Dan Voiculescu, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányzó Román Humanista Párt (PUR) elnöke márc. 13-án felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy tartsa tiszteletben a Hargita és a Kovászna megyei román kisebbségi lakosságot. A humanisták elnöke a "tiszteletlenség" példájaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat le akarja bontani Mihai Viteazul szobrát, hogy helyette a város központjában parkolót építsen. Voiculescu ez ügyben levelet küldött Adrian Nastase miniszterelnöknek, mellékelve a tapasztalatokat, amelyeket a párt küldöttsége a közelmúltban Hargita, Kovászna és Maros megyében tett látogatása alkalmával szerzett. A beszámoló megállapításai szerint a három megye gazdasági helyzete rendkívül nehéz; ez vezetett többek között oda, hogy az utóbbi nyolc–kilenc évben a román anyanyelvű lakosság a térségben a felére csökkent. Majd hozzáfűzte, a Humanista Párt megpróbál saját frakciót létrehozni az alsóházban, és elérni, hogy 27 képviselője legyen, akárcsak az RMDSZ-nek. Voiculescu úgy vélte, így alternatívát tudnának kínálni a PSD-nek, a kormánypárt pedig nem kényszerülne olyan politikai döntések meghozatalára, melyek "veszélyt jelenthetnek Románia számára, illetve sértik a románok utóbbi időben amúgy is megtépázott öntudatát". Az RMDSZ vezetői cáfolták a humanista elnök állításait. Markó Béla elnök "valótlannak és nemkívánatosnak" nevezte Dan Voiculescu nyilatkozatát a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok elnyomásáról. A pár hónapja lecsengett Har–Kov-botrányra utalva a szövetségi elnök kései reakcióként értékelte a PUR-elnök felvetését. /Szőcs Levente: Kiszorítanák az RMDSZ-t. A PUR "felmelegíti" a Har–Kov-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

"Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"

"A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kapná a szavazatok 46 %-át, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, derül ki egy CURS-felmérésből. A kormánypártot a Nemzeti Liberális Párt (NLP) követi 15 %-kal, majd következik a Nagy-Románia Párt (NRP) 14 %-kal, a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 6 százalékkal, a Román Humanista Párt RHP) 4 %-kal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 %-kal. A megkérdezettek 38 százaléka bizonytalan, vagy nem szavazna. A személyiségek népszerűségi listáját Ion Iliescu vezeti /49 %/, az államfőt követi a kormányfő Adrian Nastase (42%), Theodor Stolojan (41%), Traian Basescu (37%), C.V. Tudor (18%), Dan Voiculescu (14%), Victor Ciorbea (14%) és Markó Béla (10%). A megkérdezettek 77 százaléka "kis, illetve nagyon kis mértékben bízik meg" Markó Bélában, majd következik C.V. Tudor (76%), Victor Ciorbea (73%), Dan Voiculescu (58%), Traian Basescu (56%), Adrian Nastase (53%), Theodor Stolojan (51%) és Ion Iliescu (46%). /Az SZDP a legnépszerűbb politikai párt. Az államnak biztosítania kellene a méltányos életszínvonalat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"Az SZDP 45 százalékkal, Adrian Nastase miniszterelnök 40 százalékkal az első helyen vannak a választópolgárok opcióinak listáján, derül ki a CURS közvélemény-kutatásából. A pártok listájának második helyén a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Nemzeti Liberális Párt van 16 százalékkal, majd következik a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 5 százalékkal, a Román Humanista Párt (RHP) 4 százalékkal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 százalékkal, más pártok 1 százalékkal, a válaszadók 38 százaléka határozatlan, vagy nem szavazna. Adrian Nastase után a második helyen Theodor Stolojan áll 21 százalékkal, majd következik Corneliu Vadim Tudor (19%), Traian Basescu (12%), Mircea Geoana (3%). A választópolgárok 42 százaléka nagy bizalommal van Ion Iliescu elnök iránt, őt követi Adrian Nastase 41 százalékkal, Theodor Stolojan (38%), Traian Basescu (35%), Corneliu Vadim Tudor (18%), Dan Voiculescu (12%), Victor Ciorbea (10%) és Markó Béla (8%). A pártokba vetett bizalom szerinti listát az SZDP vezeti 31 százalékkal, majd következik az NLP (20%), DP (19%), NRP (17%), RHP (9%), RMDSZ (5%) és a KDNPP (4%). /Továbbra is vezet az SZDP és Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./"

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

A Tiszta Parlamentért Koalíció 2 millió szórólapot fog osztogatni azoknak a parlamenti jelölteknek a névjegyzékével, akiknek különböző erkölcsi okok miatt nincs mit keresniük a novemberben megválasztandó parlamentben – jelentette be csütörtökön Alina Mungiu-Pippidi politológus, az akció kezdeményezője. A teljes listán, 95 név jelent meg a PSD+PUR jelöltek közül, 9 a D.A. szövetségiektől, 46 a nagy-romániások közül és 3 az RMDSZ-jelöltek soraiból. A legismertebbek: Paul Pacuraru, Corneliu Vadim Tudor, Ion Iliescu, Dan Voiculescu. A 3 RMDSZ-es honatya: Verestóy Attila, Puskás Bálint és Pete István. Alina Mungiu-Pippidi elmondta, kampányuknak köszönhetően a pártok 50 jelöltet vontak vissza. Az RMDSZ-fejezetben a következő indokok szerepelnek: Annak ellenére, hogy szenátor, Puskás Bálint részvényes a Kovászna megyei ATCOM Kft-nél, amely a volt Kisiparosi Szövetkezet elődje. Sepsiszentgyörgyön 200 négyzetméteres háza, 50 négyzetméteres nyaralója van. Verestóy Attila tulajdonában levő IVO Kft. (társtulajdonos a sógora, Ferenczy László) megvásárolta a csíkszeredai alkoholgyárat, amely a berendezések egy részét Csibi Istvánnak bérelte. Ezenkívül a Verestóy tulajdonában levő Hungastro Kft. országos tendert nyert az ételjegyek forgalmazására. A Versenytanács kivizsgálta az ügyet és megbüntette a céget. A Capital hetilap 25 millió dollárra becsülte Verestóy szenátor vagyonát. Pete István annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, cége, a Fixing Kft., amelyet 1999-ben hozott létre, közélelmezési és mezőgazdasági szerződéseket kötött. Ezenkívül részvényes volt Spirt Drojdie Rt.-nél. Vagyonnyilatkozata szerint lakást és hétvégi házat, 1000 négyzetméteres telket, Skoda Octavia típusú személygépkocsit birtokol. Folyószámláin 9 ezer dollár, 54 millió lej van. Ezenkívül tulajdonában van egy 40 hektáros mezőgazdasági földterület is. /Három RMDSZ-es a Tiszta Parlamentért feketelistáján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Az utóbbi évek egyetlen hosszú életű nagyváradi kamarazenekara, a Varadinum kvartett tizenöt évvel ezelőtt alakult, 1989. novemberében, ebből az alkalomból nov. 24-én tartottak ünnepi koncertet Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A Varadinum vonósnégyes /Tokaji Ágnes, Costin Szabó Éva, Thurzó Sándor József, Marcu Sikes Ágnes/ a váradi művelődési élet aktív résztvevője: fennállása alatt mintegy ötszáz alkalommal koncertezett. A kvartett kiemelt figyelmet fordít a Nagyváradhoz kapcsolódó és a kortárs szerzők (Michael Haydn, Maczalik Alfréd, Csire József, Dan Voiculescu) műveinek népszerűsítésére. /Pengő Zoltán: Tizenöt év, ötszáz koncert. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

A Mediafax úgy értesült, hogy Markó Béla és Dan Voiculescu, az RMDSZ és az RHP vezetői eldöntötték: a két alakulat az NLP–DP-vel alakít parlamenti többséget. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint felháborító Miron Cozma kegyelemben részesítése. A politikus közölte: ezek után nem hiszi, hogy az RMDSZ együttműködhet azzal a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), amelynek Ion Iliescu kerül az élére. /Borbély Tamás: Átállt az ellenzék oldalára az RMDSZ és az RHP? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Viták kísérték a parlament két házának elnöki tisztségébe jelölt személyek megválasztását. Végül az ellenzéki pártszövetség törvényhozói kivonultak a teremből. A feszültséget növeli a Román Humanista Párt (RHP) felemás álláspontja. Dan Voiculescu pártelnök közölte: a parlament vezetőségének megválasztásakor kitartanak szövetségesük mellett, és a Szociáldemokrata Párt jelöltjeit támogatják a parlament két házának elnöki tisztségére javasolt személyek közül. Basescu elnök az autonómia pártolója lett. A parlamentben végül Adrian Nastasét a képviselőház elnökévé választották. /Borbély Tamás: Kivonult az ellenzék a parlament üléséről. A titkos szavazás megsértése ellen tiltakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A parlamentben a Román Humanista Párt (RHP) is támogatni fogja az új kormányt – jelentette be Dan Voiculescu, az RHP elnöke, miután tárgyalt Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnökkel. Négy minisztériumot kap az RMDSZ az új kormányban. Markó Béla RMDSZ-elnök az államminiszteri tisztséget töltheti be, így az érdekvédelmi szervezet vezetője az oktatási-, művelődésügyi- és európai csatlakozási tárcák működését fogja összehangolni. A kormány összesen 24 miniszterből fog állni, ebből 17 minisztériumokat vezet majd, emellett még hét tárca nélküli minisztert is beiktatnak. A Nemzeti Liberális Pártól (NLP) és a Demokrata Pártból (DP) álló D.A. Szövetség alkotta kormányban a Humanista Pártot miniszterelnök-helyettes képviseli majd – állapodtak meg dec. 23-án az alakulatok vezetői. A három párt szakemberei jelenleg a kormányprogram kidolgozásán dolgoznak, Markó szerint a dokumentum hamarosan elkészül. Tariceanu elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások gyorsan zajlottak. A kijelölt miniszterelnök a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjával is találkozott. Ígéretet kapott az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, hogy az alprefektusi tisztséget a magyar érdekvédelmi szervezet fogja megkapni. /B. T., K. O.: Átálltak a humanisták is. Markó Béla államminiszter lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Rendkívül élesen kirohant február 1-jén Koltay Gábor Trianon című filmje ellen Gheorghe Funar, Kolozsvár volt polgármestere, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora. A szenátusban úgy fogalmazott: a „Magyarországon betiltott” alkotás merényletet jelent Románia nemzetbiztonsága ellen, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyik bukaresti kereskedelmi tévécsatorna műsorára tűzte a filmet. Gheorghe Funar magyarázata szerint úgy történhet meg, hogy az RMDSZ megzsarolta a Román Humanista Pártot (PUR), amelynek elnökéről, Dan Voiculescuról köztudott, hogy tulajdonosa az Antena 1 televíziónak. Válaszában Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte, nem az RMDSZ-t, hanem az Erdélyi Magyar Ifjak civil szervezetet terheli a felelősség a film levetítése miatt. Az RMDSZ-es honatya helyesbítette Funar kijelentéseit, megjegyezve, hogy a Trianont nem tiltották be Magyarországon, mindössze két televízió zárkózott el attól, hogy műsorára tűzze. Eckstein emlékeztetett rá, hogy Koltay filmjét több mint 300 ezren látták Magyarországon. /Rostás Szabolcs: Trianonja ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

A Ceausescu vezette pártállam exportbevételeinek az eltérítésével alapozta meg a vagyonát Dan Voiculescu, a Román Humanista Párt (PUR) elnöke – állította tényfeltáró cikkében a Ziua bukaresti napilap. A Ziua szerint a Szekuritáté által felügyelt ICE Dunarea cég a Voiculescu által képviselt Crescent cégen keresztül bonyolította le Románia majdnem teljes cementexportját. Azok a pénzek azonban, amelyeket a vásárlók az 1989-es végén, illetve 1990 elején fizettek, nem folytak már be az államkasszába, hanem Dan Voiculescu magánszámláin jelentek meg. A pártvezér bejelentette, bepereli a Ziuát és főszerkesztőjét. /G. Á.: Ceausescu exportját fejte meg Dan Voiculescu? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Az NLP–DP, az RMDSZ és az RHP vezetői /Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke, Emil Boc, a DP megbízott elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Dan Voiculescu, az RHP elnöke/ február 16-án aláírták a kormánykoalíció működését szabályozó megállapodást. „A négy párt képviselői a parlamentben támogatják a kormány tevékenységét, amely felvállalt egy politikai programot. Ugyanakkor biztosítják a Románia uniós csatlakozási folyamatának folytatásához szükséges politikai stabilitást”, mondta Tariceanu. /Aláírták a kormánykoalíció működési protokollumát. Hatékonyságot, stabilitást várnak tőle. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ A protokollum szerint a koalíció döntései a négy párt összes szervezete számára kötelező érvényűek. A dokumentum megtiltja, hogy az NLP-DP, az RMDSZ és az RHP képviselői nyilvánosan támadásokat intézzenek egymás ellen, a minisztereknek pedig kötelességük alkalmazni a Tariceanu-kabinet kormányzati programját. A négy párt nem engedélyezi tagjaik vándorlását egyik alakulatból a másikba a koalíción belül. A legfontosabb döntéshozó fórum az Országos Koalíciós Tanács, amelyet a négy párt elnöke, valamint az alakulatok egy-egy képviselője alkot. Az OKT kéthetente tartja rendes ülését. /Aláírták a kormánykoalíció működési egyezményét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ a legrövidebb időn belül át kell adnia Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ a múlt rendszerben a lakosokról készült jelentéseket tartalmazó iratok kétharmadát – döntötte el február 28-án a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A Traian Basescu elnök által először vezetett testület döntése megkönnyítheti az irattár felügyelésével foglalkozó bizottság munkáját. A testület tagjai évek óta arra panaszkodnak, hogy nem tudnak alapos munkát végezni, mert nem férhetnek hozzá a dokumentumokhoz. Basescu a védelmi tanács ülése után közölte, a hírszerző szolgálat és a felügyelő bizottság közösen áttanulmányozza a harmadik harmadhoz tartozó iratcsomókat és csak azután döntik el, hogy mi lesz azok sorsa. A védelmi tanács tagjai a Dan Voiculescu humanista pártvezért gyanúba keverő ICE Dunarea archívum titkosításának megszűnéséről is döntöttek. Ennek következtében a következő egy hónapban a hírszerző szolgálat illetékesei megvizsgálják az archívum mely része hozható nyilvánosságra. Mint ismeretes egyes román lapok azzal vádolták meg Voiculescut, hogy az egykori Szekuritaté pénzét forgató ICE Dunarea pénzéből gazdagodott volna meg. /Nyilvánosságra került múlt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Traian Basescu államfő részletezte, a határozat nyomán a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mintegy „12 kilométernyi iratot” ad át a CNSAS-nak „a legrövidebb időn belül”. Ezek egy része a bukaresti, más része a vidéki archívumokból kerül át az archívumba, amelyet immár a CNSAS felügyel. Az államfő elmondta, a titkosszolgálatok és az átvilágítók folytatják a Szekuritáté-archívum fennmaradó egyharmadának a vizsgálatát, és ennek sorsáról később döntenek. Csendes László, az átvilágító bizottság magyar tagja elmondta, hogy régóta vártak erre a határozatra. Amíg ugyanis az adatokat a titkosszolgálatoktól kellett kérniük, ki voltak szolgáltatva ezeknek. Csendes sokallotta, hogy a dossziék egyharmadánál merül fel a titkosság esetleges fenntartásának a kérdése. 2000-ben a CNSAS illetékese elmondta, az RMDSZ képviselő és szenátorjelöltjei között egy olyan személy is van, aki együttműködött a Szekuritátéval, de a neve nemzetbiztonsági okokból nem hozható nyilvánosságra. /Gazda Árpád: Tizenkét kilométernyi szekuritátés dosszié. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

A Román Humanista Párt (RHP) kongresszusa május 7-én egyhangúlag megszavazta, hogy az alakulat ezentúl Konzervatív Párt néven működjék. A küldöttek ugyanakkor határozatot fogadtak el azzal kapcsolatban, hogy a párt csatlakozzon az Európai Néppárthoz az Európai Parlamentben. A küldöttek Dan Voiculescut választották a Konzervatív Párt elnökévé. /Konzervatív Párttá vált a Román Humanista Párt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Az RMDSZ és a Konzervatív Párt (KP) egybeolvadásáról beszélt Dan Voiculescu a KP elnöke. A politikus szerint előbb vagy utóbb Markó Béla és az RMDSZ többi vezető politikusa is rájön, hogy nincs választásuk. – Az RMDSZ etnikai párt, és az Európai Unióban nincs helyük az ilyen alakulatoknak – magyarázta Dan Voiculescu. Szakértők szerint Voiculescuék számára két szempontból lehet érdekes a felvetett lehetőségen gondolkodni: az RMDSZ-szel egybeolvadva biztosíthatnák parlamenti helyüket az esetleges előrehozott választások esetén is, ráadásul képviselőik lehetnének az Európai Néppártban is, amelynek az RMDSZ tagja. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy román párttal való összeolvadás nem jelenthet megoldást, az RMDSZ-nek úgy kell maradnia, ahogy van. A politikus cáfolta Voiculescunak azt a kijelentését, miszerint etnikai pártokat nem fogadna be az Európai Parlament, példaként a felvidéki Magyar Koalíció Pártját említette, amely Szlovákia EU-integrációja után teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. /Voiculescu az RMDSZ-szel egyesülne. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az RMDSZ-nek és a Konzervatív Pártnak (KP) tisztáznia kell politikai pozícióját, ezt kéri Emil Boc, DP ideiglenes elnöke a két kisebbik koalíciós párttól. Boc bemutatta Virágzó Románia, demokratikus Románia elnevezésű programját, amellyel a párt elnöki posztjára pályázik. Szerinte az autópálya el fog készülni. Boc Markó Béla kijelentésére reagált, miszerint a kormány elhanyagolja az erdélyi útviszonyokat. Ami a Nemzeti Liberális Párttal (NLP) való fúziót illeti, Emil Boc kifejtette: pártjának most a kormányzásra kell koncentrálnia, nem pedig a liberálisokkal való egyesülésre. Boc kijelentéseire reagált Dan Voiculescu, a KP elnöke: „Nem értem, hogy a pártelnök milyen alapon ad nekünk ultimátumokat?” Voiculescu nyilatkozatára Boc árnyalta a koalíciós partnerekkel kapcsolatos álláspontját. Kolozsváron már úgy nyilatkozott: arról van szó, hogy felkérik az RMDSZ-t és a KP-t, júliusig döntsék el, támogatják-e a D.A. Szövetség kezdeményezését, ami a teljes hatalomátvételt illeti – mind a parlamentben, mind a helyi dekoncentrált hivatalok élén – vagy sem. /Boc ultimátuma az RMDSZ-nek és a KP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Traian Basescu elnök kifejtette, miszerint a Tariceanu-kormány egyes tagjai különböző gazdasági érdekcsoportoknak vannak alárendelve. Ezzel Basescu elsősorban a miniszterelnöknek a másik liberális üzletemberrel, Dinu Patriciuval való közeli viszonyára célzott. Patriciut ugyanakkor szoros üzleti érdekek fűzik Dan Voiculescuhoz is, akinek pártját Basescu legszívesebben kitúrná a koalícióból. Calin Popescu Tariceanu felszólította a belföldi és külföldi hírszerző szolgálatokat: tájékoztassák, amennyiben tudomásuk van arról, hogy valamelyik kormánytag tisztségével visszaélve előnyökhöz juttatott volna valamely gazdasági érdekcsoportot. /Basescu letámadta Tariceanut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

A Konzervatív Párt (PC) a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő románok helyzetének jobbítását szabja feltételül az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény szenátusi támogatásáért. Dan Voiculescu pártelnök bejelentette: azt szeretnék elérni, hogy a tervezettel együtt a parlament szavazza meg azt a jogszabályt is, amely a székely megyékben élő románok számára biztosítana képviseletet a helyi önkormányzatokban. Ellenkező esetben a PC nem fogja megszavazni a kisebbségi törvényt – szögezte le Voiculescu. /A PC feltételeket szab az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

Támogatja szavazatával a kisebbségi törvény elfogadását a Konzervatív Párt (PC) – állapodott meg hosszas tárgyalás után Dan Voiculescu konzervatív, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. A két pártelnök ugyanakkor úgy döntött, pártközi vegyes bizottság alakul, amelynek célja egy olyan törvénytervezet kidolgozása, melynek hatálybalépésével azokban a megyékben is lenne önkormányzati képviselete a románoknak, ahol kisebbségben vannak. A vegyes bizottságot az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter, míg a konzervatívok részéről Sergiu Anton vezeti. „Nem lehet külön jogállást biztosítani a kisebbségben élő románoknak. Őket védi az alkotmány, és minden lehetőségük megvan arra, hogy jogaikat érvényesítsék” – szögezte le Eckstein-Kovács Péter. Mint mondta, a szövetség csupán akkor hajlandó támogatni a PC jogszabálytervezetét, ha ez nem a kisebbségben levő románok jogállásáról szól, hanem a hasonló helyzetben levő különböző etnikai csoportoknak a jogairól. /B. B. E.: Konzervatív támogatás a kisebbségi törvénynek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

A kormányon levő pártok rendszeresen kisebbségbarátságot mímelnek, míg az ellenzékiek a román nemzeti érzelmek védelmezőinek tüntetik fel magukat. Hasonlóan viselkedtek a jelenlegi hatalmat alkotó pártok is ellenzékként, s nyilvánvaló, hogy most is csak kényszerűségből támogatták az elképzelést. A szenátorok nem voltak tekintettel arra, hogy a Velencei Bizottság pozitívan véleményezte a kisebbségi törvény tervezetét. A radikális magyar csoportosulásokat most szövetségesként üdvözli a Nagy-Románia Párt. A tervezet ellen szövetkezett Vadim Tudor, Funar, Paunescu, Dan Voiculescu és Szász Jenő, állította Bálint Zsombor. Az október 24-i szenátusi botrány a román demokrácia kudarca. /Bálint Zsombor: Zsákutcában a kisebbségi törvénytervezet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke azt nyilatkozta: kérni fogja pártja képviselőházi frakciójának tagjait, hogy ne szavazzák meg a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a jelenlegi formában. Baciu szerint a kisebbségi törvény elfogadása az RMDSZ által javasolt formában súlyos következményekkel jár majd a Kovászna és Hargita megyei román közösségre nézve. Szerinte az RMDSZ a kollektív jogokat és a kulturális autonómiát akarja bevezetni a jogrendbe. Úgy véli: a kisebbségi törvény elfogadása még jobban elmélyítené a diszkriminációt, „amelynek a Kovászna megyei románok amúgy is ki vannak téve”. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos köztisztségek betöltésére a magyar nyelv ismeretét kívánják követelménnyé tenni. Ezzel egy időben a Konzervatív Párt (KP) egyetértésre, az összhang megteremtésére szólította fel a Maros, Hargita és Kovászna megyei román pártokat. Dan Voiculescu pártelnök kijelentette: csak az RMDSZ példáját követve lehet elérni a többségében magyarlakta településeken élő románok érdekeinek az összehangolását. Voiculescu az elmúlt hetekben az egyik legfőbb ellenzője és gáncsolója volt a kisebbségi törvénytervezetnek. /Demokrata hangulatkeltés a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

A Capital című lap 300-as toplistája szerint a leggazdagabb romániai politikus Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke 350 millió dollárra becsült vagyonnal, a második helyen pártbeli kollégája, George Copos kormányfő-helyettes található. Az ő vagyonát 230–240 millió dollárra becsülik. Őket Verestóy Attila követi 46–48 millió dollárral. Verestóy az ingatlan-befektetések és a tőkepiac felé orientálódott, korábban a fafeldolgozó ipartól a mezőgazdaságon át a távközlésig terjedő vállalkozásokat fejlesztett. Magyarországon is vannak üzleti érdekeltségei, a vegyiparban és a környezetvédelem területén. /Voiculescu és Copos a leggazdagabb politikusok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Újabb nacionalista erősítést kapott a Konzervatív Párt. Míg Kolozs megyében volt nagy-romániás képviselőket szippantott magába Dan Voiculescu pártja, most a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) maradékát olvasztotta magába. A fúziót a KP Ügyvezető Tanácsának elnöke, Sabin Cutaa jelentette be. A két párt által aláírt egyezség értelmében közös bizottság alakul, amely az RNEP-nek a beolvadási módozatát hivatott kidolgozni. Az RNEP jelenlegi elnöke, Mircea Chelaru tartalékos tábornok nem óhajt vezető tisztséget vállalni a pártegyesülés után. Az RNEP 31 megyei, 1506 helyi szervezettel és 53 400 taggal rendelkezik. /Újabb nacionalista erősítést kapott a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

A Konzervatív Párt lépése, a Román Nemzeti Egységpárt bekebelezése – feltűnést keltett. Dan Voiculescu tömörülése rendhagyónak számít a pártelnök médiabirodalma miatt. Ez a fúzió veszélyes lehet, hiszen ezzel a rossz emlékezetű Román Nemzeti Egységpárt kormányzati tényezővé vált. Funar egykori tömörülése ugyan már régen nem a régi, a hír mégis aggasztó. Az Egységpárt 54 ezer taggal, 378 helyi tanácsossal és 14 községi polgármesterrel rendelkezik, élén a pojáca Funarnál körmönfontabb katona-politikus áll. Mircea Chelaru korábban a román fegyveres erők vezérkari főnöke volt, mígnem menesztették, miután Antonescu-szoboravatón vett rész. Chelaru a hadsereg közbelépésével akarta megvédeni az autonómia-törekvésektől (Erdély mellett) Olténiát és Dobrudzsát is, és alapító tagja lett a Romániai Katonák Országos Egyesületének, amely a hadsereg becsületének és méltóságának megvédését tűzte célul. Mircea Chelaru megőrizte hadseregen belüli kapcsolatait. A katonák, tisztek körében fogékony talajra talál a nacionalizmus, a hadsereg kaszárnyáiban nem is olyan régen még kötelező volt az előfizetés Tudor magyarelleness szennylapjára. Elgondolkodtató, hogy Chelaru személyében már az Egységpárt második elnökét invitáltak be a kormánykoalícióba, Valeriu Tabara után, akit a Demokrata Párt éppen a kisebbségi törvénytervezet véleményezésével bízott meg. /Bogdán Tibor: Álhumanizmus és valódi nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

Kormányválságot idézhet elő Adrian Nastase képviselőtársaival együtt, ha úgy döntenek, a Konzervatív Pártba iratkoznak be. A sajtó egyelőre kilenc személyt emlegetett, hogy Dan Voiculescu pártjába iratkoznának. Ezek után a D. A. Szövetség kénytelen lesz szakítani konzervatív koalíciós partnerével, amely az ellenzékbe sodródva a meggyengült Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt többséget alkothatna a képviselőházban is. A mérleg nyelve 163–156 arányban az ellenzék javára billenhet. /Sz. K.: Kormányválság előtt az ország? Előrehozott választásokat idézhet elő Nastase esetleges távozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A Konzervatív Párt a kisebbségi törvénytervezet ellen szavaz a képviselőházban, mi több, a tervezetet vitató szakbizottságokból is visszavonja politikusait. A Markó Béla RMDSZ-elnök által hidegzuhanynak nevezett bejelentés egyre kilátástalanabbá teszi a kormánykoalíció sorsát. A konzervatívok azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy noha arról biztosították őket, hogy támogatják kezdeményezésüket a kisebbségben élő románok önkormányzati képviseletére vonatkozóan, az RMDSZ-esek a tervezet ellen szavaztak. Dan Voiculescu pártja azt szeretné, ha a székelyföldi helyi és megyei tanácsokba hivatalból állíthatnának önkormányzati képviselőt azon román közösségek, amelyeknek nem sikerült tanácsost bejuttatniuk a döntéshozó testületekbe. „A konzervatívok folyamatosan népszerűségi nehézségekkel küzdenek, és a nacionalista retorikával szeretnék javítani megítélésüket a közvélemény-kutatásokban” – hangoztatta az RMDSZ-elnök. /Nem támogatják a kisebbségi törvényt a konzervatívok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Június 1-jén lemondott miniszterelnök-helyettesi tisztségéről George Copos. A konzervatívok miniszterelnök-helyettese ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem vette figyelembe kifogásait a kis- és középvállalkozások megadózásával kapcsolatban. Kommentátorok szerint azonban nem ez áll Copos lemondása mögött, hanem az, hogy hamarosan bíróságra kerül a lottó-ügy, amelyben közpénzekkel való visszaéléssel vádolják a leköszönő államminisztert. Copos és társai állítólag 40 milliárd lejjel károsították meg az államot. Mielőtt belépett volna a Konzervatív Pártba, George Copost az egyik legismertebb üzletemberként tartották számon, akinek vagyonát jelenleg 240 millió euróra becsülik. Dan Voiculescu, Konzervatív Párt (KP) végképp visszavonul az üzleti életből – ígérte. Ezzel Voiculescu az SZDP-s Victor Ponta vádjaira válaszol, aki szerint vannak olyan cégek, köztük Voiculescu Grivco-ja, amelyek kedvezményesen vásárolnak villanyáramot az államtól, majd drágábban adják el ismét az államnak. /Sz. K.: Lemondott George Copos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Végleges döntést hozott az átvilágító bizottság Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt (KP) elnökének ügyében. Ennek tartalma azonban csak tizenöt nap múlva hozható nyilvánosságra, ugyanis ennyi idő áll az érintett rendelkezésére a határozat megóvására. Megbízható források szerint a bizottság úgy döntött, a KP elnöke együttműködött az egykori Szekuritátéval. Voiculescu a Realitatea Tv-nek határozottan cáfolta, hogy köze lett volna az egykori Szekuritátéhoz, és kijelentette, hogy amennyiben az átvilágító bizottság ezzel ellentétes döntést hoz, pártja kilép a kormánykoalícióból. Az átvilágító bizottság hivatalból kivizsgálást indított Razvan Theodorescu szociáldemokrata párti szenátor ügyében is azt követően, hogy a politikus levélben kérte erre Claudiu Secasiut, a testület elnökét. /P. A. M.: Együttműködött Voiculescu a Szekuritátéval. Kilép a kormánykoalícióból a Konzervatív Párt? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./