A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Május 20-án Kézdivásárhelyen a református templomban tartott európa parlamenti választási kampánygyűlést a Magyar Összefogás (RMDSZ, EMNT), melynek listavezetője, Tőkés László EP-képviselő a romániai magyarság által járható egyetlen útként emlegette az összefogást, és a sérelmek félretevésére, csatlakozásra szólította fel a távol maradt Magyar Polgári Pártot. A kampánygyűlésen részt vett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség küldöttsége (Orbán Viktor elnök, Németh Zsolt és Szijjártó Péter országgyűlési képviselő). Orbán Viktor elmondta: nem pártoskodni jött Erdélybe, hanem a nemzet ügyét kívánja szolgálni. Tudni kell, hogy az utóbbi időben azokban az országokban indult gyors fejlődés, ahol stabil autonómia érvényesült: Spanyolországban és Olaszországban. /Kampányolás magyar összefogással. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A magyar nemzet jövőbeni európai súlya a tét az európai parlamenti választásokon, erős anyaország nélkül nem lehet hatékonyan képviselni a határon túli magyarság ügyét sem – jelentette ki Kézdivásárhelyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Szerinte a következő évtizedekben nagyobb jelentősége lesz a nemzeteknek, mint az országhatároknak. A nemzet lesz ugyanis a legnagyobb felhajtó és alkotó erő a világban, és mindenütt felértékelődik majd az autonómia ügye. Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön úgy fogalmazott: az elmúlt hét évben Magyarország gyenge országgá vált, veszített súlyából, erejéből, befolyásából, de a Kárpát-medencei összmagyarság célja, hogy Magyarország ismét erős állammá, és igazi anyaországgá váljék. Tőkés László református püspök szintén az összefogás szükségességét hangsúlyozta. /Lázár Lehel, Bartos Lóránt: Orbán: a magyar nemzet súlya a tét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Kuszálik Péter kioktatta Tőkés Lászlót, hogy helytelen a püspök megfogalmazása: „figyelmeztessük erdélyi közösségünket: nem csupán Székelyföld mint „Erdély mozdonya” területi autonómiájáról kell beszélnünk, hanem – említette a történelmi példát – a „Kalotaszegi köztársaságról” is, de ugyanúgy küzdenünk kell Szilágyság, Partium, ezen belül Érmellék, valamint más, tömbmagyar vidékek önrendelkezéséért is. Mindezt úgy, hogy a szórványt is óvón védjük. ” Kuszálik Péter elmagyarázta, mit értett Kós Károly kalotaszegi köztársaságon, majd jött Tőkés László kioktatása: nem álmodozni kell, hanem tanulni (akár elődeink elvetélt ötleteiből is), dolgozni és építkezni. /Kuszálik Péter: Három pont … A kalotaszegi példával… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Marosvásárhelyről érkezett Kézdivásárhelyre, az ezer ülőhelyes, zsúfolásig telt főtéri református templomba Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője és Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, volt miniszterelnök, aki a határok fölötti nemzetegyesítés eszméje jegyében közösen kampányol Tőkés Lászlóval. Eljött Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is. Tamás Sándor megyei tanácselnök az Egy a nemzet! jelszó fontosságát emelte ki. Orbán Viktor többek között azt hangsúlyozta, milyen fontos az erős magyar képviselet Európa fővárosában. Előrevetítette, hogy a jelenlegi nemzetellenes kormány napjai meg vannak számlálva, és eljön az az idő, amikor ismét Erdély-barát kormánya lesz Magyarországnak. /Iochom István: Egy a nemzet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

Bolgár György baloldali publicista szerint Tőkés Lászlónak nincs igaza: „Azt állította Tőkés László a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács budapesti ülésén (amelyen Orbán Viktor is részt vett és felszólalt), hogy „ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is”. Ezzel szemben a tény az, hogy magyar ügy – szerencsére – nincs. A határon túli magyar kisebbségeknek vannak ügyei, vannak problémái, és vannak jogosan felvethető kérései, javaslatai, köztük a lehetséges, különféle autonómiák megteremtése, ám ahhoz, hogy úgynevezett magyar ügy is legyen, pláne koszovói vagy tibeti értelemben, más kell” /Hogy mi van? Bolgár György rovata. = 168 Óra (Budapest), máj. 21./

A romániai intézmények magyar nemzetiségű tisztségviselőinek elbocsátása ellen emelte fel szavát május 21-én Kolozsváron tartott közös sajtóértekezletén Orbán Viktor és Tőkés László. A két politikusszóvá tette a kolozsvári magyar feliratok ügyét is: Tőkés László szerint tűrhetetlen az, hogy éppen Erdély fővárosában ne szerepeljenek magyar feliratok a műemlékeken. A Fidesz elnöke azért érkezett Erdélybe, hogy elkísérje Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, a Magyar Összefogás listájának vezetőjét az európai parlamenti választási kampányára. A korteskörút négy állomást érintett, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy után május 21-én Illyefalvára és Kolozsvárra érkeztek, majd Szatmárnémetiben zárták a programot. Orbán Viktort elkísérte erdélyi útjára Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke is. Orbán Viktor kifejtette: kettős minőségében vesz részt a kampánykörúton, egyrészt, mint a legerősebb magyarországi párt elnöke, másrészt az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként. „Mindez nagyon jól bizonyítja az állítást, miszerint az EU-n belül nincsenek külügyek és belügyek, hanem csak közös ügyek” – szögezte le. A Fidesz elnöke köszönetet mondott Tőkés Lászlónak az EP-ben végzett másfél éves munkájáért, de főleg az általa tanúsított kitartásért. „Mindannyian tudjuk, hogy Tőkés Lászlót tárt karokkal várta és várja az Európai Néppárt, de mivel függetlenként jutott be az Európai Parlamentbe, a román delegáció megvétózta a csoporthoz való csatlakozását” – emlékeztetett Orbán Viktor, hozzáfűzve: a vétó ugyan jogszerű volt, de rövidlátó, eredménytelen és ostoba, s egyáltalán nem tett jót a román–magyar pártkapcsolatoknak sem. A magyarországi politikus gratulált mind az RMDSZ-nek, mind pedig az EMNT-nek az erdélyi magyarságon belül létrejött összefogáshoz. „Természetesen nem vagyok naiv, és a fiatalkori romantikus korszakomat is magam mögött hagytam már, ezért pontosan tudom, hogy ellentétek továbbra is vannak. Ez ténykérdés, és ostobaság lenne eltakarni, de mindennek megvan a maga ideje. Megvan az ideje a vitáknak és a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak is” – mutatott rá Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint két dologban van most egyetértés az erdélyi magyarságon belül: az egyik az autonómia kiépítésére vonatkozó program, a másik pedig a minél erősebb magyar érdekképviselet kialakítása Brüsszelben. Orbán Viktor kifejtette: meg kellett tapasztalnia, hogy továbbra is erős ellenállás van az autonómia gondolatával szemben, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az utóbbi időben többen is megkeresték a kolozsvári magyar feliratok ügyében. Magyarország volt miniszterelnöke a magyar nemzetiségű tisztségviselők elbocsátása ellen is tiltakozását fejezte ki, hangsúlyozva egyben, hogy mindez összeegyeztethetetlen az uniós elvekkel. „Azt hittem, hogy az ilyen fajta etnikai és politikai tisztogatás a huszonegyedik században már kiment divatból, de ezek az ügyek olyan benyomást keltenek, mintha nem az Európai Unió területén lennénk” – mondta. Tőkés László emlékeztetett: másfél évvel ezelőtt függetlenként jutott be az EP-be, rajta kívül mandátumot szerzett az RMDSZ két képviselője is. „Akkor a demokratikus verseny eredményes volt, hiszen hárman jutottunk be az erdélyi magyarok részéről, most viszont a Magyar Összefogás Listáján indulunk egyesített erővel. Remélem, éppen olyan eredményes lesz ez a választás is, hiszen most összeadódik az erő nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezért is korteskedünk együtt Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken” – fogalmazott a református püspök. Az EMNT elnöke beszámolt arról is, hogy kortesútjaik során mindenfelé, ahol megfordultak, azt tapasztalták: az összefogás valós a magyarok között, és ez egyre jobban szélesedik, az RMDSZ és az MPP helyi vezetői szinte mindenütt leültek velük egy asztalhoz a fórumok alkalmával. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai tisztogatással kombinált etnikai tisztogatás egyértelműen alátámasztja, hogy miért van szükség autonómiára. Elmondta: május 22-én Csíkszeredában maga is részt vesz azon a tüntetésen, amelyet az etnikai tisztogatások elleni tiltakozásként szerveznek. Tőkés László hangsúlyozta, tűrhetetlen, hogy éppen Erdély fővárosában, amely Erdélyi fejedelemség volt évszázadokon keresztül ne szerepeljenek magyar feliratok. Mint fogalmazott, Romániában közel kilencven év óta asszimilációs és homogenizációs politika folyik, mely vértelen etnikai tisztogatásba torkollott. Míg 1920-ban Erdély lakosságának 45 százaléka tartózott valamely kisebbséghez, ez most 20 százalék alá esett. Újságírói kérdésre, miszerint Románia jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megadásának feltételeit a határon túli románoknak, Orbán Viktor kifejtette: a román politika jól ismerte fel az előttünk kibontakozó jövő egyik fontos fejleményét, amikor a román nemzethez tartozóknak megadja az anyaország támogatását, beleértve az állampolgárságot is. /P. A. M. : Összefogás a magyarellenes intézkedések megszüntetéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Több ezer ember vett részt május 22-én Csíkszeredában az RMDSZ által szervezett tüntetésen, amelyen a tiltakozók a magyar intézményvezetők leváltása ellen foglaltak állást. A szervezők szerint 18 ezren vettek részt a megmozduláson, de a rendőrök csak 4–5 ezer főre becsülték a tömeget. A csíkszeredai Szabadság térre autóbuszokkal érkeztek a tüntetők Kovászna megyéből, valamint a Hargita megyei Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely környékéről. Beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is. Markó Béla beszédében kijelentette: sokan ravasznak és okosnak tartják a román politikát, de szerinte ostobák azok a román politikusok, akik a romániai magyarok sorsáról próbálnak dönteni. Rámutatott: kilencven éve próbálják eltiporni a román kormányok a magyarságot és annak iskoláit, betelepíteni románokkal Székelyföldet, és megkísérelnek az ott élők helyett dönteni, de mindez nem sikerül nekik. – Okos politikusok rájöttek volna arra, hogy mindezt nem lehet velünk megtenni, a székely nép szabadságszeretete ezt nem hagyja – hangsúlyozta Markó. Az összefogás fontosságáról beszélt Tőkés László, aki hangsúlyozta: „igazunkról meg kell győznünk a többségi román nemzet tagjait, és Európát is meg kell nyernünk ügyünk számára”. Felolvasták, és közfelkiáltással elfogadták azt a kiáltványt, amelyben a tüntetők követelik, hogy a központi és helyi állami intézményekben biztosítsák az etnikai arányos képviseletet, és helyezzék vissza tisztségeikbe a leváltott magyar intézményvezetőket. /Markó „az ostoba román politikusokkal” hadakozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és az európai döntéshozókhoz is eljut az a kiáltvány, amelyet május 22-én fogadtak el a magyar intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó csíkszeredai nagygyűlés résztvevői. Az RMDSZ szerint 18 ezren, a román média szerint ötezren, más források szerint pedig alig több mint 10 ezren tiltakoztak Csíkszeredában az állami közintézmények magyar vezetőinek leváltása ellen. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett tüntetésre 54 autóbusz szállította az embereket a megye különböző településeiről. Szép számmal érkeztek tiltakozók Székelyföld más helységeiből is. A rendőrök a városi forgalom zsúfoltságára hivatkozva több buszt megállítottak a város határában, arra kényszerítve a vidéki küldötteket, hogy gyalog közelítsék meg a tüntetés helyszínét. Ezt a felszólaló politikusok a hatóságok packázásának minősítették. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében ostobának nevezte a román politikát. Kifejtette: a román kormányok 90 éve próbálják újra és újra eltiporni az erdélyi magyarságot, a magyar iskolákat és próbálnak helytartókat küldeni a nyakukra. A próbálkozás szerinte kudarcra van ítélve. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt a tiltakozó tömeg előtt, hogy a székelység ügye már nem Románia belügye, hanem egész Európa ügye. Elmondta, ilyen mértékű tisztogatásra a közintézményekben a Ceausescu-rezsim óta nem volt még példa Székelyföldön. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester beszédében leszögezte: Székelyföldre olyan intézményvezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, és értik az ott élők gondjait. A rendezvényen egy kiáltványt is elfogadtak, amely szerint a 37-es kormányrendelet eszköz az intézmények magyartalanítására. Megfogalmazói kérik a magyar közösség önkormányzati és önrendelkezési jogainak érvényesítését, valamint a magyar többségű régiók területi autonómiáját. A kiáltvány többek között leszögezi: „a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában képviselve kell, hogy jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben”. Tőkés László EMNT-elnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel és Szilágyi Zsolttal, az EMNT alelnökével közösen levelet küldött Jose Manuel Barrosonak és Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Bizottság illetve az Európai Parlament elnökének, valamint Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztosnak, amelyben azonnali fellépést kér a román kormány magyarellenes politikája ellen. /Horváth István: RMDSZ: nem kellenek az ostoba helytartók! Tízezren tüntettek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A kiáltvány szövege: Kiáltvány Mi, Csíkszeredában összegyűlt székelyföldi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk: 1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában kell jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Itt, Hargita megyében, a romániai magyarság szívében vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! /A székely nép azt üzeni, hogy nem hagyja magát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Május 24-én a marosvásárhelyi Vártemplomban hirdetett igét Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az istentiszteleten részt vett Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölt, illetve magyarországi politikusok: Lezsák Sándor, Soltész József, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke, és dr. Kósa Ádám EP-jelölt, a magyarországi Siketek és Nagyothallók Egyesületének elnöke. Tőkés László az istentisztelet után nyilatkozott a sajtónak. Kiemelte, hogy a templomban nagy súlyt helyeztek az értékválasztásra, hiszen, ha visszavezetjük a gyökerekig, akkor tulajdonképpen minden politikai választás egyben értékválasztást jelent. Beszédesnek nevezte az etyeki és a marosvásárhelyi kórusok, illetve Lezsák Sándor és Izsák Balázs jelenlétét, hiszen, mint mondta, ha a határok el is választanak, az értékek összekapcsolnak bennünket. A kérdésre, hogy milyen értéket visz a magyarság az Európai Unióba, Tőkés László kijelentette: „A hitükben megpróbált közép-kelet-európai országok népe általában a hitbeli többletet hozhatja, amit én a prédikációmban egy kissé világias, profán módon apportnak neveztem: igen, járuljunk mi is hozzá Európa közös értéktárához, gazdagítsuk mi is Európát azzal, ami nekünk van. ” /(mózes): „Az értékek összekapcsolnak bennünket” Tőkés László Marosvásárhelyen hirdetett igét. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A Magyar Összefogás listáját létrehozó Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Markó Béla és Tőkés László közös felhívást adott ki. „A történelem sokszor állított választás elé minket, magyarokat. (…) Utólag mindig bebizonyosodott, hogy csakis akkor döntöttünk jól, amikor összefogtunk, amikor félre tudtuk tenni a nézetkülönbségeket, és képesek voltunk közös álláspontot kialakítani” – hangzik Markó Béla és Tőkés László közös EP-választási felhívása. Az aláírók hangsúlyozták: „Nekünk, romániai magyaroknak az elmúlt kilencven esztendőben újból és újból szembe kellett néznünk kívülről jövő megosztási kísérletekkel, de a nehéz pillanatokban együtt maradtunk, egységesen cselekedtünk. Lehetnek viták, de a cél közös, és ezt csak együtt képviselhetjük eredményesen. Ezért fogott össze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ezért egyeztünk meg, ezért indítunk közös listát – a Magyar Összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”. „Mi, politikusok összefogtunk. Most minden magyarnak össze kell fognia, szavazatával kell bizonyítania, hogy értelme van közös munkánknak. Mondjunk nemet a széthúzásra és a közönyre, mondjunk igent a magyar összefogásra. Közösen arra kérünk minden magyar szavazópolgárt, hogy június 7-én válasszák az RMDSZ jele alatt induló Magyar Összefogás listáját, szavazzanak a tulipánra! –a közös EP-választási felhívás. Közösen kampányolt Winkler Gyula és Sógor Csaba a Temes megyei Igazfalván. Sógor június 7-ét történelmi pillanatnak nevezte, amikor is „Trianon óta először szavaznak egyszerre az erdélyi, magyarországi, burgenlandi, felvidéki, muravidéki magyarok”. Ugyanakkor gondolni kell „azokra a nemzettársainkra is, akik a csatlakozás előtt álló Horvátországban élnek, de azokra is, akiknek az uniós tagság távolabbi cél, a vajdasági és kárpátaljai magyarokra” is – mutatott rá Sógor Csaba Vajdahunyadon, a Magyar Házban megszervezett fórumon. /A közös cél jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A sertésinfluenza járványához hasonlóan terjed a magyarellenesség a „volt kisantant országaiban”: Romániában már a vezető magyar hivatalnokok felét elbocsátották – mondta Tőkés László EP-képviselő Budapesten, 222 közül 125-öt, „nemzeti tisztogatással kombinált politikai tisztogatás” zajlik. A Fidesz szerint a román és az uniós jogot is sérti a leépítési hullám. A magyar diplomácia a háttérben tárgyal a kérdésről a román féllel. A kialakult helyzetről Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt Tőkés László Budapesten, majd az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának is beszámolt a kialakult helyzetről. Tőkés László arról is beszélt, hogy a magyarság vészesen fogyatkozik Romániában. A székelyföldi betelepítések tovább folynak, ennek hátterében a kormány és az ortodox egyház áll – mondta. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a román és az uniós jogot is sérti a romániai magyar tisztségviselők tömeges elbocsátása, a köztisztviselők etnikai alapon való megkülönböztetése. „Ez egy politikai-etnikai tisztogatás. Elítéljük ezt a magyarellenes politikai tisztogatást” – mondta Németh Zsolt. /Tőkés: úgy terjed a magyarellenesség, mint a sertésinfluenza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

„Minden magyar felelős minden magyarért” Gondolatok a magyar nemzet egységéről a trianoni szétszakíttatásra emlékezve jegyében szervez közéleti fórumot június 1-én a Rákóczi Szövetség nagyváradi szervezete Tőkés László EP-képviselő irodájával közösen Nagyváradon. A fórum díszvendégei: Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Gál Kinga, a FIDESZ nagyváradi származású EP-képviselője, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő, Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, utóbbiak a Magyar Összefogás jelöltlistájának első és negyedik helyezettjei. A fórum befejeztével az egybegyűltek testületileg átvonulnak a Szent László-templomba, az ott sorra kerülő emlékünnepségre és emléktábla-avatásra /”Minden magyar felelős minden magyarért” – Gondolatok a magyar nemzet egységéről a trianoni szétszakíttatásra emlékezve. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 29./

Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listájának vezetője vendégével, Gál Kinga, Erdélyből elszármazott fideszes EP-képviselővel, képviselőjelölttel, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, képviselőjelölt társaságában május 29-én a Gyimesekbe látogatott. Első állomásukon, Gyimesbükkön Deáky András fogadta őket. Szilágyi Zsolt Gál Kingát külön üdvözölve elmondta, hogy nagy elkötelezettséggel és szakértelemmel vitte az erdélyi magyarok képviseletét, Tőkés Lászlóval szövetségben együtt mutatják be a magyar ügyet az Európai Parlamentben. Gál Kinga elmondta: „Azért vagyunk itt, hogy a szövetséget erősítsük. ” /Tőkés László és Gál Kinga a Gyimesekben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedett az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közötti összefogással a kampány során, Tőkés László európai parlamenti képviselő rámutatott: mindkét oldalon vannak, akik egyenesen bojkottálják a választási kampányt. Például Maros és Bihar megyében nyoma sincs a szövetség kampánytevékenységének. Egyesek mintha szándékosan idéznék elő ezt a helyzetet. Várakozáson felüli viszont az MPP részvétele és támogatása, a helyi és a területi polgáriak ebben a viszonylatban teljesen elváltak a hivatalos országos vezetőségtől. A következő öt évben, egy teljes mandátum ideje alatt Tőkés szerint nemzetpolitikai nyitásra nyílik lehetőség. Szorgalmazni fogja, hogy a magyarországi, erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselők egyezzenek meg egy olyan nemzetstratégiai akció- és ütemterv kidolgozásában, amelynek megvalósítására öt év elegendő volna. /Rostás Szabolcs: Interjú Tőkés Lászlóval. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Negyvenöt éve, 1964 pünkösdjén nagyváradiak százai védték napokig a város szívében álló Szent László római katolikus templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól. Június 1-jén, az események évfordulóján rájuk emlékeztek a váradi katolikusok, reformátusok és más felekezetekhez tartozók a megmentett templomban, majd táblát szenteltek emléküknek. A rendezvény keretében Fodor József vikárius, illetve Szabó István, az emléktáblát felállító Nobilitas Egyesület igazgatója mesélte el a 45 évvel ezelőtt történteket a templomot megtöltő gyülekezetnek. A vikárius 1967-ben került a templomba, ahol az akkori plébánostól, Dászkál Istvántól tudta meg a részleteket. Dászkál kinevezett plébános volt, elődjét, dr. Ópalotai János apátplébánost a diktatúra már akkor eltávolította. Nagyvárad összes templomában kihirdették, hogy másnap, tartják a Szent László-templomban az utolsó szentmisét. A templom lebontását azzal indokolták, hogy egyhangú, szürke falaival nem díszíti, hanem rontja a városképet. Az embereknek 24 óra alatt idejük volt megszervezni az ellenállást. Pünkösd hétfőjén reggel hatkor, az első szentmisén már tele volt a templom és a Szent László tér is annyira, hogy a főtér villamosforgalmát le kellett állítani. A tömeg egyre csak nőtt a nap folyamán, aztán a hatórai mise végeztével az emberek egyszerűen nem akartak hazamenni, szünet nélkül énekeltek és imádkoztak. Estére a közeli váradújvárosi református templom gyülekezete is megérkezett, saját zsoltárait, dicséreteit énekelve. Éjfélkor a plébános bezárta a templomajtót – akkorra már a Szekuritáté is a helyszínen volt, többeket elhurcoltak, igazoltattak, de nem tudták megfélemlíteni a templomvédőket, akik ott maradtak az istenháza körül. Napokig tartott a csendes ellenállás. Közben a városvezetőség megpróbált munkásokat toborozni a lebontásra, sikertelenül. „Az emberek nem akartak felmenni a tetőre és ledobni a keresztet a toronyról” – mesélte a vikárius. Csütörtökön végre megjött a hír: visszavonták a lebontási parancsot. A szentmisén Tőkés László és Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelöltek is megjelentek. Tőkés kiemelte, isteni ajándék, hogy nem fulladt erőszakba a ‘64-es templomvédés, ráadásul sikerrel is járt, méghozzá éppen abban az időszakban, amikor Erdély több temploma nem volt ilyen szerencsés: a brassói református istenházát például valóban lebontották. „Ha 1989-ben nem bukik meg a diktatúra, a kolozsvári Szentpéteri templom sem menekül meg” – mondta Tőkés. A bejáratnál felszerelt emléktáblát felszentelték és megáldották. „45 éve Isten segítségével mentette meg Nagyvárad népe a Szent László-templomot a kommunista rezsim által elrendelt lebontástól” – áll a Nobilitas Egyesület tábláján. /Nagy Orsolya: A templomvédők dicsérete. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

A több évig eltartó gencsi ügy végleges lezárása után újabb békétlenség ütötte fel a fejét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeiben. A Bihar megyei Érsemjénben mintegy ötven személy tiltakozott Fülöp János református lelkész ellen pünkösd hétfőjén, amikor Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselőjelölt pünkösdi istentiszteletet és fórumot tartani érkezett a községbe. Balazsi József érsemjéni polgármester elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, de „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Határozata szerint „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik. Balazsi elmondása szerint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem. Balazsi szerint amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely elfogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000–1500 négyzetméteres területet templomépítésre. Az egyházkerület közleményében kifogásolta, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott. A Fülöp távozását követelő csoport tiltakozását a május 22-én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétette. Azt is javasolták, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket. Balazsi József polgármester szerint az ellentét politikai jellegtől sem mentes, mert Fülöpöt főképpen a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagjai pártolják. /Nagy Orsolya: A református pap menesztését kérik az érsemjéniek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ Méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra „kérni”, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben „cirkusz lesz”. A saját egyházközségét támadó hét presbiter élén Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök állt. Az érsemjéni ünneplés egy tisztázó jellegű, őszinte hangú, testvéri beszélgetéssel véget érhetett volna a templomban, azonban helyi RMDSZ-nek láthatólag a békétlenség, a feszültségkeltés volt a célja. A püspök és Kovács Zoltán főgondnok a tiltakozás mellékleteként két iratot tárt a nyilvánosság elé. Az első dokumentum egy, a május 22-i, debreceni összreformátus ünnepség résztvevői között terjesztett irat, melyet az „Érsemjéniek, megújulást kereső reformátusok csoportja” jegyez. A helyi polgármester által népszerűsített irat tartalma igaztalan. A második dokumentum csúfot űz az erdélyi magyar autonómiáért és a szabad anyanyelvhasználatért folytatott közdelemből: Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármester a magyar református egyházkerülethez román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, Kovács Zoltán főgondnok, Mihályfalva polgármestere: RMDSZ-Tőkés botrány Érsemjénen. Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Kurtapatakon Tuzson Csaba és felesége, Póka Erzsébet romantikus épület- és kertépítészeti hétvégi portájának díszkertjében felállították a turulmadarat, Vetró András szobrászművész alkotását. Mondáinkat elevenítve, Attila király címermadaraként már másfél ezer, Árpád honfoglalóinak több mint ezer éve óta itt lelt volna otthonra, írta Sylvester Lajos. Sokan a csíksomlyói Mária-búcsúról érkeztek ide, vallásfelekezetük felől nézvést mind a négy magyar történelmi hit képviselőiként Tőkés László református európai parlamenti képviselővel az élen. Az első „magánturulmadár” leleplezésére baráti csoport is érkezett – többnyire építészmérnökök és hozzátartozóik. – Van ahol üldözik a turulmadarat. /Sylvester Lajos: A Tuzson-porta sziklaszirtjére szállt a turulmadár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Az állami intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges leváltása ellen tartottak tiltakozó felvonulást és gyűlést több ezer résztvevővel június 3-án Marosvásárhelyen. A megmozdulás az RMDSZ–EMNT európai parlamenti jelöltjeinek kampányzáró rendezvénye is egyben. A tüntetésen nagy számban képviseltette magát a két szomszédos székely megye, Hargita és Kovászna. „Erdélyt nem lehet visszaadni, ugyanis Erdély a románok és a magyarok közös tulajdona, tehát a magyaroknak is megvan benne a maguk része” – mondta beszédében Markó Béla szövetségi elnök. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke állást foglalt a „nacionálkommunizmussal” és a román asszimilációs politikával szemben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság csatlakozik az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezéséhez a műemlékek román, magyar, német, angol és francia nyelvű, valamint a helységnévtáblák román, magyar és német nyelvű feliratozását illetően. /Tiltakozó felvonulás és kampányzáró. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Sokan vagyunk, Háromszék, Csíkszék, Kalotaszeg, Partium, Bánság, Máramaros, Arad, Kolozs, Maros, Dél-Erdély is itt van, de ez csak egy töredéke annak, ahányan vagyunk – mondta Markó Béla a tiltakozó nagygyűlésen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, sok-sok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens is volt. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. Június elsejétől Csíkszéken is elindult az aláírásgyűjtés a magyar intézményvezetők leváltása ellen. /Antal Erika: „Erdély jogos jussunk” Több ezren vettek részt az RMDSZ–EMNT vásárhelyi kampányzáróján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi hetek, hónapok etnikai tisztogatásával a román kormány a történelmet próbálja visszafordítani. Markó, akárcsak a többi szónok, a tizenkilenc évvel ezelőtt történtekkel vont párhuzamot, amikor a román politikumnak szintén a magyarok kisemmizése és ellehetetlenítése volt a célja. Akkor a nacionalizmustól fűtött tömeg azt skandálta, hogy Erdély földjéért kész meghalni, csak az ne legyen ismét a magyaroké. „Erdélyért élni kell, nem meghalni!” – jelentette ki Markó. Tőkés László a pánromán és pánortodox nacionalista hatalom magyarellenes megnyilvánulásait látta az intézményvezetők eltávolításában. A marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen elfogadott kiáltvány: Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt erdélyi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2009. június 3./Szucher Ervin: Kampányzáró tüntetés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője, valamint Kovács Péter a szórványvidéken, Sógor Csaba pedig a székelyföldi Kovászna megyében folytatta európai parlamenti választási kampánykörútját. Tőkés László püspök, EP-képviselő a brassói belvárosi református egyházközséget látogatta meg. A zsúfolásig megtelt templomban igét hirdetett, ezt követően Toró T. Tibor képviselőjelölttel közösen fórumon vett részt. „Sógor Csaba a székelyföldiek európai képviselője” – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. /Brüsszeli összefogás az erdélyi magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

„Jogunkban áll követelni, hogy a magyar nyelv legyen hivatalos nyelv Erdélyben, ott, ahol igénylik, a régióban élő románoknak pedig illene megtanulniuk magyarul” – jelentette ki kampányzáró sajtótájékoztatóján június 4-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Szerinte a magyarság érdekképviseletét felvállaló, mandátumhoz jutó európai parlamenti képviselőknek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét nemzetközi fórumokon is ismertessék. Tőkés újra hangsúlyozta: etnikai tisztogatásként is felfogható a román kormány által beindított politikai akció, amelynek során menesztették a közintézmények éléről az előző kormány által kinevezett vezetőket, közöttük a székelyföldi megyék magyar nemzetiségű intézményvezetőit. Az erdélyi magyarság képviselői fel kell hogy hívják az Európai Unió figyelmét mindezekre a problémákra. „Rajtunk, romániai magyarokon múlik, hogy nemzeti felszabadulásunk és közösségi önrendelkezésünk ügyét miként leszünk képesek érvényre juttatni és képviselni az Európai Parlamentben, hogyan tudunk küzdeni az újra feltámadó nacionálkommunizmus, a kisebbségellenes intolerancia, az etnikai diszkrimináció, az emberi méltóságunkban sértő magyarellenesség ellen” – hangsúlyozta Tőkés László. /Gyergyai Csaba: Tőkés: hivatalosítani a magyart. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./ Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője június 4-én kijelentette: „Jogunk van arra, hogy Erdélyben hivatalos nyelvvé váljon a magyar nyelv. Ha mi kénytelenek vagyunk megtanulni a román nyelvet, a románokhoz is méltó volna, ha megtanulnának magyarul azokon a vidékeken, ahol a magyar lakosság nagy számban él, és ahol esedékes, a magyarnak hivatalos nyelvvé kellene válnia. ” /A románoknak meg kell tanulniuk magyarul. ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

A magyar képviselők az Európai Parlamentben egy 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik, a teljességnek ez az igénye nem követi szolgaian a trianoni határokat – mondta az MTI-nek adott interjújában Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Magyar Összefogás választási listájának vezetője. Emlékeztetett: a nemzetrészeket egykor elszakították egymástól. Ezért szerinte bármely magyar európai parlamenti képviselő – aki egy adott ország küldöttségében foglal majd helyet – úgy érezhetné: a magyarságnak csupán egy részét képviseli. Utalva arra, hogy Szlovákiában nacionalistának bélyegzik Orbán Viktort, a püspök megállapította: „Bagoly mondja verébnek... ”. „A brassói magyaroknak például kampányom során azt mondtam: brassói magyarokként legyenek tudatában annak, hogy egy 13-15 milliós nemzet tagjai, ilyen értelemben nem kisebbségi közösséget alkotnak, hanem egy nemzet közösségének a részei”. „Le kell bontanunk a bennünk lévő határokat” – mondta Tőkés, aki szerint az emberek lelkében kell megvalósítani az egymástól elszakított nemzetrészek összetartozását, és akkor – mint fogalmazott – első fokon már végbemegy a nemzetegyesítés egy olyan Európában, amelyben a határok lebomlanak, és amelyben a magyarok európai polgárok, tehát még szélesebb körű az identitásuk. „Azok vádolnak minket nacionalizmussal, akik bennünket, mint nemzetet továbbra is szétdarabolva akarnak látni, és felmegy a vérnyomásuk egy olyan békés, már-már idillikus kifejezéstől, mint a Kárpát-medence. Ez a nacionalizmus” – szögezte le az EMNT elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor állandó céltáblája a magyarországi „posztkommunista baloldalnak” is, amely „nacionalista populizmussal” vádolja őt, akárcsak azzal, hogy összekacsint a szélsőjobboldallal. Tőkés László szerint azonban a Fidesz elnöke által képviselt európai néppárti, kereszténydemokrata jobboldali értékek teljességgel szalonképesek a nemzetek Európájában. Szerinte akarva-akaratlanul a magyarországi „posztkommunista baloldal” vádjai egybecsengenek a szlovákiai vagy a romániai „posztkommunista baloldal” vádaskodásával. /Tőkés: a 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

A Magyar Összefogás listája kiváló eredményt el az EP-választásokon. Ez az eredmény komoly támogatást jelent a magyar közösség részéről, és komoly erőt ad nekünk abban, hogy választott utunkon az elkövetkezőkben is tovább menjünk – jelentette ki Markó Béla június 7-én. Az RMDSZ elnöke gratulált Winkler Gyulának és Sógor Csabának, az RMDSZ újból mandátumot nyert EP-képviselőinek, de gratulált Tőkés Lászlónak, a lista első helyezettjének is, akivel, mint fogalmazott, „együtt voltunk, együtt munkálkodtunk az összefogás listájának érvényesítéséért, és ezután is együtt kell munkálkodnunk”. „Az erdélyi Magyar Összefogás listájának jó választási eredménye azt bizonyítja, hogy helyes volt az összefogást érintő korábbi döntés, a magyar választók pedig kellő politikai és erkölcsi érettségről tettek bizonyságot” – vélekedett Tőkés László. A EP-választáson a szavazásra jogosult romániai polgároknak alig 27,21 százaléka vett részt. /Eredményes RMDSZ-EMNT szereplés az EP-választásokon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök szerint eredményes volt a magyar összefogás, hisz több voksot kapott az összefogás listája, mint amennyit a függetlenként induló Tőkés László és az RMDSZ kapott másfél éve összesen. /Szatmáron több mint 46%-ot kapott a közös lista. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 8./

A hivatalos végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetsége (PSD-PC) nyerte a romániai európai parlamenti választásokat, 31,07 százalékos eredménnyel. Az RMDSZ égisze alatt futó „Magyar Összefogás listája” 8,92 százaléknyi szavazatot kapott, így három képviselőt küldhet a brüsszeli törvényhozásba: Tőkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát, ugyanazokat, akik az erdélyi magyarságot az EP-ben eddig is képviselték. A választásokon a több mint 18 millió román állampolgárságú választónak csupán a 27,67 százaléka jelent meg az urnáknál. Az erdélyi magyarság az országos átlagnál magasabb, mintegy másfélszeres arányban szavazott. Az eredmény: PSD–PC – 31,07%, Demokrata-Liberális Párt (PD–L) – 29,71%, Nemzeti Liberális Párt (PNL) – 14,52%, RMDSZ – 8,92%, Nagy-Románia Párt–Új Generáció Pártja választási szövetség (PRM–PNG) – 8,65%, Elena Basescu független jelölt – 4,22%, Kereszténydemokrata Nemztei Parasztpárt (PNTCD) – 1,45%, Pavel Abraham független jelölt – 1,03%, Polgári Erő (FC) – 0,40%. Elena Basescu újra belépett a PD–L-be, ezért a PSD-PC és a PD-L egyenlő eredményt tudhat magáénak, 11–11 mandátummal. A PNL 5, az RMDSZ és a PRM–PNG 3–3 mandátumot szerzett. Hargita és Kovászna megyében hatalmas előnnyel győzött a magyar összefogás listája. Hargita megyében a magyar listára szavazott az urnák előtt megjelent választók 89,4 százaléka. Az RMDSZ nyerte el a szavazatok 89,4%-át. Kovászna megyében 82,41 százalékos eredményt ért el az összefogás listája. A magyar lista Háromszéken 1196-al több szavazatot gyűjtött, mint 2007-ben az EP-választáson. Maros megye: az RMDSZ neve alatt futó összefogás listája győzött: 49,3 százalékot /74 516 fő/ kaptak az EMNT és az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye: a magyar lista nyert, a leadott voksok 39,72 százalékát szerezte meg. Biharban is az RMDSZ–EMNT nyert /27,77 %/, Nagyváradon: 37 %. Szilágy megyében is magyar győzelem született: 29,55 %m /22 116 fő/. Beszterce-Naszódban az RMDSZ 6,30%-ot ért el Kolozs megyében: PD-L (46 182 szavazat; 31,01%), RMDSZ (33 525; 22,51%). Kolozs megyében az RMDSZ a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta a legjobb megyei eredményt érte el. Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla mondott köszönetet a magyar listára szavazó 431 739 választónak. Markó az EMTE-nek is megköszönte hozzájárulását az összefogás megteremtéséhez. /Egyenlőség a koalíciós partnerek között a hazai EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ A szavazatok 8,9 százalékával megőrizte európai parlamenti mandátumát a választások után a Magyar Összefogás listájának első három jelöltje: Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Tőkés László EMNT-elnök örömét fejezte ki, hogy nem okozott csalódást az összefogással járó kockázatvállalás. Románia negyedik legnagyobb alakulata továbbra is az RMDSZ maradt, az ismét feltámadt a Nagy-Románia Párt (PRM) 8,65 százalékkal az ötödik a rangsorban. Európai szinten a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppártnak várhatóan 267, a szocialistáknak 159 képviselője lesz az Európai Parlamentben. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, az RMDSZ választási hadiszállásán június 8-án a jelenlévők pezsgőt bontottak és hangosan ünnepeltek. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ–EMNT-együttműködés következő lépése az autonómia-munkacsoport megalakulása és autonómiatervezetek kidolgozása lesz. A Magyar Összefogás listája hat erdélyi megyében – szavazatarány szerinti csökkenő sorrendben: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar – nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Szilágy megyében a 30 százalékos eredményhez 22 116 szavazatra volt szüksége az RMDSZ-listának. Biharban a 35 311 szavazat „csak” 27,41 százalékhoz volt elég, ezzel is az RMDSZ–EMNT közös listája kapta a legtöbb szavazatot. „Itt az ideje, hogy megkezdje működését az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum” – emlékeztetett Tőkés László. /Brüsszeli triumvirátus. Közel 9 százalékot ért el a Magyar Összefogás listája az EP-választáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Szatmár megyei viszonylatban az RMDSZ nyerte meg az európai parlamenti választásokat a leadott voksok 39,64 százalékának /36 516 szavazat/ megszerzésével. A Magyar Összefogás listája 20 ezerrel több szavazatot kapott, mint az RMDSZ és a függetlenként induló Tőkés László együtt a 2007 novemberében tartott voksoláskor. /Elégedett a megyei RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./

A marosvásárhelyi Bernády-házban ünnepelte az eredményt az RMDSZ. „Bebizonyosodott, hogy együtt sokkal többet tudunk elérni, mint külön-külön összeadva” – nyilatkozta Markó. A kampánystáb főhadiszállásán nem volt jelen Tőkés László, Szilágyi Zsolt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) többi tagja. „Ők Nagyváradon vannak, de telefonon már gratuláltunk egymásnak” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László és Szilágyi Zsolt az RMDSZ– EMNT-lista és a Fidesz győzelmét egyaránt ünnepelte a nagyváradi kampányközpontban. „Míg 2007-ben a pluralitás elve, most a belső demokrácia valósult meg” – hangsúlyozta Tőkés László. /Szucher Ervin, Nagy Orsolya: Külön ünnepelte a közös diadalt az RMDSZ és az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kifejtette: esze ágában sincs indítványozni csatlakozásukat a néppárti frakcióba. A szélsőséges nacionalista párt vezetője mindezt azzal indokolta: nem hajlandó olyan társaságba keveredni, amelynek Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők is tagjai, értelmezése szerint ugyanis mindketten Erdély autonómiájának megvalósítását tűzték zászlójukra, ami egyet jelent Románia területi egységének szétszakításával. /Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni Tudor nem akar Tőkéssel és Sógorral egy „csapatban” lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át január 11-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az idei kitüntetettek között van Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Szili Katalin elmondta, hogy ő egy csángó gyermek keresztanyja, akinek így segíthet tanulmányaiban. Az elismeréseket – amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) oktatási szakbizottsága adományoz, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök adta át. Az EMNT elnöke beszédében rámutatott: 90 éve, éppen a díjátadás napján a románok erőszakkal elfoglalták a kolozsvári Ferenc József Egyetemet, 50 éve a román Babes Egyetembe olvasztották a Bolyai Tudományegyetemet, és éppen tíz éve létrehozták a Partiumi Keresztény Egyetemet. /K. Gy. : Báthory-díj Szilinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./