Erdélyi körútja során Nagyváradra is ellátogatott Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke, október 24-én irodájában felkereste Tőkés László EP-képviselőt is. Tőkés László vázolta az aktuális magyar politikai helyzetet, rámutatva arra, hogy már nem a bal- és a jobboldal szembenállásán van a politikai hangsúly, hanem azon, hogy közösen találjanak megoldást az egyre égetőbb gondok orvoslására. A „hiteles baloldallal” mindig megtalálták az egészséges kompromisszumot. Remélhetően eljön az idő, amikor valamennyi magyar párt belátja: csakis közösen lehet tenni a magyar közösségekért mind az anyaországban, mind a kisebbségbe került magyar népcsoportok esetében. Szili Katalin osztotta ezt a véleményt, mondván, Tőkés László brüsszeli képviselői irodája fontos közvetítő kapocs lett a magyar közösségek számára. Csűry István, a KREK megbízott püspöke előzőleg felrótta, hogy Szili Katalin nem látogatja meg a többségi váradi református közösség képviselőit, csak a katolikus püspökséget. Nincs szó megkülönböztetésről, hangsúlyozta Szili Katalin, reméli, hogy nemsokára magával az egyházfővel is személyesen tisztázhatja ezt. /Szőke Mária: Párbeszéd a közös gondok megoldásáért – Tőkés fontos közvetítő az összmagyar politikában. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 26./

1988. október 25-én temesvári egyetemi hallgatók egy csoportja a reformáció ünnepe alkalmából Dsida Jenő szavalóesttel állt a templomi közönség elé. A Mátray László által vezetett Thália csoport fennállása 20. évfordulójának megünneplésére készült. Az előadást követően a diákokat, illetve a házigazda lelkészt, Tőkés Lászlót retorziók érték. Az előadást egy második színpadra lépés követte, amit követően Mátray László közölte: a hatóságok betiltották a Thália színjátszó-kört, amely a temesvári magyar diákság egyik utolsó kulturális intézménye volt. A harmadik Dsida-estet 11 évvel később, az 1999-es reformáció ünnepére szervezték meg. Most, húsz évvel az 1989-es rendszerváltozás után ismét összegyűlnek az egykori Tháliások, hogy a Dsida-est felelevenítésével emlékezzenek az akkori eseményekre a temesvár-belvárosi református templomban, október 31-én. /Pataki Zoltán: Húsz évvel a rendszerváltozás után, újabb Dsida-est. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

Tőkés László nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a román hatóságok nemrégiben megakadályozták az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezetének nagyszalontai tüntetését Ivan Gasparovic szlovák államelnök látogatásakor. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke emlékeztetett: a fiatalok akkor szerettek volna transzparenseikkel megjelenni, amikor Gasparovic a hajdúváros tiszteletbeli szlovák konzulátusán tett látogatást. Az EMI-sek spontán akciójukkal a szlovák államnyelvtörvény ellen kívántak tiltakozni. A fiatalokat azonban civil ruhás rendőrök bevitték a rendőrségre, és órákon át fogva tartották őket – emlékeztetett Tőkés László. /Az EMI-tüntetés akadályozása miatt tiltakozott Tőkés= Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Tőkés László EP-képviselő elégedetlen amiatt, hogy az RMDSZ „részt vesz a politikai játékokban” annak érdekében, hogy kormányra kerüljön. Leszögezte, az EMNT csak akkor támogatja Kelemen Hunort az elnökválasztásokon, ha annak kampányprogramjában jelen van a Székelyföld politikai és kulturális autonómiájának követelése. /Tőkés feltételhez köti Kelemen támogatását. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület minden év novemberében megtartja a hősök, áldozatok és mártírok emléknapját. Idén kilencven éve annak, hogy 1919-ben megszüntették a Ferenc József Tudományegyetemet, ötven évvel ezelőtt erőszakkal egyesítették a Bolyai Tudományegyetemet a Babes Egyetemmel – a Bolyai-egyetem megszüntetése ellen Szabédi László költő, az egyetem tanára és Csendes Zoltán rektor-helyettes öngyilkossággal tiltakoztak. Emlékezni kell arra is, hogy az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal való egyetemi szolidaritás valóságos megtorláshullámot vont maga után a román hatóságok részéről. 2009. november 8-án, vasárnap, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem és Tőkés László EP-irodája szervezésében a Hősök, Áldozatok és Mártírok Emléknapja keretében az Erdélyi Magyar Egyetem vértanúira és áldozatvállalóira emlékeznek Nagyváradon. Ennek keretében levetítik a Memento 1959 című kisfilmet, amelyet Páskándiné Sebők Anna készített a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére, majd a Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetet bemutatja a felelős szerkesztő, Somai József, illetve a szerkesztőbizottság két tagja, Bodó Barna és Csetri Elek. /Emlékezés – az Erdélyi Magyar Egyetem vértanúira s áldozataira. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 6./

Kolozsváron tartotta országos ülését a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul az EMNT. Mozgalmi hátteret akarnak szervezni a testület mögé, továbbá bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye. Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök nyitotta meg a plenáris ülés. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvető célokról. A tisztújítás során egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztották Tőkés Lászlót az elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az EMNT alapvető célja a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviselete. Orbán Viktor, a kormányzásra készülő Fidesz elnöke üdvözlő beszédének bejátszásával kezdődött az EMNT országos ülése. Az erdélyi magyar politika zsákutcába került, megújításra szorul. Bár Budapest – az Antall József kormányzása óta érvényben lévő szabály szerint – nem mondhatja meg, hogy a határon túli magyar közösségek melyik ösvényt válasszák, a Fidesz reméli, hogy Erdélyben olyan feddhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, széles támogatottságnak örvendő szerveződés, szerveződések jönnek létre, amelyek képesek lesznek becsülettel képviselni az Erdélyben élő magyar nemzeti közösség legfontosabb életigényeit, hangoztatta Orbán Viktor. „Ígérem, a következő magyar kormány azért fog harcolni, hogy Európában ne érvényesülhessen a kettős mérce, vagyis váljék természetessé, hogy amit lehet a Spanyolországban élő katalánoknak, vagy a Finnországban élő svédeknek, vagy éppen a Belgiumban élő német közösségnek, az legyen természetes a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösség számára is”, hangzott az üzenet. A tanácskozáson jelen volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Elmondta: ha a Fidesz kormányra kerül, az EMNT-re, és az általa kezdeményezett és megalakított Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra kiemelkedő szerep vár a határon túli magyar nemzetrészekkel való együttműködésben. Úgy vélekedett: jó esély kínálkozik arra is, hogy a küszöbön álló magyar kormányváltást követően teljesen új minőségű viszony alakuljon ki Magyarország és Románia között, ami az egymás jogos érdekei iránti szolidaritáson alapulna. Az újjáalakuló ülésen jelen volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Felszólalásában kifejtette: a viták ellenére az EMNT az egyik legfontosabb szövetségese az SZNT-nek. Az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Kovács Péter ügyvezető alelnök személyében, aki felszólalásában az összefogás, együttgondolkodás fontosságát, sikerességét hangsúlyozta. Szász Jenő, az MPP elnöke nem kapott meghívást, a polgári pártot alelnöke, Farkas Csaba képviselte. Beszédében úgy vélekedett: lehet még tíz-húsz évig a memorandumok útján való tiltakozást választani, Európától várni a megoldást, de a felvidéki példa bizonyítja, mennyire nem célravezető ez. Más utat kell választani, le kell ülni egymással őszintén beszélni, intézményes együttműködést létesíteni. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Sándor Krisztina elnök biztosította a szervezet támogatásáról az EMNT-t. A meghívottak közt jelen volt Solomon Adrian, a Csángószövetség elnöke is, aki a moldvai magyar közösség nevében remél támogatást az EMNT-től. Tőkés László, az EMNT elnöke az újjáalakulás okairól beszélt. A helyzetet az SZNT lehetetlenítette el, amelyik tavasszal kivonta magát a testületből. „Ekkor tevődött fel a kérdés, hogyan tovább? Vagy hagyjuk szétzülleni a szervezetet, vagy pedig meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet az együttműködést folytatni”, magyarázta Tőkés László. A tanács az újjászervezéstől reméli a megoldást. Tőkés László figyelmeztetett: Romániában nem szűnt meg a vértelen etnikai tisztogatás, demokratikus külszín alatt folytatódik a Trianon óta tartó homogenizáció, asszimiláció, Bukarest gyarmatosító politikája, a magyarság felőrlése. „Mi nem akarunk kétféle magyar állampolgárságot, nem támogatjuk a szocialisták külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzelését, mi magyar állampolgárságot indítványoztunk a nem Magyarországon élő magyaroknak”, nyilatkozta a Szabadságnak Németh Zsolt, aki egyike volt a magyar állampolgárság megadásának könnyítését célzó törvénymódosítás kezdeményezőinek. A módosításnak az volt a lényege, hogy ne legyen feltétel az állampolgárság megszerzéséhez magyarországi lakóhely. „A szocialisták azonban azt mondták, ebben a formában nem tudják támogatni a kezdeményezést, mert különféle javaslataik lennének választójogi és szociális jogok területén. Úgy gondoltuk, nem lenne jó, hogy ha választások előtt a 2004. december 5-ét megelőző kampánynak tennénk ki ezt a magyar ügyet. A magunk részéről a jövőben ezt az indítványt próbáljuk elfogadtatni, ehhez szükséges lesz a kétharmados parlamenti támogatottság”, nyilatkozta Németh Zsolt. /Sz. K. : Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében. Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ Az EMNT legfontosabb döntéshozó szerve a 300 tagú országos gyűlés lesz, mely évente egyszer ülésezik, az operatív vezetést a 15 tagú elnökség látja el. Ebben az elnök és az ügyvezető elnök mellett a három régióelnök (László János – Székelyföld, Gergely Balázs – Közép-Erdély és Orbán Mihály – Partium), öt alelnök (Szilágyi Zsolt, Nagy Pál, Pap Előd, Boros Zoltán és Sándor Krisztina) és öt jegyző (Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila, Fekete Réka, Püsök Csaba és Szabó László) vesz részt. Az új struktúrában félévente ülésező választmány is szerepel. /Gazda Árpád: „Kisebbségpolitikai rendszerváltást” sürget az újraalakított EMNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban címen számolt be az EMNT tanácskozásáról a bukaresti napilap. /Sipos M. Zoltán EMNT: csak nézték Orbánt, mint a moziban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A hősök, áldozatok és mártírok emléknapját tartották meg november 8-án Nagyváradon. A nyitórendezvényen a váradújvárosi református templomban az ünnepi istentiszteleten a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben lemondott püspöke, Tőkés Lászlónak hirdetett igét. Az egyházkerület két különleges napot is hivatalosított: március 15-ét az 1948-49-es szabadságharcénak, míg a halottak napja utáni vasárnapot a hősök, a mártírok, az áldozatok emlékének, emlékeztetett. Idén ez utóbbit az erdélyi magyar felsőoktatás vértanúi mementójaként szervezték meg. Hangsúlyozta, hogy jelenleg sincs államilag támogatott magyar egyeteme az erdélyi magyarságnak. Tőkés László szólt az árulók felelősségéről is. Megemlítette a 20. századot végigkísérő kommunista vonulatot, de korunk júdásairól is beszélt. Hermán M. János megbízott egyetemi lelkészként, valamint a püspökség képviseletében röviden felvázolta az 50 évvel ezelőtt megtörtént egyetem-összeolvasztást. Ezután átvonultak a református püspöki palotába, ahol Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója beszélt, majd levetítették a Mementó 1959 című, a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére készített filmet. A film készítője, Páskándiné Sebők Anna fogalmazta meg a vetítés után, hogy vissza kell szerezni az önálló magyar állami egyetemet. Az emlékezés könyvbemutatóval folytatódott. A Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetről előbb a felelős szerkesztő, Somai József beszélt, majd szerzőtársai, Bodó Barna és Kónya Hamar Sándor. A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete azért adta ki a könyvet, hogy dokumentált anyagot lehessen felmutatni arról, hogyan szűnt meg az önálló állami egyetemi (és ezzel párhuzamosan az alsóbb szintű) oktatás Erdélyben. Végül megkoszorúzták a püspöki palotában lévő, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított táblát. /M. T. R. : Az egyetem szimbóluma sorsunknak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 9./

A magyar sajtóban röppent fel a hír, amely szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elhatározta, tüntetést tervez Marosvásárhelyen a Stefan Gusa tábornok szobrát jóváhagyó tanácsi határozat ellen, és megszervezésével Kincses Előd ügyvédet bízta meg. Kincses cáfolta a hírt, kijelentve, szó sincs tüntetésről. Ellenben Tőkés Lászlótól, az EMNT elnökétől megbízást kapott arra, hogy a közigazgatási bíróságon támadja meg a határozatot. Jelenleg az EMNT nem bejegyzett jogi személy, tehát még nem támadhatja meg, csak ha majd bejegyzésre kerül. A marosvásárhelyi tanács szeptemberi ülésén egyhangúlag elfogadta, hogy Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak Marosvásárhelyen. Utóbb a tanács RMDSZ- frakciója határozattervezet nyújtott be az önkormányzathoz a szoborállításról szóló határozat visszavonására, mellékelve a katonai ügyészség által Stefan Gusa ellen benyújtott vádiratot. Ezt a határozattervezetet a tanács elutasította. A 23 tagú városi tanács 10 tagú RMDSZ-frakciója szavazott a határozat visszavonása mellett, 12-en ellene szavaztak, egy tartózkodás mellett. /Mózes Edith: Az EMNT mégsem szervez tüntetést Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Beadvánnyal fordul Marius Pascan Maros megyei prefektushoz az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, amelyben a Gusa-szobor felállításának megakadályozását kéri. Ebben a katonai ügyészség vádiratára hivatkoznak, melyből kitűnik az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa tábornok bűnössége. A vádhatóság szerint Gusa az elítélt Mihai Chitackal és Victor Atanasie Stanculescuval egyetemben felelős a ‘89-es temesvári mészárlásért. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete mellett a Gusa-szobor felállításának megakadályozását próbálja meg kieszközölni Tőkés László EP-képviselő is. Tőkés László jogi képviselője, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd az okirathoz a Petre Roman-kormány által létrehozott vizsgálóbizottság 1990 márciusában született jelentését is mellékelte. Tőkés és Kincses reméli, hogy kezdeményezésük – mely teljesen független az RMDSZ-es tanácsosok lépésétől – sikerrel jár. Ezzel szemben Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott: nincs törvényes alapja arra, hogy megtámadja az önkormányzat határozatát, mivel Gusát nem ítélte el az igazságszolgáltatás, így nem számít háborús bűnösnek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is a szoborállítás ellen foglalt állást, be nem jegyzett szervezetként azonban képtelen jogi lépéseket tenni az önkormányzati határozat ellen. Ezért a szervezet elnöke, Tőkés László magánemberként és a temesvári forradalom kulcsfigurájaként próbálja jobb belátásra bírni a marosvásárhelyi döntéshozókat. /Szucher Ervin: Tőkés is fellép a Gusa-szobor ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Közösségvállalás Romániával címmel dokumentumfényképekből nyílt kiállítás Kolozsváron a Művészeti Múzeumban. Az 1989-es forradalom 20. évfordulójának tiszteletére rendezett tárlatot a bukaresti lengyel intézet szervezte. A képek olyan lengyel fiatalok szemével mutatja be a forradalmat, akik soha nem jártak Romániában. A lengyelek elismerik Temesvár és Tőkés László szerepét a forradalom kitörésében. /(J. J.): Fotókiállítás a ‘89-es forradalomról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Szabadelvű Köre egyaránt Kelemen Hunort, a szövetség államelnök-jelöltjét támogatja. A Tőkés László által vezetett szervezet még mindig szemére veti az RMDSZ-nek, hogy nem egyeztetett a magyar államfőjelölt kérdésében, de elégedett is, mivel a szövetség jelöltje beépítette választási programjába az EMNT által megfogalmazott „stratégiai célkitűzéseket”, és ezeket lehetőségei szerint képviselte a kampányban. Az EMNT vezetői szerint a fontosabb romániai elnökjelöltek választási programja és kampánybeli szereplése alapján megállapítható, hogy „a román pártok képviselőinek még mindig nincs olyan meggyőző és megnyugtató ajánlatuk az erdélyi magyar közösség számára, amelynek alapján komoly mérlegelés tárgya lehetne támogatásuk a magyar szavazópolgárok részéről”. /Liberális és EMNT-s támogatás Kelemennek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

„Az MPP újra bebizonyította, nem nőtt fel arra a szintre, hogy a magyarság érdekeit képviselje” – reagált Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Magyar Polgári Párt közleményére, szerinte az MPP számára a magyar érdek abból áll, hogy minden esetben ellentmondjon az RMDSZ-nek. Kovács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek legreprezentatívabb képviselője, Tőkés László támogatja Kelemen Hunort. A Fidesz – Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság elnökének nyilatkozata alapján – az elnökválasztás első fordulójában Kelemen Hunor mellett áll. Kovács Péter reméli, hogy kevesen fogják követni az MPP felhívását. /(P. A. M.): Kovács Péter: Az MPP nem nőtt fel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió a lisszaboni szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében – jelentette ki Tőkés László püspök, romániai magyar néppárti EP-képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján. Meglátása szerint „növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és... a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül”. A tanácskozás szinte minden felszólalója méltatta Tőkés László személyes szerepét az 1989-es romániai történésekben. Szájer József arról beszélt, hogy Tőkés érdemei a lengyel Lech Walesáéval és a cseh Václav Havelével hasonlíthatók össze. /Havelhez mérték Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

November 20-án Nagyváradon Csűry Istvánt választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. Három jelölt indult, Csűry István 68, Mikló Ferenc nagyszalontai lelkész, bihari esperes 14, Józsa Ferenc aradi lelkipásztor 3 szavazatot kapott. Tőkés László júniusban mondott le püspöki tisztségéről, miután európai parlamenti képviselővé választották; ezután lett Csűry István a helyettes püspök. A mostani időközi választáson püspököt választottak egy évre, 2010. októberében pedig az egyházkerületben általános tisztújítást tartanak, ekkor választanak egy teljes, hatéves mandátumú püspököt. Az új püspök feladatának tartja az egyházkerületben Tőkés László vezetése idején elindult átvilágítás folytatását. Ennek az a célja, hogy a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) dokumentumai alapján kiderüljön, kik voltak besúgók az egyházban a rendszerváltás előtti évtizedekben. /Új püspök a királyhágómelléki egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Az összefogás hiánya miatt nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat a romániai elnökválasztások első fordulójában – mondta az MTI-nek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Sajnos az is borítékolható volt – mondta –, hogy Kelemen Hunor, a RMDSZ jelöltje az előző elnökválasztásokat alulmúló eredménnyel fog szerepelni. Beigazolódott, hogy a magyarságot nem sikerült megmozgatni, elmaradt ugyanis az az összefogás, amely alapjául szolgált az európai parlamenti választások sikerének. A magyar többségű megyék mind a sor végén kullognak a részvétel tekintetében. Tőkés szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia azt a nézetét, hogy a nemzeti szempontot behelyettesíti a pártszempontokkal, s hogy pártjelöltet indít közös nemzeti jelölt helyett. Ha összefogtunk volna, ha az RMDSZ nem ment volna el „pártirányba”, és ennek következtében a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem jelentett volna be különvéleményt, akkor a magyarság mozgósítása terén egészen más eredményt lehetett volna elérni – vélekedett Tőkés László. Javasolja, hogy a két forduló között mielőbb hívják össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), és egyeztessenek arról, hogy a következő fordulóban a romániai magyarság melyik elnökjelöltet támogassa. /Tőkés: Nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat. = Erdély. ma, nov. 23./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Szatmárnémetiben működő Kölcsey Kör szervezésében idén huszadik alkalommal emlékeztek Ady Endrére. November 22-én a Szatmár Megyei Múzeumban kezdődött a megemlékezés Ady Endre öröksége és az irodalom felelőssége című szimpózium keretén belül. Az előadók között neves szakemberek értekeztek Ady munkásságáról, irodalomban betöltött szerepéről. Az előadók között volt Kozma Dezső egyetemi tanár Kolozsvárról, a nagykárolyi Balla Lóránt helytörténész, valamint a pozsonyi Duray Miklós. A megemlékezés Érmindszenten – Adyfalván, a költő szülőfalujában folytatódik. /Emlékezés Ady Endrére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 22./ November 19-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájában, 20-án Szatmárnémetiben, 21-en pedig Érmindszenten, a szülőfalujában ünnepeltek. Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör egész napos irodalmi tanácskozást szervezett Ady Endre öröksége és az irodalom felelőssége címen. Megrendezték az immár hagyományossá vált Ifjú szívekben élek című Kárpát-medencei pódiumbemutatót. Érmindszenten felszentelték a református templomot. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László europarlamenti képviselő is. Nagyváradon több helyszínen is megemlékeztek Ady Endréről. /Végh Balázs: Háromnapos rendezvénnyel emlékeztek Adyra Szatmár megyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

A magyar szavazók – vagy legalábbis a székelyföldiek – az országos átlagnál jóval alacsonyabb arányban mentek el voksolni. Azok, akik mégis elmentek, túlnyomó arányban az RMDSZ jelöltjére szavaztak. Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője vezércikkében Tőkés Lászlót tette felelőssé azért, mert a magyarok alacsonyabb arányban mentek el szavazni: „a Magyar Összefogás jelszavával brüsszeli székét megőrző EP-képviselő végigfanyalogta az RMDSZ elnökválasztási kampányát, és szavazói értettek a szóból: távol maradtak az urnáktól. Az MPP és az SZNT viszont nem tudta eltántorítani a magyarokat attól, hogy, ha már szavaznak, az RMDSZ jelöltjére tegyék. Igaz, Tőkéstől eltérően ők legalább nem hintapolitikáztak... ” /Salamon Márton László: Hintapolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Inkább lelkiismereti, mint történelmi drámának nevezi legfrissebb színpadi művét Székelyhidi Ágoston. Az ismert író, történész az 1989-es eseményekről Végítélet címmel írt színdarabot, melyet a rendszerváltás huszadik évfordulójára szervezett eseménysorozat keretében mutatnak be Debrecenben és Nagyváradon november 28-án, illetve 29-én. A drámát Nagyváradon Meleg Vilmos rendezésében mutatják be. A szerző szerint az 1956 utáni kommunista rezsim politikai értelmezésén túl az értékrombolás diktatúrájának nevezhető: az emberi, vallási, nemzeti és európai értékeket egyaránt a földdel igyekezett egyenlővé tenni. A 1989-es temesvári eseménysorozat tehát az értékmentés forradalma volt, vélte az író. „Szellemi, politikai, közéleti népmozgalmakról beszélhetünk 1989 kapcsán, ám ezeknek a gyökere legalább egy évvel korábbra nyúlik vissza” – fejtette ki. 1988 volt ugyanis a kommunista diktatúra falurombolási tervének éve. Ez a szisztematikus falupusztítás az egész kommunista birodalomban egyedülálló volt. Emiatt szerveztek Budapesten 1988. június 27-én Erdély-tüntetést, amely Székelyhidi meglátása szerint ‘56 óta a legnagyobb ilyen jellegű megmozdulás volt a magyar fővárosban – a nemzeti értékrend szerint ugyanis Magyarország Erdéllyel szerves egészet, „értékteret” alkot. Szeptember 6-án Tőkés László akkori temesvári lelkész aláírta az Aradi Nyilatkozat néven ismert dokumentumot, amelyben felszólította a református gyülekezeteket: akadályozzák meg a falurombolást, amellyel Ceausescu „a múltat semmisíti meg”. Akkoriban Tőkés már a nemzetbiztonság által elszigetelten élt. Különleges volt ez, mert mind Lech Walesának, mind Václav Havelnek politikai erő állt a háta mögött, Tőkésnek azonban az égvilágon semmi, csak az értékmentés szándéka és szerepvállalása, fejtegette Székelyhidi. Amikor 1989. december 15-én Tőkést elhurcolták, már románok és magyarok, vallásosak és nem vallásosak egyaránt melléálltak. Egy hét múlva, december 21-én a Ceausescu házaspárnak már menekülnie kellett. A Végítélet december 16-án játszódik, és cselekménye egy temesvári kocsmáros, besúgó és kettős ügynök története körül forog. /Nagy Orsolya: Színdarabot írt a ‘89-es rendszerváltásról Székelyhidi Ágoston. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Több elvi feltételt tartalmazó politikai egyezmény megkötését szabták feltételül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) annak érdekében, hogy az elnökválasztás második fordulójában a szabadelvűek Mircea Geoanat, a PSD jelöltjét támogassák. Az RMDSZ arról határozott, hogy szorosabbra fűzi kapcsolatait a liberálisokkal. Mindhárom fél szorgalmazza, hogy minél hamarabb jussanak egyezségre. A liberálisok egyik feltétele az, hogy Klaus Johannis nagyszebeni polgármester legyen a miniszterelnök. Mircea Geoana jelezte, hogy elfogadja a polgármester személyét. Traian Basescu államfőjelöltnek kicsi az esélye a győzelemre az elnökválasztás második fordulójában – írták a lapok. /PSD–PNL–RMDSZ-koalíció körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ A liberálisok farvizén surranhat be az RMDSZ abba a jövendő, Klaus Johannis vezette kormányba, amelynek felállítására Mircea Geoana szociáldemokrata elnökjelölt vállalkozott. Az RMDSZ-re utalva Geoana kifejtette: egyelőre csak PSD–PNL-együttműködésről van szó, a többi lehetőségről december 6. után tárgyalnak. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács még nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy szerintük a két jelölt közül melyiket kell támogatni a második fordulóban, s nem reagált a megkötött RMDSZ–PNL-egyezségre sem. Tőkés László EMNT-elnök a szavazás napján azt nyilatkozta: a magyar szavazóknak nincs kik közül választaniuk, a két román jelölt egyformán rossz alternatíva. /(Cs. P. T.): Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Farvízen surran az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ Az „Egyezmény Románia válságból való kijuttatásáért” címet viselő PSD–PNL-megállapodásban a felek többek között leszögezték: azért tartják fontosnak az együttműködést, mert ötéves mandátuma során Traian Basescu káoszba taszította az országot, amelynek nincs legitim kormánya. A megállapodás jórészt gazdasági elemeket tartalmaz, átláthatóság és hatékonyság a közpénzek elköltése során, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása, az igazságügyi reformfolyamat folytatása, a közigazgatási decentralizáció, a hátrányos helyzetű rétegek – fiatal családok, nyugdíjasok és alacsony jövedelműek – támogatása, a mezőgazdaság és az állam korszerűsítése. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) aláírt megállapodást az RMDSZ-szel. A megállapodás szövege: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Tekintetve véve azt, hogy: a két politikai alakulat közös kormányzati tapasztalattal rendelkezik; a 2008-as választások után ketten alkották a parlamenti ellenzéket; a jelenlegi politikai válságban egy új többségre és egy stabil kormányra van szükség. A két politikai alakulat együtt fog működni a következőkben: – egy program kidolgozása a romániai válság megszüntetése érdekében; – az alkotmányos reform elindítása; – az intézményes és törvényhozási reformok folytatása, beleértve a nemzeti kisebbségi jogok területét is; – a közigazgatási reform folytatása a döntéshozatal decentralizációja céljából; – stabil kormányzás biztosítása, egy transzparens parlamenti többség támogatásával; – olyan államelnökjelölt támogatása, aki garantálja az állam intézményei közötti megfelelő együttműködést; – Klaus Johannis jelölésének támogatása Románia Kormányának miniszterelnöki tisztségébe. A Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség együtt vesznek részt egy új kormány létrehozásában. Bukarest, 2009. november 24. Nemzeti Liberális Párt, Crin Antonescu; Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Markó Béla. /Balogh Levente: Megállapodást írtak alá a liberálisok a szociáldemokratákkal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

Az Európai Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, miként hajtják végre a szlovák államnyelvről szóló törvényt – hangsúlyozta Leonard Orban, az EU többnyelvűségi kérdésekben illetékes biztosa november 24-én éjjel Strasbourgban, az Európai Parlamentnek (EP) a kisebbségi nyelvhasználatról folytatott plenáris vitájában. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, aki az ugyancsak néppárti Bauer Edit szlovákiai magyar EP-képviselővel együtt kezdeményezte a vitát, sikerként könyvelte el, hogy az EP végre foglakozott a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kérdésével, így a diszkriminatív szlovákiai nyelvtörvénnyel. Örömmel nyugtázta az Európai Bizottság képviselőjének egyértelmű állásfoglalását a kisebbségek nyelvi jogait illetően. „A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” – ez volt a napirendi pont hivatalos elnevezése, erre 23 órától 24 óráig biztosítottak időkeretet. Tőkés László szerint „a posztkommunista, soviniszta szlovák kormány új falakat emel”. Felszólította az Európai Parlamentet, hogy ne helyezkedjen a be nem avatkozás talajára. /Az Európai Bizottság figyelni fogja, miként hajtják végre a szlovák nyelvtörvényt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Szomorú, hogy a kisebbségek jogfosztását igazoló politika még ma is kerékkötője lehet az integrációs folyamat továbblendülésének” – hangsúlyozta Sógor Csaba erdélyi néppárti EP-képviselő. /Felszólalások az EP-ben a kisebbségi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felajánlotta, hogy segít a szlovák nyelvtörvény ügyében Magyarországnak. /EP: terítéken a nyelvhasználat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

A lap munkatársa, Lokodi Imre Tőkés Lászlót támadta: Tőkés László megmutatta tulajdonságát, a vállalhatatlan kétkulacsosságot, amikor „kirekeszt, bélyegez, már megint távolról sem keresztyéni ember módján gondolkozik”. „Mutassa meg végre egyszer valaki, ki az a személy, akit Tőkés László fenntartások nélkül támogat”, kérte az újságíró. Hozzátéve, ott van a tévedés, hogy az erdélyi magyarok „államfőjelöltje nem Tőkés László volt!” /Lokodi Imre: Szembemenni elkötelezettséggel. Mutassa meg végre egyszer valaki, ki az a személy, akit Tőkés László fenntartások nélkül támogat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Élesen bírálta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ-t amiatt, hogy a többi erdélyi magyar politikai szervezet megkérdezése nélkül kötött megállapodást november 24-én a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) a kormányzati együttműködésről és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltjének támogatásáról. Tőkés gyanúperrel él, hogy az RMDSZ nem veszi komolyan az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében létrejött magyar összefogást. /Rostás Szabolcs: Tőkés: Markóék felrúgták az összefogást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

„Meggyőződésem, hogy helyesen döntöttünk, amikor kormányzati együttműködésről kötöttünk megállapodást a Nemzeti Liberális Párttal, és megegyeztünk abban, hogy ugyanazt az államelnök-jelöltet, a szociáldemokrata Mircea Geoanát támogatjuk a december 6-i második fordulóban. A romániai magyarság érdekeit a parlamentben is az RMDSZ képviseli, így elsősorban a szövetség feladatkörébe tartozik, hogy adott esetben miként cselekszik a kormányban is. A mi felelősségünk volt eldönteni, hogy kit kívánunk támogatni” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, reagálva Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a Krónikában megjelent felvetésére, miszerint az RMDSZ nem volt kíváncsi a többi erdélyi magyar politikai szervezet véleményére, és felrúgta az idei európai parlamenti választások esetében, majd az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében létrejött magyar összefogást. Markó Béla rámutatott: „Van magyar összefogás, hisz annak ellenére, hogy bizonyos politikai csoportosulások nem értenek egyet a szövetség tagjaival, és ez így is van rendben, az igazán fontos kérdések esetében össze tudunk fogni. ” Markó Béla úgy vélekedett: Eckstein-Kovács Péter jelenleg annak a Traian Basescunak a tanácsosa, akit az RMDSZ nem támogathat a második fordulóban. „Ilyen helyzetben Ecksteinnak meg kellett volna tartóztatnia magát, és nem beavatkozni a dolgok menetébe. Egyetértek azokkal, akik szerint Ecksteinnak fel kellene függesztenie RMDSZ-es tevékenységét mindaddig, amíg ő az államelnök tanácsosa. ” /Ferencz Zsolt: Markó: az RMDSZ feladata volt eldönteni, hogy kit támogat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Jogos Tőkés László rosszallása, okkal kifogásolja, hogy a választási együttműködés lejárta után az RMDSZ egyetlen fontos döntés meghozatalakor sem konzultál az EMNT-vel. Nem tette meg az államelnökjelölt-állításkor, pedig Kelemen Hunort nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság jelöltjeként kívánta meghatározni, de elmulasztotta most, a liberálisokkal való szövetségre lépéskor, a Mircea Geoana támogatásáról szóló döntés meghozatalakor is. Tavasszal, az EP-választások előtt megszületett együttműködési megállapodás nem erről szólt. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum tiszte lett volna minden, magyarságot érintő, jelentős döntés meghozatala. Joggal mondja Tőkés László: úgy tűnik, ,,eddig tartott az a konjunkturális szövetség, amelyet az RMDSZ a túlélés kedvéért, a maga érdekében tartott fontosnak megkötni”. Az RMDSZ-ben erősebb a hatalom, a majdani kormányzati szerepvállalás vonzása, mint a magyar összefogás fenntartása. /Farkas Réka: Elfelejtett összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Négyféle álláspontot vall a négy romániai magyar szervezet. Az RMDSZ Mircea Geoanat támogatja a december 6-i elnökválasztás második fordulójában, a Magyar Polgári Párt Traian Basescu mögé sorakozik fel, míg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos álláspontra helyezkedett, és az „autonómiára való szavazásra” buzdított. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint egyik jelölt sem érdemli meg a magyar szavazatokat. November 28-án közzé tett közleménye szerint a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elítélte mind az RMDSZ-t, mind az MPP-t, amelyek túlságosan hamar elkötelezték magukat. Az EMNT szerint egyik jelöltnek sincs „nyilvános és értékelhető politikai ajánlata általában a (...) nemzeti közösségek létkérdéseinek megnyugtató rendezésére, sajátosan az erdélyi magyar közösségi autonómiák közjogi megvalósíthatósága tekintetében”. Tőkés az RMDSZ-t bírálta amiatt, hogy még mindig nem hívta össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely dönthetett volna az erdélyi magyarság egységes álláspontjáról. Ezzel szemben Markó Béla kifejtette, hogy ebben a kérdésben az RMDSZ-nek kellett döntenie, és csak december 6-a után hívják össze az EMEF-et. /Négy magyar szervezet, négy különböző álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ Alapos a gyanú – olvasható az EMNT közleményében – , hogy nem az erdélyi magyar érdek érvényesítése foglalkoztatja elsődlegesen az RMDSZ vezetőit, hanem inkább ,,az ismét elérhető közelségbe került bukaresti kormányzati bársonyszékek bűvölete”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: az RMDSZ ,,a Nemzeti Liberális Párttal közösen azt a jelöltet támogatja, aki kiáll a mi elképzelésünk mellett, és ez a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Mircea Geoana”. /(MTI–L.): Az EMNT bírálja az RMDSZ-t és az MPP-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Az RMDSZ elkészítette a választások első fordulójának a mérlegét, és a végleges eredmények ismeretében Markó Béla szövetségi elnök november 28-án tartott sajtótájékoztatóján értékelte Kelemen Hunor szereplését. Véleménye szerint éles volt a verseny, ennek ellenére a magyar jelölt által megkapott támogatás jó és fontos volt. A Népújság munkatársa felvetette, Tőkés László azt nyilatkozta, azzal, hogy az RMDSZ Mircea Geoana, azaz a kommunisták jelöltjének támogatására buzdít, lényegében felrúgta a magyar összefogást. Markó Béla kifejtette, a magyar összefogás működik, majd megerősítette: az RMDSZ Klaus Johannist és Crin Antonescut támogatja, akik nincsenek a szavazócédulán. Markó hozzátette, az RNDSZ az elnökjelöltek közül a Szociáldemokrata Párt jelöltjét, Mircea Geoaná támogatja. /Mózes Edith: Az RMDSZ Geoanat támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Jobb lesz az együttműködés az MPP-vel, ha ellenzékbe vonulnak – vélte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Hozzátette, hogy az intézkedés nem az alpolgármester személye ellen irányul, hanem a polgári frakciónak azon törekvése ellen, hogy akadályozza a városfejlesztő munkát. Az MPP bebizonyította, hogy senkivel sem tud együttműködni, hiszen szembefordultak mind Tőkés Lászlóval, mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és kimaradtak minden olyan összefogási projektből, mely az erdélyi magyarok javát és érdekeit szolgálja, érvelt Antal Árpád. /Antal Árpád kezdeményezi Bálint József alpolgármester leváltását. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./ Sepsiszentgyörgy önkormányzatában először valósult meg igazi pluralizmus: két magyar párt képviselői jutottak be a tanácsba, kiegyenlített erőviszonnyal: az RMDSZ-nek polgármestere, az MPP-nek több, de az abszolút többséghez nem elegendő tanácstagja van. Ahogy elkezdődött a valós munka, szaporodtak az ellentétek is. Antal Árpád ötletekkel teli, de autoriter polgármester, aki gyorsan és változtatás nélkül kívánja megvalósítani terveit, és egy bizonyítani akaró, elképzelésekben szintén bővelkedő MPP-frakció, mely úgy érzi, kívülálló, szemlélődő szerepbe kényszerült. A polgármester szakítani akar, egyértelművé tenné: ki van hatalmon és ki ellenzékben. Az MPP-sek azonban úgy érzik, a rájuk leadott több szavazat feljogosítja őket az alpolgármesteri tisztség megtartására. Ha Antal Árpádnak sikerül az RMDSZ mellé állítania a román tanácstagokat, leválthatják Bálint Józsefet. /Farkas Réka: Demokratikus viszály. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Közös nyilatkozatot fogadtak el Brüsszelben a magyar kisebbségi szervezetek a lisszaboni szerződés hatályba lépésének napján. A magyar nemzeti kisebbségek képviselői a lisszaboni szerződés által megerősítve érzik azon álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek. Ez hosszú távon megvetheti az őshonos, nemzeti kisebbségeket érintő, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait. A nyilatkozatot az RMDSZ nevében Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő írták alá. További aláírók: Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Bauer Edit és Mészáros Alajos a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselői, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Kőszeghy Elemér, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Dévavári Zoltán, Vajdasági Magyar Szövetség, Sepsei Gábor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke. A nyilatkozat elfogadásának házigazdája a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) brüsszeli irodája volt. /A magyar kisebbségi szervezetek üdvözlik a Lisszaboni Szerződést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó döntés volt, hogy az RMDSZ saját államfőjelöltet állított Kelemen Hunor személyében. Kevesebb, mint négy százalékot ért el, de ez jó eredmény. Salamon Márton László felelős szerkesztő szerint a Magyar Összefogás válságban van, Tőkés László ismét kiásta a csatabárdot. Markó Béla nem így látja, Tőkés László gyakran nyilvánított különvéleményt. Sokan azt mondják, hogy az RMDSZ a baloldalra állt. Szó sincs erről, hangsúlyozta Markó. Szerinte a román parlamentben egyetlen jobboldalinak mondható párt van, a Nemzeti Liberális Párt. A Demokrata–Liberális Párt hiába tagja az Európai Néppártnak, és hiába vallja magát jobboldalinak, nem az számít, hogy ki mit mond magáról. – Traian Basescu és pártja el akarják vinni az országot egy autoritárius rendszer felé, ahol a hatalom egyetlen kézben összpontosul. – A Magyar Összefogás nem ért véget. Az RMDSZ – közvetve – Mircea Geoana PSD-elnök megszavazására buzdít, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács távolmaradásra, a Magyar Polgári Párt pedig Traian Basescura szavaztat. Mit ért meg mindebből a magyar választópolgár? – hangzott a kérdés. Az RMDSZ bírja a romániai magyarság elsöprő többségének támogatását, és vannak különböző csoportosulások, fejtette ki Markó Béla. Hangsúlyozta: „Meggyőződéssel állítom, hogy ha Mircea Geoanát megválasztják, akkor Klaus Johannis miniszterelnök lesz, és olyan kormány lesz, amely a magyarok és Székelyföld javára is tud cselekedni. ” /Salamon Márton László: Román jelöltek magyar mérlegen. Interjú Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető elnök által aláírt állásfoglalás szerint a jelenlegi helyzetben „az EMNT elnökségének egyetlen megoldása marad: a választásokon való részvételre, az érvek és ellenérvek mérlegelése után pedig lelkiismeret szerinti szavazásra” biztatni. Sajnálattal állapították meg, hogy felhívásuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására eredménytelen maradt. Az RMDSZ vezetői párt belügyének tekintették az államelnök-választással kapcsolatos összes döntést, és elzárkóztak a konzultációtól. Ez mutatja, hogy „az EP-választások alkalmával kialakított Magyar Összefogás csak konjunkturális megoldást jelentett számukra”. Sajnálatos, hogy az RMDSZ „pártérdeket a nemzeti érdek elé helyező gyakorlata” a jövőben is megosztja majd az erdélyi magyarságot. Az elnökválasztás kérdésében az erdélyi magyarság megosztott. /EMNT állásfoglalás a romániai elnökválasztás tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./