Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2012. szeptember 10.
Mikó-ügy - A Székely Mikó Kollégium ügyével kapcsolatban szólaltak fel néppárti EP-képviselők
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a romániai Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember 1-jén tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja "törvényellenes, diszkriminatív módon" megfosztani őket - mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte.
Tőkés László leszögezte, hogy mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, de ennek dacára - véleménye szerint - egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy "durván magyarellenes politikájuk" miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy egy, a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak.
"Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon" - jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az igazság napjának nevezte szeptember 1-jét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig a képviselő szerint még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak.
Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfélmilliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, "káros" az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes.
Konsiczky Zoltán, MTI
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a romániai Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember 1-jén tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja "törvényellenes, diszkriminatív módon" megfosztani őket - mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte.
Tőkés László leszögezte, hogy mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, de ennek dacára - véleménye szerint - egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy "durván magyarellenes politikájuk" miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy egy, a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak.
"Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon" - jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az igazság napjának nevezte szeptember 1-jét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig a képviselő szerint még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak.
Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfélmilliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, "káros" az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes.
Konsiczky Zoltán, MTI
2012. szeptember 11.
A Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót Gál Kinga
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a tegnap esti strasbourgi plenáris ülés egyperces felszólalásai között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót.
Felszólalásában rámutatott, hogy a romániai bíróság döntése értelmében állami tulajdonba kerülő intézmény esete szembemegy a jogállamisággal és súlyos precedenst teremthet az Európai Unión belül, ezért kiemelt figyelmet érdemel.
Az EP-Románia Vegyes Bizottság – melynek 2004 és 2007 között Gál Kinga alelnöke volt – munkájának eredményeként az egyházi javak visszaszolgáltatásának gyors rendezése napirenden szerepelt Románia uniós csatlakozásakor.
A Fidesz EP-delegáció nevében felszólaló Gál Kinga kiemelte: “Elkeserítő, hogy rá öt évre egy a romániai magyar református egyházhoz törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba kerül. Azokat a személyeket, akik akkor a jogszabályon alapuló feladatukat látták el, most börtönbüntetés fenyegeti.”
A néppárti politikus rámutatott: “Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot – jogi furfangok, kiskapuk segítségével vonjon vissza”. Az újraállamosítás ténye precedenst teremthet további egyházi javak visszaállamosítására is, ezért ez az ügy továbbmegy egy puszta kisebbségvédelmi kérdésnél. “Az általános jogbiztonságot, a jogszabályokba vetett hitet kérdőjelezi meg Romániában” – tette hozzá Gál Kinga.
“Éppen ezért bízom benne, hogy az ügy a kollégák, de az Európai Bizottság figyelmét is kiérdemli végre” – zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő.
Háttér: A Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának kérdésében Tőkés László és Winkler Gyula néppárti EP-képviselők is felszólaltak.
Strasbourg, 2012. szeptember 11.
erdon.ro
2012
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a tegnap esti strasbourgi plenáris ülés egyperces felszólalásai között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót.
Felszólalásában rámutatott, hogy a romániai bíróság döntése értelmében állami tulajdonba kerülő intézmény esete szembemegy a jogállamisággal és súlyos precedenst teremthet az Európai Unión belül, ezért kiemelt figyelmet érdemel.
Az EP-Románia Vegyes Bizottság – melynek 2004 és 2007 között Gál Kinga alelnöke volt – munkájának eredményeként az egyházi javak visszaszolgáltatásának gyors rendezése napirenden szerepelt Románia uniós csatlakozásakor.
A Fidesz EP-delegáció nevében felszólaló Gál Kinga kiemelte: “Elkeserítő, hogy rá öt évre egy a romániai magyar református egyházhoz törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba kerül. Azokat a személyeket, akik akkor a jogszabályon alapuló feladatukat látták el, most börtönbüntetés fenyegeti.”
A néppárti politikus rámutatott: “Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot – jogi furfangok, kiskapuk segítségével vonjon vissza”. Az újraállamosítás ténye precedenst teremthet további egyházi javak visszaállamosítására is, ezért ez az ügy továbbmegy egy puszta kisebbségvédelmi kérdésnél. “Az általános jogbiztonságot, a jogszabályokba vetett hitet kérdőjelezi meg Romániában” – tette hozzá Gál Kinga.
“Éppen ezért bízom benne, hogy az ügy a kollégák, de az Európai Bizottság figyelmét is kiérdemli végre” – zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő.
Háttér: A Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának kérdésében Tőkés László és Winkler Gyula néppárti EP-képviselők is felszólaltak.
Strasbourg, 2012. szeptember 11.
erdon.ro
2012
2012. szeptember 11.
A Székely Mikó Kollégium ügye az EP-ben
Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában.
Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.
Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.
Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól.
Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat.
Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését.
Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember.
A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket.
Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni.
Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő
erdon.ro
Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában.
Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.
Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.
Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól.
Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat.
Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését.
Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember.
A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket.
Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni.
Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő
erdon.ro
2012. szeptember 12.
Strasbourgban a Mikó-ügy
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt. Csütörtökön napirendjére tűzi a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember elsején tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket – mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte. Tőkés László leszögezte: mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, ennek dacára egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy durván magyarellenes politikájuk miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak. „Felháborító, hogy egy uniós tagállam az általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon” – jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az Igazság napjának nevezte szeptember elsejét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak. Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfél milliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, káros az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes. Napirendjére tűzte a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is, Tabajdi Csaba MSZP-s politikus, a szervezet társelnöke bejelentette, hogy a szeptember 13-i ülésen „tájékoztatják az ügy hátteréről, a Romániában élő magyar nemzeti közösséget rendkívül hátrányosan érintő döntés lehetséges következményeiről a nemzetközi közvéleményt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt. Csütörtökön napirendjére tűzi a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember elsején tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket – mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte. Tőkés László leszögezte: mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, ennek dacára egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy durván magyarellenes politikájuk miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak. „Felháborító, hogy egy uniós tagállam az általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon” – jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az Igazság napjának nevezte szeptember elsejét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak. Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfél milliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, káros az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes. Napirendjére tűzte a Mikó-ügyet az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup is, Tabajdi Csaba MSZP-s politikus, a szervezet társelnöke bejelentette, hogy a szeptember 13-i ülésen „tájékoztatják az ügy hátteréről, a Romániában élő magyar nemzeti közösséget rendkívül hátrányosan érintő döntés lehetséges következményeiről a nemzetközi közvéleményt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 12.
POLITIKAI NYILATKOZAT
Az Európai Néppárt kezdeményezésére az Európai Parlament plénumán megrendezett, a mai vitához hozzászólva, a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtottam be, a romániai politikai helyzet tárgyában:
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban.
Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen.
Ellenséges támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, mellyel kapcsolatban méltán jelentette ki Traian Băsescu államelnök, hogy: "egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulnia, egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását". A sor – egyebek mellett – a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
Mindezek ellenére, végtére is elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy "így vagy úgy, de a román intézmények ellenállnak a politikai nyomásnak, és sikerült hűnek maradniuk küldetésükhöz, ha az Alkotmánybíróságról, a Főügyészségről vagy a Korrupcióellenes Ügyészségről beszélünk" (Traian Băsescu).
A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását.
Befejezésképpen arra kérem a Parlamentet és a Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását".
A Románia politikai helyzetéről szóló vitában teljes szolidaritásról tanúságot tévő román és magyar néppárti politikusokkal éles ellentétben Tabajdi Csaba és Göncz Kinga magyar szocialistákról ugyanez távolról sem mondható el, hiszen ők – szokásukhoz híven – újabb Magyarország-ellenes kirohanásokra használták fel a Parlament európai nyilvánosságát. Fájdalmas, hogy hazánk volt külügyminisztere ez alkalommal is a "kecskére bízott káposzta" közmondásos szellemében rombolta nemzetpolitikánk külpolitikai hitelét. Hasonlóképpen érthetetlen, hogy jónevű magyar kisebbségpolitikusunk miképpen akarja megalkotni az MSZP "új nemzetpolitikai koncepcióját", miközben pártos egyoldalúsággal, sorozatos módon nemzeti érdekeink kárára nyilatkozik meg.
A román pártpolitika viszonylatában hasonló értetlenséggel lehetünk tanúi annak a "természetellenes szövetségnek, amely – a politikai opportunizmus szellemében – a nemzeti liberálisok (PNL) és a kommunista utódpárt (PSD) között alakult ki. Crin Antonescu liberális pártelnök Victor Ponta szocialista miniszterelnökhöz való, elvetlen lecsatlakozása láttán minden bizonnyal forognak a sírjukban a nagy múltú román liberalizmus azon egykori vezetői, akiket annakidején a bolsevik kommunisták üldöztek és börtönbe zártak. Summa summarum: a parlamenti vitában is fonákul hatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt, puszta pártszövetsége és megszólaló képviselői által is, miképpen kölcsönöz politikai legitimációt a Victor Ponta és a Securitate-kollaboráns hírében álló Dan Voiculescu neveivel fémjelzett posztkommunista restaurációnak.
Mindent egybevetve, az európai parlamenti vita ellentmondásoktól sem mentes, mindazonáltal domináns végkövetkeztetéseképpen – Románia lojális állampolgáraiként, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünk elkötelezett tagjaiként – csak egyetérthetünk az Európai Bizottság azon álláspontjával, melynek a plenárison számos felszólaló és maga Viviane Reding alelnökasszony adott hangot, hogy: amennyiben nem akar a "banánköztársaságok" sorába süllyedni, és ténylegesen hajlandó véget vetni az ezideig zajló "politikai szappanoperának", valamint "a többség zsarnokságán" (am. "tirania majoritatii" - Cristian Preda) alapuló "parlamenti államcsínynek" (Viviane Reding) – akkor Romániának vissza kell térnie az "európai útra", maradéktalanul tiszteletben tartva az EU alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi és a kisebbségi jogokat.
Strasbourg, 2012. szeptember 12.
Tőkés László
európai parlamenti képviselő
Az Európai Néppárt kezdeményezésére az Európai Parlament plénumán megrendezett, a mai vitához hozzászólva, a következő írásbeli nyilatkozatot nyújtottam be, a romániai politikai helyzet tárgyában:
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban.
Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen.
Ellenséges támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, mellyel kapcsolatban méltán jelentette ki Traian Băsescu államelnök, hogy: "egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén tanulnia, egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását". A sor – egyebek mellett – a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
Mindezek ellenére, végtére is elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy "így vagy úgy, de a román intézmények ellenállnak a politikai nyomásnak, és sikerült hűnek maradniuk küldetésükhöz, ha az Alkotmánybíróságról, a Főügyészségről vagy a Korrupcióellenes Ügyészségről beszélünk" (Traian Băsescu).
A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását.
Befejezésképpen arra kérem a Parlamentet és a Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását".
A Románia politikai helyzetéről szóló vitában teljes szolidaritásról tanúságot tévő román és magyar néppárti politikusokkal éles ellentétben Tabajdi Csaba és Göncz Kinga magyar szocialistákról ugyanez távolról sem mondható el, hiszen ők – szokásukhoz híven – újabb Magyarország-ellenes kirohanásokra használták fel a Parlament európai nyilvánosságát. Fájdalmas, hogy hazánk volt külügyminisztere ez alkalommal is a "kecskére bízott káposzta" közmondásos szellemében rombolta nemzetpolitikánk külpolitikai hitelét. Hasonlóképpen érthetetlen, hogy jónevű magyar kisebbségpolitikusunk miképpen akarja megalkotni az MSZP "új nemzetpolitikai koncepcióját", miközben pártos egyoldalúsággal, sorozatos módon nemzeti érdekeink kárára nyilatkozik meg.
A román pártpolitika viszonylatában hasonló értetlenséggel lehetünk tanúi annak a "természetellenes szövetségnek, amely – a politikai opportunizmus szellemében – a nemzeti liberálisok (PNL) és a kommunista utódpárt (PSD) között alakult ki. Crin Antonescu liberális pártelnök Victor Ponta szocialista miniszterelnökhöz való, elvetlen lecsatlakozása láttán minden bizonnyal forognak a sírjukban a nagy múltú román liberalizmus azon egykori vezetői, akiket annakidején a bolsevik kommunisták üldöztek és börtönbe zártak. Summa summarum: a parlamenti vitában is fonákul hatott, hogy a Nemzeti Liberális Párt, puszta pártszövetsége és megszólaló képviselői által is, miképpen kölcsönöz politikai legitimációt a Victor Ponta és a Securitate-kollaboráns hírében álló Dan Voiculescu neveivel fémjelzett posztkommunista restaurációnak.
Mindent egybevetve, az európai parlamenti vita ellentmondásoktól sem mentes, mindazonáltal domináns végkövetkeztetéseképpen – Románia lojális állampolgáraiként, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünk elkötelezett tagjaiként – csak egyetérthetünk az Európai Bizottság azon álláspontjával, melynek a plenárison számos felszólaló és maga Viviane Reding alelnökasszony adott hangot, hogy: amennyiben nem akar a "banánköztársaságok" sorába süllyedni, és ténylegesen hajlandó véget vetni az ezideig zajló "politikai szappanoperának", valamint "a többség zsarnokságán" (am. "tirania majoritatii" - Cristian Preda) alapuló "parlamenti államcsínynek" (Viviane Reding) – akkor Romániának vissza kell térnie az "európai útra", maradéktalanul tiszteletben tartva az EU alapvető értékeit: a demokráciát, a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, az emberi és a kisebbségi jogokat.
Strasbourg, 2012. szeptember 12.
Tőkés László
európai parlamenti képviselő
2012. szeptember 13.
Tőkés: a román kormány csúcsot döntött magyarellenességből
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának, hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban. Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, az EP odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen” – fogalmazott a román belpolitikai helyeztről szóló strasbourgi EP vitához benyújtott írásbeli felszólalásában Tőkés László.
Az EP-képviselő szerint a Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, azaz Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását. A politikus arra kérte az az EP-t és az EB-t, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását. (hírszerk.) Transindex.ro
"Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának, hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban. Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, az EP odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen” – fogalmazott a román belpolitikai helyeztről szóló strasbourgi EP vitához benyújtott írásbeli felszólalásában Tőkés László.
Az EP-képviselő szerint a Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, azaz Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását. A politikus arra kérte az az EP-t és az EB-t, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását. (hírszerk.) Transindex.ro
2012. szeptember 13.
Feljelentők és feljelentettek
Huszonötezren tiltakoztak szeptember elején Sepsiszentgyörgyön a romániai magyar egyházi ingatlanok "visszaállamosítása" ellen. Régi, meghitt ellenségek léptek együtt, egy célért színpadra - ám hogy ez a cél pontosan mi, nem vált világossá. Ahogyan az sem, hogy szabad-e román-magyar ellentétként beállítani az eseményeket.
A tüntetésen, amelyhez hasonló méretűt az erdélyi magyarság 1990, a marosvásárhelyi gyertyás demonstráció óta nem látott, képviseltette magát az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt, felszólalt Kelemen Hunor és Tőkés László is, hogy az erdélyi "történelmi" egyházakról szó se essék. A szónokok az erdélyi magyar közösség és a román állam konfliktusaként, pontosabban a kisebbség újabb állami, többségi vegzatúrájaként állították be a helyi Székely Mikó Kollégium ügyét: jóllehet a kollégiumot nem a román állam "államosítja vissza", hanem magyar magánszemélyek perelték el az Erdélyi Református Egyházkerülettől (ERE). A kárpótlási folyamatot, amely révén az ERE birtokba vehette a helyi magyar kollégiumot, magyar és román tisztségviselők felügyelték, vezették: ők az e folyamat során elkövetett törvénysértésekért - nem jogerősen - letöltendő börtönbüntetést kaptak.
Oda-vissza
A történet majd' másfél évtizede húzódik. A román kormány 1999-ben - az RMDSZ nyomására - sürgősségi rendelettel több egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött. Egy évre rá az akkori kisebbségi miniszter, az RMDSZ-es Eckstein-Kovács Péter újabb hetven ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett: ekkor került a református egyház birtokába a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium is.
A romániai magyar érdekvédelmi szervezetek és az egyházak ezt a lépést jelentős győzelemként könyvelték el. Nem kis meglepetést okozott ezek után, hogy két magánember polgári peres eljárásban megtámadta a restitúciós döntést. Benedek Levente és Fejér Zoltán azt állították: az Erdélyi Református Egyházkerület nem kaphatja vissza az ingatlant, mert soha nem is volt a birtokában, ezért nem is léphetett volna fel visszaigénylőként. A lépésre azért szánták el magukat a panaszosok, mert a visszaszolgáltatott ingatlanban található tanári lakásokat megvásárolták. A rendszerváltás után Romániában nagyon sok hasonló ingatlant privatizáltak, általában jóval a piaci ár alatt: a lakások bérlői, használói jelentős kedvezményt kaptak.
Ez a polgári per 2006-ig húzódott: a brassói táblabíróság végül csak annyit állapított meg, hogy - a felperesek beadványával ellentétben - az ERE "perképesen" vesz részt a kollégium ügyében. Arról azonban nem született határozat, hogy kié a vitatott épület. 2007-ben a tulajdonosok újabb, immár büntető feljelentést tettek. Azt kifogásolták, hogy a református egyház tulajdonjogát úgy állapította meg a restitúciós bizottság, hogy azt hitelt érdemlő dokumentumok, például tulajdoni lap, nem bizonyították.
Ebben az eljárásban - miután a nyomozásba bekapcsolódott a Korrupcióellenes Ügyészség is - az elsőfokú ítélet 2012-ben született meg: júniusban a Buzau megyei bíróság (ide helyezték át a pert) a kárpótlási kormánybizottság tagjait okirat-hamisításban és hűtlen kezelésben marasztalta el. Markó Attila államtitkárt (RMDSZ) és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület jogászát három év letöltendő, Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadóját három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. (Összehasonlításként: a volt miniszterelnök, Adrian Nastase súlyos korrupciós ügyei miatt két évet kapott.) Az Erdélyi Református Egyházkerület 1,1 millió lej kártérítést köteles fizetni, és elrendelték a tizenkét éve visszaszolgáltatott épület visszaállamosítását is. A döntés értelmében a kedvezményezett Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, ám Antal Árpád polgármester bejelentette: nem tartanak igényt az épületre, mert azt az 1948-as erőszakos államosítás dokumentumai szerint az Erdélyi Református Egyházkerülettől kobozták el, és az ingatlan építtetője is az egyház volt.
A helyzet ennél abszurdabb talán nem is lehetne: magyarok jelentettek fel magyar tisztviselőket és intézményeket azzal a céllal, hogy a román állam váljék kedvezményezetté. A bíróság a sepsiszentgyörgyi magyar többségű önkormányzat javára dönt, amely viszont nem kíván élni a tulajdonjogával.
Kézenfekvő konszenzus
A Mikó-per (és a többi hasonló konfliktus) gyökere abban keresendő, hogy az eredeti - a trianoni döntés, illetve az 1948-as államosítás előtti - jogviszonyok nem állíthatók helyre. Vagy mert a tulajdonviszonyokat nem dokumentálták megfelelő módon, vagy mert a tulajdonosok eltűntek, státuszuk megváltozott. A Székely Mikó Kollégiumot egyházi hozzájárulásból, Mikó Imre gróf magánadományából, Sepsiszentgyörgy város anyagi támogatásából és a helyiek közadakozásából építették. Az adakozás kedvezményezettje valóban nem a református egyház, hanem az "evangéliumi református Mikó Kollégium" volt. Ilyen jogi személy azonban nem létezik, így hivatalosan jogutód sincs. És mivel a pro forma,szigorúan jogi értelemben vett tulajdonost jószerivel képtelenség minden kétséget kizáróan azonosítani, minden képlékennyé válik. A református egyház több dokumentumban is felbukkan, de csak egy 1990-es telekkönyvi kivonat került elő, amelyre utólag vezették fel tulajdonosként - ezért állította azt a vád, hogy a restitúciós bizottság hamisított dokumentum alapján járt el. Egy korábbi telekkönyvi kivonaton több dátum is olvasható: e szerint 1915-ben az ingatlan tulajdonosa a sepsiszentgyörgyi "ev. ref. székely Mikó Kollégium". Erre a felperesek, illetve a vád hivatkozott: a kollégium önálló jogi személyiségű, saját vagyonnal rendelkező intézmény, és nem jogelődje a református egyháznak. Constantin Angelescu román tanügyi miniszter egyik 1928-as rendeletében viszont épp a református egyházat nevezi meg tulajdonosként. A Horthy-korszakban, 1942-ben ismét a Székely Mikó Kollégium került a tulajdonosi lapra... Az eljárásban az is felmerült, hogy a református egyháznak már a 19. század végén sem volt elég pénze a beruházásra, ezért volt szükség összefogásra, és a kollégiumot önerőből sohasem tudta fenntartani; a 70-es években pedig - az ingatlant súlyosan megrongáló földrengés után - önként kérték az államosítást. Más dokumentumok szerint ezt az épületcsoportot is az 1948-as államosításkor veszítette el az egyház.
A kárpótlási bizottságnak arról kellett döntenie, hogy létezik-e az eredeti tulajdonos és ki az, a visszaigényelt tulajdont az állam birtokolta-e, illetve fennállt-e az erőszakos államosítás ténye. A kárpótlásról, illetve az egyházi javak természetbeni visszaszolgáltatásáról 1991 és 2005 között számos jogszabály született. Mígnem 2002-ben, az EU-csatlakozás előtt és miatt a törvényhozó egyszerűsítette a tulajdonlevelek kibocsátását, lehetővé tette, hogy a tulajdonviszonyt tanúk bizonyítsák, és kötelezővé tette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Ez a megengedő szellemű, a kártalanítást kiemelt fontosságú kérdésként kezelő jogharmonizáció is hozzájárulhatott a Mikó-vita elfajulásához. A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint az erdélyi magyar egyházak és a politikai érdekképviselet közötti konszenzus alapján kézenfekvő volt, hogy a kárpótlási bizottság az Erdélyi Református Egyházkerületet nevezi meg tulajdonosként és a kárpótlás kedvezményezettjeként.
Egyszer volt, hol nem volt
Azt, hogy az eljárást magyarok óvják meg, kevesen sejthették, viszont sokakat háborított fel - Sepsiszentgyörgyön civil mozgalom indult az egyházi vagyon védelme érdekében, idén télen tüntettek is a helyiek. Ráadásul nem a Mikó-kollégiumé az egyetlen ilyen ügy. Hasonló helyzetben van a gyulafehérvári könyvtár, a Batthyaneum, amit 1998-ban kapott vissza a katolikus egyház. Ezt az eljárást 2003-ban támadták meg, mert az alapító püspök, Batthyány Ignác a könyvtárat - aminek legértékesebb darabjait 1914-ben, majd 1940-ben Magyarországra szállították, és amit 1950-ben a román állam államosított - "a katolikus egyházra és Erdélyre" hagyta. Az "és Erdély" kitétel alapján válhatott a román állam "és Erdély" jogutódjává, és a katolikus egyház mellett résztulajdonossá.
Ugyanakkor távolról sem biztos, hogy magyar-román konfrontációt, netán valamiféle román politikai-adminisztratív provokációt kell sejtenünk a háttérben. A sepsiszentgyörgyihez kísértetiesen hasonló konfliktusok keletkeztek a román felekezetek, illetve a román állam és az önkormányzatok között. A 2006-ban lejárt határidőig a romániai egyházak több mint 14 ezer visszaigénylési kérelmet nyújtottak be. Míg a legtöbb hívet magáénak tudó, "államvallásként" nyilvántartott ortodox egyház, de még a katolikus és református is a folyamatban lévő ügyek majdnem felét megoldottként könyvelheti el, addig a görög katolikusok csak javaik ötödét kapták vissza. A kárpótlási folyamat igazi vesztese tehát, legalábbis a fenti adatok alapján, a romániai görög katolikus egyház, és nem az erdélyi magyar egyházak. Az aránytalanság és a sepsiszentgyörgyihez hasonló visszaélések miatt tiltakozott a nagyváradi görög katolikus püspökség; a Bihar megyei Érvasadon tavasszal tettlegességig fajult a két román felekezet tagjai közötti vagyonvita. "Erőszakos és ellenséges" folyamatok indulhatnak el, mindennapossá válhat a megfélemlítés és zsarolás - figyelmeztettek a görög katolikusok.
A büntetőper októberben folytatódik, az viszont már most egyértelmű, hogy a Mikó-ügy több helyi konfliktusnál. Ha a júniusban született ítélet jogerőre emelkedik, akkor a teljes romániai visszaszolgáltatási folyamat leállhat vagy visszájára fordulhat. Sorozatban támadhatják meg a már lezárt restitúciós ügyeket, rendezettnek vélt kártalanítási ügyek indulhatnak újra. A többség az "igazságot", az "igazi tulajdonost", az "eredeti állapotokat" keresi, de egyre nyilvánvalóbbá válik: az egyszer volt jogállapotok nem hozhatók vissza. Az a bizonyos félelem pedig már érezhető az erdélyi magyar közösségben is - kárvallottak és kártalanítók, feljelentők és feljelentettek néznek egymással farkasszemet.
Parászka Boróka, Magyar Narancs (Budapest)
Huszonötezren tiltakoztak szeptember elején Sepsiszentgyörgyön a romániai magyar egyházi ingatlanok "visszaállamosítása" ellen. Régi, meghitt ellenségek léptek együtt, egy célért színpadra - ám hogy ez a cél pontosan mi, nem vált világossá. Ahogyan az sem, hogy szabad-e román-magyar ellentétként beállítani az eseményeket.
A tüntetésen, amelyhez hasonló méretűt az erdélyi magyarság 1990, a marosvásárhelyi gyertyás demonstráció óta nem látott, képviseltette magát az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt, felszólalt Kelemen Hunor és Tőkés László is, hogy az erdélyi "történelmi" egyházakról szó se essék. A szónokok az erdélyi magyar közösség és a román állam konfliktusaként, pontosabban a kisebbség újabb állami, többségi vegzatúrájaként állították be a helyi Székely Mikó Kollégium ügyét: jóllehet a kollégiumot nem a román állam "államosítja vissza", hanem magyar magánszemélyek perelték el az Erdélyi Református Egyházkerülettől (ERE). A kárpótlási folyamatot, amely révén az ERE birtokba vehette a helyi magyar kollégiumot, magyar és román tisztségviselők felügyelték, vezették: ők az e folyamat során elkövetett törvénysértésekért - nem jogerősen - letöltendő börtönbüntetést kaptak.
Oda-vissza
A történet majd' másfél évtizede húzódik. A román kormány 1999-ben - az RMDSZ nyomására - sürgősségi rendelettel több egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött. Egy évre rá az akkori kisebbségi miniszter, az RMDSZ-es Eckstein-Kovács Péter újabb hetven ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett: ekkor került a református egyház birtokába a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium is.
A romániai magyar érdekvédelmi szervezetek és az egyházak ezt a lépést jelentős győzelemként könyvelték el. Nem kis meglepetést okozott ezek után, hogy két magánember polgári peres eljárásban megtámadta a restitúciós döntést. Benedek Levente és Fejér Zoltán azt állították: az Erdélyi Református Egyházkerület nem kaphatja vissza az ingatlant, mert soha nem is volt a birtokában, ezért nem is léphetett volna fel visszaigénylőként. A lépésre azért szánták el magukat a panaszosok, mert a visszaszolgáltatott ingatlanban található tanári lakásokat megvásárolták. A rendszerváltás után Romániában nagyon sok hasonló ingatlant privatizáltak, általában jóval a piaci ár alatt: a lakások bérlői, használói jelentős kedvezményt kaptak.
Ez a polgári per 2006-ig húzódott: a brassói táblabíróság végül csak annyit állapított meg, hogy - a felperesek beadványával ellentétben - az ERE "perképesen" vesz részt a kollégium ügyében. Arról azonban nem született határozat, hogy kié a vitatott épület. 2007-ben a tulajdonosok újabb, immár büntető feljelentést tettek. Azt kifogásolták, hogy a református egyház tulajdonjogát úgy állapította meg a restitúciós bizottság, hogy azt hitelt érdemlő dokumentumok, például tulajdoni lap, nem bizonyították.
Ebben az eljárásban - miután a nyomozásba bekapcsolódott a Korrupcióellenes Ügyészség is - az elsőfokú ítélet 2012-ben született meg: júniusban a Buzau megyei bíróság (ide helyezték át a pert) a kárpótlási kormánybizottság tagjait okirat-hamisításban és hűtlen kezelésben marasztalta el. Markó Attila államtitkárt (RMDSZ) és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület jogászát három év letöltendő, Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadóját három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. (Összehasonlításként: a volt miniszterelnök, Adrian Nastase súlyos korrupciós ügyei miatt két évet kapott.) Az Erdélyi Református Egyházkerület 1,1 millió lej kártérítést köteles fizetni, és elrendelték a tizenkét éve visszaszolgáltatott épület visszaállamosítását is. A döntés értelmében a kedvezményezett Sepsiszentgyörgy város önkormányzata, ám Antal Árpád polgármester bejelentette: nem tartanak igényt az épületre, mert azt az 1948-as erőszakos államosítás dokumentumai szerint az Erdélyi Református Egyházkerülettől kobozták el, és az ingatlan építtetője is az egyház volt.
A helyzet ennél abszurdabb talán nem is lehetne: magyarok jelentettek fel magyar tisztviselőket és intézményeket azzal a céllal, hogy a román állam váljék kedvezményezetté. A bíróság a sepsiszentgyörgyi magyar többségű önkormányzat javára dönt, amely viszont nem kíván élni a tulajdonjogával.
Kézenfekvő konszenzus
A Mikó-per (és a többi hasonló konfliktus) gyökere abban keresendő, hogy az eredeti - a trianoni döntés, illetve az 1948-as államosítás előtti - jogviszonyok nem állíthatók helyre. Vagy mert a tulajdonviszonyokat nem dokumentálták megfelelő módon, vagy mert a tulajdonosok eltűntek, státuszuk megváltozott. A Székely Mikó Kollégiumot egyházi hozzájárulásból, Mikó Imre gróf magánadományából, Sepsiszentgyörgy város anyagi támogatásából és a helyiek közadakozásából építették. Az adakozás kedvezményezettje valóban nem a református egyház, hanem az "evangéliumi református Mikó Kollégium" volt. Ilyen jogi személy azonban nem létezik, így hivatalosan jogutód sincs. És mivel a pro forma,szigorúan jogi értelemben vett tulajdonost jószerivel képtelenség minden kétséget kizáróan azonosítani, minden képlékennyé válik. A református egyház több dokumentumban is felbukkan, de csak egy 1990-es telekkönyvi kivonat került elő, amelyre utólag vezették fel tulajdonosként - ezért állította azt a vád, hogy a restitúciós bizottság hamisított dokumentum alapján járt el. Egy korábbi telekkönyvi kivonaton több dátum is olvasható: e szerint 1915-ben az ingatlan tulajdonosa a sepsiszentgyörgyi "ev. ref. székely Mikó Kollégium". Erre a felperesek, illetve a vád hivatkozott: a kollégium önálló jogi személyiségű, saját vagyonnal rendelkező intézmény, és nem jogelődje a református egyháznak. Constantin Angelescu román tanügyi miniszter egyik 1928-as rendeletében viszont épp a református egyházat nevezi meg tulajdonosként. A Horthy-korszakban, 1942-ben ismét a Székely Mikó Kollégium került a tulajdonosi lapra... Az eljárásban az is felmerült, hogy a református egyháznak már a 19. század végén sem volt elég pénze a beruházásra, ezért volt szükség összefogásra, és a kollégiumot önerőből sohasem tudta fenntartani; a 70-es években pedig - az ingatlant súlyosan megrongáló földrengés után - önként kérték az államosítást. Más dokumentumok szerint ezt az épületcsoportot is az 1948-as államosításkor veszítette el az egyház.
A kárpótlási bizottságnak arról kellett döntenie, hogy létezik-e az eredeti tulajdonos és ki az, a visszaigényelt tulajdont az állam birtokolta-e, illetve fennállt-e az erőszakos államosítás ténye. A kárpótlásról, illetve az egyházi javak természetbeni visszaszolgáltatásáról 1991 és 2005 között számos jogszabály született. Mígnem 2002-ben, az EU-csatlakozás előtt és miatt a törvényhozó egyszerűsítette a tulajdonlevelek kibocsátását, lehetővé tette, hogy a tulajdonviszonyt tanúk bizonyítsák, és kötelezővé tette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Ez a megengedő szellemű, a kártalanítást kiemelt fontosságú kérdésként kezelő jogharmonizáció is hozzájárulhatott a Mikó-vita elfajulásához. A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint az erdélyi magyar egyházak és a politikai érdekképviselet közötti konszenzus alapján kézenfekvő volt, hogy a kárpótlási bizottság az Erdélyi Református Egyházkerületet nevezi meg tulajdonosként és a kárpótlás kedvezményezettjeként.
Egyszer volt, hol nem volt
Azt, hogy az eljárást magyarok óvják meg, kevesen sejthették, viszont sokakat háborított fel - Sepsiszentgyörgyön civil mozgalom indult az egyházi vagyon védelme érdekében, idén télen tüntettek is a helyiek. Ráadásul nem a Mikó-kollégiumé az egyetlen ilyen ügy. Hasonló helyzetben van a gyulafehérvári könyvtár, a Batthyaneum, amit 1998-ban kapott vissza a katolikus egyház. Ezt az eljárást 2003-ban támadták meg, mert az alapító püspök, Batthyány Ignác a könyvtárat - aminek legértékesebb darabjait 1914-ben, majd 1940-ben Magyarországra szállították, és amit 1950-ben a román állam államosított - "a katolikus egyházra és Erdélyre" hagyta. Az "és Erdély" kitétel alapján válhatott a román állam "és Erdély" jogutódjává, és a katolikus egyház mellett résztulajdonossá.
Ugyanakkor távolról sem biztos, hogy magyar-román konfrontációt, netán valamiféle román politikai-adminisztratív provokációt kell sejtenünk a háttérben. A sepsiszentgyörgyihez kísértetiesen hasonló konfliktusok keletkeztek a román felekezetek, illetve a román állam és az önkormányzatok között. A 2006-ban lejárt határidőig a romániai egyházak több mint 14 ezer visszaigénylési kérelmet nyújtottak be. Míg a legtöbb hívet magáénak tudó, "államvallásként" nyilvántartott ortodox egyház, de még a katolikus és református is a folyamatban lévő ügyek majdnem felét megoldottként könyvelheti el, addig a görög katolikusok csak javaik ötödét kapták vissza. A kárpótlási folyamat igazi vesztese tehát, legalábbis a fenti adatok alapján, a romániai görög katolikus egyház, és nem az erdélyi magyar egyházak. Az aránytalanság és a sepsiszentgyörgyihez hasonló visszaélések miatt tiltakozott a nagyváradi görög katolikus püspökség; a Bihar megyei Érvasadon tavasszal tettlegességig fajult a két román felekezet tagjai közötti vagyonvita. "Erőszakos és ellenséges" folyamatok indulhatnak el, mindennapossá válhat a megfélemlítés és zsarolás - figyelmeztettek a görög katolikusok.
A büntetőper októberben folytatódik, az viszont már most egyértelmű, hogy a Mikó-ügy több helyi konfliktusnál. Ha a júniusban született ítélet jogerőre emelkedik, akkor a teljes romániai visszaszolgáltatási folyamat leállhat vagy visszájára fordulhat. Sorozatban támadhatják meg a már lezárt restitúciós ügyeket, rendezettnek vélt kártalanítási ügyek indulhatnak újra. A többség az "igazságot", az "igazi tulajdonost", az "eredeti állapotokat" keresi, de egyre nyilvánvalóbbá válik: az egyszer volt jogállapotok nem hozhatók vissza. Az a bizonyos félelem pedig már érezhető az erdélyi magyar közösségben is - kárvallottak és kártalanítók, feljelentők és feljelentettek néznek egymással farkasszemet.
Parászka Boróka, Magyar Narancs (Budapest)
2012. szeptember 14.
Tőkés: a Ponta-Antonescu kormányzat bosszúhadjáratot indított a magyarság ellen
Romániában veszélybe került a demokrácia és a jogállamiság, a bukaresti kormány „csúcsot döntött magyarellenességből” – hangsúlyozza Tőkés László Európai Parlamenti képviselő írásbeli nyilatkozatában, amelyet a romániai politikai helyzetről szóló EP-vitához nyújtott be.
„Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban. Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen” – áll a nyilatkozatban, amelyet az EP képviselő sajtóirodája szerkesztőségünkhöz is eljuttatott.
Tőkés szerint a bukaresti kormány támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, majd a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
„A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását” - olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés László befejezésképpen arra kéri az EP-t és az Európai Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását. Krónika (Kolozsvár)
Romániában veszélybe került a demokrácia és a jogállamiság, a bukaresti kormány „csúcsot döntött magyarellenességből” – hangsúlyozza Tőkés László Európai Parlamenti képviselő írásbeli nyilatkozatában, amelyet a romániai politikai helyzetről szóló EP-vitához nyújtott be.
„Csak üdvözölni lehet, hogy az EP helyt adott a mai vitának – hiszen Romániában maga a demokrácia, a jogállamiság került veszélybe az utóbbi hónapokban. Mi, erdélyi magyarok azért is tartjuk fontosnak az EU, a Parlament odafigyelését, mert a – jelenlegi – posztkommunista román kormány csúcsot döntött magyarellenességből, sorozatos támadásokat intézve kisebbségi intézményeink ellen” – áll a nyilatkozatban, amelyet az EP képviselő sajtóirodája szerkesztőségünkhöz is eljuttatott.
Tőkés szerint a bukaresti kormány támadássorozata a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar fakultása elleni fellépésével kezdődött, majd a kommunizmus idején elkobzott, majd a restitúció révén jogos tulajdonosának, a magyar református egyháznak visszaszolgáltatott Református Székely Mikó Kollégium önkényes visszaállamosítási kísérletével folytatódott.
„A Ponta-Antonescu kormányzat azért is vezényelt bosszúhadjáratot ellenünk, mivel a magyarság nem volt hajlandó támogatni jog- és alkotmányellenes politikáját, nevezetesen Traian Băsescu államelnök puccsszerű leváltását” - olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés László befejezésképpen arra kéri az EP-t és az Európai Bizottságot, hogy továbbra is kövessék figyelemmel a romániai helyzetet, illetve a kisebbségi magyarság sorsának alakulását. Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 14.
Toró: létezik alternatív bejutási küszöb
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is reménykedik abban, hogy hárompárti választási szövetség jön létre. Elképzeléseik szerint a néppárt, az RMDSZ és az MPP közös listákon indulna a decemberi parlamenti választásokon. Toró T. Tibor, a néppárt elnöke szerint az alternatív küszöb lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar pártokból álló koalíció a megnövekedő bejutási küszöb ellenére is bekerüljön a törvényhozásba. Toró szerint az RMDSZ-nek nem kellene figyelmen kívül hagynia azokat a magyarokat, akik az önkormányzati választásokon nem rá voksoltak. A politikus vasárnapig várja az RMDSZ válaszát. Borbély László, az RMDSZ politikai elnöke leszögezte: nem fontolgatják koalíció létrehozását. A jelek szerint az MPP is halogatja az összefogásra vonatkozó döntés meghozatalát.
Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke csütörtöki kolozsvári sajtóértekezletén kifejtette: sajnálattal vették eddig tudomásul, hogy az RMDSZ kizárta a választási együttműködést a másik két magyar párttal, ám mégis reménykednek abban, hogy a szövetség vezetősége pár napon belül megváltoztatja eddigi álláspontját.
– Megcáfolom az RMDSZ-vezetők által eddig hangoztatott állítást, miszerint ha az RMDSZ nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, akkor nem kerül be a parlamentbe, és a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. A parlamenti választásokra vonatkozó 2008/35-ös törvény 47. cikkelyének 2-es pontjának c. betűje kimondja az alternatív küszöb létezését. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbség pártjai, politikai szövetségei, amelyek nem érték el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de 6 képviselői és 3 szenátori egyéni választókerületben első helyre kerültek, mandátumhoz juthatnak. Egyszóval: nem látom azt, hogy a romániai magyarság parlamenti jelenléte veszélyben lenne – magyarázta az EMNP elnöke.
Toró T. Tibor elmondta azt is: az MPP hetek óta halogatja azon döntés meghozatalát, hogy a parlamenti választásokon szövetségre lép-e a néppárttal vagy sem.
– Több beszélgetést folytattunk eddig az MPP vezetőségével is egy esetleges választási együttműködésről, ám úgy tűnik: el akarják odázni e fontos döntés meghozatalát. Az EMNP készen áll a további érdemi tárgyalásokra. Ha pedig az RMDSZ jelmondata az, hogy minden magyar számít, akkor ne hagyja figyelmen kívül azt a közel 100 000 magyar szavazópolgárt, aki a júniusi helyhatósági választásokon az EMNP-re vagy az MPP-re adta le voksát – tette hozzá Toró T. Tibor. Megtudtuk: a néppárt jövő hét elején hozza nyilvánosságra jelöltjeit.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke lapunknak azt nyilatkozta: az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson elért eredményeit figyelembe véve döntött úgy, hogy nem köt választási szövetséget a másik két erdélyi magyar párttal.
– Az önkormányzati választásokon az erdélyi magyarság bebizonyította, hogy megbízik az RMDSZ-ben, és szavazatával megerősítette a szövetséget. Ezért nincs okunk választási szövetséget kötni. Azt sem akarjuk, hogy megismétlődjön az a 2009-es eset, amikor Tőkés László RMDSZ-listán jutott be az Európai Parlamentbe, és ez alighogy megtörtént, máris elkezdte az új párt létrehozását. Az 5 százalékos bejutási küszöböt pedig azért kell elérnünk, hogy beleszólhassunk a döntéshozatalba. Nem mindegy ugyanis, hogy a romániai magyarságnak 15 vagy 30-nál több képviselője lesz a parlamentben. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként nem indulhat együtt a néppártal, amely politikai párt – tette hozzá a politikai alelnök.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is reménykedik abban, hogy hárompárti választási szövetség jön létre. Elképzeléseik szerint a néppárt, az RMDSZ és az MPP közös listákon indulna a decemberi parlamenti választásokon. Toró T. Tibor, a néppárt elnöke szerint az alternatív küszöb lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar pártokból álló koalíció a megnövekedő bejutási küszöb ellenére is bekerüljön a törvényhozásba. Toró szerint az RMDSZ-nek nem kellene figyelmen kívül hagynia azokat a magyarokat, akik az önkormányzati választásokon nem rá voksoltak. A politikus vasárnapig várja az RMDSZ válaszát. Borbély László, az RMDSZ politikai elnöke leszögezte: nem fontolgatják koalíció létrehozását. A jelek szerint az MPP is halogatja az összefogásra vonatkozó döntés meghozatalát.
Toró T. Tibor, az EMNP országos alelnöke csütörtöki kolozsvári sajtóértekezletén kifejtette: sajnálattal vették eddig tudomásul, hogy az RMDSZ kizárta a választási együttműködést a másik két magyar párttal, ám mégis reménykednek abban, hogy a szövetség vezetősége pár napon belül megváltoztatja eddigi álláspontját.
– Megcáfolom az RMDSZ-vezetők által eddig hangoztatott állítást, miszerint ha az RMDSZ nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, akkor nem kerül be a parlamentbe, és a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. A parlamenti választásokra vonatkozó 2008/35-ös törvény 47. cikkelyének 2-es pontjának c. betűje kimondja az alternatív küszöb létezését. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbség pártjai, politikai szövetségei, amelyek nem érték el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de 6 képviselői és 3 szenátori egyéni választókerületben első helyre kerültek, mandátumhoz juthatnak. Egyszóval: nem látom azt, hogy a romániai magyarság parlamenti jelenléte veszélyben lenne – magyarázta az EMNP elnöke.
Toró T. Tibor elmondta azt is: az MPP hetek óta halogatja azon döntés meghozatalát, hogy a parlamenti választásokon szövetségre lép-e a néppárttal vagy sem.
– Több beszélgetést folytattunk eddig az MPP vezetőségével is egy esetleges választási együttműködésről, ám úgy tűnik: el akarják odázni e fontos döntés meghozatalát. Az EMNP készen áll a további érdemi tárgyalásokra. Ha pedig az RMDSZ jelmondata az, hogy minden magyar számít, akkor ne hagyja figyelmen kívül azt a közel 100 000 magyar szavazópolgárt, aki a júniusi helyhatósági választásokon az EMNP-re vagy az MPP-re adta le voksát – tette hozzá Toró T. Tibor. Megtudtuk: a néppárt jövő hét elején hozza nyilvánosságra jelöltjeit.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke lapunknak azt nyilatkozta: az RMDSZ a június 10-i helyhatósági választáson elért eredményeit figyelembe véve döntött úgy, hogy nem köt választási szövetséget a másik két erdélyi magyar párttal.
– Az önkormányzati választásokon az erdélyi magyarság bebizonyította, hogy megbízik az RMDSZ-ben, és szavazatával megerősítette a szövetséget. Ezért nincs okunk választási szövetséget kötni. Azt sem akarjuk, hogy megismétlődjön az a 2009-es eset, amikor Tőkés László RMDSZ-listán jutott be az Európai Parlamentbe, és ez alighogy megtörtént, máris elkezdte az új párt létrehozását. Az 5 százalékos bejutási küszöböt pedig azért kell elérnünk, hogy beleszólhassunk a döntéshozatalba. Nem mindegy ugyanis, hogy a romániai magyarságnak 15 vagy 30-nál több képviselője lesz a parlamentben. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként nem indulhat együtt a néppártal, amely politikai párt – tette hozzá a politikai alelnök.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2012. szeptember 17.
Önállóan is indul az EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) abban, hogy önállóan vegyen részt a decemberi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki az EMNT választmányi ülése szünetében szombaton Kolozsváron Tőkés László elnök. Ismertette a szervezet terveit is, elkészítenék a romániai magyarság kataszterét, és kidolgoznak egy Kárpát-medencei magyarságvédelmi programot is.
Tőkés László – aki az EMNP védnöki tisztségét is ellátja – elmondta, kezdettől az erdélyi magyar pártok közös választási részvételét szorgalmazták, de ez a törekvés meghiúsulni látszik. Tőkés emlékeztetett, hogy vasárnap, szeptember 16-án lejárt az a határidő, ameddig a koalíciós szerződéseket be lehetett jegyeztetni. Lehetségesnek nevezte, hogy az EMNP átlépje a választási törvényben megszabott küszöböt, azaz legkevesebb három szenátori és hat képviselői választókerületben megnyerje a választásokat. Hozzátette, ha ez nem sikerül, az sem számít tragédiának, hiszen – mint mondta – a távlati cél a 2016-os választásokon való tisztességes szereplés. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az európai polgári kezdeményezés ügyében sem sikerült összefogásra bírni az erdélyi magyar szervezeteket. Így az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is önálló indítványban kéri majd, hogy az Európai Unió szabályozza a tagországok kisebbségpolitikáját. Emlékeztetett azonban arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT egymás indítványainak kölcsönös támogatásáról egyezett meg. Amiként az SZNT küldöttsége Baszkföldön és Katalóniában keres támogatókat indítványához, az EMNT is európai partnereihez fordul. El szeretnék azonban kerülni, hogy az uniós kisebbségpolitika kikényszerítése a romániai választási csatározások áldozatává váljék, ezért csak a választások után kívánják beterjeszteni az indítványokat. Az EMNT választmánya által szombaton tárgyalt témák közül Tőkés László kiemelte: az EMNT határozatba foglalta a romániai magyarok nemzeti kataszterének összeállítását. „Fontos, hogy tudjuk, hányan vagyunk” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette, az ukrajnai nyelvtörvény példáján felbuzdulva az EMNT újra síkraszáll azért, hogy a magyar nyelv elnyerje a regionális hivatalos nyelv státusát Romániában. Az autonómiaformák eléréséhez vezető cselekvési terv kidolgozásáról is határozott a testület. A Kárpát-medencében megnyilvánuló váltakozó erejű magyarellenességre válaszolva az EMNT magyarságvédelmi programot akar kidolgozni – jelentette be Tőkés László. A közösségi tulajdonban lévő ingatlanok védelmében pedig tíz-tizenöt erdélyi helyszínen kíván összehangoltan fellépni. Elmondta, az erdélyi magyarság egyetemi stratégiája és gazdaságfejlesztési terve után az EMNT egy erdélyi magyar sportstratégia kialakításán dolgozik, amelyhez Magyarország miniszterelnöke támogatását kérték. Tőkés László azt is bejelentette, hogy október 3-án Orbán Viktor miniszterelnök ellátogat Marosvásárhelyre, ahol részt vesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanévnyitóján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) abban, hogy önállóan vegyen részt a decemberi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki az EMNT választmányi ülése szünetében szombaton Kolozsváron Tőkés László elnök. Ismertette a szervezet terveit is, elkészítenék a romániai magyarság kataszterét, és kidolgoznak egy Kárpát-medencei magyarságvédelmi programot is.
Tőkés László – aki az EMNP védnöki tisztségét is ellátja – elmondta, kezdettől az erdélyi magyar pártok közös választási részvételét szorgalmazták, de ez a törekvés meghiúsulni látszik. Tőkés emlékeztetett, hogy vasárnap, szeptember 16-án lejárt az a határidő, ameddig a koalíciós szerződéseket be lehetett jegyeztetni. Lehetségesnek nevezte, hogy az EMNP átlépje a választási törvényben megszabott küszöböt, azaz legkevesebb három szenátori és hat képviselői választókerületben megnyerje a választásokat. Hozzátette, ha ez nem sikerül, az sem számít tragédiának, hiszen – mint mondta – a távlati cél a 2016-os választásokon való tisztességes szereplés. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az európai polgári kezdeményezés ügyében sem sikerült összefogásra bírni az erdélyi magyar szervezeteket. Így az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is önálló indítványban kéri majd, hogy az Európai Unió szabályozza a tagországok kisebbségpolitikáját. Emlékeztetett azonban arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT egymás indítványainak kölcsönös támogatásáról egyezett meg. Amiként az SZNT küldöttsége Baszkföldön és Katalóniában keres támogatókat indítványához, az EMNT is európai partnereihez fordul. El szeretnék azonban kerülni, hogy az uniós kisebbségpolitika kikényszerítése a romániai választási csatározások áldozatává váljék, ezért csak a választások után kívánják beterjeszteni az indítványokat. Az EMNT választmánya által szombaton tárgyalt témák közül Tőkés László kiemelte: az EMNT határozatba foglalta a romániai magyarok nemzeti kataszterének összeállítását. „Fontos, hogy tudjuk, hányan vagyunk” – jelentette ki Tőkés László. Hozzátette, az ukrajnai nyelvtörvény példáján felbuzdulva az EMNT újra síkraszáll azért, hogy a magyar nyelv elnyerje a regionális hivatalos nyelv státusát Romániában. Az autonómiaformák eléréséhez vezető cselekvési terv kidolgozásáról is határozott a testület. A Kárpát-medencében megnyilvánuló váltakozó erejű magyarellenességre válaszolva az EMNT magyarságvédelmi programot akar kidolgozni – jelentette be Tőkés László. A közösségi tulajdonban lévő ingatlanok védelmében pedig tíz-tizenöt erdélyi helyszínen kíván összehangoltan fellépni. Elmondta, az erdélyi magyarság egyetemi stratégiája és gazdaságfejlesztési terve után az EMNT egy erdélyi magyar sportstratégia kialakításán dolgozik, amelyhez Magyarország miniszterelnöke támogatását kérték. Tőkés László azt is bejelentette, hogy október 3-án Orbán Viktor miniszterelnök ellátogat Marosvásárhelyre, ahol részt vesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanévnyitóján.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 20.
Egyéves az Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2010 decemberében eldöntötte, hogy létrehoz egy erdélyi magyar pártot. Az igény egyértelmű volt: szükség van egy olyan új politikai közszereplőre, amelynek fő célja az autonómia, és amelynek képviselői következetesen és lankadatlanul dolgoznak ennek megvalósításán.
A párt bejegyzéséhez szükséges közel harmincezer aláírás összegyűjtését követően 2011. szeptember 15-én jogilag is bejegyezték a pártot, és ezenképpen megszületett az Erdélyi Magyar Néppárt. Az igazi szervezőmunka ezután kezdődött el igazán. 2011 tavaszán Erdély-szerte több településen is egymás után jöttek létre a helyi szervezetek. Bár a kezdeményezők lendülete ígéretes volt, sok helyen keserűen kellett tudomásul venniük, hogy az elmúlt két évtized milyen mértékű fásultságot és közömbösséget alakított ki az emberek szívében, lelkében.
Vannak, akikben az egyéves évforduló keserű emlékeket idéz fel. Együttérzéssel állunk ki mellettük, azok mellett, akiket rendőrségi zaklatás ért az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének támogatása miatt. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hatalom jó szándékú emberek százait próbálja megfélemlíteni emberi és demokratikus jogaik gyakorlásának következményeképpen. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy ez a folyamat – mely, sajnos napjainkban is tart – mielőbb véget érjen.
A helyhatósági választások eredményeképpen mintegy 230 helyi és megyei önkormányzati képviselővel folytatja munkáját az Erdélyi Magyar Néppárt. Hiszünk a folyamatos építkezés eredményességében! Hisszük, hogy az elmúlt egy éves munka a szükséges alapozást jelentette, amelyre a továbbiakban is építeni lehet. Ezzel a gondolattal készülünk az előttünk álló parlamenti választásokra, mely mindnyájunk számára újabb nemes erőpróbának számít.
Köszönetet mondunk eddigi támogatóinknak, választóinknak, a velünk rokonszenvezőknek, akikre éppúgy számítunk az elkövetkezőkben!
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Nyugati Jelen (Arad).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2010 decemberében eldöntötte, hogy létrehoz egy erdélyi magyar pártot. Az igény egyértelmű volt: szükség van egy olyan új politikai közszereplőre, amelynek fő célja az autonómia, és amelynek képviselői következetesen és lankadatlanul dolgoznak ennek megvalósításán.
A párt bejegyzéséhez szükséges közel harmincezer aláírás összegyűjtését követően 2011. szeptember 15-én jogilag is bejegyezték a pártot, és ezenképpen megszületett az Erdélyi Magyar Néppárt. Az igazi szervezőmunka ezután kezdődött el igazán. 2011 tavaszán Erdély-szerte több településen is egymás után jöttek létre a helyi szervezetek. Bár a kezdeményezők lendülete ígéretes volt, sok helyen keserűen kellett tudomásul venniük, hogy az elmúlt két évtized milyen mértékű fásultságot és közömbösséget alakított ki az emberek szívében, lelkében.
Vannak, akikben az egyéves évforduló keserű emlékeket idéz fel. Együttérzéssel állunk ki mellettük, azok mellett, akiket rendőrségi zaklatás ért az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének támogatása miatt. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hatalom jó szándékú emberek százait próbálja megfélemlíteni emberi és demokratikus jogaik gyakorlásának következményeképpen. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége a továbbiakban is mindent megtesz azért, hogy ez a folyamat – mely, sajnos napjainkban is tart – mielőbb véget érjen.
A helyhatósági választások eredményeképpen mintegy 230 helyi és megyei önkormányzati képviselővel folytatja munkáját az Erdélyi Magyar Néppárt. Hiszünk a folyamatos építkezés eredményességében! Hisszük, hogy az elmúlt egy éves munka a szükséges alapozást jelentette, amelyre a továbbiakban is építeni lehet. Ezzel a gondolattal készülünk az előttünk álló parlamenti választásokra, mely mindnyájunk számára újabb nemes erőpróbának számít.
Köszönetet mondunk eddigi támogatóinknak, választóinknak, a velünk rokonszenvezőknek, akikre éppúgy számítunk az elkövetkezőkben!
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Nyugati Jelen (Arad).
2012. szeptember 21.
Tőkés magyarságvédelmi rendszert sürget
Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez (EP) Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket.
Lomnici Zoltán csütörtöki budapesti, Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez címzett, konkrét példákat, jogeseteket bemutató petícióban, azt kérik, az elnök járjon közbe a jogsérelmek megszüntetése érdekében. „Egyetlen megoldás van: a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvény megsemmisítése” – fogalmazott Lomnici, aki azt is kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés tényét. „Ha pedig nem változtatja meg a törvényt, akkor bírságolják meg Szlovákiát” – tette hozzá a budapesti Legfelsőbb Bíróság volt vezetője. Felidézte, hogy több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar állampolgárság felvételét, különböző joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek az elmúlt időszakban. Ez az unió jogát is sérti – állapította meg, hozzátéve: a tagállamok politikai céljaik megvalósítása során sem sérthetik meg az uniós polgárok jogait, és a szervezet feladata a polgárok védelme is.
A petícióban kitér arra is, hogy a szlovák alkotmány rögzíti: akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától, arról csak saját kérésre lehet lemondani. Hozzáfűzte: öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelvek megsértését jelzi. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Az elnök azt kérte, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő juttassa el a dokumentumot a címzettnek, karolja fel ez az ügyet.
Tőkés László a sajtótájékoztatón azt mondta: a felvidéki magyarokat megfélemlítik, és ez mindenkit arra késztet, hogy ne éljen magyar nemzeti és európai jogával. A politikus jelezte: kész a petíciót a címzetthez eljuttatni, és vállalja, hogy szószólója legyen a felvidéki magyarok ügyének. „Nagyon jó iránynak tartom, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen” – mondta Tőkés. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője rámutatott: a sorozatos jogsértéseknek valahol véget kell vetni, “az antiszemitizmushoz hasonlítható Kárpát-medencei magyarellenesség jelensége” miatt magyarságvédelmi rendszert kell kialakítani. “Nevén kell nevezni a dolgokat” – jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: mindenkinek az emberi méltóságát meg kell védeni, és ki kell mondani: van magyar nemzeti méltóság, és emellett nem szabad tétlenül elmenni. Szólt még arról, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatás, a vallásszabadság, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében szintén petíciót akarnak benyújtani a közeljövőben.
Székelyhon.ro
Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez (EP) Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket.
Lomnici Zoltán csütörtöki budapesti, Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez címzett, konkrét példákat, jogeseteket bemutató petícióban, azt kérik, az elnök járjon közbe a jogsérelmek megszüntetése érdekében. „Egyetlen megoldás van: a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvény megsemmisítése” – fogalmazott Lomnici, aki azt is kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés tényét. „Ha pedig nem változtatja meg a törvényt, akkor bírságolják meg Szlovákiát” – tette hozzá a budapesti Legfelsőbb Bíróság volt vezetője. Felidézte, hogy több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar állampolgárság felvételét, különböző joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek az elmúlt időszakban. Ez az unió jogát is sérti – állapította meg, hozzátéve: a tagállamok politikai céljaik megvalósítása során sem sérthetik meg az uniós polgárok jogait, és a szervezet feladata a polgárok védelme is.
A petícióban kitér arra is, hogy a szlovák alkotmány rögzíti: akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától, arról csak saját kérésre lehet lemondani. Hozzáfűzte: öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelvek megsértését jelzi. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Az elnök azt kérte, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő juttassa el a dokumentumot a címzettnek, karolja fel ez az ügyet.
Tőkés László a sajtótájékoztatón azt mondta: a felvidéki magyarokat megfélemlítik, és ez mindenkit arra késztet, hogy ne éljen magyar nemzeti és európai jogával. A politikus jelezte: kész a petíciót a címzetthez eljuttatni, és vállalja, hogy szószólója legyen a felvidéki magyarok ügyének. „Nagyon jó iránynak tartom, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen” – mondta Tőkés. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője rámutatott: a sorozatos jogsértéseknek valahol véget kell vetni, “az antiszemitizmushoz hasonlítható Kárpát-medencei magyarellenesség jelensége” miatt magyarságvédelmi rendszert kell kialakítani. “Nevén kell nevezni a dolgokat” – jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: mindenkinek az emberi méltóságát meg kell védeni, és ki kell mondani: van magyar nemzeti méltóság, és emellett nem szabad tétlenül elmenni. Szólt még arról, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatás, a vallásszabadság, a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium ügyében szintén petíciót akarnak benyújtani a közeljövőben.
Székelyhon.ro
2012. szeptember 24.
K Ö Z L E M É N Y
A gyantai vérengzés áldozataira emlékeztek
Az 1944. szeptember 24-i, gyantai vérengzés negyvenkilenc áldozatára emlékeztek az elmúlt hét végén a Fekete-Körös völgyi település református templomában. Igét hirdetett Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püspök, megemlékező beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke.
A vasárnapi istentisztelet keresztelővel vette kezdetét. Soós József helybéli lelkipásztor az egykori tömeggyilkosság évfordulójához kapcsolódva elmondta: egy keresztelő mindig örömmel teli esemény egy gyülekezet életében. Isten így teszi ünneppé azt a szomorú gyászt, amelyet a garázdálkodó román katonák hatvannyolc évvel ezelőtt, a gyantai lakosok kegyetlen kivégzésével maguk után hagytak.
Erdélyi Géza püspök prédikációjában a Jelenések könyvéből vett ige alapján párhuzamot vont a Benes-dekrétumok meghurcoltjai és a gyantai mészárlás áldozatai között. A román és a magyar nép egymáshoz való közeledésének a fontosságát hangsúlyozta, ami nem a történtek elfelejtését, hanem a bűnök megbocsátását jelenti, a megbékélés szellemében. „A gyűlöletre egyetlen országnak és egyetlen nemzetnek sem lehet jövőt építeni, hiszen az megosztottsághoz, belső lelki pusztuláshoz vezet” – mondotta a felvidéki püspök, rámutatva arra, hogy a vigaszt a jövőbe vetett reménység adhatja.
Tőkés László bevezetésképpen a Zsoltárok könyvét idézte: „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd / Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő, kévéit emelve” (Zsolt. 126, 5, 6). A babiloni fogságból szabadultak örömét felelevenítve az újrakezdés lehetőségére mutatott rá. Közel hét évtizeddel ezelőtt a gyantaiaknak is mindent elölről kellett kezdeniük az irtózatos pusztítás mélységéből kellett felemelkedniük. Mint ismeretes, a református gyülekezet akkori lelkipásztorát, Boros Ferencet meghurcolták, a parókiát pedig lerombolták a kegyetlenkedők. Az újrakezdést a kommunizmus évtizedei csak tovább nehezítettek. Csak az utóbbi tíz évben sikerült újraépíteni a parókiát, a lelkészi jelenlét folytonosságát biztosítva a vészesen megapadt gyülekezetben. Manapság sem könnyű magyarnak lenni a Kárpát-medencében – jelentette ki Tőkés László. Az egykori, véres pusztítások nyomán jelenleg „vértelen népirtás” zajlik – gondoljunk csak a szlovákiai nyelvtörvényre és az állampolgársági törvényre, a délvidéki magyarverésekre, vagy éppenséggel a román államhatalomnak az erdélyi magyar történelmi egyházakkal szemben tanúsított önkényeskedéseire – mondotta erdélyi EP-képviselőnk, sajnálatát fejezve ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Unió nem tanúsít kellő érzékenységet az őshonos kisebbségek ügyében. Ennek vonatkozásában erdélyi európai képviselőnk elégtétellel üdvözölte a Benes-dekrétumok ügyében benyújtott EP-petíció pillanatnyi eredményességét, továbbá beszámolt arról, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa nevében újabb petíciót nyújtanak be az állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai – felvidéki – magyarok ügyében.
Tőkés László végezetül a százhúsz évvel ezelőtt született Mindszenty József bíboros-hercegprímás jelmondatát idézte: „Devictus vincit – Legyőzetve győz”, rámutatva arra, hogy nem mindig az a győztes, aki annak kiáltja ki magát, hanem az, aki legyőzetése ellenére talpra tud állni, és újra tudja kezdeni küzdelmét.
A megemlékezés a gyantai gyerekek szereplésével folytatódott, akik vallásos énekekkel örvendeztették meg a résztvevőket, majd Meister Éva olthévizi születésű, Szolnokon élő színművésznő Psalmus Hungaricus című, alkalomhoz illő versekből, prózákból, népdalokból összeállított előadása következett.
A gyantai mészárlás áldozatainak nevét és életkorát a Gyantáról elszármazott Boros-testvérek olvasták fel, miközben a templom harangjai is megszólaltak. Ezt követően, a hagyományokhoz híven a résztvevők megkoszorúzták a templomkertben, 2004-ben felállított emlékművet.
Végezetül Györffy István budapesti néprajzkutató 1911-ben, a Fekete-Körös menti magyar falvakban készített fényképeiből összeállított kiállítást nyitották meg a református művelődési házban.
Nagyvárad, 2012. szeptember 24.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
A gyantai vérengzés áldozataira emlékeztek
Az 1944. szeptember 24-i, gyantai vérengzés negyvenkilenc áldozatára emlékeztek az elmúlt hét végén a Fekete-Körös völgyi település református templomában. Igét hirdetett Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püspök, megemlékező beszédet mondott Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke.
A vasárnapi istentisztelet keresztelővel vette kezdetét. Soós József helybéli lelkipásztor az egykori tömeggyilkosság évfordulójához kapcsolódva elmondta: egy keresztelő mindig örömmel teli esemény egy gyülekezet életében. Isten így teszi ünneppé azt a szomorú gyászt, amelyet a garázdálkodó román katonák hatvannyolc évvel ezelőtt, a gyantai lakosok kegyetlen kivégzésével maguk után hagytak.
Erdélyi Géza püspök prédikációjában a Jelenések könyvéből vett ige alapján párhuzamot vont a Benes-dekrétumok meghurcoltjai és a gyantai mészárlás áldozatai között. A román és a magyar nép egymáshoz való közeledésének a fontosságát hangsúlyozta, ami nem a történtek elfelejtését, hanem a bűnök megbocsátását jelenti, a megbékélés szellemében. „A gyűlöletre egyetlen országnak és egyetlen nemzetnek sem lehet jövőt építeni, hiszen az megosztottsághoz, belső lelki pusztuláshoz vezet” – mondotta a felvidéki püspök, rámutatva arra, hogy a vigaszt a jövőbe vetett reménység adhatja.
Tőkés László bevezetésképpen a Zsoltárok könyvét idézte: „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd / Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő, kévéit emelve” (Zsolt. 126, 5, 6). A babiloni fogságból szabadultak örömét felelevenítve az újrakezdés lehetőségére mutatott rá. Közel hét évtizeddel ezelőtt a gyantaiaknak is mindent elölről kellett kezdeniük az irtózatos pusztítás mélységéből kellett felemelkedniük. Mint ismeretes, a református gyülekezet akkori lelkipásztorát, Boros Ferencet meghurcolták, a parókiát pedig lerombolták a kegyetlenkedők. Az újrakezdést a kommunizmus évtizedei csak tovább nehezítettek. Csak az utóbbi tíz évben sikerült újraépíteni a parókiát, a lelkészi jelenlét folytonosságát biztosítva a vészesen megapadt gyülekezetben. Manapság sem könnyű magyarnak lenni a Kárpát-medencében – jelentette ki Tőkés László. Az egykori, véres pusztítások nyomán jelenleg „vértelen népirtás” zajlik – gondoljunk csak a szlovákiai nyelvtörvényre és az állampolgársági törvényre, a délvidéki magyarverésekre, vagy éppenséggel a román államhatalomnak az erdélyi magyar történelmi egyházakkal szemben tanúsított önkényeskedéseire – mondotta erdélyi EP-képviselőnk, sajnálatát fejezve ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Unió nem tanúsít kellő érzékenységet az őshonos kisebbségek ügyében. Ennek vonatkozásában erdélyi európai képviselőnk elégtétellel üdvözölte a Benes-dekrétumok ügyében benyújtott EP-petíció pillanatnyi eredményességét, továbbá beszámolt arról, hogy az Emberi Méltóság Tanácsa nevében újabb petíciót nyújtanak be az állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai – felvidéki – magyarok ügyében.
Tőkés László végezetül a százhúsz évvel ezelőtt született Mindszenty József bíboros-hercegprímás jelmondatát idézte: „Devictus vincit – Legyőzetve győz”, rámutatva arra, hogy nem mindig az a győztes, aki annak kiáltja ki magát, hanem az, aki legyőzetése ellenére talpra tud állni, és újra tudja kezdeni küzdelmét.
A megemlékezés a gyantai gyerekek szereplésével folytatódott, akik vallásos énekekkel örvendeztették meg a résztvevőket, majd Meister Éva olthévizi születésű, Szolnokon élő színművésznő Psalmus Hungaricus című, alkalomhoz illő versekből, prózákból, népdalokból összeállított előadása következett.
A gyantai mészárlás áldozatainak nevét és életkorát a Gyantáról elszármazott Boros-testvérek olvasták fel, miközben a templom harangjai is megszólaltak. Ezt követően, a hagyományokhoz híven a résztvevők megkoszorúzták a templomkertben, 2004-ben felállított emlékművet.
Végezetül Györffy István budapesti néprajzkutató 1911-ben, a Fekete-Körös menti magyar falvakban készített fényképeiből összeállított kiállítást nyitották meg a református művelődési házban.
Nagyvárad, 2012. szeptember 24.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
2012. szeptember 25.
Belföldi hírek
A MÚRE kiáll a Látóért
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tiltakozik a Maros Megyei Tanács azon szándéka ellen, hogy átszervezzen bizonyos alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, így a magyar nyelvű Látó és a román nyelvű Vatra folyóiratot. A szervezet szerint egyértelmű a megyeitanács-elnök szándéka, hogy megszüntesse a folyóiratot.
A MÚRE tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalása emlékeztet, az augusztusi tanácsülés napirendjéről levett, a szeptemberi összejövetel napirendjén még nem szereplő határozattervezet értelmében a két folyóirat elveszítené önálló jogi személyiségét, és a Maros Megyei Könyvtár keretében működne tovább. „Ha csak a Látó helyzetét vesszük figyelembe, amely országos, és hosszú évtizedeken keresztül az egyetlen magyar nyelvű szépirodalmi folyóirat volt Romániában, a megyei tanács elnökének szándéka egyértelműen arra irányul, hogy ezt a lapot megszüntesse, olyan lehetetlen helyzetbe hozván a szerkesztőséget, amikor senki sem vállalhatná a lap kiadását. A nemzetiségi arány az ő elképzelésében három az egyhez, s mindezek fölé rendelne egy könyvtárigazgatót. Érveinek minden sora a hozzá nem értést bizonyítja” – áll a MÚRE állásfoglalásában.
A gyantai vérengzésre emlékeztek
Az 1944. szeptember 24-i gyantai vérengzés negyvenkilenc áldozatára emlékeztek az elmúlt hét végén a település református templomában. Igehirdetésében Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püspök a román és a magyar nép egymáshoz való közeledésének a fontosságát hangsúlyozta, ami nem a történtek elfelejtését, hanem a bűnök megbocsátását jelenti, a megbékélés szellemében. „A gyűlöletre egyetlen országnak és egyetlen nemzetnek sem lehet jövőt építeni, hiszen az megosztottsághoz, belső lelki pusztuláshoz vezet” – mondotta a felvidéki püspök. Megemlékező beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő az újrakezdés lehetőségére mutatott rá, de hozzátette, manapság sem könnyű magyarnak lenni a Kárpát-medencében, az egykori véres pusztítások után jelenleg vértelen népirtás zajlik. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Unió nem tanúsít kellő érzékenységet az őshonos kisebbségek ügyében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A MÚRE kiáll a Látóért
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tiltakozik a Maros Megyei Tanács azon szándéka ellen, hogy átszervezzen bizonyos alárendeltségébe tartozó kulturális intézményeket, így a magyar nyelvű Látó és a román nyelvű Vatra folyóiratot. A szervezet szerint egyértelmű a megyeitanács-elnök szándéka, hogy megszüntesse a folyóiratot.
A MÚRE tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalása emlékeztet, az augusztusi tanácsülés napirendjéről levett, a szeptemberi összejövetel napirendjén még nem szereplő határozattervezet értelmében a két folyóirat elveszítené önálló jogi személyiségét, és a Maros Megyei Könyvtár keretében működne tovább. „Ha csak a Látó helyzetét vesszük figyelembe, amely országos, és hosszú évtizedeken keresztül az egyetlen magyar nyelvű szépirodalmi folyóirat volt Romániában, a megyei tanács elnökének szándéka egyértelműen arra irányul, hogy ezt a lapot megszüntesse, olyan lehetetlen helyzetbe hozván a szerkesztőséget, amikor senki sem vállalhatná a lap kiadását. A nemzetiségi arány az ő elképzelésében három az egyhez, s mindezek fölé rendelne egy könyvtárigazgatót. Érveinek minden sora a hozzá nem értést bizonyítja” – áll a MÚRE állásfoglalásában.
A gyantai vérengzésre emlékeztek
Az 1944. szeptember 24-i gyantai vérengzés negyvenkilenc áldozatára emlékeztek az elmúlt hét végén a település református templomában. Igehirdetésében Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püspök a román és a magyar nép egymáshoz való közeledésének a fontosságát hangsúlyozta, ami nem a történtek elfelejtését, hanem a bűnök megbocsátását jelenti, a megbékélés szellemében. „A gyűlöletre egyetlen országnak és egyetlen nemzetnek sem lehet jövőt építeni, hiszen az megosztottsághoz, belső lelki pusztuláshoz vezet” – mondotta a felvidéki püspök. Megemlékező beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő az újrakezdés lehetőségére mutatott rá, de hozzátette, manapság sem könnyű magyarnak lenni a Kárpát-medencében, az egykori véres pusztítások után jelenleg vértelen népirtás zajlik. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Unió nem tanúsít kellő érzékenységet az őshonos kisebbségek ügyében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 26.
Tőkés és Toró szerint a "kis lépések" kudarcát jelzi a Székelyföld autonómiájának elutasítása
Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992-ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25-én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron.
Tőkés László és Toró T. Tibor azt állítják, nem volt meglepő a szenátusi döntés, ugyanakkor ismételten bebizonyosodott számukra, hogy a magyarság parlamenti érdekképviseletére az autonómia ügyében nem lehet számítani. Szerintük sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető szükségesnek tartotta, hogy a sajtóban elhatárolódjon a törvényt benyújtó RMDSZ-es képviselőtársaitól.
"Az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához" - olvasható az EMNT és EMNP elnökének állásfoglalásában.
Hozzáteszik: egy szavuk sem lehetne, ha az RMDSZ által képviselt „apró lépések” alternatívája eredményre vezetett volna, ám szerintük a tények erre rácáfolnak. "Ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni. Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály templomban nem erről szólt az eskü…" - zárul Tőkés László és Toró T. Tibor állásfoglalása.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden úgy nyilatkozott: az RMDSZ az egyedüli romániai magyar politikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. Kovács szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesülnie. Úgy vélekedett, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni.
A román szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő.
MTI
Az RMDSZ által képviselt "kis lépések" politikája is okolható azért, hogy a román parlament elutasította a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet - olvasható abban a közös állásfoglalásban, amelyet a román szenátus keddi döntése nyomán tett közzé szerdán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
A két politikus bizarr évfordulós „ajándéknak" nevezi, hogy húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, Románia szenátusa érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1992-ben programnyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről, amelyben kimondta, hogy az etnikai, vallási közösségek sok évszázados autonómia-hagyományát folytatva a belső önrendelkezés útján akarja a magyar közösség egyenjogúságát kivívni. Erre október 25-én az RMDSZ akkori képviselői és szenátorai ünnepélyes esküt tettek Kolozsváron.
Tőkés László és Toró T. Tibor azt állítják, nem volt meglepő a szenátusi döntés, ugyanakkor ismételten bebizonyosodott számukra, hogy a magyarság parlamenti érdekképviseletére az autonómia ügyében nem lehet számítani. Szerintük sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető szükségesnek tartotta, hogy a sajtóban elhatárolódjon a törvényt benyújtó RMDSZ-es képviselőtársaitól.
"Az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához" - olvasható az EMNT és EMNP elnökének állásfoglalásában.
Hozzáteszik: egy szavuk sem lehetne, ha az RMDSZ által képviselt „apró lépések” alternatívája eredményre vezetett volna, ám szerintük a tények erre rácáfolnak. "Ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni. Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály templomban nem erről szólt az eskü…" - zárul Tőkés László és Toró T. Tibor állásfoglalása.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden úgy nyilatkozott: az RMDSZ az egyedüli romániai magyar politikai szervezet, amelynek programjában szerepel a területi autonómia. Kovács szerint a területi autonómiát többlépcsős folyamatként lehet megteremteni, így a decentralizációnak, a kulturális autonómiának és a szubszidiaritás elvének kell előbb érvényesülnie. Úgy vélekedett, hogy a területi autonómiát csak a román politikával való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni.
A román szenátus kedden többségi szavazattal elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két politikusa, Sógor Csaba szenátor és Garda Dezső parlamenti képviselő.
MTI
2012. szeptember 27.
Autonómiaügy: érdemi vitát hiányol az SZNT, árulásról beszél az MPP
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európa Tanács parlamenti közgyűlésétől azt várja, hogy kezelje súlyához mérten, és adjon megfelelő választ Romániának amiatt, hogy a szenátus kedden érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.
Az SZNT keddi közleményében megállapítja: egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitassanak, és ne söpörjék le az asztalról „többségi gőggel”.
Emlékeztetnek arra, hogy Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás betartására, amelynek 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tegnapi közleményében megjegyzi: „bebizonyosodott, hogy parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk. Erre nézve igen sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető még most is szükségesnek tartotta a törvényt benyújtó – amúgy szintén RMDSZ-es – képviselőtársaitól a sajtóban elhatárolódni.”
A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete tegnap nemzetárulásnak nevezte, hogy az RMDSZ szenátorai nem szólaltak fel a felsőház keddi ülésén, amikor vita nélkül lesöpörték a Székelyföld autonómiatervezetét. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap elmondta, jogállamban demokratikus vita nélkül nem lehet ilyen kérdésben dönteni. „Ott ült öt RMDSZ-es szenátor, és nem szóltak semmit a székelyföldi autonómiáért, holott négy évvel ezelőtt az autonómiával kampányoltak” – mutatott rá MPP-s politikus.
Bíró Blanka.
Krónika (Kolozsvár)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európa Tanács parlamenti közgyűlésétől azt várja, hogy kezelje súlyához mérten, és adjon megfelelő választ Romániának amiatt, hogy a szenátus kedden érdemi vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet.
Az SZNT keddi közleményében megállapítja: egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitassanak, és ne söpörjék le az asztalról „többségi gőggel”.
Emlékeztetnek arra, hogy Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelezettséget vállalt az 1201-es ajánlás betartására, amelynek 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tegnapi közleményében megjegyzi: „bebizonyosodott, hogy parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk. Erre nézve igen sokatmondó, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető még most is szükségesnek tartotta a törvényt benyújtó – amúgy szintén RMDSZ-es – képviselőtársaitól a sajtóban elhatárolódni.”
A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete tegnap nemzetárulásnak nevezte, hogy az RMDSZ szenátorai nem szólaltak fel a felsőház keddi ülésén, amikor vita nélkül lesöpörték a Székelyföld autonómiatervezetét. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke tegnap elmondta, jogállamban demokratikus vita nélkül nem lehet ilyen kérdésben dönteni. „Ott ült öt RMDSZ-es szenátor, és nem szóltak semmit a székelyföldi autonómiáért, holott négy évvel ezelőtt az autonómiával kampányoltak” – mutatott rá MPP-s politikus.
Bíró Blanka.
Krónika (Kolozsvár)
2012. szeptember 27.
Elutasított autonómiatervezet: bizarr ajándék
Megszokhattuk, hogy több százezer aláírással nyomatékosított jogos kéréseinket – csak azért, mert magyarok vagyunk – figyelembe sem veszik a többségi politikusok, ezért nem érte meglepetésként a magyar közösséget, hogy a szenátus húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, mintegy bizarr évfordulós „ajándék” gyanánt szinte teljes egyhangúsággal söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet – áll a Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor EMNP-elnök által kiadott tegnapi nyilatkozatban.
Az aláírók úgy vélik „parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk”, erre bizonyíték, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető elhatárolódott a törvénytervezetet benyújtó képviselőtársaitól. „Egyébként is az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához” – áll a nyilatkozatban, melyben elítélik a „kis lépések politikáját”, mivel az nem vezetett eredményre, sőt, „most ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni.” „Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály-templomban nem erről szólt az eskü…” – zárul a nyilatkozat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Megszokhattuk, hogy több százezer aláírással nyomatékosított jogos kéréseinket – csak azért, mert magyarok vagyunk – figyelembe sem veszik a többségi politikusok, ezért nem érte meglepetésként a magyar közösséget, hogy a szenátus húsz évvel a Kolozsvári Nyilatkozat és a Szent Mihály-templomi eskütétel után, mintegy bizarr évfordulós „ajándék” gyanánt szinte teljes egyhangúsággal söpörte le az asztalról a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezetet – áll a Tőkés László EMNT-elnök és Toró T. Tibor EMNP-elnök által kiadott tegnapi nyilatkozatban.
Az aláírók úgy vélik „parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk”, erre bizonyíték, hogy Fekete-Szabó András RMDSZ-es szenátusi frakcióvezető elhatárolódott a törvénytervezetet benyújtó képviselőtársaitól. „Egyébként is az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához” – áll a nyilatkozatban, melyben elítélik a „kis lépések politikáját”, mivel az nem vezetett eredményre, sőt, „most ott tartunk, hogy a jelentős nemzetközi nyomás eredményeképpen visszaszerzett egyházi és közösségi tulajdonaink elvesztése fenyeget bennünket, miközben a hosszú évek óta nyúzott kisebbségi törvényből az RMDSZ volt (és leendő?) koalíciós partnerei éppen a kulturális autonómiát akarják kilúgozni.” „Húsz évvel ezelőtt, a kolozsvári Szent Mihály-templomban nem erről szólt az eskü…” – zárul a nyilatkozat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. szeptember 28.
Magyar–magyar nyilatkozatháború az autonómiastatútum kapcsán
Kedden a szenátus elutasította Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. A hír hallatán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös nyilatkozatban bírálta az RMDSZ-t. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete nemzetárulásnak nevezte, hogy az RMDSZ szenátorai nem szólaltak fel az ominózus ülésen. A Székely Nemzeti Tanács is közleményben adott hangot sajnálatának, hogy a bukaresti parlament felsőháza második alkalommal utasította vissza – vita nélkül – az autonómia-tervezetet.
Tőkés László és Toró Tibor egyebek között kijelentették: "… ismételten bebizonyosodott, hogy parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk. (…) Egyébként is az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához".
Hazugság, rágalom!
Frunda György szenátor szerint kampányfogásról van szó, rágalomnak nevezte ezeket az állításokat, amelyeket határozottan elutasított. – Már kampányban vagyunk, ezért Tőkés, Toró és barátai támadásba lendültek. Ha nem támadni akarnának, hanem komolyan elemeznék a dolgokat, akkor el kellene ismerniük, hogy az RMDSZ az elmúlt húsz évben sokat tett az autonómia érdekében, akár az anyanyelvhasználat terén a közigazgatásban vagy az igazságszolgáltatásban, akár az iskolarendszer és az anyanyelvű oktatás terén és sok más területen. A kisebbségi törvényben kimondtuk és szorgalmaztuk mind a kulturális, mind a területi autonómiát. Az autonómia az RMDSZ programjának is része, tehát a szövetség nemcsak támogatja, hanem konkrét lépéseket is tett az autonómia eléréséért. Ezért határozottan elutasítok minden ilyen állítást, amely nem más, mint politikai manőver, politikai támadás azok részéről, akik egyfelől az összefogást és az együttműködést szorgalmazzák, másfelől pedig ott ütnek az RMDSZ-en, ahol csak tudnak. Hazugságnak, rágalomnak tartom az egészet, s elutasítom.
Tabutéma?
A Székely Nemzeti Tanács szerint Székelyföld autonómiája tabutéma, holott egy jogállamban "minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gőggel. Máshol a parlament a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat".
Az SZNT emlékeztet, hogy "Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelességet vállalt az 1201-es ajánlás betartására, márpedig annak 11. cikkelye értelmében azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek". Azonban az utóbbi időben Románia számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. "Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ".
Az autonómiáért naponta cselekedni kell!
Az RMDSZ az egyetlen magyar politikai szervezet, amely programjában megjeleníti a területi autonómiát, jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, hangsúlyozva, hogy a területi autonómiát csak a román politikummal való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni. Véleménye szerint a román közösségeknek fel kell ismerniük, hogy az autonómia számukra is jólétet jelent: amikor ez bekövetkezik, akkor lesz megvalósítható a Székelyföld autonómiája is.
"Az autonómiáért a legkönnyebb harcolni, a szövetség azonban valóban tesz azért, hogy ehhez közelebb kerüljünk. Naponta meg lehet fogalmazni újabb és újabb közleményt, ezek azonban mit sem érnek a talán kevésbé látványos, de annál biztosabb, szilárdabb lépések nélkül" – mondta egyebek között az RMDSZ főtitkára.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
Kedden a szenátus elutasította Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. A hír hallatán Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös nyilatkozatban bírálta az RMDSZ-t. A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete nemzetárulásnak nevezte, hogy az RMDSZ szenátorai nem szólaltak fel az ominózus ülésen. A Székely Nemzeti Tanács is közleményben adott hangot sajnálatának, hogy a bukaresti parlament felsőháza második alkalommal utasította vissza – vita nélkül – az autonómia-tervezetet.
Tőkés László és Toró Tibor egyebek között kijelentették: "… ismételten bebizonyosodott, hogy parlamenti érdekképviseletünkre az autonómia ügyében nem számíthatunk. (…) Egyébként is az elmúlt két évtized során szomorúan kellett megtapasztalnunk, hogy a területi autonómiát Bukarestben a tizenhat éven át hatalmon lévő tulipános szervezetben csak a hivatalos fősodor ellenében, saját szenátoraink és képviselőink neheztelése közepette lehetett képviselni. Ez alkalommal is jelzésértékűnek kell tartanunk, hogy a keddi szenátusi plenáris ülésen jelen lévő öt magyar szenátor némán asszisztált az autonómia ügye, illetve közösségi jogaink megcsúfolásához".
Hazugság, rágalom!
Frunda György szenátor szerint kampányfogásról van szó, rágalomnak nevezte ezeket az állításokat, amelyeket határozottan elutasított. – Már kampányban vagyunk, ezért Tőkés, Toró és barátai támadásba lendültek. Ha nem támadni akarnának, hanem komolyan elemeznék a dolgokat, akkor el kellene ismerniük, hogy az RMDSZ az elmúlt húsz évben sokat tett az autonómia érdekében, akár az anyanyelvhasználat terén a közigazgatásban vagy az igazságszolgáltatásban, akár az iskolarendszer és az anyanyelvű oktatás terén és sok más területen. A kisebbségi törvényben kimondtuk és szorgalmaztuk mind a kulturális, mind a területi autonómiát. Az autonómia az RMDSZ programjának is része, tehát a szövetség nemcsak támogatja, hanem konkrét lépéseket is tett az autonómia eléréséért. Ezért határozottan elutasítok minden ilyen állítást, amely nem más, mint politikai manőver, politikai támadás azok részéről, akik egyfelől az összefogást és az együttműködést szorgalmazzák, másfelől pedig ott ütnek az RMDSZ-en, ahol csak tudnak. Hazugságnak, rágalomnak tartom az egészet, s elutasítom.
Tabutéma?
A Székely Nemzeti Tanács szerint Székelyföld autonómiája tabutéma, holott egy jogállamban "minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gőggel. Máshol a parlament a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat".
Az SZNT emlékeztet, hogy "Románia az Európa Tanácsba való felvételekor kötelességet vállalt az 1201-es ajánlás betartására, márpedig annak 11. cikkelye értelmében azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek". Azonban az utóbbi időben Románia számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. "Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ".
Az autonómiáért naponta cselekedni kell!
Az RMDSZ az egyetlen magyar politikai szervezet, amely programjában megjeleníti a területi autonómiát, jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, hangsúlyozva, hogy a területi autonómiát csak a román politikummal való együttműködés, a többségi nemzettel folytatott párbeszéd útján lehet elérni. Véleménye szerint a román közösségeknek fel kell ismerniük, hogy az autonómia számukra is jólétet jelent: amikor ez bekövetkezik, akkor lesz megvalósítható a Székelyföld autonómiája is.
"Az autonómiáért a legkönnyebb harcolni, a szövetség azonban valóban tesz azért, hogy ehhez közelebb kerüljünk. Naponta meg lehet fogalmazni újabb és újabb közleményt, ezek azonban mit sem érnek a talán kevésbé látványos, de annál biztosabb, szilárdabb lépések nélkül" – mondta egyebek között az RMDSZ főtitkára.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. szeptember 28.
Több mint négyszáz diákkal kezdte el a tanévet a Partiumi Keresztény Egyetem
Több mint négyszáz diákkal kezdte el az új tanévet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), ebből az alkalomból Tőkés László európai parlamenti képviselő szülőföldjükön maradásra buzdította a diákokat.
Az EP-képviselő sajtóirodájának az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint a tanévnyitó - az intézmény keresztény szellemiségéhez híven - istentisztelettel kezdődött.
Igehirdetésében Tőkés László arra biztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző "vulgáris materializmuson", és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete és a közösségért való tenni akarás. "A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát" - mondta Tőkés, otthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
János-Szatmári Szabolcs rektor szerint nem csökkent a PKE-re beiratkozó diákok száma, annak ellenére sem, hogy az idei gyenge romániai érettségi eredmények miatt éles verseny volt az egyetemek között. Mint mondta, összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet tizennégy alapszakon és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról szólt. Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese szerint az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével "a nemzet szolgálatába állnak".
MTI
Több mint négyszáz diákkal kezdte el az új tanévet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), ebből az alkalomból Tőkés László európai parlamenti képviselő szülőföldjükön maradásra buzdította a diákokat.
Az EP-képviselő sajtóirodájának az MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint a tanévnyitó - az intézmény keresztény szellemiségéhez híven - istentisztelettel kezdődött.
Igehirdetésében Tőkés László arra biztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző "vulgáris materializmuson", és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete és a közösségért való tenni akarás. "A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát" - mondta Tőkés, otthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
János-Szatmári Szabolcs rektor szerint nem csökkent a PKE-re beiratkozó diákok száma, annak ellenére sem, hogy az idei gyenge romániai érettségi eredmények miatt éles verseny volt az egyetemek között. Mint mondta, összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet tizennégy alapszakon és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról szólt. Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese szerint az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével "a nemzet szolgálatába állnak".
MTI
2012. szeptember 29.
Az alternatív küszöb elérése a kishitűek célja (Az RMDSZ történelme legnehezebb választása előtt)
Most ismét egy nagyon nehéz választás előtt áll az erdélyi magyar közösség, hiszen annak ellenére, hogy az ellenpártok még a nyáron azt hangoztatták, a helyhatósági választásokon van helye csak a megméretkezésnek, most ismét versenyre készülnek. Tőkés László európai parlamenti képviselő pártja és Szász Jenő pártja egyaránt indít jelölteket a parlamenti választásokon, egyetlen céllal csupán: gyengíteni a szövetség képviseletének erejét. Mi ennek ellenére a 86 százalékos támogatottságunkkal bátran vágunk neki az őszi kampánynak – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Zilahon tartott tegnapi sajtótájékoztatóján.
Kelemen Hunor kiemelte, nagyon fontos, hogy a romániai magyaroknak az elkövetkező négy évben is erős parlamenti képviseletük legyen, mivel már 2013-ban nagy horderejű kérdésekben történnek változások, mint például az alkotmány módosítása, a régiók átszervezése, a választójogi törvény, a tulajdonjogi törvény. Az alkotmány módosításakor a szövetség hangsúlyt fog fektetni a kisebbségek jogaira, a nyelvi és a kollektív jogokra, illetve arra is, hogy a magyarok által többségben lakott vidékeken az alaptörvény ismerje el a magyar nyelvet – mondta Kelemen. Az alkotmány módosítását követően sor kerül a fejlesztési régiók átszervezésére is, az RMDSZ szerint a megyéknek meg kell maradniuk jelenlegi formájukban, de új fejlesztési régiókra van szükség, melyek kijelölésekor figyelembe kell venni a kulturális, a történelmi hagyományokat, a különböző mikrorégiók közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatokat. A parlamenti választásokkal kapcsolatban úgy vélte, az RMDSZ az utóbbi 23 év legnehezebb választási kampánya előtt áll. „Erős román részvételre lehet számítani a parlamenti választások alkalmával, ez nem előzmény nélküli, az viszont igen, hogy szinte minden választókerületben a magyar versenypártok ellenjelölteket indítanak. Az önkormányzati választásokon már indultak, vesztettek, tudják, hogy nincs esélyük a parlamentbe jutni, tudják, hogy nagyon alacsony a társadalmi támogatottságuk, egyetlen céljuk van csupán, hogy az RMDSZ-nek ártsanak. A magyar–magyar verseny mellett, a gazdasági válság mellett pedig egy nagyon erős nacionalista retorika is érvényesül majd, megerősödik minden oldalon” – véli Kelemen. Ennek ellenére az RMDSZ az ötszázalékos küszöb átlépésére készül, mert „a hat képviselői és három szenátori mandátummal teljesített alternatív küszöb számunkra csak mentőöv. Aki a mentőövet akarja, az a merjünk kicsik lenni gondolat bűvkörében él” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Kelemen szerint a szövetség ellenzéki helyzete a kampány idején akár felhajtóerőként is hathat. Ez lehetőséget teremt egy másfajta retorika alkalmazására. Hozzátette azonban, hogy az ellenzéki retorikának is felelősnek kell lennie, a szövetségnek nem szabad populista üzenetekkel törekednie a népszerűségre. Az RMDSZ ma Zilahon tartja a Szövetségi Képviselők Tanácsának soros ülését, tegnap széles körű konzultációsorozatot szerveztek a szilágysági városban az RMDSZ szakpolitikusainak részvételével.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Most ismét egy nagyon nehéz választás előtt áll az erdélyi magyar közösség, hiszen annak ellenére, hogy az ellenpártok még a nyáron azt hangoztatták, a helyhatósági választásokon van helye csak a megméretkezésnek, most ismét versenyre készülnek. Tőkés László európai parlamenti képviselő pártja és Szász Jenő pártja egyaránt indít jelölteket a parlamenti választásokon, egyetlen céllal csupán: gyengíteni a szövetség képviseletének erejét. Mi ennek ellenére a 86 százalékos támogatottságunkkal bátran vágunk neki az őszi kampánynak – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Zilahon tartott tegnapi sajtótájékoztatóján.
Kelemen Hunor kiemelte, nagyon fontos, hogy a romániai magyaroknak az elkövetkező négy évben is erős parlamenti képviseletük legyen, mivel már 2013-ban nagy horderejű kérdésekben történnek változások, mint például az alkotmány módosítása, a régiók átszervezése, a választójogi törvény, a tulajdonjogi törvény. Az alkotmány módosításakor a szövetség hangsúlyt fog fektetni a kisebbségek jogaira, a nyelvi és a kollektív jogokra, illetve arra is, hogy a magyarok által többségben lakott vidékeken az alaptörvény ismerje el a magyar nyelvet – mondta Kelemen. Az alkotmány módosítását követően sor kerül a fejlesztési régiók átszervezésére is, az RMDSZ szerint a megyéknek meg kell maradniuk jelenlegi formájukban, de új fejlesztési régiókra van szükség, melyek kijelölésekor figyelembe kell venni a kulturális, a történelmi hagyományokat, a különböző mikrorégiók közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatokat. A parlamenti választásokkal kapcsolatban úgy vélte, az RMDSZ az utóbbi 23 év legnehezebb választási kampánya előtt áll. „Erős román részvételre lehet számítani a parlamenti választások alkalmával, ez nem előzmény nélküli, az viszont igen, hogy szinte minden választókerületben a magyar versenypártok ellenjelölteket indítanak. Az önkormányzati választásokon már indultak, vesztettek, tudják, hogy nincs esélyük a parlamentbe jutni, tudják, hogy nagyon alacsony a társadalmi támogatottságuk, egyetlen céljuk van csupán, hogy az RMDSZ-nek ártsanak. A magyar–magyar verseny mellett, a gazdasági válság mellett pedig egy nagyon erős nacionalista retorika is érvényesül majd, megerősödik minden oldalon” – véli Kelemen. Ennek ellenére az RMDSZ az ötszázalékos küszöb átlépésére készül, mert „a hat képviselői és három szenátori mandátummal teljesített alternatív küszöb számunkra csak mentőöv. Aki a mentőövet akarja, az a merjünk kicsik lenni gondolat bűvkörében él” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Kelemen szerint a szövetség ellenzéki helyzete a kampány idején akár felhajtóerőként is hathat. Ez lehetőséget teremt egy másfajta retorika alkalmazására. Hozzátette azonban, hogy az ellenzéki retorikának is felelősnek kell lennie, a szövetségnek nem szabad populista üzenetekkel törekednie a népszerűségre. Az RMDSZ ma Zilahon tartja a Szövetségi Képviselők Tanácsának soros ülését, tegnap széles körű konzultációsorozatot szerveztek a szilágysági városban az RMDSZ szakpolitikusainak részvételével.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 1.
Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen
A nagyvárad-újvárosi református templomban tartotta pénteken tanévnyitó ünnepségét a Partiumi Keresztény Egyetem.
A tanévet istentisztelettel nyitották meg, amelyen az egyetem elnöke Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő hirdetett igét. Tőkés László arra bíztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző „vulgáris materializmuson”, és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete, és közösségért való tenni akarás. „A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát” – emlékeztetett az igehirdető, itthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
Az istentisztelet után a meghívott vendégeket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Az ünnepi köszöntések sorát Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. „Hiszem azt, hogy bármilyen nehéz is legyen a sorsunk, van kiút, ha az Úr szeretetét kamatoztatjuk önmagunkban” – hangsúlyozta az egyházfő.
János-Szatmári Szabolcs rektor beszédében az idei beiskolázási adatokat ismertette a hallgatósággal. Bár az idei gyenge érettségi eredmények miatt éles volt az egyetemek közötti verseny, a Partiumi Keresztény Egyetemre beiratkozók száma nem csökkent. Összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet a partiumi felsőoktatási intézmény falain belül, tizennégy alap- és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja ünnepi beszédében elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket huszonkét év alatt sikerült az egyetemnek megvalósítania. Mint mondotta, az intézetvezetők jó munkát végeztek, így minden adott ahhoz, hogy az itt tanulók az egyetem elvégzése után boldogulni tudjanak az életben. A főkonzul a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról is szólt.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese. Szerinte az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével a nemzet szolgálatába állanak.
Az ünnepi tanévnyitó, a hagyományoknak megfelelően, az elsőéves hallgatók fogadalomtételével és a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével zárult.
Krónika (Kolozsvár)
A nagyvárad-újvárosi református templomban tartotta pénteken tanévnyitó ünnepségét a Partiumi Keresztény Egyetem.
A tanévet istentisztelettel nyitották meg, amelyen az egyetem elnöke Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő hirdetett igét. Tőkés László arra bíztatta az egyetemi hallgatókat, hogy emelkedjenek felül a világra jellemző „vulgáris materializmuson”, és ne csak a személyes boldogulás vágya hajtsa őket, hanem az igazság szeretete, és közösségért való tenni akarás. „A legjobb nyugati fizetés sem kárpótolja a családjaink, szeretteink vagy szülőföldünk hiányát” – emlékeztetett az igehirdető, itthon maradásra buzdítva a fiatalokat.
Az istentisztelet után a meghívott vendégeket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Az ünnepi köszöntések sorát Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. „Hiszem azt, hogy bármilyen nehéz is legyen a sorsunk, van kiút, ha az Úr szeretetét kamatoztatjuk önmagunkban” – hangsúlyozta az egyházfő.
János-Szatmári Szabolcs rektor beszédében az idei beiskolázási adatokat ismertette a hallgatósággal. Bár az idei gyenge érettségi eredmények miatt éles volt az egyetemek közötti verseny, a Partiumi Keresztény Egyetemre beiratkozók száma nem csökkent. Összesen 420 hallgató kezdte meg a tanévet a partiumi felsőoktatási intézmény falain belül, tizennégy alap- és hét mesteri szakon.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja ünnepi beszédében elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket huszonkét év alatt sikerült az egyetemnek megvalósítania. Mint mondotta, az intézetvezetők jó munkát végeztek, így minden adott ahhoz, hogy az itt tanulók az egyetem elvégzése után boldogulni tudjanak az életben. A főkonzul a Kárpát-medencei egységes magyar felsőoktatás kiépítésének fontosságáról is szólt.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Borsodi Csaba, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese. Szerinte az egységes magyar felsőoktatás felelőssége, hogy kiművelje azokat az értelmiségi fiatalokat, akik az egyetem végeztével a nemzet szolgálatába állanak.
Az ünnepi tanévnyitó, a hagyományoknak megfelelően, az elsőéves hallgatók fogadalomtételével és a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével zárult.
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 1.
Több szavazat kell decemberben az RMDSZ-nek, mint a nyáron
Több szavazat kell decemberben az RMDSZ-nek, mint a nyáron Kelemen: Tőkés László jelöltként beszállna a parlamenti választásokba
Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) zilahi ülésén elmondott politikai kiértékelőjében kifejtette: azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint ezúttal nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is számít. Kelemen azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is beszállna jelöltként a decemberi parlamenti választásokba. Újjáalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, amely újabb elnöki mandátumot szavazott Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének.
Szabadság (Kolozsvár)
Több szavazat kell decemberben az RMDSZ-nek, mint a nyáron Kelemen: Tőkés László jelöltként beszállna a parlamenti választásokba
Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) zilahi ülésén elmondott politikai kiértékelőjében kifejtette: azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint ezúttal nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is számít. Kelemen azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is beszállna jelöltként a decemberi parlamenti választásokba. Újjáalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, amely újabb elnöki mandátumot szavazott Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. október 1.
Tőkés indulásától tart az RMDSZ
Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott – jelentette ki szombaton a szövetség döntéshozó szervének ülésén Kelemen Hunor elnök, ama értesülését is megosztva hallgatóságával, miszerint Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben indul a megmérettetésen.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt. „Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni” – jelentette ki az elnök. Kelemen megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) is számít.
Az RMDSZ elnöke megjegyezte, „Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja” korábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván versenybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szükség magyar-magyar versenyre. Hozzátette, most viszont e kis pártok a szórványmegyékben is jelölteket állítanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Kelemen Hunor azt az értesülését is megosztotta, hogy Tőkés László is jelöltként száll be a parlamenti választások versenyébe. Ennek kapcsán a Krónika úgy tudja, hogy az EMNP berkeiben valóban felvetődött az EP-képviselő megméretkezésének kérdése, az ügyben azonban a Néppárt keddi országos ülésén születik döntés, akárcsak a többi szenátor- és képviselőjelölt megnevezéséről.
Miközben az RMDSZ miniparlamentjén jobbára csak a rivális alakulatok heves bírálatáról volt szó, Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. „Nekünk a választók fele kell fordulnunk és azokat kell meggyőznünk, akik valami miatt elbizonytalanodtak, akik otthon maradnának” – tette hozzá.
Székelyhon.ro
Az RMDSZ-nek több szavazatra lesz szüksége a decemberi parlamenti választásokon, mint amennyit a júniusi helyhatósági választásokon kapott – jelentette ki szombaton a szövetség döntéshozó szervének ülésén Kelemen Hunor elnök, ama értesülését is megosztva hallgatóságával, miszerint Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben indul a megmérettetésen.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) zilahi ülésén tartott politikai helyzetértékelő beszédében Kelemen Hunor friss szociológiai felmérésekre hivatkozva elmondta, ha holnap tartanák a parlamenti választásokat, az RMDSZ 520 ezer szavazatra számíthatna, és ezzel átlépné az ötszázalékos választási küszöböt. „Ahhoz a 490 ezer szavazathoz, amelyet megyei képviselőjelölt-listákra kaptunk, hozzá kellene tenni, és hozzá fogunk tenni” – jelentette ki az elnök. Kelemen megjegyezte, azért lesz minden korábbinál nehezebb a decemberi parlamenti választás az RMDSZ számára, mert az előrejelzések szerint a korábbiaknál nagyobb lesz a részvételi arány, és a magyar közösség szavazataira az RMDSZ mellett az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) is számít.
Az RMDSZ elnöke megjegyezte, „Tőkés László pártja és Szász Jenő pártja” korábban azt hangoztatta, hogy csak a helyhatósági választásokon kíván versenybe szállni az RMDSZ-szel, és a parlamenti választásokon nincs szükség magyar-magyar versenyre. Hozzátette, most viszont e kis pártok a szórványmegyékben is jelölteket állítanak, amelyekből még az RMDSZ-nek sem sikerült képviselőt bejuttatnia a parlamentbe. Kelemen Hunor azt az értesülését is megosztotta, hogy Tőkés László is jelöltként száll be a parlamenti választások versenyébe. Ennek kapcsán a Krónika úgy tudja, hogy az EMNP berkeiben valóban felvetődött az EP-képviselő megméretkezésének kérdése, az ügyben azonban a Néppárt keddi országos ülésén születik döntés, akárcsak a többi szenátor- és képviselőjelölt megnevezéséről.
Miközben az RMDSZ miniparlamentjén jobbára csak a rivális alakulatok heves bírálatáról volt szó, Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT-ülés legyen az utolsó alkalom, amikor a versenypártokkal foglalkozik a szövetség. „Nekünk a választók fele kell fordulnunk és azokat kell meggyőznünk, akik valami miatt elbizonytalanodtak, akik otthon maradnának” – tette hozzá.
Székelyhon.ro
2012. október 1.
Az RMDSZ felkészült a választásokra
Zilahon ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Zilahon, a Szakszervezetek Házában tartotta szombaton soros ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tanácskozást megelőző napon szakmai rétegtalálkozókat tartottak, Kelemen Hunor egyházi vezetőkkel találkozott, majd az RMDSZ gazdaságpolitikusai vállalkozókkal folytattak kétoldalú megbeszéléseket, a szövetség oktatáspolitikusai pedig fiatal pedagógusokkal találkoztak. Ugyancsak pénteken délután ülésezett a Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT), illetve a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Az SZKT-t követően került sor az Országos Önkormányzati Tanács ülésére.
Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában kijelentette: az RMDSZ felkészülten indul a parlamenti választásokra. "Az önkormányzati választásokon jó eredményt értünk el, több polgármesterünk és több tanácsosunk van, mint az előző négy évben, a veszteségeinket is ismerjük, de az a legfontosabb, hogy hetvenezerrel több szavazatot kaptunk, mint 2008-ban. Ez a mi sikerünk, a magyar emberek sikere. Ám ahhoz, hogy ez a siker teljes legyen, szükség van az erős parlamenti jelenlétre, ez az önkormányzataink érdeke, ez a magyar emberek, a magyar családok, a magyar közösség érdeke. Nem lehet teljes a helyi választásokon elért siker, ha az önkormányzati képviselők mögött nem lesz egy erős parlamenti frakció".
A továbbiakban elmondta, az RMDSZ elkezdte a választási előkészületeket, lezárult a jelöltállítás, október 5-ig meglesz a végső sorrend. Figyelmeztetett: nagyon nehéz két hónap áll az RMDSZ előtt, amelyet kitartással, konoksággal, következetességgel kell végigvinni. "Ez lesz a legnehezebb kampány – jelentette ki – éppen ezért nagyon fontos, hogy az elkövetkező időszak rólunk szóljon. Nem az országban uralkodó állandó cirkuszról, nem a román pártokról, nem a magyar ellenlábasainkról. Ez a kampány a szövetségünkről szól és azokról, akiket képviselünk: a romániai magyar emberekről. A közösség problémáival kell foglalkoznunk, ezekre megoldást kell találnunk".
Véleménye szerint az RMDSZ büszke lehet az elmúlt 23 év megvalósításaira, és olyan politikai programmal áll a választók elé, amely a közösségi igényből fakadó választ ad a következő évek kihívásaira: határozott nemzeti érdekképviseletre vállalkozik, és konkrét gazdasági programot írnak, mutatott rá. A megújulás jelének nevezte, hogy több új képviselő és szenátorjelölt indul, mint bármikor korábban, de mint mondta, továbbra is számítanak a tapasztalt politikusokra, mert csak egy erős RMDSZ lehet a garancia arra, hogy nem térnek vissza a régi reflexek, "nem viszik el koholt vádakkal a magyar közösség tagjait, nem veszik el mondvacsinált érvekkel a közösség javait".
Felhívta a figyelmet, hogy "23 év után először kell szembesülnünk azzal, hogy minden egyéni választókerületben jelölteket állít Tőkés László és Szász Jenő pártja. Holott tudják, nem jutnak be a parlamentbe, nincs esélyük. Nem is ez a cél. A céljuk az, hogy ártsanak az RMDSZ-nek, a magyar érdekképviseletnek. Az ő céljuk az, hogy minél gyengébb magyar érdekképviselet legyen a törvényhozásban. Ezért még maga Tőkés képviselő is versenybe száll, otthagyná a mi listánkon megszerzett európai képviselői mandátumát is, csakhogy ártani tudjon."
Hangsúlyozta, december 9-én az az igazi tét, hogy erős, felkészült képviseletet küldjön a magyarság oda, ahol az őt érintő döntések születnek, mert "2013 a nagy döntések éve, amikor alkotmánymódosítás is lesz". Ebben az RMDSZ határozottan fel fog lépni a nemzetállami kitétel megváltoztatásáért és a regionális nyelv elismeréséért az alkotmányban, hiszen ez Székelyföldön de facto létezik. Ezek mellett – jelentette ki –, a parlament működését és a kormánnyal való viszonyát is új alapokra kell helyezni.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta az elnök javaslatát, amely szerint Kovács Péter főtitkár lesz az országos kampányfőnök, megerősítette azt az elnökségi határozatot, amelynek értelmében Kelemen Hunor szövetségi elnök a Hargita megyei 2-es számú választási körzetben indul a decemberi parlamenti választásokon, valamint elfogadta a Regionális Önkormányzati Tanács működési szabályzatát.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
Zilahon ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
Zilahon, a Szakszervezetek Házában tartotta szombaton soros ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A tanácskozást megelőző napon szakmai rétegtalálkozókat tartottak, Kelemen Hunor egyházi vezetőkkel találkozott, majd az RMDSZ gazdaságpolitikusai vállalkozókkal folytattak kétoldalú megbeszéléseket, a szövetség oktatáspolitikusai pedig fiatal pedagógusokkal találkoztak. Ugyancsak pénteken délután ülésezett a Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT), illetve a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Az SZKT-t követően került sor az Országos Önkormányzati Tanács ülésére.
Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában kijelentette: az RMDSZ felkészülten indul a parlamenti választásokra. "Az önkormányzati választásokon jó eredményt értünk el, több polgármesterünk és több tanácsosunk van, mint az előző négy évben, a veszteségeinket is ismerjük, de az a legfontosabb, hogy hetvenezerrel több szavazatot kaptunk, mint 2008-ban. Ez a mi sikerünk, a magyar emberek sikere. Ám ahhoz, hogy ez a siker teljes legyen, szükség van az erős parlamenti jelenlétre, ez az önkormányzataink érdeke, ez a magyar emberek, a magyar családok, a magyar közösség érdeke. Nem lehet teljes a helyi választásokon elért siker, ha az önkormányzati képviselők mögött nem lesz egy erős parlamenti frakció".
A továbbiakban elmondta, az RMDSZ elkezdte a választási előkészületeket, lezárult a jelöltállítás, október 5-ig meglesz a végső sorrend. Figyelmeztetett: nagyon nehéz két hónap áll az RMDSZ előtt, amelyet kitartással, konoksággal, következetességgel kell végigvinni. "Ez lesz a legnehezebb kampány – jelentette ki – éppen ezért nagyon fontos, hogy az elkövetkező időszak rólunk szóljon. Nem az országban uralkodó állandó cirkuszról, nem a román pártokról, nem a magyar ellenlábasainkról. Ez a kampány a szövetségünkről szól és azokról, akiket képviselünk: a romániai magyar emberekről. A közösség problémáival kell foglalkoznunk, ezekre megoldást kell találnunk".
Véleménye szerint az RMDSZ büszke lehet az elmúlt 23 év megvalósításaira, és olyan politikai programmal áll a választók elé, amely a közösségi igényből fakadó választ ad a következő évek kihívásaira: határozott nemzeti érdekképviseletre vállalkozik, és konkrét gazdasági programot írnak, mutatott rá. A megújulás jelének nevezte, hogy több új képviselő és szenátorjelölt indul, mint bármikor korábban, de mint mondta, továbbra is számítanak a tapasztalt politikusokra, mert csak egy erős RMDSZ lehet a garancia arra, hogy nem térnek vissza a régi reflexek, "nem viszik el koholt vádakkal a magyar közösség tagjait, nem veszik el mondvacsinált érvekkel a közösség javait".
Felhívta a figyelmet, hogy "23 év után először kell szembesülnünk azzal, hogy minden egyéni választókerületben jelölteket állít Tőkés László és Szász Jenő pártja. Holott tudják, nem jutnak be a parlamentbe, nincs esélyük. Nem is ez a cél. A céljuk az, hogy ártsanak az RMDSZ-nek, a magyar érdekképviseletnek. Az ő céljuk az, hogy minél gyengébb magyar érdekképviselet legyen a törvényhozásban. Ezért még maga Tőkés képviselő is versenybe száll, otthagyná a mi listánkon megszerzett európai képviselői mandátumát is, csakhogy ártani tudjon."
Hangsúlyozta, december 9-én az az igazi tét, hogy erős, felkészült képviseletet küldjön a magyarság oda, ahol az őt érintő döntések születnek, mert "2013 a nagy döntések éve, amikor alkotmánymódosítás is lesz". Ebben az RMDSZ határozottan fel fog lépni a nemzetállami kitétel megváltoztatásáért és a regionális nyelv elismeréséért az alkotmányban, hiszen ez Székelyföldön de facto létezik. Ezek mellett – jelentette ki –, a parlament működését és a kormánnyal való viszonyát is új alapokra kell helyezni.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta az elnök javaslatát, amely szerint Kovács Péter főtitkár lesz az országos kampányfőnök, megerősítette azt az elnökségi határozatot, amelynek értelmében Kelemen Hunor szövetségi elnök a Hargita megyei 2-es számú választási körzetben indul a decemberi parlamenti választásokon, valamint elfogadta a Regionális Önkormányzati Tanács működési szabályzatát.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. október 1.
Magyarellenes kampánycsörte
El sem hinnénk, ha nap mint nap nem szembesülnénk azzal, hogy az egykor demokratikus köntösben és alapelveken szerveződött RMDSZ létezésének huszonharmadik esztendejében nemtelen módon egyeduralomra tör, és lelkiismeret-furdalás nélkül rúgja fel a demokrácia játékszabályait.
De most, hogy gőzerővel elkezdte választási kampányát, s hol a válogatott cigány legényekből álló szövetségi képviselők tanácskoznak, hol úgynevezett ifjúsági szervezetüknek osztják az észt, s feszítenek minden kisebb vagy nagyobb magyar esemény helyszínén, egyre kiábrándítóbb mondatok hagyják el szájukat. Alig hisz az ember fülének, szemének, hogy ennek a viszonylag nagy, meglehetősen jól szervezett, pénzzel kitömött magyar pártnak – mert érdekszervezet mivoltát rég feladta – itt és most az a legfontosabb, hogy a két kisebb magyar pártot lejárassa, vezetőit gyalázza. Kelemen Hunor például szombaton a zilahi SZKT-n arcrezdülés nélkül harsogta a szónoki emelvényről: „Megvédjük a magyarságot az MPP-től és az EMNP-től.” Háborogtak ellenük, pletykálkodtak is rémüldözve – az ilyen kiválasztott férfiaknak ugyanvalóst jól áll –: azt hallották, Tőkés László még arra a pimaszságra is képes, hogy Marosvásárhelyen induljon a parlamenti választásokon. Borbély, Markó, Frunda hitbizományában! Király András, a tanügyminisztérium magyar oktatásért felelős államtitkára igazi alattvalóként fejtegette: az RMDSZ-nek rá kell ébresztenie híveit, hogy nem választani mennek, hanem egyszerűen szavazni. Nesze neked, demokrácia! Markó Béla megszállottan ismételgette, amit tizenöt éve hajtogat: összefogni csakis az RMDSZ egyre zsugorodó ernyője alatt kell, lehet, szabad. Másfajta egységet – fejtegette – nem tud elképzelni. Oly sok gond és baj tiporja az erdélyi magyar társadalmat, hogy az RMDSZ kicsinyes, a magyarság soraiban való ellenségkép-keresése, kizárólagosságra való törekvése felháborító. Kisebb-nagyobb megszakításokkal legalább tizenöt évet a hatalomban töltöttek, igaz, főképp kussoltak vagy tünékeny megoldásokért talpaltak, részt vettek néhány népnyúzó döntés meghozatalában és végrehajtásában. Önmagukat nem gyalázhatják, s mert minden román pártnak lefeküdtek, velük is kesztyűs kézzel bánnak. Kibe rúghatnának e nagy kampánycsörtében? Saját fajtájukba. Ami a múlt héten a szenátusban megesett, előrevetíti, mekkora a kurázsija, s ennek függvényében milyen nagy esélye lesz e leendő nagy és remek parlamenti képviseletnek például az ország területi-adminisztratív átalakításának vagy az alkotmány módosításának vitájában. S azt is, valóban ők-e azok, akik megóvhatnak attól, amiben társtettesek: a visszarendeződés veszélyétől.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
El sem hinnénk, ha nap mint nap nem szembesülnénk azzal, hogy az egykor demokratikus köntösben és alapelveken szerveződött RMDSZ létezésének huszonharmadik esztendejében nemtelen módon egyeduralomra tör, és lelkiismeret-furdalás nélkül rúgja fel a demokrácia játékszabályait.
De most, hogy gőzerővel elkezdte választási kampányát, s hol a válogatott cigány legényekből álló szövetségi képviselők tanácskoznak, hol úgynevezett ifjúsági szervezetüknek osztják az észt, s feszítenek minden kisebb vagy nagyobb magyar esemény helyszínén, egyre kiábrándítóbb mondatok hagyják el szájukat. Alig hisz az ember fülének, szemének, hogy ennek a viszonylag nagy, meglehetősen jól szervezett, pénzzel kitömött magyar pártnak – mert érdekszervezet mivoltát rég feladta – itt és most az a legfontosabb, hogy a két kisebb magyar pártot lejárassa, vezetőit gyalázza. Kelemen Hunor például szombaton a zilahi SZKT-n arcrezdülés nélkül harsogta a szónoki emelvényről: „Megvédjük a magyarságot az MPP-től és az EMNP-től.” Háborogtak ellenük, pletykálkodtak is rémüldözve – az ilyen kiválasztott férfiaknak ugyanvalóst jól áll –: azt hallották, Tőkés László még arra a pimaszságra is képes, hogy Marosvásárhelyen induljon a parlamenti választásokon. Borbély, Markó, Frunda hitbizományában! Király András, a tanügyminisztérium magyar oktatásért felelős államtitkára igazi alattvalóként fejtegette: az RMDSZ-nek rá kell ébresztenie híveit, hogy nem választani mennek, hanem egyszerűen szavazni. Nesze neked, demokrácia! Markó Béla megszállottan ismételgette, amit tizenöt éve hajtogat: összefogni csakis az RMDSZ egyre zsugorodó ernyője alatt kell, lehet, szabad. Másfajta egységet – fejtegette – nem tud elképzelni. Oly sok gond és baj tiporja az erdélyi magyar társadalmat, hogy az RMDSZ kicsinyes, a magyarság soraiban való ellenségkép-keresése, kizárólagosságra való törekvése felháborító. Kisebb-nagyobb megszakításokkal legalább tizenöt évet a hatalomban töltöttek, igaz, főképp kussoltak vagy tünékeny megoldásokért talpaltak, részt vettek néhány népnyúzó döntés meghozatalában és végrehajtásában. Önmagukat nem gyalázhatják, s mert minden román pártnak lefeküdtek, velük is kesztyűs kézzel bánnak. Kibe rúghatnának e nagy kampánycsörtében? Saját fajtájukba. Ami a múlt héten a szenátusban megesett, előrevetíti, mekkora a kurázsija, s ennek függvényében milyen nagy esélye lesz e leendő nagy és remek parlamenti képviseletnek például az ország területi-adminisztratív átalakításának vagy az alkotmány módosításának vitájában. S azt is, valóban ők-e azok, akik megóvhatnak attól, amiben társtettesek: a visszarendeződés veszélyétől.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. október 2.
Az RMDSZ szerint a román jelölteket segíti az EMNP indulása
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a román jelöltek győzelméhez vezethet az, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is versenybe száll a romániai parlamenti választásokon. A szövetségnek az MTI-hez eljuttatott keddi hírlevele Kovács Péter RMDSZ-főtitkárt idézi, aki úgy véli, minden olyan választási körzetben, ahol a magyarság aránya 50 százalék körül mozog, több magyar jelölt indulása a román jelöltek győzelméhez vezethet. Kovács szerint ezt az EMNP vezetői is tudják, ebből is látszik, „az EMNP egyedüli célja, hogy gyengítse a magyar közösség parlamenti képviseletét". Toró T. Tibor, az EMNP elnöke keddi sajtótájékoztatóján úgy értékelte: reális annak az esélye, hogy két magyar párt jut be a decemberi választásokon a román parlamentbe, az alternatív parlamenti küszöböt átlépve. Elmondta, Erdélyben 15 olyan képviselői választókerület és hét olyan szenátori választókerület van, amelyben a magyarság képezi a többséget. Toró szerint ezekben a kerületekben mindenképpen valamelyik magyar jelölt győz, és így két magyar párt is átlépheti az úgynevezett alternatív küszöböt, azaz elnyerhet három szenátori és hat képviselői mandátumot.
„Toró T. Tibor mai nyilatkozata szerint tud számolni, azonban az önkormányzati választásokon elért 0,2 százalékos eredmény és az ezzel járó szavazatmennyiség csak egy nagyon furcsa, torói algoritmus szerint elegendő a parlamentbe való bejutáshoz. Arra viszont bőven elég, hogy az RMDSZ mandátumot, mandátumokat veszítsen" – reagált az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter szerint magyarázatra szorul, hogy – értesüléseik szerint – Tőkés László a marosvásárhelyi szenátori körzetben való indulását fontolgatja, ahelyett, hogy otthon, Bihar megyében indulna, „ahol nagyon jól ismerik a magyar emberek".
Az RMDSZ főtitkára „üres lufinak" tartja azt, hogy az EMNP lenne a „következetesen autonomista párt". Úgy vélekedett: a hetente kiadott közlemények, nyilatkozatok, a tartalom nélküli szólamok és gyűlésezések nem vezetnek eredményre.
„Az autonómiáért mindennap tenni kell, mind az önkormányzatok, mind a parlament szintjén. Kizárólag akkor lesz autonómiánk, ha ezt egy folyamatként tekintjük, illetve, ha az ügyünk mellé megnyerjük a román politikusok többségét, és párbeszédet folytatunk a román társadalommal" – szögezte le Kovács Péter.
MTI
Erdély.ma
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a román jelöltek győzelméhez vezethet az, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is versenybe száll a romániai parlamenti választásokon. A szövetségnek az MTI-hez eljuttatott keddi hírlevele Kovács Péter RMDSZ-főtitkárt idézi, aki úgy véli, minden olyan választási körzetben, ahol a magyarság aránya 50 százalék körül mozog, több magyar jelölt indulása a román jelöltek győzelméhez vezethet. Kovács szerint ezt az EMNP vezetői is tudják, ebből is látszik, „az EMNP egyedüli célja, hogy gyengítse a magyar közösség parlamenti képviseletét". Toró T. Tibor, az EMNP elnöke keddi sajtótájékoztatóján úgy értékelte: reális annak az esélye, hogy két magyar párt jut be a decemberi választásokon a román parlamentbe, az alternatív parlamenti küszöböt átlépve. Elmondta, Erdélyben 15 olyan képviselői választókerület és hét olyan szenátori választókerület van, amelyben a magyarság képezi a többséget. Toró szerint ezekben a kerületekben mindenképpen valamelyik magyar jelölt győz, és így két magyar párt is átlépheti az úgynevezett alternatív küszöböt, azaz elnyerhet három szenátori és hat képviselői mandátumot.
„Toró T. Tibor mai nyilatkozata szerint tud számolni, azonban az önkormányzati választásokon elért 0,2 százalékos eredmény és az ezzel járó szavazatmennyiség csak egy nagyon furcsa, torói algoritmus szerint elegendő a parlamentbe való bejutáshoz. Arra viszont bőven elég, hogy az RMDSZ mandátumot, mandátumokat veszítsen" – reagált az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter szerint magyarázatra szorul, hogy – értesüléseik szerint – Tőkés László a marosvásárhelyi szenátori körzetben való indulását fontolgatja, ahelyett, hogy otthon, Bihar megyében indulna, „ahol nagyon jól ismerik a magyar emberek".
Az RMDSZ főtitkára „üres lufinak" tartja azt, hogy az EMNP lenne a „következetesen autonomista párt". Úgy vélekedett: a hetente kiadott közlemények, nyilatkozatok, a tartalom nélküli szólamok és gyűlésezések nem vezetnek eredményre.
„Az autonómiáért mindennap tenni kell, mind az önkormányzatok, mind a parlament szintjén. Kizárólag akkor lesz autonómiánk, ha ezt egy folyamatként tekintjük, illetve, ha az ügyünk mellé megnyerjük a román politikusok többségét, és párbeszédet folytatunk a román társadalommal" – szögezte le Kovács Péter.
MTI
Erdély.ma
2012. október 2.
Az EMNP szerint két magyar párt juthat be a román törvényhozásba - Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) értékelése szerint reális annak az esélye, hogy két magyar párt jut be a decemberi választásokon a román parlamentbe.
Toró T. Tibor pártelnök az EMNP keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Erdélyben 15 olyan képviselői választókerület és hét olyan szenátori választókerület van, amelyben a magyarság képezi a többséget. Megállapította: ezekben a kerületekben mindenképpen valamelyik magyar párt jelöltje nyeri meg a versenyt, és két magyar párt is átlépi az úgynevezett alternatív választási küszöböt, azaz elnyerhet három szenátori és hat képviselői mandátumot. Toró kijelentette: az RMDSZ vezetői tudatosan félretájékoztatják a magyar közösséget az alternatív választási küszöbbel kapcsolatban.
Toró elismételte: az alternatív küszöb fogalmát a 2008-as választás előtt éppen az RMDSZ kezdeményezésére foglalták a választójogi törvénybe, amikor még ő maga is az RMDSZ frakciójának volt a tagja. A törvény értelmében az a párt, amelyik akár az ötszázalékos, akár az alternatív küszöböt teljesíti, a megszerzett szavazatok arányában részesül a mandátumokból. "Nem homályos a tétel. Ha az RMDSZ vezetői a törvény értelmezhetőségéről beszélnek, az nem azért van, mert nem értenek hozzá, hanem azért, mert félre akarják tájékoztatni a közösséget" - jelentette ki Toró.
Az EMNP elnöke szerint nem képzelhető el olyan helyzet, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad a decemberi választás után; nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ nem jut be a törvényhozásba, az viszont elképzelhető, hogy az EMNP is teljesíti az alternatív küszöböt. Hozzátette, az a kérdés, hogy az "RMDSZ-től megszokott balkáni politizálást" kiegészíti-e az EMNP autonómiapolitikája a következő törvényhozási ciklusban. Toró elmondta, nem azért törekednek csupán az alternatív küszöb teljesítésére, mert kishitűek lennének, hanem azért, mert tudnak számolni.
A pártelnök szerint az EMNP a jelöltállítás során azt tekinti céljának, hogy valamennyi szimpatizánsa számára megteremtse a lehetőséget, hogy rá adja szavazatát. Kijelentette, az elnökség valamennyi tagja jelöltként indul a választásokon, arról viszont nem kívánt nyilatkozni, hogy Tőkés László, a párt védnöke megméretteti-e magát decemberben. Hozzátette, ha ez megtörténne, arról majd a megfelelő időben maga Tőkés László tájékoztatja a közvéleményt.
Toró azt is kijelentette, ha a Magyar Polgári Párt (MPP) úgy dönt, hogy nem indul el a választásokon, az EMNP szívesen befogad embereket jelöltjei közé az MPP politikusai közül. "Akár odáig is hajlandók vagyunk elmenni az együttműködésben, hogy egyesítsük a két pártot" - jelentette ki Toró. Hozzátette, a választások után ismét azon kell munkálkodniuk a romániai magyar pártoknak, hogy kialakítsák az együttműködés kereteit.
A sajtótájékoztatón Papp Előd, a párt alelnöke megemlítette: a bukaresti szenátusban a múlt héten úgy utasították el a Székelyföld autonómia-statútumát, hogy az RMDSZ "főurai" hiányoztak az ülésről, a jelen lévő négy magyar szenátor pedig "lapított", és nem szólalt fel a vitában. "Ennél több nem is kell annak az elmagyarázására, hogy mennyire nagy szükség van az EMNP-re a parlamentben" - jelentette ki az alelnök.
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
(MTI)Kolozsvár
Toró T. Tibor pártelnök az EMNP keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Erdélyben 15 olyan képviselői választókerület és hét olyan szenátori választókerület van, amelyben a magyarság képezi a többséget. Megállapította: ezekben a kerületekben mindenképpen valamelyik magyar párt jelöltje nyeri meg a versenyt, és két magyar párt is átlépi az úgynevezett alternatív választási küszöböt, azaz elnyerhet három szenátori és hat képviselői mandátumot. Toró kijelentette: az RMDSZ vezetői tudatosan félretájékoztatják a magyar közösséget az alternatív választási küszöbbel kapcsolatban.
Toró elismételte: az alternatív küszöb fogalmát a 2008-as választás előtt éppen az RMDSZ kezdeményezésére foglalták a választójogi törvénybe, amikor még ő maga is az RMDSZ frakciójának volt a tagja. A törvény értelmében az a párt, amelyik akár az ötszázalékos, akár az alternatív küszöböt teljesíti, a megszerzett szavazatok arányában részesül a mandátumokból. "Nem homályos a tétel. Ha az RMDSZ vezetői a törvény értelmezhetőségéről beszélnek, az nem azért van, mert nem értenek hozzá, hanem azért, mert félre akarják tájékoztatni a közösséget" - jelentette ki Toró.
Az EMNP elnöke szerint nem képzelhető el olyan helyzet, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad a decemberi választás után; nehezen elképzelhető, hogy az RMDSZ nem jut be a törvényhozásba, az viszont elképzelhető, hogy az EMNP is teljesíti az alternatív küszöböt. Hozzátette, az a kérdés, hogy az "RMDSZ-től megszokott balkáni politizálást" kiegészíti-e az EMNP autonómiapolitikája a következő törvényhozási ciklusban. Toró elmondta, nem azért törekednek csupán az alternatív küszöb teljesítésére, mert kishitűek lennének, hanem azért, mert tudnak számolni.
A pártelnök szerint az EMNP a jelöltállítás során azt tekinti céljának, hogy valamennyi szimpatizánsa számára megteremtse a lehetőséget, hogy rá adja szavazatát. Kijelentette, az elnökség valamennyi tagja jelöltként indul a választásokon, arról viszont nem kívánt nyilatkozni, hogy Tőkés László, a párt védnöke megméretteti-e magát decemberben. Hozzátette, ha ez megtörténne, arról majd a megfelelő időben maga Tőkés László tájékoztatja a közvéleményt.
Toró azt is kijelentette, ha a Magyar Polgári Párt (MPP) úgy dönt, hogy nem indul el a választásokon, az EMNP szívesen befogad embereket jelöltjei közé az MPP politikusai közül. "Akár odáig is hajlandók vagyunk elmenni az együttműködésben, hogy egyesítsük a két pártot" - jelentette ki Toró. Hozzátette, a választások után ismét azon kell munkálkodniuk a romániai magyar pártoknak, hogy kialakítsák az együttműködés kereteit.
A sajtótájékoztatón Papp Előd, a párt alelnöke megemlítette: a bukaresti szenátusban a múlt héten úgy utasították el a Székelyföld autonómia-statútumát, hogy az RMDSZ "főurai" hiányoztak az ülésről, a jelen lévő négy magyar szenátor pedig "lapított", és nem szólalt fel a vitában. "Ennél több nem is kell annak az elmagyarázására, hogy mennyire nagy szükség van az EMNP-re a parlamentben" - jelentette ki az alelnök.
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
(MTI)Kolozsvár
2012. október 3.
Jelöltként indulnak a választásokon az EMNP vezetői
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mind az öt elnökségi tagja jelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon – jelentették be a párt vezetői a keddi kolozsvári elnökségi ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Mint kiderült, Gergely Balázs Kolozsváron, Zatykó Gyula Nagyváradon, Szilágyi Zsolt pedig Bihar megyében vállal szenátori jelöltséget, azt pedig a későbbiekben döntik el, hogy Papp Előd alelnök, illetve Toró T. Tibor, a néppárt elnöke melyik választókerületben indul. Az EMNP értékelése szerint egyébként reális annak az esélye, hogy két magyar párt jut be a decemberi választásokon a román parlamentbe.
„Az utolsó simításokat végezzük a választási stratégia kidolgozásán és a jelöltlista felállításán. A Néppárt nem akar az ország minden egyéni választókerületében elindulni, azonban az erdélyi megyéket mindenképpen szeretnénk lefedni, hogy minden magyar választópolgárnak megteremthessük a választási lehetőséget” – mutatott rá Toró.
Az EMNP elnöke kifejtette, Erdélyben 15 képviselői és hét szenátori választókerület van, amelyekben a magyarság többséget képez, ezekben mindenképpen valamelyik magyar párt jelöltje nyeri meg a versenyt, és két magyar alakulat is átlépheti az alternatív választási küszöböt, azaz elnyerhet három szenátori és hat képviselői mandátumot.
„Az RMDSZ vezetői tudatosan félretájékoztatják a magyar közösséget az alternatív választási küszöbbel kapcsolatban, hiszen gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad a decemberi választások után” – magyarázta a pártelnök.
Toró emlékeztetett, a Néppárt több alkalommal is sikertelenül tett kísérletet az erdélyi magyar alakulatok együttműködésére, a pártkoalíciók bejelentésének határideje pedig lejárt. „A Magyar Polgári Párttal (MPP) ennek ellenére még sor kerülhet egyeztetésre, hiszen jövő hét végén kerül sor a többször is elhalasztott országos közgyűlésükre és a tisztújításra. Az EMNP szívesen látja soraiban a polgáriak rátermett jelöltjeit, ha az MPP úgy dönt, hogy nem indul a választásokon. Akár arra is sor kerülhet, hogy egyesítsük a két alakulatot” – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégén tartott ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök megemlítette, Tőkés László az EMNP jelöltjeként száll be a parlamenti választásokba, Szilágyi Zsolt, a Néppárt alelnöke úgy vélekedett, a rossz lelkiismeret és a félelem szólt a szövetségi elnökből.
Az EMNP vezetői egyelőre nem kommentálták a Tőkés László indulásáról szóló értesüléseket, azt azonban kijelentették, nem Kelemen Hunornak kellene megmondania, hogy ki indulhat a Néppárt színeiben, erről a lehetőségről a megfelelő időben maga Tőkés tájékoztatja majd a közvéleményt. Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mind az öt elnökségi tagja jelöltként indul a decemberi parlamenti választásokon – jelentették be a párt vezetői a keddi kolozsvári elnökségi ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Mint kiderült, Gergely Balázs Kolozsváron, Zatykó Gyula Nagyváradon, Szilágyi Zsolt pedig Bihar megyében vállal szenátori jelöltséget, azt pedig a későbbiekben döntik el, hogy Papp Előd alelnök, illetve Toró T. Tibor, a néppárt elnöke melyik választókerületben indul. Az EMNP értékelése szerint egyébként reális annak az esélye, hogy két magyar párt jut be a decemberi választásokon a román parlamentbe.
„Az utolsó simításokat végezzük a választási stratégia kidolgozásán és a jelöltlista felállításán. A Néppárt nem akar az ország minden egyéni választókerületében elindulni, azonban az erdélyi megyéket mindenképpen szeretnénk lefedni, hogy minden magyar választópolgárnak megteremthessük a választási lehetőséget” – mutatott rá Toró.
Az EMNP elnöke kifejtette, Erdélyben 15 képviselői és hét szenátori választókerület van, amelyekben a magyarság többséget képez, ezekben mindenképpen valamelyik magyar párt jelöltje nyeri meg a versenyt, és két magyar alakulat is átlépheti az alternatív választási küszöböt, azaz elnyerhet három szenátori és hat képviselői mandátumot.
„Az RMDSZ vezetői tudatosan félretájékoztatják a magyar közösséget az alternatív választási küszöbbel kapcsolatban, hiszen gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad a decemberi választások után” – magyarázta a pártelnök.
Toró emlékeztetett, a Néppárt több alkalommal is sikertelenül tett kísérletet az erdélyi magyar alakulatok együttműködésére, a pártkoalíciók bejelentésének határideje pedig lejárt. „A Magyar Polgári Párttal (MPP) ennek ellenére még sor kerülhet egyeztetésre, hiszen jövő hét végén kerül sor a többször is elhalasztott országos közgyűlésükre és a tisztújításra. Az EMNP szívesen látja soraiban a polgáriak rátermett jelöltjeit, ha az MPP úgy dönt, hogy nem indul a választásokon. Akár arra is sor kerülhet, hogy egyesítsük a két alakulatot” – hangsúlyozta Toró T. Tibor.
Azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hétvégén tartott ülésén Kelemen Hunor szövetségi elnök megemlítette, Tőkés László az EMNP jelöltjeként száll be a parlamenti választásokba, Szilágyi Zsolt, a Néppárt alelnöke úgy vélekedett, a rossz lelkiismeret és a félelem szólt a szövetségi elnökből.
Az EMNP vezetői egyelőre nem kommentálták a Tőkés László indulásáról szóló értesüléseket, azt azonban kijelentették, nem Kelemen Hunornak kellene megmondania, hogy ki indulhat a Néppárt színeiben, erről a lehetőségről a megfelelő időben maga Tőkés tájékoztatja majd a közvéleményt. Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 3.
K Ö Z L E M É N Y
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának tizenkettedik évfordulója alkalmából, 2012. október 3-án évnyitóval egybekötött Egyetemi Napot tartottak a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar aulájában. Az ünnepség díszvendége Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt, aki – a magyar felsőoktatásban betöltött történelmi szerepéért – elsőként vehette át az egyetem szenátusa által alapított Bocskai István-díjat.
A Sapientia oktatói és diákjai mellett, több anyaországi és erdélyi közéleti szereplő is részt vett az ünnepélyen. Köszöntő beszédet mondottak: Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, erdélyi EP-képviselő, Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, illetve János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora.
Tőkés László beszédében úgy fogalmazott: „a Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos »hivatalos« politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről”.
Visszaemlékezve a megtett útra, európai parlamenti képviselőnk rámutatott arra, hogy a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül nem lett volna lehetséges kiépíteni az önálló erdélyi magyar felsőoktatás rendszerét. Hiába vagyunk a román állam lojális adófizetői, ha az nem részesíti állami támogatásban egyetemeinket – tette hozzá Tőkés László. Azzal a gondolattal zárta beszédét, hogy a magyar felsőoktatás felemelését olimpiai bajnokainkhoz illő szívósággal, céltudatos kitartással lehet megvalósítani.
Orbán Viktor a Bocskai-díj átvétele után megtartott előadásában arra hívta fel a diákság figyelmét: „Soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket”. A miniszterelnök arra bíztatta a fiatalokat, hogy tudásukat szeretettel ötvözzék, hiszen: „a szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz”.
Az Egyetemi Nap keretében a magyar kormány, a Sapientia Alapítvány, a Sapientia EMTE és a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem jelen lévő képviselői elvi megállapodást írtak alá az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében.
Mellékeljük Tőkés László beszédét.
Tisztelt Ünneplők! Kedves Testvéreim!
A hálaadás szavával szólok ezen az évnyitón, nemzetünk és egyházaink közösségében visszatekintve az eltelt időre. Nagy utat tettünk meg 1989-től 2010 áprilisáig, 2004. december 5-től 2010. június 4-ig, Balatonőszödtől Ópusztaszerig, újabbkori nemzeti szövetségünk régi-új színteréig; Marosvásárhely Fekete Márciusától a Sapientia akkreditációjáig; a Petőfi–Schiller fantomegyetemtől a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia önálló magyar egyetemi rendszeréig. Partiumi egyetemünkön nemrégiben tartottuk az ünnepélyes tanévnyitót, 420 elsőéves hallgatót, valamint a 14 alap, illetve 7 mesteri szakon tanuló 1000 diákot köszöntve.
Egyetemünk elnökének minőségében köszöntöm az alapító történelmi egyházakat, Dávid László rektor urat, Kató Béla püspökhelyettes-elnök urat, ”Európa polgárát” és a lánglelkű Ifjúságot, a hallgatókat – nem utolsósorban pedig Orbán Viktor elnök urat, a Nemzet Miniszterelnökét és a többi magyarországi Barátunkat.
A Nemzeti Összetartozás Emlékművének ópusztaszeri felavatása nyomán Miniszterelnökünket idézve: „Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak…” – Akinek van füle, hallja…
A Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos „hivatalos” politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről – és akkor még a visszaállamosítás alatt álló Református Székely Mikó Kollégiumról nem is szóltam…
„Patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért” – fogalmazta meg nemzeti Költőnk, Illyés Gyula.
Nagyváradon 1990-ben, a Sulyok István Református Főiskola és 1998-ban, a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásakor, majd pedig 1999-ben, a Sapientia Tudományegyetem megalakulásakor az opportunista, adaptív helyzetkövető/alkalmazkodó politika helyett kreatív szellemben folyamodtunk egy autonóm/helyzetteremtő politika eszközeihez, és így hoztuk létre a Sapientia Alapítvány égisze alatt erdélyi magyar egyetemi rendszerünket. Hála legyen érte az Istennek! Ez viszont nem lett volna lehetséges a Magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, Orbán Viktor és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül. Hivatalos országunknak, a román államnak még mindig mostohagyermekei – csak adófizetői – vagyunk, ezért csak anyaországi segítőinknek, az Ő nagylelkű költségvetési támogatásuknak köszönhetjük, hogy vagyunk! Illesse köszönet ezért külön-külön is a kis-Magyarország valamennyi adófizető polgárát. Külön is köszönjük, hogy most is stratégiai támogatásban részesíti egyetemeinket – Marosvásárhelyen, Csíkszeredán, Kolozsváron, Nagyváradon – a nemzeti kormány, és erről írnak alá megállapodást, amely felér a Nemzet jövőjének szóló jó befektetéssel!
Az akkreditáció egy akadályverseny, egy valóságos kálvária, egy nehéz út vége, ugyanakkor: egy még nehezebb út kezdetét is jelenti. Reményt keltő az a megállapodás, amelyet Miniszterelnökünk a Magyar Rektorok Konferenciájával való találkozóján kötött „a felsőoktatás minőségelvű fejlesztéséről”.
„Hosszú távon kell gondolkozni, és egy olyan rendszert kiépíteni, amely nemzeti közösségünk szükségleteihez mérten képez szakembereket” – hangsúlyozta Csíkszeredában Dávid László.
Egész oktatásügyünket, ez esetben pedig a magyar felsőoktatást (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a teológiai akadémiáink, a művészeti egyetemeinkkel karöltve) ilyenképpen kell felemelnünk, Gyurta Dániel olimpiai bajnokunkkal szólva: „átvinnünk a túlsó partra”, varázslatos olimpikonunk, Risztov Éva hosszú távra szükséges és elégséges, szívós és céltudatos kitartásával! Ebben segítsen minket az Isten!
Tőkés László
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
(MTI)
Nagyvárad
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első tanévnyitójának tizenkettedik évfordulója alkalmából, 2012. október 3-án évnyitóval egybekötött Egyetemi Napot tartottak a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar aulájában. Az ünnepség díszvendége Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt, aki – a magyar felsőoktatásban betöltött történelmi szerepéért – elsőként vehette át az egyetem szenátusa által alapított Bocskai István-díjat.
A Sapientia oktatói és diákjai mellett, több anyaországi és erdélyi közéleti szereplő is részt vett az ünnepélyen. Köszöntő beszédet mondottak: Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, erdélyi EP-képviselő, Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, illetve János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora.
Tőkés László beszédében úgy fogalmazott: „a Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos »hivatalos« politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről”.
Visszaemlékezve a megtett útra, európai parlamenti képviselőnk rámutatott arra, hogy a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül nem lett volna lehetséges kiépíteni az önálló erdélyi magyar felsőoktatás rendszerét. Hiába vagyunk a román állam lojális adófizetői, ha az nem részesíti állami támogatásban egyetemeinket – tette hozzá Tőkés László. Azzal a gondolattal zárta beszédét, hogy a magyar felsőoktatás felemelését olimpiai bajnokainkhoz illő szívósággal, céltudatos kitartással lehet megvalósítani.
Orbán Viktor a Bocskai-díj átvétele után megtartott előadásában arra hívta fel a diákság figyelmét: „Soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket”. A miniszterelnök arra bíztatta a fiatalokat, hogy tudásukat szeretettel ötvözzék, hiszen: „a szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz”.
Az Egyetemi Nap keretében a magyar kormány, a Sapientia Alapítvány, a Sapientia EMTE és a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem jelen lévő képviselői elvi megállapodást írtak alá az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében.
Mellékeljük Tőkés László beszédét.
Tisztelt Ünneplők! Kedves Testvéreim!
A hálaadás szavával szólok ezen az évnyitón, nemzetünk és egyházaink közösségében visszatekintve az eltelt időre. Nagy utat tettünk meg 1989-től 2010 áprilisáig, 2004. december 5-től 2010. június 4-ig, Balatonőszödtől Ópusztaszerig, újabbkori nemzeti szövetségünk régi-új színteréig; Marosvásárhely Fekete Márciusától a Sapientia akkreditációjáig; a Petőfi–Schiller fantomegyetemtől a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia önálló magyar egyetemi rendszeréig. Partiumi egyetemünkön nemrégiben tartottuk az ünnepélyes tanévnyitót, 420 elsőéves hallgatót, valamint a 14 alap, illetve 7 mesteri szakon tanuló 1000 diákot köszöntve.
Egyetemünk elnökének minőségében köszöntöm az alapító történelmi egyházakat, Dávid László rektor urat, Kató Béla püspökhelyettes-elnök urat, ”Európa polgárát” és a lánglelkű Ifjúságot, a hallgatókat – nem utolsósorban pedig Orbán Viktor elnök urat, a Nemzet Miniszterelnökét és a többi magyarországi Barátunkat.
A Nemzeti Összetartozás Emlékművének ópusztaszeri felavatása nyomán Miniszterelnökünket idézve: „Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak…” – Akinek van füle, hallja…
A Ceauşescu-féle nacionál-kommunizmus továbbélése, valamint egészében véve kudarcos „hivatalos” politikánk miatt tartunk ott, ahol tartunk: Székelyvásárhelynek újbólcsak nem lehet székely/magyar polgármestere; az egykori magyar egyetemi városban, volt magyar egyetemünkön holmi magyar szekciókért küszködünk; a Kossuth utcán végigmenni nem lehet; Bernády György iskoláját tilos elnevezni az Ő nevéről – és akkor még a visszaállamosítás alatt álló Református Székely Mikó Kollégiumról nem is szóltam…
„Patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért” – fogalmazta meg nemzeti Költőnk, Illyés Gyula.
Nagyváradon 1990-ben, a Sulyok István Református Főiskola és 1998-ban, a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásakor, majd pedig 1999-ben, a Sapientia Tudományegyetem megalakulásakor az opportunista, adaptív helyzetkövető/alkalmazkodó politika helyett kreatív szellemben folyamodtunk egy autonóm/helyzetteremtő politika eszközeihez, és így hoztuk létre a Sapientia Alapítvány égisze alatt erdélyi magyar egyetemi rendszerünket. Hála legyen érte az Istennek! Ez viszont nem lett volna lehetséges a Magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, Orbán Viktor és az Anyaország támogatása és segítsége nélkül. Hivatalos országunknak, a román államnak még mindig mostohagyermekei – csak adófizetői – vagyunk, ezért csak anyaországi segítőinknek, az Ő nagylelkű költségvetési támogatásuknak köszönhetjük, hogy vagyunk! Illesse köszönet ezért külön-külön is a kis-Magyarország valamennyi adófizető polgárát. Külön is köszönjük, hogy most is stratégiai támogatásban részesíti egyetemeinket – Marosvásárhelyen, Csíkszeredán, Kolozsváron, Nagyváradon – a nemzeti kormány, és erről írnak alá megállapodást, amely felér a Nemzet jövőjének szóló jó befektetéssel!
Az akkreditáció egy akadályverseny, egy valóságos kálvária, egy nehéz út vége, ugyanakkor: egy még nehezebb út kezdetét is jelenti. Reményt keltő az a megállapodás, amelyet Miniszterelnökünk a Magyar Rektorok Konferenciájával való találkozóján kötött „a felsőoktatás minőségelvű fejlesztéséről”.
„Hosszú távon kell gondolkozni, és egy olyan rendszert kiépíteni, amely nemzeti közösségünk szükségleteihez mérten képez szakembereket” – hangsúlyozta Csíkszeredában Dávid László.
Egész oktatásügyünket, ez esetben pedig a magyar felsőoktatást (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a teológiai akadémiáink, a művészeti egyetemeinkkel karöltve) ilyenképpen kell felemelnünk, Gyurta Dániel olimpiai bajnokunkkal szólva: „átvinnünk a túlsó partra”, varázslatos olimpikonunk, Risztov Éva hosszú távra szükséges és elégséges, szívós és céltudatos kitartásával! Ebben segítsen minket az Isten!
Tőkés László
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
(MTI)
Nagyvárad
2012. október 4.
Erdélyi fejedelmek nyomában
Orbán Viktor átvette a Bocskai István-díjat
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Bocskai István-díjával tüntették ki tegnap Marosvásárhelyen Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, aki az első tanévnyitó (2001. október 3) tiszteletére az Egyetem Napjává nyilvánított évfordulós ünnepség díszvendége volt. A díj átadását követően elvi megállapodást írtak alá Magyarország Kormánya, a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem között az erdélyi magyar felsőoktatás érdekében, amely alapján a magyar kormány 2014-ig a fenntartási költségek mellett négymilliárd forinttal támogatja az intézmények elmaradt ingatlanfejlesztési terveit.
Orbán Viktort Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem Alapító Tanácsának elnöke valamint Dávid László, a Sapientia EMTE rektora és János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora köszöntötte.
A 2012-ben alapított Bocskai István-díjat a szenátus egyöntetű határozata alapján a SEMTE alapításában és fejlesztésében betöltött meghatározó szerepéért ítélték oda először a magyar kormányfőnek.
12 évvel ezelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen fogalmazódott meg, hogy az erdélyi magyar közösségnek nincs mire várnia. Hiába könyörgött, hiába tett meg mindent azért, hogy az önálló magyar felsőoktatást létrehozza, nem sikerült. Így határoztuk el, hogy létrehozzuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, s ma már amellett kell hitet tenni, hogy ez az intézmény mindannyiunk számára fontos – emlékezett Kató Béla, majd köszönetet mondott az "iskolaalapító erdélyi fejedelmek nyomdokába lépett" Orbán Viktornak a messzelátásért. A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérlet kapcsán pedig azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy vannak olyan közös ügyeink, mint például az oktatás, ami nem lehet alku kérdése, s az erdélyi magyarság akárcsak az elmúlt századokban, ma is kiáll iskoláiért.
Tőkés László szintén kiemelte a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, s személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerepét a román kormány mostohagyermekének tekintett erdélyi magyar egyetemi rendszer létrehozásában.
Nagy kihívást és nagy felelősséget jelent egy új egyetem megálmodása, felépítése és beindítása, mert sok fiatal jövőjéről van szó és megmaradásunk zálogát jelenti – hangsúlyozta Dávid László, a 2000 hallgatóval és 200 főállású oktatóval működő Sapientia EMTE rektora.
Azzal, hogy az egyetemet fenntartó magyar állam és miniszterelnöke személyesen is nemzetstratégiai fontosságú intézményként tekint az erdélyi magyar egyetemi rendszerre, a nyugodt építkezés, az intézmények továbbfejlesztésének a garanciáját biztosítja – hangzott el János-Szatmári Szabolcs, az 1000 hallgatóval és 90 főállású tanárral működő Partiumi Keresztény Egyetem rektorának köszöntőjében.
Amikor vég nélküli viták folytak az önálló magyar felsőoktatás újraindítása körül, amikor kétségbeejtően nem láttuk a magyar egyetemi oktatás körüli iszapbirkózás végét, akkor Orbán Viktor volt az, aki az összes szakmai vitát, politikai zsákutcát felülíró határozottsággal jelentette ki, hogy ideje átvágni a gordiuszi csomót, itt az ideje megalapítani a magyar közösség által irányított, a magyar közösség szakmai és nemzeti céljait szolgáló tudományegyetemet. S ma, amikor a két egyetemen 3000 magyar fiatal és 300 főállású magyar oktató alkot egyetemi közösséget, jól látjuk a néhány esztendővel ezelőtti elkötelezett cselekvőkészség súlyát és jelentőségét, amely mögött meggyőződés és hit húzódik. Orbán Viktor valóban hitt a magyar nemzet életerejében, s jövőjével kapcsolatos célokban és eszmékben. Következetesen vallja, hogy Európa és a glóbusz attól lesz értékesebb, ha mi magunk nemzetként haladunk és értékes nemzet maradunk. Ez a hit fejeződik ki a Sapientia egyetem életre hívásában is, folyamatos támogatásában is – hangzott el Tonk Márton, a kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar dékánjának laudációjában.
A díj átadását követően Orbán Viktor a névadó fejedelem politikai végrendeletéből az erdélyi és magyarországi hívek közti szép egyezségre, atyafiúi szeretetre vonatkozó intést idézte, miszerint az erdélyiek, ha más fejedelemség alatt lesznek, akkor se szakadjanak el Magyarországtól, a magyarországiak pedig "az erdélyieket el ne taszítsák".
Nagy siker a mai nap, amely azt bizonyítja, hogy Magyarország képes volt a határain kívül egy erdélyi egyetemet alapítani, fenntartani, és képes a jövőben tovább fejleszteni – fogalmazott Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök számba vette a megtett utat, a történelmi egyházak szerepét, s az 1998-ban végrehajtott politikai fordulatot, amellyel sikerült a magyarok többségét megnyerni egy új nemzetpolitika számára, amely lehetővé tette a nemzetnek a határokon átívelő újraegyesítését az erdélyi magyar egyetem által is. Ennek megalapítása szerencsés időpontban történt, illeszkedik az európai kultúrpolitikába, ami a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet szorgalmazza. "Büszkék lehetünk arra, hogy olyan erő és elszántság volt nemzetünkben, hogy véghez tudtuk vinni" – mondta, majd a három tudás (test-, ész- és szívtudás) közül a magán- és közéletünket meghatározó szívtudás fejlesztésére biztatta az egyetemi hallgatókat. Beszélt a példaképek fontosságáról és arról is, hogy szolgailag gyáva országgal, néppel és nemzettel senki nem hajlandó azonosulni. Ahhoz, hogy a formálódó új világrendben a magyarság elfoglalhassa a történelméhez, tehetségéhez méltó helyét, két nagy ellenséggel, az önsajnálattal és a lebeszéléssel kell felvennie a harcot. A magyarság világnemzetté vált, de ahhoz, hogy valóban modern világnemzet legyen "újjá kell szervezni magunkat". Ezt szolgálja a kettős állampolgárság és a határokon kívül alakuló felsőoktatási intézmények is – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az aláírt megállapodásról a kormányfő elmondta, hogy nincsenek benne számok, de a célok hibátlanul megtalálhatók.
Az ünnepség végén Dávid László rektor és Kató Béla kuratóriumi elnök tájékoztatta a sajtót, hogy Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének a felépítésére fordítják a fejlesztésre szánt összeget, befejezik a kolozsvári egyetem épülő campusát, Csíkszeredában folytatják az egyetem épületének a hőszigetelését, s egy új szárnyat ragasztanak az épülethez, Marosvásárhelyen pedig elkezdődhet a 240 férőhelyes kollégium építése, amelynek alapkövét a magyar köztársasági elnök jelenlétében tették le.
Az ünnepségen részt vett Németh Zsolt külügyi államtitkár, Naszvadi György gazdasági államtitkár, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Füzes Oszkár Magyarország romániai nagykövete, Zsigmond Barna Pál főkonzul, Sándorné dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektorok Konferenciájának társelnöke, egyetemi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek és az egyetemi hallgatók.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
Orbán Viktor átvette a Bocskai István-díjat
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Bocskai István-díjával tüntették ki tegnap Marosvásárhelyen Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, aki az első tanévnyitó (2001. október 3) tiszteletére az Egyetem Napjává nyilvánított évfordulós ünnepség díszvendége volt. A díj átadását követően elvi megállapodást írtak alá Magyarország Kormánya, a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem között az erdélyi magyar felsőoktatás érdekében, amely alapján a magyar kormány 2014-ig a fenntartási költségek mellett négymilliárd forinttal támogatja az intézmények elmaradt ingatlanfejlesztési terveit.
Orbán Viktort Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem Alapító Tanácsának elnöke valamint Dávid László, a Sapientia EMTE rektora és János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora köszöntötte.
A 2012-ben alapított Bocskai István-díjat a szenátus egyöntetű határozata alapján a SEMTE alapításában és fejlesztésében betöltött meghatározó szerepéért ítélték oda először a magyar kormányfőnek.
12 évvel ezelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen fogalmazódott meg, hogy az erdélyi magyar közösségnek nincs mire várnia. Hiába könyörgött, hiába tett meg mindent azért, hogy az önálló magyar felsőoktatást létrehozza, nem sikerült. Így határoztuk el, hogy létrehozzuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, s ma már amellett kell hitet tenni, hogy ez az intézmény mindannyiunk számára fontos – emlékezett Kató Béla, majd köszönetet mondott az "iskolaalapító erdélyi fejedelmek nyomdokába lépett" Orbán Viktornak a messzelátásért. A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérlet kapcsán pedig azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy vannak olyan közös ügyeink, mint például az oktatás, ami nem lehet alku kérdése, s az erdélyi magyarság akárcsak az elmúlt századokban, ma is kiáll iskoláiért.
Tőkés László szintén kiemelte a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés, s személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök szerepét a román kormány mostohagyermekének tekintett erdélyi magyar egyetemi rendszer létrehozásában.
Nagy kihívást és nagy felelősséget jelent egy új egyetem megálmodása, felépítése és beindítása, mert sok fiatal jövőjéről van szó és megmaradásunk zálogát jelenti – hangsúlyozta Dávid László, a 2000 hallgatóval és 200 főállású oktatóval működő Sapientia EMTE rektora.
Azzal, hogy az egyetemet fenntartó magyar állam és miniszterelnöke személyesen is nemzetstratégiai fontosságú intézményként tekint az erdélyi magyar egyetemi rendszerre, a nyugodt építkezés, az intézmények továbbfejlesztésének a garanciáját biztosítja – hangzott el János-Szatmári Szabolcs, az 1000 hallgatóval és 90 főállású tanárral működő Partiumi Keresztény Egyetem rektorának köszöntőjében.
Amikor vég nélküli viták folytak az önálló magyar felsőoktatás újraindítása körül, amikor kétségbeejtően nem láttuk a magyar egyetemi oktatás körüli iszapbirkózás végét, akkor Orbán Viktor volt az, aki az összes szakmai vitát, politikai zsákutcát felülíró határozottsággal jelentette ki, hogy ideje átvágni a gordiuszi csomót, itt az ideje megalapítani a magyar közösség által irányított, a magyar közösség szakmai és nemzeti céljait szolgáló tudományegyetemet. S ma, amikor a két egyetemen 3000 magyar fiatal és 300 főállású magyar oktató alkot egyetemi közösséget, jól látjuk a néhány esztendővel ezelőtti elkötelezett cselekvőkészség súlyát és jelentőségét, amely mögött meggyőződés és hit húzódik. Orbán Viktor valóban hitt a magyar nemzet életerejében, s jövőjével kapcsolatos célokban és eszmékben. Következetesen vallja, hogy Európa és a glóbusz attól lesz értékesebb, ha mi magunk nemzetként haladunk és értékes nemzet maradunk. Ez a hit fejeződik ki a Sapientia egyetem életre hívásában is, folyamatos támogatásában is – hangzott el Tonk Márton, a kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar dékánjának laudációjában.
A díj átadását követően Orbán Viktor a névadó fejedelem politikai végrendeletéből az erdélyi és magyarországi hívek közti szép egyezségre, atyafiúi szeretetre vonatkozó intést idézte, miszerint az erdélyiek, ha más fejedelemség alatt lesznek, akkor se szakadjanak el Magyarországtól, a magyarországiak pedig "az erdélyieket el ne taszítsák".
Nagy siker a mai nap, amely azt bizonyítja, hogy Magyarország képes volt a határain kívül egy erdélyi egyetemet alapítani, fenntartani, és képes a jövőben tovább fejleszteni – fogalmazott Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök számba vette a megtett utat, a történelmi egyházak szerepét, s az 1998-ban végrehajtott politikai fordulatot, amellyel sikerült a magyarok többségét megnyerni egy új nemzetpolitika számára, amely lehetővé tette a nemzetnek a határokon átívelő újraegyesítését az erdélyi magyar egyetem által is. Ennek megalapítása szerencsés időpontban történt, illeszkedik az európai kultúrpolitikába, ami a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet szorgalmazza. "Büszkék lehetünk arra, hogy olyan erő és elszántság volt nemzetünkben, hogy véghez tudtuk vinni" – mondta, majd a három tudás (test-, ész- és szívtudás) közül a magán- és közéletünket meghatározó szívtudás fejlesztésére biztatta az egyetemi hallgatókat. Beszélt a példaképek fontosságáról és arról is, hogy szolgailag gyáva országgal, néppel és nemzettel senki nem hajlandó azonosulni. Ahhoz, hogy a formálódó új világrendben a magyarság elfoglalhassa a történelméhez, tehetségéhez méltó helyét, két nagy ellenséggel, az önsajnálattal és a lebeszéléssel kell felvennie a harcot. A magyarság világnemzetté vált, de ahhoz, hogy valóban modern világnemzet legyen "újjá kell szervezni magunkat". Ezt szolgálja a kettős állampolgárság és a határokon kívül alakuló felsőoktatási intézmények is – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az aláírt megállapodásról a kormányfő elmondta, hogy nincsenek benne számok, de a célok hibátlanul megtalálhatók.
Az ünnepség végén Dávid László rektor és Kató Béla kuratóriumi elnök tájékoztatta a sajtót, hogy Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének a felépítésére fordítják a fejlesztésre szánt összeget, befejezik a kolozsvári egyetem épülő campusát, Csíkszeredában folytatják az egyetem épületének a hőszigetelését, s egy új szárnyat ragasztanak az épülethez, Marosvásárhelyen pedig elkezdődhet a 240 férőhelyes kollégium építése, amelynek alapkövét a magyar köztársasági elnök jelenlétében tették le.
Az ünnepségen részt vett Németh Zsolt külügyi államtitkár, Naszvadi György gazdasági államtitkár, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Füzes Oszkár Magyarország romániai nagykövete, Zsigmond Barna Pál főkonzul, Sándorné dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektorok Konferenciájának társelnöke, egyetemi vezetők, politikusok, közéleti személyiségek és az egyetemi hallgatók.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)