hanem a temetőben levő tömegsír és annak felirata is őrzi. Hasonló események történtek Ördögkúton is. Ipp közel négyezres lakosságának kétharmada magyar - közölte Salánki Sándor polgármestertől, aki az RMDSZ színeiben került az öt faluból álló község élére. "A falu többségi magyar lakói is sajnálják az akkori eseményeket, a román lakosság viszont tudja, hogy nem a szomszéd magyar volt az, aki 40-ben lemészárolta a rokonságát, így nincs gond az együttéléssel" - mondta Salánki, aki szépnek nevezte az évenkénti koszorúzásokat, a vele együtt járó ortodox szertartást és a katonai parádét. A templom udvarán megtépázott első világháborús emlékmű áll; csupán a kettőskereszt és a hármashalom maradt rajta épen, a márványtáblát, amelyen Vörösmarty Szózatának első néhány sora volt olvasható, rég eltüntették. A polgármester szerint a község ebben az évben szándékszik az emlékművet felújítani, de az eredeti felirat helyett a két világháborúban elesett ippi hősök nevét vésik majd a táblára. "Már nem aktuális a Szózat, a Hazádnak rendületlenül légy híve..." - mondta Salánki. /Lukács János: Együttélés egy Szilágy megyei mártírfaluban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./"
2003. január 4.
"Közel hetven kisiskolás részesült Nagybányán a Teleki Ösztöndíjalapból finanszírozott értékes könyvajándékban. Az ösztöndíjalap legfőbb szponzora Szász György üzletember. Kishegyi Endre vállalkozó személyében újabb támogató csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek célja a magyar nyelvű oktatás növelése, s amelynek keretében 2002. decemberétől havonta 140 diákot részesítenek rendszeres szociális segítségben. /(vásárhelyi): Hetven gyerek, egy fa alatt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 4./"
2003. január 4.
"Betölti 13. évét a Bihari Napló. A nagyváradi napilap 1990. január 4-én vette fel jelenlegi nevét. Az újság eredeti szándéka nem változott az idők folyamán: a magyar közösség szolgálata, az olvasók hiteles tájékoztatása. Tavaly nagy változások történtek a Bihari Naplónál: tartalmilag és formailag is megújult a napilap. 2002. máj. 3-tól jobb minőségű újságot vehet kézbe az olvasó, ugyanis a Naplót az Inform Media debreceni nyomdájában állítják elő. Ez sajtótörténeti jelentőségű előrelépés. /Rais W. István: Tizenhárom éves a Bihari Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./"
2003. január 4.
"Az Illyés-centenárium irodalma minden bizonnyal igen gazdag, fölleltározásához kell még egy kis idő. Illyés Gyula jelenleg valamiért "nem aktuális". A Marosvásárhelyen élő 81 éves Izsák József professzor egy életen át tanulmányozta és elemezte az illyési életművet. Munkája a nyolcvanas években jelent meg: Illyés Gyula költői világképe (1920-1950), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982; Illyés Gyula költői világképe (1950-1983), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. Izsák József reménykedett abban, hogy megérheti a teljes, a cenzúrázatlan mű kiadását is. Napvilágot láthatott teljes munkája /Illyés Gyula. Második, átdolgozott kiadás, Püski, Budapest, 2002/. /Bölöni Domokos: Jelen időben élt, és jövő időben gondolkodott. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./ "
2003. január 6.
"A bukaresti parlament az a fórum, ahol az RMDSZ-nek jelen kell lennie, és megjelenítenie a romániai magyarság mindennapjainak célkitűzéseit - mondta Verestóy Attila szenátor. Szerinte jó esztendőt zártak: a romániai magyarság a szülőföldjét egyben a saját birtokának is mondhatja. A történelmi egyházak számára is elkezdődött az egyes ingatlanokért folyó esetenkénti küzdelem, melyek megvívása után visszaszerezhetik jogos tulajdonaikat. Verestóy szerint jelentős jogszabályok törvénybe iktatása igazolja a protokollum szükségességét, akkor is, ha hagyott kívánnivalót maga után a teljesítés. A parlamentben máig sem veszett ki egészen a magyarellenesség, idén már senki nem élhet meg ebből, mi több, számos esetben hatástalan marad. /Bágyi Bencze Jakab: Enyhülő magyarellenesség a bukaresti parlamentben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./"
2003. január 6.
"Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója a temesvári magyar színjátszás 50 éves jubileumának méltó megünneplésére készül, megemlékeznek a temesvári magyar hivatásos színjátszás 175. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat április 26.-május 3. között lesz. A társulat megérett arra, hogy színpadra állítsa a Hamletet, a bemutatót májusra tervezik. A következő félévben a nagy sikerű kabaréműsorokat folytatják. Meghívják majd Taub Jánost, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét, Székely János: Caligula helytartója című darabjának színpadi változatának rendezésére. A jubileumi fesztiválra a tervek szerint meghívják a kolozsvári, a szegedi, a szabadkai és az újvidéki színházakat is egy-egy előadással. /Szekernyés Irén: Jubileumi év a 2003-as a Temesvári Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./"
2003. január 6.
"Jan. 5-én Marosvásárhelyen az unitárius egyházközség tanácstermében kiállítás nyílt a doni 2. Magyar Hadsereg pusztulása 60. évfordulójának tragikus emlékére, az EMKE megyei szervezete szervezésében, részt vettek történészek, egykori honvédek és néhány túlélő, a Don-kanyarban pusztult marosvásárhelyi és környékbeli katonák utódai. Jan. 11-én történelmi megemlékezés lesz Marosvásárhelyen, amelyre eljönnek a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársai is. Sokáig beszélni sem volt szabad a doni tragédiáról, az anyaországban is csak alig több mint tíz esztendeje kutatják, beszélnek a 125 ezres pusztulásról. A Doni Emlékbizottság nevében felszólaló dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke elmondta, itt az ideje, hogy Erdélyben is megemlékezzenek a tragikus eseményekről, hiszen itteniekből is kerültek ki áldozatok. Berekméri Róbert és László Márton fiatal történészek kutatása során kitartó gyűjtőmunkájával létrejött a kiállítás. A katasztrófa történelmi hátteréről dr. Pál-Antal Sándor történész tartott előadást. Az emlékműterv makettjét is kiállították, amelyet az emlékbizottság már elfogadott, Bocskai Vince szovátai szobrászművész tervéről van szó. /(lokodi): Don-kanyart járt tárgyi emlékek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./ "
2003. január 7.
"Románia gazdaságában hatvan év óta tavaly haladta meg először a magántőke aránya az állami tulajdonét. A tavalyi privatizációs ügyletek eredményeként a Romániában működő vállalatok társasági tőkéjéből az év végén a magántőke 54,8 százalékkal részesedett. Az Országos Privatizációs Hatóság (APAPS) 2002-ben összesen 259 vállalatot adott el. Az APAPS portfoliójában nem egészen 350 vállalat maradt, köztük 80 olyan nagyvállalat, amelynek értékesítése igen nehéznek ígérkezik. Tavaly az állami költségvetésnek közel 127 millió dollár bevétele származott a magánosításból. A vagyonügynökség már csak az állami tulajdon 8,5 százalékával rendelkezik, s a tervek szerint az idén befejezi privatizációs tevékenységét. A magánkézbe juttatott vállalatok közül 23-at a Világbank és az Európai Unió által nyújtott strukturális programok támogatásával privatizáltak. /I. F.: Fölénybe került a magántőke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"
2003. január 7.
"Fél évszázad után újra a református egyház tulajdonában levő Farkas utcai ingatlanban kezdhette jan. 6-án az iskolai oktatást a kolozsvári Református Kollégium. Valentin Cuibus megyei főtanfelügyelő kész a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, csak hogy ne engedje át végleg a kollégium egykori épületét. A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csupán annyi tantermet kért, ahányban zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. Így csak tíz termet kaptak meg, amelyben a kollégium 260 diákja tanulhat. A tanfelügyelőség csak a Farkas utcai épület két emeletét engedte át. Az alkalmazottak a téli vakáció idején cipelték át az oktatáshoz szükséges felszerelést. A Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948-ban államosították. Ezt követően 1959-ig még magyar nyelvű iskolaként működött. A tanintézmény 1959-ben, a tanévzárón vette fel az Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a Sincai Gimnáziummal egyesülve Ady-Sincai néven kezdte meg működését. Ezt követően indult néhány román osztály is, melyek száma egyre növekedett, végül csak néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is felszámolta a diktatúra. Az iskola egy ideig még az Ady-Sincai nevet viselte, majd a magyar osztályok megszüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből./Lázár Lehel: Cuibus nem hagyja magát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./"
2003. január 7.
"Két okfejtés volt a Népszabadságban a dec. 1-jei Kempinski szállóbeli román-magyar "miniszterelnöki koccintásról", Aczél Endre (dec. 3.) és Tamás Gáspár Miklós (dec. 5.) tollából. Tamás is hangsúlyozza azt, hogy Erdély sorsa nem az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlésen dőlt el. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában kiadott Erdély rövid története (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993) adatai szerint "a gyulafehérvári gyűlés 1228 delegátusa elfogadta az egyesülést". Tamás állításával szemben a gyűlésen csak a románok képviselői vettek részt, a szászokéi nem. Az erdélyi magyarok 1918. dec. 22-ére összehívták a kolozsvári nagygyűlést. Mosoiu tábornok, az Erdélybe bevonult román királyi csapatok parancsnoka azzal fenyegetőzött, hogy ágyúival fogja a gyűlést szétkergetni. A tragikus sorsú Apáthy professzor szervezésében "mégis nagy tömeg, mintegy 40 ezer ember gyűlt össze, köztük a román szocialisták és a bánsági svábok képviselői, mivel ők, éppúgy mint a szászok, egyelőre ugyancsak a magyar állam keretében kívántak megmaradni". Kincses vitatja TGM állítását, ugyanis Erdély elszakadásáért nem lehet a román jobbágyok magyarok általi elnyomását okolni, mivel a jobbágyrendszert már 80 évvel korábban, még 1848-ban eltörölték. A román közgondolkodás azt tartja, hogy 1918. december 1-jén egyesült Erdély Ó-Romániával. A Kempinski-beli ünnepségen való részvételével ezt a legendát támasztotta alá a magyar vezetés. Ha a területi revízióval kapcsolatos román félelmeket már nem kell eloszlatni, kérdés, a Kempinski-beli gesztussal miért kellett keserűséget okozni szinte a teljes romániai magyarságnak? Két, odahaza népszerűtlen tisztségviselő (Kelemen Atilla képviselőházi és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető) részvétele, nem a romániai magyarság december elsejéről vallott véleményének módosulását, hanem a romániai magyar közvéleménnyel mit sem törődő RMDSZ-vezetőség politizálását minősíti, hangsúlyozta Kincses Előd. Egyetért Aczél Endrével, az erdélyi származású Medgyessy Péter miniszterelnök átlépte a Rubicont - de a Maros partjáról e lépés vitathatónak látszik. Jó lenne már látni azt, hogy a román vezetés mikor lépi át a romániai magyarság sérelmeire gyógyírt adó Rubicont - írta Kincses. /Dr. Kincses Előd ügyvéd (Megjelent a Népszabadságban): A Rubicon és a Maros. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./"
2003. január 7.
"Jan. 6-án elkezdődött a második félév, amely a nyolcadikosok és tizenkettedikesek számára a (kis)érettségi vizsgák eljövetelének időszaka is. A legtöbben az érettséginél a tételek magyarra fordításának kálváriájától félnek. Kolozsváron a Református Kollégium a nemrégiben visszakapott Farkas utcai öreg épületébe csak a napokban költözött be, és az évek óta tartó huzavona annyira megviselte a vezetőket, hogy a magyar nyelvű napilapok egy részét meg sem hívták a megnyitóra. A félévnyitó hálaadó istentiszteletet Pap Géza erdélyi református püspök celebrálta. Tonk Sándor főgondnok rámutatott: az iskola életét meg kell hogy határozza a jövőben az öröm. Ezt a gondolatot Székely Árpád iskolaigazgató fejlesztette tovább. /Szabó Csaba: Nyugtalan évkezdet a Farkas utcában. A diákság megyeszerte stresszben gazdag félévet vár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"
2003. január 7.
"Jan. 3-án Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium adott otthont a tavaly beindult, négy ország részvételével zajló környezetvédelmi együttműködés idei első konferenciájának. A mostani összejövetelre Vásárosnaményból két középiskolából, Nagykapusból (Szlovákia) és Beregszászról (Ukrajna) pedig egy-egy tanintézetből érkeztek diákok, ezenkívül a Kölcsey Ferenc Főgimnázium csapata mellett részt vett még a szatmárnémeti Gazdasági Iskolacsoport csapata is. /(anikó): Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés négy ország diákjainak részvételével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 7./"
2003. január 7.
"Napvilágot látott Fülöp Lídia /Lugos/ tizedik kötete, a Titkok /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/. Naplójegyzet, riport, karcolat, lírai vallomás, levél - mindez megfér egyetlen kötetben. A szerző varrónő volt, majd gyári tisztviselő és végül nyugdíjas, kitartóan ostromolta az irodalom kapuit. /Pongrácz P. Mária: Fülöp Lídia tizedik kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./"
2003. január 8.
"A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Fidesz-frakció jan. 7-i sajtótájékoztatóján. - Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg - jelentette ki a fideszes politikus. Közölte: bár cáfolják, elkészült a Külügyminisztériumban a kedvezménytörvény módosításának tervezete, de nem a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott konszenzusos megállapodás alapján, hanem Kovács László és Günter Verhaugen szempontjai szerint. Németh Zsolt élesen kritizálta a kedvezménytörvény módosításának azon szempontját, amelynek alapján a jogszabály nem terjedne ki az unió polgáraira. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy így Szlovákia 2004-ben esedékes uniós csatlakozása után a szlovákiai magyarok, Románia 2007-ben várható integrációját követően pedig az erdélyi magyarok esnének ki a törvény hatálya alól. Ugyancsak elfogadhatatlannak ítélte, hogy - Günter Verhaugen kérésének megfelelően - a jogszabályból kimarad a nemzet szó. /Haladéktalanul hívják össze a MÁÉRT-et! Németh szerint elkészült a módosítástervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"
2003. január 8.
"A dec. 28-i főtéri szórólap-osztogatást követő sajtóbotrány, illetve a két hete tartó szinte állandó titkosszolgálati megfigyelés miatt jan. 7-én lemondott tisztségéről Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezetének elnöke. A Babes-Bolyai Tudományegyetem diákja új, a revizionista elemet mellőző szervezetet akar létrehozni, Hétváros Ifjúsági Mozgalom címen. A HVIM 2001. ápr. 21-én alakult meg Szegeden. Értesülések szerint az egyesület tagjai állnak az október 6-i aradi megemlékezés megzavarói között. A HVIM határozottan tagadja az erre vonatkozó híreket. December végén eddig ismeretlen tettesek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi, erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdélyt akarunk" - állt a szórólapokon. Az alig több mint 20 éves fiatalember hangsúlyozta: az általa eddig vezetett szervezetnek semmi köze nincs a tavalyi szórólapokhoz. - Az utóbbi időben az állambiztonsági szervek állandóan zaklattak - nyilatkozott Böndi. /Kiss Olivér: Lemondott a HVIM kolozsvári elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"
2003. január 8.
"Jan. 7-én Madéfalván a Siculicidium 239. évfordulójáról emlékeztek meg. Az ünnepség a madéfalvi templomban tartott szentmisével kezdődött, ahonnan az emlékmű elé vonultak, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit. /Kristó Tibor: Megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./"
2003. január 8.
"Meghalt Máriás Zoltán /Kolozsvár/ mérnök, a Szabó Dezső Egyesület tiszteletbeli elnöke. Kolozsváron a Szabó Dezső Egyesületnek tavaly okt. 18-án volt az ünnepi nyitórendezvénye. Az erről szóló beszámoló a Hajnali Lapok (a Szabó Dezső Egyesület és a Hajnal negyedi RMDSZ időszakos körlevele) első számában megjelent. Máriás Zoltán az RMDSZ Hajnal negyedi pénzügyi ellenőrző bizottságának elnöke volt. Egy évvel ezelőtt, 83 évesen jelentette be, hogy többé nem tud részt venni a munkában. /Dr. Makkay Ferenc, elnök: A Hajnal-negyed Zoli bácsija. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./"
2003. január 8.
"Amennyiben valamely iskolában a nem-ortodox vallású tanulók többségben vannak, római katolikusok vagy reformátusok, akkor a megyei tanfelügyelőség módosíthatja a húsvéti vakáció időpontját, hogy húsvét ünnepét ezek a tanulók is zavartalanul megülhessék. /Vallásuknak megfelelően kaphatják a húsvéti vakációt a tanulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "
2003. január 8.
"Nagyon sok magyar fiatalnak a katonaságot büntető munkatáborban kellett töltenie a kommunista rendszerben. Jáger Sándort sokadmagával Resicabányára vitték lapátos munkaszolgálatra. Ősztől tavaszig nem száradt meg rajtuk a pufajka, a hajszától állandóan gőzölgött rajtuk. A rossz munkakörülmények miatt gyakoriak voltak a balesetek, volt olyan időszak, amikor hetente meghalt vagy súlyos sérülést szenvedett egy-két ember. Egyszer lezuhant egy tartógerenda, hatan maradtak alatta. Amíg nem teljesítették a normát, nem kaptak ebédet vagy vacsorát. Elsősorban partiumi és székelyföldi magyar fiatalok voltak ebben a táborban, mintegy háromezren lehettek. Az 56-os forradalom után újból feltöltötték a tábort magyarokkal. Jáger Sándor hazatérése után gyógykezeltette a hátgerincét, emellett reumás lett. Egyszer találkozott egy resicai munka- és szenvedőtársával, aki már tolókocsiban volt. Megszületett a munkaszolgálatosok kárpótlására hozott törvény, ebben lényes az ingyengyógyszer. Jáger Sándor több hónapja leadta a kérvényt a szükséges bizonylatokkal. Eddig nem kapott választ. /Sike Lajos: Egy munkaszolgálatos emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "
2003. január 8.
"A Duna Tévé január 13-án két dokumentumfilmmel, a Sára Sándor által jegyzett Pergőtűzzel és A 2. magyar hadsereg a Donnál című, korabeli híradókra épülő dokumentumfilmmel emlékezik a II. világháború egyik meghatározó, számunkra katasztrofális fordulatára. A kommunista időszakban nem lehetett emlékezni a sok ezernyi magyar katonára, mert az áldozatokat bűnösökként kezelte az akkori politika. Csak 1972-ben tört meg a jég. Nemeskürty István Requiem egy hadseregért c. történelmi analízise igyekezett igazságot szolgáltatni az ártatlan áldozatok emlékének, nem hallgatva el a felelősök nevét sem. Sára Sándor a nyolcvanas évek elején dokumentumfilmet készített a túlélők közreműködésével a negyven évvel korábbi eseményekről. Sorozata a magyar filmriport legmonumentálisabb vállalkozásává nőtt. Előbb 25 részes tévé-sorozatként kezdték vetíteni, de a magyarországi cenzúra (nem utolsósorban a szovjetek tiltakozására) leállíttatta az adásokat. Csak jóval később volt látható a teljes sorozat. Sára ötrészes moziváltozatot is készített az anyagból, azt 1983-ban mutatták be. A háborút megelőző évtized híradóiból, a Magyar Film Iroda által készített dokumentumokból vett összeállítással az ötrészes film mintegy bevezeti a nézőt a 30-as évek végének magyarországi hangulatába. Pontosabban ama világba, melyet a filmhíradó tükrözött. /Hova lett a sok vitéz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "
2003. január 9.
"Megbeszélést tartott jan. 7-én Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja. Bemutatták a Csapó József által kidolgozott, a Székelyföldre vonatkozó autonómia-tervezet, és megvitatták az RMDSZ hivatalos programjában egyébként szereplő háromszintű magyar területi autonómiát illetően felmerült kérdéseket. Katona Ádám, a platform elnöke megállapította: a statútum megjelentetése időszerű. Megemlítette, hogy ennek mintájára elkészítik Kalotaszeg és a Partium autonómiatervezetét is. Az EMK tagsága végül az illegitimnek tartott RMDSZ-kongresszuson való részvétel kérdését beszélte meg. Ez, valamint a csúcsvezetésnek szabott négy feltételük sorsa a szövetségi elnökkel jan. 15.-én tartandó egyeztetésen dől majd el. /Megbeszélést tartott az EMK. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
2003. január 9.
"Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a városban tavaly két jelentős beruházás valósult meg: a Míves Ház és a Közösségi Ház, mindkettő európai uniós program keretében. A polgármester büszke rájuk, hiszen ilyenek még nincsenek Romániában. A városban a szociális helyzet nem jó, a régi gyárak folyamatosan csökkentették alkalmazottaik számát, így ma a sepsiszentgyörgyi munkanélküliség 15 százalék körüli. Albert Álmos leszögezte: a zászlóbotrányok és a büntetések egy megfélemlítési folyamatba illeszkednek, amely az egész Kovászna megyei magyar lakosság ellen irányul. "Most éppen az erdészetnél mentek neki a magyar embereknek, akik évtizedek óta ott dolgoznak, most nem jók. De ugyanígy a munkaügynél is folyik ez a cirkusz, a tanügynél eljátszották már, az egészségügyi igazgatóságnál is megpróbálták eljátszani. Ez a nacionalista támadás, ami most zajlik Kovászna megye ellen, talán az utóbbi tizenkét év legerősebb támadása. Nem hagyhatjuk, hogy Kovászna megye 170 000 magyar ajkú lakosa szolgamód éljen szülőföldjén." A polgármester szerint meg kell szervezni a párhuzamos rendszereket. Az erdészetnél például, "ha nem működik az állami rendszer, akkor meg kell alakítanunk a saját erdészetünket. Ennek létrehozása és működtetése nagyon nehéz lesz", de meg kell csinálni. - A népszámlálást illetően a Kovászna megyei csökkenés nem ugyanolyan mértékű, mint a sepsiszentgyörgyi. Nem mindenki távozott a megyén kívülre Sepsiszentgyörgyről. A megyei románság viszont százalékarányban csökkent. A Sepsiszentgyörgyön élő magyar munkások egy része vidékre költözött haza, míg a román munkanélküliek visszamennek Moldvába. /Váry O. Péte: Radikális változások kellenek. Év eleji interjú Albert Álmossal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./"
2003. január 9.
"Böndi Szabolcs, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kolozsvári tagszervezete elnökének nem hivatalos lemondása megdöbbentette a szervezet tagjait. Böndi az állambiztonsági szervek zaklatása miatt határozott így. Böndi még nem adta be a lemondását, a sajtónak azért nyilatkozott, hogy a román állambiztonsági szervek (a rendőrség, a katonaság és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ alakulatai) ne kövessék többet. Juhász Attila, a HVIM kolozsvári tagszervezetének aktív tagja szerint Böndi Szabolcs lemondása is hozzájárult ahhoz, hogy a január 11-re Kolozsvárra tervezett erdélyi kongresszust meghatározatlan időre elhalasszák. - Február végén a Kárpát-medencei régió vezetői Budapesten találkoznak. - A Kolozsvárra tervezett kongresszust mindenképp ez előtt kell megtartanunk, hogy tiszta lappal mehessünk Budapestre - nyilatkozta a Szabadságnak Juhász Attila. /K. O.: Kolozsváron tartaná erdélyi kongresszusát a HVIM. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
2003. január 9.
"Csapó Endre, az ausztráliai magyarság prominens képviselője a budapesti kiadású Magyar Élet vezércikkében megállapította, hogy amíg a 20. század első háborúja szétdarabolta a történelmi Magyarországot, addig a második világháborút követő időszak a magyarság lelkét célozta meg az orosz megszállással és a nemzetközi bolsevista tervek végrehajtásával. ,,A század végére a Szovjetunió szétesett, de a nemzetközi bolsevista tervek hazai végrehajtói megmaradtak, a megtervezett rendszerváltoztatás eredményeképpen az ország gazdasági és politikai elitjévé váltak, a 45 éves szovjet uralom alatt megszerzett pozícióikat megtartották, ma uralják a hírközlést, a könyvkiadás, a művészetek, az oktatás és a tudomány intézményeit." Magyarország most elutasítja a határokon kívüli magyarság segítő szándékát, mondván, hogy Magyarország nem hozhat olyan törvényt, ami a másik állam szuverenitását sérti, állampolgárai között diszkriminációt tesz. A státustörvény ellen indított szomszéd országbéli össztüzeket a most uralmon lévő politikai pártok gerjesztették, és felháborító csúsztatásokkal az általuk okozott kalamajkát is az előző kormány nyakába akarják varrni. Csapó Endre szerint a faji üldözés a Kárpát-medencében még mindig jelen van. ,,Vannak védelmezett népfajok, a magyarok soha nem számítottak ezek közé. ... A 83 éven át gyakorolt kisantant-szellemiség akkor sem változna, ha ezt Brüsszel megkövetelné, de hiszen nem is követeli meg. Magyarországtól követeli meg, hogy nemzete egy részének sorvasztását szó nélkül tűrje." A határokon kívüliek nyolcvan éven át úgy tekintettek Magyarországra, mint anyaországra. Ha Magyarország az anyaország szerepétől tüntetően elhatárolódik, és ebben a határokon kívüli magyarság jelenlegi képviseleteiben partnerekre talál, a zuhanásszerű sorvadás elkerülhetetlen. Csapó Endre gondolatmenetét az autonómia felkarolása mellett egy konkrét nemzetegyesítő lépéssel kell kiegészíteni: kettős állampolgársággal, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Vízkereszti hideg zuhany. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./ "