Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. november 10.
Kitüntetés
A tényszerű esemény: Király Károlynak, az RMDSZ egykori szenátorának, a román szenátus egykori alelnökének, a kommunista diktatúra elleni harc egyik legismertebb romániai magyar személyiségének – Tőkés László javaslatára, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes előterjesztése alapján – Magyarország elnöke, Áder János, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta 85. születésnapja alkalmából. A kitüntetést a magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor nyújtotta át az Országházban, szűk körű, meghitt ünnepség keretében, 2015. november 2-án.
Az ünnepélyes eseményen ismertetett életpálya természetesen nem ismeretlen a Népújság olvasói legtöbbjének, hiszen a magát ez alkalommal is örökös marosvásárhelyinek valló ünnepelt az 1989 forró decemberét megelőző közel két évtizedben Marosvásárhelyen élt és vált a diktatúra elleni harc emblematikus alakjává. A Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének elnökeként (1973-1978 között) végzett tevékenysége idején munkatársként kerültem közelebbi kapcsolatba Király Károllyal, aki 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsában a gazdasági ügyek intézésével bízott meg. Ez a régóta tartó kapcsolatunk tette lehetővé, hogy családtagjai mellett, feleségemmel egyetemben részt vehettem a kitüntetés átadása alkalmával rendezett ünnepségen.
Nem illik az ünnepelt tiszteletére adott ebéd közben elhangzott beszélgetésről szólni, hiszen azok csak hangsúlyosabbá tették azt a valóban meghitt hangulatot, amelyet az Országházban töltött idő alatt folyamatosan tapasztalhattunk. Mégis kikívánkozik belőlem néhány gondolat, amelyeket az ott elhangzottak ébresztettek bennem.
A kitüntetést átadó Lezsák Sándor elmondta, hogy személyes kapcsolata Király Károllyal és romániai magyar társaival még abból az időből származik, amikor még az is veszélyes vállalkozásnak számított, ha valaki személyesen kereste fel a mostani ünnepeltet Marosvásárhelyen. Éppen ezért hangsúlyozta: számára különös elégtétel, hogy az általa legendásnak tartott Király Károlynak ő adhatta át ezt a magas állami magyar kitüntetést. Talán nem meglepő, hogy ezeknek a szavaknak és a különböző méltatásoknak hallatán furcsa hiányérzetem támadt: miért nem hallottam- olvastam sehol arról, hogy az RMDSZ támogatta volna a kitüntetést, ha már nem kezdeményezte, vagy a 85. születésnap alkalmával legalább egy üdvözletet küldött volna egykori szenátorának? Igaz, olyan véleményt nemegyszer hallottam az elmúlt években, hogy voltak, akik szívesebben koszorúztak volna egy Király Károly-szobornál, malomkeréknyi koszorúval, mintsem hogy érdemeit elismerni kényszerüljenek.
Az ünnepelt nem volt hajlandó senkire rosszat mondani. Elismerte ugyan, hogy nem mindenkivel sikerült szót értenie, de most sem, mint eddigi megnyilatkozásaiban, írásaiban sem, senkit nem vádol, senkire nem neheztel. Számomra, aki annyi évtizede ismerem, ez nem volt meglepő, mégis örömmel nyugtáztam, hogy nem változott: ugyanaz az ember, aki szemtől szemben merte vállalni a véleményét, és magának a diktátornak is közvetlenül megjósolta egy 1987-ben hozzá írt levélben, hogy el fog bukni. A szembeszegülésért elszenvedett viszontagságokról Király Károly húga, Ibolya is beszámolt a Hitel folyóirat 2014 decemberében és 2015 januárjában megjelent írásaiban, de a további részletek, a tanúságtétel megkönnyítése érdekében minden bizonnyal elkészül majd Király Károllyal egy hosszabb életútinterjú, amelyet a Rendszerváltozást Kutató Intézet munkatársai vállaltak az ünnepi beszélgetések során (igazgatója, Bíró Zoltán is jelen volt), Lezsák Sándor külön felkérésére.
Az anekdota szerint egykoron Ferenc József azt mondta, annyi kitüntetést kell adományozni, hogy azokból jusson az arra valóban érdemeseknek is. Az viszont nem anekdota, hogy manapság is szükséges valakiknek a kezdeményezése ahhoz, hogy egy ilyen ünnepségre sor kerülhessen. Külön öröm számunkra, marosvásárhelyiek számára, hogy nem először és bizonyára nem is utoljára, a kezdeti lépéseket Kerényi György – még 2011-ben, a két város baráti körének elnökeként – indította útjára, aki Kecskemétről számtalanszor bizonyította nemcsak ragaszkodását az erdélyi, romániai magyarokhoz, de anyagiakban és szellemiekben is mindig segítőkésznek mutatkozott. Biztos vagyok benne, hogy tiltakozna nevének megemlítése ellen, de hiszem, hogy ez a megjegyzés a legkevesebb ahhoz képest, amit megérdemel. Az elismerés mostani folyamatának kezdeményezője és sikerre küzdője pedig Kincses Előd volt, aki nem mellesleg egyedüliként emlékezett meg írásban a Népújság szeptember 26-i számában Király Károly 85. születésnapjáról. Meg kell említenem – a nemcsak családtagként, hanem Király Károly erkölcsi segítőtársaként is jelen lévő testvér – Király Ibolya készülő könyvét is a korszakról, amelynek kiadásában a jelen lévő vezető személyiségek konkrét segítőkészségüket nyilvánították.
Befejezésként: kérdésre válaszolva, hogy mit tekint a legfontosabbnak hosszú életpályája során, Király Károly a következőket mondta: megköszöni a romániai magyarságnak, hogy képviselhette, megköszöni a magyar kormánynak és a magyar államnak, hogy ilyen elismerésben részesítette. A legfontosabb pedig az, hogy alkalma volt tevőlegesen hozzájárulni a magyarság gondjainak enyhítéséhez és a magyar–román kapcsolatok javításához, ezért nyugodt lelkiismerettel nézhet vissza múltjára.
Virág György
Népújság (Marosvásárhely)
A tényszerű esemény: Király Károlynak, az RMDSZ egykori szenátorának, a román szenátus egykori alelnökének, a kommunista diktatúra elleni harc egyik legismertebb romániai magyar személyiségének – Tőkés László javaslatára, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes előterjesztése alapján – Magyarország elnöke, Áder János, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta 85. születésnapja alkalmából. A kitüntetést a magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor nyújtotta át az Országházban, szűk körű, meghitt ünnepség keretében, 2015. november 2-án.
Az ünnepélyes eseményen ismertetett életpálya természetesen nem ismeretlen a Népújság olvasói legtöbbjének, hiszen a magát ez alkalommal is örökös marosvásárhelyinek valló ünnepelt az 1989 forró decemberét megelőző közel két évtizedben Marosvásárhelyen élt és vált a diktatúra elleni harc emblematikus alakjává. A Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének elnökeként (1973-1978 között) végzett tevékenysége idején munkatársként kerültem közelebbi kapcsolatba Király Károllyal, aki 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsában a gazdasági ügyek intézésével bízott meg. Ez a régóta tartó kapcsolatunk tette lehetővé, hogy családtagjai mellett, feleségemmel egyetemben részt vehettem a kitüntetés átadása alkalmával rendezett ünnepségen.
Nem illik az ünnepelt tiszteletére adott ebéd közben elhangzott beszélgetésről szólni, hiszen azok csak hangsúlyosabbá tették azt a valóban meghitt hangulatot, amelyet az Országházban töltött idő alatt folyamatosan tapasztalhattunk. Mégis kikívánkozik belőlem néhány gondolat, amelyeket az ott elhangzottak ébresztettek bennem.
A kitüntetést átadó Lezsák Sándor elmondta, hogy személyes kapcsolata Király Károllyal és romániai magyar társaival még abból az időből származik, amikor még az is veszélyes vállalkozásnak számított, ha valaki személyesen kereste fel a mostani ünnepeltet Marosvásárhelyen. Éppen ezért hangsúlyozta: számára különös elégtétel, hogy az általa legendásnak tartott Király Károlynak ő adhatta át ezt a magas állami magyar kitüntetést. Talán nem meglepő, hogy ezeknek a szavaknak és a különböző méltatásoknak hallatán furcsa hiányérzetem támadt: miért nem hallottam- olvastam sehol arról, hogy az RMDSZ támogatta volna a kitüntetést, ha már nem kezdeményezte, vagy a 85. születésnap alkalmával legalább egy üdvözletet küldött volna egykori szenátorának? Igaz, olyan véleményt nemegyszer hallottam az elmúlt években, hogy voltak, akik szívesebben koszorúztak volna egy Király Károly-szobornál, malomkeréknyi koszorúval, mintsem hogy érdemeit elismerni kényszerüljenek.
Az ünnepelt nem volt hajlandó senkire rosszat mondani. Elismerte ugyan, hogy nem mindenkivel sikerült szót értenie, de most sem, mint eddigi megnyilatkozásaiban, írásaiban sem, senkit nem vádol, senkire nem neheztel. Számomra, aki annyi évtizede ismerem, ez nem volt meglepő, mégis örömmel nyugtáztam, hogy nem változott: ugyanaz az ember, aki szemtől szemben merte vállalni a véleményét, és magának a diktátornak is közvetlenül megjósolta egy 1987-ben hozzá írt levélben, hogy el fog bukni. A szembeszegülésért elszenvedett viszontagságokról Király Károly húga, Ibolya is beszámolt a Hitel folyóirat 2014 decemberében és 2015 januárjában megjelent írásaiban, de a további részletek, a tanúságtétel megkönnyítése érdekében minden bizonnyal elkészül majd Király Károllyal egy hosszabb életútinterjú, amelyet a Rendszerváltozást Kutató Intézet munkatársai vállaltak az ünnepi beszélgetések során (igazgatója, Bíró Zoltán is jelen volt), Lezsák Sándor külön felkérésére.
Az anekdota szerint egykoron Ferenc József azt mondta, annyi kitüntetést kell adományozni, hogy azokból jusson az arra valóban érdemeseknek is. Az viszont nem anekdota, hogy manapság is szükséges valakiknek a kezdeményezése ahhoz, hogy egy ilyen ünnepségre sor kerülhessen. Külön öröm számunkra, marosvásárhelyiek számára, hogy nem először és bizonyára nem is utoljára, a kezdeti lépéseket Kerényi György – még 2011-ben, a két város baráti körének elnökeként – indította útjára, aki Kecskemétről számtalanszor bizonyította nemcsak ragaszkodását az erdélyi, romániai magyarokhoz, de anyagiakban és szellemiekben is mindig segítőkésznek mutatkozott. Biztos vagyok benne, hogy tiltakozna nevének megemlítése ellen, de hiszem, hogy ez a megjegyzés a legkevesebb ahhoz képest, amit megérdemel. Az elismerés mostani folyamatának kezdeményezője és sikerre küzdője pedig Kincses Előd volt, aki nem mellesleg egyedüliként emlékezett meg írásban a Népújság szeptember 26-i számában Király Károly 85. születésnapjáról. Meg kell említenem – a nemcsak családtagként, hanem Király Károly erkölcsi segítőtársaként is jelen lévő testvér – Király Ibolya készülő könyvét is a korszakról, amelynek kiadásában a jelen lévő vezető személyiségek konkrét segítőkészségüket nyilvánították.
Befejezésként: kérdésre válaszolva, hogy mit tekint a legfontosabbnak hosszú életpályája során, Király Károly a következőket mondta: megköszöni a romániai magyarságnak, hogy képviselhette, megköszöni a magyar kormánynak és a magyar államnak, hogy ilyen elismerésben részesítette. A legfontosabb pedig az, hogy alkalma volt tevőlegesen hozzájárulni a magyarság gondjainak enyhítéséhez és a magyar–román kapcsolatok javításához, ezért nyugodt lelkiismerettel nézhet vissza múltjára.
Virág György
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 10.
Lemondott a nagyváradi PKE rektora és igazgatója
Felajánlotta lemondását a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és gazdasági igazgatója a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában és pénzügyvitelében feltárt hiányosságok és szabálytalanságok miatt.
János Szabolcs és Berei Annamária távozását hétfőn hozta nyilvánosságra a nagyváradi egyetem irányítását ellátó alapítók tanácsa. A testület egyúttal elrendelte a korábban elindított belső kivizsgálások folytatását, és meghagyta a szenátusnak a súlyos helyzet rendezéséhez és megoldásához szükséges intézkedések megtételét.
A magyar állam által finanszírozott PKE-n tapasztalt hiányosságok és szabálytalanságok október elején kerültek nyilvánosságra. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetem alapítók tanácsának elnöke egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a 2008-ban akkreditált felsőoktatási intézmény tavalyi gazdálkodásában és pénzügyvitelében történtek rendellenességek, ugyanakkor az utóbbi évek folyamán a tanintézet jelentős adósságokat is felhalmozott.
A PKE-n kialakult, az alapítók tanácsa által aggasztónak nevezett helyzet tisztázása végett a stratégiai irányító és ellenőrző testület már idén februárban külső könyvszakértői kivizsgálást rendelt el, ezzel együtt pedig a gazdasági bizottságtól is átfogó jelentést kért az egyetem gazdálkodásáról.
Az alapítók tanácsa szeptemberben meghallgatta az egyetem gazdasági helyzetéről és gazdálkodásáról szóló könyvszakértői jelentést, továbbá a gazdasági bizottság, valamint a Sapientia-rendszert felügyelő programiroda igazgatójának helyzetértékelését.
Mindezek alapján kivizsgálást rendeltek el a felelősség megállapítása, valamint a kialakult helyzet orvoslása céljából, ugyanakkor jelezték azt is, hogy az egyetem gazdasági hátterét biztosító Sapientia Alapítvánnyal szorosan együttműködve kívánnak rendet teremteni a fennálló helyzetben. Mint ismert, a Sapientia Alapítvány a magyar állami normatív támogatásokat kezelő és felügyelő finanszírozóként biztosítja mind a PKE, mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését. A PKE évek óta az alapítvány révén kapja a magyar állami pénzeket, a támogatás tavaly 621 millió forint (8,7 millió lej) volt.
A hiányosságok feltárása nyomán a kolozsvári székhelyű Sapientia Alapítvány átvette a PKE pénzügyi tevékenységének, valamint a magyar államtól kapott támogatás kezelésének teljes ellenőrzését, ennek keretében ettől a tanévtől kezdődően a magyar állami pénzeket csak az alapítvány jóváhagyásával költhetik el a nagyváradiak.
A PKE alapítók tanácsának hétfői közleménye szerint a rektor és a gazdasági igazgató az eddigi kivizsgálás, illetve az elkészített szakértői jelentés következtetései alapján, a testülettel egyetértésben mondtak le tisztségükről.
Az alapítók tanácsa jelezte, elengedhetetlenül fontosnak tartja egy új pénzügyi és gazdasági terv kidolgozását, a Sapientia Alapítvánnyal kötött megállapodás meghagyásainak következetes végrehajtását és az egyetem fenntartójával való szoros együttműködést.
A hatályos tanügyi törvények és az egyetemi charta előírásainak megfelelően a PKE jó működésének személyi feltételeit a rövidesen összeülő szenátus hivatott biztosítani.
Szabadság (Kolozsvár)
Felajánlotta lemondását a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és gazdasági igazgatója a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában és pénzügyvitelében feltárt hiányosságok és szabálytalanságok miatt.
János Szabolcs és Berei Annamária távozását hétfőn hozta nyilvánosságra a nagyváradi egyetem irányítását ellátó alapítók tanácsa. A testület egyúttal elrendelte a korábban elindított belső kivizsgálások folytatását, és meghagyta a szenátusnak a súlyos helyzet rendezéséhez és megoldásához szükséges intézkedések megtételét.
A magyar állam által finanszírozott PKE-n tapasztalt hiányosságok és szabálytalanságok október elején kerültek nyilvánosságra. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetem alapítók tanácsának elnöke egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a 2008-ban akkreditált felsőoktatási intézmény tavalyi gazdálkodásában és pénzügyvitelében történtek rendellenességek, ugyanakkor az utóbbi évek folyamán a tanintézet jelentős adósságokat is felhalmozott.
A PKE-n kialakult, az alapítók tanácsa által aggasztónak nevezett helyzet tisztázása végett a stratégiai irányító és ellenőrző testület már idén februárban külső könyvszakértői kivizsgálást rendelt el, ezzel együtt pedig a gazdasági bizottságtól is átfogó jelentést kért az egyetem gazdálkodásáról.
Az alapítók tanácsa szeptemberben meghallgatta az egyetem gazdasági helyzetéről és gazdálkodásáról szóló könyvszakértői jelentést, továbbá a gazdasági bizottság, valamint a Sapientia-rendszert felügyelő programiroda igazgatójának helyzetértékelését.
Mindezek alapján kivizsgálást rendeltek el a felelősség megállapítása, valamint a kialakult helyzet orvoslása céljából, ugyanakkor jelezték azt is, hogy az egyetem gazdasági hátterét biztosító Sapientia Alapítvánnyal szorosan együttműködve kívánnak rendet teremteni a fennálló helyzetben. Mint ismert, a Sapientia Alapítvány a magyar állami normatív támogatásokat kezelő és felügyelő finanszírozóként biztosítja mind a PKE, mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését. A PKE évek óta az alapítvány révén kapja a magyar állami pénzeket, a támogatás tavaly 621 millió forint (8,7 millió lej) volt.
A hiányosságok feltárása nyomán a kolozsvári székhelyű Sapientia Alapítvány átvette a PKE pénzügyi tevékenységének, valamint a magyar államtól kapott támogatás kezelésének teljes ellenőrzését, ennek keretében ettől a tanévtől kezdődően a magyar állami pénzeket csak az alapítvány jóváhagyásával költhetik el a nagyváradiak.
A PKE alapítók tanácsának hétfői közleménye szerint a rektor és a gazdasági igazgató az eddigi kivizsgálás, illetve az elkészített szakértői jelentés következtetései alapján, a testülettel egyetértésben mondtak le tisztségükről.
Az alapítók tanácsa jelezte, elengedhetetlenül fontosnak tartja egy új pénzügyi és gazdasági terv kidolgozását, a Sapientia Alapítvánnyal kötött megállapodás meghagyásainak következetes végrehajtását és az egyetem fenntartójával való szoros együttműködést.
A hatályos tanügyi törvények és az egyetemi charta előírásainak megfelelően a PKE jó működésének személyi feltételeit a rövidesen összeülő szenátus hivatott biztosítani.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 13.
Sajtótájékoztatót tartottak aktuális politikai kérdésekről
November 13-án magyar és román nyelvű sajtótájékoztatónak volt a helyszíne Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi központi irodája. Képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Csomortányi Istvánnal, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökével együtt tájékoztatta a médiát az EMNT és az EMNP stratégiai együttműködésének irányelveiről és pászmáiról, a két szervezet legutóbbi országos küldöttgyűlésein elfogadott határozatok nyomán.
A civil és a politikai szféra partnerségének egyre hangsúlyosabbá kell válnia a nemzeti-polgári oldalon a lassan közeledő választások fényében, mind Erdélyben, mind Partiumban – fogalmazta meg Tőkés László, majd bemutatta az EMNT kézdivásárhelyi küldöttgyűlésén elfogadott cselekvési-intézkedési terv programpontjait. Ezek legtöbbje valamilyen módon az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek keretei közé illeszkedik, de olyan is van, amely a Nemzeti Együttműködési Rendszerbe.
A továbbiakban erdélyi EP-képviselőnk az aktuális romániai politikai helyzetet tekintette át, szerinte a kialakult válság legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupcióellen, tisztulásra, sőt „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Ezzel egyetértve Tőkés László felhívta a figyelmet: a korrumpálódott, lezüllött, utálatossá vált, a közbizalmat eljátszott politikai osztálynak sajnos része az az RMDSZ is, amely az erdélyi magyarság fölött inkább uralkodni akar, semmint azt szolgálni. A Csomortányi Istvánnal közösen kiadott Nyilatkozat jórészt azt az álságos helyzetet világítja meg, amelyben az RMDSZ megpróbálja kívül helyezni magát azon a belpolitikai válságon, amelynek ő maga is egyik okozója. Az EMNT elnöke, a Néppárt védnöke külön kiemelte: a jövő évi választásokra készülve mind a tanács, mind a párt harcot hirdet az általános korrupció ellen, de az erdélyi magyar közélet és politika megtisztulásáért is küzdeni fog. Partiumban, illetve Biharban ezen a téren különösképpen sok a tennivaló – húzta alá Tőkés László.
A Néppárt megyei elnöke több példával is illusztrálta, hogy az RMDSZ mind országos, mind helyi szinten többször kezdeményezett vagy támogatott olyan akciókat, amelyek a polgári demokratikus fejlődést gátolták és a jogállamiságot sértették, vagy olykor „csak” a jóérzést és tisztességet. Az EMNT elnökével egyetértve szólította fel maga is az RMDSZ-t, hogy a szervezet belső megtisztulása révén tegye lehetővé a választási összefogást ott, ahol a magyar érdek ezt megköveteli majd.
Az összefogás és szolidaritás szép példájaként idézték fel a sajtótájékoztatón az október 24-i őrtűzgyújtást, amely ugyan Székelyföld határainak kivilágítását célozta, de a partiumi és a határon túli helyszíneken azonos időpontban fellobbant őrtüzek a nemzeti együvé tartozást is sikeresen demonstrálták.
A migrációs válság várható eszkalációja kapcsán ismételten leszögezték: meg kell védeni Európát, országainkat és nemzeteinket azon veszélyektől, amelyek ezzel a jelenséggel együtt járnak. Románia számára is követendő példát mutat az intézkedések tekintetében Magyarország – mondta Csomortányi István, míg Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózatában bárki aláírhatja azt a petíciót, melyben a Fidesz kezdeményezéséhez csatlakozva határozottan elutasítja az illegálisan bevándoroltaknak az uniós tagállamokra való ráerőltetését egy kvótarendszer alapján. Mind a magyar, mind a román állampolgársággal rendelkezők leadhatják kézjegyeiket a lakhelyükhöz legközelebb eső EMNT-irodában. A szervezők ugyanakkor remélik, hogy önkéntesek is segíteni fogják az aláírásgyűjtést.
tokeslaszlo.eu/cikk
November 13-án magyar és román nyelvű sajtótájékoztatónak volt a helyszíne Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi központi irodája. Képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Csomortányi Istvánnal, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökével együtt tájékoztatta a médiát az EMNT és az EMNP stratégiai együttműködésének irányelveiről és pászmáiról, a két szervezet legutóbbi országos küldöttgyűlésein elfogadott határozatok nyomán.
A civil és a politikai szféra partnerségének egyre hangsúlyosabbá kell válnia a nemzeti-polgári oldalon a lassan közeledő választások fényében, mind Erdélyben, mind Partiumban – fogalmazta meg Tőkés László, majd bemutatta az EMNT kézdivásárhelyi küldöttgyűlésén elfogadott cselekvési-intézkedési terv programpontjait. Ezek legtöbbje valamilyen módon az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek keretei közé illeszkedik, de olyan is van, amely a Nemzeti Együttműködési Rendszerbe.
A továbbiakban erdélyi EP-képviselőnk az aktuális romániai politikai helyzetet tekintette át, szerinte a kialakult válság legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupcióellen, tisztulásra, sőt „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Ezzel egyetértve Tőkés László felhívta a figyelmet: a korrumpálódott, lezüllött, utálatossá vált, a közbizalmat eljátszott politikai osztálynak sajnos része az az RMDSZ is, amely az erdélyi magyarság fölött inkább uralkodni akar, semmint azt szolgálni. A Csomortányi Istvánnal közösen kiadott Nyilatkozat jórészt azt az álságos helyzetet világítja meg, amelyben az RMDSZ megpróbálja kívül helyezni magát azon a belpolitikai válságon, amelynek ő maga is egyik okozója. Az EMNT elnöke, a Néppárt védnöke külön kiemelte: a jövő évi választásokra készülve mind a tanács, mind a párt harcot hirdet az általános korrupció ellen, de az erdélyi magyar közélet és politika megtisztulásáért is küzdeni fog. Partiumban, illetve Biharban ezen a téren különösképpen sok a tennivaló – húzta alá Tőkés László.
A Néppárt megyei elnöke több példával is illusztrálta, hogy az RMDSZ mind országos, mind helyi szinten többször kezdeményezett vagy támogatott olyan akciókat, amelyek a polgári demokratikus fejlődést gátolták és a jogállamiságot sértették, vagy olykor „csak” a jóérzést és tisztességet. Az EMNT elnökével egyetértve szólította fel maga is az RMDSZ-t, hogy a szervezet belső megtisztulása révén tegye lehetővé a választási összefogást ott, ahol a magyar érdek ezt megköveteli majd.
Az összefogás és szolidaritás szép példájaként idézték fel a sajtótájékoztatón az október 24-i őrtűzgyújtást, amely ugyan Székelyföld határainak kivilágítását célozta, de a partiumi és a határon túli helyszíneken azonos időpontban fellobbant őrtüzek a nemzeti együvé tartozást is sikeresen demonstrálták.
A migrációs válság várható eszkalációja kapcsán ismételten leszögezték: meg kell védeni Európát, országainkat és nemzeteinket azon veszélyektől, amelyek ezzel a jelenséggel együtt járnak. Románia számára is követendő példát mutat az intézkedések tekintetében Magyarország – mondta Csomortányi István, míg Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózatában bárki aláírhatja azt a petíciót, melyben a Fidesz kezdeményezéséhez csatlakozva határozottan elutasítja az illegálisan bevándoroltaknak az uniós tagállamokra való ráerőltetését egy kvótarendszer alapján. Mind a magyar, mind a román állampolgársággal rendelkezők leadhatják kézjegyeiket a lakhelyükhöz legközelebb eső EMNT-irodában. A szervezők ugyanakkor remélik, hogy önkéntesek is segíteni fogják az aláírásgyűjtést.
tokeslaszlo.eu/cikk
2015. november 14.
Az RMDSZ-nek is takarítania kell (Tőkés László a belpolitikai válságról)
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke szerint nemcsak a román pártok, de a politikai osztály bennfentes tagjaként számon tartható RMDSZ számára is elérkezett a változás és megtisztulás ideje. A brüsszeli honatya úgy véli, a szövetségnek is vállalnia kell a felelősséget a kialakult belpolitikai válságért.
Az EMNT elnöke úgy vélte, a bukaresti tűzvész óta lezajlott események legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupció ellen, tisztulásra, sőt, „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Tőkés László rámutatott: az államfői felszólítás „nemcsak a vezető román versenypártoknak, hanem az utca által leváltásra ítélt román politikai osztály bennfentes tagjának, az RMDSZ-nek is szól”. A szövetségre is ráfér a változás és a tisztulás, miként levitézlett többségi partnereire, „köztük is a korrupt Victor Ponta nevével fémjelzett, posztkommunista Szociáldemokrata Pártra”. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ mára már oly mértékben része lett a román politikai életnek, hogy alig lehet megkülönböztetni a többi parlamenti párttól, ezért nem kerülheti ki a felelősségvállalást. Ennek kapcsán ugyanakkor Tőkés felhívta a figyelmet: a múlt hétvégi SZKT-ülésen elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy „az RMDSZ el akarja hárítani magától a súlyos politikai helyzet, illetve a belpolitikai válság miatti felelősséget”. Tőkés László szerint a hárító kijelentéseknek pont az ellenkezője az igaz, éppen ezért az államfő szavait meg kellene fontolnia a szövetség vezetőinek, hiszen a megtisztulás nélkül nem lehet szó „újratervezésről”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke szerint nemcsak a román pártok, de a politikai osztály bennfentes tagjaként számon tartható RMDSZ számára is elérkezett a változás és megtisztulás ideje. A brüsszeli honatya úgy véli, a szövetségnek is vállalnia kell a felelősséget a kialakult belpolitikai válságért.
Az EMNT elnöke úgy vélte, a bukaresti tűzvész óta lezajlott események legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupció ellen, tisztulásra, sőt, „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Tőkés László rámutatott: az államfői felszólítás „nemcsak a vezető román versenypártoknak, hanem az utca által leváltásra ítélt román politikai osztály bennfentes tagjának, az RMDSZ-nek is szól”. A szövetségre is ráfér a változás és a tisztulás, miként levitézlett többségi partnereire, „köztük is a korrupt Victor Ponta nevével fémjelzett, posztkommunista Szociáldemokrata Pártra”. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ mára már oly mértékben része lett a román politikai életnek, hogy alig lehet megkülönböztetni a többi parlamenti párttól, ezért nem kerülheti ki a felelősségvállalást. Ennek kapcsán ugyanakkor Tőkés felhívta a figyelmet: a múlt hétvégi SZKT-ülésen elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy „az RMDSZ el akarja hárítani magától a súlyos politikai helyzet, illetve a belpolitikai válság miatti felelősséget”. Tőkés László szerint a hárító kijelentéseknek pont az ellenkezője az igaz, éppen ezért az államfő szavait meg kellene fontolnia a szövetség vezetőinek, hiszen a megtisztulás nélkül nem lehet szó „újratervezésről”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 15.
FORDULAT A ROMÁNIAI RESTITÚCIÓ EURÓPAI MONITOROZÁSA ÜGYÉBEN
Ez év elején Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő, élve az Európai Unió Alapjogi Chartája 44. cikkében biztosított jogukkal, petíciót nyújtottak be az Európai Parlament illetékes bizottságához azzal a kéréssel, hogy a testület vizsgálja és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, illetve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának botrányos ügyét, és foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően Románia biztosítja-e a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot magyar kisebbségi közössége, illetve annak egyházai számára. Az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) közel egy évi halogatás után Tőkés László erdélyi, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő, a bizottság tagja hathatós közbenjárására 2015. november 12-én végre érdemben foglalkozott az ingatlanügyi beadvánnyal, nevezetesen a bizottság koordinátorainak ülése az erre irányuló román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak tovább kivizsgálását rendelte el. Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára.
Figyelemre érdemes, hogy román oldalról erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele, illetve annak visszautasítása céljából. Marian-Jean Marinescu román néppárti képviselő és frakcióalelnök a román igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése címén érvelt a megkeresés elutasítása mellett, nem csupán a petíció jogosságát, hanem a sepsiszentgyörgyi tanintézet református voltát is kétségbe vonva. Tőkés László – a maga rendjén – édesapját ajánlotta „élő bizonyítékként” a román képviselő figyelmébe, lévén hogy dr. Tőkés István teológus, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökhelyettese éppenséggel a nagy múltú Székely Mikó Református Kollégium diákja volt egykoron.
Említésre méltó, hogy a román diplomácia egy olyan „non-paper” minősítésű összefoglaló dokumentumot köröztet az Európai Parlamentben, amely a romániai egyházi ingatlanok restitúciójának a jogosságát és eredményességét igyekszik „bizonyítani”, szemben a magyarországi tulajdon-visszaszolgáltatás „hiányosságaival”. Tőkés László képviselőnek legutóbb az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai vitáiban volt alkalma szembesülni ezzel a dezinformatív propagandairattal. A restitúció terén az utóbbi időben és ez alkalommal elért amerikai és európai parlamenti eredmények reményre jogosítanak fel a tekintetben, hogy a posztkommunista román hatalom által az egyházi tulajdonok jogos visszaszolgáltatás útjába állított akadályokat előbb-utóbb sikerül leküzdeni, és a Székely Mikó Református Kollégium törvénytelen visszaállamosítását is sikerülni fog felülbírálni.
kms.mtva.hu
Ez év elején Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő, élve az Európai Unió Alapjogi Chartája 44. cikkében biztosított jogukkal, petíciót nyújtottak be az Európai Parlament illetékes bizottságához azzal a kéréssel, hogy a testület vizsgálja és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, illetve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának botrányos ügyét, és foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően Románia biztosítja-e a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot magyar kisebbségi közössége, illetve annak egyházai számára. Az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) közel egy évi halogatás után Tőkés László erdélyi, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő, a bizottság tagja hathatós közbenjárására 2015. november 12-én végre érdemben foglalkozott az ingatlanügyi beadvánnyal, nevezetesen a bizottság koordinátorainak ülése az erre irányuló román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak tovább kivizsgálását rendelte el. Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára.
Figyelemre érdemes, hogy román oldalról erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele, illetve annak visszautasítása céljából. Marian-Jean Marinescu román néppárti képviselő és frakcióalelnök a román igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése címén érvelt a megkeresés elutasítása mellett, nem csupán a petíció jogosságát, hanem a sepsiszentgyörgyi tanintézet református voltát is kétségbe vonva. Tőkés László – a maga rendjén – édesapját ajánlotta „élő bizonyítékként” a román képviselő figyelmébe, lévén hogy dr. Tőkés István teológus, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökhelyettese éppenséggel a nagy múltú Székely Mikó Református Kollégium diákja volt egykoron.
Említésre méltó, hogy a román diplomácia egy olyan „non-paper” minősítésű összefoglaló dokumentumot köröztet az Európai Parlamentben, amely a romániai egyházi ingatlanok restitúciójának a jogosságát és eredményességét igyekszik „bizonyítani”, szemben a magyarországi tulajdon-visszaszolgáltatás „hiányosságaival”. Tőkés László képviselőnek legutóbb az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai vitáiban volt alkalma szembesülni ezzel a dezinformatív propagandairattal. A restitúció terén az utóbbi időben és ez alkalommal elért amerikai és európai parlamenti eredmények reményre jogosítanak fel a tekintetben, hogy a posztkommunista román hatalom által az egyházi tulajdonok jogos visszaszolgáltatás útjába állított akadályokat előbb-utóbb sikerül leküzdeni, és a Székely Mikó Református Kollégium törvénytelen visszaállamosítását is sikerülni fog felülbírálni.
kms.mtva.hu
2015. november 16.
Mikó-ügyben kivizsgálást rendelt el az EP petíciós bizottsága
Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el.
Lomnici Zoltán, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja- e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára.
A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés László erdélyi és Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el.
Népújság (Marosvásárhely)
Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el.
Lomnici Zoltán, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja- e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára.
A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés László erdélyi és Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 17.
Remény a Mikó-ügyben? – Kivizsgálást rendelt el az EP-bizottság
Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanjai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el – tudatta tegnapi közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő.
Tőkés emlékeztetett arra, hogy kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja-e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára.
A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el.
„Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta jövő év februárjára” – közölte Tőkés László sajtóirodája. A közlemény szerint a román képviselők erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele és annak visszautasítása érdekében.
Székely Hírmondó
Erdély.ma
Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanjai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el – tudatta tegnapi közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő.
Tőkés emlékeztetett arra, hogy kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja-e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára.
A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el.
„Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta jövő év februárjára” – közölte Tőkés László sajtóirodája. A közlemény szerint a román képviselők erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele és annak visszautasítása érdekében.
Székely Hírmondó
Erdély.ma
2015. november 17.
Tanulságos színházi előadás Ágyán
A Végítélet korhű képe a diktatúráról
Szombaton este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében bemutatták Ágyán Székelyhidi Ágoston Végítélet című egyfelvonásos színművét. A rangos színészgárda emlékezetes estét nyújtott azoknak, akik eljöttek a kultúrotthonba, a Meleg Vilmos által rendezett előadásra. A színdarab 1989 decemberében, Temesváron játszódik. A nyolcszereplős darab a december 16-i történéseket állítja a középpontba, az akkori eseményeket dolgozza fel. A dráma helyszíne egy temesvári kocsma a forradalom előestéjén. A kocsmában jelen van a kocsmáros, aki egyben a Securitate besúgója is (Dánielfy Zsolt, Debrecen), a vallatótiszt (Horányi László, Esztergom), az apa (Varga Vilmos, Nagyvárad), a feleség (Kiss Törék Ildikó, Nagyvárad), a zürichi újságíró (Szíki Károly, Eger), a biliárdozó (Meleg Vilmos, Nagyvárad), továbbá egy vendég (Csutak Miklós, Nagyvárad) és egy orvos (Miske László, Debrecen). Az előadás alatt átélhettük a 80-as években zsarolással besúgónak beszervezett átlagos romániai polgár tragédiáját, amikor választania kellett a saját és családja biztonsága, és a becsület között.
Az előadáson jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tiszteletbeli elnöke is, aki az előadás végén rövid beszédben visszaemlékezett, hogyan élte Ő át az akkori eseményeket.
A kultúrotthonban az ágyaiakon kívül többen eljöttek Kisjenőből és Nagyzerindről is megtekinteni darabot. Az előadás végén több néző is kifejtette: ilyen és ehhez hasonló színdarabokat érdemes lenne minden középkorú és idősebb erdélyinek megnéznie, hogy emlékezzen arra, hogyan is éltünk ezelőtt 25-30 évvel, a fiataloknak azért kellene megnézniük, hogy megtudják, milyen világban éltek szüleik és nagyszüleik.
dr. Burián Sándor
Nyugati Jelen (Arad)
A Végítélet korhű képe a diktatúráról
Szombaton este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében bemutatták Ágyán Székelyhidi Ágoston Végítélet című egyfelvonásos színművét. A rangos színészgárda emlékezetes estét nyújtott azoknak, akik eljöttek a kultúrotthonba, a Meleg Vilmos által rendezett előadásra. A színdarab 1989 decemberében, Temesváron játszódik. A nyolcszereplős darab a december 16-i történéseket állítja a középpontba, az akkori eseményeket dolgozza fel. A dráma helyszíne egy temesvári kocsma a forradalom előestéjén. A kocsmában jelen van a kocsmáros, aki egyben a Securitate besúgója is (Dánielfy Zsolt, Debrecen), a vallatótiszt (Horányi László, Esztergom), az apa (Varga Vilmos, Nagyvárad), a feleség (Kiss Törék Ildikó, Nagyvárad), a zürichi újságíró (Szíki Károly, Eger), a biliárdozó (Meleg Vilmos, Nagyvárad), továbbá egy vendég (Csutak Miklós, Nagyvárad) és egy orvos (Miske László, Debrecen). Az előadás alatt átélhettük a 80-as években zsarolással besúgónak beszervezett átlagos romániai polgár tragédiáját, amikor választania kellett a saját és családja biztonsága, és a becsület között.
Az előadáson jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tiszteletbeli elnöke is, aki az előadás végén rövid beszédben visszaemlékezett, hogyan élte Ő át az akkori eseményeket.
A kultúrotthonban az ágyaiakon kívül többen eljöttek Kisjenőből és Nagyzerindről is megtekinteni darabot. Az előadás végén több néző is kifejtette: ilyen és ehhez hasonló színdarabokat érdemes lenne minden középkorú és idősebb erdélyinek megnéznie, hogy emlékezzen arra, hogyan is éltünk ezelőtt 25-30 évvel, a fiataloknak azért kellene megnézniük, hogy megtudják, milyen világban éltek szüleik és nagyszüleik.
dr. Burián Sándor
Nyugati Jelen (Arad)
2015. november 19.
A PKE szenátusa elfogadta a vezetők lemondását
A magyar állam által fenntartott Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) szenátusa a szerda estébe nyúló ülésén elfogadta az oktatási intézmény vezetőinek a lemondását – áll a szenátus közleményében.
János Szabolcs rektor, Berei Annamária gazdasági igazgató, Horváth Gizella rektorhelyettes és Balogh Brigitta tudományos titkár azt követően nyújtotta be lemondását, hogy egy belső vizsgálat hiányosságokat és szabálytalanságokat tárt fel a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában és pénzügyvitelében.
Amint arról beszámoltunk, a Krónika birtokába került adatok szerint az egyetem az elmúlt években mintegy 3,5 millió lej (közel 800 ezer euró, 245 millió forint) adósságot halmozott fel. A szenátus közölte: az egyetem új vezetőinek megválasztásáig a lemondott tisztségviselők ügyvivői státusban látják el feladataikat.
„A szenátus elkötelezte magát a kialakult gazdasági helyzet következetes kezelése mellett, és tájékoztatja a közvéleményt, hogy az egyetem elfogadott költségvetése biztosítja az oktatási és kutatási tevékenység zökkenőmentességét, valamint az intézmény pénzügyi kötelezettségeinek a maradéktalan teljesítését” – áll a közleményben.
Az egyetem döntéshozó testülete azt is közölte, hogy befejezéséhez közeledik az egyetemi székház építése, küszöbön áll a doktori képzés beindítása anyaországi partnerintézményekkel együttműködésben, és az ütemtervnek megfelelően zajlik egy, a hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő európai uniós forrásokból támogatott nagyszabású projektje.
Pálfi József egyetemi docens, a szenátus elnöke az MTI-nek elmondta, a PKE-n folyamatban van a tisztségviselők megválasztása. „Már túl vagyunk a tanszékvezetők megválasztásán, megtörtént a kari tanácsok megválasztása, következik a dékánok és a rektor megválasztása. A választási menetrendnek megfelelően március elején lehet új rektora az egyetemnek” – nyilatkozta a szenátus elnöke. A hiányosságok észlelése nyomán az erdélyi magyar felsőoktatásra szánt magyar állami támogatásokat kezelő Sapientia Alapítvány átvette a PKE pénzügyi tevékenységének az ellenőrzését, és ettől a tanévtől a magyar állami pénzeket csak az alapítvány jóváhagyásával költheti el a nagyváradi egyetem.
A Partiumi Keresztény Egyetem a Tőkés László korábbi református püspök által 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskola jogutódja. Az 1999-ben alakult, 2008-ban akkreditált intézményt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel együtt a magyar állam tartja fenn.
Krónika (Kolozsvár)
A magyar állam által fenntartott Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) szenátusa a szerda estébe nyúló ülésén elfogadta az oktatási intézmény vezetőinek a lemondását – áll a szenátus közleményében.
János Szabolcs rektor, Berei Annamária gazdasági igazgató, Horváth Gizella rektorhelyettes és Balogh Brigitta tudományos titkár azt követően nyújtotta be lemondását, hogy egy belső vizsgálat hiányosságokat és szabálytalanságokat tárt fel a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában és pénzügyvitelében.
Amint arról beszámoltunk, a Krónika birtokába került adatok szerint az egyetem az elmúlt években mintegy 3,5 millió lej (közel 800 ezer euró, 245 millió forint) adósságot halmozott fel. A szenátus közölte: az egyetem új vezetőinek megválasztásáig a lemondott tisztségviselők ügyvivői státusban látják el feladataikat.
„A szenátus elkötelezte magát a kialakult gazdasági helyzet következetes kezelése mellett, és tájékoztatja a közvéleményt, hogy az egyetem elfogadott költségvetése biztosítja az oktatási és kutatási tevékenység zökkenőmentességét, valamint az intézmény pénzügyi kötelezettségeinek a maradéktalan teljesítését” – áll a közleményben.
Az egyetem döntéshozó testülete azt is közölte, hogy befejezéséhez közeledik az egyetemi székház építése, küszöbön áll a doktori képzés beindítása anyaországi partnerintézményekkel együttműködésben, és az ütemtervnek megfelelően zajlik egy, a hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő európai uniós forrásokból támogatott nagyszabású projektje.
Pálfi József egyetemi docens, a szenátus elnöke az MTI-nek elmondta, a PKE-n folyamatban van a tisztségviselők megválasztása. „Már túl vagyunk a tanszékvezetők megválasztásán, megtörtént a kari tanácsok megválasztása, következik a dékánok és a rektor megválasztása. A választási menetrendnek megfelelően március elején lehet új rektora az egyetemnek” – nyilatkozta a szenátus elnöke. A hiányosságok észlelése nyomán az erdélyi magyar felsőoktatásra szánt magyar állami támogatásokat kezelő Sapientia Alapítvány átvette a PKE pénzügyi tevékenységének az ellenőrzését, és ettől a tanévtől a magyar állami pénzeket csak az alapítvány jóváhagyásával költheti el a nagyváradi egyetem.
A Partiumi Keresztény Egyetem a Tőkés László korábbi református püspök által 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskola jogutódja. Az 1999-ben alakult, 2008-ban akkreditált intézményt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel együtt a magyar állam tartja fenn.
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 19.
Valóságos időutazásnak lehetett szem- és fültanúja a nagyváradi Kiss Stúdió Színház közönsége kedden, amikor is Kiss Törék Ildikó színművésznő, több mint egy évtizedes kihagyás után ismét magára öltötte emblematikus szerepét Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámájában, melyet először 1978-ben mutatott be a nagyváradi színházban, majd kirobbanó sikerrel játszott negyed évszázadon át. Az egyszemélyes produkció mintegy 130 előadást ért meg és bemutatásra került számos Kárpát-medencei templomban is.
Ennek szellemében Veres Kovács Attila váradolaszi református lelkipásztor köszöntötte a közönséget, s bevezetőjében azokat az éveket idézte fel, amikor Kiss Törék Ildikóval körbejárták Szilágy, Szatmár és Bihar megyék református templomait, ahol Kocsis István sziklaszilárd hittel áthatott sorai a felolvasott igerész alátámasztásaként hangzottak fel a művésznő előadásában. Ugyancsak az Árva Bethlen Kata egyik emlékezetes jelenetét elevenítette meg Tőkés László 1990-es püspökké avatásán.
A keddi előadást követően határozottan kijelenthetjük, hogy Kiss Törék Ildikó alakítása ugyanolyan hiteles és erőteljes volt, mint valaha. A művésznő egy órán át szinte rabul ejtette a közönséget, melynek tagjai nyomon követhették Bethlen Kata sorscsapásoktól sújtott életének legjelentősebb mozzanatait – kezdve attól, hogy tizenhét évesen katolikus férjez kényszerítették, megözvegyülésén és gyermekeinek haláláig, melyeknek nyomán magára öltötte az „árva” jelzőt, egészen élete alkonyáig.
A Varga Vilmos rendezte előadásban minimális díszletet használtak, a művésznő mindössze egy-egy miniatűr kopjafa felállításával jelezte az elvesztett személyeket. Kiss Törék Ildikó az 55 perces előadás alatt szinte gyilkos iramot diktált nemcsak önmaga, hanem a közönség számára is, hiszen a különböző jelenetek között alig néhány másodperc alatt váltott át a legmélyebb gyászból és reményvesztettségből, a legtisztább gyermeki boldogságra és bizakodásra, feledhetetlen érzelmi hullámvasútra invitálva ezzel a hálás közönséget, amely az előadás végén hosszas vastapssal ünnepelte őt.
A keddi előadást a darab szerzőjének, Kocsis Istvánnak tiszteletére mutatták be, aki idén ünnepelte 75-ik születésnapját. Mint azonban megtudtuk, nem egyszeri előadásról volt szó. Kiss Törék Ildikó Bethlen Katája ezzel újjáéledt, és hamarosan több református templomban is bemutatásra kerül majd, illetve igény nyomán középiskolások is megtekinthetik majd.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
Ennek szellemében Veres Kovács Attila váradolaszi református lelkipásztor köszöntötte a közönséget, s bevezetőjében azokat az éveket idézte fel, amikor Kiss Törék Ildikóval körbejárták Szilágy, Szatmár és Bihar megyék református templomait, ahol Kocsis István sziklaszilárd hittel áthatott sorai a felolvasott igerész alátámasztásaként hangzottak fel a művésznő előadásában. Ugyancsak az Árva Bethlen Kata egyik emlékezetes jelenetét elevenítette meg Tőkés László 1990-es püspökké avatásán.
A keddi előadást követően határozottan kijelenthetjük, hogy Kiss Törék Ildikó alakítása ugyanolyan hiteles és erőteljes volt, mint valaha. A művésznő egy órán át szinte rabul ejtette a közönséget, melynek tagjai nyomon követhették Bethlen Kata sorscsapásoktól sújtott életének legjelentősebb mozzanatait – kezdve attól, hogy tizenhét évesen katolikus férjez kényszerítették, megözvegyülésén és gyermekeinek haláláig, melyeknek nyomán magára öltötte az „árva” jelzőt, egészen élete alkonyáig.
A Varga Vilmos rendezte előadásban minimális díszletet használtak, a művésznő mindössze egy-egy miniatűr kopjafa felállításával jelezte az elvesztett személyeket. Kiss Törék Ildikó az 55 perces előadás alatt szinte gyilkos iramot diktált nemcsak önmaga, hanem a közönség számára is, hiszen a különböző jelenetek között alig néhány másodperc alatt váltott át a legmélyebb gyászból és reményvesztettségből, a legtisztább gyermeki boldogságra és bizakodásra, feledhetetlen érzelmi hullámvasútra invitálva ezzel a hálás közönséget, amely az előadás végén hosszas vastapssal ünnepelte őt.
A keddi előadást a darab szerzőjének, Kocsis Istvánnak tiszteletére mutatták be, aki idén ünnepelte 75-ik születésnapját. Mint azonban megtudtuk, nem egyszeri előadásról volt szó. Kiss Törék Ildikó Bethlen Katája ezzel újjáéledt, és hamarosan több református templomban is bemutatásra kerül majd, illetve igény nyomán középiskolások is megtekinthetik majd.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. november 21.
Zavarodottság és mellébeszélés az EU-ban
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László november 19-én este, a Magyar Állampolgárok Klubja rendezvénysorozat keretében.
Másnap, pénteken Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. Biztonságpolitikai szakértőként számos alkalommal megszólalt a médiában, írásai különböző sajtóorgánumokban voltak olvashatók. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke mutatta be őt a hallgatóságnak, majd fel is tett neki három kérdést, amelyek megválaszolása során Földi átfogó helyzetelemzéssel szolgált. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült.
Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, lásd a párizsi merényletsorozatot. Mivel a több százezres migránstömeg, ami az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
A Brüsszelből Budapesten át éppen megérkezett EP-képviselő, Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázni volt kénytelen: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Erdélyi képviselőnk beszélt arról a véleményterrorról, amely a migránskérdés biztonságpolitikai vonatkozásait feszegető, nemzetük és országuk, hitük és hagyományaik védelmében szót emelőket sújtja az internacionalista eurobürokraták részéről, akik a sajtónak is képesek befogni a száját. Amikor pedig gyilkolásig fajult a helyzet, akkor zavarodottság, összevisszabeszéd uralkodott el nyugaton, majd gyásszal próbálták elfedni a korábbi mulasztásokat és a felelősök keresését. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti kollektív tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. A bomlás jelei mutatkoznak a keresztény Európában, az Unió falán pedig repedések – értettek egyet Tőkés László és Földi László, majd a közönség soraiból érkezett kérdések hallatán is nyugtázhatták, hogy régiónkban sokkal tájékozottabbak a polgárok, mint bárhol másutt.
Ugyanakkor többen aggodalmaikat is megfogalmazták, mire mind a szakértő, mind a püspök kifejtette: a száraz szakmai és a politikai realitások ellenére is helye van a reménykedésnek, hiszen a saját és utódaink sorsáért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Tőkés László ebből kiindulva emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkban történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
itthon.ma//erdelyorszag
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László november 19-én este, a Magyar Állampolgárok Klubja rendezvénysorozat keretében.
Másnap, pénteken Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. Biztonságpolitikai szakértőként számos alkalommal megszólalt a médiában, írásai különböző sajtóorgánumokban voltak olvashatók. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke mutatta be őt a hallgatóságnak, majd fel is tett neki három kérdést, amelyek megválaszolása során Földi átfogó helyzetelemzéssel szolgált. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült.
Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, lásd a párizsi merényletsorozatot. Mivel a több százezres migránstömeg, ami az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
A Brüsszelből Budapesten át éppen megérkezett EP-képviselő, Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázni volt kénytelen: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Erdélyi képviselőnk beszélt arról a véleményterrorról, amely a migránskérdés biztonságpolitikai vonatkozásait feszegető, nemzetük és országuk, hitük és hagyományaik védelmében szót emelőket sújtja az internacionalista eurobürokraták részéről, akik a sajtónak is képesek befogni a száját. Amikor pedig gyilkolásig fajult a helyzet, akkor zavarodottság, összevisszabeszéd uralkodott el nyugaton, majd gyásszal próbálták elfedni a korábbi mulasztásokat és a felelősök keresését. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti kollektív tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. A bomlás jelei mutatkoznak a keresztény Európában, az Unió falán pedig repedések – értettek egyet Tőkés László és Földi László, majd a közönség soraiból érkezett kérdések hallatán is nyugtázhatták, hogy régiónkban sokkal tájékozottabbak a polgárok, mint bárhol másutt.
Ugyanakkor többen aggodalmaikat is megfogalmazták, mire mind a szakértő, mind a püspök kifejtette: a száraz szakmai és a politikai realitások ellenére is helye van a reménykedésnek, hiszen a saját és utódaink sorsáért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Tőkés László ebből kiindulva emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkban történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
itthon.ma//erdelyorszag
2015. november 23.
Lakossági fórumok a migrációs válságról
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László, pénteken pedig Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében – tájékoztatott az erdélyi politikus sajtóirodája.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült. Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, mint a párizsi merényletsorozat. Mivel a több százezres migránstömeg, amely az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázta: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti Colectiv-tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. Tőkés László emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkba történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László, pénteken pedig Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében – tájékoztatott az erdélyi politikus sajtóirodája.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült. Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, mint a párizsi merényletsorozat. Mivel a több százezres migránstömeg, amely az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázta: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti Colectiv-tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. Tőkés László emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkba történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 23.
Átadták a Tőkés László alapítvány díját Kisvárdán
November 22-én délután ünnepi istentisztelet keretében adták át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán a Tőkés László Alapítvány idei díját, a helyi református templomban.
Szalai László fehérgyarmati ny. református lelkipásztor, kuratóriumi tag igehirdetése után megtartották az alapítvány kuratóriumának nyilvános ünnepi ülését. Elöljáróban a megjelent közéleti, politikai és egyházi személyiségeket köszöntötték, majd Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke számolt be röviden alapítvány eddigi és idei munkájáról. Ezt követően ismertették a kuratórium egyhangú döntését, miszerint a Tőkés-díj 2015. évi kitüntetettje Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Az indoklásban ez állt: „Halzl József és a Rákóczi Szövetség által a külhoni magyarságért tett erőfeszítések példaértékűek, nemzetszervező erejűek és amellett, hogy egybevágnak az alapítványunk célkitűzéseivel, alapját képezik a magyar kormány külhoni magyarokkal kapcsolatos politikájának is.” Ugron Gáspár Gábor, a Rákóczi Szövetség alelnöke laudációjában méltatta a kitüntetett több évtizedes munkáját, majd Lengyel Szabolcs átadta a díjat Halzl Józsefnek, aki az ünnepség végén köszönte azt meg. Alkalmi beszédet Tőkés László püspök, az alapítvány névadója, valamint Seszták Miklós nemzetfejlesztési miniszter mondott. Zenei és irodalmi momentumokkal Nagy Miklós tárogatóművész, Szabó Réka és Anderkó Réka versmondók, valamint a helybéli református ifjak szolgáltak.
Nagyvárad, 2015. november 23.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
erdon.ro
November 22-én délután ünnepi istentisztelet keretében adták át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán a Tőkés László Alapítvány idei díját, a helyi református templomban.
Szalai László fehérgyarmati ny. református lelkipásztor, kuratóriumi tag igehirdetése után megtartották az alapítvány kuratóriumának nyilvános ünnepi ülését. Elöljáróban a megjelent közéleti, politikai és egyházi személyiségeket köszöntötték, majd Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke számolt be röviden alapítvány eddigi és idei munkájáról. Ezt követően ismertették a kuratórium egyhangú döntését, miszerint a Tőkés-díj 2015. évi kitüntetettje Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Az indoklásban ez állt: „Halzl József és a Rákóczi Szövetség által a külhoni magyarságért tett erőfeszítések példaértékűek, nemzetszervező erejűek és amellett, hogy egybevágnak az alapítványunk célkitűzéseivel, alapját képezik a magyar kormány külhoni magyarokkal kapcsolatos politikájának is.” Ugron Gáspár Gábor, a Rákóczi Szövetség alelnöke laudációjában méltatta a kitüntetett több évtizedes munkáját, majd Lengyel Szabolcs átadta a díjat Halzl Józsefnek, aki az ünnepség végén köszönte azt meg. Alkalmi beszédet Tőkés László püspök, az alapítvány névadója, valamint Seszták Miklós nemzetfejlesztési miniszter mondott. Zenei és irodalmi momentumokkal Nagy Miklós tárogatóművész, Szabó Réka és Anderkó Réka versmondók, valamint a helybéli református ifjak szolgáltak.
Nagyvárad, 2015. november 23.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
erdon.ro
2015. november 25.
Kálvin-emlékjelet avattak Nagyváradon
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem és a hollandiai Juhász István Alapítvány rendezte meg 2014. november 20-22. között a „Kálvini vonások a magyarok lelki arcán” című tudományos konferenciát a nagyváradi egyházkerületi székházban, amely jelenleg a PKE főépületeként is ismert.
A Kálvin-emlékévek bezárásaként tartották meg a többnyelvű nemzetközi szimpóziumot, hiszen Kálvin János születésének 500-ik évfordulója alkalmával két konferenciát és több kiállítást szerveztek egyházi és civil szervezetek támogatásával Nagyváradon. A konferenciát egy megemlékezés-sorozatba ágyazták bele, amely magába foglalt emléktábla-avatást, könyvkiadást, könyvbemutatót, kiállítást és kulturális programokat is.
A konferencia idején a budapesti Kálvin kiadó tartott könyvvásárt. A napi áhítatok mellett előadások és megbeszélések zajlottak, zenei momentumokkal lelkes előadók szolgáltak – az egyházi zeneirodalomtól a népies katonadalokig terjedő skálán.
A nagy reformátor bronzplakettjének avatását november 24-én koradélután tartották a konferencia záró momentumaként, a Partiumi Keresztény Egyetem panteonjában, ahol Deák Árpád képzőművész alkotását Gaál Botond debreceni és Eberhard Busch göttingeni teológiai professzorok leplezték le. Avatóbeszédet Tőkés László előző királyhágómelléki református püspök mondott, aki nemcsak Kálvin János reformátori munkásságát és szellemtörténeti jelentőségét domborította ki, hanem „magyarrá honosításának” folyamatát és fontosságát is, áll a Tőkés László EP képviselő, sajtóirodájának közleményében.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem és a hollandiai Juhász István Alapítvány rendezte meg 2014. november 20-22. között a „Kálvini vonások a magyarok lelki arcán” című tudományos konferenciát a nagyváradi egyházkerületi székházban, amely jelenleg a PKE főépületeként is ismert.
A Kálvin-emlékévek bezárásaként tartották meg a többnyelvű nemzetközi szimpóziumot, hiszen Kálvin János születésének 500-ik évfordulója alkalmával két konferenciát és több kiállítást szerveztek egyházi és civil szervezetek támogatásával Nagyváradon. A konferenciát egy megemlékezés-sorozatba ágyazták bele, amely magába foglalt emléktábla-avatást, könyvkiadást, könyvbemutatót, kiállítást és kulturális programokat is.
A konferencia idején a budapesti Kálvin kiadó tartott könyvvásárt. A napi áhítatok mellett előadások és megbeszélések zajlottak, zenei momentumokkal lelkes előadók szolgáltak – az egyházi zeneirodalomtól a népies katonadalokig terjedő skálán.
A nagy reformátor bronzplakettjének avatását november 24-én koradélután tartották a konferencia záró momentumaként, a Partiumi Keresztény Egyetem panteonjában, ahol Deák Árpád képzőművész alkotását Gaál Botond debreceni és Eberhard Busch göttingeni teológiai professzorok leplezték le. Avatóbeszédet Tőkés László előző királyhágómelléki református püspök mondott, aki nemcsak Kálvin János reformátori munkásságát és szellemtörténeti jelentőségét domborította ki, hanem „magyarrá honosításának” folyamatát és fontosságát is, áll a Tőkés László EP képviselő, sajtóirodájának közleményében.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2015. november 26.
Tőkés László az Unió bevándorlópolitikáját kritizálta az Európai Parlamentben
Éles szavakkal kritizálta a migránsáradat kezelésére tett lépéseket és tanácskozások eredményeit Tőkés László. Alább az EP-képviselő sajtóirodájának közleménye:
Az Európai Parlament 2015. november 25-i ülésnapján maratoni hosszúságú viták zajlottak a legutóbbi párizsi terrortámadások, valamint a migrációval és menekültüggyel kapcsolatos november 11–12-i vallettai (Málta) csúcstalálkozó és a G20-as csoport november 15–16-i antalyai (Törökország) csúcstalálkozójának eredményei tárgyában. Tőkés László európai képviselő ez utóbbi vitához szólt hozzá.
Közismert, hogy az idén tavasszal, szinte teljesen váratlanul útjára indult és azóta is tovább szélesedő migránsáradat „kezelésére” válságtanácskozások és csúcstalálkozók egész sorát rendezték az Európai Unióban – köztük az említett legutóbbi kettőt. Anélkül, hogy ezen összejövetelek részeredményeit lebecsülnénk, mégiscsak azt a kommunista gyakorlatot idézik emlékezetünkbe, miszerint ha egy problémát nem akartak megoldani, akkor létrehoztak egy bizottságot.
Erdélyi képviselőnk felszólalásában a migrációs válság hatékony rendezésének az elmaradását bírálta, amikor rámutatott, hogy az Unió eddigi erőfeszítései „sehová sem vezettek”, sőt a válság a legutóbbi terrorcselekmények által még csak tovább súlyosbodott.
Az unió vezetői és vezető tagországai mélységes részvéttel mondanak ítéletet a terrorizmus felett, az Európai Parlament pedig rendkívüli gyászünnepélyen emlékezett meg a párizsi merényletsorozat ártatlan áldozatairól – a mérhetetlen gyász és felháborodás közepette azonban jóformán teljesen elsikkad a felelősség. „Kiket terhel a felelősség mindezért?” – tette fel a kérdést Tőkés László, sürgetve ugyanakkor az Európai Unió egészében véve elhibázott migrációs és menekültügyi, valamint terrorizmussal kapcsolatos politikájának a felülvizsgálatát és gyökeres megváltoztatását.
Múlt héten képviselőnk már az EP Külügyi Bizottságában szóvá tette, hogy a migránsáradat hullámain beszüremkedő iszlám terroristákkal is fel kell venni a harcot. Erre reagálva viszont Elmar Brok néppárti (!) bizottsági elnök azt hangoztatta, hogy „a menekültkérdést nem szabad összekeverni a terrorizmussal, hiszen a menekültek is ugyanannak a terrorizmusnak az áldozatai”. Egy másik külügyi értekezleten Cristian Preda román néppárti képviselő rótta fel Jean-Claude Juncker ugyancsak néppárti EB-elnöknek, hogy a migrációt és a terrorizmust egymástól elválasztva semmi okot nem lát az EU eddigi politikai irányvonalán változtatni.
Erdélyi képviselőnk azon politikusok ellenében emelt szót, akik a multikulturalizmus, a „nyitottság” és a „szolidaritás” demagógiájával európai és nemzeti identitásunkat, értékeinket és érdekeinket teszik könnyelműen kockára.
itthon.ma//nagyvilag
Éles szavakkal kritizálta a migránsáradat kezelésére tett lépéseket és tanácskozások eredményeit Tőkés László. Alább az EP-képviselő sajtóirodájának közleménye:
Az Európai Parlament 2015. november 25-i ülésnapján maratoni hosszúságú viták zajlottak a legutóbbi párizsi terrortámadások, valamint a migrációval és menekültüggyel kapcsolatos november 11–12-i vallettai (Málta) csúcstalálkozó és a G20-as csoport november 15–16-i antalyai (Törökország) csúcstalálkozójának eredményei tárgyában. Tőkés László európai képviselő ez utóbbi vitához szólt hozzá.
Közismert, hogy az idén tavasszal, szinte teljesen váratlanul útjára indult és azóta is tovább szélesedő migránsáradat „kezelésére” válságtanácskozások és csúcstalálkozók egész sorát rendezték az Európai Unióban – köztük az említett legutóbbi kettőt. Anélkül, hogy ezen összejövetelek részeredményeit lebecsülnénk, mégiscsak azt a kommunista gyakorlatot idézik emlékezetünkbe, miszerint ha egy problémát nem akartak megoldani, akkor létrehoztak egy bizottságot.
Erdélyi képviselőnk felszólalásában a migrációs válság hatékony rendezésének az elmaradását bírálta, amikor rámutatott, hogy az Unió eddigi erőfeszítései „sehová sem vezettek”, sőt a válság a legutóbbi terrorcselekmények által még csak tovább súlyosbodott.
Az unió vezetői és vezető tagországai mélységes részvéttel mondanak ítéletet a terrorizmus felett, az Európai Parlament pedig rendkívüli gyászünnepélyen emlékezett meg a párizsi merényletsorozat ártatlan áldozatairól – a mérhetetlen gyász és felháborodás közepette azonban jóformán teljesen elsikkad a felelősség. „Kiket terhel a felelősség mindezért?” – tette fel a kérdést Tőkés László, sürgetve ugyanakkor az Európai Unió egészében véve elhibázott migrációs és menekültügyi, valamint terrorizmussal kapcsolatos politikájának a felülvizsgálatát és gyökeres megváltoztatását.
Múlt héten képviselőnk már az EP Külügyi Bizottságában szóvá tette, hogy a migránsáradat hullámain beszüremkedő iszlám terroristákkal is fel kell venni a harcot. Erre reagálva viszont Elmar Brok néppárti (!) bizottsági elnök azt hangoztatta, hogy „a menekültkérdést nem szabad összekeverni a terrorizmussal, hiszen a menekültek is ugyanannak a terrorizmusnak az áldozatai”. Egy másik külügyi értekezleten Cristian Preda román néppárti képviselő rótta fel Jean-Claude Juncker ugyancsak néppárti EB-elnöknek, hogy a migrációt és a terrorizmust egymástól elválasztva semmi okot nem lát az EU eddigi politikai irányvonalán változtatni.
Erdélyi képviselőnk azon politikusok ellenében emelt szót, akik a multikulturalizmus, a „nyitottság” és a „szolidaritás” demagógiájával európai és nemzeti identitásunkat, értékeinket és érdekeinket teszik könnyelműen kockára.
itthon.ma//nagyvilag
2015. november 28.
Tájékoztatás egy peres ügyről
Szerdán, 2015. december 2-án 11 órakor hallgatják meg a Bukaresti Törvényszék 106-os termében a Securitate egykori tábornokát, Filip Teodorescut és Ioan Talpeșt, a Külföldi Hírszerzés egykori főnökét a Tőkés László sérelmére tett rágalmazó, lejárató, hitelrontó kijelentéseikkel kapcsolatban.
2014. szeptember 15-én az Antena 3 tévéállomás internetes oldalán az jelent meg, hogy Tőkés László, úgymond a magyar hírszerzés ügynöke, hazaáruló volt, nem pedig kém, aki nem önkéntes munkát végzett, őt megfizették mindazért, amit tett.
A továbbiakban a portál Filip Teodorescu titkosszolgálati tisztnek a Tőkéssel kapcsolatos „feltárásait” idézi, amelyek az Antena 3 televízió A nap összefoglalója (Sinteza zilei) című műsorában hangzottak el. „Nem önkéntes munkát végzett, megfizették ezért. (…) Hazaáruló volt, nem kém (Tőkés László – szerk. megj.), mert a kémek azok külföldiek”, magyarázta az Antena 3 nézőinek Filip Teodorescu, a kommunista diktatúra politikai rendőrsége Kémelhárítási Igazgatóságának egykori helyettes főnöke.
A volt szekus tiszt azt is kijelentette, hogy „Tőkés László lelkész volt, családtagjaihoz hasonlóan, s ez egyik alapfeltétele volt a magyar titkosszolgálatba való beszervezésének”. Ugyanakkor Teodorescu azt is nyomatékosította, hogy „mindezt Ceaușescunak is jelentették”.
A műsorban bejátszottak egy részletet egy hasonló témájú interjúból, amelyet Ion Cristoiu készített Ioan Talpeșsel, a Külföldi Hírszerzés (SIE) egykori főnökével, aki betöltött tisztsége folytán úgymond hitelesítette az elsőrendű vádlottak által felhasznált titkosszolgálati dokumentumoknak. A maga során a műsorvezető, a szintén alperes Mihai Gâdea többször is megállapította, hogy a felperes hol kém volt, hol hazaáruló.
Nagyvárad, 2015. november 27. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
erdon.ro
Szerdán, 2015. december 2-án 11 órakor hallgatják meg a Bukaresti Törvényszék 106-os termében a Securitate egykori tábornokát, Filip Teodorescut és Ioan Talpeșt, a Külföldi Hírszerzés egykori főnökét a Tőkés László sérelmére tett rágalmazó, lejárató, hitelrontó kijelentéseikkel kapcsolatban.
2014. szeptember 15-én az Antena 3 tévéállomás internetes oldalán az jelent meg, hogy Tőkés László, úgymond a magyar hírszerzés ügynöke, hazaáruló volt, nem pedig kém, aki nem önkéntes munkát végzett, őt megfizették mindazért, amit tett.
A továbbiakban a portál Filip Teodorescu titkosszolgálati tisztnek a Tőkéssel kapcsolatos „feltárásait” idézi, amelyek az Antena 3 televízió A nap összefoglalója (Sinteza zilei) című műsorában hangzottak el. „Nem önkéntes munkát végzett, megfizették ezért. (…) Hazaáruló volt, nem kém (Tőkés László – szerk. megj.), mert a kémek azok külföldiek”, magyarázta az Antena 3 nézőinek Filip Teodorescu, a kommunista diktatúra politikai rendőrsége Kémelhárítási Igazgatóságának egykori helyettes főnöke.
A volt szekus tiszt azt is kijelentette, hogy „Tőkés László lelkész volt, családtagjaihoz hasonlóan, s ez egyik alapfeltétele volt a magyar titkosszolgálatba való beszervezésének”. Ugyanakkor Teodorescu azt is nyomatékosította, hogy „mindezt Ceaușescunak is jelentették”.
A műsorban bejátszottak egy részletet egy hasonló témájú interjúból, amelyet Ion Cristoiu készített Ioan Talpeșsel, a Külföldi Hírszerzés (SIE) egykori főnökével, aki betöltött tisztsége folytán úgymond hitelesítette az elsőrendű vádlottak által felhasznált titkosszolgálati dokumentumoknak. A maga során a műsorvezető, a szintén alperes Mihai Gâdea többször is megállapította, hogy a felperes hol kém volt, hol hazaáruló.
Nagyvárad, 2015. november 27. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
erdon.ro
2015. november 29.
Húsz esztendőm hatalom: születésnapot ünnepelt a Magyar Ifjúsági Tanács
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) húszéves fennállását ünnepelte 2015. november 28-án Székelyudvarhelyen. A tanács a nemzeti elkötelezettségű erdélyi magyar fiatalok civil szervezeteit tömöríti, azaz a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét (MISZSZ), a református Ifjúsági Keresztyén Egyesületet (IKE), az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet (ODFIE) és az Erdélyi Magyar Ifjakat (EMI).
A rendezvényen beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.
Transindex.ro
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) húszéves fennállását ünnepelte 2015. november 28-án Székelyudvarhelyen. A tanács a nemzeti elkötelezettségű erdélyi magyar fiatalok civil szervezeteit tömöríti, azaz a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét (MISZSZ), a református Ifjúsági Keresztyén Egyesületet (IKE), az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet (ODFIE) és az Erdélyi Magyar Ifjakat (EMI).
A rendezvényen beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is.
Transindex.ro
2015. december 2.
Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót.
Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést.
Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni.
Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább.
Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre.
Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót.
Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést.
Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni.
Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább.
Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre.
Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2015. december 2.
Húszéves jubileumát ünnepelte a Magyar Ifjúsági Tanács
A húsz éve működő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (ODFIE – Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, IKE – Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, MISZSZ – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, EMI – Erdélyi Magyar Ifjak) szombaton Székelyudvarhelyen tartották meg az ünnepi gálát, ahol az egykori és jelenlegi vezetők emlékeztek vissza az eltel két évtized történéseire.
A gálát a két műsorvezető, Barothi Brigitta (ODFIE-alelnök) és Szűcs Péter (EMI-alenök) nyitotta meg. A meghívottakat Fancsali Barna, a MIT elnöke, az est házigazdája köszöntötte elsőként, aki rövid értékelést tartott, majd a jövőbeli terveket osztotta meg a jelenlévőkkel.
A felszólalók sorát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke folytatta, aki megköszönte a MIT eddigi munkáját és azt, hogy 2007-ben a szervezet is támogatta az akkori Európai Parlament indulását. Ezt követte Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének beszéde, aki ugyancsak háláját fejezte ki az ünneplő ernyőszervezetnek. Nagy Pál, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) egykori elnöke és a MIT- küldöttgyűlések egykori oszlopos tagja mesélt az 1995-ös kezdetekről, majd bemutatta azt a húszéves pólót, amelyben Strasbourgig bicikliztek az akkori IKAO csapatával. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, aki a leghosszabb ideig, kilenc évig volt a MIT elnöke, közvetlen gondolatokat osztott meg és jó tanácsokkal látta el a közönséget.
A köszöntések után népdalokat énekelt Fekete Kincső, aki az ODFIE versmondó és népdaléneklő verseny díjazottja volt.
A következőkben a tagszervezeti vezetők köszöntötték a gálát és mondták el elképzeléseiket a szervezettel kapcsolatosan. Elsőként Fülöp Júlia ODFIE-elnök, utána Sorbán Attila Örs EMI-elnök, majd Tussay Szilárd IKE-ügyvezető szólalt fel. Ezután történelmi pillanatra került sor. A MIT megváltoztatott alapszabályának köszönhetően Vass Orsolya UFF- elnök és Fancsali Barna aláírták azt a tagszervezeti megállapodást, amely lehetővé tette, hogy az UFF tagszervezetként csatlakozzon a MIT ernyője alá.
Lakatos Ágnes éneke után levetítették a MIT elmúlt húsz évéből válogatott képes összeállítást, amely megtalálható a www.facebook.com/MITESEK oldalon is.
A gálát a Himnusz eléneklése zárta, majd ezt követte a fogadás, amelynek a Küküllő Hotel adott otthont.
Népújság (Marosvásárhely)
A húsz éve működő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (ODFIE – Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, IKE – Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, MISZSZ – Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, EMI – Erdélyi Magyar Ifjak) szombaton Székelyudvarhelyen tartották meg az ünnepi gálát, ahol az egykori és jelenlegi vezetők emlékeztek vissza az eltel két évtized történéseire.
A gálát a két műsorvezető, Barothi Brigitta (ODFIE-alelnök) és Szűcs Péter (EMI-alenök) nyitotta meg. A meghívottakat Fancsali Barna, a MIT elnöke, az est házigazdája köszöntötte elsőként, aki rövid értékelést tartott, majd a jövőbeli terveket osztotta meg a jelenlévőkkel.
A felszólalók sorát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke folytatta, aki megköszönte a MIT eddigi munkáját és azt, hogy 2007-ben a szervezet is támogatta az akkori Európai Parlament indulását. Ezt követte Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének beszéde, aki ugyancsak háláját fejezte ki az ünneplő ernyőszervezetnek. Nagy Pál, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) egykori elnöke és a MIT- küldöttgyűlések egykori oszlopos tagja mesélt az 1995-ös kezdetekről, majd bemutatta azt a húszéves pólót, amelyben Strasbourgig bicikliztek az akkori IKAO csapatával. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, aki a leghosszabb ideig, kilenc évig volt a MIT elnöke, közvetlen gondolatokat osztott meg és jó tanácsokkal látta el a közönséget.
A köszöntések után népdalokat énekelt Fekete Kincső, aki az ODFIE versmondó és népdaléneklő verseny díjazottja volt.
A következőkben a tagszervezeti vezetők köszöntötték a gálát és mondták el elképzeléseiket a szervezettel kapcsolatosan. Elsőként Fülöp Júlia ODFIE-elnök, utána Sorbán Attila Örs EMI-elnök, majd Tussay Szilárd IKE-ügyvezető szólalt fel. Ezután történelmi pillanatra került sor. A MIT megváltoztatott alapszabályának köszönhetően Vass Orsolya UFF- elnök és Fancsali Barna aláírták azt a tagszervezeti megállapodást, amely lehetővé tette, hogy az UFF tagszervezetként csatlakozzon a MIT ernyője alá.
Lakatos Ágnes éneke után levetítették a MIT elmúlt húsz évéből válogatott képes összeállítást, amely megtalálható a www.facebook.com/MITESEK oldalon is.
A gálát a Himnusz eléneklése zárta, majd ezt követte a fogadás, amelynek a Küküllő Hotel adott otthont.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. december 2.
Tájékoztatás
2015. december 2-án, ma 11 órakor hallgatják meg a Bukaresti Fővárosi Törvényszék 106-os termében a Securitate egykori tábornokát, Filip Teodorescut és Ioan Talpeșt, a Külföldi Hírszerzés (SIE) egykori főnökét a Tőkés László sérelmére tett rágalmazó, lejárató, hitelrontó kijelentéseikkel kapcsolatban indított polgári perben. 2014. szeptember 15-én az Antena 3 tévéállomás internetes oldalán az jelent meg – és ott mindmáig olvasható –, hogy Tőkés László, „a magyar hírszerzés ügynöke” hazaáruló volt, nem pedig kém, aki nem önkéntes munkát végzett, hanem megfizették mindazért, amit tett.
A továbbiakban a portál Filip Teodorescu titkosszolgálati tisztnek a Tőkéssel kapcsolatos „feltárásait” idézi, amelyek az Antena 3 televízió A nap összefoglalója (Sinteza zilei) című műsorában hangzottak el. „Nem önkéntes munkát végzett, megfizették ezért. (...) Hazaáruló volt, nem kém (Tőkés László – szerk. megj.), mert a kémek azok külföldiek”, magyarázta az Antena 3 nézőinek Filip Teodorescu, a kommunista diktatúra politikai rendőrsége Kémelhárítási Igazgatóságának egykori helyettes főnöke.
A volt szekus tiszt azt is kijelentette, hogy „Tőkés László lelkész volt, családtagjaihoz hasonlóan, s ez egyik alapfeltétele volt a magyar titkosszolgálatba való beszervezésének”. Ugyanakkor Teodorescu azt is nyomatékosította, hogy „mindezt Ceaușescunak is jelentették”.
A műsorban bejátszottak egy részletet egy hasonló témájú interjúból, amelyet Ion Cristoiu készített Ioan Talpeșsel, a SIE volt főnökével, aki betöltött tisztsége folytán úgymond hitelesítette az elsőrendű vádlottak által felhasznált titkosszolgálati dokumentumokat.
A maga során a műsorvezető, a szintén alperes Mihai Gâdea többször is megállapította, hogy a felperes hol kém volt, hol hazaáruló, vagy épp mindkettő.
Nagyvárad, 2015. november 27.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)
2015. december 2-án, ma 11 órakor hallgatják meg a Bukaresti Fővárosi Törvényszék 106-os termében a Securitate egykori tábornokát, Filip Teodorescut és Ioan Talpeșt, a Külföldi Hírszerzés (SIE) egykori főnökét a Tőkés László sérelmére tett rágalmazó, lejárató, hitelrontó kijelentéseikkel kapcsolatban indított polgári perben. 2014. szeptember 15-én az Antena 3 tévéállomás internetes oldalán az jelent meg – és ott mindmáig olvasható –, hogy Tőkés László, „a magyar hírszerzés ügynöke” hazaáruló volt, nem pedig kém, aki nem önkéntes munkát végzett, hanem megfizették mindazért, amit tett.
A továbbiakban a portál Filip Teodorescu titkosszolgálati tisztnek a Tőkéssel kapcsolatos „feltárásait” idézi, amelyek az Antena 3 televízió A nap összefoglalója (Sinteza zilei) című műsorában hangzottak el. „Nem önkéntes munkát végzett, megfizették ezért. (...) Hazaáruló volt, nem kém (Tőkés László – szerk. megj.), mert a kémek azok külföldiek”, magyarázta az Antena 3 nézőinek Filip Teodorescu, a kommunista diktatúra politikai rendőrsége Kémelhárítási Igazgatóságának egykori helyettes főnöke.
A volt szekus tiszt azt is kijelentette, hogy „Tőkés László lelkész volt, családtagjaihoz hasonlóan, s ez egyik alapfeltétele volt a magyar titkosszolgálatba való beszervezésének”. Ugyanakkor Teodorescu azt is nyomatékosította, hogy „mindezt Ceaușescunak is jelentették”.
A műsorban bejátszottak egy részletet egy hasonló témájú interjúból, amelyet Ion Cristoiu készített Ioan Talpeșsel, a SIE volt főnökével, aki betöltött tisztsége folytán úgymond hitelesítette az elsőrendű vádlottak által felhasznált titkosszolgálati dokumentumokat.
A maga során a műsorvezető, a szintén alperes Mihai Gâdea többször is megállapította, hogy a felperes hol kém volt, hol hazaáruló, vagy épp mindkettő.
Nagyvárad, 2015. november 27.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)
2015. december 2.
Brüsszeli beszélgetés Tőkés László EP-képviselővel
Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót. Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést. Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején?
– Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni. Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán?
– Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább. Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre. Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót. Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést. Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején?
– Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni. Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán?
– Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább. Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre. Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2015. december 3.
Jubileumi tárlat Váradon
Idén húszéves a Nagybánya Tájképfestő Telep, ebből az alkalomból nyílik kiállítás december 4-én 6 órakor a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti kiállítótermében.
Az erre az alkalomra összeválogatott közel ötven alkotást bemutató tárlatot Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Bráda Tibor és Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművészek nyitják meg.
Kulturális misszió
A Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László püspök kezdeményezésére Magyarláposon nyári alkotótelepet szervezett Véső Ágoston festőművész és néhai Lugosi Mihály helybéli lelkipásztor. Olyan kulturális missziót vállaltak ezzel, amely biztosította a magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítményének, a világhírű nagybányai festészet hagyományainak továbbéltetését, valamint a Kárpát-medencei művészek közötti kapcsolatok ápolását. A Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület 2000-től a felsőbányai Bódi-tónál és környékén szervezte meg a Nagybánya Tájképfestő Telep alkotótáborát, mindvégig Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész szakmai irányításával. 2015. augusztus 31-én megnyitották Felsőbányán a festőtelep huszadik táborát, szeptember 12-én pedig a táborzáró ökumenikus hálaadó istentisztelet után tárlatot rendeztek a frissen megszületett munkákból. Ekkor hangzott el: festőtelep immár két évtizede végzi áldásos szolgálatát, ám a bizonyos körülmények és viszonyulások miatt ez a rangos partiumi művészeti intézmény még mindig nem kapta meg az őt megillető közfigyelmet. Sőt, noha a Nagybánya-jelenséget sokan az erdélyi művészet alfájának tartják, az mindmáig nem nyerte el méltó helyét az egyetemes és a magyar művészettörténetben.
erdon.ro
Idén húszéves a Nagybánya Tájképfestő Telep, ebből az alkalomból nyílik kiállítás december 4-én 6 órakor a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti kiállítótermében.
Az erre az alkalomra összeválogatott közel ötven alkotást bemutató tárlatot Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Bráda Tibor és Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművészek nyitják meg.
Kulturális misszió
A Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján, 1996 júliusában Tőkés László püspök kezdeményezésére Magyarláposon nyári alkotótelepet szervezett Véső Ágoston festőművész és néhai Lugosi Mihály helybéli lelkipásztor. Olyan kulturális missziót vállaltak ezzel, amely biztosította a magyar képzőművészet egyik legnagyobb teljesítményének, a világhírű nagybányai festészet hagyományainak továbbéltetését, valamint a Kárpát-medencei művészek közötti kapcsolatok ápolását. A Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület 2000-től a felsőbányai Bódi-tónál és környékén szervezte meg a Nagybánya Tájképfestő Telep alkotótáborát, mindvégig Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész szakmai irányításával. 2015. augusztus 31-én megnyitották Felsőbányán a festőtelep huszadik táborát, szeptember 12-én pedig a táborzáró ökumenikus hálaadó istentisztelet után tárlatot rendeztek a frissen megszületett munkákból. Ekkor hangzott el: festőtelep immár két évtizede végzi áldásos szolgálatát, ám a bizonyos körülmények és viszonyulások miatt ez a rangos partiumi művészeti intézmény még mindig nem kapta meg az őt megillető közfigyelmet. Sőt, noha a Nagybánya-jelenséget sokan az erdélyi művészet alfájának tartják, az mindmáig nem nyerte el méltó helyét az egyetemes és a magyar művészettörténetben.
erdon.ro
2015. december 3.
Könyvvásár a nemzettudat jegyében
Második alkalommal bonyolították le a Partiumi Nemzetközi Könyvvásárt. A három napos nagyszabású eseménynek a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adott otthont. Bábelőadások, könyvbemutatók, zenei produkciók is tarkították az eseménysort.
Először 2013-ban tartották meg a nemzetközi könyvvásárt, és az idén november 27–29. között szervezte meg újra ezt az eseményt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Egyesület és a Szent László Egyesület. Nagy József Barna, az esemény egyik fő szervezője elöljáróban kiemelte: „Az volt a célunk, hogy ne egy szokványos könyvvásárt szervezzünk, hanem próbáljunk egy olyan nemzeti jelleget adni a három napnak, ami a váradiakban növeli az itthon érzetet, a nemzettudatot. Ez abban nyilvánul meg, hogy olyan szerzőket, előadókat hívtunk meg, akik erősítik ezt az emberekben”. A változatosságra nem lehetett panasz, hiszen a három nap alatt magán a könyvvásáron kívül adventi vásár, kézműves termékek vására is helyet kapott a programban, ugyanakkor bábelőadások, könyvbemutatók, zenei produkciók, előadások, kézműves-foglalkozások tarkították az eseménysort.
Megnyitó
A nemzetközi könyvvásárt Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke nyitotta meg hivatalosan pénteken egy órakor, a Mily nagy ragyogás látszik című bábelőadás előtt. A politikus a jobbára gyerekekből álló közönséghez szólva elmondta, hogy mindig a világosság felé kell haladni, és a keresztény ember számára Jézus a legnagyobb fény, ezért őt kell követni. „Ez a mai nap legyen a kiindulópontja a karácsony felé vezető útnak” – zárta szavait a politikus, majd kezdetét vette a kicsik által várva várt bábelőadás. Vincze László bábművész a betlehemi történetet mutatta be a bábok és saját sugárzó egyéniségének segítségével a jelenlévő gyerekeknek. A sok humorral fűszerezett evangéliumi történet lekötötte a kicsik figyelmét, akik az előadás után kézműves-foglakozásokon vehettek részt.
Könyvbemutatók
A könyvvásár programjának fontos részét képezték a könyvbemutatók: az eseménysorozaton négy szerző mutatkozott be a váradi közönségnek. Elsőként pénteken délután Bökös Borbálával, a PKE oktatójával beszélgetett Lakatos Attila történész a szerző Sárkányos Rend című regénytrilógiájáról, valamint annak most megjelent második, Pokoljárók című kötetéről. Bökös Borbála a beszélgetés során vallott írói munkamódszeréről és alkotói koncepciójáról, a történelmi regény szerepéről a magyar- és a világirodalomban, illetve magának a regénytrilógiának a keletkezéstörténetéről is elárult érdekes részleteket. Másnap, szombaton délután három szerzővel is találkozhatott a váradi közönség. Délután öt órától Szentesi Zöldi László író, újságíró mutatta be Isztambuli vendégség című kötetét, mely a török konyha érdekességeit fedi fel érdekes receptek és történetek segítségével. Az általa említett számos gasztrotörténeti érdekesség közül csak azt emelném ki, hogy Magyarországon a disznóhúsfogyasztás a törökök miatt terjedt el máig is jellemző mértékben: a török hódoltság idején – mivel az oszmánok a disznót tisztátalan állatnak tartották – nem adóztatták meg azokat, akik disznót tenyésztettek, ami miatt a magyar gazdák átálltak a disznótenyésztésre.
Aktuálpolitika
Egy kis aktuálpolitikát is becsempészett előadásába Szentesi Zöldi László, amikor kifejtette, hogy Erdogan török elnök megkísérli visszatéríteni a világi Törökországot a hagyományos iszlám világ felé. „Ez a mostani, iszlamizálódás felé tartó fordulat a török társadalom nagy próbája” – fogalmazott az előadó, aki ugyanakkor leszögezte, hogy Törökország kulcsfontosságú a világpolitikában, ezért nagyon fontos az, hogy abban az országban rend legyen. „Ha az iszlamista fordulat lezajlik Törökországban, akkor az EU-nak sokkal hamarabb megpecsételődik a sorsa” – vetítette előre az előadó. Ezt az előadást követően Pozsonyi Ádám író olvasott fel írásaiból, majd beszélgetett el Szentesi Zöldi Lászlóval, végezetül pedig Domonkos László mutatott be két kötetet, illetve a Trianoni Szemle idei évkönyvét.
Test, szellem és lélek egysége
A könyvvásár kétségkívül legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye Papp Lajos szívsebész előadása volt: zsúfolásig megtelt szombaton kora délután a váradi PKE díszterme. Előadása első felében az egészségmegőrzésről és az egészséget veszélyeztető különböző koncepciókról értekezett Papp Lajos. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 1,5 milliárd fehér ember él a Földön. A fehér emberek nagy gondban vannak, mert a jólétükben az egészségüket rombolják főként a helytelen táplálkozással, ugyanakkor szellemüket és lelküket is tönkreteszik. Test, szellem és lélek hármasságának egységét hangsúlyozta az előadó, aki felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell őrizni a Teremtő Isten törvényeit. „Amit a Teremtő teremtett, az egészséges, amit az ember manipulál, az nem feltétlenül rossz, csak ha rossz szándékú emberek visszaélnek vele” – fogalmazott Papp Lajos, példaként említve a génmanipulált élelmiszerek, valamint a különböző gyógyszerek – főként a koleszterincsökkentő készítmények – ártalmas voltát. „Egyvalamit ne felejtsünk el: józanul gondolkozni” – hangsúlyozta Papp Lajos, aki ebben az összefüggésben kiemelte, hogy minden természetes alapanyagból készült, készített élelem egészséges, ellentétben a különféle műételekkel (példaként említette a margarint), mint ahogy az emberi test fiziológiai funkciói is (például az izzadás) hozzájárulnak az ember egészsége megőrzéséhez.
Ősgén és ősnyelv
Előadása második részében a magyar nyelv szépségére és a Kárpát-medencébe való születés kegyelmére hívta fel a figyelmet. Különböző tudományos kutatásokra hivatkozva szóba hozta az ősgén és az ősnyelv fogalmát is anélkül azonban, hogy tisztázta volna, mit is takarnak pontosan ezek a fogalmak, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetben található meg a legnagyobb mértékben az ősgén, illetve a magyar nyelv őrizte meg a legnagyobb mértékben az ún. ősnyelv ősgyökeit.
Pap István
erdon.ro
Második alkalommal bonyolították le a Partiumi Nemzetközi Könyvvásárt. A három napos nagyszabású eseménynek a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adott otthont. Bábelőadások, könyvbemutatók, zenei produkciók is tarkították az eseménysort.
Először 2013-ban tartották meg a nemzetközi könyvvásárt, és az idén november 27–29. között szervezte meg újra ezt az eseményt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Egyesület és a Szent László Egyesület. Nagy József Barna, az esemény egyik fő szervezője elöljáróban kiemelte: „Az volt a célunk, hogy ne egy szokványos könyvvásárt szervezzünk, hanem próbáljunk egy olyan nemzeti jelleget adni a három napnak, ami a váradiakban növeli az itthon érzetet, a nemzettudatot. Ez abban nyilvánul meg, hogy olyan szerzőket, előadókat hívtunk meg, akik erősítik ezt az emberekben”. A változatosságra nem lehetett panasz, hiszen a három nap alatt magán a könyvvásáron kívül adventi vásár, kézműves termékek vására is helyet kapott a programban, ugyanakkor bábelőadások, könyvbemutatók, zenei produkciók, előadások, kézműves-foglalkozások tarkították az eseménysort.
Megnyitó
A nemzetközi könyvvásárt Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke nyitotta meg hivatalosan pénteken egy órakor, a Mily nagy ragyogás látszik című bábelőadás előtt. A politikus a jobbára gyerekekből álló közönséghez szólva elmondta, hogy mindig a világosság felé kell haladni, és a keresztény ember számára Jézus a legnagyobb fény, ezért őt kell követni. „Ez a mai nap legyen a kiindulópontja a karácsony felé vezető útnak” – zárta szavait a politikus, majd kezdetét vette a kicsik által várva várt bábelőadás. Vincze László bábművész a betlehemi történetet mutatta be a bábok és saját sugárzó egyéniségének segítségével a jelenlévő gyerekeknek. A sok humorral fűszerezett evangéliumi történet lekötötte a kicsik figyelmét, akik az előadás után kézműves-foglakozásokon vehettek részt.
Könyvbemutatók
A könyvvásár programjának fontos részét képezték a könyvbemutatók: az eseménysorozaton négy szerző mutatkozott be a váradi közönségnek. Elsőként pénteken délután Bökös Borbálával, a PKE oktatójával beszélgetett Lakatos Attila történész a szerző Sárkányos Rend című regénytrilógiájáról, valamint annak most megjelent második, Pokoljárók című kötetéről. Bökös Borbála a beszélgetés során vallott írói munkamódszeréről és alkotói koncepciójáról, a történelmi regény szerepéről a magyar- és a világirodalomban, illetve magának a regénytrilógiának a keletkezéstörténetéről is elárult érdekes részleteket. Másnap, szombaton délután három szerzővel is találkozhatott a váradi közönség. Délután öt órától Szentesi Zöldi László író, újságíró mutatta be Isztambuli vendégség című kötetét, mely a török konyha érdekességeit fedi fel érdekes receptek és történetek segítségével. Az általa említett számos gasztrotörténeti érdekesség közül csak azt emelném ki, hogy Magyarországon a disznóhúsfogyasztás a törökök miatt terjedt el máig is jellemző mértékben: a török hódoltság idején – mivel az oszmánok a disznót tisztátalan állatnak tartották – nem adóztatták meg azokat, akik disznót tenyésztettek, ami miatt a magyar gazdák átálltak a disznótenyésztésre.
Aktuálpolitika
Egy kis aktuálpolitikát is becsempészett előadásába Szentesi Zöldi László, amikor kifejtette, hogy Erdogan török elnök megkísérli visszatéríteni a világi Törökországot a hagyományos iszlám világ felé. „Ez a mostani, iszlamizálódás felé tartó fordulat a török társadalom nagy próbája” – fogalmazott az előadó, aki ugyanakkor leszögezte, hogy Törökország kulcsfontosságú a világpolitikában, ezért nagyon fontos az, hogy abban az országban rend legyen. „Ha az iszlamista fordulat lezajlik Törökországban, akkor az EU-nak sokkal hamarabb megpecsételődik a sorsa” – vetítette előre az előadó. Ezt az előadást követően Pozsonyi Ádám író olvasott fel írásaiból, majd beszélgetett el Szentesi Zöldi Lászlóval, végezetül pedig Domonkos László mutatott be két kötetet, illetve a Trianoni Szemle idei évkönyvét.
Test, szellem és lélek egysége
A könyvvásár kétségkívül legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye Papp Lajos szívsebész előadása volt: zsúfolásig megtelt szombaton kora délután a váradi PKE díszterme. Előadása első felében az egészségmegőrzésről és az egészséget veszélyeztető különböző koncepciókról értekezett Papp Lajos. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 1,5 milliárd fehér ember él a Földön. A fehér emberek nagy gondban vannak, mert a jólétükben az egészségüket rombolják főként a helytelen táplálkozással, ugyanakkor szellemüket és lelküket is tönkreteszik. Test, szellem és lélek hármasságának egységét hangsúlyozta az előadó, aki felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell őrizni a Teremtő Isten törvényeit. „Amit a Teremtő teremtett, az egészséges, amit az ember manipulál, az nem feltétlenül rossz, csak ha rossz szándékú emberek visszaélnek vele” – fogalmazott Papp Lajos, példaként említve a génmanipulált élelmiszerek, valamint a különböző gyógyszerek – főként a koleszterincsökkentő készítmények – ártalmas voltát. „Egyvalamit ne felejtsünk el: józanul gondolkozni” – hangsúlyozta Papp Lajos, aki ebben az összefüggésben kiemelte, hogy minden természetes alapanyagból készült, készített élelem egészséges, ellentétben a különféle műételekkel (példaként említette a margarint), mint ahogy az emberi test fiziológiai funkciói is (például az izzadás) hozzájárulnak az ember egészsége megőrzéséhez.
Ősgén és ősnyelv
Előadása második részében a magyar nyelv szépségére és a Kárpát-medencébe való születés kegyelmére hívta fel a figyelmet. Különböző tudományos kutatásokra hivatkozva szóba hozta az ősgén és az ősnyelv fogalmát is anélkül azonban, hogy tisztázta volna, mit is takarnak pontosan ezek a fogalmak, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetben található meg a legnagyobb mértékben az ősgén, illetve a magyar nyelv őrizte meg a legnagyobb mértékben az ún. ősnyelv ősgyökeit.
Pap István
erdon.ro
2015. december 7.
Nagyváradra vitték Máramaros tájait
Többek között a sokszínűséget és a minőséget tartotta szem előtt Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész, amikor a Nagybánya Tájképfestő Telep elmúlt húsz évének közel ötszáz alkotása közül kiválasztotta azt a több mint negyven munkát, amelyek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) előcsarnokában január végéig tekinthetők meg.
A művésztelep szakmai vezetője a hétvégi megnyitón rámutatott: a felsőbányai tábor „dialógus-módszerrel” dolgozik, különböző stílusú festőket hívnak meg, vitatkoznak, egymástól tanulnak, de mindennél fontosabb, hogy ők nem a természetet másolják, hanem a természet által inspirálva vetik vászonra az érzéseket. Eddig összesen tizenkét ország mintegy százötven művésze vett részt a nyári alkotótáborukban, amely a nagy előd, a nagybányai festőtelep és -iskola hagyományait követi, újjáélesztve azt, amit annak idején a szocreál megpróbált a gyökerestől kiirtani.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh által szervezett jubileumi kiállítás megnyitójakor Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy püspöksége idején a Máramaros megyei Magyarláposon az ő kezdeményezésére jött létre az első nyári alkotótábor. Egyszeri alkalomra szánták a Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján – 1996 júliusában –, de a folytatás nem maradt el.
A Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület 2000-től a felsőbányai Bódi-tónál, illetve környékén szervezte meg a Nagybánya Tájképfestő Telep alkotótáborait. Az európai parlamenti képviselő azzal a reménnyel köszöntötte az egybegyűlteket, hogy az egyesület hamarosan székházat kaphat, így intézményesedhet a tábor.
Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész szerint a nagybányai festőtábor annak idején egész Magyarországon éreztette hatását. A festő nosztalgiával idézte fel a nagy elődök törekvéseit, kritikusan jegyezve meg: gondatlannak bizonyult az utókor az örökség kezelésében. „Nagyon nagy feladat vár az ifjúságra, hogy a felejtés folyamatát megállítsák, és úgy alakítsák a jövőt, hogy ennek a korszaknak méltó emléke maradjon az eredeti helyszínen” – vélte a festőművész.
Véső Ágoston hangsúlyozta, a kilencvenes évek végén nagyon nagy igény volt a hagyományok megmentésére, azóta pedig évről évre egy olyan alkotótábor várja a művészeket, ahol példamutatóan jók a kapcsolatok, szeretet és tisztelet sugárzik a részt vevőkből. A 20. alkotótábor egyébként szeptember 12-én zárult Felsőbányán.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
Többek között a sokszínűséget és a minőséget tartotta szem előtt Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész, amikor a Nagybánya Tájképfestő Telep elmúlt húsz évének közel ötszáz alkotása közül kiválasztotta azt a több mint negyven munkát, amelyek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) előcsarnokában január végéig tekinthetők meg.
A művésztelep szakmai vezetője a hétvégi megnyitón rámutatott: a felsőbányai tábor „dialógus-módszerrel” dolgozik, különböző stílusú festőket hívnak meg, vitatkoznak, egymástól tanulnak, de mindennél fontosabb, hogy ők nem a természetet másolják, hanem a természet által inspirálva vetik vászonra az érzéseket. Eddig összesen tizenkét ország mintegy százötven művésze vett részt a nyári alkotótáborukban, amely a nagy előd, a nagybányai festőtelep és -iskola hagyományait követi, újjáélesztve azt, amit annak idején a szocreál megpróbált a gyökerestől kiirtani.
A Partiumi Magyar Művelődési Céh által szervezett jubileumi kiállítás megnyitójakor Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy püspöksége idején a Máramaros megyei Magyarláposon az ő kezdeményezésére jött létre az első nyári alkotótábor. Egyszeri alkalomra szánták a Nagybányai Művésztelep 100. és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakításának 75. évfordulóján – 1996 júliusában –, de a folytatás nem maradt el.
A Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület 2000-től a felsőbányai Bódi-tónál, illetve környékén szervezte meg a Nagybánya Tájképfestő Telep alkotótáborait. Az európai parlamenti képviselő azzal a reménnyel köszöntötte az egybegyűlteket, hogy az egyesület hamarosan székházat kaphat, így intézményesedhet a tábor.
Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész szerint a nagybányai festőtábor annak idején egész Magyarországon éreztette hatását. A festő nosztalgiával idézte fel a nagy elődök törekvéseit, kritikusan jegyezve meg: gondatlannak bizonyult az utókor az örökség kezelésében. „Nagyon nagy feladat vár az ifjúságra, hogy a felejtés folyamatát megállítsák, és úgy alakítsák a jövőt, hogy ennek a korszaknak méltó emléke maradjon az eredeti helyszínen” – vélte a festőművész.
Véső Ágoston hangsúlyozta, a kilencvenes évek végén nagyon nagy igény volt a hagyományok megmentésére, azóta pedig évről évre egy olyan alkotótábor várja a művészeket, ahol példamutatóan jók a kapcsolatok, szeretet és tisztelet sugárzik a részt vevőkből. A 20. alkotótábor egyébként szeptember 12-én zárult Felsőbányán.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)
2015. december 7.
Új elnököt választottak a néppárt Maros megyei szervezének élére
Bereczki Ferenc személyében új elnöke van az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének, melynek éléről lemondott az alakulat legismertebb politikusának számító Portik Vilmos.
Jóval mandátuma lejárta előtt intett búcsút a néppárt megyei vezetésének Portik Vilmos, aki utódja felkérésére a továbbiakban alelnöki szerepet vállalt. Az EMNP volt vezetője azzal indokolta döntését, hogy a továbbiakban több időt szeretne szentelni a marosvásárhelyi szervezet építésére és a 2016-os helyhatósági választások előkészítésére.
„Marosvásárhely egész emberes odafigyelést igényel. Ha lesz koalíciós megállapodás az RMDSZ-szel, akkor azért, ha nem lesz, akkor meg azért” – magyarázta megkeresésünkre Portik. Kérdésünkre, hogy a vásárhelyi szervezet elnöke, Jakab István egyedül nem lenne képes megbirkózni a feladattal, a távozó megyei elnök hangsúlyozni kívánta, hogy ő teljes mértékben megbízik kollégájában, azonban hozzátette, hogy „azért mégiscsak én vagyok a párt legnagyobb ismeretséggel bíró embere”.
Portik Vilmosnak eltökélt szándéka bejuttatni az EMNP-t a városi önkormányzatba, még akkor is, ha az RMDSZ csúcsvezetése nem egyezik bele a Kelemen Hunor által lecsónak minősített közös lista állításába. Lapértesüléseink szerint a fiatal elnök távozása megkönnyítette az országos vezetőség dolgát, melynek kegyeiből jó pár hónappal ezelőtt kiesett Portik Vilmos.
A párt megyei irányítását Bereczki Ferenc építészmérnök vette át. Az új elnököt inkább szakmai körökben ismerik, mintsem a politikai szférában. Bereczki az osztrák útépítő cég, a Strabag romániai leányvállalatát vezeti. Három évvel ezelőtt a szászrégeni körzetben szeretett volna indulni egy képviselői mandátum megszerzéséért, azonban ausztriai állandó lakhelyére hivatkozva, a Maros megyei választási iroda nem fogadta el a kettős állampolgár jelölését. Hétvégi megválasztása után az új elnök is nyomatékosítani kívánta, hogy amennyiben az RMDSZ lesöpri az asztalról a marosvásárhelyi együttműködés lehetőségét, alakulata külön listát indít a helyi és megyei önkormányzatba való bejutásért.
Bereczki munkáját a továbbiakban Portikon kívül Tőkés András alelnökként, valamint Balázs Ákos, Hermann Márk Christian, Kali István, László György, Portik Dénes és Varga Loránd vezetőségi tagokként segítik. Az új alelnök, a valamikor a polgári párt élén álló Tőkés Andrást úgy választották tisztségbe, hogy nem is vett részt a gyűlésen. „Épp otthon voltam, amikor megszólalt a telefonom, és megkérdezték, hogy vállalom-e a feladatot. Igent mondtam, de egy feltétellel: előbb felélesztjük a szervezetet, amelyet szinte újjá kell építeni, és csak azután kezdünk el »verekedni« a tisztségekért” – fejtette ki szerkesztőségünknek Tőkés László bátyja, aki elismerte, hogy eddig nemigen vette ki részét a néppárt munkájából. Ő is, a polgáriaktól átigazolt volt megyei elnök, László György is rendezni szeretné a két jobboldali alakulat viszonyát. Utóbbi elmondta, hogy ma már nem csak azok, akik 2012-től errefelé átigazoltak az EMNP, hanem az MPP-ben maradtak jelentős része is a két alakulat közötti fúzió gondolatát támogatják. „Nem az egyik vagy másik általi felszippantást, de nem is a személyes érdekek mentén előtérbe helyezett bratyizást támogatjuk. Maros megyében a tagság többsége – nálunk is, a polgári pártnál is – az egyesülés híve” – szögezte le László György.
Székelyhon.ro
Bereczki Ferenc személyében új elnöke van az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének, melynek éléről lemondott az alakulat legismertebb politikusának számító Portik Vilmos.
Jóval mandátuma lejárta előtt intett búcsút a néppárt megyei vezetésének Portik Vilmos, aki utódja felkérésére a továbbiakban alelnöki szerepet vállalt. Az EMNP volt vezetője azzal indokolta döntését, hogy a továbbiakban több időt szeretne szentelni a marosvásárhelyi szervezet építésére és a 2016-os helyhatósági választások előkészítésére.
„Marosvásárhely egész emberes odafigyelést igényel. Ha lesz koalíciós megállapodás az RMDSZ-szel, akkor azért, ha nem lesz, akkor meg azért” – magyarázta megkeresésünkre Portik. Kérdésünkre, hogy a vásárhelyi szervezet elnöke, Jakab István egyedül nem lenne képes megbirkózni a feladattal, a távozó megyei elnök hangsúlyozni kívánta, hogy ő teljes mértékben megbízik kollégájában, azonban hozzátette, hogy „azért mégiscsak én vagyok a párt legnagyobb ismeretséggel bíró embere”.
Portik Vilmosnak eltökélt szándéka bejuttatni az EMNP-t a városi önkormányzatba, még akkor is, ha az RMDSZ csúcsvezetése nem egyezik bele a Kelemen Hunor által lecsónak minősített közös lista állításába. Lapértesüléseink szerint a fiatal elnök távozása megkönnyítette az országos vezetőség dolgát, melynek kegyeiből jó pár hónappal ezelőtt kiesett Portik Vilmos.
A párt megyei irányítását Bereczki Ferenc építészmérnök vette át. Az új elnököt inkább szakmai körökben ismerik, mintsem a politikai szférában. Bereczki az osztrák útépítő cég, a Strabag romániai leányvállalatát vezeti. Három évvel ezelőtt a szászrégeni körzetben szeretett volna indulni egy képviselői mandátum megszerzéséért, azonban ausztriai állandó lakhelyére hivatkozva, a Maros megyei választási iroda nem fogadta el a kettős állampolgár jelölését. Hétvégi megválasztása után az új elnök is nyomatékosítani kívánta, hogy amennyiben az RMDSZ lesöpri az asztalról a marosvásárhelyi együttműködés lehetőségét, alakulata külön listát indít a helyi és megyei önkormányzatba való bejutásért.
Bereczki munkáját a továbbiakban Portikon kívül Tőkés András alelnökként, valamint Balázs Ákos, Hermann Márk Christian, Kali István, László György, Portik Dénes és Varga Loránd vezetőségi tagokként segítik. Az új alelnök, a valamikor a polgári párt élén álló Tőkés Andrást úgy választották tisztségbe, hogy nem is vett részt a gyűlésen. „Épp otthon voltam, amikor megszólalt a telefonom, és megkérdezték, hogy vállalom-e a feladatot. Igent mondtam, de egy feltétellel: előbb felélesztjük a szervezetet, amelyet szinte újjá kell építeni, és csak azután kezdünk el »verekedni« a tisztségekért” – fejtette ki szerkesztőségünknek Tőkés László bátyja, aki elismerte, hogy eddig nemigen vette ki részét a néppárt munkájából. Ő is, a polgáriaktól átigazolt volt megyei elnök, László György is rendezni szeretné a két jobboldali alakulat viszonyát. Utóbbi elmondta, hogy ma már nem csak azok, akik 2012-től errefelé átigazoltak az EMNP, hanem az MPP-ben maradtak jelentős része is a két alakulat közötti fúzió gondolatát támogatják. „Nem az egyik vagy másik általi felszippantást, de nem is a személyes érdekek mentén előtérbe helyezett bratyizást támogatjuk. Maros megyében a tagság többsége – nálunk is, a polgári pártnál is – az egyesülés híve” – szögezte le László György.
Székelyhon.ro
2015. december 9.
Brüsszelben a romániai erdőirtások ügye (Tőkés László az európai bizottsághoz fordult)
Írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz Tőkés László európai képviselő a környezeti katasztrófával fenyegető romániai erdőirtások ügyében. A Fidesz színeiben mandátumot szerzett, de az erdélyi magyarság képviseletét is felvállaló Tőkés levelében rámutatott arra is, hogy a mértéktelen és sok esetben törvénytelen fakitermelés nemcsak a környezetet rombolja, nemcsak az államot, de az érintett térségek polgárait és gazdasági életét is súlyosan károsítja.
Beadványában az EP képviselő rámutatott, hogy kontinensünk érintetlen fenyveseinek utolsó kétharmada Romániában található – ámbár jó részük már csupán papíron létezik. Környezetvédők becslései szerint az elmúlt két évtizedben legalább 400 ezer hektár erdő esett áldozatul az országban honos rablógazdálkodásnak, naponként pedig mintegy 50 hektárnyit vágnak ki, ennek fele részét kimondottan természetvédelmi területekről. Kitért arra is, hogy az illetékes hatóságok egyre több fa kivágását hagyják jóvá, az utóbbi időszakban évenként négymillió köbméter fa kitermelését engedélyezték, tavaly viszont már nyolcmillió kivágására adtak engedélyt. A túlzott mértékű legális fakitermelés következtében kialakult helyzetet ráadásképpen a rendkívüli mértéket öltött falopások súlyosbítják. A Greenpeace mozgalom becslése szerint az utóbbi két esztendőben az illegális fakitermelés mintegy 50 millió eurónyi kárt okozott Romániának. A szervezet jelentésében az áll, hogy az előző évekhez képest a regisztrált illegális vágások száma, ennek megfelelően pedig az elkobozott fa mennyisége is erősen megnőtt. A nyomtalanul eltűnt famennyiséget is beszámítva, az illegális erdőirtás összeredménye évi 8–9 millió köbméterre becsülhető. Tőkés kitér arra is, hogy a birtokaiktól a kommunizmus idején megfosztott egykori tulajdonosok, illetve örököseik hiába igényelték vissza erdeiket, gyakran előfordul, hogy mire kimérnék nekik azokat, helyükön már csak letarolt területeket találnak. „A kommunista rezsim által államosítással elbitorolt ingatlanok restitúciójának lassúsága, az ezen a téren tapasztalt adminisztrációs hiányosságok és rendellenességek, a magas szintű korrupció, illetve a politikai akarat hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az engedélyezett és törvénytelen erdőirtás mértéke már-már környezeti és gazdasági katasztrófával fenyeget Erdélyben” – fogalmaz.
Az ENSZ égisze alatt zajló párizsi klímakonferencia munkálataihoz kapcsolódva, Tőkés László erdélyi képviselő arra nézve kért tájékoztatást ez Európai Bizottságtól, hogy a korrupció által átszőtt romániai erdőirtások ügyében az unió miképpen kíván fellépni – különös tekintettel a visszaszolgáltatás hatálya alatt álló magántulajdonú erdők esetére. Miként ismeretes, a nemzetközi klímaértekezleten részt vevő közel kétszáz ország vezetői jelenleg abban igyekeznek közös nevezőre jutni, hogy egy globális klímavédelmi egyezmény révén szorítsák vissza a föld légkörének gyors ütemű, az emberi létet fenyegető felmelegedését. Az uniós előírások értelmében az Európai Bizottság hat héten belül köteles írott választ adni európai képviselőnk írásbeli kérdésére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz Tőkés László európai képviselő a környezeti katasztrófával fenyegető romániai erdőirtások ügyében. A Fidesz színeiben mandátumot szerzett, de az erdélyi magyarság képviseletét is felvállaló Tőkés levelében rámutatott arra is, hogy a mértéktelen és sok esetben törvénytelen fakitermelés nemcsak a környezetet rombolja, nemcsak az államot, de az érintett térségek polgárait és gazdasági életét is súlyosan károsítja.
Beadványában az EP képviselő rámutatott, hogy kontinensünk érintetlen fenyveseinek utolsó kétharmada Romániában található – ámbár jó részük már csupán papíron létezik. Környezetvédők becslései szerint az elmúlt két évtizedben legalább 400 ezer hektár erdő esett áldozatul az országban honos rablógazdálkodásnak, naponként pedig mintegy 50 hektárnyit vágnak ki, ennek fele részét kimondottan természetvédelmi területekről. Kitért arra is, hogy az illetékes hatóságok egyre több fa kivágását hagyják jóvá, az utóbbi időszakban évenként négymillió köbméter fa kitermelését engedélyezték, tavaly viszont már nyolcmillió kivágására adtak engedélyt. A túlzott mértékű legális fakitermelés következtében kialakult helyzetet ráadásképpen a rendkívüli mértéket öltött falopások súlyosbítják. A Greenpeace mozgalom becslése szerint az utóbbi két esztendőben az illegális fakitermelés mintegy 50 millió eurónyi kárt okozott Romániának. A szervezet jelentésében az áll, hogy az előző évekhez képest a regisztrált illegális vágások száma, ennek megfelelően pedig az elkobozott fa mennyisége is erősen megnőtt. A nyomtalanul eltűnt famennyiséget is beszámítva, az illegális erdőirtás összeredménye évi 8–9 millió köbméterre becsülhető. Tőkés kitér arra is, hogy a birtokaiktól a kommunizmus idején megfosztott egykori tulajdonosok, illetve örököseik hiába igényelték vissza erdeiket, gyakran előfordul, hogy mire kimérnék nekik azokat, helyükön már csak letarolt területeket találnak. „A kommunista rezsim által államosítással elbitorolt ingatlanok restitúciójának lassúsága, az ezen a téren tapasztalt adminisztrációs hiányosságok és rendellenességek, a magas szintű korrupció, illetve a politikai akarat hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az engedélyezett és törvénytelen erdőirtás mértéke már-már környezeti és gazdasági katasztrófával fenyeget Erdélyben” – fogalmaz.
Az ENSZ égisze alatt zajló párizsi klímakonferencia munkálataihoz kapcsolódva, Tőkés László erdélyi képviselő arra nézve kért tájékoztatást ez Európai Bizottságtól, hogy a korrupció által átszőtt romániai erdőirtások ügyében az unió miképpen kíván fellépni – különös tekintettel a visszaszolgáltatás hatálya alatt álló magántulajdonú erdők esetére. Miként ismeretes, a nemzetközi klímaértekezleten részt vevő közel kétszáz ország vezetői jelenleg abban igyekeznek közös nevezőre jutni, hogy egy globális klímavédelmi egyezmény révén szorítsák vissza a föld légkörének gyors ütemű, az emberi létet fenyegető felmelegedését. Az uniós előírások értelmében az Európai Bizottság hat héten belül köteles írott választ adni európai képviselőnk írásbeli kérdésére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 10.
Kiakadt és kínos helyzetbe hozta Orbán Viktort Tőkés László
Nem volt hajlandó felszólalni és nem írta alá az összes Kárpát-medencei magyar párt által szignált, autonómiát követelő nyilatkozatot sem Tőkés a Magyar Állandó Értekezlet ülésén.
A zárónyilatkozatot Tőkésen kívül mindenki aláírta, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor. A Népszabadság információi szerint a volt erdélyi püspök nem véletlenül nem írta alá az ívet, a lapnak a Máért több résztvevője azt mondta, hogy az egykori református püspök megsértődött a szervezőkre, a beszédét sem volt hajlandó megtartani.
A dokumentumban egyébként szerepel Tőkés egyik legfontosabb követelése is, ami az összmagyarság autonómiája, ennek ellenére nem írta alá azt.
Tőkés közvetlenül Kelemen Hunor után szólalt volna fel, viszont ő csak annyit mondott, azt tanácsolták neki, spóroljon a szóval, nem jut mindenkire elég idő, így nem fogja megtartani a beszédét, majd kinyomta a mikrofonját.
A levezető elnök, a fideszes Potápi Árpád hiába mondta azt, hogy van idő Tőkésre, nem akart beszélni, pedig még Orbán is a teremben volt.
Két résztvevő is azt mondta a lapnak, a miniszterelnök kínos helyzetbe került, kényszeredetten nevetgélt. Többen úgy emlékeznek, Tőkés a szünet után ott is hagyta a rendezvényt.
Az egyik ellenzéki politikus a Népszabadságnak úgy fogalmazott, Orbán elég hosszan beszélt, Kelemen Hunor is túllépte pár perccel az időkeretét, a résztvevők attól tartottak, hogy kicsúsznak az időből, ezért jelezték a szónokoknak, hogy szorít az idő.
A résztvevők között az a feltételezés terjed, Tőkés azért is sértődött meg, mert az elmúlt években Orbán inkább az RMDSZ oldalára állt, a többi erdélyi szervezet – így a Tőkés által képviselt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – már nem jut akkora támogatáshoz, mint pár évig a Fidesz 2010-es kormányra jutása után.
24.hu
Erdély.ma
Nem volt hajlandó felszólalni és nem írta alá az összes Kárpát-medencei magyar párt által szignált, autonómiát követelő nyilatkozatot sem Tőkés a Magyar Állandó Értekezlet ülésén.
A zárónyilatkozatot Tőkésen kívül mindenki aláírta, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor. A Népszabadság információi szerint a volt erdélyi püspök nem véletlenül nem írta alá az ívet, a lapnak a Máért több résztvevője azt mondta, hogy az egykori református püspök megsértődött a szervezőkre, a beszédét sem volt hajlandó megtartani.
A dokumentumban egyébként szerepel Tőkés egyik legfontosabb követelése is, ami az összmagyarság autonómiája, ennek ellenére nem írta alá azt.
Tőkés közvetlenül Kelemen Hunor után szólalt volna fel, viszont ő csak annyit mondott, azt tanácsolták neki, spóroljon a szóval, nem jut mindenkire elég idő, így nem fogja megtartani a beszédét, majd kinyomta a mikrofonját.
A levezető elnök, a fideszes Potápi Árpád hiába mondta azt, hogy van idő Tőkésre, nem akart beszélni, pedig még Orbán is a teremben volt.
Két résztvevő is azt mondta a lapnak, a miniszterelnök kínos helyzetbe került, kényszeredetten nevetgélt. Többen úgy emlékeznek, Tőkés a szünet után ott is hagyta a rendezvényt.
Az egyik ellenzéki politikus a Népszabadságnak úgy fogalmazott, Orbán elég hosszan beszélt, Kelemen Hunor is túllépte pár perccel az időkeretét, a résztvevők attól tartottak, hogy kicsúsznak az időből, ezért jelezték a szónokoknak, hogy szorít az idő.
A résztvevők között az a feltételezés terjed, Tőkés azért is sértődött meg, mert az elmúlt években Orbán inkább az RMDSZ oldalára állt, a többi erdélyi szervezet – így a Tőkés által képviselt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – már nem jut akkora támogatáshoz, mint pár évig a Fidesz 2010-es kormányra jutása után.
24.hu
Erdély.ma
2015. december 10.
Román forradalom magyar irányítással?
Mérsékelt érdeklődés közepette mutatta be tegnap délután a sepsiszentgyörgyi Tortoma Könyvesházban Szőczi Árpád újságíró (felvételünkön) a Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyvét.
Az önmagát „német anyanyelvű, de magyar szívű”-nek tartó Szőczi az 1989-es romániai rendszerváltoztatás általa kiderített háttértörténetének felvezetőjét az ő és Hámos László szervezte 1985-ös ottawai Románia-ellenes tüntetéssel kezdte, szólt erőfeszítéséről, hogy az amerikai közvéleményt tájékoztassa a kommunista Romániában történtekről, és ismertette az 1988-ban a két kanadai újságíró által Tőkés Lászlóval készített filminterjú megszervezését is. A magyarországi történelmi levéltárban keresgélve talált egy dokumentumot, mely szerint a magyar titkosszolgálat embere szolgáltatta azt az adatot, hogy Ceauşescu utasítására hét rakétát Szászfenesen Paksra irányítottak. Ekkor kereste a lehetőséget, hogy beszélhessen Németh Miklós volt magyar kormányfővel – aki azonnal rá is állt, és teljes nyitottsággal tájékoztatta Szőczit a nagypolitika titkairól. Többek közt arról, hogy a magyar titkosszolgálat olyan hálózatot épített ki Romániában, mellyel lehallgatták a Securitatét, és ők szolgálták az adatokat a román hadseregnek a szeku működéséről, 1989 decemberében még azt is, hol rejtőzködnek a szekus mesterlövészek, hogyan mozognak a politikai rendőrség csapatai; hogy Tőkés László védelmével külön magyar titkosszolgálati csapat foglalkozott, közülük jó néhány lehet a temesvári névtelen halottak között is. Szőczi úgy véli, így már logikus mindaz, ami és ahogyan történt az 1989-es romániai rendszerváltoztatáskor.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Mérsékelt érdeklődés közepette mutatta be tegnap délután a sepsiszentgyörgyi Tortoma Könyvesházban Szőczi Árpád újságíró (felvételünkön) a Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyvét.
Az önmagát „német anyanyelvű, de magyar szívű”-nek tartó Szőczi az 1989-es romániai rendszerváltoztatás általa kiderített háttértörténetének felvezetőjét az ő és Hámos László szervezte 1985-ös ottawai Románia-ellenes tüntetéssel kezdte, szólt erőfeszítéséről, hogy az amerikai közvéleményt tájékoztassa a kommunista Romániában történtekről, és ismertette az 1988-ban a két kanadai újságíró által Tőkés Lászlóval készített filminterjú megszervezését is. A magyarországi történelmi levéltárban keresgélve talált egy dokumentumot, mely szerint a magyar titkosszolgálat embere szolgáltatta azt az adatot, hogy Ceauşescu utasítására hét rakétát Szászfenesen Paksra irányítottak. Ekkor kereste a lehetőséget, hogy beszélhessen Németh Miklós volt magyar kormányfővel – aki azonnal rá is állt, és teljes nyitottsággal tájékoztatta Szőczit a nagypolitika titkairól. Többek közt arról, hogy a magyar titkosszolgálat olyan hálózatot épített ki Romániában, mellyel lehallgatták a Securitatét, és ők szolgálták az adatokat a román hadseregnek a szeku működéséről, 1989 decemberében még azt is, hol rejtőzködnek a szekus mesterlövészek, hogyan mozognak a politikai rendőrség csapatai; hogy Tőkés László védelmével külön magyar titkosszolgálati csapat foglalkozott, közülük jó néhány lehet a temesvári névtelen halottak között is. Szőczi úgy véli, így már logikus mindaz, ami és ahogyan történt az 1989-es romániai rendszerváltoztatáskor.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 10.
Maszatol és kekeckedik a magyarországi sajtó
Két napja köszörüli a nyelvét Tőkés László és Orbán Viktor viszonyán a magyarországi sajtó, megpróbálván ismét összeugrasztani őket. Aligha fog sikerülni.
Előbb a balliberális média kezdett el hisztizni szint egy héttel a Magyar Állandó Értekezlet december 4-i ülése után, amikor árgus szemek felfedezték, hogy a tanácskozás után kiadott zárónyilatkozat végén szereplő aláírások között nem szerepel a Tőkés Lászlóé. A dokumentum felsorolja a MÁÉRT-on részt vevő 26 szervezetet és azok képviselőit, akik szignálták azt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Tőkés László elnök kellett volna aláírja a zárónyilatkozatot, ám a neve fölött valóban nem szerepelt a saját kezű szignója. Aminek nagyon egyszerű magyarázata van: akkor éppen nem tartózkodott a teremben, amikor a szervezők körbeadták a dokumentumot aláírás végett.
Elsőre a szocialista Népszabadság harapott rá a szenzációra, aztán az egész balliberális média fölsorakozott a képzeletbeli botrány mögé, mi több, a Simicska-birodalom médiája is elkezdte verni a tamtamot. A Magyar Nemzet például ilyen épületes felvezető mondattal indította Tőkés kínos pillanatokat okozott Orbánnak című „leleplező’ írását: „Az erdélyi püspök nem írta alá a határon túli vezetők nyilatkozatát, beszédet sem mondott, és elviharzott a szünetben.” Ebben az egy mondatban több pontatlanság is van, a legdurvább az, hogy a nyilatkozatot nemcsak határon túli magyar vezetők írták alá, hanem elsődlegesen a magyar kormány feje és annak helyettese. Az „elviharzott a szünetben” hangulatfestő kifejezés pedig merő újságírói kitaláció, sőt blöff.
Amúgy a MÁÉRT-ülésnek csak az elején, Orbán Viktor nyitóbeszéd elhangzásakor volt jelen a sajtó, azt követően kitessékelték az újságírókat, napokkal később kerültek elő az „értesülések, híresztelések, jól értesült források”. A sajtópletykák és hírlapi kacsák közé gusztustalan spekulációk is vegyültek, a pesti média viszont még ahhoz sem vette a fáradságot, hogy tisztességesen leírja, ki és milyen minőségében vett részt a tanácskozáson. A Magyar Nemzet például „Tőkés László pártjának” nevezi a civil szervezetként létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a képviselőt pedig pártelnöknek.
Annak sem jártak utána, hogy miért nem szólalt fel a tanácskozáson a volt püspök, egyből Orbán-Tőkés-konfliktust próbáltak kreálni. Holott csak annyi történt, hogy a szervezők hibájából és a szónokok fegyelmezetlenség folytán csúszást szenvedett a program, emiatt aztán Semjén Zsolt csapata megpróbálta menet közben behozni a lemaradást, mégpedig úgy, hogy azt sugallták az Orbán Viktor és Kelemen Hunor után következő felszólalóknak, hogy rövidítsék le mondanivalójukat vagy álljanak el a hozzászólástól. Nem először próbálkoztak összemosni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot az Erdélyi Magyar Néppárttal, miközben ugyanezt nem tették meg az RMDSZ-szel és csatlósával, a Magyar Polgári Párttal. Orbán is és Kelemen is kicsúszott a saját időkeretéből, az RMDSZ-elnök például húsz percen át nyomta a szöveget, ennek láttán Tőkés László a számára fenntartott időt átengedte az utána következő Néppárt-elnök Szilágyi Zsoltnak.
A bulvársajtó heccelődése láttán az EP-képviselő sajtóirodája rövid közleményben pontosított ma: „A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) legutóbbi, december 3-i ülésén elfogadott záródokumentum kapcsán megindult sajtóspekulációkra vonatkozóan mindenki szíves figyelmébe ajánljuk, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kezdettől fogva egyetértett a zárónyilatkozatban foglaltakkal, támogatva annak elfogadását. Tekintettel arra, hogy a sajtóhoz a dokumentum aláíráslistájának egy korábbi, nem végleges változata jutott el, ezúton mellékeljük a Tőkés László szignóját is tartalmazó listát.”
Vagyis nincs semmilyen konfliktus Tőkés László és a magyar kormány vagy annak feje között, a MÁÉRT zárónyilatkozatának végleges változatán pedig mindenkinek ott szerepel az aláírása, akit felkértek aláírni azt, mondhatni „teljes nemzeti egységben”.
R. B. M.
itthon.ma//erdelyorszag
Két napja köszörüli a nyelvét Tőkés László és Orbán Viktor viszonyán a magyarországi sajtó, megpróbálván ismét összeugrasztani őket. Aligha fog sikerülni.
Előbb a balliberális média kezdett el hisztizni szint egy héttel a Magyar Állandó Értekezlet december 4-i ülése után, amikor árgus szemek felfedezték, hogy a tanácskozás után kiadott zárónyilatkozat végén szereplő aláírások között nem szerepel a Tőkés Lászlóé. A dokumentum felsorolja a MÁÉRT-on részt vevő 26 szervezetet és azok képviselőit, akik szignálták azt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Tőkés László elnök kellett volna aláírja a zárónyilatkozatot, ám a neve fölött valóban nem szerepelt a saját kezű szignója. Aminek nagyon egyszerű magyarázata van: akkor éppen nem tartózkodott a teremben, amikor a szervezők körbeadták a dokumentumot aláírás végett.
Elsőre a szocialista Népszabadság harapott rá a szenzációra, aztán az egész balliberális média fölsorakozott a képzeletbeli botrány mögé, mi több, a Simicska-birodalom médiája is elkezdte verni a tamtamot. A Magyar Nemzet például ilyen épületes felvezető mondattal indította Tőkés kínos pillanatokat okozott Orbánnak című „leleplező’ írását: „Az erdélyi püspök nem írta alá a határon túli vezetők nyilatkozatát, beszédet sem mondott, és elviharzott a szünetben.” Ebben az egy mondatban több pontatlanság is van, a legdurvább az, hogy a nyilatkozatot nemcsak határon túli magyar vezetők írták alá, hanem elsődlegesen a magyar kormány feje és annak helyettese. Az „elviharzott a szünetben” hangulatfestő kifejezés pedig merő újságírói kitaláció, sőt blöff.
Amúgy a MÁÉRT-ülésnek csak az elején, Orbán Viktor nyitóbeszéd elhangzásakor volt jelen a sajtó, azt követően kitessékelték az újságírókat, napokkal később kerültek elő az „értesülések, híresztelések, jól értesült források”. A sajtópletykák és hírlapi kacsák közé gusztustalan spekulációk is vegyültek, a pesti média viszont még ahhoz sem vette a fáradságot, hogy tisztességesen leírja, ki és milyen minőségében vett részt a tanácskozáson. A Magyar Nemzet például „Tőkés László pártjának” nevezi a civil szervezetként létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a képviselőt pedig pártelnöknek.
Annak sem jártak utána, hogy miért nem szólalt fel a tanácskozáson a volt püspök, egyből Orbán-Tőkés-konfliktust próbáltak kreálni. Holott csak annyi történt, hogy a szervezők hibájából és a szónokok fegyelmezetlenség folytán csúszást szenvedett a program, emiatt aztán Semjén Zsolt csapata megpróbálta menet közben behozni a lemaradást, mégpedig úgy, hogy azt sugallták az Orbán Viktor és Kelemen Hunor után következő felszólalóknak, hogy rövidítsék le mondanivalójukat vagy álljanak el a hozzászólástól. Nem először próbálkoztak összemosni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot az Erdélyi Magyar Néppárttal, miközben ugyanezt nem tették meg az RMDSZ-szel és csatlósával, a Magyar Polgári Párttal. Orbán is és Kelemen is kicsúszott a saját időkeretéből, az RMDSZ-elnök például húsz percen át nyomta a szöveget, ennek láttán Tőkés László a számára fenntartott időt átengedte az utána következő Néppárt-elnök Szilágyi Zsoltnak.
A bulvársajtó heccelődése láttán az EP-képviselő sajtóirodája rövid közleményben pontosított ma: „A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) legutóbbi, december 3-i ülésén elfogadott záródokumentum kapcsán megindult sajtóspekulációkra vonatkozóan mindenki szíves figyelmébe ajánljuk, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kezdettől fogva egyetértett a zárónyilatkozatban foglaltakkal, támogatva annak elfogadását. Tekintettel arra, hogy a sajtóhoz a dokumentum aláíráslistájának egy korábbi, nem végleges változata jutott el, ezúton mellékeljük a Tőkés László szignóját is tartalmazó listát.”
Vagyis nincs semmilyen konfliktus Tőkés László és a magyar kormány vagy annak feje között, a MÁÉRT zárónyilatkozatának végleges változatán pedig mindenkinek ott szerepel az aláírása, akit felkértek aláírni azt, mondhatni „teljes nemzeti egységben”.
R. B. M.
itthon.ma//erdelyorszag
2015. december 11.
Bővül a gyűjtemény
Partiumi zászlóval gyarapodik a nagyváradi Tőkés-iroda erkélyén kiállított „gyűjtemény”. A székely, magyar, román és európai uniós zászló mellé holnap elhelyezik a partiumi lobogót is Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájának erkélyén. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Partiumi Autonómia Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szervezésében december 11-én, pénteken 18 órakor sorra kerülő eseményen ott lesz Tőkés László is.
„A zászló kitűzésével nemcsak Partium zászlaja mellett állunk ki, hanem a romániai, állami túlkapások ellen is tiltakozunk. Az utóbbi időszakban elszaporodtak az állam különböző szervei által végrehajtott magyarellenes megnyilvánulások. Ne engedjük, hogy szimbólumainkat, nyelvünket támadják, hogy újra teret hódítson a magyarellenesség!” – fogalmaznak a kezdeményezők. (Főtér)
TÉRKÉPPEL AZ EGYESÜLÉS ELLEN Botrány tört ki a moldovai parlamentben TEGNAP, amikor az oroszbarát, ellenzéki szocialista párt (PSRM) képviselői széttéptek egy, szerintük az ország oktatási minisztériuma által terjesztett térképet, amelyen Moldova Románia részét képezi. Az ellenzéki képviselők megvádolták az ország oktatási minisztériumát, és különösen Corina Fusu oktatási minisztert, hogy olyan oktatási anyagokat terjeszt, amelyekben a román állammal való egységet hirdetik. Fusu az ellenzék szerint az unionisták, azaz a Romániával való egységet hirdető moldovai politikai erők egyik ismert figurájának számít. A kormánykoalíció részét képző liberális párti miniszter mellett a párt vezetője, Mihai Gimpu is kiállt a parlamentben, kijelentve: „A Romániával való egység mindenképpen létre fog jönni”. (Maszol)
SIRALMAS KÉP. Corina Creţu román EU-biztos csapatának fele felmondott az elmúlt egy évben (18-ból kilencen távoztak), mivel elégedetlenek a regionális politikákért felelős európai biztos viselkedésével, stílusával, munkavégzési szokásaival. A helyzetről a politico.eu. számolt be, a portál 11 volt és jelenlegi alkalmazottat szólaltatott meg. A legtöbben azt rótták fel, hogy a magánéletet összekeveri a munkával. Rendetlennek, lustának mutatják be főnöküket, aki egyebek mellett dohányzik is a munkahelyén, ami tilos, illetve azt is elmondták, hogy olyan személyes elintéznivalókat bíz rájuk, mint a bevásárlás, a rokonai szállítása. A politico cikkéből az is kiderül, hogy a európai biztos egy héten csak két napot van az irodában, állítása szerint hétfőn, csütörtökön és pénteken a dokumentumok tanulmányozásával foglalkozik. A 28 biztos közül ő hiányzott a legtöbbet az Európai Bizottság heti szokványos üléseiről – nagyjából egyharmadán nem volt jelen. Creţu 350 milliárd euró felett rendelkezik, amit fejlesztési projektek finanszírozására kell felhasználni, de egy év alatt alig volt kezdeményezése ezen a téren – állítja a politico. (Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Partiumi zászlóval gyarapodik a nagyváradi Tőkés-iroda erkélyén kiállított „gyűjtemény”. A székely, magyar, román és európai uniós zászló mellé holnap elhelyezik a partiumi lobogót is Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájának erkélyén. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Partiumi Autonómia Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szervezésében december 11-én, pénteken 18 órakor sorra kerülő eseményen ott lesz Tőkés László is.
„A zászló kitűzésével nemcsak Partium zászlaja mellett állunk ki, hanem a romániai, állami túlkapások ellen is tiltakozunk. Az utóbbi időszakban elszaporodtak az állam különböző szervei által végrehajtott magyarellenes megnyilvánulások. Ne engedjük, hogy szimbólumainkat, nyelvünket támadják, hogy újra teret hódítson a magyarellenesség!” – fogalmaznak a kezdeményezők. (Főtér)
TÉRKÉPPEL AZ EGYESÜLÉS ELLEN Botrány tört ki a moldovai parlamentben TEGNAP, amikor az oroszbarát, ellenzéki szocialista párt (PSRM) képviselői széttéptek egy, szerintük az ország oktatási minisztériuma által terjesztett térképet, amelyen Moldova Románia részét képezi. Az ellenzéki képviselők megvádolták az ország oktatási minisztériumát, és különösen Corina Fusu oktatási minisztert, hogy olyan oktatási anyagokat terjeszt, amelyekben a román állammal való egységet hirdetik. Fusu az ellenzék szerint az unionisták, azaz a Romániával való egységet hirdető moldovai politikai erők egyik ismert figurájának számít. A kormánykoalíció részét képző liberális párti miniszter mellett a párt vezetője, Mihai Gimpu is kiállt a parlamentben, kijelentve: „A Romániával való egység mindenképpen létre fog jönni”. (Maszol)
SIRALMAS KÉP. Corina Creţu román EU-biztos csapatának fele felmondott az elmúlt egy évben (18-ból kilencen távoztak), mivel elégedetlenek a regionális politikákért felelős európai biztos viselkedésével, stílusával, munkavégzési szokásaival. A helyzetről a politico.eu. számolt be, a portál 11 volt és jelenlegi alkalmazottat szólaltatott meg. A legtöbben azt rótták fel, hogy a magánéletet összekeveri a munkával. Rendetlennek, lustának mutatják be főnöküket, aki egyebek mellett dohányzik is a munkahelyén, ami tilos, illetve azt is elmondták, hogy olyan személyes elintéznivalókat bíz rájuk, mint a bevásárlás, a rokonai szállítása. A politico cikkéből az is kiderül, hogy a európai biztos egy héten csak két napot van az irodában, állítása szerint hétfőn, csütörtökön és pénteken a dokumentumok tanulmányozásával foglalkozik. A 28 biztos közül ő hiányzott a legtöbbet az Európai Bizottság heti szokványos üléseiről – nagyjából egyharmadán nem volt jelen. Creţu 350 milliárd euró felett rendelkezik, amit fejlesztési projektek finanszírozására kell felhasználni, de egy év alatt alig volt kezdeményezése ezen a téren – állítja a politico. (Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)