Nevezhetik ugyan az összefogás listájának, de bárhogy is nézzük, ez akkor is RMDSZ lista! Nagyon sajnálom, hogy az erdélyi magyar közösség nem azt kapja, amire számít! – kommentálta a Kolozsváron köttetett RMDSZ–EMNT megállapodást Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Arra a kérdésre, hogy az MPP támogatja-e az EP-jelöltek azon listáját, amelyet Tőkés László vezet, Szász Jenő úgy vélekedett: jobb lett volna, ha másféle megállapodás jön létre, éspedig az RMDSZ és az MPP között. – Ami pedig az RMDSZ EP-listáját illeti, sok sikert kívánunk neki, mert így sportszerű! – nyilatkozta Szász. /Szász: Bárhogy nézzük, ez akkor is RMDSZ-lista! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Markó Bélának és Tőkés Lászlónak harmadik nekifutásra kínkeservesen, de sikerült megegyezniük közös választási szereplésben. Először a 2007-es európai parlamenti választások alkalmából merült fel ez a lehetőség. Tárgyalások zajlottak egy hónapon keresztül, eredménytelenül. A helyzet megismétlődött a tavalyi parlamenti választások előtt, Tőkés László református püspök nyilatkozatában sok igazság rejlik, miszerint a szövetség ellenzékbe szorulása is jelentős szerepet játszott az egyezség létrejöttében. /Borbély Tamás: Az együttműködés kötelessége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Létrejött a megállapodás az eddig kibékíthetetlennek hitt Markó Béla és Tőkés László között. A megegyezés egyelőre még nem nyugszik sziklaszilárd alapokon. Nem derült ki például, megvalósítja-e a kitűzött célt a több éve Tőkés László által megálmodott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, azaz részt vehet-e az RMDSZ ellenzéke is az erdélyi magyar közösséget érintő döntéshozatali mechanizmusokban, írta Rostás Szabolcs. Fogas kérdés az is, félre tudja-e tenni nézeteltéréseit a két alakulat például a júniusi EP-választás kampányában. Az RMDSZ és az EMNT közeledésével együtt jár a Magyar Polgári Párt gyengítése. /Rostás Szabolcs: Az összefogás dilemmái. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Aggodalommal vette tudomásul az MPP háromszéki szervezete, hogy Tőkés László elfogadta az első helyet az RMDSZ EP-listáján. Állásfoglalásukban leszögezték: csatlakoznak a felek álláspontjához, az autonómia ügyének európai fórumokon való egységes képviselete közös érdek és prioritás, de úgy vélik, az ily módon körvonalazódó, ,,úgynevezett nemzeti lista semmivel sem több pártlistánál”. Tőkés tulajdonképpen ,,biankó csekket” írt alá, vállalva a kockázatot, hogy neve fedezetet nyújt olyan ,,mélyen erodálódott személyek szerepléséhez, mint Verestóy Attila vagy Frunda György”. Kifogásolják, hogy az RMDSZ-nek az erdélyi magyar jobboldalról csak Tőkés személyére volt szüksége, véleményük szerint a tágabb koalíciós szerződés megvédhette volna Tőkést ,,a csapdahelyzettől, amelybe ez az önmagában örvendetes, de lényegében hamis, csak a látszatra koncentráló összefogás kényszerítette”. /Kifogásolják a Tőkés–Markó egyezséget (Elégedetlen az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Sólyom László köztársasági elnök üdvözölte, hogy a két erdélyi magyar szervezet megállapodott egy közös európai parlamenti EP-lista felállításáról. Az államfő telefonon tárgyalt Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy Sólyom László már 2008-as székelyföldi látogatásán szorgalmazta az erdélyi magyarság minél szélesebb körű összefogását. /Sólyom László üdvözölte a Tőkés–Markó megegyezést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Nem mond le a Székelyföld autonómiáját célzó tervezetről Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki a hét végén Nagyváradon úgy nyilatkozott, a célkitűzés elérése érdekében Traian Basescu államelnök támogatását fogja kérni. Tőkés Schmitt Pál fideszes EP-képviselővel közösen tartotta sajtótájékoztatóját, a magyarországi politikus a Partiumi Egyetemi Sportklub által szervezett Sportbálra érkezett Nagyváradra. Tőkés László emlékeztetett: az Európai Parlamentben nemrégiben az ezeréves gyulafehérvári egyházmegye kapcsán előterjesztéssel élt, mely szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi emlékévének szeptember 29-i zárónapját az Európai Unió iktassa be jövő évi nemzetközi eseménynaptárába. /Bálint Eszter: Sport és politika. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Tőkés László református püspök, EP-képviselő nyílt levelet írt Petru Gherghel jászvásári katolikus megyéspüspöknek, szót emelve a legutóbb, a Bákó megyei Szitás faluban történtek ügyében. Az ottani plébános valóságos ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli, semmilyen törvénybe nem ütköző oktatása ellen – olyannyira, hogy még a ministrálástól is eltiltotta azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ez nem az első hasonló eset az egyházmegyében, a csángómagyar gyülekezetekben. Ez a bánásmód „mindenekelőtt közös keresztyén hitünknek, a szeretet evangéliumi parancsolatának mond ellent” – írta Tőkés László. Lehetetlen, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között. Mindez ellentmond az európai vallási türelem és az ökumenikus testvériség szellemének, illetve Románia törvényeinek. Tőkés László kérte Petru Gherghelt, vegye személyes védelmébe „a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek. ” /Tőkés László levele Petru Gherghel jászvásári megyéspüspökhöz. = Erdely. ma, febr. 16./

„Tőkés Lászlóval számos jelentős kérdésben nem értünk egyet, de hiteles embernek tartjuk, aki egy bizonyos koncepciót képvisel a romániai magyarságon belül” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Tőkés László EP-képviselővel való február 16-i budapesti találkozóján kijelentette, „az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és személyesen Tőkés Lászlónak köszönhetően kiváló esély van arra, hogy a következő ciklusban is hiteles, közbizalmat élvező emberek képviseljék az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben”. Markó szerint legalább két mandátumot szerezhet a romániai magyarság az Európai Parlamentben, de a szavazók sikeres mozgósításával akár hármat is. /Sz. A. : Markó: Tőkés hiteles. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Az RMDSZ és az EMNT vezetői február 22-én, vasárnap, Marosvásárhelyen írják alá a választási együttműködésre, a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ vezetője rámutatott, az erdélyi magyar közösség szempontjából nagyon fontosnak tartja a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével kötött megegyezést. A létező nézetkülönbségek ellenére mindkét fél elfogadta a szolidaritás szükségességét, a brüsszeli jelenlét és a magyarság hosszú távú érdekképviselete érdekében. Traian Basescu államelnök hétvégi, székelyföldi nyilatkozatai kapcsán Markó Béla leszögezte, az RMDSZ szívesen lát minden ilyen látogatást – hiszen a román politikusok ritkán látogatnak a két megyébe -, de azt nem, hogy véleményt mondanak anélkül, hogy az ottani helyzetet ismernék. „Értékeljük az elnök azon szándékát, hogy megismerje Székelyföld problémáit, de azt nem tudjuk értékelni, hogy kampánycélokra használja ezeket a látogatásokat”- fogalmazott. /Vasárnap aláírják az RMDSZ–EMNT együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Szász Jenő elnök szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) nem kívánja támogatni az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös választási listáját, és továbbra is az RMDSZ-en kívüli élet megtestesítője kíván lenni, ezt a szerepet vállalja majd a júniusi EP-választásokon is. Szász Jenő szerint koalíció lett volna szükséges ahhoz, hogy a nemzeti összefogás megszülessen. „Erősen él emlékezetünkben az élmény, mikor a szatmárnémeti Láncos-templomban gyülekeztünk Tőkés László hívására, miközben az RMDSZ néhány száz méterrel odébb éppen megfosztotta a püspök urat tiszteletbeli elnöki címétől. Nem hisszük, hogy az RMDSZ azóta javult volna, inkább tovább romlott, az erkölcsi válság tovább mélyült, a bizalmatlanság pedig erősödött” – fogalmazott a polgári párt elnöke. /Gyergyai Csaba: Szász Jenő: odalett az erkölcsi tőke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

Az erdélyi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén február 18-án. A magyar képviselők autonómiaellenes kijelentéseinek visszavonására szólították fel Traian Basescu államfőt, román kollégáik azt hangoztatták: Románia elegendő jogot garantál a kisebbségeknek. Sógor Csaba (RMDSZ) a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót, és Winkler Gyulával együtt a tüntetésen elfogadott petíció szövegét egy kísérőlevéllel kiegészítve Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének is eljuttatta. Sógor felszólította Traian Basescu államfőt, hogy vonja vissza az erdélyi magyarokat sértő kijelentéseit, biztosítsanak az etnikai arányoknak megfelelő képviseletet a közintézményekben, ismerjék el a magyar nyelvet hivatalos regionális nyelvként és állítsák le az irányított betelepítéseket. Tőkés László Királyhágó melléki püspök arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán „átalakult a politikai táj”, de Erdélyben nem változott a román-magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Mint mondta, (a térségbe látogatott) Traian Basescu elnök „sem látta jól” a helyzetet. „Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómiájával kapcsolatos mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetően késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára” – hangoztatta Tőkés. Winkler Gyula (RMDSZ) ugyancsak utalt a sepsiszentgyörgyi tüntetésre, illetve a vezető posztok nagykoalíció általi „szétosztására”, amelynek fogalmazása szerint „van egy kisebbségellenes arculata”, hiszen a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. A román képviselők közül Nicolae Vlad Popa ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek, és a választási kampány során senki nem akarta megsérteni őket. Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. Alexandru Nazare úgy vélte, a román állam sok jogot garantál, de „tartozik is még” a kisebbségeknek, mindenekelőtt a romáknak. /Balogh Levente: Román-magyar szóváltás az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Tőkés László EP-képviselő A kiújuló romániai magyarellenes tárgyában felszólalt az EP-ben. Az őszi parlamenti választások és a kormány megalakulása felállása nyomán Romániában – Szlovákiához hasonlóan – a politikai életbe újból visszatért a magyarellenesség, hangsúlyozta. Az erdélyi magyar egyházak által szervezett, 2009. február 9-i, sepsiszentgyörgyi tüntetés ez ellen emelte fel a szavát. Tíz pontos petíciójukban ezrek követelték – egyebek mellett – a székelyföldi etnikai arányok mesterséges megváltoztatására irányuló román betelepítések leállítását. Traian Basescu elnök viszont – abszurd módon – a székely magyarokat vádolta meg románellenes „etnikai tisztogatással”. Ugyanakkor a kolozsvári helyi választás alkalmával terjesztett „demokrata” röpcédulákon ugyanezzel a rágalommal uszítottak a magyar polgármesterjelöltek ellen. „Felhívom az Európai Parlament figyelmét, hogy Romániában – burkolt módszerekkel – tovább tart Erdély elrománosítása, etnikai arányainak a megváltoztatása. Hans-Gert Pöttering elnök úrnak ugyanakkor – a tüntetők kérésére – eljuttatom a székely közösség petícióját, melyet az idézett röpcédulával együtt ezennel mellékelek” – mondta Tőkés László, február 18-án. /Tőkés László a sepsiszentgyörgyi petíció tartalmát ismertette az EP-vel. = Erdely. ma, febr. 19./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: „Egymásra vagyunk utalva. Erre rájött Markó Béla és Tőkés László is. ” Tőkés László nyilatkozata szerint a megegyezést segítette, hogy „az RMDSZ kiszorult a kormányból”. Borbély László vallja: „nem azért ajánlottuk fel, hogy első legyen a listán, mert ellenzékben vagyunk. ” Borbély László úgy látja, az MPP elveszítette a hitelét az agresszív, visszautasító magatartásával. Az SZKT-n ugyan nem esett szó erről, de az RMDSZ-ben a vezetőségcserére irányuló bizonyos mozgások, forrongások vannak, jegyezte meg Simon Judit újságíró. Borbély szerint a vezetőségnek a jövőben jobban be kell vonni a munkába a területi szervezetek elnökeit. Nem megoldás, „hogy mondjon le Markó Béla, és jöjjön más a helyére. Vitázni lehet és kell, elemezni, mi történt az elmúlt időszakban. Erre valók a találkozók. ” Borbély szerint a megoldás: jobbítani kell a vezetési munkát. A lap munkatársa szerint egyesek szeretnék Borbély Lászlót látni szövetségi elnöknek. „Nem aktuális most erről tárgyalni. 2011-ig tart Markó Béla mandátuma, előtte le kell ülni megbeszélni, hogy hogyan tovább” – reagált erre Borbély. Simon Judit szerint mintha az RMDSZ jobbra tolódott volna. Borbély nem úgy fogalmazna, hogy jobbra tolódott, inkább valamelyest radikalizálódott. „Romániában mindenkinek meg kell értenie: az RMDSZ méltón képviselte a magyarságot, jó irányba befolyásoltuk a magyar közösséget, 1990 óta meg tudjuk tartani azt az egyensúlyt, amit a Kárpát-medencében sehol máshol nem tudtak a magyar szervezetek. ” /Simon Judit: Borbély László, képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke: Veszélyben kicsit radikalizálódunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 19./

Többek között az erdélyi magyar alternatívaépítés kudarcával magyarázza Tőkés László az európai parlamenti választásokról az RMDSZ-szel kötött megállapodás szükségességét. „Az utóbbi évek nagy tanulsága, hogy az autonómia ügyét nem lehet külön-külön hatékonyan képviselni. Másrészt a romániai magyar politikai életben visszaállni látszik az egypártrendszer, kudarcot vallott az alternatívaépítés” – indokolta a református püspök azt, hogy az általa vezetett nemzeti tanács közös listán szerepel az RMDSZ-szel a júniusi EP-választáson. Tőkés elmondta, azért kényszerült megegyezésre Markó Béláékkal, mert politikai játéklehetőséget kívánt biztosítani az RMDSZ-en kívüli nemzeti erőknek, köztük elsősorban a Magyar Polgári Pártnak, amely megkaphatja a befutónak valószínűsített negyedik helyet a nemzeti jelöltlistán. Tőkés László szerint nem elég állandóan a pálya széléről kiabálni és szidni az RMDSZ-t, hanem a politikai játéktérre kell juttatni a szövetségen kívüli magyar erőket. „Mivel erre senki másnak nem volt lehetősége és esélye, nekem kellett vállalnom ennek az ódiumát. A legutolsósorban tettem mindezt azért, mert nekem listavezetői helyet ajánlottak fel, hiszen 2007-ben hasonló helyzetben, amikor volt más lehetőség, nem álltam rá az alkura. Azokért vállaltam ennek a lépésnek a felelősségét, akik most a legvehemensebben ellenzik ezt a megoldást. De ha valaki jobbat tud mondani, akkor szívesen elfogadom. Nyilvánvaló volt számomra, hogy az RMDSZ senki mással nem egyezik meg” – szögezte le az EMNT elnöke, utalva Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, miszerint alakulata pártlistának tartja, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT választási listáját. Tőkés hozzátette. A Magyar Polgári Párt nem tudta megteremteni az alternatívát Erdélyben. „Véleményem alapvetően nem változott az RMDSZ politikájáról, viszont látom a politikai nyitás lehetőségét, és ha az RMDSZ alternatívájának nem sikerül talpra állnia, akkor más utat kell keresnünk nemzetstratégiai céljaink eléréséhez” – magyarázta a püspök. Tőkés András, az MPP alelnöke Szász Jenő magánvéleményének tekinti az MPP-elnök nyilatkozatát, miszerint pártlistának tekinti, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT megállapodását. „Nem érzelmi, RMDSZ-ellenességen alapuló, hanem racionális döntést kell hozni, márpedig Szász Jenő mostani állásfoglalása irracionális, hiszen a tavalyi parlamenti választások előtt elfogadta volna a belső koalíciót az RMDSZ-listán. Nem vállalom magamra eme érzelmi kitöréses döntés ódiumát” – szögezte le. /Rostás Szabolcs: Tőkés László: megbukott az erdélyi alternatíva. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Egyértelműen a változás mellett foglalt állást a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete február 17-én tartott közgyűlésén. „A helyhatósági választások után Szász Jenőnek minden lehetősége megvolt, hogy építse a pártot, mégsem tette meg” – jelentette ki Árus Zsolt, MPP-s Hargita megyei tanácsos. Hozzátette, az országos elnökség nem eléggé hatékony, ezért mondott le országos alelnöki tisztségéről. A hozzászólók többsége is kifogásolta, hogy a helyhatósági választások után a vezetés elhanyagolta a pártépítést. „Nem fogok visszatáncolni és megváltoztatni a véleményemet még Tőkés kedvéért sem” – szögezte le Szász Zoltán, az egyik frissen megválasztott küldött. Kifejtette: jómaga épp azért lépett ki az RMDSZ-ből, mert Tőkés Lászlót megfosztották tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Árus Zsolt elhamarkodottnak ítélte az RMDSZ és az EMNT koalícióját, annál is inkább, mert szerinte az RMDSZ-nek nagyobb szüksége van Tőkésre, mint a püspöknek a szövetségre. A közgyűlésen titkos szavazással Árus Zsoltot és Szász Zoltánt választották meg küldöttnek a közelgő MPP-kongresszusra, illetve Sikó Gyulát és Kisné Portik Irént pótküldöttnek. /Jánossy Alíz: Változást akar a gyergyói MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

„Én soha nem értettem egyet azokkal a politikusokkal, akik azt mondják: az egyház ne avatkozzon bele a politikába. Az egyházi embereknek igenis kell, hogy legyen szavuk a politikában, csak az arányokra kell vigyázni” – nyilatkozta Tempfli József. A nagyváradi római katolikus megyés püspököt annak kapcsán kérdezte a lap, hogy az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) marosvásárhelyi ülésén elhangzott javaslat szerint Tempfli lehetne a júniusi EP-választásokon az RMDSZ-jelöltlista második helyezettje, Tőkés László mögött. Tempfli Józsefet – aki megyés püspöki tisztségét március 7-én adja át Böcskei Lászlónak –a Bihar megyei RMDSZ javasolta a második helyre. A 78 éves Tempfli József elmondta: egyelőre csupán felvetés szintjén hangzott el a lehetőség, hogy EP-képviselőjelöltséget vállaljon. „Amennyiben hivatalos felkérésre kerül sor, természetesen megfontolom az ajánlatot” – tette hozzá a püspök. /Tőkés mögött Tempfli? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az RMDSZ és az EMNT február 22-én írja alá a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást. „Amikor bejelentettük az egyezség létrejöttét, ismertettük azokat az elveket is, amelyekben megegyeztünk a korábbi tárgyalásokon. Azokhoz képest nem várható változás, a megállapodás szövege készen van, egy-két utolsó simítás kivételével” – mondta el Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Tőkés László az EMNT–RMDSZ-megállapodás előtt egy nappal találkozik az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar szervezetek képviselőivel, köztük Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Szász sajtótájékoztatóján ismét kifejtette: nem ért egyet az EMNT és az RMDSZ közös választási listájával – szerinte a koalíció az egyetlen megoldás, amit el tud fogadni. A püspök döntése kényszerhelyzetbe sodorta az MPP-t, fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke. /Választási megállapodás előtt az RMDSZ és az EMNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Tőkés László az ÚMSZ-nek adott interjújában arról is beszél, hogy a polgári oldalról érkező támadások fájdalmasan érintik. Megállapodtak az RMDSZ-szel, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Markó Béla elmondta a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén, hogy az RMDSZ kényszerhelyzetben vállalkozott a megegyezésre. Az EMNT gyűjtőszervezet, szó sincs arról, hogy Tőkés László különalkut kötött volna. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum áprilisban alakul meg, paritásos alapon, az RMDSZ és az EMNT részvételével. A testület konszenzussal hozza döntéseit, ám ezek nem kötelezőek egyik félre nézve sem. konszenzusra kell jutni az autonómiakérdésben és a magyar egyetem ügyében. /Cseke Péter Tamás: „Nem kötöttem különalkut” Interjú Tőkés László EP-képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ közötti megegyezés politikai játéktérhez juttatja az MPP-t, többek között erről akarja biztosítani a polgáriakat Tőkés László püspök. Elmondta, hogy örömmel üdvözölte a sepsiszentgyörgyi tiltakozó felvonuláson elfogadott petíciót, másrészt a tüntetés valamiképpen megelőlegezte azokat az együttműködési törekvéseket, amelyek az aláírandó megegyezésben öltenek testet. A püspök szeretné, ha országos szinten is úgy tudna együttműködni a politikum, a civil szféra és az egyházak, miként az Háromszéken sikerült. Tőkés Lászlót meglepte egyesek vehemens reagálása az előzetes megegyezésre, ugyanis két menetben is egyeztettek azokkal a szervezetekkel, amelyek 2007-ben támogatták jelöltségét. Akkor nem jutott kifejezésre az elutasító magatartás. Az MPP elnöke a legutóbbi ülésük után azt mondta, nem tudják elfogadni a megegyezést, kívül maradnak, de nem támadják Tőkés László jelöltetését. Mivel nem sikerült meggyőzni az RMDSZ-t arról, hogy koalícióra lépjen az MPP-vel, csak ez a lehetőség maradt. A püspök reméli, hogy február 21-i találkozójukon sikerül feloldani az ellentétet. /Farcádi Botond: A megegyezésnek több az előnye, mint a hátránya (Villáminterjú Tőkés Lászlóval). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Abban az esetben, ha az MPP és az RMDSZ között nem jön létre választási koalíció az EP-választásokra, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi vezetősége választási egyezmény aláírását javasolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), amelyben szerepelnének a polgáriak célkitűzései is. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, a városi szervezet továbbra is nagyon fontosnak tartja a Tőkés László püspökkel való együttműködést. /MPP. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

A magyar intézményvezetők leváltása elleni tiltakozásként szervezett sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen elfogadott petíció szövegét Brüsszelben is ismertették. Sógor Csaba olvasta fel magyar nyelven a petíciót, Tőkés László román, Winkler Gyula angol nyelven olvasta fel a petíció rövidített változatát az Európai Parlamentben. Sógor Csaba képviselőtársaival együtt reménykedik abban, hogy előbb-utóbb eredménye lesz felszólalásaiknak. Még nem működik a magyar és kisebbségi ügyek közös brüsszeli képviseletére létrehozandó lobbiiroda – tájékoztatott Sógor Csaba. /Lokodi Imre: Brüsszelben a petíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az európai parlamenti választásokon bejegyzendő „magyar összefogás” listájáról, az erdélyi autonómia-törekvések közös képviseletéről, valamint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról írt alá megállapodást február 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke. Tőkés László szerint a megállapodás nem párt-, hanem nemzeti érdeket szolgál. Azok, akik emiatt őt megalkuvással, elveinek feladásával vádolják, szem elől tévesztik, hogy az erdélyi magyarság ügye elsősorban erkölcsi kérdés. Tőkés László ezzel arra utalt, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a polgári oldal más szervezetei is bírálták őt amiatt, hogy az RMDSZ-szel kiegyezett. Markó a két szervezet több vezetője, a történelmi magyar egyházak képviselői és újságírók jelenlétében emlékeztetett: többször próbálkoztak az egyezség megkötésével az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai áramlatok leghitelesebb képviselőjének tekintett Tőkés László között. Az SZNT és az MPP a szavazáson nem vett részt. Az ülésén jelen volt Szász Jenő MPP-elnök és EMNT-alelnök is, de ő sem szavazott. Az aláírt dokumentumok a két szervezet együttműködését, illetve a júniusi EP-választásokon történő együttes jelöltállítást szabályozzák. Az egyik az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetését tekinti fontos célnak, és ennek közös képviseletét írja elő. Az EP-választásokra összeállítják a „magyar összefogás listáját”, s azt az RMDSZ nevében jegyeztetik be. A jelöltek 75 százalékát az RMDSZ, 25 százalékát pedig az EMNT nevezi meg. A listát Tőkés László vezeti, a második és harmadik helyre az RMDSZ, a negyedik helyre pedig az EMNT nevezi meg a jelölt személyét, A másik megállapodás az EMEF létrehozásáról szól. A testület paritásos alapon jön létre, tagjainak felét az RMDSZ, másik felét az EMNT elnöke jelöli (hat-hat személyt). /Markó és Tőkés aláírta a magyar összefogás megállapodását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Tőkés László kifejtette: európai parlamenti képviselőként nyilvánvalóvá vált számára, hogy az együttműködés nélkül nem lehet eredményeket elérni, nem lehet autonómiát, magyar nyelvű felsőoktatást teremteni, rendezni a csángók problémáit, és az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit. Markó Béla és Tőkés László aláírta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló dokumentumot is, a testületnek a közös autonómiakoncepció kidolgozása, és a fontos stratégiai kérdések megvitatása lesz a feladata. Az SZNT úgy döntött, hogy kilép az EMNT-ből, ennek egyik oka pedig az RMDSZ-szel közösen állítani tervezett jelöltlista. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint a „függetlenedés” oka nem csupán a közös listaállítás, hanem az SZNT és az EMNT eltérő elképzelései a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT elnöke szerint a szervezet továbbra is együttműködik majd az EMNT-vel, és értékeli Tőkés László munkáját az Európai Parlamentben. /Aláírták a közös jelöltállításról szóló EMNT-RMDSZ megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A megállapodás szövege: Koalíciós MEGÁLLAPODÁS a közösségi autonómia-formák közös képviselete és az európai parlamenti választásokon való együttműködés érdekében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között: Tudatában annak, hogy az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzése és gazdagítása, a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák elismertetése szempontjából kulcsfontosságú az autonómia-program egységes megjelenítése és következetes képviselete, Felismerve a politikai pluralizmus és az abból eredő verseny korlátait egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség érdekeinek érvényesítése esetében, Azon meggyőződés által vezérelve, hogy az erdélyi magyarság stratégiai céljainak érvényesítéséhez önálló külpolitikai fellépésre van szükség, az európai parlamenti képviselet pedig a közösségi érdekvédelem egyik legfontosabb külpolitikai eszköze, amelynek tükröznie kell a közösség sokszínűségét és egységét, Egyetértve abban, hogy közös fellépéssel az erdélyi magyarok európai parlamenti képviselete erősebb lehet, A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodik a következőkben: I. Az azonnali és távlati közösségi célok tisztázása, kiemelten az autonómia-törekvések összehangolása és közös képviselete érdekében: 1. Közösen hozzák létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), melynek működését külön megállapodás szabályozza. Az EMEF április hónap elején alakul meg. Az EMEF keretében keresik a megoldást arra, hogy az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája intézményrendszerének megvalósítására és működtetésére hivatott Kulturális Autonómia Tanácsát (KAT) közösen hozzák létre. Az RMDSZ a szövetség soron következő – 2009. áprilisi – kongresszusán napirendre tűzi az erre vonatkozó határozatok módosítását, az EMNT pedig soron következő – 2009. áprilisi – plenáris ülésén erre vonatkozó határozatot fogad el. Az RMDSZ és az EMNT közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve, közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek feladata cselekvési terv kidolgozása és a konkrét lépések összehangolása a magyar többségű, illetve jelentős magyar lakosságú közigazgatási egységek sajátos jogállásának elismertetése érdekében. 1. Támogatják a székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatát, és vállalják annak képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. Hasonló jellegű memorandum kidolgozását kezdeményezik az interetnikus környezetben és a szórványban élő erdélyi magyar közösségek sajátos problémáinak bemutatására, és vállalják ennek képviseletét a különböző hazai és nemzetközi fórumokon. 2. Az RMDSZ által kidolgozott és a Velencei Bizottság által pozitívan véleményezett törvénytervezetet az EMNT két erre vonatkozó tervezetének rendelkezéseivel összehangolva, közösen lépnek fel egy olyan kisebbségi törvény elfogadása érdekében, amely megteremti a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának jogi kereteit. 3. Az RMDSZ együttműködik a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanáccsal, és megvizsgálja teljes jogú tagként való részvételének lehetőségét ebben a testületben. II. Az EP-választásokon való közös fellépés érdekében: 1. Az RMDSZ és az EMNT belső koalíciós jelölt-listát állít a 2009. június 7-én tartandó EP-választásokon „Magyar összefogás” név alatt. 2. A hatályos törvényes feltételeket mérlegelve, a belső koalíció jogi keretét az RMDSZ jogi személyisége adja, tehát „A magyar összefogás listáját” az RMDSZ nevében, a tulipán jele alatt jegyeztetik be, politikai tartalmát a jelen megállapodásban megfogalmazottak határozzák meg. 3. „A magyar összefogás listáján” szereplő jelöltek 75%-át az RMDSZ, 25%-át az EMNT nevezi meg. A belső koalíciós partnerrel való egyeztetés után, mindkét szervezet maga dönt jelöltjeiről. A jelölési folyamat során a felek kötelezően érvényesítik a Temesvári kiáltvány 8. pontjában megfogalmazottakat. „A magyar összefogás listáját” Tőkés László, az EMNT elnöke vezeti. 4. „A magyar összefogás listájának” 2. és 3. helyére az RMDSZ, 4. helyére az EMNT nevezi meg a jelöltek személyét. 5. A lista többi helyére a felek felváltva nevezik meg a jelölteket, a fenti arány tiszteletben tartásával. A felek vállalják, hogy időközi mandátumcserék esetében is megtartják a választásokon kialakult mandátumarányt. A választók minél hatékonyabb mozgósítása érdekében a felek saját kampánystábbal rendelkeznek, és önállóan kampányolnak, de kampányrendezvényeiket összehangolják. A különböző elképzelések összehangolására, valamint a közös fellépések megtervezésére és kivitelezésére kampányegyeztető bizottság alakul, amelybe mindkét fél 3 – 3 személyt javasol. A hivatalos szavazócédula kivételével az összes kampány-kiadványon, illetve nyomtatott és audiovizuális kampány-eszközön feltüntetendő az RMDSZ és az EMNT jele, továbbá a „magyar összefogás” felirata. Az RMDSZ és az EMNT egyaránt kiveszik a részüket az induláshoz szükséges támogató aláírások összegyűjtéséből, illetve a kampány finanszírozásából. Közös munkacsoport dolgozza ki a „Magyar összefogás” – RMDSZ-EMNT-belső koalíció európai választási keretprogramját, az alábbi sarokpontok szerint: a. a különböző közösségi autonómia-formák nemzetközi képviselete; Románia EU-tagságából eredő lehetőségek kiaknázása Erdély modernizációja érdekében; a régiók Európája, valamint ezen belül Erdély és Kelet-Közép-Európa felértékelése az EU reformfolyamatában; A közös választási program véglegesítésénél a felek képviselői egyetértési jogot gyakorolnak. 6. A RMDSZ és az EMNT által nevesített jelöltek a választási kampányban a közös választási program mellett a saját értékrendjüket, célkitűzéseiket és prioritásaikat képviselik. A megválasztott európai parlamenti képviselők saját szervezetüknek tartoznak felelősséggel, de keresik a konzultációs lehetőségeket és a konszenzust a magyar közösséget érintő ügyekben. „A Magyar összefogás listáját” 2009. március 23-ig véglegesíti az RMDSZ és az EMNT. Az RMDSZ nevében az EMNT nevében Markó Béla. elnök; Tőkés László, elnök. Marosvásárhely, 2009. február 22. MEGÁLLAPODÁS az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról Az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének és érdekvédelmének hatékony működtetése szükségessé teszi egy hiteles egyeztető fórum létrehozását, olymódon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége a politikai sokszínűség hasznosításával tovább erősödjék. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megállapodik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (továbbiakban EMEF) létrehozásában. 1. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Működésének elvi alapjai: a bizalom és a közösségi szolidaritás helyreállítása, a választói akarat és a demokrácia szabályainak tiszteletben tartása, a munkamegosztás és esetenként az egységes fellépés a közösségi érdekérvényesítésben, a konszenzusalapú döntéshozatal. 2. Az EMEF paritásos alapon jön létre. Tagjainak felét az RMDSZ elnöke, felét az EMNT elnöke jelöli. Az EMEF, a két szervezet elnökén kívül, akik egyben a társelnöki tisztséget is betöltik, további 12 tagból áll. Az EMEF működési szintjei és tanácskozási rendje: országos vezetői szinten – szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, szakértői szinten – szükség szerint. 3. Az EMEF általános feladata közös álláspont kialakítása a romániai magyar közösség egészét érintő politikai kérdésekben, kiemelten az alábbiakban: a közösségi autonómia különböző formáinak egységes képviselete a hazai és külföldi fórumokon, választási együttműködés részleteinek kidolgozása az önkormányzati, parlamenti és EP választásokon, a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszerek hatékonyságának növelése, munkacsoportok kialakítása döntés-előkészítés céljából. 4. Az EMEF a megalakulását követő hónapokban a következő területeken hoz létre munkacsoportokat: a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetése, és egységes jogi kodifikációja, a választási törvények módosítása, diszkriminációmentes és kisebbségbarát választási rendszer kialakítása céljából, alkotmányos reform, saját alkotmánytervezet kidolgozása, felsőoktatási és közoktatási stratégia kidolgozása, beleértve a felekezeti oktatást, a szociális rendszer reformja, beleértve a nyugdíjrendszert is, a fiatalok szülőföldön való boldogulásának programja, a politika, az egyházak, illetve a szakmai és rétegszervezetek együttműködésének összehangolása a támogatási rendszer újragondolása annak érdekében, hogy hatékonyabbá és átfogóbbá tegyük azt. 5. Az EMEF döntéseit konszenzussal hozza meg, határozatai formálisan ajánlás jellegűek. Az EMEF konkrét szervezési és működési rendjét saját maga határozza meg, közvetlenül megalakulása után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke; Tőkés László, az EMNT elnöke. Marosvásárhely, 2009. február 22. /Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Az EMNT állandó bizottságában szavazati joggal rendelkező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Magyar Polgári Párt (MPP) az együttműködés ellen voksolt: az MPP elnöke, Szász Jenő bejelentette, hogy pártja nem tart igényt a közös jelöltlista negyedik helyére, az SZNT pedig kilépett az EMNT-ből. Az EMNT-től immár függetlenedett Székely Nemzeti Tanács február 22-én kiadott közleményében feltételekhez kötötte a Tőkés vezette RMDSZ-lista támogatását. „A Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi autonómiatörekvés egyedüli hiteles közképviselete” – áll az SZNT közleményében. A szervezet kéri, hogy az RMDSZ képviselői vonják vissza a kisebbségi törvény tervezetét, illetve nyújtsák be a parlamentbe az SZNT autonómiastatútum-tervezetét, vagy hogy a listára csak olyan személyek kerüljenek fel, akik Székelyföld autonómiáját elsődleges prioritásnak tekintik. Február 21-én Tőkés László püspök-EP-képviselő találkozott Szász Jenővel, az MPP elnökével. Szász bejelentette, hogy az MPP nem indít jelölteket az EMNT–RMDSZ-listán, mivel az pártja „politikai végzetét” jelentené. /Benedek Sándor, Lokodi Imre: Összefogás tollvonással. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Sem a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem hatalmazta fel Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét arra, hogy egyezséget kössön az RMDSZ-el. Tőkés László és Markó Béla számára egyaránt a megegyezés jelentette a nehezebbik, politikai szempontból veszélyesebb utat. /Borbély Tamás: A nehezebbik út. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Történelminek nevezhető az RMDSZ és az EMNT között megkötött megállapodás, kisebbfajta „magyar–magyar megbékélésnek”, különösen annak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum életre hívásáról szóló fejezete. Továbbra sincs azonban a romániai magyar politikai-társadalmi spektrum teljes egészét átfogó kiegyezés, miután a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács elutasította a választási összefogásban való részvételt. Ez jele annak, hogy kibékíthetetlen ellentét feszül az RMDSZ-en kívüli szervezetek vezetői, elsősorban Tőkés László és Szász Jenő között. /Rostás Szabolcs: Ígéretes idők. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

„Csángóügyben Marshall-tervre van szükség” – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a február 20-án, Nagyváradon tartott Csángónap alkalmával, a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítésében fontos szerepet betöltő, átfogó segélyprogramra utalva. Az EMNT azzal a céllal hirdette meg a rendezvényt, hogy kiegészítse a csángókért 2000-ben indított cselekvési tervet. „Annál is inkább szüksége van a csángóságnak erre, mert Moldovában a csángók vértelen népirtásnak vannak kitéve” – hangsúlyozta az EP-képviselő, hozzátéve, hogy a csángó sorsban benne látja a magyarság sorsát is. A politikus ugyanakkor bejelentette, hogy EP-képviselői irodája megrendelte a Tismaneanu-jelentésen dolgozó magyar szakemberektől az ún. Magyar Tismaneanu-jelentést arról, hogy a kommunista rezsim milyen elnyomó, beolvasztó tevékenységet folytatott a magyar és a csángó közösség ellen. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ki kell terjeszteni a magyar nyelv oktatására vonatkozó programot, és a jelenlegi 20-ról 50-re kell növelni azoknak a településeknek a számát, ahol iskolákban vagy közösségi házakban elsajátíthatják anyanyelvűket a csángó gyerekek. Hangsúlyozták, a jelenlegi mintegy 1500 magyarul tanuló gyermeken kívül csak Bákó megyében további – hozzávetőleg – kilenc-tíz ezerre tehető azon kicsinyek száma, akik tudnak vagy értenek még magyarul. A rendezvény résztvevői közös nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben kifejtik, hogy az ezelőtt tíz évvel megfogalmazott Csángó cselekvési terv alapján stratégiai tervet dolgoznak ki a csángók védelmében. Hangsúlyozzák: az oktatási program folytatása és bővítése mellett szükségesnek tartják, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és az EMNT közösen dolgozzon ki oktatási segédanyagot a csángómagyarok történetéről és jelenlegi helyzetéről, és külön felhívják a figyelmet az Erdélybe származott csángómagyarok helyzetére, és számukra is egy oktatási és kulturális program létrehozását javasolják. A magyar misézés ügyében ugyanakkor megkereséssel fordulnak a hazai és külföldi egyházakhoz, hogy támogassák a csángómagyarok nemzeti kisebbségi, vallási és anyanyelvi jogainak az elismertetését. /Marshall-tervet a csángóknak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Izsák Balázs mögött nincsen semmiféle olyan jogi személyiség, amely az érvényben levő jogi szabályozások alapján alakult volna meg, a Székely Nemzeti Tanács sem a romániai, sem a nemzetközi jogi szabályozásnak nem lehet az alanya. Vezetőjének hitelessége csupán saját testületére terjed ki, mondta Markó Béla az RMDSZ elnöke. Szász Jenő Magyar Polgári Pártja bejegyeztetése után hiteles, az MPP elnök viszont még nem esett át semmiféle belső választáson. Legitim a szervezet, országos kérdések megtárgyalásában nem legitim annak vezetője. Tőkés László háttérszervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ernyőszervezetként, úgynevezett erdélyi magyar parlamentként jött létre, de semmiféle jogi bejegyeztetés nem áll mögötte. Tőkés László megválasztott európai parlamenti képviselő. Nem legitim a szervezet, de legitim a vezetője. Tehát legitim egy szervezet, annak vezetőjével együtt és legitim egy személyiség, szervezet nélkül ez az RMDSZ és Tőkés László. Következésképpen két önálló legitimitás kötött most szövetséget, és ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a Székely Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól függetlenítette magát, mint ahogyan az MPP elnökének kifogásait is félre lehet tenni. /Székedi Ferenc: Két önálló legitimitás kiegyezése. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az EMNT választási szövetséget kötött az RMDSZ-szel, ezzel letért az önmaga számára eredetileg kijelölt útról: a romániai magyar politikai szervezetek egyikeként nyilvánult meg, írta Gazda Árpád, a Krónika munkatársa. Az EMNT sem pártként, sem kisebbségi szervezetként nem jegyeztette be magát; egyedül semmilyen választáson nem vehetne részt. A Tőkés Lászlónak felajánlott listavezetői hely nem a tartós megegyezés záloga, hanem afféle végkielégítés az RMDSZ ellenzéke számára. /Gazda Árpád: A végkielégítés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

„Európa csak akkor lesz egységes, ha elismeri, hogy a kommunizmus és a nácizmus közös örökség, és hajlandó őszinte és alapos vitát folytatni a múlt század valamennyi totalitárius bűntettéről…” (Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében, 2008. június 3.) A nemzeti szocializmus és a kommunizmus idején elkövetett emberiség elleni bűntettek dolgában a világ továbbra is kettős mércével mér. A nürnbergi perrel ellentétben „a kommunizmus perére” még mindig nem került sor. Az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozása múlttal való szembenézés nélkül nem lehet teljes, írta Tőkés László püspök, EP-képviselő. A kommunista önkény több mint százmillió áldozata előtt fejet hajtva, a Kárpát-medencei magyarság minden év február 25-én tartja a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben a megszálló szovjet hatalom pribékjei ezen a napon tartóztatták le Budapesten, és hurcolták fogságba Kovács Béla kisgazdapárti politikust. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak Nagyváradra, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermébe hívják az emlékezőket február 25-én. Előadást tartanak: Molnár János egyháztörténész-professzor, Vincze Gábor történész, Forró László előadótanácsos és Tőkés László. /Meghívó a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Több évig tartó ellenzéki szerepre készül az RMDSZ, nyilatkozta Markó Béla elnök, aki szerint a jelenlegi kormánykoalíció nem fog egyhamar felbomlani. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta: az európai parlamenti választásokra az EMNT-vel kötött megállapodás nem „egyenlő erők” szövetsége. „Többen, még az RMDSZ-en belül is, lemondásként, vagy túlzott kompromisszumként értékelték azt, hogy a jelöltlista első helyén Tőkés László áll majd. Én ezt nem így látom” – fogalmazott a szövetségi elnök, ugyanakkor kizártnak tart bármilyen együttműködést a Magyar Polgári Párttal. /Markó: több éves ellenzéki szerepre készül az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./