Megjelent a Szövétnek, az Aradon napvilágot látó folyóirat decemberi száma. Az aradi kulturális szemlében Ujj János vezércikke a kilenc évfolyamot megért lapról szól. Nagy István a Pécskán szervezett Klebelsberg-napról írt, Réhon József a 80 éve született Kovách Gézára emlékezett. A címlapon Dinyés László Karácsony című számítógépes grafikája látható, s ugyancsak a budapesti képzőművésznek és családjának köszöni a lap azt a CD-t, amelyet karácsonyi ajándékként a Dinyés-család ajánlott fel minden olvasónak, aki megvásárolja a lapot. /(nagyálmos): Megjelent a Szövétnek decemberi száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

December 22-én az Aradi Szabadság-szobor Egyesület, a megyei RMDSZ-szervezet és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége domborművet leplezett le az iskola folyosóján Kovách Géza történész emlékére. Kovách a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja volt. Több mint négy évtizeden át tanított ebben az intézetben a tavaly elhunyt történész, aki december 22-én lett volna 80 éves. A bronzdombormű Dinyés László budapesti szobrászművész munkája. /Dombormű Kovách Géza emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ Ujj János helytörténész, tanár, “A” Gazsi című könyv írója méltatta pár szóban kollégáját. Bognár Levente alpolgármester, a Szabadság-szobor Egyesület egyik alapító tagja személyes élményeit elevenítette fel arról az emberről, aki generációk számára nyújtott magyarság- és erdélyiség-tudatot. Az alpolgármester szerint “Gazsi” nemcsak tanár volt, hanem jó barát, s úgy tudott tanítani, hogy a diákok figyelmét mindig lekötötte. A koszorúzást követően egy Kovách Gézáról készült rövidfilmet tekinthettek meg a résztvevők. /(nagyálmos): Felavatták Kovách Géza domborművét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Ismételten szűknek bizonyult február 7-én Aradon a Jelen Ház nagyterme, ahol az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete előadást szervezett a helyi temetők helyzetéről-üzenetéről. Ujj János helytörténész összefoglalója a XI. századtól napjainkig nyújtott történelmi áttekintést az Aradon eltemettettek általános magyar történeti vonatkozásairól. Erkölcsi felelősség a síremlékek megőrzése, hangzott el. /(Kiss): Kirándulás a múltba. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ Aradon a közönség megdöbbenéssel hallgatta Ujj János előadását a temetők állapotáról. Ujj János kutatómunkájának eredményeként nyomdakész állapotban lévő új kötetéből mondott el részleteket. Megvizsgálta, milyen állapotban vannak, ha még egyáltalán léteznek az aradi magyar közösséghez kötődő személyiségek sírhelyei, síremlékei. A sírok nagy része eltűnt, illetve siralmas állapota. Szintén testközelből érzékelhető ebben egyfajta hivatalos tendencia is immár több mint nyolc évtizede. Megkérdezték a jelen lévő Bognár Levente aradi alpolgármestert: mit tesz a hatóság? A válasz túlságosan általános volt. /Kiss Károly: Aradi sírkertek. Marad a siránkozó tehetetlenség? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Augusztus 6-án a hagyományos záró kiállítással ért véget Nagyzerinden az idén negyedik alkalommal megrendezett képzőművészeti tábor, amelyre tizenöt alkotó jött el. A résztvevőket helybeli családoknál szállásolják el, mondta el Siska Szabó Hajnalka, a tábor művészeti vezetője. A vendégek mindezt azzal hálálják meg, hogy egy-egy itt készült alkotásukat a helybeli képtárnak, illetve a szállásadóknak ajándékoznak. Ujj János a kiállított műtárgyakat, az idei sikeres alkotómunka eredményeit mutatta be. /(Kiss): IV. Nagyzerindi képzőművészeti tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Hagyományos vendége Aradnak október 6. táján a Csiky Gergely Iskolacsoport budapesti testvériskolája, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum küldöttsége. Idén dr. Horváth László igazgató vezetésével a tantestület 26 tagja, valamint 12 diák érkezett a magyar fővárosból Aradra. 6-án rész vettek az emlékünnepségeken, megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, majd Nagyszalontára és Nagyváradra látogattak, végül Ujj János idegenvezetésével Arad-Hegyalját, az ottani 1848–49-es emlékhelyeket keresték fel. Dr. Horváth László elmondta, hogy eddig tankönyvekkel és laboratóriumi felszerelésekkel segítették az aradi Csikyt. /(Kiss): Testvériskolai kapcsolat – uniós távlatban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

Október 20-án Aradon mutatták be Réhon József A Tanár úr című, Fábián Györgyre emlékező kötetét. Az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kiadásában megjelent kötetről Ráduly Csaba fizikus, egykori Fábián-diák, a Temesvári Egyetem előadótanára beszélt. A könyv zárófejezete Ujj János Az aradi magyar középfokú oktatás 1918–1941 között című monográfiája. /Kiss Károly: A Tanár úr megjött, és... elfogyott. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

November 24-én mutatja be Aradon a tizenharmadik Fecskés könyvet a Kölcsey Egyesület a Tulipán könyvesboltban. A XIX. század végén Somogyi Gyula mutatta be Arad utcaneveit, 2005-ben pedig Ficzay Dénes könyvében lehetett találkozni a régi és új utcanevekkel. A tanulmány a szerző halála miatt torzóban maradt. Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Iskolacsoport fiatal történelemtanára a két anyagot saját kutatásaival kibővítve, összeállította az utcanév-táblázatot Az aradi utcanevek változásai (történetiségükben) címmel, amely magába foglalja az 1919 előtti és utáni elnevezéseket. A könyvet Ujj János történész lektorálta. Jelenleg Aradon a több mint 700 utcanév között alig 22 viseli magyar személyiség nevét. /Elkészült a 13. Fecskés könyv. Az aradi utcanevek változásai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutatták Brittich Erzsébet Erdélyi motívumok Miklós János grafikáiban című könyvét. A könyv tulajdonképpen illusztrált képzőművészeti tanulmány Miklós János festőről, grafikusról. A könyvet Ujj János ismertette. Miklós János jelentős művész, közel harminc egyéni kiállítással a háta mögött, aki számos képzőművészeti műfajban alkotott, s több évtizede tanárként is oktatja a fiatal képzőművészeket. Brittich Erzsébet alkotótáborokban ismerkedett meg vele, és, mint a könyvbemutatón bevallotta, magához közelállónak érezte művészetét, mindenekelőtt grafikáját, ezért választotta egyetemi szakdolgozatának témájául. /–r –a: Brittich Erzsébet könyve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

A Régi(j)óvilág című regionális honismereti szemle lapindító író-olvasó találkozóját február 8-án Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nevében Szekernyés Irén irodalmi titkár, a Nyugati Jelen munkatársa köszöntötte a kultúrtörténeti esemény részvevőit. A temesvári Régi(j)óvilágot kiadó Szórvány Alapítvány elnöke, Bodó Barna elmondta, hogy a szemle az alapítvány honismereti stratégiájának a része. Következetes tervet azért kell kidolgozni a saját értékek újrafelfedezésére, mert a többségi nemzet kultúrája dominánssá vált. Mészáros Ildikó felelős szerkesztő hozzátette, hogy hisznek a regionalizmusban, a közigazgatási és államhatárokon átnyúló kulturális nemzetegyesítésben, szerzőik között is ezért szerepelnek temesvári, aradi, szegedi helytörténészek, kutatók és közírók. Az első, tavaly decemberben megjelent szám szerzői közül szót kaptak Ujj János, Oberten János, Koczka György és Jámbor (Péterszabó) Ilona. A szemle évente négyszer fog megjeleni. /(pataky): Lapindító író-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Az Udvarszék Kulturális Egyesület Gondolkodó magyarok elnevezéssel könyvsorozatot indított. Első kötetüket, az aradi Kövér Gábor Eretnek mesék a világról című könyvét február 19-én mutatták be Aradon, a Szövétnek kulturális folyóirat szervezésében. A 97. életévében járó Kövér Gábor elsősorban műszaki emberként ismert, ezért meglepetés első kötete, amely – Ujj János házigazda megfogalmazása szerint – egy teljes filozófiai rendszert megteremtő munka, a világot, a természetet, a társadalmat és az embert vizsgálja összefüggéseiben. A Bálint Mózes gondozásában Székelyudvarhelyen kiadott kötet figyelmes olvasást és gondolkodást igényel. Nem könnyű olvasmány, közel száz év élettapasztalatát sűríti megállapításokba és megválaszolatlan, nyitott kérdések özönébe. /Kiss Károly: Gondolkodó magyarok (I.) = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

A tizenhatodik Fecskés könyv bemutatója lesz május 29-én Aradon, az evangélikus-lutheránus egyházközség imatermében. A könyvnek Ficzay Dénes nyolcvanötödik születésnapjára, 2006. december 27-re kellett volna elkészülnie, de anyagi gondok miatt ez nem sikerült. A Ficzay-könyvek eddigi szedői, Haász Ágnes és Zehe István szívesen vállalkoztak az újabb megpróbáltatásra, a nehéz, elmosódott kézírás olvasására. A könyv két részből áll. Az elsőben a saját és tanítványi visszaemlékezéseket dokumentumok, fényképek követik. A második rész Ficzay Dénes eddig ritkán látható vagy meg sem jelent munkáit tartalmazza. Ficzay Dénes nemcsak egyszerű magyartanár, az aradi séták kezdeményezője volt, de tudós irodalomtörténész is, aki jeles tudósokkal levelezett, vitatkozott, és írt. Írt cikkeket, naplót, még verseket is. A könyvbemutatót Pávai Gyula, a kiadvány szerkesztője és Ujj János, a város és történetének avatott ismerője tartja. /A tizenhatodik Fecskés. Ficzay Dénes-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Május 29-én Aradon bemutatták a Ficzay Dénesre emlékező Emlékkönyvet. Ficzayt sokan “aradológusnak” nevezték, felidézték városi sétáit, amelyeken szinte mindent hallhattak Arad történelmi, de legfőképpen irodalmi, művészeti múltjáról, épületeiről, egykor élt kiválóságairól. “Ficus” – sokan így nevezték – kifogyhatatlan tárháza volt az Aradról szóló ismereteknek. Az aradi Kölcsey Egyesület – amely Ficzay Dénes halála (1985), pontosabban az egyesület 1989 utáni újraalakulása óta mindenekelőtt elnöke, Pávai Gyula révén hű ápolója Ficzay emlékének. A most kiadott Emlékkönyvnek Pávai Gyula a szerkesztője, aki most a városból távozni készül. Bevallotta: 22 év alatt, amíg a Ficzay-örökséggel foglalkozott, megszerette Aradot (hozzátette, “Arad nem szeretett engem”). Ujj János tanár hiányolja a könyvből az aradiak visszaemlékezését a jól ismert tanárra, irodalomtörténészre. /Jámbor Gyula: Ficzay-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség aradi származású nyugalmazott gazdasági attaséja magánkönyvtárából 880 kötetet ajándékozott Arad megye magyarságának. A könyvek az alakuló RMDSZ-könyvtárban kapnak majd helyet. Könyvért könyvet alapon Almási Kálmánnak Bognár Levente a Szabadság-szobor Egyesület által kiadott Kiszabadítottuk, a Dinyés József által szerkesztett Aradi rabok és Virágh Gedeon, Ujj János Arad megye műemlékeiről szólót könyvét, illetve az Aradi Polgármesteri Hivatal kiadványát, Arad épített öröksége címűt adta át. /(b): Almási Kálmán könyvadománya. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Aradon augusztus 19-én, vasárnap az aradi RMDSZ második alkalommal hirdette meg Szent István-nap tájékán a “nyílt napot” a székház udvarán. Bognár Levente aradi alpolgármester mondta a bevezetőt, majd a “gáji dalárda” rágyújtott egy nótára. Ujj János történész tartott előadást Szent István királyról és a Szent Jobbról. A bográcsgulyás elfogyasztása után megnézték Török Zsolt tavalyi himalájai, az RMDSZ által is támogatott expedíciójáról szóló filmet. /J. Gy. : Nyílt nap, másodszor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Megjelent a Szövétnek aradi kulturális szemle legújabb, idei 4. (59.) száma, címlapján Melocco Miklós: Szent István megkoronázása c., Esztergomban felállított szobrával. A szerkesztő Ujj János Rekviem a névtelenekért c. írásával indította a számot, Nagy Anikó írt a Ficzay Dénes Emlékkönyvről, dr. Bucur-Horváth Ildikó egyetemi tanár pedig a magyar szaknyelvről. Lehoczky Attila az 1940–1944 közötti aradi és dél-erdélyi magyar sajtóról adott képet. /A Szövétnek legújabb száma. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Aradon szeptember 28-án mutatják be Ujj János: Arad megye híres szülöttei című könyvét. A szerző az Arad megyében született nevezetes személyek lexikonát nyújtja át, mely rövid életrajzokat, a főbb művek felsorolását tartalmazza. A kötetet dr. Zakar Péter szegedi történész mutatja be, aki az előszót is jegyezte. /Alma Mater Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

Nemrég volt Aradon Réhon József legújabb kötetének bemutatója, és máris Lőrincz Béla, a legendás Állami Székely Népi Együttes egykori szólótáncosának könyvét vehették kézbe a megjelentek a Jelen Házba: a Dicsértessék újhold, új király című könyve meggyőzően tanúsítja, hogy gyerekkori álmai valóra váltak, olyannyira, hogy eljutott a kínai ujgurokhoz is, az ősmagyarok rokonaihoz. A könyv eladásából származó bevételt a szerző jótékony célra, a dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyermekek megsegítésére szánja. Az idei Alma Mater Napok nyitó eseménye Ujj János nyugalmazott történelemtanár, helytörténész könyvének – Arad megye neves szülöttei – a bemutatója volt. Dr. Zakar Péter szegedi történész, egyetemi tanár, a kötet bevezetőjének szerzője méltatta a kötet összeállítójának érdemeit, aki Arad megye magyar kultúrtörténetének lexikonát tette le az érdeklődő olvasó asztalára. /(Kiss): Könyvbemutatók. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

A vasúti közlekedés történetének, a Temesvár–Nagykikinda–Szeged nyomvonal átadása 150. évfordulójának szentelték a szerkesztők a Szórvány Alapítvány kiadásában Temesváron megjelenő Régi(j)óvilág regionális honismereti szemle idei második számát. A vasút megjelenéséről, az indóházak és állomások építéséről, a régió vasúti hídjairól, a bánsági helyi érdekű járatokról Jancsó Árpád és Kiss Ferenc, az aradi állomás, valamint az arad-hegyaljai motorvonat történetét Ujj János, illetve Puskel Péter írta meg. /“Száz vasútat, ezeret!” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

Október 31-én Aradon, az arad-belvárosi református gyülekezet termében tartották a dr. Zakar Péter szegedi történész, egyetemi tanár által sajtó alá rendezett könyvritkaság, Sujánszky György Euszták Az aradi rendház naplója (1847–1851) /METEM, Budapest, 2007/ című kötetének bemutatóját. A minorita szerzetes kézirata teljes terjedelmében most jelent meg először. Zakar Péter magyarázó lábjegyzetei kiegészítik az írást. A kéziratot az aradi Megyei Könyvtár őrzi. Zombori István elmondta, a Historia Ecclesiastica Hungarica (magyar egyháztörténeti) Alapítvány – a kötet kiadója a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösséggel /METEM/ közösen 17 év alatt több mint 120 kötetet jelentetett meg. Sujánszky naplójának gerincét az 1848–49-es aradi események teszik ki, ezen belül is a vértanúk utolsó órái. Ujj János aradi történész-tanár néhány részletet felolvasott Sujánszky naplójából. A kötetből kiderül, milyen eredményes volt Aradon a város vezetősége és a minoriták összefogása a Bach-korszak elején a minorita gimnázium megmentéséért, ahol magyar nyelven is folyhatott a tanítás. /Kiss Károly: Az aradi rendház naplója (1847–1851) = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

Szépszámú néző előtt mutatták be december 19-én Aradon az evangélikus-lutheránus egyház imatermében Pávai Gyula tanár Patakvárban, aranykancsó c. legújabb kisregényét. A szerző bevallása szerint idei második kötetét búcsúzásnak szánta Aradtól és vidékétől. Ujj János történész a kort, a Szent Istvántól II. Béláig terjedő korszak történelmi tényeit tárta fel. A bemutató előtt a Kölcsey Színpad egy érdekes, XIII. századi angol betlehemes játékot adott elő. /Pávai Gyula új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Március 4-én ünnepelte az arad-belvárosi református parókia imatermében 10. születésnapját a Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztősége és olvasótábora. Ujj János főszerkesztő köszönetet mondott a jelen volt alapító főszerkesztőnek, Réhon József ny. tanárnak. Ugyancsak elismerés jár Ilona János tanárnak, aki 5 évig vitte, szerkesztette a lapot becsülettel. A Szövétnek aradi sajtótörténetet írt: a kulturális folyóiratok közül a Vasárnap mellett egyedül a Szövétnek jelent meg folyamatosan egy évtizedig, a többi hasonló kiadvány alig 1-2 évig élt. Köszöntötte a főszerkesztő a legfrissebb szám, a Csongrád–Arad lapszám három, az eseményen megjelent szegedi szerkesztőjét is. A Szövétnek a legutóbbi lapszámban szegediek által feldolgozott, aradi vonatkozású anyagokat közöltek, dr. Zakar Péter az utóbbi években sokat tett a közeledésért. Ujj Ágnes a Wieser Tibor Alap kuratóriuma nevében az Aradon végzett folyamatos közösségépítő munkájának elismeréseként Wieser Tibor Emlékplakettet adott át Zakar Péter egyetemi tanárnak. A Szövétnek kiadója nevében a szerkesztőket köszöntötte dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriumának elnöke. /Balta János: Tízéves a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

Aki tanulmányozza a csángók életét, értetlenül áll a sorozatos elutasítás előtt, amellyel az egyházi szervek fogadták a csángók kérését, hogy anyanyelvükön, magyarul hallhassák a misét. A román hatóságoknak az anyanyelvi oktatásra, a szabad nyelvhasználat megtagadására vonatkozó politikája viszont érhető: nekik nincs szükségük nemzeti kisebbségre egy olyan régióban, amelyet színtiszta nemzeti területnek mutatnak meg a nagyvilágnak. Kevésbé ismert, hogy Moldva tudós kutatója, rövid ideig fejedelme, Dimirie Cantemir a Descriptio Moldaviae /1716/ című latin nyelvű munkájában a csángókat Moldva magyar anyanyelvű katolikusoknak írta le. Viszont Ioan Robu, Bukarest római katolikus érdeke szerint „a csángók csángóul beszélnek”…A moldvai csángók legismertebb szólólója, Domokos Pál Péter több mint másfél évtizede, 1992-ben távozott közülünk. Helyét senki sem vette át, de akadnak, akik makacs szívósággal nem törődnek bele a csángók beolvadásába. Egyikük Ferkó Zoltán, aki a közelmúltban Rómáig kerékpározott a magyar anyanyelvű misék ügyében. A csángókérdés megszállottja a székelyudvarhelyi Bálint Mózes is, az ottani szerszámkészítő gyár nyugalmazott mestere. Több mint két évtizede fáradhatatlanul járja a moldvai csángó falvakat, írja krónikáit, jelentéseit, nyílt leveleit. Most könyvvel rukkolt elő. Először Kallós Zoltán néprajzkutató segítségével indult el az a kis csapat, melynek tagja, krónikása lett Bálint Mózes. Bálint Mózes 1990-2007 között készített feljegyzései megjelentek Testvérmentő /Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2008/ címen, a Gondolkodó magyarok sorozat 2. kiadványaként. A szerző megírta, hogy útjai során társa volt sokszor a budapesti dr. Atzél Endre, a csángók Bandi bácsija, akit könyvében „Ingajáratnak” nevezett. Atzél Endre váratlanul bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott, segített – ingajáratban. /Ujj János: Ismét a csángókról. = Szövétnek (Arad), 2008. április/

Május 22-én az arad-belvárosi református templom imatermében alig fértek el az érdeklődők, akik Ujj János Arad építészeti emlékei /Partiumi Füzetek, Nagyvárad/ című könyvének bemutatójára jöttek el. Dr. Pálfi Sándor, az Alma Mater Alapítvány elnöke ismertette kötetet, amely a „legrégibb időktől” – Arad esetében ez a glogováci templom romja – a múlt század harmincas-negyvenes éveiig veszi számba a város legjelentősebb barokk, szecessziós, eklektikus stílusban épült és modern kori, első világháború utáni épületeit. A szerző hangsúlyozta: mivel eddig hasonló jellegű könyv Aradról nem jelent meg, ez amolyan alapműnek számítható, amely a továbbiakban kiegészíthető. /Arad építészeti emlékei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Május 31-én Kisiratoson irodalmi estet tartottak. Dr. Almási Béla körzeti orvos, a Kisiratosi Máltai Segélyszolgálat elnöke köszöntötte az érdeklődőket és a szerzőket, Pávai Gyulát (Mesélő aradi házak), Csanádi Jánost és Réhon Józsefet (Ahol a patika áll), továbbá Ujj Jánost (Arad építészeti emlékei). A szerzők ismertették kiadványaikat, végül az erdőhegyi Körös-mente Irodalmi Kör tagjainak szavaltak. /Balta János: Rendhagyó irodalmi est Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

Június 23-án megnyílt a VII. Apáczai Anyanyelvi Tábor, amelyet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei szervezete rendez olyan elemi és általános iskolásoknak, akik fakultatív módon tanulják a magyar nyelvet. Vannak, akik harmadik-negyedik alkalommal jöttek, mondta Kiss Anna tanító, az aradi Pedagógusok Házának módszertani szakfelügyelője. Tizenöt harmadik–nyolcadik osztályos tanuló vesz részt a táborban. A „főhadiszállás” Aradon a Csiky bentlakása, onnan indulnak a különböző programokra: Arad városával ismerkednek, a dévai és a vajdahunyadi várat látogatják meg Kiss Anna és Ujj János kíséretében. /Pataky Lehel Zsolt: Anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Arad önkormányzatánál elkészült az Aradi Napok keretében majd augusztusban átnyújtandó kitüntetettek névsora, s ezen, korábbi esztendő keserű tapasztalatával ellentétben most magyar nevek is szerepelnek. A kezdeményezők – akik között ott van Bognár Levente alpolgármester is – többek között Ujj János helytörténész-újságírót, Kett-Groza János festőművészt, Sorin Haiduc matematika tanárt, a Tichindeal igazgatóját jelölték a kiválósági díjra. Post mortem Pro Urbe díjat kap Pecsovszky József, Eugen Roman és Monica Antoci. /Irházi János: Ujj és Kett-Groza is kiválósági díjat kap. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

Az Aradi Napok alkalmával augusztus 23-án a városháza dísztermében átadták a Pro Urbe, a kiválósági díjakat és a díszokleveleket. Bevezetőjében Gheorghe Falca polgármester megemlítette, a szabad királyi város titulus megszerzése indította el Aradot a fejlődés útján. A kitüntettek között volt Ujj János, aki helytörténeti munkáiért, kutatásaiért kiválósági díjat kapott. Hasonló elismerésben részesült Kett-Groza János képzőművész is. /Irházi János: Aradi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./