Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Tőkés László
7977 tétel
2012. május 19.
Újabb ocsmány könyv jelent meg Tőkés Lászlóról
Andrassew Iván, a Népszava magyarországi balliberális napilap publicistája Ne vígy minket a kísértésbe címmel a magánéletét kiteregető „botránykönyvet” írt Tőkés Lászlóról, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, európai parlamenti képviselőről, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökéről, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben közel két évtizeden át püspökként szolgáló lelkipásztorról, a temesvári forradalom hőséről. Tőkés pert indít a könyvet kiadó budapesti Noran Libro, valamint a kötet névtelen romániai terjesztői ellen is.
Sajtóirodájának pénteki közleménye szerint az EP-képviselő Futó Barnabás ügyvédi irodájának adott megbízást „az inkriminált könyv megjelenésével kapcsolatos közvádas és magánvádas büntetőeljárások, valamint személyi jogi polgári eljárás megindítására Andrassew Iván és a könyv kiadója ellen”. A nemrég megjelent kötet szerzője azt írja blogján: „hazafias kötelessége” volt megírni a könyvet Tőkés Lászlóról. Ugyanakkor a Hír24 című magyarországi hírportálnak elismerte, hogy ő maga semmit nem derített ki, semmit sem tárt fel és senkit semmiről nem kérdezett meg, csupán a hozzá eljuttatott „dokumentumokat” és mindenféle „anyagokat” gyűjtötte egybe könyvében. Ezek nagy része Tőkés Lászlóné Joó Edittől, illetve egyházi és politikai körökből származik. Továbbá azt is elismerte, hogy a mű nem egyéb „szimpla karaktergyilkosságnál”. Amúgy nem előzménytelen, hiszen 2010-ben már Romániában is megjelent egy, Tőkést lejáratni próbáló magyar nyelvű kötet, az RMDSZ publicistájaként ismert Kuszálik Péter tollából, A forradalom szikrája címmel.
Demeter Szilárd, Tőkés irodavezetője elmondta: a volt püspökkel pénteken, Zilahon fiatalok próbálták dedikáltatni a könyvet, „egyértelműen provokációs célzattal”. Demeter szerint a kötetet „kampánycélzattal, egy lejárató hadjárat részeként” Romániában is terjesztik. „Nagyon érdekesnek találjuk, hogy RMDSZ-es berkekben mennyire népszerű a könyv, romániai terjesztés nélkül már gyakorlatilag mindenki olvasta, sőt, a végekre is eljutott. Kampányeszközként kicsit gyomorforgatónak tartjuk, de reméljük, büntetőjogi felelősségük tudatában teszik azt, amit tesznek. És nagyon reméljük, hogy nem közpénzből finanszírozzák” – nyilatkozta az irodavezető.
Demeter szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei is megkapták postai úton, ismeretlen feladótól Andrassew gyalázatos irományát. Az ismeretlen küldők több száz példányt szórtak szét Romániában. „Meggyőződésen, hogy ki fog derülni, ki finanszírozta a kötet kiadását és romániai terjesztését. Nemsokára pontosan tudni fogjuk, ki áll a lejárató kampány mögött” – fogalmazott Tőkés László irodavezetője, jogi eljárást ígérve a honi terjesztőkkel szemben is. Székelyhon.ro
2012. május 20.
HOME JOGOK
Andrassew Tőkés-könyve kapcsán
Ne vígy minket a kísértésbe címmel, könyv formájában dokumentumokat, többek között magánlevelezést tesz közzé és kommentál a magyarországi publicista. Tőkés erre bepereli. Mi a morál?
Andrassew Iván könyve a látszat ellenére nem dokumentum-gyűjtemény. Annak ellenére, hogy dokumentumok szerepelnek benne, vélhetően számtalan fontos anyag hiányzik belőle. Minthogy – a nyilvánosan is elérhetők mellett – a szerző feltételezhetően olyan körökből szerezte be az anyagokat, amelyek nem rokonszenveznek Tőkés Lászlóval, a politikus nem nagyon védekezhetett, nem árnyalhatta a képet, ki volt szolgáltatva annak, ami átment ellenlábasai szűrőjén. Nincs szöveghely, amiben az ő történetét is elmesélhetné, és ez különösen igaz a legdrámaibb fejezetben, ami egy mélységesen boldogtalan házasságról szól. Minthogy nem dokumentum-gyűjtemény, hanem csonka dosszié, a könyv nem fatális lórúgás. De azért nagyot csap.
Mi lett volna, ha Andrassew Iván elküldi a kéziratot Tőkés Lászlónak, és replikát kér? Azt hiszem, ez lett volna a korrekt hozzáállás. Persze sok értelme nem lett volna, az jól látszik abból, ahogy Tőkés parahangja, Demeter Szilárd lereagálta az anyagot. A Krónika bejelenti, hogy Tőkés bepereli Andrassew Ivánt és a kiadóját, mindezt egy olyan szövegben, ami tartalmilag is, formailag is szamárság, néhol még komikus is. Tőkés irracionálisan viselkedik, amikor kirántja a lézerkardot, és hadonászik vele. Lehet, ez a vérmesség a tehetetlen belső körnek megkönnyebbülést hoz, de könnyen megsokszorozhatja a kötet olvasóinak számát, és, azt hiszem, nem ez az, amit Tőkés a leginkább szeretne. Mondjuk meg is értem, hogy kifordult önmagából, elég durva ez az egész, már azt hihette, lement a nagy válási balhé, és nem, visszajön, szinte szervezetten, pénzügyi trillákkal és egyéb mutyizásokkal megpakolva.
Mi a baj ezzel az anyaggal? Hogy nem hiszem el Andrassew Ivánnak, hogy nem volt vele politikai célja. Az időzítés, az olykor élcelődő kommentárok, vagy ahogy indul: Úgy tűnik, nem úszhatjuk meg a szembenézés kínjait. 2011-ben azzal kellett szembenéznünk, amit sokan sejtettünk, hogy az egykori forradalmár, szabadságharcos Orbán Viktor a joggal visszaélve, jogtiprások sorozatával vezeti be a diktatúrát Magyarországon. Hogyan történhetett meg, hogy egy ember, aki az úgynevezett rendszerváltás idején a reménységünk volt, akit ifjan még szeretve tiszteltünk, idáig jutott? Ebben az időszakban kezdtem el vizsgálni Tőkés László útját... stb. stb. Mi van?
Mi mégis az anyag érdeme? Hát az, hogy sokkol. Megmutatja azt a Tőkést, aki képes gyűlölni, aki otthonosabban érzi magát a tetszése szerint kiválasztott pompázatos fogalmak között, mint otthon, a nappaliban. Nem tudjuk meg, mi okozta a szenvedélyes gyűlöletet a házastársak között, mert csak az egyik fél szempontjait ismerjük, és hát amúgy sincs semmi közünk hozzá. De az mégis megdöbbentő, hogy Tőkés olyan mélységű gyűlöletre és olyan gyerekes kicsinyességre képes, amivel csak kevesen büszkélkedhetünk. És pont ezért erős ez a könyv. Hogy a pénzekkel hogy is ment a játék, ki mikor mennyit játszott át és hova, hogy Tőkés milyen ostobán intézte fia focimeccsének eredményét, hogy mégis aláírt a szekunak, ezek mintha csak gyengítenék a kötetet, aminek érdemben mégiscsak egyetlen epikus erejű témája van: Tőkés László házassága, civilben, sallangok, szólamok, válogatott metaforák nélkül. Kiábrándultan, gyengén, fásultan, kiégve, megfakult S betűvel a pólóján. Görcsösen, ócskán, tekintélyét vesztetten keresve az utat a gyermekeihez – ez utóbbi egyébként szerintem megindító és nagyon emberivé teszi a Tőkés karaktert, aki a kötetben többnyire legfeljebb csak monstrum.
Andrassew a Tőkés gyerekek helyzetét szinte végig tapintattal kezelte, bár itt mintha olykor megfutna a penna. Nem értem például, ha összefoglalva is, mi jogon tette közzé az egyik Tőkés gyerek apjához szóló levelét? Megtudhattunk mindebből érdemben valamit? Szerintem nem. Olyan dogmafilm hangulatom lett tőle. Kell ez?
Mindenen túl Andrassew Iván bátor könyvet hozott össze, ha kicsit máskor, kicsit máshogy és kicsit több Tökés László iránti empátiával mérte volna a textust, rászolgált volna a nagy taburomboló jelzőre. Egyébként nem.
Kelemen Attila Ármin. Tranisndex.ro
2012. május 20.
EMNT Sajtó
Tiltakozunk a liberális gyűlöletimport ellen – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye
Andrassew és Kuncze hazugságkampányt folytat az erdélyi magyarok ellen. Andrassew Iván, a Népszava publicistája botránykönyvet írt az EMNT elnökéről, Tőkés László erdélyi EP-képviselőről. A könyvet Kuncze Gábor bukott és levitézlett liberális politikus mutatta be Budapesten. Az a Kuncze Gábor, aki segíteni sohasem tudott az erdélyi magyarságon, viszont ártani annál többet ártott. Annak az Andrassewnek a könyvét küldi ismeretlen feladó ingyen minden erdélyi lelkésznek, aki a 2004-es népszavazáskor még lelkes támogatója volt annak, hogy a kettős állampolgárságot ne szavazzák meg.
Most gyűlöletüket Erdélyben akarják meghonosítani, mert Magyarországon az emberek elcsapták öket. A "műnél" még egy üzemi lap is magasabb színvonalú, pedig a szerző egy ilyen lapnál volt szószólója a diktatúrának, és hirdette előbb a kádári, majd később a Gyurcsány-rendszer hazugságait. Márpedig hazugságból csak hazugság születik. Bizonyítja ezt a most megjelent lejárató könyv, amely Tőkés Lászlón keresztül az egész erdélyi magyarságot támadja.
Andrassew és Kuncze ismét bizonyítja, hogy a hazugság az ő igazi otthonuk, s mert Magyarországon már senkinek sem kellenek, ezért most másutt próbálkoznak. Joggal tehetö fel a kérdés: ugyan miért most kampányban folyamodnak a Securitate által kedvelt eszközhöz, a hazugság fegyveréhez? Ki volt a megrendelőjük? Kitől kapta Andrassew és Kuncze a megbízást? Ki pénzelte őket? Kinek az érdekeit képviselik a förtelmes, erkölcsileg minősíthetetlen munkájukkal? Ki fizetett azért, hogy Erdélyben minden lelkészhez, paphoz, polgármesterhez eljusson postai úton a szerény számítások szerint is többezer kötet - ismeretlen feladótól?
Andrassew és Kuncze letéteményesei és folytatói a magyarországi baloldali-liberális hazugságpolitikának, amelyből Erdély nem kér. Erdély, ahogy a kulturált világ bármely része, nem hisz a gyűlöletpolitikában. Az erdélyi emberek tettek és nem rágalmak alapján alkotnak véleményt.
Kolozsvár, 2012. május 20.
Sándor Krisztina,
az EMNT ügyvezető elnöke. Emt.org
2012. május 22.
EMNT: Andrassew és Kuncze hazugságkampányt folytat
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint Andrassew Iván és Kuncze Gábor hazugságkampányt folytat az erdélyi magyarok ellen.
Andrassew Iván, a Népszava publicistája könyvet írt az EMNT elnökéről, Tőkés László európai parlamenti képviselőről, a kötetet Kuncze Gábor mutatta be Budapesten.
Az EMNT közleményében azt állította, hogy Andrassew Iván könyvét ismeretlen feladó ingyenesen elküldi minden erdélyi lelkésznek.
A szervezet szerint „Erdély, ahogy a kulturált világ bármely része, nem hisz a gyűlöletpolitikában. Az erdélyi emberek tettek és nem rágalmak alapján alkotnak véleményt.”
Tőkés László május 18-án közölte, ügyvédi megbízást adott Futó Barnabás ügyvédi irodájának a könyv megjelenésével kapcsolatos közvádas és magánvádas büntetőeljárások, valamint személyi jogi polgári eljárás megindítására Andrassew Iván és a könyv kiadója ellen
Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 22.
Andrassew Iván nem tart Tőkés László perétől
„Az embereknek joguk van tudni, miféle ember az, aki milliók sorsát befolyásolja” – jelentette ki tegnap lapunknak Andrassew Iván, a Tőkés László viselt dolgait feltáró, Ne vígy minket a kísértésbe című könyv szerzője, akit az európai parlamenti képviselő perelni készül a kötetben megjelentek miatt.
Elmondta: a könyvet azért kezdte el írni, mert attól tartott, hogy Tőkés lesz Magyarország elnöke Schmitt Pál után.
„Fogalmam nem volt, hogy mikor lesznek választások Romániában” – jelentette ki azokra a vádakra reagálva, miszerint a kötet a választásokra időzített, tudatos lejárató kampány része.
A Népszava napilap publicistája elmondta: számított arra, hogy a volt református püspök az igazságszolgáltatáshoz fordul a könyv megjelenése után. Kérdésünkre kijelentette: áll elébe a pernek. Annál is inkább, mert Tőkés Lászlót a tárgyalásokon az a Futó Barnabás ügyvéd képviseli, aki ellen korábban már nyert a bíróságon. „Ha a könyvembe foglalt dokumentumok nem lennének közismertek, nem lennének föllelhetők a világhálón, vagyis személyesen szereztem volna meg azokat, akkor is vállalnám a felelősséget” – tette hozzá a publicista.
A könyv megjelenése után Tőkés Lászlóék azzal vádolták közleményben Andrassew Ivánt, hogy Kuncze Gábor volt szabad demokrata politikussal együtt „hazugságkampányt folytat az erdélyi magyarok ellen”. A publicista szerint Kunczénak egyetlen „bűne” az, hogy a múlt heti budapesti könyvbemutatón beszélt a kötetről a sajtónak. „Tőkés Lászlóék arra építenek, hogy Kuncze Gábort talán sokan utálják Erdélyben, és akkor majd engem is. Mi együtt – mint valami szekusok – hazugságkampányt folytatunk az erdélyi magyarok ellen. A szekuzás várható volt, erről szól a könyvem” – reagált a vádakra a szerző. Szerinte az „erdélyi magyarok ellen” megfogalmazás azt sugallja, hogy az erdélyi magyarok maga Tőkés László. „Tudtam, hogy tiszteli magát, de azt nem, hogy ennyire. Annak meg, hogy Erdély nem kér a hazugságpolitikánkból – vagyis a könyvemből –, kicsit ellentmond, hogy a Bookline.ro sikerlistáján napok óta az első helyen áll” – mondta Andrassew.
Az EMNT közleménye azt is állítja, hogy a könyvet ismeretlen feladó ingyenesen elküldi minden erdélyi lelkésznek. Tőkés László sajtósa, Demeter Szilárd ennek kapcsán azt mondta a Krónikának: feljelentést tesznek Romániában ismeretlen tettes ellen a kötet terjesztése miatt.
„Elképzelem a rendőr arcát, amikor ezt a följelentést megkapja” – reagált Tőkés sajtósának nyilatkozatára a publicista. „Gondolom, Demeter úr újságíró lehet, az Európai Parlament sajtószabadságért is ádázul küzdő képviselőjének szolgálatában. Nyilván valami új, unortodox sajtószabadságot akarnak bevezetni. Ezt kipróbálják Erdélyben, Romániában, aztán jöhet Magyarország, sőt Európa is” – jelentette ki Andrassew, aki szerint a következő lépés az lesz, hogy az olvasót is büntetni kell.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 22.
Ne vígy minket a kísértésbe – könyv Tőkésről
ÚMSZ/Népszava
Tőkés László európai parlamenti képviselő viselt dolgairól – többek között a válásáról és a pénzügyeiről – jelentetett meg könyvet Magyarországon Andrassew Iván, a Népszava publicistája. A volt református püspököt felháborította a kötet, a szerzőt és a kiadót is perelni készül.
„Rendhagyó könyvbemutatónak lehettünk részesei kollégánk, Andrassew Iván jóvoltából, aki Ne vígy minket a kísértésbe címmel napjaink egyik emblematikus figurájáról, Tőkés Lászlóról adott ki »dokumentumkötetet«” – írta a kötetről a Népszava. A méltatás szerzője, Gál Mária szerint Andrassew nem értékel, nem ítélkezik, nem kutat titkok után, semmi mást nem tesz, mint kötetbe szerkeszti mindazt, vagy mindannak egy reprezentatív részét, amely az egyik legismertebb magyar közéleti személyiség életéről ismert, és nyilvánosan elérhető dokumentumok révén igazolható is. „Rendhagyósága a kérdésben rejlik, amely a bemutatót is uralta: meg kellett e műnek születnie egyáltalán vagy sem, és ha igen, akkor ki lett volna hivatott megírni azt – a budapesti író-újságíró vagy egy erdélyi?” – olvasható a méltatásban.
Az „igaz magyar”
Andrassew a könyvbemutatón kijelentette: szégyelli, hogy megírta a könyvet, szégyelli, hogy ő írta meg, mert szerinte talán egy erdélyi újságírónak kellett volna ezt megtennie. „Azt hiszem, ezúttal téved, és nemcsak azért, mert Tőkés László már régen nem erdélyi magyar, bár közéleti-politikai tevékenysége kétségtelenül az ott élő magyarok sorsát befolyásolja közvetlenül, hanem ahogyan a kiadó Kőrössi P. József (1996-tól a Noran Kiadó ügyvezető igazgatója és irodalmi vezetője – szerk. megj.) fogalmazott, ő a »nemzet köztársasági elnöke«, aki a teljes Kárpát-medencei magyarság fölött lebegve huszonkét éve épp az erkölcs nevében mond mindenről ítéletet. De azért is téved a szerző, mert sok igazság van abban a régi mondásban, hogy »Senki sem lehet próféta a saját hazájában«” – vélekedik Gál.
A „magyarság köztársasági elnökét”, Tőkés Lászlót valódi mivoltában bemutató könyv borítója
A kötet méltatója szerint éppen Andrassew kívülállósága biztosíthatja, hogy üzenete elérjen azokhoz is, akik „az erdélyi magyarság számára önpusztító politikai úton is” azért követik a volt püspököt, mert mindmáig az elévülhetetlen érdemű forradalmárt, a mocskos politika fölött lebegő, megkérdőjelezhetetlen erkölcsiségű lelkészt, az »igaz magyart« látják benne. „Ám ha valaki fellapozza a Ne vígy minket a kísértésbe című kötetet, azt láthatja, hogy e szent ember, a püspök milyen messzire tévedt a szeretet, a megbocsátás és az igazmondás útjáról. Egy, a saját erkölcsi halálát túlélt ember látleletét kapja” – olvasható a Népszavában.
Levél Bulgáriából
A közelmúltban megjelent könyvet és tartalmát a legjobban a szerző, Andrassew Iván jellemzi a kötet előszavában. „Tisztázni kell viszonyunkat Tőkés Lászlóval, aki nemcsak az Európai Parlamentben képvisel minket, nemcsak Romániában vállal erős orbánista politikai szerepet, hanem az is előfordulhat, hogy egyszer csak arra ébredünk, hogy Orbán Viktor levelet ír Bulgáriából, miszerint mégiscsak Tőkés László lenne a legalkalmasabb Magyarország elnökének. Orbán bármikor ítélheti úgy a helyzetet, hogy Tőkés válási ügye lecsengett, és Magyarország miért is ne engedhetné meg magának, hogy egy valamikori forradalmárt ültessen az elnöki székbe, ha ez megtörténhetett Csehszlovákiában és Lengyelországban is” – indokolja a kötet megjelenését a szerző.
Andrassew azt írja, sokáig vívódott magában, mielőtt nekilátott volna a munkának: a jó ízlés és a kötelességtudat küzdött benne. „Van-e jogom rettenetes dolgokat napvilágra segíteni, a világhálón szerteszét terjedő dokumentumokból egységes, elszomorító képet összeállítani valakiről, van-e jogom azokat szembesíteni a valósággal, akik őt ma is mélységesen tisztelik? Végül is Tőkés László egyetlen mondata miatt döntöttem úgy, hogy megírom ezt a könyvet. Feleségéről, Joó Edithről a következőket írja egy, a gyerekeinek is címzett levelében: Egyházi tekintélyemet sötét alakokkal és erőkkel összefogva, tudatosan és szántszándékkal Ő maga rombolja a (volt) Szekuritáté módjára és kedvére. Hogy miért éppen ez a mondat győzött meg, az majd kiderül” – magyarázza a szerző.
Tőkés ördöge
Andrassew nem foglalkozik Tőkés László politikai pályájával, egyházi viaskodásaival, ezeket csak akkor érinti – mint fogalmaz –, ha föltétlenül szükséges. Nem foglalkozik a jelenlegi politikai küzdelmeivel sem, legföljebb annyiban, hogy megpróbálja kideríteni: a tettei, a szavai, a viselkedése mennyiben következnek a jelleméből. „Előre szólok, hogy megrázó, ami az elém került dokumentumokból Tőkés Lászlóról kiderül. Engem is megrázott. Bárha sok-sok emberi élettel és tulajdonsággal szembesültem, nem hittem volna, hogy egy olyan méltóságú ember, mint ő, ugyanolyan kiszolgáltatott a saját jellemével szemben, mint bárki más. Olyan, mintha a forradalom hőse, a magyarság köztársasági elnöke – ahogy Orbán fogalmazott –, a lelkész, a püspök, az Európai Parlament alelnöke folyamatosan valami ördögfélével küzdene, és ezt a lelke körül ólálkodó lényt nem tudná legyőzni, legyűrni, elzavarni” – írja előszavában Andrassew. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 22.
Veszélyben a vigécek
Tőkés László feljelentést tesz a róla a közelmúltban megjelent könyv, a Ne vígy minket a kísértésbe szerzője és kiadója ellen, ugyanakkor Demeter Szilárd, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetője arról tájékoztatta az egyik napilapot, hogy hasonló lépést terveznek a könyv romániai terjesztőivel szemben is. A sajtófőnök ugyanis „gyomorforgató kampányeszköznek” tekinti a könyv terjesztését, és reméli, hogy akik ezzel foglalkoznak, azok büntetőjogi felelősségük tudatában teszik, mint ahogyan azt is, hogy mindezt nem közpénzből finanszírozzák.
„Meggyőződésem, hogy ki fog derülni, ki finanszírozta a kötet kiadását és romániai terjesztését. Nemsokára pontosan tudni fogjuk, hogy ki áll a lejárató kampány mögött” – mondta némiképp fenyegetően a sajtófőnök.
Abban az esetben, ha a szóban forgó könyv valótlan állításokat tartalmazna, akkor természetesen Tőkésnek szíve joga jogi úton érvényt szerezni igazának a szerzővel esetleg a kiadóval szemben is. Az viszont, hogy az EP-képviselő büntetőjogi kategóriának tekinti egy Magyarországon annak rendje és módja szerint megjelent könyv romániai forgalmazását, azt jelenti, hogy vagy tájékozatlan vagy pedig – ami valószínűbb – totalitárius reflexek működnek benne. Utoljára magyarországi könyv romániai terjesztését Nicolae Ceaușescu tekintette bűncselekménynek. (Egyik ismerősöm ellen a szocialista államrend aláaknázására irányuló tevékenységért akartak vádat emelni 1989-ben, mert a határon áthozta és másoknak is kölcsönadta az Erdély történelme című tudományos munkát.)
Az immár dokumentumkiadványban is megörökített politikus talán csak feledékenysége okán nem perli a könyv olvasóit is, hogy kimerítően megbüntessen mindenkit, akinek köze van egy a viselt dolgait taglaló munkához.
Ez az egész történet talán még mosolyra is deríthetne, ha Tőkés nem lenne európai parlamenti képviselő, és egy – igaz, jelentéktelen – romániai politikai párt védnöke. Én ugyanis félek azoktól a politikusoktól, akik bűncselekménynek tekintik az övékétől eltérő véleményeket, illetve azok terjesztését. Jó okom van félni azoktól, akik érvek nélkül, megbélyegeznek mindenkit, aki feltárja, rendszerezi, közreadja és terjeszti a róluk megjelent terhelő dokumentumokat.
S ez még akkor is igaz, ha magát a könyvet én is vegyes érzésekkel fogadtam. Nem vagyok híve annak, hogy a magánéletet és a közéleti tevékenységet összemossuk, bár jól tudom, hogy egy közszereplő, s még inkább egy politikus esetében az előbbi szférája eleve szűkebb, mert az állampolgároknak joguk van tudni, hogy az őket képviselők milyen erkölcsi normákat tartanak magukra nézve kötelezőnek, hiszen ezekből következtetni lehet politikai döntéseik elvszerűségére. Mégsem hiszem azt, hogy Tőkést – mint politikust – a magánlevelezése vagy a volt feleségéhez való viszonyulása alapján kellene megítélni. Nem vitatom, hogy egy politikus esetében ezek a részletek is lehetnek publikusak, de sokkal kevésbé relevánsak közéleti megítélése szempontjából, mint például az, hogy bekasztlizná a könyv terjesztőit.
Teljesen más megítélés alá esnek viszont az Andrassew Iván könyvében szintén szereplő ama dokumentumok, amelyek nagyon nagy pénzösszegek hűtlen kezelésével foglalkoznak. Például Both László független mérlegképes könyvelő jelentése, amely szerint a Határon Túli Magyarok Hivatala által a Tőkés által irányított 2002-es Református Világtalálkozó megszervezésére kiutalt 242 millió forintból az elszámolásnál 25 és fél millió hibádzott, illetve gyanús számlákkal igazolták a pénz felhasználását. Ezek olyan információk, amelyek nemcsak hogy relevánsak, de nyilvánosságra hozataluk kötelező lenne minden tisztességes újságíró számára, aki ilyen adatok birtokába jut.
Nos, ebből a megközelítésből nézve örvendetes, hogy Tőkés a bírósághoz fordult. Mert amennyiben nem tudja bebizonyítani azt, hogy a szerző által közölt és az ő pénzügyi felelősségét firtató dokumentumok hamisak lennének, akkor neki kell – akár a bíróság előtt – magyarázattal szolgálnia büntetőjogi felelőssége tudatában.
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 23.
A csatornaíró
Álláspont
Csak tudnám, miért kellett huszonkét évnek eltelnie, hogy végre feketén-fehéren láthassuk: kik ontották ránk mindeddig a megfellebbezhetetlen erkölcsi ítéleteiket. Ők, az úgynevezett balliberális véleményelit, akik az átkosban egyszerre jól tartott kegyeltek és hősiesen kiszólongató ellenzékiek, baloldali kormányzás idején pedig feszengő aulikusok, „igazságbeszédről” hablatyoló, csendben meg persze a zsebüket tömögető értelmiségiek. Csak azt nem tudják elviselni szegények, ha nem az általuk agyonszeretett politikusok vannak hatalmon. Olyankor rendre kimutatják a foguk fehérét. Az Antall-kormány alatt mindent vittek, a tendenciózus médiamanipulációval és a gőgős véleményterrorral gyakorlatilag kisiklatták az egész rendszerváltozást.
Az első Orbán-kormány idején is hörögtek rendületlenül, bár nehezebben találtak fogást (be kellett érniük némi micisapkázással, minidúcsézéssel, meg a túl sok nemzeti zászlón való szörnyülködéssel).
Ám a legújabb jobboldali ciklus mintha egy kissé felkészületlenül érte volna a fiúkat. Mintha csak most szembesültek volna a médiaviszonyok gyökeres megváltozásával, az internet térhódításával, a megkopott népszerűségükkel, a média- és véleménymonopólium elvesztésével, az újabb generációk szinte totális érdektelenségével az ügyeletes rettegésük iránt. És mintha ez a szituáció kihozta volna belőlük lelkük valódi lényegét. A talaját vesztett ember elaljasulását. A pitiáner gyűlölködőt, az erkölcsi hullát, aki nemhogy az oly sokat hivatkozott BBC meg a New York Times, de még a megboldogult Kacsa magazin etikai mércéjét sem képes tartani.
Történt, hogy a magyar ugar két csillagfényű fáklyája, Kuncze Gábor bukott szadeszvezér, botcsinálta riporter és Donáth László MSZP-s lelkész a minap bemutatta a fővárosban Andrassew Iván új könyvét Tőkés Lászlóról. Andrassewről annyit érdemes tudni, hogy ő az a népszavás szerkesztő, aki egyetlen oldalra képes négy publicisztikát is beszerkeszteni a diktatúra (vak is látja, hogy) zajló intézményesüléséről Magyarországon.
Nos, a Ne vígy minket kísértésbe címet viselő mű nem manipulatív, és nincsen tele csúsztatásokkal (mint anno Kende Péter elkapkodott Viktor-könyvei). Csak szimplán primitív és aljas. Mint egy hátbatámadás a lakótelepi diszkóban.
Végre megtudtuk tehát: nem többek ők senkinél, csak szimplán aljasok és primitívek. Idézzük csak, miként vezeti fel Andrassew a szinte kizárólag Tőkés László elvált feleségének levelezéséből és információiból összeállított förmedvényét: „Sokáig vívódtam magamban, mielőtt nekiláttam ennek a munkának. Küzdött bennem a jó ízlés és a kötelességtudat. Van-e jogom rettenetes dolgokat napvilágra segíteni? (…) Előre szólok, hogy megrázó, ami az elém került dokumentumokból Tőkés Lászlóról kiderül. Engem is megrázott. Bárha sok-sok emberi élettel és tulajdonsággal szembesültem, nem hittem volna, hogy egy olyan méltóságú ember, mint ő, ugyanolyan kiszolgáltatott a saját jellemével szemben, mint bárki más. Olyan, mintha a forradalom hőse, »a magyarság köztársasági elnöke« – ahogy Orbán fogalmazott –, a lelkész, a püspök, az Európai Parlament alelnöke folyamatosan valami ördögfélével küzdene, és ezt a lelke körül ólálkodó lényt nem tudná legyőzni.”
Mindannyiunk nagy szerencséjére azonban a cseppet sem farizeus Andrassew felülkerekedett a belső vívódásán, és közkinccsé vált a püspök úr magánéletének sok állítólagos részlete. Nemhiába házalt hát az érintett asszony évek óta a levelekkel, ilyen-olyan „bizonyítékokkal” oly rendületlenül. Az, hogy a másik fél véleménye a kutyát sem érdekelte, de legfőképp az aranytollú népszavás szerzőt nem, s hogy egy ilyen indulatokkal teli emberi konfliktus totálisan egyoldalú krónikája óhatatlanul sok-sok valótlanságot tartalmaz, s hogy még a bíróság is érthető okból rendre szankcionálja a közszereplők válóperes ügyeinek nyilvánosságra hozását (lásd az SZDSZ-es Wekler Ferenc ügyét), a ballib oldal finnyás felkentjei közül ezúttal senkit nem fog megbotránkoztatni. Vannak ügyek, amelyekben nem számít az etika, az igazság pedig a legkevésbé. Ahol a cél szentesíti az eszközt. A magyarság élő nemzeti hősének, a kelet-európai rendszerváltozás egyik világszerte jegyzett alakjának a vágyott megsemmisítése, a közelgő romániai választás manipulálása egyesek szemében kétségkívül ilyen ügy.
Ám, kedves Andrassew Iván, és az itthoni meg erdélyi haverok, Tőkés László félreállításához ennél a répahányásnál azért többet kellett volna összekaparni. Ne lepődjenek meg, ha a sok fekália végül az önök nyakába folyik vissza.
Huth Gergely. Magyar Hírlap
2012. május 24.
Furdalása van
Parászka Boróka
Andrassew Iván Tőkés László magánéletéről, válásáról és családtagjairól állított össze kötetet. Ki ítél és ki ítéltet? A kötet szerzőjével beszélgettünk.
Hogy érzed magad a könyv megjelenés után? Kaptál hideget-meleget egy hét alatt.
Azt nem mondom, hogy jól, mert nekem vannak itt furdalásaim. De örülök a sikernek, mert a bookline.hu és a bookline.ro oldalon is első helyen áll ez a könyv, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy az érdeklődés.
Mire vártál, hogy fogják fogadni?
Amikor ezt elkezdtem írni, akkor megmérgedtem. Abban se voltam biztos, hogy megjelenik. Hosszú ideig vártam, vártam, hogy… aki elolvassa ezt a könyvet, az pontosan tudja, miért voltak kétségeim. Ezért semmire sem gondoltam, semmire se számítottam. Kétségeim azért vannak, mert ez egy nagyon brutális könyv. De brutális a téma.
Itt mindenféle gazembernek beállítanak engem, miközben van egy szakmai kötelességtudat az emberben, és van egy etikai érzék. A kettő küzd. Megtehetem-e azt, ami szakmai szempontból a kötelességem? Egy újságírónak, egy írónak az a kötelessége, hogy beszéljen arról, amiről nem lehet, és ha olyan információk jutnak elé, amelyek döntően befolyásolják egy olyan ember megítélését, aki emberek százezreire, millióira van hatással, akinek nagy hatalma van, akkor azt a következmények mérlegelése nélkül köteles nyilvánosságra hozni.
Másrészt tudom, hogy mindezzel embereket sértek. Nemcsak Tőkés Lászlót, hanem azokat, akiknek az a kincs jutott az életükbe, hogy őt szeretik. Azt ne felejtsük el, hogy ő egy hős, aki a példaképünk volt. Nagyon fura érzéseim voltak végig. Végülis Tőkés László magatartása bírt rá, hogy mindez jelenjen meg.
Kaptál-e visszajelzést a kötet szereplőitől?
Nem, csak Tőkés Lászlótól kaptam, aki följelentett. Ugyanaz fogja képviselni, aki Pörzse Sándort és a goj motorosokat képviselte.
Láttál-e ehhez hasonló könyvet magyar nyelven? Mi az a műfaj, amihez ezt a kötetet közel akartad vinni?
Egyrészt ezt nem néztem, valószínűleg nincs ilyen. Nem akartam semmit. Sorba raktam azokat a dokumentumokat, amelyek elém kerültek a világhálón, és kicsit kommentáltam őket. Én novellaíró vagyok, még csak regényben sem tudok gondolkodni. Egyszerűen összeállt ez a kép és ez a történet.
Persze nagyon sok mindent nem írtam meg, és nem hoztam nyilvánosságra. Például csak 1992-es anyagi ügyeket tárgyalok, nem véletlenül. Nem akarok beleszólni a mostani politikába azzal, hogy vizsgálatok induljanak. Nekem nem volt célom a közvetlen beavatkozás.
Mégis felmerült a gyanú, hogy ez egy kampánykötet, amely jelentős szerepet tölthet be a közelgő romániai választások során.
Valóban kampánykötetnek indult abban az értelemben, hogy én attól tartottam, hogy Tőkés Lászlót Magyarország köztársasági elnökévé választhatják. Volt erre esély. Látszott, hogy Schmitt Pál nem lesz sokáig köztársasági elnök, majd meg is bukott. Már olyan értelemben, hogy kiderült róla egy csomó dolog. Nagyon sok olyan utalás van Orbán Viktor beszédeiben, hogy ő a magyarság köztársasági elnöke is, nekünk is van olyan elnökünk, mint Václáv Havel.
Amikor ezt írtam, fogalmam sem volt, hogy mikor lesz választás Romániában. Amikor elkészült, már láttam, de ez engem egyszerűen nem befolyásolt. Bármikor jelenik meg egy könyv, azt lehet azzal vádolni, hogy kampánykötet. Az más kérdés, hogy mindig lesznek emberek, akik ezt kihasználják. Ha megjelenik egy ilyen könyv, akkor azt fel fogják használni hivatkozásként Tőkés László ellen azok, akik őt nem szeretik.
Nem érzed úgy, hogy beleavatkoztál egy olyan történetbe, amibe neked nem kellett volna? Mennyire vagy te kívülálló? A legtöbb erdélyi író és olvasó ember, akivel erről a könyvről beszélgettem, azt mondta: „hogy jön ehhez egy kívülálló, hogy ő írja meg”.
Miért nem írták meg ők? Ezek a történetek, dokumentumok szerteszét keringenek egész Erdélyben, Magyarországon is. Egyrészt.
Másrészt hadd legyen egy kicsi közöm Erdélyhez is. Kolozsvári származású vagyok. Éveken át dolgoztam az erdélyi és csángó költészet antológiáján, több száz költő több ezer versével. Életem jelentős részét Erdélyben töltöttem, gyerekkoromat a nagymamámnál, Erdélyhez nagyon erősen kötődöm. Egyébként meg az Európai Uniónak a polgára vagyok. Ugyanannak a birodalomnak, mint bárki más.
Harmadrészt meg azt is vegyük figyelembe, hogy Tőkés László EP-képviselő, volt alelnök. Azért az én sorsomra is meg a magyarországi magyarok sorsára is rendkívül jelentős befolyással van az, amit ő csinál.
Szerinted miért nem írták meg erdélyiek ezeket a történeteket? Azokat, amelyeket nagyon sokan ismertek, és amelyekről nagyon sokan beszéltek. Mi a véleményed arról, hogy a magánélet szentségét tiszteletben kell tartani?
Hogy miért nem írták meg? Erdélyben járva azt tapasztaltam, hogy Tőkés Lászlóról elképesztő dolgokat mesélnek. Amikor bekapcsolom a magnót, vagy föl akarom írni a mondottakat, akkor azonnal figyelmeztetnek, hogy jaj, „de nem én mondtam”. Újságírók is így viselkednek. Az volt az érzésem, mintha a magyarországi félelem, a Fidesz hatalma bekúszott volna Erdélybe is.
Amint viszont hazaérek, jönnek a telefonok, emailek, hogy ezt nézd meg, azt nézd meg, figyelj oda. Nem tudom, mi az alaphangulat Erdélyben, de valami nagyon-nagyon fura dolog történik. A magyaroszágihoz nagyon hasonló. Talán mások a függelmi viszonyok az újságírók között, vagy a hatalom és az újságírók között, pontosabban a vélt hatalom és az újságírók között.
Én azt gondolom, hogy ott is nagyon erős öncenzúra működik. Nem tudom, miért, de ezt érzem. Azt gondolom egyébként, hogy ezt a könyvet egy erdélyinek kellett volna megírnia, és nagyon sajnálom, hogy végülis nekem kellett megcsinálni. És bocsánatot kérek az erdélyi kollégáktól.
Igaz az, hogy ezt a könyvet több ezres példányszámban, ingyen szórják?
Hallottam, sőt azt hallottam, hogy Tőkés László följelenti azokat, akik ezt szórják. Én nem tudom…
Elképzelhetőnek tartod?
Igen. Hát miért ne? Bár milyen jog korlátozza, hogy fölvásárolják és szórják azoknak, akik hangadók? Fogalmam sincs, ki lehet, de hát bocsánat, de van ilyen a politikában.
Ha ez igaz, akkor ez a kötet propaganda anyaggá minősül, és egy csomó más dimenziója, amiről lehetne beszélni – szövegminőség, szerkesztés, módszertan, műfaj – mind eltörpül. És marad a kötet mint kampánytéma: az idei választásokkor megjelentek az óriásplakátok, a szórólapok, a rádiószpottok és a te műved. Mi lehet ennek a könyvnek a következménye?
Most ítéljem el azokat, akik terjesztik a könyvemet? Lehet bárki, ad absurdum Tőkés belső ellenségei. Majd biztos kiderül. Mindenesetre bocsánat, hogy nem ítélem el. Propaganda anyagként használják, de nem gondolom, hogy ez az érdeklődés fő csapásiránya, hiszen az eladási listán is vezet. Tehát valamiféle közérdeklődést is kifejez.
Elég fura, hogy bármilyen terjesztő ellen eljárást akar indítani Tőkés László. Ezek szerint együtt kerülünk a máglyára. Hát igen, vannak ilyen módszerek is. Elég régóta híre terjed annak, hogy írom ezt könyvet, valakik úgy gondolták, hogy akkor ez jó lesz.
Nem keresett meg írás közben senki, nem akart segíteni, megállítani? Éreztél bármilyen irányú pressziót?
Nem.
Nem válaszoltál a következményre vonatkozó kérdésemre.
Egyetlen célom van. Hogy kapjon mindenki reális képet erről az emberről. Az előbb kérdezted a magánélet szentségét. Igen, a magánélet szentsége megillet mindenkit mindaddig, amíg nem egy olyan jelentőségű politikusról van szó, aki döntően befolyásolja az életünket.
Itt kiderül, családon belüli erőszakról van szó, én annak nevezem. Magyarországon most készül az új büntető törvénykönyv. Ebben az úgynevezett „ridegen tartást”, a lelki nyomást, nyomasztást már büntettként nevezik meg. Ha Tőkés Lászlóról kiderülne, hogy a kutyáit úgy tartja, hogy bezárja őket, és soha nem szól hozzájuk, csak bedobja nekik a húst, és hogy a kutyakölykökkel is borzalmasan bánik, akkor egy idő után a romániai sajtó a lemondását követelné. És teljes joggal.
Na most, ha a feleségével, aki pontosan ugyanolyan hős volt, mint ő, hiszen terhesen végig küzdötte annak idején a forradalmat, így bánhat, akkor senki sem szólhat, mert úgy illik, hogy ne szóljunk. Valami közmegegyezés van, hogy a kutya még igen, a család meg már nem. Ez egyszerűen abszurdum.
Ez nem a magánéletről és a közéletről szól. Egy embert szembesíteni kell a saját tanaival, prédikációival, politikai megnyilvánulásaival, és azt gondolom, hogy amit ő leír, amit róla írnak, azt nem lehet, az tűrhetetlen. manna.ro
2012. május 25.
Balog Zoltán a magyar cigányok helyzetéről Nagyváradon
Tárkányi Béla, az MTI különtudósítója jelenti:
Magyarország az emberi erőforrások részeként tekint a határon kívül élő magyarságra, köztük a magyar romákra - jelentette ki az emberierőforrás-miniszter pénteken Nagyváradon, sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán szerint nincs olyan ügy a magyar kormány politikájában, amely kizárólag belügy lenne, és ne érintené a határon túli magyarokat, mint ahogyan a cigányokat is.
A tárcavezető a sajtótájékoztatóját megelőzően Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével felkereste a nagyváradi Ioan Slavici általános iskola magyar tagozatát, ahol szinte kizárólag magyar cigány gyerekek tanulnak.
Balog Zoltán - ahogy fogalmazott - "a legnagyobb kinccsel", magyar és cigány kétnyelvű képes bibliával ajándékozta meg a gyerekeket.
Tőkés László elmondta: a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 10 éve hozta létre cigánymissziós központját, amely támogatja az iskolát.
A román-magyar kéttagozatú intézmény magyar tagozatán 135 diák tanul, valamennyien cigányok, akiknek a szüleik úgy döntöttek, magyar iskolába járatják a gyereküket.
Tőkés László szerint tucatjával kénytelenek elutasítani a beiratkozó magyar cigány gyerekeket, mert nincs hely az iskolában, azt bővíteni kellene.
A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület volt püspöke kérte Balog Zoltánt, hogy "emeljék be a határon túli magyar cigányok ügyét a határon túli magyar politikába".
Tőkés László az általános iskola bővítése mellett a Bihardiószegen felépítendő egyházi kulturális és oktatóközpont létrehozásához, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemen romológia szak beindításához kérte az erőforrás-miniszter segítségét.
Balog Zoltán az európai uniós források ilyen irányú felhasználására hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy e fejlesztésekhez a román államnak is hozzá kell járulnia, mint ahogy Magyarország is támogatja a román kisebbségi oktatást.
A nagyváradi demokrata központban tartott sajtótájékoztatóján a miniszter arról szólva, hogy Magyarország erőforrásnak tekinti a külhoni magyarokat, megemlítette: eddig 250 ezren kezdeményezték a magyar állampolgárságot, s 157 ezren meg is kapták azt.
Ezzel a létszámmal az 5. legnagyobb magyar város lenne, de az 5. magyar város most Londonban van, ugyanis ennyi magyar dolgozik a brit fővárosban és környékén. Történelmi sorsunk, hogy a diaszpórából összegyűjtsük a magyarokat - jegyezte meg Balog Zoltán.
Balog Zoltán pénteki romániai programja során a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre és Bihardiószegre is ellátogatott. MTI
2012. május 28.
Tőkés: az RMDSZ olyan, mint a Napkirály
Tőkés Lászlót nem érdekli a róla szóló botránykönyv, Schmitt Pál távozását viszont a nemzeti ügy vereségének tartja. Az EP-képviselő szerint Romániában posztkommunista visszarendeződés van, erőteljes magyarellenességgel, ám magát nem tartja felelősnek a kialakult helyzetért. Interjú Strasbourgból.
A nemrég kinevezett új román kormány több, az erdélyi magyarságot kedvezőtlenül érintő intézkedést hozott. Leváltották a magyar prefektusokat, egy törvény szerint közigazgatási tisztséget csak románul tökéletesen tudók tölthetnek be. Ez mennyire értékelhető magyarellenességnek?
Különbséget kell tennünk az esetek között. A prefektusi kinevezések pártfüggők. Azt nem tudom igazán kifogásolni, hogy az egyes kormányzó pártok mindig a saját embereiket ültetik a kormányzati tisztségekbe. Amúgy sem sokat veszítettünk ezzel, hiszen az RMDSZ prefektusai, alprefektusai olykor szégyenletes intézkedéseket hoztak, nem egy esetben szembemenve a magyar érdekekkel. A román nyelvtudás, mint diszkriminatív tényező viszont már kisebbség- és nyelvpolitikai ügy. Ez egy tűrhetetlen állapot. A legfontosabb követeléseink egyike kerül előtérbe: a magyar nyelvnek a regionális hivatalos nyelvként való használata. De ezek csak a legfrissebb történések, az elmúlt hetekben az egyik magyarellenes megnyilatkozás a másikat érte. Gondolhatunk itt a közigazgatási átszervezésre, a kisebbségi törvény megcsonkítására, vagy a választási törvényre. Ezek mind egyértelmű jelzések a magyarellenesség fokozódására. Mindez persze a kibontakozó választási kampány összefüggésében értelmezendő. Idén helyhatósági és országgyűlési választás is lesz Romániában. Még mindig a magyar kártya kijátszásával gyűjtenek szavazatot.
Mit tehetnek, mit tesznek egy ilyen helyzetben a romániai magyar szervezetek?
Az RMDSZ közvetlenül felelős a kialakult helyzetért, hiszen kormányzati szerepet játszott és sajnos politikai alku tárgyává tette nem egy esetben a magyarság jogait. Jelenleg egy posztkommunista visszarendeződés megy végbe Romániában, 22 évvel a kommunista diktatúra bukása után egy posztkommunista hatalom tér vissza várhatóan ősszel az országos választáson. Ilyen helyzetben minden romba dől, amit az RMDSZ pártpolitikai alkukban elért.
Ön idén márciusban lépett csak ki az RMDSZ-ből. Magát is felelősnek tartja a kialakult helyzetért?
Engem 2003-ban vetettek ki az RMDSZ vezetőségéből. Én a magyar közképviselet iránti lojalitásomat fejeztem ki. Úgy, ahogy egy egyszerű egyháztag nem hibáztatható azért, amit az egyházkormányzat tesz, vagy, ahogy az egyszerű kommunista párttagok nem voltak hibáztathatók a Ceaucescu-diktatúráért, vagy a Kádár-rendszerért, ugyanúgy én magam is, mint egyszerű RMDSZ-tag nem vagyok felelős azért, amelyet az az RMDSZ-vezetőség követett el, amelyik lényegében Erdély MSZP-je lett egy idő után.
Az Orbán-kormány viszont a romániai magyarok közti összefogásra szólít fel. Az önök szervezete hajlandó lenne összefogni, együttműködni az RMDSZ-szel?
Az Erdélyi Magyar Néppárt azzal indult, hogy új egységet akarunk. Nem pártegységet, hanem nemzeti egységet, amelynek keretében egy irányba húzzák a lovak a szekeret. Ez a felhívás süket fülekre talált. Az RMDSZ úgy viselkedik, mint XIV. Lajos király: azt mondják, „a magyarság én vagyok”. Emiatt nem sikerült együttműködni például a helyhatósági választáson a polgármesteri posztért Marosvásárhelyen. Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt megegyezett. Sepsiszentgyörgyön a Néppárt feltétel nélkül támogatja az RMDSZ-es polgármestert, mert jó városgazdának bizonyult. Tehát helyi kivételek vannak, ám az RMDSZ letiltotta országos szinten az összefogást.
A november 30-i parlamenti választáson milyen magyar eredményre számít?
Most fogadták el az új választójogi törvényt, amely a többségi elvet érvényesíti a választókörzetekben. Ez egészen új helyzetet teremt. Kötelező lesz összefogni, máskülönben egyszerűen elveszítjük azokat a helyeket is, amelyek magyar jelölteknek járnának. Fh.hir24.hu
2012. május 29.
Beszáll az RMDSZ a MOGYE-perbe
Az RMDSZ is bekapcsolódik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet érintő (MOGYE) perbe – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) jogi képviselője.
Mint mondta, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője, valamint Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke már korábban jelezte a bírósági eljárásban való részvételi szándékát. Mint ismeretes, a RMOGYKE tavaly novemberben per keretében kérte az felsőoktatási intézmény chartájának érvénytelenítését, és az egyetemi választások hatálytalanítását. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 29.
Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központja
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) cigánymissziós központjának tizedik születésnapjára látogatott Nagyváradra Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett vezetője pénteken. A református lelkipásztorból lett minisztert először a Váradvelence negyedbeli Ioan Slavici Általános Iskolában fogadták, majd Tőkés László európai parlamenti képviselővel, a KRE korábbi püspökével tartott közös sajtótájékoztatót. A városnegyed lakosságának jó része roma, s az általános iskola román és magyar tagozatán is elsöprő többségben vannak a roma gyermekek. A KRE cigánymissziós központja az iskola mellett áll, a két intézmény közötti együttműködés már hagyományos. Kétnyelvű biblia a gyerekeknek A gyerekek és a vendégek számára Vincze Zoltán lelkipásztor tartott rövid igei áhítatot. A meghívottakat az iskola igazgatónője, Brânduşa Buzulică köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a missziós központ, illetve a magyarországi minisztérium továbbra is támogatást nyújt majd a tanintézetnek – mint rámutatott ugyanis, az iskola anyagilag nincs a legjobb helyzetben, a magasrangú vendégeket is egy tornateremnek kinevezett osztályban fogadták. A gyerekek verses-zenés műsora után Balog Zoltán miniszter közvetlen, kedves beszédet tartott a számukra, majd átadott nekik egy magyar és lovári nyelven írott bibliát.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László arról beszélt, hogy a magyarokéhoz képest szinte irigylésre méltó a romák ügye, hiszen európai üggyé vált az utóbbi időben. Kijelentette: tervei között szerepel egy romológia szak beindítása a Partiumi Keresztény Egyetemen – erről délután egyeztettek az egyetem vezetőségével. Balog Zoltán azt mondta, nem létezik Magyarországon olyan ügy, ami kizárólag belügy volna, és ne érintené a határon túliak, ezen belül a magyar identitású romák helyzetét.
Aláhúzta: a magyar romák éppolyan emberi erőforrást jelentenek a nemzet számára, mint a nem romák, ezért fontos, hogy ne csak népszámlálások, illetve választások idején értékeljük pluszként, nem pedig teherként jelenlétüket. Farkas Csaba, az E-amarodrom Romaidentitás, Kulturális, Hagyományőrző és Érdekvédő Közhasznú Egyesület vezetője azt emelte ki, hogy a hátrányos helyzetű emberek megsegítésének – legyen az roma vagy sem – a legjobb módja a munkahelyteremtés, hiszen a segély nem tarthat örökké.
„Ne Bukarestre, hanem Budapestre nézzünk!”
Délután Tőkés László Balogh Zoltán miniszterrel, Nagy József Barna cigánymissziós református lelkésszel, illetve a néppárt diószegi polgármesterjelöltjével, Loló Tiborral a diószegi romatelepre látogatott ki. Az összesereglett cigányok egymás szavába vágva adtak hangot elégedetlenségüknek. Ezt követően a politikusok átvonultak a termelőszövetkezet épületének gyűléstermébe – a kultúrotthont ugyanis nem sikerült lefoglalniuk, mivel amikor kiderült, hogy erre pályáznak, az RMDSZ gyermeknapi rendezvényt szervezett erre az időpontra –, ahol már várták őket a helyi és környékbeli lakosok. A fórumon Tőkés László és Balog Zoltán egyaránt beszámolt a romatelepen tapasztaltakról, s ígéretet tettek, hogy segítenek a cigányok felzárkóztatásában.
Az EMNT elnöke pedig a Diószegre tervezett református oktatási központ projektjének felgyorsítását is megígérte. Balog Zoltán felszólalásában arról értekezett, hogy mennyire fontos megtalálni a helyes irányt. „Van, aki Bukarestre néz és nem Budapestre. Ez rossz irány” – fogalmazott a miniszter, aki szerint Orbán Viktor és Tőkés László jó iránytűk. Beszélt továbbá az itthon való boldogulás megteremtésének fontosságáról, s ebben maximális segítséget ígért a magyar kormány részéről. Mintegy utalva a Balog Zoltán szavaira, Tőkés László is a helyes irányra hegyezte ki felszólalását.
„Mi arra a vonatra vagy repülőre akarunk felszállni, amely Budapestre megy. 1989-ben erre szálltunk fel, az irány Európa volt. Egyszer azonban azt vettük észre, hogy a Balkán fele halad. Valaki kicserélte a mozdonyt, eltérítette a repülőt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Tőkés László ugyanakkor leszögezte: a rendszerváltás még nem ment végbe, csak elkezdődött. „A kérdés az, hogy lesz-e erőnk befejezni” – fogalmazott meg Tőkés László.
Bálint Eszter, Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 31.
Temetetlen múlt
Kíváncsi vagyok, milyen fogadtatásra lelne a világ szerencsésebb vidékein az a film, amelynek eredeti forgatókönyve ama történésekre épülne, amelyek az utóbbi napokban zajlottak Nyirő József újratemetése címen. Félek, a dologból csak akkor lenne kasszasiker, ha a mozi valamennyi fontos szerepét a nagy komikus, Sacha Baron Cohen alakítaná. Van ugye egy író, akiről sokszor leírták, hogy életműve jelentékeny, de anélkül, hogy pontosan ki akarnánk jelölni a helyét a huszadik századi magyar próza alkotói közt, hogy mondjuk Tamásihoz méricskélnénk, szóvá kell tenni dicstelen politikai szerepét, kitartását a legvégsőkig Szálasi Ferenc nyilas rendszere mellett. Ama rendszer mellett, amely megölte Radnótit, halálba küldte Karácsony Benőt, hogy csupán néhány további kiváló írókollégát említsek. A mi hősünk a háború után eljutott egészen Madridig, a falangista Franco diktatúrájában élte utolsó éveit. Sokat emlegetett végakarata szerint hamvainak hazai földben kellene nyugodniuk. Több mint érdekes, hogy e testamentumba foglalt óhaj eddig nem volt elég sürgős a tisztelőinek, pedig az utóbbi húsz-huszonkét évben lett volna alkalom a majd hatvan esztendeje elhunyt író földi maradványainak hazahozatalára szülőföldjére. (Igaz, maga a szülőhely a Brassó megyéhez tartozó Székelyzsomboron van, s nem Udvarhelyen.) Csakhogy a politikai szempontok minden mást felülírnak, a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke, a minap ideiglenes államfő, Kövér László házelnök egy fesztív újratemetéssel próbált segíteni barátján, az önkormányzati választásokon Udvarhelyt visszanyerni akaró Szász Jenőn. Milyen különös, épp a temetést politikai eszköznek használók kérik nyomatékosan Nyirő alakjának bírálóitól, hogy válasszák külön a politikusi és az írói szerepét. Ha valóban csak íróként fontos, miért politikusok nyüzsögnek újratemetése körül, miért nem írók, civilek, családtagok? S miért két héttel a választás előtt, holott pár hét múlva, július 18-a, Nyirő születésnapja méltóbb időpont lett volna. Ha már a politikánál tartunk, nem csupán az érdekes, hogy ki, mit mond, hanem ki, miért hallgat. Hallgat például Orbán Viktor, ami érthető is, hiszen Kövérrel szemben ő inkább az Erdélyi Magyar Néppártot preferálja, márpedig az EMNP nem mozdult rá a temetésre, a néppárt informális vezetője, Tőkés László egyenesen „kampánycélokra használt végtisztességről” beszélt, ami Szásszal szembeni viszolyát ismerve érthető. Nem lenne kerek a történet a román hatóságok nélkül. Az, ahogy a zarándokvonatról leparancsolt urnát a székelyek apostolának hamvaival autókat megállítva csomagtartókban keresgéljék, hogy aztán az a szóbeszéd terjedjen el, hogy valójában Szőcs Géza államtitkár táskájában történt meg a nagy hazatérés. Azt is csak kezdő filmrajongók hinnék el, hogy a temetést valóban azért halasztották el, mert a polgármesteri hivatalban nem a megfelelő számmal iktatták az engedélyt. Ha jó lett volna a szám, akkor a közigazgatási bíróság mit vizsgálna? Az is érdekes kommunikációs megoldás, hogy Frunda György „árulja el” az egyik román hírtévében, hogy Bunta Levente polgármester is ellenzi Nyirő újratemetését. Maga Bunta eddig nem mondott ilyet. Persze, lassan már édes mindegy, hogy ki, mit mond, szerintem már Nyirő is inkább visszamenne a békés madridi sírkertbe. A temetés elnapolva, az urna pihen valahol, a kampány dübörög tovább, a film megszakadt.
Szűcs László. Erdélyi Riport (Nagyvárad)
2012. május 31.
A pénz mindenek felett?
Tőkés szerint Európa a posztkommunizmus menedéke
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament volt alelnöke kijelentette: képtelenek vagyunk megélni az európai minőségünknek a többletét, mert Európa nem a kommunizmus antitézisét jelenti számunkra, hanem a posztkommunizmus továbbélésének a menedékét.
Tőkés László megállapította, sem az uniós gazdaságpolitikában, sem az uniós kisebbségpolitikában nincs nyoma a kommunizmus nyilvános elítélésének. "Az új posztkommunista oligarchia nyomulásához való asszisztálást láthatjuk" - jegyezte meg az EP-képviselő. Példaként hozzátette: hiába szörnyülködik az Európai Parlament (EP) amiatt, hogy milyen sorsra jutottak a tibetiek vagy az ujgurok, ha a kínai pénzre van szükség, eltörpül a kisebbségi kérdéskör. "Ilyen esetekben nem csak mi, magyarok, hanem sokkal nagyobb népek sorsa sem érdekes" - vélekedett Tőkés László. A volt püspök meglátása szerint Magyarországon a Fidesz és a KDNP 2010-ben aratott fergeteges győzelmének egyelőre nagyobb az európai büntetése és a hazai önterhe, mint a haszna. "Európai viszonylatban Magyarországot és vele együtt a határon túli magyar ügyet is a vádlottak padjára ültették a balliberális erők. Az országnak egyszerűen nem engedik felkarolni a határon túli magyarság ügyét" - nyilatkozta az EP volt alelnöke.
Tőkés László Romániában sem látta jobbnak a helyzetet. Meglátása szerint itt a posztkommunista román adminisztráció felőrölte, megosztotta a romániai magyar politikai életet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) pedig teljesen idegen politikai pályára állította. "Ha a román hatalom kiállna az RMDSZ mögül, és megszűnne a szövetség politikai primátusát lehetővé tevő támogatás, egy csapásra összeomlana az RMDSZ" - vélekedett Tőkés, aki egykor az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét töltötte be. Azt is hozzátette, "a romániai magyarság most azt aratja, amit az RMDSZ vetett". Hibáztatta az RMDSZ-t, amely "a feltétlen kormánytagság hamis elve alapján lemondott az önálló romániai magyar politizálás alapvető követelményeiről".
Tőkés László nem tartotta meglepőnek a bukaresti politikában fellángoló magyarellenességet, hiszen - mint megjegyezte - a román-magyar barátság mindig is csak taktikai jellegű volt Erdélyben. Szerinte a román nemzetstratégiai politikai gondolkodás érdemben nem változott.
A személyes helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, nem számított arra, hogy a rendszerváltást követő húsz esztendeje ugyanolyan harci állapotban telik, mint az előző húsz. "Nagyon nehéz huszonkét éven át állandó hadi helyzetben, lövészárokban élni" - jegyezte meg Tőkés László.
MTI. Ma.hu
2012. június 1.
Könyv az egykori püspök botrányos magánéletéről
Tőkés: van-e tovább?
„Két ember kezében van Tőkés László sorsa: Orbán Viktoréban és Kelemen Hunoréban.” Így összegezte a napokban megjelent új Tőkés-kötet következményeit Kelemen Attila, a kolozsvári Transindex kiadója, aki vitairattal reagált a kiadványra. PARÁSZKA BORÓKA írása.
A Tőkés László magánéletéről szóló könyv nem érte váratlanul az erdélyi magyar közösséget. Nem is lepte meg, hiszen olyan információkat tartalmaz, amelyek évek óta ott éltek a köztudatban. Az egykori püspök vitákkal, botrányokkal kísért válása majdnem teljesen a nyilvánosság előtt zajlott. Az ahhoz vezető konfliktusokról, a későbbi EP-alelnök viselkedéséről válófélben lévő felesége, Joó Edith juttatott el feljegyzéseket a sajtónak, egyházi elöljáróknak. Ezeknek jelentős része az Andrassew-könyv törzsanyaga, s évek óta fent van a világhálón, érintőlegesen cikkezett azokról a romániai magyar sajtó is.
Mindaz, amivel most szerkesztett, rendszerezett formában szembesült az olvasó, ismert, de sokak által, sokféle megfontolásból mellőzött információ volt. A kötet megjelenése annyiban teremtett új helyzetet, hogy tartalma immár nem tekinthető semmisnek, lényegtelennek: a könyv a boltokba került, megrendelhető, terjeszthető. Nagyon sokan meg is rendelik, terjesztik: ez lett az első erdélyi magyar politikai botránykönyv.
A Tőkés mögött álló Erdélyi Magyar Néppárt öt nappal a kötet megjelenése után sajtónyilatkozatban tiltakozott a kiadvány és annak „liberális gyűlöletimportja” ellen. A néppárti szöveget Sándor Krisztina az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként ellenjegyzi, és úgy fogalmaz, hogy a szerző, illetve a kötetet Budapesten bemutató Kuncze Gábor „hazugságkampányt folytat az erdélyi magyarok ellen, Andrassew és Kuncze ismét bizonyítja, hogy a hazugság az ő igazi otthonuk, s mert Magyarországon már senkinek sem kellenek, ezért most másutt próbálkoznak. Joggal tehető fel a kérdés: ugyan miért most, kampányban folyamodnak a Securitate által kedvelt eszközhöz, a hazugság fegyveréhez? Ki volt a megrendelőjük? Kitől kapta Andrassew és Kuncze a megbízást? Ki pénzelte őket? Kinek az érdekeit képviselik a förtelmes, erkölcsileg minősíthetetlen munkájukkal? Ki fizetett azért, hogy Erdélyben minden lelkészhez, paphoz, polgármesterhez eljusson postai úton a szerény számítások szerint is több ezer kötet – ismeretlen feladótól?” – sorolja a vádló kérdéseket a kommüniké.
Tőkés László személyesen érdemben nem reagált a könyvre, de pert indított a szerző, illetve a romániai terjesztők ellen. Romániában azért, mert rontja a hitelét a május eleje óta tartó választási kampányban a kiadvány. Szembesült azonban azzal, hogy milyen következményei lehetnek a dokumentumok megjelentetésének. Három nappal a kötet budapesti bemutatója után, Szilágy megyei kampánykörútján két fiatal lépett hozzá, és dedikáltatni akarta vele a róla szóló kötetet. Szemtanúk szerint Tőkés úgy reagált: „farizeusok”, és feldúltan visszavonult az őt kísérő EMNP-s csapat körébe. Nem kommentálta egyelőre az RMDSZ sem az ellenzékének kampányoló Tőkés László botrányos ügyét. A szövetség láthatólag igyekszik távolságot tartani, hiszen deklaráltan nem kíván negatív kampányeszközökhöz folyamodni az idei választási harcban.
Demeter Szilárd, Tőkés sajtóközpontjának irányítója úgy tudja, ismeretlen feladó több ezer ingyenpéldányt küldött szét a könyvből lelkészeknek és olyanoknak, akik részt vesznek a romániai magyar közéletben. Ilyen „terítés” tényét egyelőre nem bizonyították, Demeter azt állítja, szúrópróbaszerűen kérdeztek meg embereket, és többektől kapták azt a választ, hogy érkezett hozzájuk a könyvből. Az EMNP-ből többen tudni vélik: nem az országos RMDSZ-kampány része a kötet, azt csupán a Tőkéssel éles ellentétben álló Bihar megyei tagszervezet támogatta és terjeszti.
Andrassew Iván nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valakik kampánycéllal terjesztik a művét, de az ismeretlen feladókról semmit sem tud, mint ahogyan azt is hangsúlyozza: dokumentumkötetét nem a romániai kampányra időzítette, eredetileg azért írta, mert felmerült: esetleg Tőkés László lehet Schmitt Pál utódja. Szintén EMNP-s vélemény azonban, hogy az időzítés azért történt, hogy „megakasszák” az RMDSZ ellenzékének a kampányát.
Demeter Szilárd úgy tudja: a kötet előkészítéséről és megjelenéséről tudott a Kövér László által támogatott Szász Jenő, aki mögött a romániai magyar szavazatokért az EMNP és az RMDSZ mellett harmadikként ringbe szálló Magyar Polgári Párt áll. Szász – ugyancsak Demeter Szilárd szerint – maga terjesztette a Joó Edith által rendelkezésére bocsátott, leleplezőnek szánt dokumentumokat a sajtónak. Az utóbbi hetekben élesedik a konfliktus nemcsak az RMDSZ és az ellenzéke kötött, de a két ellenzéki párt is egymásnak feszült: a Tőkés körüli botrányra – amelyet közvetve tehát Szász Jenő és Kövér László gerjeszt – ezért is irányul most rendkívüli figyelem.
A könyv megjelenésének fontosságát sem a bírálók, sem a támogatók nem vitatják. Andrassew Iván korábbi nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, Tőkés tulajdonképpen „karakter-öngyilkosságot” követett el, mert bár tudomása volt a magánéletéről szóló információk terjedéséről, azokra nem reagált. Demeter Szilárd azt mondja: az egykori püspök, EP-alelnök készült a magánéletét érintő „coming outra”, de ennek lehetőségét elvette tőle a most megjelent kötet. A könyvet ismertető vagy bíráló szerzők, mint például a Kolozsváron élő szociológus-politológus, Magyari Nándor László úgy fogalmazott, a munka „fércmű”, és így valójában alkalmatlan a Tőkés életművével, politikai-közéleti felelősségével kapcsolatos szembesítésre. Ugyanakkor megsért egy olyan, két évtizede általánosan elfogadott erdélyi magyar közéleti normát, amelyet eddig pártállástól függetlenül mindenki tiszteletben tartott: a politikai vita részévé emeli a politikus magánéletét.
Kelemen Attila szintén azt hangsúlyozza: egy jobban átgondolt, alaposabban megírt munkával, amely tényleg látni engedi Tőkés László valódi személyiségét, környezetét, a közéleti szereplései mögötti magánéletét, hatékonyabb lehetett volna ez a vállalkozás. Andrassew Iván a felvetésekre úgy reagált: ezt a könyvet igazából egy erdélyi szerzőnek kellett volna megírnia, erre a feladatra azonban a romániai nyilvánosságban dolgozók – jelentős részben az Erdélyben tapasztalható öncenzúra, továbbá a Fidesz miatti, határon átszivárgó félelem miatt – nem vállalkoztak. Kelemen Attila viszont úgy látja: míg Magyarországon már majdnem mindent lehet, ha politikai vitákról, érdekekről van szó, hiszen szétestek a normarendszerek, addig Erdélyben még tartja magát néhány elv, ezért bírálja Andrassew könyvét tulajdonképpen az erdélyi baloldali-liberális elit is.
Függetlenül az Andrassew-kötet megítélésétől, tény: a szellem kiszabadult a palackból. Tőkés László politikai jövője több szempontból is megkérdőjelezhetővé vált. Nemcsak azért, mert rávetül a családon belüli erőszak árnyéka, hiszen a gyanú szerint méltatlanul bánt feleségével és gyermekeivel. Megítélése azért romlik érezhetően napról napra, mert a kirobbant botránnyal sem tud mit kezdeni: a radikalizmusáról, határozott fellépéséről ismert politikus egyre bizonytalanabbnak, politikai szempontból egyre erőtlenebbnek mutatkozik. Láthatóan kicsúszott a kezéből saját magánéletének az irányítása. Eddig egyetlen nyilatkozata volt az Andrassew-kötettel kapcsolatban. „Nem olvastam. Nem méltó, hogy ilyesmivel foglalkozzak. Hányingerem van az olyan politikai támadásoktól, amelyek belegázolnak az ember magánéletébe” – fogalmazott Tőkés. Aki, úgy tűnik, még nem tudja, van-e tovább élet számára a kötet után – politikán innen és magánéleten túl. 168 Óra
2012. június 4.
Bihar megyéből pénzelhették a Tőkés-könyvet
A Bihar megyei RMDSZ-szervezet finanszírozta a Tőkés Lászlóról szóló lejárató könyv megjelenését – ezt állítja egy névtelen levélíró, akinek az írását tegnap számos sajtóorgánum e-mailben kapta meg.
A kapjatok.be internetes pamfletoldal küldte tovább a sajtónak azt a levelet, amelyet állítólag egy, az RMDSZ-nek dolgozó személy írt. A névtelen levelet „egy RMDSZ-es székely, akinek elege van a mocsokból” aláírással látták el. Az írásban a bihari szervezetet éri a legtöbb vád: az egyik állítás szerint nemhogy innen jött a pénz a Ne vígy minket a kísértésbe című könyvre, amelyet Andrassew Iván újságíró szerkesztett, hanem ezek a körök foglalkoznak annak terjesztésével is. A levél írója azt mondja, Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető ráparancsolt a szövetség önkénteseire, hogy az EMNP fórumainak helyszínein ragasszanak ki a könyvborítót ábrázoló plakátokat, és tegyenek fel kérdéseket a szervezőknek, erre azonban többen nem voltak hajlandók. Szabót lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 4.
Cseke Attila elutasította a nyilvános vitát
Nem fogadta el Cseke Attila, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje Zatykó Gyulának, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) polgármesterjelöltjének nyilvános vitára történő meghívását. Minderre a szövetségi politikus pénteki válaszleveléből derült fény. Cseke egyben bűnnek nevezte azt, hogy Zatykó is versenybe szállt, szerinte ugyanis ellenkező esetben lett volna esély arra, hogy magyar elöljárója legyen a városnak. Válaszképpen szombati sajtótájékoztatóján az EMNP jelöltje úgy vélte: nem volt bűn elindulni. „Nem mondanak igazat, amikor azt hangoztatják, hogy egyetlen magyar jelölttel lehetett volna esély arra, hogy a városnak magyar polgármestere legyen. Nem mondja ezt komolyan Cseke Attila sem, aki azért nem indul a tanácsosi listán, mert nem akar Váradon maradni, vissza akar menni Bukarestbe. Csak riogatni akarják az embereket” – szögezte le Zatykó, aki szerint előfordulhat, hogy Cseke azért nem vállalta a nyilvános vitát, mivel programja „más fajsúlyú”, mint az EMNP-é. Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte az a tény, hogy Váradon az RMDSZ jelöltje csak a kormánypárti polgármesterjelölttel hajlandó tárgyalni, lehet-e egy országos stratégia része, Zatykó Gyula azt mondta, megtörténhet, hogy az RMDSZ már helyezkedik. „A jelenlegi kormánypártok már kimutatták a foguk fehérjét, elég csak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet vagy a Nyirő-ügyet megemlíteni. Ha az RMDSZ ezzel a pártszövetséggel fog lepaktálni, az felér a magyar nemzetnek való hátat fordítással” – szögezte le az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje. A sajtótájékoztatón részt vett Deutsch Tamás Fideszes európai parlamenti képviselő is. „Az elmúlt hetekben olvasva-hallva az erdélyi magyar közéletben megfogalmazott állításokat, olyan érzésem támadt, mintha nem 2012-t, hanem 2007-et írnánk” – fejtette ki. Mint felidézte, az akkori riogatások sem váltak valóra, hiszen bejutott az Európai Parlamentbe a függetlenként induló Tőkés László, illetve az RMDSZ két jelöltje is, miközben a következő EP-választásokon, amikor közös listán indultak, szintúgy három magyar jelöltet sikerült a romániai magyarok szavazataival bejuttatni az Európai Parlamentbe.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 6.
Tőkés: az erdélyi magyarok idegenkednek a többpárti választástól
Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de az emberek bizalma sokat számít az önkormányzati választásokon, a lakossági fórumokon és a néppárti jelölteket népszerűsítő kampányrendezvényeken Tőkés László szerint.
Az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke a Duna Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott: még az 1940-es évek végén létezett Magyar Népi Szövetség idejéből kísért vissza egy egypártrendszeri szemlélet mely a kommunizmus irányába vezette az akkori magyarságot. Szerinte a posztkommunista egypártrendszer pozíciói erősödtek meg, ezért idegenkednek az erdélyi magyarok a többpárti demokratikus választási rendszertől és egyfajta zárt, egypárti rendszerben gondolkoznak. Szerinte ezt az állapotot kellene megszüntetni.
„Úgy ítélem meg, hogy most tartunk a posztkommunista átmeneti és letisztulási időszak azon fázisában, ahol a demokratikus értékek egyre inkább érvényesülnek”- mondta Tőkés László, aki szerint ez az elv érvényesül Székelyudvarhelyen is, ahol már egy valódi demokratikus verseny zajlik. Mint mondta, ebből a szempontból mintaértékű lehet Székelyudvarhely. Erdély.ma
2012. június 6.
Ponta: mutassuk meg Magyarországnak, hogy okosabbak vagyunk!
Victor Ponta miniszterelnök szerint Romániának meg kell mutatnia Magyarországnak, hogy „okosabb és racionálisabb", s nem hagyja magát provokálni – tudatta maga a kormányfő Bukarestben.
A kormány szerdai ülésének kezdetén – amikor még újságírók is bent lehettek a teremben – Ponta Kövér László magyar házelnök erdélyi látogatásáról úgy vélekedett, hogy annak „hosszú távú célja van". Megköszönte a belügy- és külügyminiszternek azt, ahogyan viszonyultak Kövér „provokáló és felelőtlen" magatartásához, és arra kérte őket, hogy továbbra is „határozott álláspontot" képviseljenek a magyar házelnökkel szemben.
„Meg kell mutatnunk, hogy racionálisabbak és okosabbak vagyunk, nem hagyjuk magunkat provokálni, de nem is feszítjük túl a húrt. Az ilyen provokációknak hosszú távú céljuk van, nekünk pedig védenünk kell nemzeti érdekeinket, önazonosságunkat" – mondta Ponta.
Kövér László kedden érkezett Erdélybe, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnökeként részt vegyen az erdélyi párt kampánykörútján. A látogatás előtt a román parlament házelnökei arra kérték, hogy halassza el vizitjét a vasárnapi romániai helyhatósági választás utáni időre. Kövér László azt mondta: látogatását jól megfontolta, és mivel jogi akadályát nem látta annak, hogy magánemberként ellátogasson egy EU-tagállamba, eljött segíteni az MPP választási kampányát, akárcsak négy évvel ezelőtt.
Ugyancsak Erdélyben tartózkodik Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, akit egy másik magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke, Tőkés László hívott meg.
MTI. Erdély.ma
2012. június 6.
Tőkés: az erdélyi magyarok idegenkednek a többpárti választástól –
Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de az emberek bizalma sokat számít az önkormányzati választásokon, a lakossági fórumokon és a néppárti jelölteket népszerűsítő kampányrendezvényeken Tőkés László szerint. Az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke a Duna Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott: még az 1940-es évek végén létezett Magyar Népi Szövetség idejéből kísért vissza egy egypártrendszeri szemlélet mely a kommunizmus irányába vezette az akkori magyarságot. Szerinte a posztkommunista egypártrendszer pozíciói erősödtek meg, ezért idegenkednek az erdélyi magyarok a többpárti demokratikus választási rendszertől és egyfajta zárt, egypárti rendszerben gondolkoznak. Szerinte ezt az állapotot kellene megszüntetni.
„Úgy ítélem meg, hogy most tartunk a posztkommunista átmeneti és letisztulási időszak azon fázisában, ahol a demokratikus értékek egyre inkább érvényesülnek”- mondta Tőkés László, aki szerint ez az elv érvényesül Székelyudvarhelyen is, ahol már egy valódi demokratikus verseny zajlik. Mint mondta, ebből a szempontból mintaértékű lehet Székelyudvarhely.
Úgy vélte, jelenleg egy „nacionalizmussal spékelt, kommunista időszak közállapotaiból” kell visszahozni azt a félmilliónyi embert, akik távol maradnak a politikából, vagy akik elidegenedtek és román pártokra szavaznak. Tőkés László úgy fogalmazott: a nemzet irányába kell mozdítani a választókat. „Új egységre van szükség, amelyben mindhárom párt (az EMNP mellett az RMDSZ és az MPPSZ) a nemzet ügyét egy irányba húzza. Ez az új egység nem akarja megvásárolni az egyházakat kegyadományokkal, komolyan veszi a civil szférát, és tagjai nem félnek ellátogatni például egy fórumra” mondta Tőkés László. Elmondása szerint ugyanis a magyarok félnek részt venni egy fórumon, mert „az RMDSZ-es elnök feljegyzi, kik vannak jelen.”
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara irodákat nyit Székelyföldön – Tőkés László is részt vesz a székelyudvarhelyi iroda megnyitásában.
„Magyar Unió az Európai Unióban – ez volt a központi jelszavunk az európai parlamenti választások kortes időszakában. A magyar integrációnak része a gazdasági integráció, nem elég, ha csak kulturális téren egyesülünk. Beindítottuk a Mikó Imre-tervet, ennek irodahálózata lesz a magyar külkereskedelmi irodahálózat” – fejtette ki, hozzátéve: már Nagyváradon és Kolozsváron megnyíltak az irodák. „Szeretnénk egy erdélyi gazdaságfejlesztési struktúrában részt venni – ez megalapozná a tényleges közigazgatási autonómiáját nemcsak Székelyföldnek, hanem az egész romániai magyarságnak”- tette hozzá.
Duna Tv, Közbeszéd. Erdély.ma
2012. június 6.
Megnyílt a Kárpát régió üzleti hálózat erdélyi irodája
Székelyudvarhelyen nyílt meg a Kárpát régió üzleti hálózat harmadik romániai irodája szerdán.
Az iroda bejáratánál Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Radetzky Jenő, a Wekerle-terv miniszteri biztosa vágta át a szalagot.
Az irodanyitás alkalmával tartott gazdasági fórumon Németh Zsolt elmondta: az irodák a már működő gazdaságot tudják segíteni.
„Ott tudunk öntözni, ahol már nő a fű. Az irodahálózatnak jó locsolóképességgel kell rendelkeznie" – jelentette ki az államtitkár. A negyedik irodát Sepsiszentgyörgyön nyitják csütörtökön.
„A Kárpát-medence ma Magyarország szomszédságpolitikájának kiemelten fontos regionális dimenziója" – hangsúlyozta Németh Zsolt. Hozzátette, hogy ez a politika erős gazdasági elemekkel van átszőve.
Az államtitkár elmondta: az elmúlt időszakban jelentős eredményeket sikerült elérni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében. Az államtitkár fontosnak mondta, hogy a Kárpát régió üzleti hálózatának a kialakításában kormányzati és civil szereplők fogtak össze.
Radetzky Jenő, a kisvállalkozások támogatására életre hívott Wekerle-terv miniszteri biztosa megjegyezte: a hálózatok létrehozásával jelentős segítséget lehet nyújtani a vállalkozóknak. Hozzátette: a gazdaságot már nem lehet hitelekkel serkenteni.
„A hitel olyan mint a pálinka, kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben halálos is lehet" – tette hozzá. Azt is megemlítette, hogy a magyar kamarai rendszeren keresztül az elkövetkező időszakban valamennyi magyar vállalkozóhoz el szeretnék juttatni a hálózattal kapcsolatos információkat.
A Wekerle-tervbe illeszkedő erdélyi Mikó Imre-tervről a dokumentumot kidolgozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László és az EMNT gazdasági szakbizottságának elnöke, László János beszélt.
Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy a határok fölötti nemzetegyesítésben nem elég csupán a kultúrához kapcsolódó terveket szőni, ugyanolyan fontos a gazdasági integráció, amely az elszakadt nemzetrészek autonómiájának a gazdasági megalapozását is szolgálhatja.
MTI. Erdély.ma
2012. június 6.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint nincs módjában ellenőrizni a Tőkés László magánéletéről szóló Andrassew-kötet erdélyi terjedésével kapcsolatos értesülést.
A Krónika kérdésére, melyben azt kértük, hogy foglaljon állást azon sajtóértesülés kapcsán, miszerint a Tőkés László magánéletének részleteit kiteregető Andrassew Iván-könyvet a Bihar megyei RMDSZ-szervezet küldte el ismeretlen címről többek között erdélyi magyar lelkészeknek, Kelemen Hunor kifejtette: sem ellenőrizni, sem megerősíteni nincs módjában az értesülést.
Hozzátette: a helyhatósági választáson sem Tőkés László, sem Andrassew Iván nem indul, ezért úgy véli, hogy a kampány szempontjából lényegtelen ez az ügy.
Mint arról tájékoztattunk, a kapjatok.be internetes pamfletoldal vasárnap több sajtóorgánumnak elküldte emailben egy, állítólag az RMDSZ-nek dolgozó névtelen levélírónak az írását, amely szerint a Tőkés Lászlóról szóló lejárató könyv megjelenését a Bihar megyei RMDSZ-szervezet finanszírozta. A névtelen levelet „egy RMDSZ-es székely, akinek elege van a mocsokból” aláírással látták el.
Az írásban a bihari szervezetet éri a legtöbb vád: az egyik állítás szerint nemhogy innen jött a pénz a Ne vígy minket a kísértésbe című könyvre, amelyet Andrassew Iván újságíró szerkesztett, hanem ezek a körök foglalkoznak annak terjesztésével is. A levél írója azt mondja, Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető ráparancsolt a szövetség önkénteseire, hogy az EMNP fórumainak helyszínein ragasszanak ki a könyvborítót ábrázoló plakátokat, és tegyenek fel kérdéseket a szervezőknek, erre azonban többen nem voltak hajlandók.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 7.
Magunk döntsünk sorsunkról (Kampányban)
A vezetőknek az a dolga, hogy közösségüket szolgálják, ha nem ezt teszik, el kell venni tőlük a megbízatást, és újakat kell választani – jelentette ki tegnap a nagyborosnyói kultúrotthonban tartott fórumon Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke.
Háromszéki kampánykörútja első állomásán népes közönség – több mint 150-en voltak a teremben – tapssal fogadta az EP-képviselőt, a találkozón azonban nem hiányoztak a feszült pillanatok sem: két felszólaló is kiábrándultságának adott hangot, Kocsis Dénes független tanácstagjelölt igen felháborodottan szögezte le: elege van a pártokból.
A találkozó kezdetén Nemes Előd, az EMNP megyeitanácselnök-jelöltje eddigi kampánytapasztalataikat ismertetve elmondta: nagy az elégedetlenség az emberek körében, a néppárt a fiatalságot és a tapasztalatot ötvözve szeretne változtatni ezen. Olyan községvezetést szeretnének, amely nemcsak Borosnyó-centrikus, hanem a hozzá tartozó falvakra is figyel, hogy a fiatalok ne kényszerüljenek máshol keresni boldogulásukat. Kertész Tibor Barna kijelentette: a borosnyói tanács hat tagjának elege lett a helyben topogásból, ezért léptek ki az RMDSZ-ből, és választották a néppártot. Szőcs Levente polgármesterjelölt elképzeléseit ismertetve a házi beteggondozói rendszer szükségességéről, a helyi sport- és kulturális élet fellendítéséről beszélt. Dr. Kovács István, az EMNP megyei önkormányzati jelöltlistájának vezetője leszögezte: fő céljuk a vidékfejlesztés.
Tőkés László azt hangsúlyozta: sorsunk alakítása elsősorban magunkon múlik, a falunak kezébe kell vennie az irányítást, hiszen legnagyobb értékünk az önrendelkezés. Ne mások mondják meg, mit kell tenni, a közösségnek magának kell választania vezetőit – szögezte le, majd hozzáfűzte: a néppárt egyik legfontosabb célja éppen ez, hogy helyreállítsák ezt a szellemet, hiszen ez jellemezte a székelységet. Megérett az idő a változásra – hangsúlyozta –, megjegyezve: az RMDSZ-es vezetőket gyakran árnyék-székely magatartás jellemzi. Terveink vannak gazdaságfejlesztésben, a sport- és ifjúsági élet fellendítésére, a magyar ajkú cigányság sorsának jobbítására – sorolta, arra kérve a jelenlevőket, június 10-én ne csak szavazzanak, hanem válasszanak, és támogassák az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjeit.
A hozzászólások során egyebek mellett elhangzott, hogy kiábrándultak az emberek a politikából, elegük van az ígéretekből. Ezekre válaszolva Bedő Zoltán kifejtette: éppen azért kérnek esélyt a választóktól, mert eddig csak csalódásban volt részük.
Farcádi Borond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 7.
Ponta: nem indul a bányaprojekt Verespatakon
Victor Ponta miniszterelnök szerint mégsem indul be idén a verespataki aranybányaprojekt. A kormányfő szerint csupán nyelvbotlás volt Daniel Chiţoiu pénteki nyilatkozata, amelyben leszögezte: a projekt megvalósítását már idén elkezdik. Ponta a Green Awards idei díjátadóján kedden este leszögezte: a miniszter tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy nem indul a beruházás, de elfelejtette a „nem” szócskát kimondani. A kormányfő azt mondta, megkérdezte a minisztert az általa pénteken mondottakról, az pedig biztosította őt, hogy csupán nyelvbotlásról van szó.
Victor Ponta ugyanakkor később olyan kijelentést is tett, miszerint Chiţoiu mondandója tulajdonképpen az abrudbányai Cupru Min rézbányára vonatkozott, nem Verespatakra. Néhány környezetvédő szervezet fölvetette, hogy meneszteni kellene Chiţoiut, amire Ponta tréfásan úgy válaszolt: „Nem is lenne rossz ötlet”, de hozzátette: a miniszter megmagyarázta a kijelentésének körülményeit.
Mint arról beszámoltunk, Chiţoiu pénteken Verespatakra látogatott, ahol hírügynökségi jelentések szerint azt mondta: „Meggyőződésem, hogy a verespataki bányaberuházás már az idén elkezdődik.” Kifejtette: az új román kormány vállalta, hogy már az idén döntés születik a verespataki beruházás sorsáról. A tárcavezető megerősítette egy korábbi verespataki látogatás alkalmából tett kijelentését, miszerint az ő jelenléte Verespatakon garancia arra, hogy a bányászat fejlődni fog a régióban. Románia legnagyobb aranylelőhelyén a koncessziós szerződéssel rendelkező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kitermelni ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a beruházás heves ellenállásba ütközött környezetvédelmi és egyéb civil szervezetek, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország részéről.
Traian Băsescu államfő is támogatja a beruházás elkezdését. Victor Ponta miniszterelnök többször élesen bírálta amiatt, hogy nyíltan a beruházás mellett foglal állást, és nyilvánosan sürgeti a verespataki bányaprojekt elindítását.
A május eleje óta hivatalába lépett román miniszterelnök korábban kifejtette: az RMGC ciántechnológiás verespataki bányaprojektjéről akkor dönthet a kormány, ha környezetvédelmi garanciákat kap, ha újratárgyalják az állami részesedést, és ha megszűnik a projektet övező politikai lobbitevékenység.
Korodi Attila volt romániai környezetvédelmi miniszter május elején jelentette be, hogy a bányaprojekt engedélyezési eljárásának leállítását javasolja a környezetvédelmi tárca jogászai és a minisztérium által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi iroda.
Korodi azt követően kért tőlük szakvéleményt, hogy a Fehér megyei táblabíróság érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsátott önkormányzati területrendezési terveket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot.
Rovana Plumb jelenlegi környezetvédelmi miniszter kedden közölte: újra átvizsgálják a bányaprojekt környezetvédelmi engedélyét, a folyamatot pedig a lehető legátláthatóbb módon kívánják megszervezni, ezért június 13-ára egyeztetésre hívta a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. Plumb egyébként kényes helyzetben van, hiszen európai parlamenti képviselőként 2010-ben megszavazta Áder János és Tőkés László határozat-indítványát a ciános bányászat európai betiltásáról.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 7.
Frunda: a magyar alkotmányt szegi meg Kövér László és Németh Zsolt
Kövér László és Németh Zsolt megszegi a magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy a magyar kormánynak figyelembe kell vennie a határon túl élő magyar közösségek döntéseit – nyilatkozta szerdán tartott sajtótájékoztatóján Frunda György.
Az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint Kövér László országgyűlési elnök, és Németh Zsolt külügyi államtitkár magatartása a magyar alaptörvény előírásaiba ütközik. Magyarország alkotmánya ugyanis kimondja, hogy a kormánynak és a parlamentnek kötelessége tiszteletben tartani a határon kívül élő magyar közösségek döntéseit, továbbá minden eszközzel támogatniuk kell azt. Mint mondta: ezzel szemben Kövér és Németh látogatása csupán a Fideszen belüli, Erdélyben különböző pártokat támogató frakciók felől érkezett gesztusnak tekinthető.
Az Agerpress tudósítása szerint Frunda úgy fogalmazott: a magyar kormánypárt két képviselőjének magatartása „a magyar közösség megosztására tett próbálkozást jelent, ezt pedig határozottan elutasítjuk”.
A politikus azt mondta: az RMDSZ már számtalan úton próbált kapcsolatot kiépíteni a Fidesszel, ugyanakkor maga Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is arra kérte a magyarországi párt vezetését, hogy ne ossza meg a magyar közösséget. „Kövér Lászlónak tiszteletben kellene tartania az EPP szabályzatát, amely arra kötelezi a tagszervezeteket, hogy támogassák egymást és ne kampányoljanak más pártok mellett. A Fidesz és az RMDSZ is az EPP tagjai, a Magyar Polgári Párt azonban csak Kövér Lászlónak a szövetségese” – magyarázta.
Frunda úgy látja: Marosvásárhely magyar lakossága – akikhez a magyar házelnök szólni szeretne – „sokkal okosabbak, mint amennyire Kövér és barátai tartják őket”, mivel ismerik saját gondjaikat, melyeket képesek egyedül is megoldani.
„Ha annyira gerincesek vagyunk, hogy nem fogadjuk el Bukarest kioktatásait, ugyanúgy azt is visszautasítjuk, hogy Budapest és itteni szolgái minket kioktassanak. Tudjuk, mit kell tennünk” - mondta. Hozzátette: azt javasolja a Tőkés Lászlót és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támogató Németh Zsoltnak, amikor a kisebbségi közösségeket próbája kioktatni, hogy „jó lenne, ha a magyar parlamentben is jelen lennének a magyarországi kisebbségek képviselői, amit a magyar kormány 1994-ben már felvállalt”.
Frunda hangsúlyozta: Budapest és a Fidesz osztja meg a romániai magyarságot és mindent megtesznek azért, hogy az erdélyi magyar közösség is a szlovákiai magyarok sorsára jusson, és ne legyen képviselete a bukaresti parlamentben. „Nem mi alapítottunk újabb pártokat, mi mindig azt mondtuk, hogy különböző ideológiák mentén ugyan, de együtt kell maradjunk az RMDSZ ernyője alatt.” - mondta az RMDSZ szenátora.
Ezekben a napokban Kövér László magyar országgyűlési elnök a Magyar Polgári Párt több Maros megyei kampányrendezvényén is részt vesz. Ugyancsak Erdélyben tartózkodik Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára, akit az EMNP védnöke, Tőkés László hívott meg. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 7.
N Y I L A T K O Z A T
Az új román kormány, illetve a választási kampányban a magyar kártyát ismét előszedő román versenypártok a XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, amikor is a szomszédos Magyarország közméltóságait vegzálják obsukurus nyilatkozatokkal.
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az RMDSZ is csatlakozott ehhez a soviniszta-nacionalista „kórushoz”, sőt, egynémely vezető politikusa még túl is licitálja a többségi nemzet hangadóit.
Mintha ismét a kommunista diktatúra időszaka térne vissza. A bukott romániai magyar kormánypárt a ceausista „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben – magyarországi szocialista „elvtársai” gyakorlatát átvéve – az uniós „tanítóbácsihoz” rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait.
A kettős mérce elfogadhatatlan számunkra. Az RMDSZ-es politikusokat arra a 2008-as nagyváradi botrányra emlékeztetjük, amikor Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyári akadémiáján valóságos gyűlöletkampányra oktatta az arra fogékony tulipános trónkövetelőket. Ujhelyi István akkor elmondta, hogy gyakran sietnek segítségére az RMDSZ-nek, igaz, az erdélyi vendéglátóik arra kérik őket, hogy ezt ne mondják el sehol. Mondjuk, mi sem dicsekednénk ezzel, főleg nem 2004. december 5-e után…
Hadd szögezzük le, hogy: nincs több „magyar ügy”. Egyetlen, közös magyar ügy létezik. Minden, ami velünk történik, az érinti az anyaországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik szétszabdalt közösségünkkel, az a mi ügyünk is egyben. Ezt üzeni a Nemzeti Összetartozás Napja, ez képezi az alapját „Trianon gyógyításának”.
Ezzel ellentétes szellemben az a Kelemen Hunor pártelnök törli bele a lábát magyarországi vendégeinkbe, akinek a vezetése alatt – miután tizenöt éves kormányzás „eredményeképpen” csődbe vitték az országot – az RMDSZ belebukott a kormányzásba. Az a Frunda György kiabálja tele a sajtót habzó szájjal, aki – amúgy – a magyar állampolgárság visszaszerzését is ellenzi. Személyes motivációit tekintve ezt részéről talán el is fogadhatjuk, hiszen Románia és Magyarország között érvényes kiadatási szerződés van érvényben… A sort tovább folytatva, az a Borbély László licitálja túl román üzlettársait, aki környezetvédelmi miniszterként ciánnal mérgezte volna az erdélyieket, és akivel szemben az Országos Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) vizsgálódik.
Az új román hatalom nem az erdélyi magyarok barátja. Emlékszünk még a kormányváltás időszakában tett hangzatos fogadkozásokra, melyek rendjén az RMDSZ-es honatyák bőszen esküdöztek, hogy utcai megmozdulásokat szerveznek, ha a román balliberálisok bántani merészelik a magyar köztisztviselőket. Azóta leváltották a magyar prefektusokat, most a főtanfelügyelők körében kezdett tisztogatásba a regnáló kormánykoalíció – de ugyanbizony hány tüntetést szervezett az RMDSZ? Egyet sem!
A saját embereiket is magukra hagyták. Hasonlóképpen, mint az erdélyi magyarságot, mikor is a csontig hatoló megszorításokat megszavazták. Érdekes, hogy a népnyúzó intézkedések meghozatalakor a válságra hivatkoztak, vagyonnyilatkozataik alapján viszont az állapítható meg, hogy valamilyen módon a képviselőket és szenátorokat a válság nem érintette – ők csak gazdagodtak. Talán ezért ülnek most olyan csendben, mert féltik a vagyonukat.
Újabb, árulásra hajló magatartásuknak vajon mi lesz az ára? Merthogy mi fogjuk megfizetni, arra tanunk az elmúlt tizenöt év.
Sepsiszentgyörgy, 2012. június 7.
Tőkés László
EP-képviselő
az EMNT elnöke. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 8.
Magyar radikalizálódástól fél Victor Ponta
Ponta szerint Kövér erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel „radikalizálni kívánják a romániai magyarokat a román állam intézményei ellen”.
A vasárnapi helyhatósági választások közeledtével egyre fokozódik a román kormány és Kövér László közötti nyilatkozatháború. Victor Ponta csütörtökön szatmárnémeti korteskedése során megismételte: az általa szélsőségesnek nevezett Magyar Polgári Pártnak kampányoló házelnök nem szívesen látott vendég Romániában, amelynek nem is barátja.
Szerinte a magyarországi politikusnak nem lett volna mit keresnie egy uniós tagállamban választási kampány idején, majd úgy vélte, Kövér erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel „radikalizálni kívánják a romániai magyarokat a román állam intézményei ellen”.
Mivel Ponta szerint egy etnikai konfliktus senkinek sem használna, a román állam intézményei készenlétben vannak, hogy a házelnök és „budapesti barátai ne érjék el céljukat”. Minderre Andrei Marga külügyminiszter is rátett egy lapáttal, közölve: egy uniós tagállam állampolgárának joga van ahhoz, hogy egy másik országban kampányoljon, szerinte azonban az Országgyűlés elnöke visszaélt ezzel a jogával, mert „kibékíthetetlen ellentéteket hint el állampolgárok és országok között”.
Marga rámutatott: Románia számára mind Nyirő József újratemetése, mind Kövér látogatása elfogadhatatlan, ennek ellenére azt állította: a május eleji kormányváltással nem változott az ország pozitív kisebbségpolitikája, sőt szerinte az USL járult hozzá eddig a legnagyobb mértékben ehhez a „pozitív kisebbségpolitikához”. Különben Ponta a Népszabadságnak adott interjúban kitérő választ adott a kérdésre, miszerint kormánya egyetértene-e azzal, hogy Nyirőt családi körben temessék újra Romániában.
A szociáldemokrata politikus kiválónak nevezte a Mesterházy Attilával ápolt személyes kapcsolatát, és közölte: nem zavarná, ha az MSZP elnöke átvenné tőle az EU legfiatalabb miniszterelnöke címét.
A balliberális hatalom célkeresztjébe került Kövér szerint azonban a magyar–román viszonyt terhelő vitákat nem ő provokálta ki, hanem ezek a bukaresti kormányváltásra vezethetők vissza. „Évente többször jövök Erdélybe, négy évvel ezelőtt is segítettem az MPP választási kampányát, és soha semmilyen problémát nem okoztam. Nem bennem van az oka ennek a kitüntető figyelemnek, hogy még a román kormány napirendjére is fölverekedtem magam, hanem a kormányváltás és a választási kampány tényében” – jelentette ki a házelnök Gyergyószentmiklóson. Kifejtette: a Ponta-kormány már a hatalomra kerülésének legitimációját is részben abból merítette, hogy egy „magyar ügy”, a MOGYE magyar kara miatt támadta meg az előző jobbközép Ungureanu-kabinetet.
Közben Németh Zsolt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott szerda esti csíkszeredai fórumon – amelyen az EMNP helyi jelöltjeit mutatták be – elmondta, ha az erdélyi magyar pártok nem alakítanak ki közös álláspontot a romániai magyarság érdekeit sértő bukaresti kormányzati intézkedések ügyében, a magyar kormány nem tud segíteni. A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a MOGYE magyar tagozatának és az arányos képviselet elvét felrúgó választójogi törvény ügyében is szükséges lenne, hogy a romániai magyar pártok egységes álláspontot alakítsanak ki.
„A magyar kormány azt az álláspontot képviseli, hogy a határon túli magyarságban nem lehetünk egyik vagy másik szekerének a tolója. Mindig is azokat a törekvéseket fogjuk támogatni, amelyek értéket jelentenek, és az egység irányába mutatnak” – jelentette ki Németh. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Budapesten leszögezte, a kormány soha nem folytatott a határon túli magyar közösségeket megosztó tevékenységet, és határozottan visszautasította Pontáék és az RMDSZ bírálatát, miszerint Magyarország beavatkozna bármely külhoni magyar közösséget érintő választási kampányba.
Ugyanakkor Kövér kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, Frunda György RMDSZ-es szenátor nem ismeri a magyar alaptörvényt, ezért valótlanságokat állít, amikor annak megsértésével vádolja a magyar házelnököt. Veress László kiemelte: nagyon lebecsüli az erdélyi magyarságot az, aki úgy gondolja, hogy akár választási kampányokban, akár azon kívül, az erdélyi magyarok, szavazók befolyásolhatók. Victor Ponta nyilatkozatára azt mondta: a házelnök ugyanazt az európai stratégiát követi, mint amit a román politika követ a határon túli román közösségek esetében: hogy összetartozunk.
Kelemen Hunor Csíkszeredában elutasította Kövér vádját, miszerint az RMDSZ kiszorította volna soraiból a másképp gondolkodókat. Az RMDSZ elnöke rámutatott: önmagáért beszél az a tény, hogy milyen sokan vannak általában az RMDSZ kampányrendezvényein, és hányan vesznek részt a „másképp gondolkodók” rendezvényein.
Közben Kövér erdélyi nyilatkozataival a magyar kormányban sem ért mindenki egyet: Prőhle Gergely kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes külügyi államtitkár külügyi szempontból aggályosnak nevezte, hogy a házelnök olyan szavakkal illette Romániát (barátságtalan, civilizálatlan és barbár magatartás – szerk. megj.), melyek nem erősítik a két ország közti kapcsolatokat.
Ezzel egy időben Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke budapesti közméltóságok „vegzálása” kapcsán azzal vádolta Bukarestet, hogy Európa alapértékeit semmibe véve korlátozná az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, az RMDSZ-nek pedig felrótta, hogy a Ceauşescu-féle „be nem avatkozás” doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat.
Az EMNP védnöke szerint nem létezik több „magyar ügy”, hanem egyetlen közös magyar ügy létezik, így minden, ami a romániai magyarsággal történik, az érinti a magyarországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence-szerte történik, az a romániai magyarság ügye is.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 8.
Folytatódó román–magyar és magyar–magyar vita
Folytatódott tegnap a román magyar diplomáciai és a magyar–magyar politikai csörte Kövér László látogatása miatt. Victor Ponta miniszterelnök ismét megszólalt az ügyben. A vita kirobbanása óta először Andrei Marga külügyminiszter is állást foglalt. Mindkét kormánytag élesen bírálta a magyar házelnököt, ugyanakkor szerintük ez a látogatás nem befolyásolja a két ország jó kapcsolatát.
Andrei Marga szerint Kövér László visszaélt a határon átnyúló kampányolás jogával, mert „kibékíthetetlen ellentéteket hint el az állampolgárok és az országok között”. – Az Európai Unióban léteznek és működnek a különböző politikai családok, ezért egy uniós tagállam állampolgárának joga van ahhoz, hogy egy más országban kampányoljon, de visszaél ezzel az értékes európai joggal, amikor arra használja, hogy kibékíthetetlen ellentéteket hintsen el állampolgárok és országok között – mondta Marga, aki szerint nem kell összefüggést keresni Románia és Magyarország jó viszonya, valamint személyek és csoportosulások által keltett „ellenséges indulatok” között.
Rámutatott: Románia számára mind Nyirő József erdélyi író újratemetése, mind Kövér látogatása elfogadhatatlan, és ezt a román külügyminisztérium jelezte is idejében a magyar félnek. Mint mondta, a jószomszédság elvét – amit Marga szerint Kövér megsértett–, mindenkinek tiszteletben kell tartania.
A külügyminiszter szerint a román kormányt foglalkoztatja a Magyarországgal való együttműködés fejlesztése. Rámutatott: hasznosítani kell azt a bizalmi tőkét, ami az elmúlt tíz évben felhalmozódott a román–magyar kapcsolatokban. Marga szerint nem termékeny, ha a románok és a magyarok mindig a múlt felé fordulnak, és annak szellemeit próbálják megidézni. Hangsúlyozta, hogy a május eleji kormányváltással nem változott az ország „pozitív kisebbségpolitikája”.
Ponta Kövér „tüzéről”
Victor Ponta szerint a házelnök erdélyi látogatása nem egyedi eset, hanem egy stratégia része, amellyel budapesti erők „radikalizálni kívánják a romániai magyar közösséget a román állam intézményei ellen”. A kormányfő kampánykörúton vett részt Szatmárnémetiben, ahol elmondta: Kövér közelmúltbeli megnyílvánulásai miatt nem szívesen látott vendég Romániában. Úgy véli, hogy a házelnök „megsértette már a tisztelet és a jószomszédi viszony normáit”. A kormányfő szerint az általa vezetett kabinet határozott ebben a kérdésben, de nem akar „olajat önteni a tűzre”, amit Ponta szerint Kövér „tudatosan akar meggyújtani Erdélyben”.
Az elmúlt napokban Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára is Erdélybe látogatott, ő az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszeredai lakossági fórumán vett részt. Kijelentette, hogy a magyar kormány nem tud segíteni, ha az erdélyi magyar pártok nem alakítanak ki közös álláspontot a romániai magyarság érdekeit sértő bukaresti kormányzati intézkedések ügyében. Példaként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának ügyét és a választási rendszer megváltoztatását említette. Leszögezte: ugyan maga is pártrendezvényen van, de nem pártügyek kötik össze az EMNP-vel, hanem a közös értékrend és a 22 éves barátság.
Magyar–magyar vita
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter szerint a magyar kormány soha nem folytatott a határon túli magyar közösségeket megosztó tevékenységet, ezért határozottan visszautasítja, hogy Magyarország beavatkozna bármely külhoni magyar közösséget, így az erdélyi magyar közösséget érintő választási kampányba.
Korábban az RMDSZ vezetői élesen bírálták a Fideszt, hogy beavatkozik a romániai helyhatósági választásokba. Az MSZP európai parlamenti delegációját vezető Tabajdi Csaba szerint a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőinek tisztában kellene lenniük azzal, hogy a magyar kormánypárti politikusok erdélyi tevékenysége súlyos társadalmi és nemzetpolitikai károkat okoz. Ehhez a magyar–magyar vitához tegnap Tőkés László is csatlakozott, aki tiltakozott a román pártok és az RMDSZ vezetőinek a magyarországi közjogi méltóságokat „vegzáló és obskúrus” nyilatkozatai ellen. Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 10.
Ballagási ünnepség a PKE-n
Szombaton tartották meg a Partiumi Kersztény Egyetem hagyományos ballagási ünnepségét a nagyvárad-újvárosi református templomban. Az alapszakon végzett hallgatók mellett a templom padjaiban a magiszteri képzésben részesült végzősök is helyet foglaltak.
A ballagási ünnepség szombaton a reggeli órákban kezdődött. A végzősöket az egyetem épületében szakonként más-más teremben búcsúztatták el, majd 11 órakor a hallgatók tanáraikkal közösen átballagtak az újvárosi templomba. Idén is zsúfolásig megtelt a templom szülőkkel, rokonokkal és barátokkal. A Szózat eléneklése után a ballagókat és az egybegyűlteket Ráksi Lajos egyetemi lelkész köszöntötte. Tőkés László a PKE elnöke Ámos könyvének 9 részében foglalt igerész (Ámos 9, 11-15) alapján hirdetett igét. Ámos az idézett igerészben elmondja mit történik a néppel, mivel letértek a követendő útról: büntetés helyett az ítélet súlyát feloldó kegyelemről szól Ámos próféta. Tőkés László hozzáfűzte, hogy az igerészre a nemzeti összetartozás napján talált rá. Elmondta, hogy ez a nap nem gyásznap kell legyen. „Trianon a megmaradásra figyelmeztet minket, nem a gyászra. Trianon siratása helyett, a gyógyításra van szükség, amelyhez a mai napon Isten segítségét kérjük. Ti alanyai lehettek a változásnak, a gyógyulásnak. A végzős hallgatók Partium, Erdély és Székelyföld örökségét hozták magukkal, és ez az örökség kötelez”-emelte ki Tőkés László. A továbbiakban az emigráció okozta problémákra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nem kell máshova idegennek menni, ha Isten adott hazát nekünk.
Ünnepi köszöntések
Az igehirdetést követően dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora tartotta meg ünnepi évzáró beszédét. Elmondta, hogy a ballagók igazolják azt, hogy az egyetem munkája nem hiábavaló. „Legyen a mai nap az ünnepé, egy sikeres év lezárásának ünnepe”-tette hozzá. A továbbiakban értékelte az egyetem elmúlt évi munkáját, ismertette az elért eredményeket, az induló mesteri szakokat, az újonnan akkreditált szakokat. Az ünnepi köszöntések során dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora is megosztotta jókívánságait a végzősökkel: „Ne a diplomának, hanem a megszerzett tudásnak örüljenek”. A továbbiakban Bakos István, a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumának elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. A beszédeket követően sor került az érdemoklevelek átadására, majd a végzősök képviselői átadták az egyetem jelképes kulcsát és a Váradi Biblia mását a következő, jövőre végző évfolyamnak. A Partiumi Keresztény Egyetem Kórusa színvonalas szolgálattal járult hozzá a tanévzáróhoz, amely a Himnusz eléneklésével zárult. Az ünnepség után a hozzátartozók és a barátok virággal és ajándékokkal halmozták el a ballagókat.
Nagy Noémi. Erdon.ro