Befejeződött a 2003–2004-es színházi évad, s következnek az évadértékeléseket. Ujj János az aradi magyar színházi előadásokról írt. A temesvári és a nagyváradi társulat előadása Aradon már olyan ritka, mint a fehér holló. Aradon megcsappant a színházlátogatók száma. Annak idején, amikor az aradi magyar színházat megszüntették, a szándék egyértelmű volt. 1953-ban, a jórészt az aradi színészekből Temesváron megalakított magyar társulat vezetői úgy kaptak engedélyt, hogy az aradi közönséget is kiszolgálják. Annak idején, az ötvenes évek második felében, minden bemutatott darabot Aradon is előadtak a temesváriak. Sőt, a megye magyarok lakta helységeiben is. Azután erről elfeledkeztek. Még Sinka Károly igazgatása idején is, évadonként hat bérletes előadással vendégszerepeltek Temesváron. Akkor egy párttitkár túl soknak ítélte az aradi magyar előadásokat, s maximum havi egy előadást engedélyezett. 1989 után a havi egyszeri vendégszereplés is csak emlék maradt. /Ujj János: Színházról (utoljára?). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Idén nyáron aradiakat is meghívtak a Lakiteleki Népfőiskola előadásaira. A nyári szabadegyetem első részében az 1956-os magyar forradalommal foglalkozó kutatások legújabb eredményeit, az arról szóló kiadványokat dr. Zakar Péter, a szegedi tanárképző főiskola tanára ismertette. A hét második felében a Klebelsberg Szabadegyetem rendezésében került sor a Kistelepülésen tanítók IX. Országos Találkozójára, amelyre szintén hivatalosak voltak a határon túlról érkezettek is. Csodálatos kultúrcentrumot alakított ki az Alföld kellős közepén a Lezsák Sándor elnök vezette Lakiteleki Alapítvány vendégházzal, előadótermekkel, Mindszenty-emlékszobával, emigrációs gyűjteménnyel, kiadóval és nyomdával, ahol a tetszetős Népfőiskolai füzetek-sorozat is készül. És ahol minden a magyarságtudat ápolását szolgálja. A parkban felépített Szent István kápolna előtti szoborparkban kapott helyet a 20. század hat magyar vértanú egyházfőjének bronzba öntött képmása: Józan Miklós unitárius, Márton Áron római katolikus, Romzsa Teodor görög katolikus, Ordass Lajos evangélikus, Ravasz László református püspöké, valamint Mindszenty József bíborosé. Az épületegyüttes központi terén Sinkovits Imre, a nemzet színészének, Illyés Gyula és Németh László, a múlt század két kimagasló magyar írójának szobra fogadja a látogatókat. A tér egyik sarkán kopjafa emlékeztet Antall József miniszterelnökre, a másikon Tollas Tiborra, a nyugati magyar emigráció kimagasló költő-szerkesztőjére. A Kölcsey Központ előadótermébe olyan személyiségek osztották meg a gondolataikat a hallgatókkal, mint Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, volt oktatásügyi miniszter, Dobos Krisztina oktatáspolitikus, Balla Gábor Tamás egyetemi tanár vagy Bódi Ferenc szociológus. – A tanítók országos tanácskozásának résztvevői közül a legtöbbet Lezsák Sándor országgyűlési képviselő keresztnevén szólított. /Ujj János: Egy hét Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Színes forgataggá változott a júl. 23-25-e közötti falunapokon a vendégszeretetéről híres, idén községgé vált Kisiratos. A kultúrotthonban képzőművészeti kiállítással nyitották meg a háromnapos eseményt. A civil szervezetek /Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Máltai Segélyszolgálat, Kölcsey Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Pro Majlát Egyesület stb./ képviselői megbeszélést tartottak a szervezetek szerepéről a helyi közösségek alakításában. Kisiratos monográfiáját Ujj János történelemtanár mutatta be a szerző, Kovách Géza jelenlétében. Jövőre elkészül a kötet folytatása. Az újkori Kisiratos 1818-ban alakult meg. Volt olyan esztendő, amikor a helyi iskolában 520 diák tanult, ma 143-an vannak. Másnap falvédő kiállításra hívták az érdeklődőket. Almási Béla, a tájház létrehozója, a kiállítás szervezője megnyitotta a falvédő tárlatot. A település főutcáján zenekar kíséretében indultak el a népi táncosok. A Godó Mihály nevű cserkészcsapat tagjai bocsátották áruba munkáikat. Sikert ért el fellépő erdőhegyi Bokréta, a pécskai Búzavirág, a simonyifalvi Leveles, a békéscsabai Tabán és Kis Tabán, a kisiratosi Gyöngyvirág és a szentannai Bazsalikom táncegyüttes. A kisiratosi Menyecske tánc- és népdalcsoport új ruhában mutatkozott, s az utolsóként színre lépett Kisiratosi Magyar Gazdák Egyesületének férfikórusa. A harmadik napon, vasárnap sportvetélkedők zajlottak. /Nagyálmos Ildikó: Falunap fáklyás felvonulással. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Az Alma Mater Alapítvány elsőrendű feladatnak tekinti az anyanyelven tanuló Arad megyei diákok támogatását, szögezte le dr. Pálfi Sándor elnök. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport tavaly októberben használatba adott bentlakásán ösztöndíjjal támogatták a diákokat és nevelőt alkalmaztak, továbbá felzárkóztató órákat biztosítottak a tanulóknak. Az alapítvány segítette az októberben megszervezett véndiák-találkozót, a Szövétnek folyóirat folyamatos kiadását. A felnőttek számára több előadást terveznek, októberben Guttai István mutatja be a Batthyányról és az aradi 13-ról szóló könyvét, majd Ujj János Aradi irodalmi lapok című könyvét, november 4-én Lezsák Sándor képviselő Kulcs-kérdések című előadását szervezik meg. Az Illyés Közalapítvány segíti őket, nagyjából ugyanennyit tesz ki a Kölnből, illetve a németországi és az amerikai “keresztszülőktől” várható támogatás. /Balta János: Két tanév mezsgyéjén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

1996-ban, a Bihar megyei Árpádon indult útjára az Erdőháti Napok rendezvénysorozat, amelyet azóta évente más-más település szervez. A hét végén Bélzerind adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amely ifjúsági találkozóval indult. Másnap az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. Alapgondolata a református és a magyar közösségek megmaradása volt. Ujj János történész előadást tartott Rákóczi gyermek- és ifjúkora címmel. A felújított, zsúfolásig megtelt kultúrotthonban folytatódtak a rendezvények: a Körösmente Irodalmi Kör versműsort adott elő. Csanádi János és Fazekas József bemutatták Olosz Lajos: Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A nagyterem falain Szegedi János helybeli és Vajda Ildikó kisjenői amatőr festők munkáit lehetett megtekinteni. Fellépett a simonyifalvi Leveles felnőtt és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes. /Balta János: Erdőháti Napok Bélzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Ujj János Aradi irodalmi lapok című kötete megcáfolja azt a hiedelmet, hogy Aradon nem volt irodalmi élet. A városban a XIX. század végén és a XX. század első felében induló irodalmi próbálkozások többsége rendre megbukott. Csupán egy-két folyóirat ért meg több évfolyamot, közöttük a 22 éven át folyamatosan megjelenő Vasárnap kivételnek tekinthető. Tiszavirág-életű volt Franyó Zoltán próbálkozása a Geniusokkal, Szántó György irodalomtörténeti jelentőségű, mégis zátonyra futó Periszkopja. Ujj János tanulmánykötetbe szerkesztette erre vonatkozó kutatásait. Az olvasó csak “egy cseppet kap a tengerből”, jegyezte meg a szerző, a város 170 éves sajtómúltjának gazdagságára és árnyaltságára utalva. A könyv másik érdeme a Kölcsey Egyesület gondozásában megjelentetett Havi Szemle teljes repertóriumának összeállítása. Hasznos kézikönyv Ujj Jánosnak az Alma Mater kiadásában megjelentetett könyve. /Puskel Péter: Magvas tanulmány az aradi irodalmi lapokról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

A második világháború utáni békekötéskor a román és magyar kommunista küldöttség úgy írta alá a versailles-i okmányokat, hogy abban egyetlen szót sem pazarolt az erdélyi (akkor még) több mint kétmilliós magyarságra. Aztán 1958-ban Kádár János marosvásárhelyi látogatásakor úgy beszélt, majd 1977-ben Nagyváradon is úgy tárgyalt a román pártfőtitkárral, mintha csupán egy néhány ezres magyarul beszélő csoportról lenne szó. S néhány éve az MSZP elnöke 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar választópolgárokat, amikor a státustörvény alkalmazásáról volt szó. Békésen meg is egyezett a két kormány, hogy a törvény kivesézett változatát fogadtatják el a magyar parlamenttel. Az MSZP azt javasolja választóinak, hogy a népszavazáskor nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságra. Ujj János attól fél, hogy ezúttal is a határon túli magyarok lesznek a nagy vesztesek. /Ujj János: Megint vesztesek? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

A minap a magyarországi Hatvannégy Vármegye ifjúsági szervezet vezetőjét egy évre kitiltották Szerbia-Montenegróból. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az ország érdekeinek ártott. Az érintett szerint azzal, hogy egy boltban hangosan szóvá tette: nem is olyan rég a Vajdaságban még mindenütt tudtak magyarul az üzletekben, nem volt szükség tolmácsra. Ezért került vitába az akkor ott tartózkodó, a közelmúltban betelepített néhány szerb fiatallal. Az ország érdekeinek megsértését emlegették a közelmúltban a román határnál is, amikor nem engedték be Romániába, és nemkívánatos személynek nyilvánították Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet újságíróját. Korábban Eva Maria Barki jogászt, az ismert osztrák állampolgárságú polgárjogi harcost is persona non gratának minősítette a román kormányzat. Őt azért, mert a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarok ellen elkövetett jogsértéseket nehezményezte és hozta a világ tudomására. Jó lenne már felfigyelniük a közép- és kelet-európai posztkommunista kormányoknak, hogy a számukra példának tekintett Nyugatnak sehogy sem tetszik a hivatalostól eltérő vélemények drasztikus elfojtása, jegyezte meg Ujj János. /Ujj János: Tiltások. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Dec. 10-én idén harmadik alkalommal tartottak Csiky-napot Aradon, a , Csiky Gergely Iskolacsoportban. Magyarországi és hazai testvériskolák, intézmények küldöttségei is eljöttek. Matekovits Mária aligazgatónő köszöntötte a vendégeket, majd Szakács Ferenc igazgató ünnepi nyitóbeszéde után Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Átadták az EMKE által alapított Csiky-díjat az iskola legsikeresebb diákjának, a tizenegyedikes Szakács Izabellának. Két éve elkezdett hagyományt folytat az iskola vezetősége: évente emléket állítanak egykoron az intézményben pedagógusként tevékenykedő tanároknak. A simonyifalvi Szívós László által készített márványtáblára ez alkalommal Pataky Sándor tanár, festőművész neve került, akinek életéről, tevékenységéről Ujj János történelemtanár beszélt. Csiky Gergely mellszobrának megkoszorúzása után az iskola megújult kórusa, a Vox Juventutis énekelt. /(nagyálmos): Csiky-díjat is osztottak a sulinapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutattak két új könyvet. Ujj János aradi történész bevezetője után Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke méltatásában elmondta: bár mindkét kötet nagyváradi témájú és kiadású, kötődik Aradhoz. Dr. Fleisz János Nagysándor József életéről alaposan dokumentált, hiánypótló könyvet írt /A leghazafiasabb érzelmű tábornok, Nagysándor József (1804–1849)/. Kupán Árpád történész Szabadkőművesek Nagyváradon című könyvében a szabadkőműveseket körülvevő misztériumot, akarja eloszlatni. A mozgalom Angliából indult, a 19. század végére polgári szervezetté alakult át. Aradon és Nagyváradon is erős volt e mozgalom, amelyet a kommunista diktatúra idején szüntettek meg. /(nagyálmos): Aradhoz kötődő kötetek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

Nem múlt el következmény nélkül az a hecckampány, amelyet a határon túliak ellen folytattak a magyarországi kormánypártok a kettős állampolgárságért kiírt népszavazás előtt. Az anyaországban egyre gyakrabban szólják meg a vasúton kedvezményesen utazókat: azért lett ráfizetéses a MÁV, mert a magyar igazolvánnyal rendelkező határon túliak csupán 10 százalékot fizetnek, A minap egy aradi állampolgár gépkocsija ellopását jelentette be Budapesten. A jegyzőkönyvet felvevő rendőrök amikor megtudták, hogy a bejelentő román állampolgár, azonnal tegezni kezdték az illetőt. Kétségbe vonták, hogy tulajdonában nyugati márkájú új kocsi lehetett. Valószínűleg azért, mert a határon túliakat kéregető koldusoknak mutatták be a népszavazás előtt osztogatott, a postaládákba becsúsztatott riogató cédulákon, írta Ujj János. /Ujj János: Mostoha(anya)ország. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

Várta, hogy az RMDSZ parlamenti képviselőik közül valaki végre interpellál a magyarság elleni atrocitások ügyében, írta Ujj János. Romániában is előfordulnak a vajdaságihoz hasonló esetek. Szerencsére, csak kisebb számban. Ilyen volt, amikor a magyar államelnök-jelöltnek aláírást gyűjtő helyi RMDSZ-elnököt súlyosan bántalmaztak. A hatóságok megindították ugyan az eljárást a tettesek ellen, azonban a sértettet bántalmazó, kezét eltörő három férfit csak magánlaksértéssel vádolja a hatóság. Egy nemzetiségi politikus bántalmazásának híre már más fényben tüntetné fel a nemzetközi porondon önmagát a kisebbségi kérdés megoldásának bajnokaként hirdető Romániát. Különösen, ha mindehhez hozzáadnák a sepsiszentgyörgyi városi tanácsos elleni megfélemlítési kampányt. A Székely Nemzeti Múzeum 70 éves igazgatója lakásának ablakait immár kétszer törték be kövekkel. /Ujj János: Ki interpellál? = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

Magyarként azt kívánja, hogy oldódjon már fel az egymás elleni áskálódás, írta Ujj János. A tavaly őszi romániai választások előtt egyetlen román párt sem kérdőjelezte meg a másik által összegyűjtött támogató aláírásokat. A magyarok azonban feljelentették egymást, s rendőröket küldtek a másként gondolkodók lakásába. „És alig egy hónapja, december 5-én a nemzet egyik felét uszították a másikra a magukat felelősnek mondó politikusok, hogy “NEM” szavazatukkal kizárjanak mintegy 3 millió határon túli magyart a nemzet egészéből.” /Ujj János: Szerényen kívánom. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

Aradról a hetvenes évek derekán költözött Németországba Hollai Hehs Ottó, akinek írói kvalitásaira a ’90-es években figyeltek fel Erdélyben, amikor érdekes és eredeti politikai kommentárokat közölt a Romániai Magyar Szóban a kelet-európai változásokról. A magyarországi Kapu Kiadó gondozásában 1999-ben jelent meg Hollai Hehs Ottó Skizofrén világunk című könyve. Napvilágot látott új könyve, ebben a magyar szellem 101 kiválóságának életrajzát gyűjtötte össze Szent Istvántól Polgár Juditig. A könyvet Aradon nyomtatták, a történelmi részt Ujj János ellenőrizte, a grafikai munka Brittich Erzsébeté. /Puskel Péter: Németországban élő földink könyve. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

Január 21-én Aradon a Tulipán könyvesboltban átadták a Kölcsey-díjakat. A Cziszter Kálmán által felajánlott díjakat Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke nyújtotta át Szűcs Sándor grafikusnak, többek közt a Szövétnek és számos fecskés könyv illusztrátorának a regionális magyar irodalmi kiadványokat segítő munkásságáért, és Ujj János történésznek várostörténeti kutatásaiért, amelyekkel Arad számos, eddig ismeretlen oldalát tárta fel olvasói előtt. /Dittrich Dorian: Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

A minap az egyik csatornán Plesita egykori szekustábornokkal készítettek műsort. Később az Országos Audiovizuális Tanács arra kötelezte az ominózus tévéadót, hogy a közöljék a műsor miatti hivatalos elmarasztaló közleményt. A közlemény szerint az adásban súlyosan megsértettek néhány olyan személyiséget, aki annak idején Ceausescu ellenzékéhez tartozott. Köztük Paul Goma írót, aki száműzetésbe kényszerült, s akit még Párizsban is zaklatott a román Szekuritate. Plesita volt tábornok úgy beszélt az ellenzékieket zaklató “hős” román hírszerzőkről, mint a szakma elhivatott bajnokairól. /Ujj János: Másoknak is feltűnt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Farkas Árpád romániai magyar költő visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjének átvételét, azzal indokolva, hogy őt az a kormány terjesztette fel kitüntetésre, amelynek vezetője a december 5-i népszavazás előtt a határon túli magyarokat koldusoknak mutatta be, akik a kettős állampolgárságot arra használják majd fel, hogy elegyék az anyaországiak elől a kenyeret. „Tisztellek, Farkas Árpád, mert van merszed visszautasítani az alamizsnát, amit mostanság odavetnek egy-egy határon túlinak” – írta Ujj János. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak akkor hívja megbeszélésre a határon túli magyarság képviselőit, amikor nyilvánvalóvá vált maga és pártja népszerűségének mélypontra zuhanása a határon túliak között. /Ujj János: Farkas Árpád, tisztellek! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

A romániai magyar média nem reagált arra, amikor a román ifjúsági válogatott edzője megtiltotta a többségében magyar nemzetiségű ifjúsági válogatott jégkorongozóknak, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Még le is parasztozta a csíkszeredai fiúkat. Amikor a szülők, illetve a csíki csapat vezetői értesültek az esetről, azonnal buszt küldtek a 16 játékosért. Akkor a román hokiszövetség leváltotta az edzőt, s a következő mérkőzésen a csapat megnyerte a találkozót. Sokadszorra történik meg, hogy a Bukarestben vendégszereplő csíkszeredai jégkorongozók mérkőzésén magyarellenes jelszavakat skandál az egész lelátó: kifele a magyarokkal az országból. Tokay György még kisebbségi minisztersége idején, valamikor 1996-ban vagy 97-ben feljelentést tett a bukaresti nacionalista, idegengyűlölő megnyilvánulásokért ismeretlen tettesek ellen. Akkor is egy hasonló hokimérkőzésen hangzottak el magyarellenes, illetve egy Dinamo–Rapid futballmeccsen romaellenes jelszavak. A nyomozóhatóság mindmáig nem adott választ a miniszteri (!) feljelentésre. A szélsőnacionalista bukaresti közönség immár 7-8 éve büntetlenül folytatja a hazai magyarság sértegetését. Ujj János kíváncsi arra, hogy a magyar politikusok közül ki veszi a bátorságot, s tesz feljelentést a nyomozószerveknél, s ha kell, a nemzetközi bíróságokon is? /Ujj János: Meddig? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Amikor nyilvánosságra hozták a 2002-es népszámlálás eredményeit, a romániai magyarság vezetői elszörnyedtek. Egymás után hangzottak el a nyilatkozatok, hogy meg kell állítani a magyar népesség fogyását, stratégiát kell kidolgozni a szülőföldön maradásra. Azóta is várjuk annak a bizonyos stratégiának a nyilvánosságra hozását, írta Ujj János. /Ujj János: Az a bizonyos vészharang. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

Sokadmagával nem hisz a Szekuritate irattára most elkezdett átadásának eredményében, írta Ujj János. Az elmúlt tizenöt esztendőben úgy manipulálták az iratokat, ahogyan a hatalmon lévő politikai párt megkívánta. Köztudott besúgók iratcsomójából tűntek el iratok. Ujj János arra vár, hogy megtörténjék a politikusok átvilágítása, s a vezető szervekből kikerüljenek mindazok, akik a piszkos munkát végezték, továbbá az időközben igazságtalanul megvádoltak számára szolgáltassanak igazságot. /Ujj János: Csak ennyit, de gyorsan! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Április 5-én az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezésében Zakar Péter szegedi egyetemi tanár A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848–49-ben címen tartott előadást. Baracsi Levente lelkipásztor és Ujj János házigazda köszöntötte az előadót. /(NI): Tábori lelkészek a hadseregben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

Május 26-án Aradon bemutatták az Aradi Kölcsey Egyesület égisze alatt a Fecskés-könyvek sorozatban megjelent kötetet, Ficzay Dénes Válogatott írások című munkáját. Pávai Gyula, a sorozat szerkesztője elmondta: a hagyatékból – amelyet egy vizes pincéből mentett meg – immár sikerült három könyvet kiadni. Ujj János történész szerint Arad irodalmi múltjával soha senki nem foglalkozott úgy, ahogy Ficzay Dénes tette. /(nagyálmos): A harmadik Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Megjelent a Szövétnek /Arad/ folyóirat, a kulturális szemle híven tükrözi azokat az eseményeket, amelyek Aradon történtek egy hónap alatt. A lap vezércikkét, amely a magyar–magyar összefogásról szól, Ujj János jegyzi, Puskel Péter helytörténeti rovatában arról írt, hogy a tanács elfogadta az óváros rehabilitációjáról szóló programot. A Szövétnek beszámolt az Aradon rendezett könyvbemutatókról – Pávai Gyula, Magyary Ágnes, Ficzay Dénes könyveiről –, közönségtalálkozóról (Faludy György stb.), történelmi jellegű előadásokról (Zakar Péter stb.), fotókiállításról (Sóvári Gábor), koncertről (Hobó), különböző versenyekről, a Mikes Kelemen tantárgyversenyről és a Szakmai Napokról. /(ni): Színes és olvasmányos Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

Napvilágot látott Gheorghe Lanevschi Aradul vremurilor de mult apuse (A régmúlt idők Aradja) 1834–1914 /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A román szerző sok évtizedes kutatómunkája eredményét tette az asztalra. A szerző a város civilizációtörténetét vizsgálta. Az időbeli határok: 1834, amikor a város megkapta a “szabad királyi város” címet, és elindult a gyors fejlődés, illetve 1914, az első világháború kitörése, amely véget vetett a “szép békeidőknek”. A szerző elfogulatlan maradt, nem írta át az eredeti szövegeket, mint ahogyan tették azt korábban mások. A szöveg, a képek aláírásának túlnyomó többsége megmaradt magyar nyelvűnek. Magyar volt azoknak az iparosoknak, kereskedőknek, művészeknek többsége is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Arad a XIX. század végéig a Monarchia egyik vezető városává emelkedjen. A könyvet bő magyar és angol nyelvű kivonat teszi minden kutató számára hasznos olvasmánnyá. /Ujj János: Aradi civilizációtörténet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Aradon július 26-án „A Dél Fővárosa – Arad a századfordulón” című előadásra megtelt a minorita kultúrház. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte előadás házigazdája, Murvai Miklós röviden felvázolta, hogyan fejlődött a város az 1800-as évek elejétől egészen 1890-ig, amikor Arad nemcsak ipari és kulturális, hanem banki központtá vált. Ujj János helytörténész 1890-től 1920-ig mutatta be a város gazdasági, infrastrukturális, építészeti fejlődését. /(nagyálmos): Aradról – nemcsak lokálpatriótáknak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Zsombolyán megkezdte munkálatait a XI. Honismereti Konferencia. A szervező egyesület, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nevében Dukrét Géza elnök nyitotta meg a rendezvényt. A konferencia ünnepélyes megnyitóján osztották ki a Fényes Elek-díjakat, amellyel olyan tagokat jutalmaznak, akik műemlékvédelemben, honismereti nevelésben példamutató munkát végeztek. Idén Kupán Árpád (Nagyvárad), Ujj János (Arad) és Kordics Imre (Nagyvárad) helytörténeti kutatásaival érdemelte ki a kitüntetést. Első alkalommal történt, hogy egyesületen kívüli tagot is jutalmaztak Fényes Elek-díjjal: Balázsi József érsemlyéni polgármestert, a műemlék-állítás és honismereti nevelés terén szerzett érdemeiért. Továbbá díszoklevéllel jutalmazták Halász Pétert, a magyarországi Honismereti Szövetség elnökét, és a területi egyesületvezetőket. Két napon át több mint 20 kutató – Szatmárnémetitől Zsombolyáig – számol be helytörténeti kutatásainak eredményeiről, és öt, idén megjelent könyvet mutatnak be a hallgatóságnak. /(Sz. I.): Zajlik a honismereti tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Az aradi kulturális szemle, a Szövétnek augusztusi számának vezércikkében Ujj János a magyar nyelvű iskolák diákjainak létszámcsökkenése miatt aggódik, Pávai Gyula Történelmi helyeken című rovatában Magyar szentek, királyok s egy költő című írásában Krakkóba kalauzolja az olvasót. Regéczy Szabina Perle Eszteró István legújabb kötetéről ír. /(nagyálmos): A Szövétnek legújabb számának tartalmából. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Aradon szeptember 29-én megkezdődtek az Alma Mater Napok. A belvárosi református templomban volt a megnyitó ünnepi istentisztelet. A közel egy éve elhunyt Kovách Gézára emlékeztek, aki december 22-én lenne 80 éves. Dr. Kovách Gézáról tanítványa, majd később kollégája, Ujj János “A” Gazsi címmel írt könyvet. Az esten Ujj János dedikálta könyvét. /(Kiss): Megkezdődtek az Alma Mater Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

Aradon december 9-én negyedszer rendezték meg a Csiky-napot a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ez lehetőséget adott a testvériskolák képviselőivel való találkozásra is. A vendégek a mezőtúri, szegedi, békési, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, budapesti, temesvári, dévai és nagylaki iskolák küldötteiként érkeztek Aradra. A Csiky-napon márványtáblát állítanak immár évi rendszerességgel az iskola egykori pedagógusainak, ez alkalomból adják át egy diáknak a tavaly alapított Csiky-díjat. Az idén meghirdetett, testvériskolák közötti pályázat címe Álomvállalkozás volt, amelyen a közgazdaság-szakos diákok vehettek részt. Idén két márványemléktáblát avattak az iskola egykori tanárainak emlékére: Krenner Miklós munkásságát Pávai Gyula tanár méltatta, a tavaly elhunyt dr. Kovách Gézáét pedig Ujj János. A simonyifalvi Szívós László által készített táblákat Seres Géza esperes áldotta meg. /Nagyálmos Ildikó: Álomvállalkozás a magyar iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./