Diktatúra a demokráciában: Tőkés László kampány-ármányára való válasz
Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.(2Tim 1,7) Tőkés elnök úr és képviselő érezhető indulattal és fékezhetetlen dühvel támad rá többek között az aláíró püspök utódjára, aki a partiumi magyarság nehéz helyzetében keresni merészelte munkatársaival a járható utat, hogy a helyi önkormányzatokban mégis megvalósulhasson, amennyire lehet, a magyarok térfoglalása.
Ebben az értelemben az általa pártegyháznak megbélyegzett egyházkerület választáson való részvételre szólította mind az Erdélyi Néppárt, mind az RMDSZ tagjait és a velük rokonszenvet érező polgártársakat.
Az egyházak felkérése ellenére is a választásokon való részvétel drámaian alakult. A Részeken és Erdélyben a választásra jogosultak több mint fele nem élt sorsbefolyásoló lehetőségével, inkább otthon maradt. Ebben a küzdelemben az abszolut vesztes a Tőkés László fővédnöksége alatt vitézkedő Erdélyi Néppárt. Az RMDSZ eredménye sem nevezhető sikernek, de mégis lett Szatmár megyében, Biharban megyei tanácselnök. Visszaszerezhettük a szatmárnémeti polgármesteri tisztséget. Temesvárnak alpolgármestere lett, hogy csak néhány sikert emlegessek azokon a helyeken, ahol éltek testvéreink a választás lehetőségével. A Néppárt sajnos újból megbukott, még akkor is így van ez, ha zavart keltő ködösítéssel azt halljuk, hogy nem sikerült a remélt áttörést vérehajatani. Megbukott a választásra jogosultak több mint fele, de mentségükre szolgál az, hogy ilyen árokásó politikával manipuláló emberek nyomán, mint Tőkés és elvbarátai, nem akartak megnyilvánulni.
Tőkés László, mint az autonómia harcosa leleplezte magát, amikor a helyi önkormányzatokba, jelenlegi adott helyi “autonóm” testületekbe bekerült személyeket letámadja, verbális agresszióval bírálja. Erdély nem azért “pirosodik be”, mert valaki is óhajtja a jelenlegi győztes román pártok ölelését, hanem azért, mert nincs más. A politikai prérin sehol sem látszanak az önmagukat nemzetinek és keresztyénnek meghatározó alakulatok. Joggal vádolhatjuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőségét azzal, hogy eredeti küldetésének megfelelően, nem tudta a Romániába szorult magyar nemzetrészt egyesíteni, sőt egyetlen párthoz elszegődve, a felszabdalódásunkat támogatta. Jelenleg tisztázás folyamata, hogy mennyire gonosz szándék áll a történtek hátterében, vagy csupán a hatalom miatti hajsza vakította el a főszereplőket.
A nemzetrész felszeletelése mellett állandó támadás érte az egyházakat, különösen a királyhágói református egyházkerületet és annak püspökét. A titkosszolgálattal való együttműködés vádja éppen egy évtizeddel ezelőtt éledt. Tőkés László által vezényelt átvilágítás igen szelektív módon jelentkezett. A hivatalos folyamatot megelőzte egy úgynevezett tudományos kutatás, amelynek anyaga részben könyvek formájában meg is jelent. Részben nem jelentek meg anyagok, vagy kísérlet történt arra nézve, hogy fontos személyek esetében elnézéssel legyenek a dossziék kezelői. Vannak személyek, akik akkor is elmarasztalhatóak, mint a jelenlegi püspök, ha csak közvetetten ráutaló iratok feltételezhetőek. Tőkés leleplező buzgalmában le is írja, hogy ezek nem bizonyítékok, de azért fogadjuk el, mert az ő véleménye mindenek feletti. A szelektív emlékezet elfeledteti, hogy ő személyesen általunk is látott két alkalommal kötelezte el magát a szolgálatoknak, ugyanakkor két esztendő hiányzó dokumentuma mellett sikerült igazolania ügynöki fedhetetlenségét.
Tőkés László elismerést érdemlő forradalmi tevékénységét követően érthetetlen módon lesz folyamatosan mélyülő formában méltatlan azokra a tisztségekre, amelyeket betöltött és amelyeket betölt. (Eltekintünk ezen írásban foglalkozni az egyházkerület immár lerendezett adóságával, vagy a Partiumi Keresztyén Egyetem botrányával.) Diktatúra van az általa hirdetett demokráciában, ameddig választott vezetőket támad ki. Királyhágómelléki Egyházkerület jelenlegi püspökét kétszázezer ember képviselete választotta meg 80 százalék feletti arányban. Diktatúra van abban a világban, amelyben a demokratikus egyházi választás után olyanoknak a hangja és szerepe nő meg, akik hatalmat kapnak, vagy szereznek arra, hogy egy közösség fejlődését akadályozzák, esetleg a legitim vezetőket hazugságaikkal bemocskolják.
Tisztelettel kérem a FIDESZ-KDNP nemzeti kormány felelőseit, hogy az általuk nevünkben delegált EU-képviselő munkáját és káros tevékenységét vizsgálják meg közelebbről. Alázattal kérem a nemzeti stratégiát szervező és irányító testületeket, hogy elemezzék körültekintőbben az anyaország határain kívül rekedt nemzetrészek sorsát. Várjuk a magunk munkájának a felülvizsgálatát, terveink megtárgyalását. Szóbeszéd és hamis információ nem buktathatja meg kórházépítő vállalásunkat, nem fékezheti itthontartó szolgálatunkat.
Tőkés Lászlót felkérjük, hogy igyekezzen valódi közösségi lekületet gyakorolni. Közelgő nyugdíjazásáig törekedjen Isten útján járni. Félelme nincs azoknak, akik erőt és szeretetet hordoznak az éberség világosságában.
Nagyvárad, 2016. június 29.
A békesség kötelékében!
Csűry István püspök
erdon.ro

A tudománynak a nemzet felemelkedését kell szolgálnia
Fényes Elektől az Európai Statisztikai Rendszerekig címmel rendezett Kárpát-medencei kitekintésű statisztikai konferenciát a Magyar Statisztikai Társaság és a Partiumi Területi Kutatások Intézete július 1-jén délután és 2-án délelőtt Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Plenáris üléseken és szekciókban zajló kerekasztal-beszélgetéseken járták körbe a meghívott szakemberek a magyar és a nemzetközi statisztika aktuális kérdéseit, különös tekintettel egyrészt e tudomány oktatásának helyzetére és perspektíváira, másrészt a modernizációban és területfejlesztésben betöltött szerepére. Az előadások rendjén a történeti visszatekintésre is gondot fordítottak, már csak azért is, mert e hónap 23. napján lesz 140. éve annak, hogy a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, az Országos Statisztikai Hivatal elődjének, az 1848-as Központi Statisztikai Hivatalnak a megalapítója, Fényes Elek földrajztudós visszaadta a lelkét Teremtőjének. A nagy előd a Bihar vármegyei Csokalyon született, tanulmányai egy részét Váradon végezte. Szülőfalujában szobra áll, a PKE-nek helyet adó Nagyváradi egyházkerületi székház udvarán pedig 2013-ban emléktáblát avattak a tiszteletére, a konferencia részvevői mindkettőt felkeresték és megkoszorúzták.
Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke emlékeztetett a konferencia elején, hogy a rendezvényre éppen a köztisztviselők napján kerül sor, hiszen július 1-je 1997 óta a közalkalmazottak törvényes ünnep- és pihenőnapja Magyarországon, márpedig a statisztikusok zöme ebben a státusban munkálkodik minden civilizált országban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az általa vezetett szakmai szervezet képviselői mellett hat magyarországi és három határon túli magyar anyanyelvű egyetem szakemberei emelik részvételükkel a Nagyváradi konferencia ázsióját, méltatva egyúttal a vendéglátó tanintézetet. Ez utóbbi nevében ifj. Szilágyi Ferenc docens köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót Tőkés Lászlónak, a Partiumi Keresztény Egyetem elnökének.
Megnyitó beszédében európai parlamenti képviselőnk a Szentírásból vett idézet – „elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” – mentén vázolta az erdélyi magyar tudományosság dicső múltjára rákövetkezett keserű közelmúltat, a kommunizmus idején végbement szellemi-lelki-tárgyi pusztítást külön kiemelve, aminek csak egy töredékét sikerült jóvátenni a diktatúra bukása után eltelt negyedszázadban. S bár a bibliai ige kifejezetten az isteni tudományokra vonatkozik, nyugodt szívvel általánosíthatunk – mondta a püspök –, hiszen Isten nélkül és az ő tudománya nélkül elvész a nép, és elvész akkor is, ha a nemzeti-keresztény tudományosságunk nem tudja betölteni a maga hivatását országaink, közösségeink, népünk életében. Tőkés László röviden vázolta a Partiumi Keresztény Egyetem történetét, amely e történelmi régió reneszánszának bölcsőjeként nemzetfenntartó szerepet tölt be a Sulyok István Egyházi, Felsőoktatási és Művelődési Központ egységében. A magyar statisztikai tudomány kialakulása és fejlődése, intézményesülése, illetve Fényes Elek élete és munkássága is sok tanulsággal, példázattal szolgál a ma embere számára – jelentette ki az EP-képviselő. A magyar nemzet viszontagságos történetébe szervesen beleillik a sorscsapások utáni örökös újrakezdés, ami oly jellemző tudományosságunkra, egészében és részeiben egyaránt. Mindig az Értől kellett eljutni az Óceánig – mondotta Adyval szólva.
S bár tudomány nélkül elvész a nép, de csupán a tudományosságban, annak művelésében és az öncélú kutatásban nem merülhet el. A cél ugyanis a nemzet felemelése, lám, maga Fényes Elek is ezt az utat kereste a tudományban – mutatott rá Tőkés László. És ezt szolgálják az utóbbi évekbe létrehozott partiumi intézmények is, a kutatóintézettől az autonómiatanácsig. A tudományt eszközként tudjuk felhasználni politikai céljaink elérésére is, ezek pedig a nemzet megmentésében, megtartásában és megerősítésében konvergálnak.
A jelen statisztikai konferenciának hozzáadott értéke a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében zajló tudományos együttműködés, de a regionális kollaborációnak is nagy a tétje a régiók Európájában – zárta beszédét az egyetem elnöke, azt kívánva, hogy a tudomány megfelelő eszközöket adjon mindazok kezébe, akik akár szűkebb, akár tágabb pátriánk felemelkedéséért tenni akarnak.
tokeslaszlo.eu

Átadták a Bocskai Díjakat
Igazán kivételes eseményre került sor vasárnap délelőtt a Nagykárolyi református templomban, ahol a Bocskai István Társaság képviselői és a Nagykárolyi Belvárosi Református Egyházközség képviselői díjátadó ünnepséget tartottak. A ünnepség a Bocskai szabadságharc és a bécsi béke 410. évfordulójának állított emléket.
Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, európai parlamenti képviselő hirdette az igét. Beszédében kiemelte Bocskai István Erdély történelmében játszott jelentős szerepét, és a bécsi béke jelentőségét.
Az egybegyűlteket a különleges alkalmon Tukacs József Sándor, a belvárosi református gyülekezet lelkipásztora köszöntötte. Az ünnepség Nagy Csaba, Bartók díjas tárogatóművész, a Rákóczi Tárogató Egyesület elnökének előadásával folytatódott, amelyet Erdei József előadóművész szavalata következett, melyben Csengey Gusztáv Bocskairól szóló verse a hangzott el. A továbbiakban Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke szólalt fel, aki a bécsi béke 410. évfordulójáról beszélt. Nagy Csaba újabb produkciója után, Bakó Blanka előadásában hallhattuk Wass Albert - Üzenet haza című versét.
Ezután került sor magára a díjátadó ünnepségre. Dr. Bollobás Béla matematikust Kaiser Ernő, a Bocskai István Társaság elnökhelyettese laudálta, Muzsnyai Árpád újságíró érdemeiről pedig Balogh Zsigmond beszélt, aki szintén a Bocskai István Társaság elnökhelyettese. A díjakat Sárkány Viola, a társaság elnöke adta át.
Zárásként Nagy Csaba előadásában meghallgathattuk a régi magyar himnuszt, majd az üdvözlő beszédek után Erdei József újabb szavalata következett, ezúttal a Magyarnak lenni című vers hangzott el.
Az ünnepélyes díjátadó után koszorúzásra került sor Károli Gáspár szobránál, illetve a Trianoni emlékműnél. A rendezvényt szeretetvendégség zárta, melyet a meghívott vendégek részére szerveztek
Bagosi Andrea
szatmar.ro

Kiállt az RMDSZ Csűry mellett Tőkés ellenében
Az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezete hétfőn felszólította Tőkés Lászlót, hogy hagyja abba „a magyar közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselőire”.
A három szervezet közleményében arra reagált, hogy a fideszes EP-képviselő a múlt héten azzal gyanúsította meg a KREK püspökét, Csűry Istvánt, hogy 1989 előtt együttműködött a román kommunista hatalom politikai rendőrségével, a Szekuritátéval. Tőkés László azt állította, hogy közvetett bizonyítékai vannak az egyházi vezető állítólagos besúgói múltjáról. Az EP-képviselő ugyanakkor már korábban is azzal vádolta Csűryt, hogy „egyoldalú és látványos módon” az RMDSZ mellett kötelezi el az egyházat.
A püspök védelmére kelő három RMDSZ-szervezet szerint Csűry István (aki Tőkés László utódja a püspöki székben) eddig mandátuma alatt megmutatta: van más út is. „Igen, a folytonos viszálykeltésen kívül, van másfajta egyházi és világi szolgálat. Lehet úgy egyházat, közösséget vezetni, hogy a békesség ne csak automatizált köszöntés legyen, hanem a mindennap elvégzett munkánk, gyakorlatba ültetett gondolataink eredménye” – olvasható a közleményükben.
Az RMDSZ-szervezetek szerint Csűry István mandátuma alatt már nem a püspök politikai ambícióit kiszolgálandó épülnek intézmények az egyházkerületben, hanem mert szükség van rájuk. „Ma nem pénzügyi eladósodás, hanem fenntartható intézményfejlesztés van. Ma nem a viszályt, veszekedést, szembefordulást bátorítja a püspök, hanem az összefogást. Nem az egymás iránti elhidegülést, elbizonytalanodást, hanem az egymás iránti felelős, bizalmat erősítő magatartást segíti a püspök” – írják.
A közleményük szerint Tőkés Lászlót megzavarhatta, hogy a Csűry püspök által következetesen vállalt, a magyar emberek által támogatott út, eredményes.
„Zavarja, mert az utód jó munkája mutat rá legtöbbször, legjobban az előd hibáira. Igen, hibásnak és eredménytelennek bizonyult többek között a politikai viszály, megosztottság megteremtése. Félszájjal ugyan elismerte, legutóbb létrehozott pártja, az EMNP választási eredménytelenségét, de ahelyett, hogy belátná évek óta tartó közösség-megosztó aknamunkájának kudarcát és azt abbahagyná, tovább is értelmetlenül vádaskodik” – fogalmaznak az aláírók.
Közleménye végén a három RMDSZ-szervezet megemlíti azt is, hogy Tőkés László legutóbb "a sikeres Kolozsvári összefogás egyik szereplőjét", Gergely Balázst is kizáratta a Néppártból. "Szinte már beteges kedves Tőkés úr, hogy önnek csak az állandó harc a fontos, nem az eredmények elérése" – olvasható az állásfoglalásban.
maszol.ro

Az RMDSZ kiáll Csűry mellett
Az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezetei kiállnak Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke mellett. Mint az RMDSZ tájékoztatójában megjelent állásfoglalásban fogalmaznak, a folytonos viszálykeltés helyett együtt kell tudni szolgálni ugyanazt a magyar közösséget, és ezt teszi Csűry püspök, aki „türelemmel elkezdte visszabillenteni a dolgokat a helyes mederbe”.
„Ma nem a viszályt, veszekedést, szembefordulást bátorítja a püspök, hanem az összefogást. Nem az egymás iránti elhidegülést, elbizonytalanodást, hanem az egymás iránti felelős, bizalmat erősítő magatartást segíti a püspök” – állapítják meg az aláírók. Tőkés Lászlónak felróják, „ahelyett, hogy belátná évek óta tartó közösségmegosztó aknamunkájának kudarcát, és azt abbahagyná, tovább is értelmetlenül vádaskodik”, alaptalanul rágalmazva a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület választott vezetőit (Tőkés László múlt héten újra kijelentette, Csűry István besúgó volt a kommunista rendszerben – szerk. megj.). Végezetül felszólítják Tőkés Lászlót, „hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tisztségviselőire. Anyaországi politikusként, ha tud, segítsen, de ha nem, akkor ne ártson egyházi, világi vagy civil közösségi ügyeink szolgálatának”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felmérés készül a magyarság helyzetéről (Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács)
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) szervezésében hétvégén a Szeged melletti Domaszéken került sor arra a szakértői konferenciára, melynek keretében a jelenlevők értékelték a Kárpát-medencei magyar közösségek politikai helyzetét. A konferencián a Kárpát-medencei politikai pártok és szervezetek képviselői, valamint felkért szakértők voltak jelen. Az erdélyi szervezetek közül nem vett részt a megbeszélésen sem az RMDSZ, sem az MPP.
A Tőkés László elnök által vezetett KMAT 12 tagszervezete közül 7 szervezet küldött képviselőket. A konferenciát a KMAT jelenlegi és korábbi titkárai, Bedő Árpád és Mécs László készítette elő a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szakmai segítségével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviseletében Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tiboldi László alelnök, az Erdélyi Magyar Néppárt részéről pedig Zakariás Zoltán alelnök volt jelen. A KMAT további erdélyi tagjai közül jelen volt még Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács megbízásából. Erdélyi szakértőként vett részt a megbeszélésen Bodó Barna, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára. A magyar kormány részéről a tanácskozás egy részén jelen volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos, valamint Ötvös Sándor, Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság képviseletében. A tanácskozás célja a KMAT korábbi ülésén elfogadott Kárpát-medencei monitoring rendszer gyakorlati munkájának elkezdése volt. Az állapotfelmérést lehetővé tevő kérdőívek szakmai összeállítása után minden tagszervezet kitölthette azt, a domaszéki tanácskozáson pedig összegezték és értékelték, kisebb mértékben módosították. A beérkezett válaszok alapján őszre elkészül egy átfogó jelentés, amely együttes képet ad a Kárpát-medencei magyar közösségek saját államon belüli politikai, jogi helyzetéről.
A tanácskozás keretében ugyanakkor napirendre került a legutóbbi, Erdélyben és Délvidéken lezajlott választások kiértékelése, a koszovói szerbek helyzetének elemzése. A jelenlevők a nemzeti együttműködés rendszerét is értékelték, és konkrét javaslatokat fogalmaztak meg. A KMAT őszi rendes ülésére a tervek szerint szeptember 24-én Budapesten kerül sor.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!
Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány 2016. július 19. és 24. között szervezi meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn. Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! mottóval.
Az idei Tusványos beharangozó sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Tusványos politikai programkoordinátora, Popa Ilona, a MIT alelnöke, Tusványos erdélyi főszervezője, valamint Fancsali Barna, a MIT elnöke beszélt a részletekről hétfőn Kolozsváron. Ezzel párhuzamosan Budapesten sajtótájékoztatót tartott a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezésében Tusványos két alapítója, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, valamint Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!
Tusványos mindig aktuálpolitikai témákról szól, az idei tábor mottója pedig az elmúlt időszak nagy témáit tükrözi – magyarázta Sándor Krisztina. A tavalyi nagy menekült- és bevándorláshullám, a novemberi párizsi merénylet és a Brexit óta Európa jelentése megváltozni látszik, és egyre sürgetőbb az európai identitás, az államok együttműködésének, ezen belül Közép-Kelet- Európa jövőjének újragondolása.
Ezért Tusványos mottója három nagy témacsoportra vonatkozik hangsúlyosan az idei programban: az európai, keresztény identitás jelene és jövője, Közép-Kelet Európa helye és szerepének felértékelődése, valamint az EU jelene és jövője, az együttműködés tartalmi és formai szempontjai és a Brexit nyomán kialakuló új helyzet. Ezek mellett a Tusványoson már klasszikusnak számító kérdések is terítékre kerülnek, több előadás témája lesz idén is az aktuális nemzetpolitikai helyzetkép, a gazdasági kilátások és együttműködések, a Kárpát-medencei és európai önrendelkezési problémák, az oktatás (például a MOGYE) és a kulturális élet kérdései, de terítékre kerülnek demográfiai, környezetvédelmi (ezen belül az erdőkitermelésekkel kapcsolatos) témák is.
Az elmúlt évben választások zajlottak Romániában, a Felvidéken és a Délvidéken is, így az idei Tusványoson kihagyhatatlan ennek a kérdésnek az elemzése szakértők és politikusok részvételével. Mivel 2016 Márton Áron-emlékév és az 1956-os forradalomnak is kerek évfordulója lesz idén, ezek a témák is szerepelnek a programban. Néhány cím a kínálatból: Milyen Európát akarunk? Van-e közép-európai keresztény vízió Európa számára? Migráció Európában. A kommunizmus bűntettei, az európai büntető bíróság felállításának esélyei. Választási körkép a Kárpátmedencében. Régiók, nemzetek önrendelkezése – régiók Európája. Árnyékjelentések a nyelvi jogok érvényesítéséről. Átalakuló európai identitás a migráció tükrében. Magyar állampolgárok a nagyvilágban. Kárpát-medencei felsőoktatási körkép. Európa biztonsága. Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban. Erdő nélkül nincs Erdély! Környezetvédők vs. famaffia. Nők a magyar gazdaságban. Idén újdonság a Vita az Országházon kívül című rendezvény, amelyre meghívást kapott minden magyar parlamenti párt képviselője. Idén is jelen lesznek a magyar kormány képviselői: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományosan szombaton tart előadást Tőkés Lászlóval és Németh Zsolttal együtt, de jelen lesz többek között Trócsányi László igazságügyi miniszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Bakondi György miniszterelnöki megbízott, Harrach Péter, az Országgyűlés KDNP-frakciójának vezetője, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Kalmár Ferenc miniszteri biztos. Meghívást kaptak a Magyarország határain túl élő magyar közösségek (Erdély, Felvidék, Délvidék) politikai vezetői, de jelen lesznek a táborban katalán, baszk, dél-tiroli vendégek, idén pedig Gagauziából és a Moldovai Köztársaságból is érkeznek vendégek.
A beléptetőrendszer bevált, idén is működik
A Tusványoson tavaly bevezetett karszalagos beléptetőrendszer idén is működik – mondta Fancsali Barna. A tábor területére 16 óráig ingyenes a belépés, ezután 10 lejt kell fizetni, a heti karszalag ára 50 lej. A sátorozás idén olcsóbb lesz, mint 2015-ben: egy sátorhely egy napra 10 lej, a heti bérlet 50 lejbe kerül.
Akárcsak tavaly, a kiskorúak megkülönböztető karszalagot kapnak. A tábor területén az alkohol és dohányáru vásárlása karszalaghoz kötött lesz, az árusok pedig nem szolgálhatnak ki kiskorúakat, ahogy azt a törvény elő is írja.
Mintegy húsz sátorban zajlanak a programok
Popa Ilona főszervező elmondta: a sokszínű program mintegy húsz sátorban zajlik majd. A Lőrincz Csaba- sátor mellett idén is többek között a Wekerle–Mikó-sátorban, a MIT-sátorban, a magyar közszolgálati média sátrában, a Magyar Teátrum Színházi sátorban, a Csűrben, a Magyar Turizmus sátorban, a Puskás Ferenc Kávéház – Infotér sátorban, a Keskeny út és a Csíki anyák sátrában zajlanak majd a rendezvények. Az egyetemek idén két külön sátorban lesznek jelen Tusványoson: az egyikben a Kolozsvári BBTE és a Nagyváradi PKE, a másikban a Sapientia EMTE és a Budapesti ELTE. Újdonság a Janus Pannonius irodalmi kávéház ennek megfelelő programmal, valamint a Kriza János népzenei sátor. Tusványos idén megújult és folyamatosan bővülő honlappal, illetve mobilapplikációval (Android és iOS) várja az érdeklődőket.
Népújság (Marosvásárhely),

Az államfő fél megvédeni a saját rendeletét?
Fontosnak tartom, hogy a közvélemény megtudja: Románia elnöke, miután meghozta azt a törvénytelen és alkotmánysértő határozatot, hogy elnöki rendelettel viszszavonta a Románia Csillaga lovagi fokozatát, amelyet Tőkés László 2009-ben, a Temesvári forradalomban játszott szerepéért kapott Traian Basescu államelnöktől, nem meri megvédeni a táblabíróság előtt a saját dekrétumát – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Kincses Előd ügyvéd, Tőkés jogi képviselője.
Elmondta, hogy a rendeletet megtámadták, de mivel ez egy közigazgatási aktus, ahhoz, hogy az illetékes bírósághoz lehessen fordulni, előzetes panaszt kellett benyújtani, amit Kincses meg is tett, és felszólította az elnököt, vonja vissza a dekrétumot. Az államfő nem vonta vissza, ezért Kincses a Bukaresti táblabírósághoz fordult. A Bukaresti táblabíróság felszólította az államelnököt és a miniszterelnököt – akit Kincses szintén perbe hívott, mert ellenjegyezte az államfő rendeletét –, hogy tegyék le a válasziratot.
"A jelenleg érvényben levő román perrendtartás rendkívül szigorúan bünteti a válaszirat le nem tételét: amennyiben a válaszirat letételének a kötelezettségét nem teljesíti az alperes, nincs joga bizonyítási indítványt letenni és kifogásokkal élni. Ezek olyan védekezési lehetőségek, amelyekkel szívesen élnek a jogászok, mert ilyen esetben a bíróság nem is kell érdemben vizsgálja azt, hogy igaza van vagy nincs igaza. Ez a lehetőség nem adatik meg Románia elnökének, aki nem tett le válasziratot a felperes beadványára" – jelentette ki az ügyvéd, és feltette a szónoki kérdést: "az államfő talán fél a saját rendeletét megvédeni?".
Ezzel szemben, mondta el a továbbiakban, a miniszterelnök, aki csak ellenjegyzője volt az elnöki dekrétumnak, válaszolt, bár mondvacsinált kifogásokkal próbálta védeni az elnök igazát.
Ciolos szerint megalapozott az elnöki rendelet, mivel a Románia Csillaga Nemzeti Rendjel becsületbírósága (BB) megállapította, hogy Tőkés László méltatlanná vált erre a kitüntetésre, és a becsületbíróság határozatát nem jogosult felülbírálni az igazságszolgáltatás. Holott a becsületbíróság határozata csupán javaslat, és semmire sem kötelezi az elnököt – magyarázta Kincses.
Egyszerre voltak ügyészek és bírák
Az ügyvéd szerint maga a határozat is több szempontból semmis. "Amikor a BB határozatát megtámadtam a Bukaresti táblabíróságnál, és utána fellebbezéssel a Legfelsőbb Ítélőtáblához került, érdemben nem vizsgálta a román igazságszolgáltatás, mondván, hogy ez nem közigazgatási okirat, hanem csak javaslat. Viszont ebben a perben már, amikor ennek a javaslatnak jogi következményei lesznek, meg kell vizsgálja a közigazgatási bíróság azt is, hogy mennyire felel meg a törvényességnek ez a határozat. Ugyanis, a becsületbíróságot az Elnöki Hivatal keretében működő kitüntetések kancelláriája kell felkérje arra, hogy vizsgálja meg, hogy az illető kitüntetett méltánytalanná vált-e vagy sem a kitüntetésre. Ez nem történt meg, a PSD-s lovagok kérték, hogy üljön össze a BB, és vizsgálja meg, hogy Tőkés méltánytalanná vált a kitüntetésre amiatt, hogy annak idején, Tusnádon állítólag azt mondta, hogy Magyarország változtassa protektorátussá Erdélyt. Ez azonban félrefordítás volt, mert Tőkés László védhatalmi státusról beszélt, és a dél-tiroli példát hozta fel, ami kizárólag a területi autonómiára vonatkozik". Az ügyvéd szerint a BB az autonómiát is sajátosan értelmezte, és azt írta, hogy a területi autonómia követelése szélsőséges, veszélyes, etnikai feszültséget okoz, gyűlöletkeltő és a trianoni békeszerződés kétségbe vonását jelenti.
Azt is elmondta, hogy Gabriela Firea és Ecaterina Adronescu, akik a feljelentők voltak a Tőkésügyben, részt vettek a határozathozatalban is. Vagyis egyszerre voltak ügyészek és bírák, ami ugyancsak törvénysértő. Ezek mellett Tőkésnek a védelemhez való jogát sem tartották tiszteletben, bár az országos ügyvédi kamara is állást foglalt az ügyben. Felhívta a figyelmet, hogy a BB olyan komolyan veszi a munkáját, hogy bár 11 olyan kitüntetett személy van, akiket börtönre ítéltek, ezek esetében nem indítványozták a kitüntetés visszavonását.
A tárgyalást még nem tűzték ki, a fellebbezést a Legfelsőbb Ítélőtábla tárgyalja.
Az előzmények
Klaus Johannis államelnök március elején jelentette be, hogy viszszavonta a Románia Csillaga érdemrendet Tőkés Lászlótól. Mert "aki ilyen magas állami kitüntetést kap, annak tiszteletben kell tartania Romániát, az ország alkotmányát és alapvető értékeit".
Tőkést 2009-ben Traian Basescu akkori államfő tüntette ki a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával az 1989-es rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért. A kitüntetés visszavonását célzó kezdeményezés négy évvel később született amiatt, hogy az EP-képviselő a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Ausztria és Dél- Tirol viszonyára hivatkozva azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarság fölött.
Tőkés László kitüntetésének a visszavonását Victor Ponta akkori kormányfő kezdeményezte. Miután kiderült, hogy az érdemrend visszavonását csak azok kezdeményezhetik, akik maguk is birtokosai a kitüntetésnek, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus elindította a folyamatot, majd egy héttagú becsületbíróság – amelynek négy tagja PSD-s volt – úgy döntött: az EP- képviselő méltatlan az érdemrendre.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Tisztázó nyilatkozat: MAradjunk a tárgynál!
„Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai (…) a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet”. Tőkés László nyilatkozatát közöljük.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyhatósági választásokkal kapcsolatos szereplése, valamint titkosszolgálati átvilágítása tárgyában kibocsátott, folyó év június 27-én kelt Nyilatkozatomra rövid néhány nap alatt a következő számos és heves válasz jelent meg a napi sajtóban: „Csűry István püspök: nem voltam besúgó” (Krónika, 2016. június 29.); „Tőkés László kampányármányára való válasz” (Bihari Napló, június 30.); „Kiállt az RMDSZ Csűry mellett Tőkés ellenében” (Maszol.ro, július 4.), „Állásfoglalás: valaki, valami mellett” (BN, 2016. július 5.), „Valaki, valami mellett” (Reggeli Újság, július 6.), illetve – járulékos hozzászólásként – ez utóbbi pártlap főszerkesztőjének július 1-i replikája.
Minek is szól ez a burjánzó szövegáradat?
Miért a felfokozott izgatottság, harag és lárma?
Amint már jeleztem: Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai „a legjobb védekezés a támadás” elve szerint, a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet. Netalán azt képzelik, hogy hangerővel felülmúlhatják a tényeket, és nemlétezővé tudják tenni a szekuskollaboráció, valamint a politikai és a gazdasági korrupció tárgyi valóságát?
Sajnálatos, hogy az inkriminált sajtóorgánumok éppen azt a Feljegyzést hagyták ki közléseikből, mely fekete-fehéren Csűry István, alias „Kiss” és „Roşescu” informátor beazonosítását tartalmazza. Tárgyi szempontból szinte mellékes, amit ezen túlmenően elevenükben érintett támadóim összeírnak.
Cinkosságvállalás
Szép, igen szép a partiumi RMDSZ-szervezetek Csűry István iránt tanúsított szolidaritása. Röviddel ezelőtt 23 bihari polgármester hasonló akcióegységben vette védelmébe Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ korrupcióval vádolt ügyvezető elnökét. Csakhogy tudnivaló, hogy az ilyes „szolidaritás” nem más, mint cinkosságvállalás.
Szorultságában Csűry István még attól sem riad vissza, hogy a „ Fidesz-KDNP nemzeti kormány felelőseinél” és „a nemzeti stratégiát szervező és irányító testületeknél” tegyen panaszt ellenem – miként egy árulkodó gyermek. Hát biztosíthatom róla, hogy helyemben a nemzet Miniszterelnöke sem mondana mást, mint hogy szabadulnunk kell a korrupt és a kollaboráns politikai és egyházi vezetőktől.
Erdélyi magyarként minderre csak azt mondhatom, hogy az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezetei, valamint Bihar megyei polgármesterei hagyjanak fel bűnpártoló magatartásukkal. Megválasztott helyi és területi képviselőinkre pedig Isten áldását kérem, hogy a hatalmi, anyagi és pártérdekeken felülemelkedve, híven töltsék be nemzeti és közszolgálati hivatásukat.
Strasbourg, 2016. július 6.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő
erdon.ro

Valaki, valami mellett
Ezúton felszólítjuk Tőkés Lászlót, hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a KREK tisztségviselőire.
Csűry István püspök megmutatta: van más út is. Igen, a folytonos viszálykeltésen kívül van másfajta egyházi és világi szolgálat. Lehet úgy egyházat, közösséget vezetni, hogy a békesség ne csak automatizált köszöntés legyen, hanem a mindennap elvégzett munkánk, gyakorlatba ültetett gondolataink eredménye.
Történelmi egyházainkkal több évtizedes együttműködés köti össze Szövetségünket, az RMDSZ-t. Helyi, megyei és országos közösségi szinteken, kölcsönösen egymás munkájának sikeréért dolgozunk. Egyházi vezetők, lelkészek alapítói, szervezői Szövetségünknek, mint ahogyan Szövetségünk tagjai aktív világi munkásai, tisztviselői egyházainknak. Nem viszályt kell folyton kelteni köztük, hanem együtt kell tudni szolgálni ugyanazt a magyar közösséget.
Csűry püspök türelemmel elkezdte visszabillenteni a dolgokat a helyes mederbe. A diakóniai szolgálatot egyházi közösségi üggyé tette. Ma százával vannak olyanok, akik az egyház és az RMDSZ-es polgármesterek által vezetett önkormányzatok együttműködésének köszönhetően érzik, mit jelent a szükségben a segítség. Ma nem a püspök politikai ambícióit kiszolgálandó épülnek intézmények, hanem mert szükség van rájuk. Ma nem pénzügyi eladósodás, hanem fenntartható intézményfejlesztés van. Ma nem a viszályt, veszekedést, szembefordulást bátorítja a püspök, hanem az összefogást. Nem az egymás iránti elhidegülést, elbizonytalanodást, hanem az egymás iránti felelős, bizalmat erősítő magatartást segíti a püspök.
Kedves Tőkés László! Értjük, látjuk, tapasztaljuk, mennyire zavarja önt, hogy ez a Csűry püspök által következetesen vállalt, a magyar emberek által támogatott út eredményes. Zavarja, mert az utód jó munkája mutat rá legtöbbször, legjobban az előd hibáira. Igen, hibásnak és eredménytelennek bizonyult többek között a politikai viszály, megosztottság megteremtése. Félszájjal elismerte ugyan legutóbb létrehozott pártja, az EMNP választási eredménytelenségét, de ahelyett, hogy belátná évek óta tartó közösségmegosztó aknamunkájának kudarcát, és azt abbahagyná, tovább is értelmetlenül vádaskodik.
A kudarcból, mint oly sokszor, most is előre próbál menekülni. Volt püspökhöz nem méltó módon alaptalanul rágalmazza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választott vezetőit. Ostorozza és bünteti azokat, akik egységteremtő munkásságban dolgoznak. Legutóbb a sikeres Kolozsvári összefogás egyik szereplőjét, unokaöccsét, Gergely Balázst is kizáratta a Néppártból. Szinte már beteges, kedves Tőkés úr, hogy önnek csak az állandó harc a fontos, nem az eredmények elérése.
Ezúton felszólítjuk Tőkés Lászlót, hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselőire. Anyaországi politikusként, ha tud, segítsen, de ha nem, akkor ne ártson sem egyházi, világi vagy civil közösségi ügyeink szolgálatának.
Az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezete
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Rárontottak az RMDSZ-esek Tőkésre
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség gyakorlatilag a létét köszönheti Tőkés Lászlónak, a romániai rendszerváltás elindítójának, a szövetség időnként mégis ráront korábbi tiszteletbeli elnökére, főként másod- és harmadvonalas aktivistái, illetve bértollnokai révén.
A harmadik mandátumát töltő Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke nyilatkozatot juttatott el június 27-én a sajtóhoz „a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyhatósági választásokkal kapcsolatos szereplése, valamint titkosszolgálati átvilágítása tárgyában” címmel, amihez egy olyan feljegyzést is mellékelt, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a KREK jelenlegi püspöke 1989 előtt jelentett a kommunista rezsim politikai rendőrségének.
A média jobbára elhallgatta az omoinózus nyilatkozatot, de voltak kivételek is, ám maga a sokat mondó feljegyzés portálunkon kívül szinte sehol nem jelent meg. Ezzel szemben az RMDSZ-es sajtóban részben magyarázkodó-mentegetőző, részben a nyilvánosságot tájékoztató Tőkést meghazudtolni próbáló, részben pedig a tárgytól teljesen eltérő, diktálással megszületett vádaskodások jelentek meg.
Ezekre reagálva adta ma ki az EP-képviselő az alábbi „tisztázó nyilatkozatot” MAradjunk a tárgynál! címmel:
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyhatósági választásokkal kapcsolatos szereplése, valamint titkosszolgálati átvilágítása tárgyában kibocsátott, folyó év június 27-én kelt Nyilatkozatomra rövid néhány nap alatt a következő számos és heves válasz jelent meg a napi sajtóban: „Csűry István püspök: nem voltam besúgó” (Krónika, 2016. június 29.); „Tőkés László kampányármányára való válasz” (Bihari Napló, június 30.); „Kiállt az RMDSZ Csűry mellett Tőkés ellenében” (Maszol.ro, július 4.), „Állásfoglalás: valaki, valami mellett” (BN, 2016. július 5.), „Valaki, valami mellett” ( Reggeli Újság, július 6.), illetve – járulékos hozzászólásként – ez utóbbi pártlap főszerkesztőjének július 1-i replikája.
Minek is szól ez a burjánzó szövegáradat?
Miért a felfokozott izgatottság, harag és lárma?
Amint már jeleztem: Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai „a legjobb védekezés a támadás” elve szerint, a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet. Netalán azt képzelik, hogy hangerővel felülmúlhatják a tényeket, és nemlétezővé tudják tenni a szekuskollaboráció, valamint a politikai és a gazdasági korrupció tárgyi valóságát?
Sajnálatos, hogy az inkriminált sajtóorgánumok éppen azt a Feljegyzést hagyták ki közléseikből, mely fekete-fehéren Csűry István, alias „Kiss” és „Roşescu” informátor beazonosítását tartalmazza. Tárgyi szempontból szinte mellékes, amit ezen túlmenően elevenükben érintett támadóim összeírnak.
Szép, igen szép a partiumi RMDSZ-szervezetek Csűry István iránt tanúsított szolidaritása. Röviddel ezelőtt 23 bihari polgármester hasonló akcióegységben vette védelmébe Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ korrupcióval vádolt ügyvezető elnökét. Csakhogy tudnivaló, hogy az ilyes „szolidaritás” nem más, mint cinkosságvállalás.
Szorultságában Csűry István még attól sem riad vissza, hogy a „ Fidesz-KDNP nemzeti kormány felelőseinél” és „a nemzeti stratégiát szervező és irányító testületeknél” tegyen panaszt ellenem – miként egy árulkodó gyermek. Hát biztosíthatom róla, hogy helyemben a nemzet Miniszterelnöke sem mondana mást, mint hogy szabadulnunk kell a korrupt és a kollaboráns politikai és egyházi vezetőktől.
Erdélyi magyarként minderre csak azt mondhatom, hogy az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezetei, valamint Bihar megyei polgármesterei hagyjanak fel bűnpártoló magatartásukkal. Megválasztott helyi és területi képviselőinkre pedig Isten áldását kérem, hogy a hatalmi, anyagi és pártérdekeken felülemelkedve, híven töltsék be nemzeti és közszolgálati hivatásukat.
itthon.ma/erdelyorszag

EMNP: el kell számolnia a KREK püspökének
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is azzal vádolja Csűry István királyhágómelléki református püspököt, hogy az RMDSZ szolgálatába próbálja állítani az általa vezetett egyházkerületet.
Csütörtöki közleményében az EMNP Bihar megyei szervezete úgy véli, miközben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökének 1989 előtti múltjának tisztázásával a hívei mellett elsősorban lelkiismeretének tartozik elszámolni, addig az RMDSZ-szel ápolt kapcsolatáról elsősorban már a reformátusoknak tartozik elszámolással.
A néppárt szerint Csűry István püspöknek tudnia kellene, hogy Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke alapítványi igazgatóként elsőrendű felelőse az Érmindszentre tervezett Ady-központra szánt 320 millió forint egyházától való „eltérítésének és eltűnésének". „Továbbá az a Szabó, aki történelmi egyházainkat „óvja", mai napig nem adott magyarázatot arra sem, hogyan került családja tulajdonába a váradújvárosi Szent László plébánia nagy értékű kántorlakja" – szerepel az EMNP közleményében.
A bihari néppártosok felróják Csűry püspöknek, hogy a KREK új Nagyváradi püspöki székházának nemrég rendezett avatására „a tulipános párt korrupt megyei vezetőit sikerült meghívni", az egyházkerület korábbi püspökét, Tőkés Lászlót viszont nem.
„Jó lenne, ha nem csupán kórházígérő püspökként vonulna be a történelembe, mert most csak ama püspökként tekinthetünk rá, aki a velejéig korrupt PSD mellett Szabó Ödön másik fő támasza volt a bihari magyar közösségen belüli teljes pártdiktatúra megteremtésében" – állapítja meg az EMNP, sérelmezve, hogy az RMDSZ bihari vezetői és az egyházi átvilágítást „harmadrangú ügyként kezelő" egyházi elöljárók „kórusban gyalázzák" Tőkés László volt királyhágómelléki püspököt.
Mint arról beszámoltunk, kibékíthetetlennek tűnik az ellentét a KREK volt és jelenlegi püspöke között, miután Tőkés László EP-képviselő a „hatalomhoz való dörgölőzéssel", az RMDSZ-szel való „összebútorozással" és ügynökmúlttal vádolta meg Csűry Istvánt. Az egyház jelenlegi vezetője a Krónikának nyilatkozva cáfolta a vádakat, leszögezve, a KREK már hat éve arra törekszik, hogy megvalósuljon a magyar összefogás, a helyhatósági választások előtt pedig az önkormányzatiság jegyében arra biztatták a partiumi magyarságot, hogy járuljanak az urnák elé, ugyanúgy megszólítva az EMNP szimpatizánsait, mint az RMDSZ-pártiakat. Később az RMDSZ három területi – a Bihar, Szatmár és Szilágy megyei – szervezete védelmébe vette Csűry István püspököt.
Tőkés László szerdán kibocsátott közleményében ugyanakkor cinkosságvállalásnak nevezte az RMDSZ-szervezetek kiállását. „Csűry István és dühös RMDSZ-es elvtársai „a legjobb védekezés a támadás” elve szerint, a figyelemelterelés nyilvánvaló szándékával hordanak össze tücsköt-bogarat, és helyezik össztűz alá szerény személyemet (...) Szorultságában Csűry István még attól sem riad vissza, hogy a „Fidesz-KDNP nemzeti kormány felelőseinél" és „a nemzeti stratégiát szervező és irányító testületeknél" tegyen panaszt ellenem – miként egy árulkodó gyermek. Hát biztosíthatom róla, hogy helyemben a nemzet Miniszterelnöke sem mondana mást, mint hogy szabadulnunk kell a korrupt és a kollaboráns politikai és egyházi vezetőktől" – olvasható az EP-képviselő nyilatkozatában.
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés kitüntetése: még nem ért véget a történet
A Bukaresti táblabíróság hozhat döntést Tőkés László érdemrendperében, melyben az EP-képviselő arra kéri az igazságszolgáltatást, hogy érvénytelenítse azt az államfői rendeletet, mellyel Klaus Iohannis megfosztotta a Románia Csillaga nevű állami kitüntetéstől..
A Bukaresti táblabíróság még nem tűzte ki az első tárgyalás időpontját; az új polgári perrendtartás szerint egyelőre az előkészítési fázisnál tartanak. Az igazságszolgáltató szerv felszólította az államelnöki, illetve a miniszterelnöki hivatalt, hogy Tőkés László beadványára tegye le a válasziratot. Klaus Iohannis június 10-én Bukarestből feladott levelét négy hét után, július 8-án kézbesítette Tőkés László Marosvásárhelyen élő ügyvédjének, Kincses Elődnek a posta. Válasziratában az államfő nem létező törvénycikkelyekre hivatkozik, miszerint nem tekinthet el a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke kitüntetésének visszavonását javasoló becsületbírósági döntéstől. Ugyanakkor, írja Iohannis, az igazságszolgáltatást is törvény kötelezi arra, hogy utasítsa el az Európai Parlamenti képviselő kérését.
„Mindez mese, ilyen törvénycikkelyek nem léteznek. Mi több, jogi precedens van arra, hogy a bíróság hatályon kívül helyezte az elnök döntését” – mondta Kincses Előd a sajtónak.
Iohannishoz hasonlóan a miniszterelnök is egy olyan válasziratot fogalmazott meg, mely hemzseg a pontatlanságoktól és csúsztatásoktól. Dacian Cioloș – aki az államfői dekrétum ellenjegyzőjeként került képbe – arra kéri a bíróságot, hogy utasítsa el Tőkés László panaszát, mivel felperesként egyrészt nem bélyegezte azt fel, másrészt nem nyújtott be előzetes panaszt a kormányhoz.
„Mindez nem felel meg az igazságnak, hisz felbélyegeztük a beadványt, és nem voltunk kötelesek a kormányhoz fordulni, mihelyt a rendeletet Iohannis hozta, Cioloș mindössze ellenjegyezte” – magyarázta Kincses. A püspök jogi képviselője azt is furcsállja, hogy a miniszterelnök teljesen megalapozottnak tartja az államfő döntését, hiszen, amint írja, Klaus Iohannis nem bírálhatja fölül az érdemrend becsületbíróságának a határozatát – holott valójában az mindössze konzultatív jellegű. Ezt a bíróság is kimondta, amikor hónapokkal ezelőtt azzal hárította el a javaslat elemzését, hogy az nem számít adminisztratív döntésnek.
Mint ismert, a felek azért kerültek bíróság elé, mert Iohannis államfő a felszólítás ellenére sem volt hajlandó visszavonni azt a törvénytelennek vélt rendeletét, mellyel megfosztotta Tőkés Lászlót a magas rangú állami kitüntetéstől. Az érintett szerint az elnöknek semmiféle jogalapja nem volt az érdemrend visszavonására. A törvény szerint csak a letöltendő börtönbüntetésre ítélt személyektől kell kötelező módon visszavenni a kitüntetést, valamint azokat foszthatják meg az érdemrendtől, akik elkövetett tetteik által arra méltánytalanná válnak. Az elmúlt időszakban tizenegy kitüntetettet ítéltek letöltendő börtönbüntetésre, azonban sem az érdemrend becsületbírósága, sem az államelnök nem kezdeményezte kitüntetésük visszavonását. Temesvár hőse 2009-ben kapta meg Traian Băsescu volt román elnöktől a Románia csillaga érdemrend állami kitüntetést az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, annak huszadik évfordulóján. Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt szocialista kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László egy Tusnádfürdői fórumon felvetette – már nem is először –, hogy Magyarország vállaljon védnökséget az erdélyi magyarság fölött. Ezelőtt két és fél évvel, 2013 novemberében jelentették be, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága méltatlannak minősítette Tőkés Lászlót a román állami kitüntetésre, és úgy döntött: az EP-képviselő kitüntetésének visszavonását kéri az államfőtől. Aminek az erdélyi magyarság által is megválasztott Iohannis sietett is eleget tenni.
itthon.ma//erdelyorszag

Tőkés: Csűry együttműködött a Szekuritátéval
Molnár János egyháztörténész olyan jelentéseket talált, amelyek a jelenlegi püspök érintettségére utalnak.
Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, volt királyhágómelléki református püspök olyan feljegyzéseket tett közzé Csűry Istvánról, amelyek szerinte közvetve azt bizonyítják, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) jelenlegi püspöke együttműködött a Ceaușescu-rendszer politikai rendőrségével.
Tőkés László keddi Nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ugyan 2009-ben olyan iratot állított ki az akkori püspökjelöltről, amely szerint „nincs arra vonatkozó adat, hogy Csűry István a Szekuritáté ügynöke vagy besúgója lett volna”, a szegedi Molnár János egyháztörténész olyan jelentéseket talált egyes erdélyi lelkészek megfigyelési dossziéiban, amelyek minden bizonnyal Csűrytől származnak.
A Tőkés által bemutatott jelentések egy része az 1986-1989-es időszakból származik egy „Kiss” fedőnevű ügynöktől, akit a Szekuritáté tisztjei szalárdi lelkészként is emlegetnek. Tőkés László elmondta, ebben az időszakban Csűry István volt a református lelkész a Bihar megyei Szalárdon. Tőkés László „Kiss” ügynök hét jelentésének a szövegét közölte azokkal az utasításokkal együtt, amelyeket a szeku tisztjei e jelentések alapján megfogalmaztak.
A volt püspök két 1982-ből és 1984-ből származó jelentés kivonatát is közzétette, amelyeket „Roșescu” fedőnéven adtak, és amelyeket szintén Csűrynek tulajdonít.
A Tőkés László sajtóirodája által kibocsátott, szerkesztőségünknek is elküldött közlemény és nyilatkozat fontosnak tartja megemlíteni, hogy a jelentések nem Csűry István saját hálózati dossziéjából, hanem az érintettek iratgyűjtőiből kerültek elő – éppen ezért nem tudható, hogy még mennyi hasonló irat kapcsolódik „Kiss”, illetve „Roșescu” nevéhez.
Mindezt annak kapcsán jegyzi meg, hogy a jelentésekre az állambiztonsággal való együttműködés miatt palástjától egy hónapja megfosztott zsibói Molnár Jánosnak, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanárának – alias „Badea” (II.), illetve „Mureșan Dinu” – dossziéjában bukkantak.
A nyilatkozat azokat a lelkészeket és egyházi elöljárókat is megnevezi, akikről a jelenlegi püspök állítólag jelentett.
Tőkés ugyanakkor bírálta az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezetét, amiért egy korábbi állásfoglalásukban kiálltak Csűry István mellett.
foter.ro

A tisztulás és megújulás jegyében
Július 12-én magyar és román nyelvű sajtótájékoztatónak volt a helyszíne Tőkés László Európai Parlamenti képviselő Nagyváradi irodája, melynek témájául az egyházi titkosszolgálati átvilágítások kiváltotta reakciók és egyéb aktuális kérdések szolgáltak.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés Lászlót sorozatos, összehangolt támadások érték az RMDSZ részéről és annak sajtójában azok után, hogy május hónapban egy-egy sajtóértekezleten, illetve nyilatkozatban foglalkozott az idei romániai választások, valamint az egyházi titkosszolgálati átvilágítások összefüggéseivel. A püspök akkor és azután is világosan, félreérthetetlenül és félremagyarázhatatlanul fogalmazta meg elvi álláspontját ez utóbbi kérdésben, ekképpen: „Egyházi és nemzeti létérdekünk, Egyházunk megújulásának pedig nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az elhúzódó, illetve szándékosan késleltetett átvilágítást továbbvigyük, és több mint két évtized után egyházi életünket végre ténylegesen megtisztítsuk és megszabadítsuk a kommunista múlt nyomasztó és visszahúzó örökségétől.” Ezen felül több példával szolgált arra nézve, hogy az egyházi életben jelenleg is meghatározó szerepet töltenek be olyanok, akikről közvetlen vagy közvetett bizonyítékok alapján beigazolódott, hogy 1989 előtt együttműködtek a kommunista diktatúra politikai rendőrségével.
Ugyanakkor arra is többször rámutatott, hogy az erdélyi magyarság politikai képviseletét kisajátítani szándékozó RMDSZ választási megfontolásokból igyekszik a saját szekerébe fogni a történelmi magyar egyházakat. Kirívó a párt bihari szervezetének esete, amelynek korrupcióval gyanúsított vezetői valósággal rátelepedtek a KREK-re, amelynek elöljáróját, Csűry István jelenlegi püspököt ugyanakkor mentesíteni próbálják az ellene felmerült kollaborációs vádaktól. Miközben Tőkés László elvi síkon próbálja tartani a kérdést, az RMDSZ-esek és maga Csűry püspök is személyeskedésbe menő sajtókampánnyal próbálják elterelni a köz figyelmét az alapvető kérdésekről: az ügynöki múlt feltárásáról, a tisztázások mindenkori időszerűségéről, az egyházi és a világi élet átvilágításának szükségességéről, az erdélyi magyar politika korrupciómentességéről. Ezekről az imperatívuszokról is beszélt mai sajtótájékoztatóján Tőkés László, a szövevényes ügy lényegének szintézisét adva.
Kiadott helyzetértékelő és összefoglaló nyilatkozatában ugyanakkor felidéz két olyan esetet is, amelyekből kiviláglik: következetes kiállással és konzekvens döntésekkel elő lehet segíteni a tisztulási folyamatot. A Securitatéval való együttműködés miatt Fazakas László egykori margittai lelkész RMDSZ-képviselői mandátumától és püspökjelöltségétől, míg zsibói Molnár János teológiai tanár lelkipásztori minőségétől volt kénytelen megválni.
Tőkés László idézi Kató Béla erdélyi püspököt is, aki egy interjúban ekképpen fogalmazott: „Azt szeretnénk, ha azok, akik ilyen mélységben együttműködtek, belátnák, hogy az egyedüli út, ha – elismerve vétkeiket – nyilvánosan is bocsánatot kérnének.” A maga során európai képviselőnk csak megerősíteni tudta előzőekben már kifejtett álláspontját: „Huszonhat évvel az ateista-kommunista diktatúra bukása után végképpen eljött az ideje annak, hogy fájdalmas múltunk tehertételeitől megszabaduljunk. A reformáció 500. évfordulójára Anyaszentegyházunknak a tisztulás és a megújulás jegyében kell készülnie. A közelgő országos választásokon pedig olyan jelölteket kell indítanunk, akik nemzeti közösségünk ügyét nem alibinek tekintik, hanem szabad és tiszta lelkiismerettel tudják képviselni ország-világ előtt.”
Alább olvasható a sajtótájékoztatón bemutatott nyilatkozat.
Nyilatkozat
Az egyházi átvilágítással kapcsolatos, egyik legutóbbi megnyilatkozásában Csűry István püspök méltatlankodással állapítja meg, hogy: „semmitmondó lehallgatási szövegek alapján hozott hamis ügynökvádakkal kell választásra készülnie” (Krónika, 2016. június 29.). Folyó év június 29-én kelt válasziratában viszont azon háborog, hogy minekutána „a Királyhágómelléki Egyházkerület jelenlegi püspökét kétszázezer ember képviselete választotta meg 80 százalék feletti arányban, diktatúra van abban a világban, amelyben a demokratikus egyházi választás után olyanoknak a hangja és szerepe nő meg, akik hatalmat kapnak vagy szereznek arra, hogy egy közösség fejlődését akadályozzák, esetleg a legitim vezetőket hazugságaikkal bemocskolják” (Bihari Napló, 2016. június 30.) Szövege zárórészében, titkosszolgálati múltját megkerülve, fejedelmi többesben ekképpen fogalmaz: „Tőkés Lászlót felkérjük, hogy igyekezzen valódi közösségi lelkületet gyakorolni. Közelgő nyugdíjazásáig törekedjen Isten útján járni.”
Csűry István RMDSZ-es elvtársai július 4-én kelt állásfoglalásukban szintén azzal vádolják szerény személyemet, hogy: „Volt püspökhöz nem méltó módon, alaptalanul rágalmazza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választott vezetőit”; majd „felszólítják Tőkés Lászlót, hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselőire” (Bihari Napló, 2016. július 5.) (Kiemelések tőlem – TL.)
A „hamis ügynökvádakat” emlegető és „a legitim vezetőket hazugságaikkal bemocskolók” ellen kirohanó püspöki képmutatásra, valamint a félrevezetett Bihar, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ-szervezetek „alaptalan rágalmazást” kiáltó ellenséges támadására szolgáljanak egyenes válaszként azok a titkosszolgálati jelentések, melyek az 1986–1989-es időszakból a „KISS” fedőnéven működött Csűry István volt szalárdi lelkésztől származnak. „ROŞESCU” fedőnév alatt 1982-ből és 1984-ből szintén az ő személyéhez társítható két másik feljegyzés, a palástjától nemrégen megfosztott zsibói Molnár János teológiai tanár alias „BADEA” (II.), „MUREŞAN DINU” ügynökdossziéjából (lásd Szegedi Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvét).
A mellékelt besúgójelentésekből egyértelműen kiviláglik, hogy a mostani királyhágómelléki püspök annak idején túlbuzgó odaadással jelentett lelkésztársairól és elöljáróiról, nevezetesen Kovács Imre, Gellért Gyula, Zsisku János, Makai Lehel, Gavrucza Tibor, Major Huba, Kallós István, Szekeres Sándor lelkipásztorokról, valamint Gálfy Zoltán, Juhász Tamás, Kozma Zsolt és (zsibói) Molnár János teológiai professzorokról.
Megjegyzésre méltó, hogy ezen jelentések nem Csűry István saját hálózati dossziéjából, hanem az érintettek iratgyűjtőiből kerültek elő – éppen ezért nem tudjuk, hogy még mennyi hasonló irat kapcsolódik „KISS”, illetve „ROŞESCU” nevéhez. A Securitate Irattárait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) ugyanis mindmáig nem tett eleget az Egyházkerület azon igénylésének, hogy bocsássa rendelkezésére a püspök dossziéját, hanem egy olyan igazolványt bocsátott ki, amely szerint „nem léteznek olyan adatok és dokumentumok, amelyekből Csűry István úr Securitate-alkalmazotti vagy -kollaboráns minősége kitűnne” (lásd a mellékelt 514/29.01.2009. számú Igazolást/Adeverinţă). Ez azonban semmiképpen sem az ő ártatlanságát, hanem – a mellékelt titkosszolgálati jelentésekből kikövetkeztethetően – sokkal inkább terhelő iratai kiadásának a szándékos visszatartását bizonyítja.
Csűry István helyzete az RMDSZ vonatkozásában kísértetiesen emlékeztet Fazakas László alias „KISS JÁNOS” volt margittai lelkész csúfos esetére, akit 2000-ben a Bihar megyei szervezet juttatott parlamenti képviselői tisztségbe, ám utóbb rovott titkosszolgálati múltja miatt vissza kellett léptetnie. Fazakasnak 2004-ben a püspökjelöltségről is ugyanezen okból kellett lemondania.
Mindezekre nézve változatlanul érvényesek Kató Béla erdélyi püspök általános értelemben megfogalmazott szavai: „Azt szeretnénk, ha azok, akik ilyen mélységben együttműködtek, belátnák, hogy az egyedüli út, ha – elismerve vétkeiket – nyilvánosan is bocsánatot kérnének.”
Huszonhat évvel az ateista-kommunista diktatúra bukása után végképpen eljött az ideje annak, hogy fájdalmas múltunk tehertételeitől megszabaduljunk. A reformáció 500. évfordulójára Anyaszentegyházunknak a tisztulás és a megújulás jegyében kell készülnie. A közelgő országos választásokon pedig olyan jelölteket kell indítanunk, akik nemzeti közösségünk ügyét nem alibinek tekintik, hanem szabad és tiszta lelkiismerettel tudják képviselni ország-világ előtt.
Nagyvárad, 2016. július 12.
Tőkés László
tokeslaszlo.eu

Elfajulóban a Tőkés–Csűry csörte (Egyházi átvilágítás)
Tőkés László Európai Parlamenti képviselő olyan feljegyzéseket tett közzé tegnap Csűry Istvánról, amelyek szerinte közvetve azt bizonyítják, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke együttműködött a kommunista politikai rendőrséggel, a Securitatéval. A feljegyzések közzétételével teljesen elfajulni látszik az a harc, mely még a tavasszal robbant ki Tőkés és Csűry között az egyházi átvilágítások kapcsán.
Tőkés László Nagyváradon tegnap arról beszélt, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács ugyan 2009-ben olyan iratot állított ki az akkor még csak püspökjelöltről, amely szerint „nincs arra vonatkozó adat, hogy Csűry István a Securitate ügynöke vagy besúgója lett volna”, a szegedi Molnár János egyháztörténész olyan jelentéseket talált egyes erdélyi lelkészek megfigyelési dossziéiban, amelyek minden bizonnyal Csűrytől származnak.
A jelentések egy része az 1986–1989-es időszakból származik egy Kiss fedőnevű ügynöktől, akit a Securitate tisztjei szalárdi lelkészként is emlegetnek. Tőkés László elmondta, ebben az időszakban Csűry István volt a református lelkész a Bihar megyei Szalárdon. Tőkés László Kiss ügynök hét jelentésének a szövegét közölte azokkal az utasításokkal együtt, amelyeket az állambiztonság tisztjei e jelentések alapján megfogalmaztak. A volt püspök két, 1982-ből és 1984-ből származó jelentés kivonatát is közzétette, amelyeket Roşescu fedőnéven adtak, és amelyeket szintén Csűrynek tulajdonít. Tőkés úgy véli, ezek a jelentések annak a zsibói Molnár Jánosnak, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanárának a dossziéjából kerültek elő, akit a Securitatéval folytatott együttműködése miatt egy hónapja tiltott el a lelkészi szolgálattól az Erdélyi Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága.
Tőkés László sérelmezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezete ellene foglalt állást, amikor Csűry István püspök vélt kollaborációjáról először tett említést. „Az RMDSZ-nek is figyelnie kellene arra, hogy kiket támogat, mert ez nem szolidaritásvállalás, hanem cinkosság, bűnpártolás” – jelentette ki.
A Brüsszeli honatya egyébként május végén hozta szóba, hogy püspök utódja vezetése idején megtorpant az egyházi átvilágítás, és egy júniusi közleményéhez csatolta a szegedi Molnár János egyháztörténésznek a jelenlegi püspök rovott múltjára utaló feljegyzését. Csűry István püspök június 29-én a Nagyváradi Bihari Naplóban közölt írásában érdemben nem reagált a Tőkés László által közzétett vádakra, de arra kérte „a Fidesz–KDNP kormány felelőseit”, hogy vizsgálják meg „az általuk, nevünkben delegált EU-képviselő munkáját és káros tevékenységét”. „Szóbeszéd és hamis információ nem buktathatja meg kórházépítő vállalásunkat, nem fékezheti itthontartó szolgálatunkat” – fogalmazott a püspök arra a kórházra utalva, amelyet a magyar kormány támogatásával kíván felépíteni a Partiumban.
Az RMDSZ Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezetei július 4-én közös nyilatkozatban szólították fel Tőkés Lászlót: „hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tisztségviselőire”.
Csűry István püspöki mandátuma ősszel jár le, a püspök azonban újabb mandátumra pályázhat. Tőkés László cáfolta, hogy vissza kívánna térni az egyházkerület püspöki tisztségébe
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csűry István: Tőkés Lászlót a valóság ritkán érdekli
„Visszautasítom, hogy Tőkés László engem besúgónak nevezzen” – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Csűry István. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint az EP-képviselő figyelemelterelés céljából röppentette fel ezeket a vádakat.
Tőkés László kedden olyan feljegyzéseket tett közzé önről, amelyek szerinte közvetve azt bizonyítják, hogy együttműködött a Securitatéval. Mit tud mondani ezekről a dokumentumokról?
Ezeket a dokumentumokat tudomásom szerint Molnár János egyháztörténész lelkipásztortól kérte el Tőkés László, és nem újdonságok: 2009-ben már megjelentek Molnár könyvében. A szerző maga is elismerte, hogy azóta semmilyen, engem állítólagosan terhelő új irat nem került elő. Azért gyanúsítanak most engem besúgással, mert a dokumentumok között van egy lehallgatási jegyzőköny. Egy másik Molnár Jánossal, aki később a teológia professzora lett, segédlelkészek voltunk Nagyváradon 1980-tól 1983-ig. A Securitate lehallgatott minket, és ez a jegyzőkönyv az egyik beszélgetésünkről készült. Utólag valaki erre a jegyzőkönyvre kézzel ráírta, hogy „Familia Csűry, inf. Rosescu….”. Az egyháztörténész Molnár János eldöntötte, hogy ez a Rosescu nevű besúgó csakis én lehetek. De nem én vagyok.
Én már 2009-ben, püspökké választásom előtt elmondtam, hogy ha besúgó lennék – ismerem a belső szabályzatainkat – nem jelöltetném magam. Annak idején egyébként még Tőkés László is támogatta indulásomat, azt mondta, hogy ez a dokumentum nem bizonyít semmit. Én akkor azt kértem tőle, ne támogasson engem, a gyülekezetektől várom a támogatást, egyházkerületünkben ugyanis a gyülekezetek jelölnek püspökaspiránsokat, nem kiváltságos emberek.
Ezt a lehallgatási jegyzőkönyvet egyébként nemrégiben egy filológus is tanulmányozta. Szerinte nehéz lenne a kézzel írott bejegyzés alapján azt állítani, hogy az egész Csűry család besúgó lenne. A kézzel írott feljegyzésnek lehet más jelentése is: például az informátor Rosescu azt rögzítette, hogy a helyszín, ahonnan telefonálnak, az a Csűry családé. Molnár János egyháztörténész ezt másként értelmezte, történész, úgymond tudományos kutatást végzett, én ebbe nem szólok bele.
Tőkés László kedden olyan feljegyzéseket tett közzé Csűry Istvánról, amelyek szerinte közvetve azt bizonyítják, hogy a püspök együttműködött a Securitatéval. Az EP-képviselő Nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a szegedi Molnár János egyháztörténész olyan jelentéseket talált egyes erdélyi lelkészek megfigyelési dossziéiban, amelyek minden bizonnyal Csűrytől származnak. A jelentések egy része az 1986-1989-es időszakból származik egy Kiss fedőnevű ügynöktől, akit a Securitate tisztjei szalárdi lelkészként is emlegetnek. Ebben az időszakban Csűry István volt a református lelkész a Bihar megyei Szalárdon. Tőkés László Kiss ügynök hét jelentésének a szövegét közölte azokkal az utasításokkal együtt, amelyeket a Securitate tisztjei e jelentések alapján megfogalmaztak. A volt püspök két 1982-ből és 1984-ből származó jelentés kivonatát is közzétette, amelyeket Rosescu fedőnéven adtak, és amelyeket szintén Csűrynek tulajdonít. Megemlítette: ezek a jelentések annak a zsibói Molnár Jánosnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárának a dossziéjából kerültek elő, akit a Securitatéval folytatott együttműködése miatt egy hónapja tiltott el a lelkészi szolgálattól az Erdélyi Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága.
Miért nem szól bele?
Mert nekem nincsen bizonyítékom semmi a világon. Nem voltak kapcsolataim a Securitátéval, hogy most azt mondhassam: gyertek, és védjetek meg. A püspökválasztás esztendejében kötelező volt minden tisztségvállalónak átvilágíttatnia a múltját a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsánál (CNSAS). A CNSAS által 2009-ben rólam kiállított irat szerint nincs arra vonatkozó adat, hogy a Securitate ügynöke vagy besúgója lettem volna. Tőkés Lászlóék most azt inszinuálják, hogy nekem félretették a dossziémat a CNSAS-nál, ezért nem kaptak foltot a múltamon.
Én 2010-ben az úgynevezett egyházkerületi átvilágító bizottság elé is álltam. Ezt Tőkés László egyébként annak idején négy év késéssel tette meg. Megjegyezném, két átvilágítatlan esztendő is van a múltjában. Titokzatos módon ugyanis eltűntek dokumentumok arról a bizonyos két évről.
Tehát azt tudom mondani: annak idején nem írtam alá együttműködési nyilatkozatot, nem választottak nekem fedőnevet visszautasítom ezt a támadást. Annak idején az egyházi átvilágító bizottság előtt magam szorgalmaztam, hogy a jegyzőkönyvbe kerüljön bele: ha előkerül valamilyen engem terhelő dokumentum, akkor kötelességemnek tartom felállni a püspöki székből. Ilyen dokumentum nem került elő. A kérdés az, hogy Tőkés László miért vette elő ezeket a 2009-2010-es dokumentumokat.
És miért vette elő a volt püspök ezeket az iratokat?
Több oka is lehet ennek. Az egyik az, hogy az én püspöki szolgálatommal sehogy sem akar egyetérteni. Amikor átvettem tőle az egyházkerület vezetését, voltak olyan alappillérek, amelyeket Tőkés László rakott le, és amelyekre lehetett építkezni. De több területen reformot akartam és hajtottam végre. Az első ilyen reform a református egyházon belüli integráció volt. Tőkés László nem tudja lenyelni, hogy én a CE Mozgalommal egy fajta konszenzust hoztam létre. A konszenzuskeresést püspökként ő kezdte el, de hamar meg tud haragudni dolgokért, és abbahagyta. Én folytattam, és mára a KREK-ben ha valaki CE-s, annak nem kell rosszul éreznie magát.
A másik ok, hogy egyházkerületünk a mandátumom alatt politikai integrációra törekedett. Ismeretes, hogy RMDSZ-ből először leszakadt a Polgári Párt, aztán a Néppárt. Amikor ez a folyamat beindult, akkor az én gyülekezetem gyülekezeti házában tartottuk meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásáról szóló megbeszélést. A tanács eredeti célja az volt, hogy az RMDSZ-szel együtt minden leszakadni látszó platformot, pártot egy ernyő alá hozzunk. Amikor én láttam, hogy az EMNT nem végzi a feladatát, nem tudja integrálni ezeket a politikai erőket (persze tudom, hogy ez nagyon nehéz feladat), akkor elmondtam, hogy a tanácsot meg kell újítani. Erre azt történt, hogy Tőkés László leszegődött az EMNP mellé, a párt fővédnöke lett, járta a kampánykörutakat. Eközben pedig nem vette tudomásul – de Tőkés Lászlót a valóság ritkán érdekeli –, hogy a Néppárt nagyon erőtlen volt, nem igazán tudott eredményeket felmutatni.
Egyházkerületünk eközben az önkormányzati választások előtt úgy próbált csökkenteni a megosztottságon, hogy szavazásra buzdította a magyar közösséget. Felhívást tettünk közzé, amelyben megkértük a Néppárttal szimpatizáló testvéreinket, de az RMDSZ-szel szimpatizáló testvéreinket is, hogy menjenek el szavazni, hogy minél többen legyünk az önkormányzatokban. Hogyan reméljünk mi magasabb szinten autonómiát, ha helyi szinten elveszítjük a legfontosabb tisztségeinket? Ez a politikai integrációra való törekvésem lehet még az oka annak, amiért Tőkés László úgy érezhette: erősen nekem kell lódulnia. Emellett szerintem pedig feledtetni is szeretne a megnyilvánulásaival bizonyos dolgokat.
Mit szeretne feledtetni?
Például azt, hogy amikor én a püspökséget átvettem, tetemes adóssággal birkózott az egyházkerület. Vagy feledtetni szeretné a Partiumi Keresztény Egyetemen lévő mostani botrányt. Ezt egyébként nagyon ügyesen kezeli Tőkés László: keresi a bűnbakot, holott mindenki nagyon jól tudja, hogy az ő elnöksége, irányítása alatt indultak el rossz irányba a dolgok. Vagy feledtetni akarja, hogy egyházkerületünkben végre nincs annyi feszültség, annyi összeugrás, összezördülés, mint volt korábban.
Persze ezek mind szubjektív megközelítések. Egy biztos: visszautasítom, hogy engem besúgónak nevezzen. Még egyszer hangsúlyozom, amit hangsúlyoztam több gyűlés előtt is: ha valamelyik gyülekezet úgy látja, hogy alkalmatlan vagyok a püspöki mandátumra, mert nem építettem, nem tudtam integrálni, akkor ne jelöljön püspöknek. Vagyok annyira bátor és becsületes ember, hogy szembe tudjak nézni a demokrácia szabályaival.
Cs. P. T
maszol.ro

Kiállnak Csűry mellett
Közös nyilatkozatban védték meg Csűry István püspököt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület esperesei Tőkés László korábbi püspök vádjaival szemben. Tőkés korábban a kommunista politikai rendőrséggel, a Securitatéval való együttműködéssel vádolta a püspököt.
Az esperesek által jegyzett szerdai keltezésű nyilatkozat szerint Tőkés László Európai Parlamenti képviselő bizonyítékok nélkül „próbálja rásütni” Csűry István püspökre, hogy a Securitate besúgója volt, „bízva abban, hogy a sokszor megismételt hazugság elég arra, hogy besározza Csűry Istvánt”. „Mi és több százezer református mAradéktalanul megbízunk Csűry István püspökben, aki több ízben kijelentette, hogy nem volt a titkosszolgálat embere. Csűry István püspökként nem vesztette el egyháza bizalmát és tiszteletét, emberként pedig sem a józanságát, sem az emberségét, sem pedig az eszét” – áll a nyilatkozatban. Az esperesek arra figyelmeztetnek, hogy Tőkés László jelenleg az egyetlen közéleti szereplő, aki volt püspökként támadja az egyházat. „Ismételten és határozottan felszólítjuk, ha már képviselni nem tud bennünket, legalább ne támadjon” – áll a nyilatkozatban, amelyet az egyházkerület esperesi kollégiuma nevében kilenc esperes ír alá.

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Európai őshonos nemzeti kisebbségek találkozója Dél-Tirolban
Összekötő kapocs Európa népei között
Sokan vagyunk, olyan 50 millióan, vagyis az EU lakosságának majdnem 10%-a, az általános közvélemény mégis keveset tud rólunk. Holott az őshonos nemzeti kisebbségek nemcsak, hogy évszázados gyökerekkel rendelkeznek, és jelentősen hozzájárultak szülőföldjük fejlődéséhez, de hidat is képeznek az országok között, hangsúlyozta Roland Psenner, a Bozen/Bolzanói Európai Kisebbségkutató Intézet igazgatója a kisebbségi napilapok egyesületének (MIDAS) dél-tiroli, júniusi éves közgyűlésén.
MIDAS, avagy a kisebbségek együttes hangja
Milyen módszerekkel lehetne felhívni Európa figyelmét az őshonos nemzeti kisebbségekre?
A kisebbségek helyzete nem oldódott meg példásan mindenütt, vannak közöttük olyanok, amelyeket az állam elismer, bizonyos mértékig fel is karol, jogaik bővítését azonban már megtorpedózza (főleg Kelet-Európában), de vannak olyan szerencsétlen sorsú nemzeti kisebbségek, amelyeket az állam üldöz, továbbra is teljes beolvasztásukat tekintve célnak (a franciaországi és görögországi nemzeti kisebbségek). A tágabb közvélemény még az őshonos kisebbségek és a bevándorlók között sem képes különbséget tenni.
Mit tehetnek ilyenkor az őshonos kisebbségek?
Évtizedes fegyveres függetlenségi harcukkal az ETA vagy az IRA ráirányította Európa figyelmét a baszkok, illetve írek nemzeti sérelmeire, de ez aligha tekinthető példaképnek. Legalábbis az 1919 óta Olaszországhoz tartozó dél-tiroli német/osztrák kisebbség vezetői szerint. Inkább a kisebbségi intézmények – mindenekelőtt a média – együttműködésével lehetne felhívni a többség figyelmét a kisebbségekre. Ezért alakult meg Bozen/Bolzanóban a helyi autonómia széles körű támogatásával az Európai Kisebbségkutató Intézet, s szintén ezért alakult meg 2000-ben dél-tiroli kezdeményezésre a kisebbségi napilapok európai egyesülete (angolul: European association of minority daily newspapers, rövíditve MIDAS).
A MIDAS székhelye azóta is Dél-Tirol autonóm tartomány fővárosában, Bozen/Bolzanóban van, költségvetésének jó 85%-át a dél-tiroli kormány biztosítja, a mAradék 15%-ot pedig maguk a kisebbségi napilapok dobják össze.
16 év alatt számos európai őshonos nemzeti kisebbségi nyelven kiadott újság csatlakozott a MIDAS-hoz, jelenleg 28 tagja van – olaszországi német nyelvű újságok, finnországi svéd nyelvűek, spanyolországi katalán és baszk napilapok, németországi dán és dániai német, litvániai lengyel és sok más. Magyarok immár öten vagyunk, a pozsonyi Új Szó, a Kolozsvári Szabadság, a Bihari Napló és a Nyugati Jelen után idén az újvidéki Magyar Szó is csatlakozott a MIDAS-hoz. Székely napilapok segítségével a több mint kétmilliós határon túli magyarság megelőzhetné a 300 000-s finnországi svéd kisebbséget, amelynek 6 napilapja tagja a MIDAS-nak. Amúgy Szlezák Edith, a pozsonyi magyar napilap főszerkesztője tölti be a MIDAS elnöki tisztségét. Éves közgyűléseit más-más helyszínen tartják, más-más kisebbség a házigazda. Tavaly például a horvátországi olasz kisebbség és napilapja, a Voce del popolo volt az Abbáziában szervezett rendezvény házigazdája, idén viszont maga a MIDAS lelke, húzóereje, a dél-tiroli német kisebbség volt a bozeni összejövetel házigazdája.
Egy darabka Ausztria Olaszországban
A Hunyad megyényi területű Dél-Tirol (németül: Südtirol, olaszul Alto Agide) a kisebbségi ügy mintapéldája. Közel 40 éve az alpesi hegyvidéken nemcsak az idegenforgalom lendítette fel irigylésre méltó szintre az életszínvonalat, de az őshonos németek/osztrákok és a bevándorolt olaszok kultúrájának és szellemiségének ötvöződése is példaértékű. Holott sokáig erre a vidékre a kibékíthetetlenségig eldurvult német–olasz ellenségeskedés volt a jellemző, amit a hatvanas években még a terrorizmus is megmérgezett.
Hogyan sikerült Európa egyik „problémás gyerekéből” éltanulót nevelni?
A bűvös „pedagógiai módszer” neve: etnikai alapú területi autonómia. Na és természetesen a – kihagyhatatlan – kölcsönös tisztelet, ismertette a történteket Elisabeth Alber, a kisebbségkutató intézet szakértője.
Az 1919-es önkényes határmódosításig Dél-Tirol évszázadokon keresztül Ausztriához tartozott, lakossága majdnem színtiszta német, az olaszok aránya 3% alatt volt. Sőt, a Dél-Tirol elnevezés sem létezett, senki sem tett különbséget az 1919 után is Ausztriában mAradt Észak-Tirol és az Olaszországhoz került Dél-Tirol között, az egész térséget egyszerűen Tirolnak nevezték. Mussolini idején azonban az erőszakos olaszosítás elképesztő méreteket öltött: bezártak minden német nyelvű iskolát, német intézményt, a német anyanyelv nyilvános használatát szigorúan büntették, a Tirol név említése pedig börtönbüntetéssel járt, s még a lakosság nevét is kényszerrel olaszra változtatták. Közben Olaszország többi részéről tömegesen telepítették be az olaszokat, hogy megváltozhassák az etnikai arányokat.
Az olasz fasizmus és német nácizmus traumája után 1946-ban Ausztria és Olaszország megegyezett a kisebbségi jogok biztosításáról és a területi autonómiáról. Utóbbi azonban papíron mAradt, emiatt került sor 1961 és 1964 között több terrorcselekményre a kisebbség részéről. A teljes kétnyelvűséget előíró dél-tiroli autonómia csak 1972 óta működik, s 1989 kibővült óta az etnikai kvótákkal.
Dél-Tirol, az egész Európában csodált alpesi modell
Manapság Dél-Tirol szigorúan kétnyelvű tartomány Olaszországon belül, ahol a német és az olasz egyenrangúan hivatalos. 1989 óta a kétnyelvűség tett még egy lépést, miután a német ugyanúgy kötelező az olasz nyelvű iskolákban, mint az olasz a német nyelvűekben. Mindkettő kötelező a közalkalmazottak számára is: valamennyi közalkalmazotti tisztség betöltéséhez (beleértve a rendőrséget is) nyelvvizsgán kell átmennie mindenkinek, olaszból és németből egyaránt. A hatóságok általában elnézőek az anyanyelvvel kapcsolatosan, azaz a németeknek csupán olasz, az olaszoknak pedig német nyelvtudásukat kell bizonyítaniuk, az anyanyelvismeretet magától értetődőnek tartják. Ráadásul a tisztségek betöltésénél a két népcsoport számbeli arányait veszik figyelembe. Ez különösen érzékeny kérdés, mivel az olaszok lényegesen arányuk fölött voltak reprezentálva a hivatalokban és az igazságügyben, s ritka volt közöttük olyan, aki németül is tudott. A kötelező nyelvismeret 1989-es bevezetése óta javult a helyzet, s a német nyelv fokozatosan érvényesül, a lakosság arányához közelítve a korábban majdnem egynyelvű olasz rendőrségen és a bíróságokon is. Ennek nyomán 1992-ben Ausztria lemondott a dél-tiroli németség védnöki szerepéről, amit még az 1946-os államközi szerződés nyomán gyakorolt, s ami alapján a dél-tiroli autonómia kiépítéséhez Bozen Bécs hivatalos támogatására számíthatott. Amúgy ez volt az a híres védnökség, amire Tőkés László hivatkozott, s amiből akkora botrányt csaptak Bukarestben.
Tényleg német nyelvből vizsgáznak az olasz rendőrök? Bizony, magyarázza Günther Rautz, a kisebbségkutató intézet munkatársa.
Az etnikai arányokat valóban betartják a 70%-ban német/osztrák, 26%-ban olasz és 4%-ban ladin lakosságú tartományban?
Igyekeznek betartani, az adminisztráció egyre jobban közelít a nemzetiségi arányokhoz, noha a cél nem az, hogy a közigazgatásban, igazságügyben vagy rendőrségnél szigorúan 70-26-4 százalékos legyen a nemzetiségek képviselete, hanem az, hogy ne fordulhasson többé elő, hogy a német/osztrák többségű tartományban a közigazgatási apparátust majdnem kizárólag egynyelvű olaszokkal töltsék be. Ez volt évtizedeken keresztül az olaszosítás fő eszköze, magyarázza Toni Ebner, a bozeni Dolomiten című német nyelvű napilap főszerkesztője. Bozen/Bolzano, a százezer lakosú tartomány fővárosában az etnikai arányok ezért a tartományiak fordítja (olyan 70% olasz és 30% német), az olasz betelepítés főleg a városokba irányult.
A ladinok alpesi katlanokban évszázadokon keresztül elszigetelve éltek, osztrák fennhatóság alatt, s ezalatt újlatin nyelvűk külön utakon fejlődött, manapság ugyanannyira különálló az olasztól, mint a román vagy a francia. Latin eredetük ellenére a ladinok a dél-tiroli németséghez húznak, köztük is erős az osztrák-nosztalgia, és meglehetősen idegenkednek Olaszországtól.
Tényleg kétnyelvű Dél-Tirol 510 000-es teljes lakossága?
Nem egészen, az idősebb olaszok nem tudnak németül, s az alpesi színtiszta német lakosságú falvakban is előfordul, hogy az iskolában tanult olasz nyelvet csak törik, a gyakorlatban ugyanis nincs kivel használni. A fiatalabbak és a városi népesség zöme azonban valóban kétnyelvű, legyen szó németekről vagy olaszokról, válaszolt érdeklődésünkre Marc Röggla. A ladint nem oktatják a másik két népcsoportnak, viszont szinte minden ladin németül és olaszul is tud.
Amikor a siker is problémát okoz
Bozen/Bolzanóban és Dél-Tirolban mindenütt kétnyelvűség uralkodik, nemcsak a hivatalokban, közfeliratokon, hanem a magáncégeknél és az utcán is. A teraszokon pedig hol olasz kommentárral, hol német kommentárral megy a foci-Eb. Az egyik nap olasz zászlókat lobogtató, hangosan dudáló autók lepik el a várost, másnap osztrák zászlós fiatalok: a magyarázat egyszerű, előbbi napon Olaszország, később pedig Ausztria játszott az Eb-n, magyarázzák a házigazdák.
Dél-Tirol a kisebbségi kérdés mintapéldája lett, a lakosság pedig roppant magas életszínvonalnak örvend. Európa számos kisebbsége jár Dél-Tirolba a siker modelljét tanulmányozni – tudjuk, nem minden kisebbség rendelkezik akkora jogokkal, mint a dél-tiroli németség, hangsúlyozza álszerénység nélkül Elisabeth Alber. Amúgy a székelység is dél-tiroli mintára építené fel a székely autonómiát.
PAradox módon az autonómia révén Olaszország leggazdagabb tartományává fejlődött Dél-Tirol sikere az olasz állam berendezkedését is próbára teszi. A szomszédos gazdag olasz tartományok, főleg a Milánó központú Lombardia és a Velence központú Veneto hasonló autonómiát követelnek, mely révén a tartományok kezelnék a helyi jövedelmek 85%-t. Róma hallani sem akar Milánó és Velence követeléséről, az autonómia etnikai alapon jár, célja a nemzeti jelleg megőrzése, nem lehet alapja a gazdagok önzésének. Lombardia, Veneto és a többi gazdag észak-olasz tartomány lakossága színtiszta olasz, autonómia nem járhat nekik, szögezi le Róma. Ez még beláthatatlan következményekhez vezethet, az északiak gazdasági alapja nélkül Dél-Olaszország egyszerűen összeroppanna, Róma autonómia-ellenessége viszont komoly ellenszenvet vált ki Észak-Olaszországban, jelentősen felerősítve az elszakadás vágyát és az azt politikai céljává emelő Lega Norte (Északi Liga) választási támogatottságát, magyarázza Toni Ebner.
Migráció: feszültségszító a kisebbség és az anyaország között
Dél-Tirol kormánya számára azonban nem a Rómához való, már olajozottan működő viszony okoz fejfájást, hanem a Béccsel való viszony, amely egyre feszültebb. A migrációs hullám miatt. Annak megfékezésére Ausztria ugyanis kerítést (politikailag korrekt hivatalos bécsi elnevezés szerint: kapu oldalszárnnyal) épített az osztrák–olasz határon, ahol 2016 első negyedévében 28 000 migráns ment át illegálisan. Dél-Tirol kormánya elszántan ellenzi az Észak-Tiroltól való elzárást, határozottan követeli Bécstől a kerítés eltávolítását. „Hátunkba döfte a kést. Az anyaországunk. A Brenner-hágón 1919-ben önkényesen meghúzott, Tirolt mesterségesen kettévágó, a nemzet testét kettéhasító határ az igazságtalanság megtestesítője, számunkra örökké elfogadhatatlan mArad, és most éppen szeretett anyaországunk zárta le”, fakadt ki a diplomáciában szokatlan vehemenciával az európai kisebbségi sajtó képviselői előtt Martha Stöcker, Dél-Tirol népjóléti miniszter asszonya.
Főnöke, Arno Kompatscher, Dél-Tirol kormányfője visszafogottabb. Rómában is, Bécsben is külön-külön tárgyal, s közvetítőként részt vesz az Ausztria és Olaszország közötti kétoldalú tárgyalásokon is. Keserűen, de ő is elismeri, hogy könnyebb Rómában tárgyalni olaszul, mint Bécsben, édes anyanyelvén, legalábbis a migránsválság kezeléséről.
A muszlimok és színes bőrűek illegális migrációja azonban máshol is éket ver az anyaország és határon túli kisebbsége közé. Az olyan 50 000-es németországi dán kisebbség zokon vette, hogy a migránsözön miatt Dánia lezárta a német határt, s csak ellenőrzés után lehet azt átlépni. Az illegális bevándorlás két célpontja – Svédország és Németország – között fekvő Dánia ugyanis kemény intézkedéseket hozott a migránsok távol tartására, amit a németországi dán kisebbségi politikusok és sajtó kritizált, a németországihoz hasonló befogadóbb hozzáállást sürgetve. Ennek nyomán a koppenhágai politikában és sajtóban olyan hangok is megjelentek, melyek egyenesen nemzetárulással vádolták a németországi dán kisebbséget. „Teljesen leforráztak. Soha sem gondoltuk volna, hogy éppen az anyaországiak vádolnak nemzetárulással”, jegyezte meg keserűen Jörgen Möllekaer, a németországi Flensburgban (dánul Flensborg) megjelenő Flensborg Avis dán nyelvű napilap főszerkesztője.
Habsburg védnökség
A közgyűlésen természetesen díjazásra is sor került. A kisebbségek felkarolásáért a MIDAS minden évben az Otto von Habsburg-díjjal tünteti ki azt a többségi újságírót vagy sajtóterméket, aki/amely a kisebbségek és a többség, vagy a nemzetek közötti együttműködést, illetve a kisebbségek megismertetését felvállalja. A Habsburg uralkodói ház védnöksége kettős célt szolgál: egyrészt a kisebbségi ügyek fokozott nemzetközi hírneve, másrészt elismerés a Habsburgok következetes kisebbség-felkaroló munkájának.
Idén az Otto von Habsburg-díjat az ausztriai Karintia szövetségi tartomány közszolgálati televíziója kapta, amely egy egész éven keresztül Servus–Srečno–Ciao címen német–szlovén–olasz háromnyelvű sorozatot készített és sugárzott a három nemzetről, illetve azoknak a határ túloldalán lévő kisebbségeiről. A díjat őfensége Habsburg György, a díj névadójának fia adta át személyesen ünnepélyes körülmények között a híres fürdővárosban –Meran/Meranóban, Dél-Tirol második legnagyobb városa – rendezett gálaesten, Karintia és Dél-Tirol tartományok miniszterelnökei jelenlétében.
Köszöntő beszédében az utolsó osztrák császár és magyar király unokája több nyelven szólt a MIDAS-közgyűlés résztvevőihez: a német, angol és olasz nyelvű beszéd mellett a magyar kisebbségi sajtó képviselői tiszteletére külön magyarul is megszólalt. A magyar nyelv rendkívül fontos a Habsburg-ház számára, noha nem volt könnyű megtanulni, ismertette a helyzetet az amúgy Budapesten élő Habsburg György. Európai Parlamenti képviselőként édesapja, Habsburg Ottó minden évben magyar nyelvű beszédet tartott az EU-s fórumon, olyan időkben is, amikor a vasfüggöny mögött szenvedő Magyarország még nem is álmodhatott uniós csatlakozásról. Habsburg Ottó mégis magyarul szólalt fel az Európai Parlamentben, hogy tudassa a nyugatiakkal: Magyarország és a magyarok nélkül Európa nem lehet teljes.
Europeada, avagy miniatűr foci-Európa-bajnokság
A MIDAS-közgyűlést úgy időzítették, hogy egybeessen a kisebbségek labdarúgó-Európa-bajnokságával, az Europeadával, melyet Dél-Tirol másik városában, Bruneck/Brunicóban szerveztek 20 európai kisebbség csapatának a részvételével. Németországi dánok, krími tatárok, felvidéki és erdélyi magyarok, számos határon túli német kisebbség csapata, magyarországi cigányok és szlovákok csapata, horvátországi szerbek, vajdasági horvátok, franciaországi occitánok: összesen több mint 400 focista, valamennyien amatőrök, akik a vén kontinens szinte minden sarkából jöttek, sőt még Ázsia távol-keleti részéről is, az oroszországi német kisebbség csapatának egyik tagja Vlagyivosztokból érkezett!
Az Europeada az igazi Európa-bajnokság, nem a Franciaországban zajló, itt nem verekednek össze a szurkolók, terrorista merénylettől sem kell tartani, a pénz sem torzítja el a sportszellemet, itt csak a foci öröme és a nemzetek közös ünnepe jellemző, hangsúlyozta üdvözlő beszédében Arno Krompatscher, Dél-Tirol kormányfője. Nem ő volt az egyetlen, aki köszöntötte a focistákat, Karintia kormányfője, számos országos és EP-képviselő is felszólalt, erdélyi magyar részről például Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Dél-Tirol kitett magáért a kisebbségi focibajnokság megszervezésénél: a hagyományos alpesi zenekar kíséretében valamennyi csapat felvonult Bruneck főterén – akárcsak az olimpián –, a helyi lakosság pedig lelkesen tapsolt. A legnagyobb tapsnak a házigazdák, a dél-tiroli németek/osztrákok csapata örvendett. Valamennyi csapat saját tartományi zászlaja alatt (occitánok, német kisebbségek, krími tatárok) vagy a nemzeti lobogóval (a németországi dánok például dán nemzeti zászlóval) vonultak fel. Csupán a mieink képeztek kivételt, az erdélyi magyarság csapata se nem székely, se nem magyar nemzeti lobogóval vonult fel, hanem RMDSZ-zászlóval! Szerencsére a többiek nem tudták, miről van szó, a fölöttébb kellemetlen meglepetés csupán az erdélyi magyar újságírókat érte. Pedig milyen nagyszerű alkalom lett volna Európa többi kisebbségével megismertetni a székely zászlót, mely körül odahaza akkora a felhajtás. A sportrendezvény egyik célja ugyanis éppen a kölcsönös megismerkedés volt.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés László újabb jelentést hozott nyilvánosságra
Egy újabb besúgói jelentés szövegét hozta vasárnap nyilvánosságra Tőkés László, melyet állítása szerint Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ( KREK) püspöke adott 1985 januárjában a Securitate politikai rendőrségnek.
A jelentés ezúttal egy Chis Geza fedőnevű besúgótól származik, de a besúgó hálózati dossziéjának a száma ugyanaz, mint annak a Kiss fedőnevű besúgónak, akinek hét besúgói jelentését tette közzé pár napja Tőkés László. A feljegyzést készítő Molnár János szegedi egyháztörténész megjegyzése szerint a hálózati dosszié száma arra utal, hogy valamennyi jelentés ugyanattól a személytől származik. Ezekben a Securitate informátora partiumi református lelkészekről közölt sok esetben terhelő információkat.
Az MTI-hez vasárnap eljuttatott nyilatkozatában Tőkés László kijelentette: a Csűry István tiszta múltját igazoló korábbi iratok "önmagukban mindaddig semmit sem bizonyítanak, amíg Csűry István, alias "KISS" 5249. számú hálózati dossziéját a CNSAS (a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) nem tudja vagy nem hajlandó a rendelkezésünkre bocsátani".
Tőkés László nehezményezte, hogy az egyházkerület esperesei Csűry István mellett foglaltak állást. Kijelentette, az esperesek állításával ellentétben ő nem támadja egyházát, hanem éppen védelmezni próbálja "a volt ügynököktől és az egyházunkban továbbra is jelen lévő titkosszolgálattól". Reményét fejezte ki, hogy az aláíró esperesek nagyobb része az adatok hiányos ismeretéből fakadóan, puszta jóhiszeműségből vagy lélektani nyomás hatására csatlakozott a "Csűry i hűségnyilatkozathoz".
Az Európai Parlamenti képviselő nyomatékosította: nem "lejárató kampányt" folytat - amint az esperesek nyilatkozatában szerepelt -, hanem a valós tényállást próbálja bemutatni, amely a (szegedi) Molnár János egyháztörténész kutatásainak az eredménye".
Egy újabb besúgói jelentés szövegét hozta vasárnap nyilvánosságra Tőkés László, melyet állítása szerint Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke adott 1985 januárjában a Securitate politikai rendőrségnek.
A jelentés ezúttal egy Chis Geza fedőnevű besúgótól származik, de a besúgó hálózati dossziéjának a száma ugyanaz, mint annak a Kiss fedőnevű besúgónak, akinek hét besúgói jelentését tette közzé pár napja Tőkés László. A feljegyzést készítő Molnár János szegedi egyháztörténész megjegyzése szerint a hálózati dosszié száma arra utal, hogy valamennyi jelentés ugyanattól a személytől származik. Ezekben a Securitate informátora partiumi református lelkészekről közölt sok esetben terhelő információkat.
Az MTI-hez vasárnap eljuttatott nyilatkozatában Tőkés László kijelentette: a Csűry István tiszta múltját igazoló korábbi iratok "önmagukban mindaddig semmit sem bizonyítanak, amíg Csűry István, alias "KISS" 5249. számú hálózati dossziéját a CNSAS (a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) nem tudja vagy nem hajlandó a rendelkezésünkre bocsátani".
Tőkés László nehezményezte, hogy az egyházkerület esperesei Csűry István mellett foglaltak állást. Kijelentette, az esperesek állításával ellentétben ő nem támadja egyházát, hanem éppen védelmezni próbálja "a volt ügynököktől és az egyházunkban továbbra is jelen lévő titkosszolgálattól". Reményét fejezte ki, hogy az aláíró esperesek nagyobb része az adatok hiányos ismeretéből fakadóan, puszta jóhiszeműségből vagy lélektani nyomás hatására csatlakozott a "Csűry István melletti hűségnyilatkozathoz".
Az európai parlamenti képviselő nyomatékosította: nem "lejárató kampányt" folytat - amint az esperesek nyilatkozatában szerepelt -, hanem a valós tényállást próbálja bemutatni, amely a szegedi) Molnár János egyháztörténész kutatásainak az eredménye".
maszol.ro

Itthon Európában (Tusványos huszonhetedszer)
A zavaros európai és világpolitikai helyzet szolgáltatott alaptémát az idei Tusványosnak, melynek mottója: Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában. Nem véletlen, hogy a legnagyobb erdélyi diáktábor és szabadegyetem elsősorban a bevándorláspolitikára, a közép-európai térség szerepére és lehetőségeire koncentrál, számos előadásban latolgatják majd az Európai Unió jövőjét, esélyeit.
Tegnap délután huszonhetedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – igaz, a keddi nulladik nap elsősorban a szórakozásról szólt, a bulizni vágyók népesítették be a sportcsarnok melletti teret és a távolabbról érkezők foglalták el szálláshelyeiket. Ma a tíz órakor sorra kerülő megnyitó után majd kéttucatnyi helyszínen indul be a négynapos programfolyam. Legtöbb előadás a már említett témákról szól, a migránsválságról, hatásairól, az európai jövőről, de nem hiányoznak a napirendről a „klasszikus” tusványosi témák: a nemzeti önrendelkezés, a régiók szerepe, a kisebbségi jogok érvényesülésének helyzete, az autonómiaküzdelem, és képet kaphatunk a Kárpát-medencei magyarság általános és régiónkénti helyzetéről, a különböző térségekből érkezett politikusok több alkalommal is szót kapnak. Szombaton, a már ismert és megszokott forgatókönyv szerint Orbán Viktor és Tőkés László tart előadást Itthon, Európában! címmel. Évek óta nagy hiányzói Tusványosnak a román politikusok, véleményformálók, pedig indulásakor a bálványosi szabadegyetem a román–magyar párbeszéd egyik legfontosabb fóruma volt. Idén is alig ketten-hárman tettek eleget a meghívásnak, és akárcsak az elmúlt néhány esztendőben, érdemi magyar–magyar párbeszédre sem számíthatunk, kevesebb szó esik idén az erdélyi magyar politikáról, nem lesz pártközi vita, és a helyzetelemzések is inkább az önkormányzati választások eredményeire koncentrálnak. De nemcsak a politika uralja Tusványos programját, szó lesz gazdaságról, oktatásról, környezetvédelemről is, számos alternatív program kínál majd szórakozást a színház-, illetve irodalmi sátorban, lesznek kicsiknek és nagyoknak szóló játékok, vetélkedők is, esténként pedig sok-sok buli és zene.
A táborban idén is mAradtak a tavaly szigorított beléptetési szabályok, minden látogató karszalagot kap, délután négy óra előtt ingyen, ezt követően tíz lejért, a kiskorúak más színűt, hogy könnyebben elkerülhető legyen alkohollal való kiszolgálásuk a tábor területén. A szervezők szerint ez a megoldás tavaly bevált, sokkal kevesebb dolguk akadt a mentősöknek, orvosoknak, mint korábban. Igyekeznek a medvéket is távol tartani, hat vadőr teljesít szolgálatot, kettesével dolgoznak, és 24 óránként váltják egymást.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar kormány támogatja Csűryt
A magyar kormány képviselője a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradi székhelyén jelentette be, hogy támogatja Csűry István püspököt.
Tegnap közös sajtótájékoztatót tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ( KREK) Nagyváradi székhelyén Csűry István, a KREK püspöke, illetve Soltész Miklós, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. „Fontos hangsúlyozni, hogy egy közösséget, embereket, magát egy személyt legkevésbé az jellemez, amit valakik, vagy valaki állít róluk, elferdít, amit írnak vagy rossz szándékkal állítanak róluk, hanem leginkább az, amit ők nem csak mondanak, hanem amit tesznek is” – fogalmazott a sajtótájékoztató elején Soltész Miklós, utalva a legegyértelműbben a mellette ülő Csűry István püspök tevékenységére, ugyanakkor az őt az utóbbi időben ért támadásokra is, melyeket, mint azt lapunkban is olvasni lehetett, Tőkés László, EP-képviselő, az egyházkerület korábbi püspöke fogalmazott meg ellene.
Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat év során az Orbán kormány folyamatosan támogatta a Csűry István vezette egyházkerületet, és a jövőben is így tesz. Amikor azonban rákérdeztünk arra: az idézett üzenet jelenti-e azt is, hogy a Fidesz kormány megvonja támogatását a FIDESZ-listán az EP-be jutott Tőkés Lászlótól, Soltész Miklós válaszában visszautasította ezt megközelítést, majd így fogalmazott: „Csűry István püspök urat és a mögötte álló egész református közösséget, és a mellette álló egész magyar közösséget támogatjuk.” Csűry István püspök a maga során azt mondta: nem a sorok között való olvasás volt a sajtótájékoztató célja.
Pap István
erdon.ro

Németh Zsolt: A migránsválság korában nehezebb lesz a kisebbségi érdekérvényesítés
Németh Zsolt szerint a migránsválság által megnyitott legújabb korszakban sokkal nehezebb lesz a kisebbségi érdekérvényesítés, mint korábban volt.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke erről a Hitünkből értékek következnek című könyvének bemutatóján beszélt csütörtökön Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében. A kétkötetes mű Németh Zsolt 2002-2014 közötti írásait, beszédeit tartalmazza, előszavában Orbán Viktor miniszterelnök méltatta Németh Zsolt hozzájárulását a magyar nemzetpolitikához.
A könyvbemutatón Németh Zsolt az "Európát maga alá temető migrációs őrület", az intolerancia európai megerősödése, és az "erdélyi magyarság elnyomására felhasznált" terrorizmusellenes harcról említést téve állapította meg, hogy az új külpolitikai helyzetben nehezebb lesz a kisebbségi érdekérvényesítés.
A könyv címét magyarázva elmondta, lelkész édesapja magatartásmintája ma is mérce számára, és hozzátette: a könyvnek evangelizációs küldetést is szánt a politikán belül.
Martonyi János volt külügyminiszter arra a vitára utalva, hogy érték- vagy érdekelvűnek kell-e lennie a magyar külpolitikának, Németh Zsoltnak azt a gondolatát idézte, hogy az értékeknek koordinátarendszert kell adniuk az érdekek érvényesítéséhez. A volt miniszter elmondta: ha Magyarország gazdasági, katonai nagyhatalom lenne, akkor nem föltétlenül lenne szüksége az értékelvű külpolitikára, de a jelenlegi helyzetében csakis az értékekre hivatkozva tud érvelni a határon túli magyar közösségek autonómiaigénye mellett. Martonyi János szerint Németh Zsolt értékei nem változtak a hosszú együttműködésük során.
Tőkés László Európai Parlamenti képviselő úgy vélte, hívő emberekre lenne szükség a közéletben, akik hitbeli meggyőződéssel vállalják társadalmi szerepüket. "Aki nem hisz, nem is cselekszik. Még a legjobb focicsapat is vereséget szenved, ha nem a győzelem hitével lép pályára" - vélte. Meglátása szerint Németh Zsolt "túltesz minden politizáló papon, és prédikáló politikuson", személyét a hitből fakadó jótettek hitelesítik.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke Németh Zsolt érdemének tartotta, hogy néhány korábban vitatott kérdés lekerült a napirendről Magyarországon. "Ma már nem kérdés, hogy kell-e támogatni a határon túli magyarságot, nem kérdés, hogy kell-e állampolgárságot adni a határon túliaknak" - jegyezte meg Brenzovics László.
Gazda Árpád(MTI)
Tusnádfürdő

Mire elég a demokrácia? (Szembenézés a kommunizmussal)
Hol tart és egyáltalán milyen esélyei vannak még a kommunizmus bűntetteit feltáró, az elkövetőket felelősségre vonó kezdeményezésnek, illetve lehetséges-e, hogy a nemzetközi közvélemény a nácizmushoz hasonlóan elítélje a vasfüggöny mögött történteket, emberiesség elleni tettként kezelje azokat – egyebek mellett ezt a kérdéskört járták körül a Justice 2.0. A kommunizmus bűntettei, az európai büntetőbíróság felállításának esélyei című beszélgetés résztvevői szerda délután Tusványoson.
A kommunizmus nürnbergi pere elmAradt, és ennek hatása nemzedékünkre is kihat, minekutána szüleink életét, jövőjét alapvetően meghatározta – indította Szilágyi Zsolt moderátorként a beszélgetést, amelynek apropóját az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform által 2014-ben indított Justice 2.0 kezdeményezés adta. Ennek célja feltárni a volt szocialista blokk országaiban a kommunista államapparátus különböző szereplői által elkövetett, esetenként több tízezer ember halálát okozó tetteket, amelyek kapcsán, amint azt Göran Lindblad elnök, valamint Neela Winkelmanova igazgató részletesen ismertette, nemzeti jogkörben a rendszerváltás óta eltelt 26 évben nem történt szinte semmi. Lindbad – aki pár évvel korábban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kommunizmust és totalitarizmust elítélő határozatának jelentéstevője volt – szerint egyébként sajnos általánosan jellemző, hogy a közelmúlttal, a kommunista örökséggel való szembenézés elmAradt, Oroszország az egyik példa erre, ahol gyakorlatilag sztálinista államberendezkedés működik most is. Az elnök emellett felhívta a figyelmet: az önkényuralmi rendszerek nemzetközi elítélése elmAradt, így megtörténhet, hogy Európa több országában 2016-ban is a szélsőséges nézeteket valló politikai alakulatok törnek előre. A múlttal való szembenézés elmulasztásának egyik veszélye, hogy a jelenlegi politikai folyamatokat sem érthetjük meg.
A Jutice 2.0 programot 2014-ben indították útjára, és kezdésként az egykori Csehszlovákia, valamint Bulgária kommunista vezetői, karhatalmi szervei tevékenységére koncentráltak, a kutatás eredményeit egy kiadványba is belefoglalták, amelyet tavaly Brüsszelben mutattak be – mondta el Neela Winkelmanova, a Platform prágai irodavezetője. A történész szerint olyan történéseket jártak körbe, amelyekről kevés szó esett és amelyeket senki sem kutatott. Az elkövetkezőkben újabb eredményeket hoznak nyilvánosságra, és szintén tavaly elérték, hogy tíz volt szocialista ország jelezte: támogatja egy nemzetközi bíróság létrehozását, amelynek feladata a kommunista pribékek, illetve vezetőik, irányítóik felelősségre vonása, elítélése.
„Egy szekusban akkor sem lehet megbízni, ha igazat mond, mert biztos, valami érdek mentén teszi azt. Egy ilyen emberrel beszélgetve a bűnösség vélelme elv alapján kell haladni” – indította hozzászólását Szilágyi Zsolt felvetése nyomán Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet elnöke. A történész rámutatott: Romániában gyakorlatilag nem történt meg a kommunista bűnösök felelősségre vonása. Ezek az emberek mai napig vezető tisztségeket töltenek be vagy háborítatlanul élvezik különleges nyugdíjukat, a román igazságszolgáltatás pedig mindössze egy egykori pribéket ítélt el. Oprea egy igen fontos problémára is felhívta a figyelmet: a kommunizmus még életben lévő áldozatainak száma évről évre csökken, az igazságtétel pedig egyre késik. Oprea hozzátette: az egykori Securitate tagjai közül ma is többen jelen vannak a titkosszolgálatok kötelékeiben. A kormányzati, önkormányzati felelősség kérdéskörét Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára és Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott járta körbe. Előbbi egyebek mellett rámutatott: Magyarország az egyetlen ország, amely alkotmányába is foglalta a totalitarizmus elítélését. Az államtitkár úgy vélte: a nácizmushoz viszonyítva a kommunizmus bűnei kapcsán némi diszkrimináció észlelhető, hiszen míg a holokausztot a nemzetközi közösség egyként ítéli el, addig a volt szocialista országokban elkövetett bűnöket nem kezelik emberiesség elleni cselekményként. Takács Szabolcs abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy a nyugati államok vezetőinek nem érdeke a történelem ezen szegmensének feltárása, mivel még időben túl közeli történésekről van szó, illetve egyebek mellett azzal is szembesülniük kellene: Nyugat-Európa igencsak gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat ápolt a vasfüggöny mögötti országok közül többel is, miközben ezekben az államokban lábbal tiporták az emberi jogokat. Juhász Tünde a Csongrád megyei önkormányzat által létrehozott, hiánypótló múzeumról beszélt, amely a kommunista közigazgatásba nyújt betekintést. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, illetve Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet alelnöke kutatóként vázolta, mely akadályok gátolják Magyarországon az 1948 utáni időszak feltárását. Töredezett adatokkal, forrásokkal kell dolgozniuk, esetenként kell átvizsgálni minden egyes történetet, jelentést, ügynöki tevékenységet. A két kutató arra is felhívta a figyelmet: az igazságszolgáltatás működését nincs lehetőségük befolyásolni. A beszélgetésbe bekapcsolódó Tőkés László Európai Parlamenti képviselő szerint jó látni, hogy nemzetközi összefogás körvonalazódik, hiszen nemzeti jogkörben – amint azt Románia sorozatosan bizonyítja nemcsak a kommunizmus, de a forradalom, a bányászjárások kapcsán is – nem történt meg a múlttal való szembenézés és a felelősségre vonás.
Zárásként a meghívottak egyrészt optimizmusuknak adtak hangot, ami a bíróság felállításának lehetőségét illeti, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy Nyugat-Európának le kell lépnie az eddig követett útról, nem kezelheti a kelet-európai országok jelenkori történetének ezen részét továbbra is másodrendűként. A központi dilemmát Marius Oprea fogalmazta meg: hogyan harcoljunk az önkényuralom ellen a demokrácia eszközeivel?
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Orbán: biztos pont mAradni egy bizonytalan világban
Az Európai Unió globálisból regionális szereplővé minősült, és már nem képes megvédeni a polgárait, külső határait, közösségét – jelentette ki hagyományos tusványosi felszólalásában Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati nagyszínpadi előadásán beszélgetőtársa, Tőkés László Európai Parlamenti képviselő ismételten az autonómia és a védhatalmi státus fontosságát hangsúlyozta.
Az erdélyi magyarság Tusnádfürdői „évi előadásán” a szokásos módon Orbán Viktor, Tőkés László és a moderátori szerepben jelenlévő Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnöke beszélt a nagyszámú hallgatóság előtt.
Becsületrend Tőkés Lászlónak
Németh Zsolt köszöntőjében először gratulált Albert Tibor Tusnádfürdői polgármester újraválasztásához, majd köszöntötte Kárpát-medencei magyar közösségek jelenlévő képviselőit, az egyházi vezetőket, illetve a magyarországi politikai élet szereplőit. A külügyi bizottság elnöke elmondta, Tőkés László püspök megkapta Magyarország legjelentősebb kitüntetését, a Becsületrendet, amelynek átadását várhatóan októberben tartják.
Autonómia: a szabadság és biztonság záloga
A 2013-ban Tusványoson elhangzott kijelentését – amely miatt később megfosztották a román állami kitüntetésétől – felidézve Tőkés László ismételten azt kérte, „vállaljanak védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély iránt, mint ahogyan Ausztria is tette ezt az olaszországi Dél-Tirol esetében”, mert „Románia és Magyarország is eképpen juthatna egyezségre az erdélyi magyarság önrendelkezése ügyében, a székelység számára ugyanis a szabadság záloga és biztosítéka maga az autonómia”.
Arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy miért olyan fontos az autonómia és a védhatalmi státus, Tőkés egy évforduló és egy bibliai ige összefüggésében adott választ.
„Az első Márton Áron kiállása az erdélyi magyarság védelmében. Éppen hetven esztendeje annak, hogy ismételten fellépett saját hívei és a magyarok védelmében, akik a második világháború befejeztével a megszálló szovjet hadsereg és a visszatérő román impérium hatalma alá kerültek. Erdélyben a román kormányzat és a kommunisták által félrevezetett, vagy velük cinkosságot vállaló magyar szövetségi politikusokkal szemben akadtak olyan felelős egyházi és polgári vezetők, akik nem mAradtak tétlen, hanem Áron püspök köré tömörülve memorandumot intéztek a párizsi békekonferenciához, amelyben az önrendelkezés elvének klasszikus értékű megfogalmazásával fejezték ki nemzeti közösségünk azon igényét, hogy »rólunk, nélkülünk ne határozzanak és ne akarják az erdélyi magyarságot keresztre feszíteni«” – emlékeztetett Tőkés.
Felszólalásában a püspök egy bibliai igével, Nehémiás próféta „jogos önvédelemre buzdításával” fejezte ki az önrendelkezésre tekintő küzdelem tanítását. „Erdély nagy püspöke, Márton Áron a kommunizmus végérvényes berendezkedésének már-már kilátástalan időszakában mutatott példát arra, hogy soha ne adjuk meg magunkat. A jogos önvédelem vállalására, bátorságra, kitartásra, önfeláldozó kiállása buzdítja hosszan tartó fogságból szabaduló ellenség által szorongatott népét Nehémiás próféta is, amikor a nemzeti önfenntartás hadiparancsát intézi hozzuk: Ne féljetek, harcoljatok!” – szólt Tőkés a hallgatósághoz. „Történelmi hagyományainkra emlékeztető módon egyszerre kell harcba szállnunk az önmaga vesztét okozó nyugati világért, valamint saját magunk védelmében” – figyelmeztetett.
Felszólalása végén Tőkés László Csintalan László kanonoknak, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónokának két himnuszunk szavait összekapcsoló áldásmondásával köszöntötte az egybegyűlteket: Isten áldd meg a magyart, és ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
„Számolni kell a megbélyegzéssel, leminősítéssel, kirekesztéssel”
Tusványos egy olyan tér, ahol másképp lehet beszélni a politikáról, a nehéz és bonyolult ügyekről, mint ahogyan azt ez a szakma az év többi 364 napján kikényszeríti az emberből – köszöntötte az összegyűlteket Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
„Ha itt nem nevezzük meg a mi nyelvünkön azokat a dilemmákat, amelyek gyötörnek, akkor a szabadegyetem nem ért semmit, és akkor az nem más, mint propagandatábor. Ezért azt kell tennem, ami a szakmámban be van tiltva: el fogom mondani, amit a mai európai helyzetről gondolok. Számolni kell a megbélyegzéssel, leminősítéssel, kirekesztéssel, az európai fősodorból történő száműzetéssel. Persze, ha a fősodor bajba jut, akkor az onnan történő időben történő száműzetés inkább előnyös” – kezdte beszédét a miniszterelnök.
Utalva többek között az elmúlt napok, hetek németországi és franciaországi terrorcselekményeire, Orbán úgy látja, „nincs elfogadott magyarázat arra a jelenségre, hogy Európában napról napra nő a félelem”. Tőkés Lászlóhoz fordulva Nehémiás idézetét ismételte: ne féljetek, harcoljatok! „De mit jelent ez? Mi ellen kell harcolni?” – tette fel a kérdést.
Köddé vált európai álom
A fél évszázaddal ezelőtti európai állapotokat szemléltetve a miniszterelnök elmondta, „ha azzal biztattak egy német, francia vagy belga fiatalt, hogy amennyiben rendesen elvégzed az iskoláidat, tiszteled a törvényeket, szüleidet és szorgalmasan dolgozol, biztos lehetsz abban, hogy többre fogsz jutni, mint a szüleid”.
„Ez volt az a perspektíva, ami a nagy európai álomnak a vonzerejét adta. Mit tapasztalunk ma? Ha ugyanezt elmondanám most, attól tartok kinevetnének. Az európai életnek ezen ígérete megrendült, elveszett. Ha ennek a folyamatnak az okait keressük, valahol ott találnánk meg, hogy a világgazdaságot korábban egyedül uraló nyugati gazdaságok mellé – milliárdos tömegekkel – versenytársak léptek be, és ehhez a változáshoz az Európai Unió nem tudott alkalmazkodni. Ez tulajdonképpen egy gazdasági válság volt” – fejtette ki.
Orbán úgy véli, ennek következtében az új generációk már nem látnak maguk előtt olyan perspektívát, mint szüleik. Ennek egyik következménye, hogy a gazdasági válság alatt a fiatalok látva, hogy az európai vezetők tehetetlenek, elitválság alakult ki.
Gondolatmenetét folytatva a miniszterelnök hozzátette, „a probléma az, hogy az elitválság napjainkra demokráciaválsággá fordult át. Mert az emberek nagy tömegei látványosan mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek javasolnak és csinálnak. Ez adja azt a nyugtalanságot, idegességet, amelynek a hátterében, mint a villámcsapás egy-egy erőszakos vagy terrorcselekmény megmutatkozik”.
Globálisból regionális
A félelem és bizonytalanság „eltüntetésének” kulcsa Orbán Viktor szerint „néhány rossz dolog abbahagyásában” rejlik. Példaként elsőként a denacionalizálást – a nemzeti szuverenitás európai jogkörök javára történő visszaszorítását – említette, hiszen „vannak dolgok, amelyekkel szemben Brüsszel nem, csak mi magunk vagyunk képesek védekezni”. Másodikként a hamis önértékelés felszámolásáról beszélt: „Az európai vezetők úgy beszélnek az Európai Unióról, mint tizenöt éve. Pedig akkor még nem fért kétség ahhoz, hogy az EU egy globális szereplője a világpolitikának. Csakhogy az unió ma csupán egy regionális szereplő”. Utolsóként „Európa idealizálását” említette. „Az igazság az, hogy vannak kérdések, amikor jó válasz kerekedik ki abból, ha közösen próbáljuk megoldani a problémát, és vannak kérdések, ahol rossz válasz adódik ebből. Ha nem jövünk vissza az ideológiai gondolkodásból a praktikus gondolkodás irányába, akkor meggyőződésem, hogy a bizonytalanságnak sem tudunk véget vetni” – emelte ki.
Európai szintű közvélemény-kutatás
A terrorizmusra és bevándorlásra térve a miniszterelnök elmondta, a politikában a leglehangolóbb dolog az, amikor nyilvánvaló tényekről folynak viták. „Az ilyen viták terhelik az Európai Uniót. Mi azt a megoldást választottuk, hogy a Századvég nevű háttérintézményünket felkértük, végezzen egy európai szintű közvélemény-kutatást arról, mit is gondolnak az emberek: van-e összefüggés a terrorizmus és a migráció között? A 28 tagállamra kiterjedő kutatásban az emberek 65 százaléka számára evidens, hogy a terrorizmus, a bűnözés és a migráció között egyenes összefüggés van. Azzal, hogy a bevándorlás megváltoztatja az ország kultúráját, az európai emberek 63 százaléka ért egyet. A migráció veszélyt jelent, tömeges méretekben megváltoztatja Európa kulturális arculatát, lerombolja a nemzeti kultúrát. Ezt az álláspontot ha nem fogadjuk el, nem is tudunk cselekedni a veszéllyel szemben” – részletezte.
Demokráciaépítés helyett stabilizálás
Az Amerikai Egyesült Államok republikánus elnökjelöltje is szóba került Orbán Viktor előadásában. „Donald Trump tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére. Aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire volna szükségünk. Első: az államokban a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehozni. Második: a demokrácia exportpolitikáját abba kell hagyni. Miért jönnek át Afrikából is tömegesen migránsok? Mert az európaiak sikeresen elérték, hogy a nem demokratikus, de határvédelem szempontjából rendkívül hatékony líbiai rendszert összezúzzuk. Így jártunk Szíriával és Irakkal. Ha továbbra is a stabilitás helyett a demokráciaépítést helyezzük előtérbe olyan térségekben, ahol ennek sikere kétséges, akkor ott nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást okozni. Ha Törökország is instabillá válik, akkor abból a térségből is az Európai Unióra mindenfajta szűrés és kontroll nélkül zuhan rá sok tízmillió ember” – vázolta.
Orbán úgy látja, az elkövetkező évtizedekben „az igazi nagy nyomás Afrika felől fogja érni Európát”. „A Líbia mögül érkező népesség nyomására kell felkészülnünk, és annak a nagyságrendje sokkal hangsúlyosabb lesz, mint amit eddig tapasztaltunk. A határt és magunkat plüssállatkákkal és virágokkal nem tudjuk megvédeni” – jelentette ki.
A miniszterelnök egyúttal tisztázta, hogy „nem vagyunk szívtelen emberek, együtt érzünk és megértjük a migránsokat kilátástalanságuk miatt, de a kerítésünknél meg kell őket állítani, és világossá kell tenni, hogy aki jogszerűtlenül lép be, azt a jogszabályok szerint börtönbe kell zárnunk vagy ki kell utasítanunk Magyarországról. A védekezésnek más, ennél barátságosabb formája nincs.”
Az egyetlen ország ma Európában, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket a migrációról és a bevándorlásról, az Magyarország – utalt Orbán az októberi kvóta-népszavazásra. Zárómondatként hozzátette, „mindazt, amit 2010-ben Magyarországon elkezdtünk – ideértve a keresztény alapokra helyezett új alkotmányt, a nemzetegyesítés politikáját, a családpolitikát, a geopolitikai igények figyelembe vételét – egyetlen célt szolgáltak: hogy Magyarország egy biztos pont mAradjon egy bizonytalan világban.”
Kérdések a közönségtől
A fórum záróblokkjában a felszólalók a hagyományt követve a közönség kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a kárpátaljai magyarok leendő sorsáról érdeklődő kérdésre válaszolva elmondta, „a magyar kormány rengeteget tesz azért, hogy az élet Ukrajnában, főleg Kárpátalján ne omoljon össze. Nem vagyunk személyválogatók, mindenkit segítünk, aki ott él és nehéz helyzetben van.”
A Magyarországról kiutasított illegális bevándorlók „további sorsára” térve a szerb-magyar határzárral szembeni tévhitek eloszlatását emelte ki a miniszterelnök. „Azzal szoktak vádolni, hogy mi a törvénytelenül Magyarország területére lépett embereket a szerbekkel történt megegyezés nélkül Szerbia területére tesszük vissza. Ez nem így van: a kerítés, amit építettünk, két és fél méterre a magyar határtól befelé van. Segítséget nyújtunk nekik abból a szempontból, hogy a kerítés külső oldalán haladva megtalálják azt a két belépőpontot, ahol törvényesen benyújthatják a Magyarországra történő belépési kérelmüket. Ehhez ragaszkodunk, ez nem sért nemzetközi jogot” – részletezte.
Orbán emellett úgy vélekedett, hogy „ma a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás egyik legfőbb támogatója az Egyesült Államok. Részben a hivatalos politikáján keresztül, hiszen Barack Obama egy NATO-csúcson nyíltan beszélt arról, hogy mindenki, aki ellenzi a bevándorlást, az a rossz fiúk közé lesz besorolva.” A miniszterelnök megérti, „hogy a bevándorlásban ők pozitívumot látnak, hiszen így jött létre az Amerikai Egyesült Államok, de azt látniuk kell, hogy ebben a történetben mi vagyunk az indiánok, az őshonosak.” Az európai bevándorláspolitika és a magyarok helyzete jövőjének szempontjából az Amerikai Egyesült Államokbeli elnökválasztásnak ezért van hangsúlyos jelentősége – tette hozzá.
Az Európa megvédésének szükségességéről érdeklődő kérdezőnek felelve Orbán bevallotta, hogy „megváltozott egy korábbi álláspont, amely úgy szólt, hogy a NATO mostani formája elegendő ahhoz, hogy a kontinens békéjét garantálja”. „Azt gondoltam, hogy amíg a britek része voltak az EU-nak, nincs szükség európai hadseregre, mert a NATO a megfelelő védelmi szerkezet. De ha belegondolunk abba, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból, akkor a kontinens katonai ereje is jelentősen lecsökken. Ezért létre kell hozni egy valódi közös hadsereget, közös ezredekkel, szerkezettel, mert szükség lehet a jövőben egy ütőképes katonai erőre. Egy unió közös hadsereg nélkül nem is tud fennmAradni” – osztotta meg véleményét.
Arra a kérdésre, hogy érdemes-e bővíteni a V4-et (Visegrádi Együttműködés, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete), Orbán úgy válaszolt, „nem támogatom, nehezen hoztuk össze, jól működik, közös érdekeink vannak. Ez olyan érték, amit nem lehet kockára tenni, és ilyen értelemben a bővítés egy kockázat”. A V4-eknél mAradva hozzátette, annak értelmét sem látja, hogy az Európai Unió ellenében egy közép-európai unió jöjjön létre. „Az EU ellenében nem, de benne igen. A V4 tulajdonképpen ez. Van még, amivel ki lehet egészíteni, de nem szabad szembeállítani az Európai Unióval” – összegzett.
Péter Beáta, Pinti Attila
Székelyhon.ro

Tőkés Tusványoson: fontos a védhatalmi státus és az autonómia
MTI - Az autonómia és Magyarország védhatalmi státusának fontosságáról beszélt Tőkés László Európai Parlamenti képviselő a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szombati, Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott fórumán.
Tőkés László néhány évvel ezelőtt épp Tusnádfürdőn javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett, ami miatt megfosztották román állami kitüntetésétől. A dél-tiroli EURAC Kisebbségi Jogok Intézetének a szakértőit idézve szombaton elmondta: Ausztria ma is védhatalmi státust gyakorol a dél-tiroli osztrákok fölött. Jelenleg zajlik a dél-tiroli autonómiastatútum felülvizsgálata, mely során ismét meghatározzák, hogy mi lesz Ausztria szerepe Dél-Tirol vonatkozásában – tette hozzá.
„Európai módra Románia és Magyarország is ezenképpen juthatna egyezségre a romániai, erdélyi, Székelyföldi magyarság önrendelkezése ügyében” – jelentette ki Tőkés László, aki megköszönte a védelmet és a támogatást Orbán Viktornak.
Tőkés László a 120 éve született Márton Áron erdélyi római katolikus püspök példázatával mondta el, hogy miért tartja fontosnak az autonómiát és a védelmet, a védhatalmi státuszt és az önrendelkezést. Kifejtette: Áron püspök egyaránt védelmére kelt az üldözött zsidóknak, a fogságba hurcolt erdélyi németeknek, a betiltott román görögkatolikus egyház kiszolgáltatott híveinek és papjainak, akikkel együtt utóbb ő is rabsorsra jutott.
„Nem területet, hanem közösségi jogokat kérünk és követelünk. A nemzetközi szerződéseket és Románia alkotmányát tiszteletben tartva politikai párbeszédet szorgalmazunk, hogy az ország törvényes rendjének megfelelően és a román politikai törvény- és döntéshozókkal egyetértésben, egy olyan, tényleges és teljes körű autonómiarendszert hozzunk létre a magyar nemzeti közösség számára, mely – meggyőződésünk szerint – egyedül képes biztosítani megmAradását, gyarapodását és szabad fejlődését” – fogalmazott Tőkés.
Hozzátette: ezen törekvés teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi normákkal, és megfelel azoknak a demokratikus autonómiaformáknak, melyek a világ és Európa számos országában közmegelégedésre működnek, és egyben a megbékélés és a stabilitás hordozói.
Székelyhon.ro

Sajtóközlemény Orbán Viktor és Tőkés László megbeszéléséről
A XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Itthon Európában! című július 23-i délelőtti fórumát megelőzően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egy munkareggelin is találkozott.
Az EP-képviselő a sajtó érdeklődésére elmondta: „Az immár Tusványosként ismert rendezvény jó alkalom arra, hogy közösségbe vonja a honi és külhoni magyarság képviselőit. Erre sor került az idén is, amikor is a nemzet miniszterelnöke, Orbán Viktor 22-én este találkozott a külhoni magyarság főbb politikai pártjainak vezetőivel. Jómagamat az EMNT elnökeként másnap, szombaton reggel látott vendégül egy munkareggelin, amelyen részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is. Áttekintettük az erdélyi magyarság helyzetét, a magyar nemzet- és külpolitika legfőbb problémáit. A megbeszélés során felvetődött az Európai Unió állapota, a migránsügy, a terrorveszély, mindazok a témák, amelyek manapság foglalkoztatják a magyarságot a Kárpát-medenceében és szerte a világban.” Tőkés László elmondta még, hogy megbeszélték az EMNT jelenére és jövőjére vonatkozó kérdéseket is, Orbán Viktor pedig elismeréssel nyugtázta a társadalmi szervezet által működtetett demokráciaközpontok munkáját, amely hozzájárult a határok fölötti nemzetegyesítés folyamatához tételesen ahhoz, hogy jelenleg már nyolcszázezren felüli azoknak a száma, akik a könnyített honosítás révén el- és visszanyerhették magyar állampolgárságukat. Köztük félmilliónyian erdélyiek, jelentős részük az EMNT segítségével vehetett részt a folyamatban. Európai és nemzetpolitikai vonatkozásban Orbán Viktor és Tőkés László egyetértettek abban eszmecseréjük során, hogy a közelgő kvótareferendum alkalmával az erdélyi szervezetek – amelyeknek tagjai és szimpatizánsai immár nagyrészt magyar állampolgárok is – saját ügyüknek kell tekintsék a migránsok kényszerbetelepítése elleni véleménynyilvánítást és nemzeti összefogást.
Tusnádfürdő, 2016. július 24.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
erdon.ro

Megint maszatolt a Maszol
Az RMDSZ központi szócsöve, a Maszol.ro portál pénteken azzal a szenzációval „kápráztatta el” olvasóit, hogy „az erdélyi politikusok közül csak Kelemen Hunort hívták meg Orbán Viktor vacsorájára”.
Az ezen a címen megjelent híradás sietett kiemelni: „Tőkés László ezúttal is lemAradt a meghívottak listájáról.” Ezzel szemben a valóság az, hogy erre a munkavacsorára a főbb határon túli magyar pártok vezetői kapnak meghívást. Ezt maga a portál is kénytelen elismerné a cikk közepe táján: „Hagyománnyá vált az is, hogy Orbán Viktor előtte együtt vacsorázik a felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és erdélyi magyar politikai szervezetek vezetőivel.” Mivel Tőkés László nem pártelnök, hanem csak egy civil szervezetet elnököl (EMNT) és csupán védnöke egy pártnak (EMNP), nem is illene bele a képbe. Ez egyértelműen kiderül abból a közleményből, amit az Európai Parlamenti képviselő sajtóirodája ma adott ki, s amely az RMDSZ-sajtó malíciájára is frappáns választ ad.
Eszerint a XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Itthon Európában! című július 23-i délelőtti fórumát megelőzően Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egy munkareggelin is találkozott. Az EP-képviselő a sajtó érdeklődésére elmondta: „Az immár Tusványosként ismert rendezvény jó alkalom arra, hogy közösségbe vonja a honi és külhoni magyarság képviselőit. Erre sor került az idén is, amikor is a nemzet miniszterelnöke, Orbán Viktor 22-én este találkozott a külhoni magyarság főbb politikai pártjainak vezetőivel. Jómagamat az EMNT elnökeként másnap, szombaton reggel látott vendégül egy munkareggelin, amelyen részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is. Áttekintettük az erdélyi magyarság helyzetét, a magyar nemzet- és külpolitika legfőbb problémáit. A megbeszélés során felvetődött az Európai Unió állapota, a migránsügy, a terrorveszély, mindazok a témák, amelyek manapság foglalkoztatják a magyarságot a Kárpát-medenceében és szerte a világban.”
Tőkés László elmondta még, hogy megbeszélték az EMNT jelenére és jövőjére vonatkozó kérdéseket is, Orbán Viktor pedig elismeréssel nyugtázta a társadalmi szervezet által működtetett demokráciaközpontok munkáját, amely hozzájárult a határok fölötti nemzetegyesítés folyamatához tételesen ahhoz, hogy jelenleg már nyolcszázezren felüli azoknak a száma, akik a könnyített honosítás révén el- és visszanyerhették magyar állampolgárságukat. Köztük félmilliónyian erdélyiek, jelentős részük az EMNT segítségével vehetett részt a folyamatban.
Európai és nemzetpolitikai vonatkozásban Orbán Viktor és Tőkés László egyetértettek abban eszmecseréjük során, hogy a közelgő kvótareferendum alkalmával az erdélyi szervezetek – amelyeknek tagjai és szimpatizánsai immár nagyrészt magyar állampolgárok is – saját ügyüknek kell tekintsék a migránsok kényszerbetelepítése elleni véleménynyilvánítást és nemzeti összefogást – közölte az EP-képviselő sajtóirodája.
itthon.ma//erdelyorszag

Székelyföldtől Brüsszelig
Magyarország vállaljon védhatalmi státust a határon túli magyarok, Erdély iránt, mint ahogyan Ausztria tette ezt az olaszországi Dél-Tirol esetében – ismételte meg szó szerint a három évvel korábban ugyancsak Tusnádfürdőn elhangzott felhívását Tőkés László szombaton. Szavai 2013-ban hisztérikus reakciót váltottak ki a román politikusokból, a Bukaresti pártok egymással versengtek a magyarellenes megnyilvánulásokban, végül Klaus Iohannis jelenlegi államelnök Tőkés László ezen szavaira hivatkozva fosztotta meg őt az 1989-es Temesvári forradalomban betöltött szerepéért megítélt állami kitüntetéstől.
Hogy mi lesz Bukarest reakciója ezúttal, nem tudjuk – tegnapig mintha visszafogottabb viszonyulást láttunk volna, de megeshet, csak a nyári hétvégének tudható be. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy nacionalista fröcsögés helyett a Bukaresti hatalomnak inkább állna érdekében valós párbeszédet kezdeményezni a Romániában élő magyar közösség vezetőivel, illetve a lehető legjobb kapcsolatokra törekedni a szomszédos Magyarországgal. Annál is inkább, mert mind komolyabb biztonságpolitikai kihívások érik Európa egészét, melyekre Románia egyedül – de más kelet-közép-európai állam sem! – nem tudhat megfelelő választ adni. A zűrzavaros időkben, amikor az ukrán válság, a migrációs krízis, a terrorveszély, de a Törökországban zajló események is komoly kockázatokat jelentenek, Bukarest alapvető érdeke az lenne, hogy a térségben levő államokkal közösen lépjen fel. Ezeket a kihívásokat részletezte szókimondó tusványosi előadásában Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, akit a magyar ellenzéki pártok, a nyugati balliberális média és a Brüsszeli vezetők is oly gyakran bélyegeznek meg Európa-ellenességgel – vélhetően a legjobb védekezés a támadás elvét követve. Nem is igazán tudnak mihez kezdeni most a magyar miniszterelnöknek a közös európai hadsereg létrehozásáról szóló kijelentésével, az ügy melletti elkötelezettségével – ebbe ugyanis igen nehezen lehetne belemagyarázni, hogy a magyar miniszterelnök Európa ellensége, és kivezetné országát az EU-ból. Aligha véletlenül hangsúlyozta Németh Zsolt is, hogy a külhoni magyar vezetők a kvótareferendum ügyében megfogalmazott közös nyilatkozatban a kényszerbetelepítésre mondanak nemet, nem pedig Európára.
A magyar külpolitika egyik legnehezebb feladata ugyanis az, hogy meggyőzze a kontinens többi államát: Brüsszel bírálata, a határok védelme nem Európa elutasítását jelenti.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés: nem területet, közösségi jogokat kérünk
Az autonómia és Magyarország védhatalmi státusának fontosságáról beszélt Tőkés László EP-képviselő szombati, Orbán Viktorral közösen tartott fórumán.
Tőkés László néhány évvel ezelőtt épp itt javasolta, Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett úgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett, ami miatt megfosztották román állami kitüntetésétől. A dél-tiroli EURAC Kisebbségi Jogok Intézetének szakértőit idézve elmondta: Ausztria ma is védhatalmi státust gyakorol a dél-tiroli osztrákok fölött. Jelenleg zajlik a dél-tiroli autonómiastatútum felülvizsgálata, mely során ismét meghatározzák, mi lesz Ausztria szerepe Dél-Tirol vonatkozásában. „Európai módra Románia és Magyarország is ezenképpen juthatna egyezségre a romániai, erdélyi, Székelyföldi magyarság önrendelkezése ügyében” – jelentette ki Tőkés László.
Szabadság (Kolozsvár)