Augusztus 25-én Nagyszebenbe látogatott Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter. Az Ars Hungarica rendezvényein résztvevő miniszter megbeszélést folytatott Klaus Johannis polgármesterrel. – A magyarok azt szeretnék, ha az RMDSZ és Tőkés László közös listán indulna az europarlamenti választásokon. Ez az előrejutást segítené, és így képviselve lehetnénk az EP-ben – nyilatkozta Borbély. /(D. I.): Nagyszebenben járt Borbély. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

„Ősi szokás szerint” emlékeznek Széken az 1717 augusztus 24-i pusztító tatárjárásra, amely alig száz lelket hagyott életben a virágzó városban. A háromszori istentisztelet a megemlékezés gerince, amelyen lelkiismeretesen részt vesz a falu apraja, nagyja, és amely alkalomra a széki viselet is előkerül. Tőkés László püspök, az ünnepség állandó vendége beszédében a hagyományok fontosságára hívta fel a figyelmet. – Örökölt hagyományaink a rend és érték hordozói, amelyek hiányában elsodor az idő – fogalmazott a püspök. Elmondta azt is: a manapság gyakorolt kirakatpolitika nagy károkat okozott a magyarságnak, pedig mi most olyan veszélyhelyzetben vagyunk, amilyenen Szék ment át 1717-ben. – Döntenünk kell, választanunk, hogy milyen utat fogunk követni, ha élni akarunk. Ma a nagyhatalmak diktálta divatok irányítják életünket, idegen szokásokkal akarnak hagyományainktól, kultúránktól elszakítani, álértékeket tukmálnak ránk nehéz pénzekért. Szék az építő hagyományőrzés népe, de résen kell lennie, ha eddig meg tudott maradni ilyennek, önazonossága ne váljon az új irányzatok, a globalizáció áldozatául. Nagy szolgálatot tesz mindenki, aki a hagyományokat élteti – zárta gondolatait Tőkés László. Vekov Károly a Nemzetépítő Platform részéről köszöntötte az egybegyűlteket: „búcsús” nap itteniek és elszármazottak számára, az a nap, amikor hátratekintünk, hogy honnan jövünk, és előre, hogy hová tartunk – mondta a Bertalan-napról. /F. I. : „Örökölt hagyományaink a rend és érték hordozói” Bertalan-napi megemlékezés Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ „Nem érthetek egyet Kóka Jánossal, amikor azt mondja, menjenek az erdélyi magyar fiatalok Budapestre vállalkozni, mert ez a szabad választás joga. A magyar fiataloknak az a választás szabad joga, hogy Erdélyben élhetnek, és itt vállalkozhatnak, itt kereshetik meg a kenyerüket” – jelentette ki Tőkés László református püspök a széki Bertalan-napi megemlékezésen. /Lepedus Péter: Itthon maradásra szólított Tőkés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

„Megtörténhet, hogy Tőkés azért használt éles hangnemet, hogy eltántorítson minket a további tárgyalástól, bár nem tudom, miért lenne érdeke” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy Tőkés László egy hírügynökségnek a szövetséget élesen bírálta. Markó kifejtette, mindennek ellenére az RMDSZ fenntartja az ajánlatát az európai parlamenti választások közös listájára, és a hosszú távú választási együttműködésre. „Nyílt, széles választói részvételen nyugvó, demokratikus, plurális kiválasztási rendszerrel egyedüliként a román politikai mezőben, az RMDSZ rendelkezik. Ennek köszönhetően fogja az előttünk álló években, évtizedekben is megszerezni az erdélyi magyar választók túlnyomó többségének bizalmát és képviselni érdekeiket az önkormányzatokban, a parlamentben. ” – szögezte le a MIÉRT. /Lokodi Imre: Tőkés-”csapda”: Markó óvatos. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Az erdélyi ,,belmagyar” megegyezésnek még semmi jele nem mutatkozik, nem lehet tudni, lesz-e végül közös lista az európai parlamenti választásokra. Egy ponton úgy tűnik, hogy Tőkés László, bár az RMDSZ biztosítaná szavatolt bejutó helyét a közös listán, nem is akarja igazán ezt, s tábora inkább erődemonstrációra használná fel az egyezkedéseket. Ez hiba, írta Magyari Lajos, az erdélyi magyarság politizáló köreiben, egyre kevésbé látják a közös érdeket, annál jobban a támogatásokhoz való hozzáférést. Az elosztható pénzek, támogatások az RMDSZ felső vezetésének holdudvarában vesztek a követhetetlenség homályába, személyes szimpátiák és csoportérdekek irányították az elosztást. Most arról van szó, hogy lesz-e európai parlamenti képviselet, vagy nem lesz? Ha Tőkés László indul a közös listán, akkor minden bizonnyal lesz. Ha függetlenként próbálkozik – az RMDSZ ellenében –, akkor nem lesz. /Magyari Lajos: Ki mit akar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Zsákutcába jutottak az RMDSZ, illetve a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közötti tárgyalások, melyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében zajlottak, s mindkét fél garanciát várt a másiktól, mert, mint Szilágyi Zsolt kijelentette, „garanciák nélkül az elvi egyezségek tulajdonképpen kérdőjelesek”. A Népújság szerint sem sok értelme van a tárgyalásoknak, mert a tárgyalások egyéni érdekekről, a pénzről szólnak. /Mózes Edith: Téblábolás a zsákutcában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

Marosvásárhelyen a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzék azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük. Török Jánost a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye. Az iskola két izraelita vallású volt diákját, Tischler Mártont és dr. Farkas Róbertet Auschwitzba hurcolták és elpusztították. Kincses Előd olyan személyiségekről emlékezett, akiket személyesen ismert és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek. Nemes Károlyt az új hatalom az iskola igazgatói székébe ültette. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a Szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, a hadbírósági tárgyaláson karakánul védelmezte Nemes Károlyt. A Szoboszlai-kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Dr. Kónya Istvánt. Moyses Márton Kincses Előd osztálytársa volt, 1959-ben érettségiztek. 1956 őszén nem tudták, hogy miért került osztályunkba Moyses Márton. Csak a rendszerváltozás után tudták meg azt, hogy Kozma Béla igazgató embermentő akciójáról volt szó. Moyses ugyanis Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Kincses Előd Emese húgával egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta Moysest a Szekuritáté. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de ő csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Visky Árpád színművészt sokan ismerték és elismerték rendkívüli tehetségét. A sepsiszentgyörgyi színházhoz került, összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is kérdéses: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy 1990. fekete márciusa miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az RMDSZ felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és az 1989 decemberi sortűzért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért nem felel senki? Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt. A mártírok megérdemelnék azt, hogy az iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket. /Kincses Előd: Az iskola mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

Az európai parlamenti választásokra való felkészülést, illetve a jövő évi költségvetés elfogadását tekinti az RMDSZ az őszi parlamenti ülésszak két legfontosabb prioritásának – közölte Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla elmondta, továbbra sem érti a Szociáldemokrata Párt által benyújtandó bizalmatlansági indítvány igazi indítékait. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közötti tárgyalások kapcsán a szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ felajánlja Tőkés Lászlónak a befutó helyet EP-választási listáján, a szövetség nyitott az együttműködésre. /Markó Béla az RMDSZ legfontosabb prioritásairól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A határon túli magyar felsőoktatást támogató, annak visszaállítását szorgalmazó közéleti személyiségeket, politikusokat tüntetett ki augusztus 28-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára a Báthory-díjat Baldauf Lászlónak, Csányi Sándornak, gróf Degenfeld Sándornak, Göran Lindbladnak, Nagy Eleknek, Vizi E. Szilveszternek, Németh Zsoltnak, Schöpflin Györgynek, Komlóssy Józsefnek, Széles Gábornak, Kónya-Hamar Sándornak, Kozma Józsefnek, Almássy Kornélnak és Balázs Sándornak nyújtotta Tőkés László EMNT-elnök és Hantz Péter, a BKB alelnöke. /Báthory-díjgála. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

Az időszerű politikai eseményeket, az érdekvédelmi szervezet kormányzati tevékenységével és az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdéseket tekintette át augusztus 29-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az erdélyi sajtószervek képviselőivel Marosvásárhelyen tartott megbeszélésen. Markó kifejtette: az RMDSZ nem nézi jó szemmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a napokban benyújtandó bizalmatlansági indítványt, melyet az RMDSZ nem fog megszavazni. /K. O. : Újságírókkal találkozott Markó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, mi az, amit a szövetség felajánlott Tőkés Lászlónak s a püspököt támogató szervezeteknek: „Az RMDSZ-en kívül is van politikai élet, s partnerként elfogadjuk ezeket a szervezeteket. Nem azt várjuk el, hogy három nap alatt értsünk mindenben egyet”. „Úgy tűnik, Tőkés Lászlóék jelenleg azon vacillálnak, érdemes-e közösködni, vagy sem” – magyarázta Markó. A szövetségi elnök nem érti Tőkés László legutóbbi RMDSZ-ellenes kirohanásait. A püspök ugyanis egy interjúban „az utolsó posztkommunista pártnak” nevezte az RMDSZ-t. Markó emlékeztetett, a szervezet a hazai alakulatok közül elsőként tekintette magára érvényesnek a Temesvári Kiáltvány 8. pontját, amely kizárja a múlt rendszerben vezető szerepet betöltő személyeket a politizálásból. „Domokos Géza háttérbe vonulása ezt példázza” – mondta. „A püspök valószínűleg azért szidott minket, mert érzi, hogy hamarosan megegyezünk, s még el akarta gyorsan mondani a magáét” – jegyezte Markó. /Nemcsak Tőkésékkel konzultál Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Az ellenzék rendszerváltási igényére reagálva Markó elutasító álláspontra helyezkedett. „Nem változtatjuk meg az RMDSZ álláspontját, nem választunk más politikai utat, nem tesszük zárójelbe az elmúlt 17 év munkáját és eredményeit. Ha ezt kérik tőlünk, akkor nem tudunk megegyezni” – nyomatékosított. A költségvetési pénzek elosztási módszeréről az RMDSZ elnöke úgy vélte, a szövetség által irányított Communitas Alapítvány méltányosan jár el. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a Communitas a civil szervezetek bevonását tervezi. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, holtpontra jutottak a tárgyalások a Tőkést támogató szervezetek és az RMDSZ képviselői között. „Az RMDSZ képviselői szűklátókörűségről tesznek tanúbizonyságot, és nem garantálják, hogy a tárgyalások során tett ígéreteiket be is tartják” – támasztotta alá kijelentését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A hét végén közéleti személyiségekkel, továbbá a párton kívüli EP-jelöltségét támogató szervezetek vezetőivel tanácskozott Tőkés László. Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzet történelmi jelentőségű a hiteles és hatékony EP-képviselet biztosítása és a romániai magyar politikai képviselet gyökeres reformja szempontjából egyaránt. Markó Béla augusztus 29-én megerősítette annak a közvélemény-kutatásnak a létezését, amelyet az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor a Krónikának adott interjújában letagadott. „Valóban van felmérés, elvégre az eredményeket nem az ujjunkból szoptuk ki” – nyilatkozta. A szövetségi elnök azonban leszögezte, hogy a felmérést nem az RMDSZ rendelte meg. Arra a kérdésre, hogy ki rendelhetett közvélemény-kutatást, Markó annyit mondott: „ezt Kelemen Hunortól kell megkérdezni”. A nyár folyamán készült közvélemény-kutatás eredménye alapján Tőkés Lászlónak egyéni jelöltként nincs esélye bejutni az Európai Parlamentbe, de az RMDSZ-nek is nehéz lenne az 5 százalékos küszöb elérése. /Markó lát esélyt a kiegyezésre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. „Vannak vidékek, ahol a tudományok szabadon fejlődnek. De olyan vidékek is vannak, ahol akadályokat gördítenek ezek fejlődésének útjába“ – hangsúlyozta Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének főtitkára nyitóbeszédében. „Ilyen nehézségekkel kell szembesülniük mindazoknak, akik Erdélyben magyar iskolát, egyetemet szeretnének létrehozni, és ilyen akadályok lebontásában segítettek azok a személyiségek, akiket itt köszöntünk” – mondta a főtitkár. Az elismeréseket, amelyeket – a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adományoz, Tőkés László püspök és Hantz Péter, a BKB alelnöke adta át. A díjazottak: Almássy Kornél parlamenti képviselő, Baldauf László, üzletember; Balázs Sándor egyetemi tanár; Csányi Sándor, Közép-kelet-Európa meghatározó bankcsoportjának elnök-vezérigazgatója; Gróf Degenfeld Sándor üzletember; Komlóssy József kisebbségi szakértő; Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő; Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke; Göran Lindblad svéd EP-képviselő; Nagy Elek üzletember; Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke; Schöpflin György politológus; Széles Gábor, a munkaadók szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. /Kánya Gyöngyvér: „Akadálybontó” Báthory. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Tőkés László püspök bejelentette, a Királyhágómelléki Református Püspökség bojkottálni fogja a nagyszebeni Európai Ökumenikus Gyűlést, többek között azzal, hogy csökkentett számú küldöttséggel vesz részt rajta. Tőkés augusztus 29-én tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, fel van háborodva ,,az ortodox egyház képviselőinek hozzáállásától, akik mind a református püspökség képviselőit, mind őt magát molesztálták a rendőrségen tett számos feljelentéssel”. Mindezt egy etnikumközi és egyházközi nézeteltérés, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája miatt tették. A püspök bejelentette, folytatja a felvonulások szervezését. Az elsőt szeptember 2-án tartják Nagyváradon, a másodikat szeptember 5-én Nagyszebenben az Európai Ökumenikus Gyűlés ideje alatt. Tőkés a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája körüli feszültség feloldása érdekében Sofronie Drincechez, Nagyvárad ortodox püspökéhez fordult, illetve a Bánság mitropolitájához, Nicolae Corneanuhoz, de egyik estben sem ért el eredményt. /Tőkés László bojkottja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

„Kétesélyesnek” tűnik, hogy születik-e megegyezés Kolozsváron az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek munkacsoportjai között. E tárgyalások nagyban befolyásolhatják, hogy a romániai magyarságnak sikerül-e majd biztosítania képviseletét az Európai Parlamentben. Július 30-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László megállapodott abban, hogy a két fél által összeállított munkacsoportok megpróbálnak kidolgozni egy közös programot, amely a hosszú távú együttműködés alapja lehet az RMDSZ és a Tőkés köré tömörülő civil szervezetek között. Tőkés jelezte: csak ezután hajlandó tárgyalni az RMDSZ ajánlatáról, amelynek értelmében a püspök befutó helyre kerülhetne a szövetség választási listáján. A munkacsoportok első, augusztus 10-i egyeztető ülése után Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt mondta, hogy az RMDSZ meg akar egyezni Tőkés Lászlóval. Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnökével együtt közölte: egyetértettek például abban, hogy támogatják a különféle autonómiaformákat. A közoktatási és a felsőoktatási kérdések is összekötik a feleket, akárcsak a csángóügy, valamint az egyház és a politika közötti partneri viszony megerősítése, a decentralizáció, illetve az egykor elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása. Szilágyi akkori közlése szerint a romániai választási törvény és a párttörvény „diszkriminatív” kitételeinek módosítása elől sem zárkózott el az RMDSZ. Kelemen Hunor szerint egyetértettek abban is, hogy a romániai magyar közösségnek erős politikai képviseletre van szüksége Brüsszelben, Bukarestben és a helyi önkormányzatokban egyaránt, illetve hogy erősíteni kell a politikai pluralizmust a romániai magyar közösségen belül. /”Kétesélyesnek” tűnik a megegyezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Komoly politikai vitát eredményezett Kóka János, a magyarországi Szabad Demokrata Szövetség elnökének kijelentése, miszerint a határon túli magyarság autonómia törekvései időszerűségüket vesztették az EU-tagság jelentette új realitásban. Magyarországon az ellenzék követelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől – hiába –, hogy határolódjon el liberális szövetségese álláspontjától, Erdélyben pedig Tőkés László vetette az RMDSZ szemére ennek hiányát. A kádári agymosás beidegződéseitől sokan nem tudnak megszabadulni, Gyurcsányék 2004. december 5-i “szuperprodukciója” is ennek “köszönhető”. Budapesten Kádár szellemi örökösei vannak hatalmon. /Chirmiciu András: Beidegződés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Lassan fél évtizede visszatérő témája az erdélyi civil fórumoknak a támogatáspolitika. Sok bíráló észrevétel hangzott el mind a romániai közpénzekből, mind pedig a magyarországi közpénzekből biztosított támogatások elosztását. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke felkérte Bodó Barnát, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnökét, hogy készítsen elemzést a támogatáspolitika helyzetéről, civil szemmel. Bodó elemzését most nyilvánosságra hozta. Civil szempontból fontos, hogy az elemzés nyilvánosságot kapjon. A támogatáspolitika mind a román, mind a magyar közpénzek elosztását illetően általános válságban van, mert elpolitizált (mindent egyedül az RMDSZ, a román politikai élet egyik versenypártja ellenőriz), s a szervezet érdekeinek megfelelően klientúrát épít. Magánalapítványok jogtalanul kezelnek közpénzeket. Közpénzeket kezelnek Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Progress Alapítvány, Janovics Jenő Alapítvány, Eurotrans Alapítvány (a sor nem teljes) – ezeket az RMDSZ nevében, a szövetség által kinevezett személyek hozták létre. Nincs olyan kisebbségi köztestület, amely ellenőrizné a tevékenységüket. Ezt évek óta nehezményezi a civil szféra, az RMDSZ válasza: szükség van a reformra, de nem változik semmi. Nem világosak az elvi szempontok: magyarországi közpénzek felhasználását illetően (elvben nem kaphat román állami intézmény beruházásra magyar közpénzt, a gyakorlatban igen – lásd a dévai iskolaközpontot). Nincs transzparencia – a döntéseket megalapozó értékelési folyamatról nincs információ (nem közlik az elutasított pályázatok névsorát). A fő prioritásokat és szempontokat a pártközpont – RMDSZ Elnöki Hivatal – dönti el, ezért léphetnek fel hatalmas aránytalanságok. Konkrét bírálatra kevesen vállalkoznak, mert anyagilag függnek az RMDSZ-től, illetve mert ezzel kizárják magukat a további támogatásokból. Az eredmény: az RMDSZ minden kisebbségi vagyon kezelőjének tekinti magát. Radikális változtatásra van szükség, a jelzett hibák és jogtalanságok nem oldhatók fel felszínes beavatkozással. A kisebbségi léthelyzet nem teszi lehetővé a nemzeti keretek közötti közintézmények létrehozását, ezért – autonómia hiányában – olyan struktúrákat kell kialakítani, amelyek a közösségi konszenzus és ellenőrzés megvalósítását elősegítik. Közösségi konszenzus szükséges a stratégiai döntésekhez, be kell vonni a kisebbségi társadalom meghatározó tényezőit (miként a Sapientia Alapítvány esetében történt). A szaktestületek összetételét illetően figyelembe kellene venni, hogy politikus ne vehessen részt szaktestületben. /Bodó Barna: Támogatáspolitika és RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./ A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnöke.

Ismét csak részleges megállapodás született az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét támogató civil szervezetek között a Kolozsváron augusztus 31-én tartott megbeszélésen. Az álláspontok közeledését látszik alátámasztani az a tény, hogy ezúttal az RMDSZ javasolta: Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László foglalják el az első két helyet a november 25-i európai parlamenti jelöltlistán. Az erdélyi magyar egyeztető fórumról elvben megállapodás született, ugyanúgy a támogatási rendszer megreformálásáról is. Az esetleges megállapodásról a végső döntés jövő héten várható. A tárgyalási eredményt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a püspök kampányfőnöke jelentette be. Kelemen Hunor elmondta: megegyeztek abban, hogy létrehozzák az úgynevezett erdélyi magyar kerekasztalt. Az RMDSZ kapott a másik fél részéről egy cselekvési tervet, amelyet tanulmányozni fognak. Ebben Tőkésék konkrét határidőket és törvénykezdeményezési javaslatokat fogalmaztak meg. Ezekről a részletekről a feleknek nem sikerült megállapodniuk, ezért úgy döntöttek, hogy a legkésőbb szeptember 6-án sorra kerülő Markó Béla és Tőkés László közötti újabb találkozón határoznak az esetleges megállapodásról. A cselekvési tervben a Tőkést támogató civil szervezetek kérik: szeptember 7-ig alakuljon meg a fórum. Azt is szorgalmazzák, hogy az SZKT fogadjon el határozatot az SZNT kezdeményezte belső népszavazásról. Emellett az RMDSZ illetékes kormányzati tisztségviselőinek indítványozniuk kellene 2008. február 1-ig a fejlesztési régiók felülvizsgálatát, illetve az önálló székelyföldi, esetleg partiumi fejlesztési régió kialakítását. Az RMDSZ-nek emellett szeptember 2007. szeptember 30-ig kormányhatározatot kellene kezdeményeznie a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar karainak és tanszékeinek létrehozásáról. /Borbély Tamás: Markó és Tőkés befutó helyen az európai parlamenti jelöltlistán? Részleges megállapodás az RMDSZ és a Tőkést támogató szervezetek között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Az európai parlamenti választásokra való felkészülés, valamint az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közti tárgyalások eredménye szerepelt az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) augusztus 31-én Kolozsváron tartott ülésének napirendjén. A jelenlévők egyet értettek abban, hogy nagyon erőteljes kampányra van szükség. /P. A. M. : TEKT: Erőteljes kampányra van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Szappanopera-szerűen húzódik-halasztódik a romániai magyar megegyezés. Az RMDSZ-nek, bármennyire tagadják, jövője forog kockán. Ha megállapodnak, változtatnia kell eddigi diktatórikus politikáján, ha nem sikerül a kiegyezés, akkor megmaradása kerül veszélybe. A másik oldal sem kockáztat keveset, fennáll annak a veszélye, hogy nem tudja megvalósítani elképzeléseit. Ha Tőkés László függetlenként indul, megtörténhet, hogy győztesen kerül ki, de az is, hogy elveszíti a választásokat. A romániai magyarság számára ennél is nagyobb a tét. /Farkas Réka: Politikusaink szappanoperája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Az RMDSZ korábbi magatartását figyelembe véve erkölcsi szempontból nemhogy a megegyezést, de még a tárgyalásokat sem tartják indokoltnak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) vezetői – áll az egyházkerület igazgatótanácsának és esperesi kollégiumának közleményében. Ennek ellenére elfogadják, hogy “nemzeti érdekeink, illetve európai képviseletünk megteremtése megérdemlik a tárgyalások folytatását”. Az egyházkerület támogatásáról biztosítja Tőkés László püspököt abban, hogy a megkívánt feltételek és biztosítékok teljesülése esetén “amennyiben ez lehetséges” megegyezzen az RMDSZ-szel a közös jelöltlistában. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége szerint Tőkés László református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nem kellene elfogadnia az RMDSZ javaslatát a közös EP-listára vonatkozóan, amelyen Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László lenne a listavezető. /Az MPSZ ellenzi a közös listát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Egyetlen tárgyalási forduló van még hátra az RMDSZ–EMNT–SZNT választási megállapodásáig, Markó Béla és Tőkés László szeptember 6-án, személyes találkozón dönt majd a megegyezésről. A szervezetek munkacsoportjai negyedszer ültek össze a hét végén Kolozsváron, ahol elvileg végleges formát kapott az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. Az új elképzelés szerint első helyre Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodtak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról, és a támogatáspolitika, valamint a választási együttműködés alapelveiről is szó esett. Kelemen Hunor szerint azért halasztották el a válaszadást, mert olyanokat is kértek, amiket nem lehet teljesíteni. Toró T. Tibor azonban úgy gondolja, ha a határidők és garanciák jelentős részét az RMDSZ nem tartja be, az veszélyezteti Tőkés részvételét az RMDSZ listáján Az RMDSZ területi elnökei egyetértettek abban, hogy folytatni kell a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel való tárgyalásokat, jelezte Markó Béla szövetségi elnök. /Stanik Bence: Markó–Tőkés tandem? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Azért javasolták, hogy az EP-jelöltlistán Markó Béla és Tőkés László is befutó helyen szerepeljen, hogy jövőre való tekintettel is pozitív üzenetet továbbítsanak a választóknak, magyarázta a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A megállapodás szerint az RMDSZ és az ellenzéki szervezetek képviselői fele-fele arányban alkotják majd a leendő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF). A kerekasztal feladata lesz annak kivitelezése, miszerint a helyhatósági választásokon a tömbmagyarságban ki-ki saját jelöltlistát indíthat, de ahol az önkormányzati képviseletet a magyar részarány alacsony volta veszélyezteti, a politikai sokszínűséget megjelenítő közös listát indítanak. A tárgyalás az ellenzék biztosítékokat tartalmazó cselekvési tervének vitáján elakadt. „Tőkés Lászlóval nem vagyunk összeveszve, de nem is vagyunk állandó kapcsolatban. A viták nem két személyről szólnak, és nagyon remélem, hogy lesz erdélyi magyar szolidaritási jelöltlista” – fogalmazott Markó Béla. /Benkő Levente: Csúcsra járatott tárgyalás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

A július 30-i Markó–Tőkés-csúcstalálkozó nyomán létrehozott munkacsoportok az eltelt hónap során számos kérdésben jutottak elvi megállapodásra, az EP-választás ügyében azonban még mindig nem született előrelépés. Az RMDSZ kontra Tőkés László választási csata minden eddiginél kiélezettebbé tenné az erdélyi magyar politikai palettán kialakult versengést. /Rostás Szabolcs: Hitelképesség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogatói közötti viták a Szövetség kezdetéig nyúlnak vissza. Akkor ugyan még az RMDSZ politikáját megkérdőjelezők nem alakítottak szervezeteket, csak csoportosultak a püspök köré. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint a Fidesz kormányra kerülése után jutottak addig az ellentétek, hogy különböző RMDSZ-en kívüli alakulatok jelentek meg. Az RMDSZ megalakulásakor természetes volt, hogy a temesvári forradalom hőse, Tőkés László legyen a szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-ben Egységben a jövő volt az RMDSZ első kongresszusának jelszava, de Tőkés László és az alelnökké választott Szőcs Géza már akkor radikálisabb politizálást sürgettek. Az RMDSZ II. kongresszusán újraválasztották Domokos Gézát, az elnökségben szép számban helyet kaptak a későbbi úgynevezett radikálisok: Szőcs Géza és Kolumbán Gábor alelnökök, Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba elnökségi tagok. /Az újságíró Tokay Györgyöt is a radikálisok közé sorolta. / A brassói III. kongresszuson Markó Bélát választották meg szövetségi elnöknek. Akkor döntöttek az autonómiastatútumok kidolgozásáról is. Az erdélyi magyar autonómia kérdését azóta folyamatosan felvállalja az RMDSZ – írta Simon Judit. A kongresszus után Markó visszautasította, hogy megválasztásával a „mérsékeltek” kerültek hatalomra. A 90-es évek elején három vezető politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – a PER meghívására Neptunon tárgyalt nem hivatalosan a román hatalom képviselőivel. Hosszú éveken keresztül, szinte minden RMDSZ-ülésen a tiszteletbeli elnök a „neptunosok megalkuvásáról” beszélt. A Tőkés Lászlóhoz tartozók azt akarták, hogy az RMDSZ mondjon le a kompromisszumos politikáról. A hivatkozás alap az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentum, amelyben az RMDSZ szenátorai, képviselői és tisztségviselői vállalják az autonómia megvalósítását. A Neptun-ügyel kapcsolatban Tőkés László a hatalommal való egyezkedés módját tartotta elhibázottnak. Szerinte a „kis lépések taktikája” legfeljebb jóhiszemű megalkuvás; a román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való „partnereket” a diszkriminatív politika fenntartására. A Tőkés és Markó közötti viszony egyre feszültebb lett. 1994 után Tőkés László és az SZKT-ban platformokat alkotó – a legnagyobb a Reform Tömörülés – csoportok hevesen támadták a magyarországi szocialista–liberális kormányt, és elvárták, hogy az RMDSZ se tartson fenn jó viszonyt a Horn-kabinettel. 1996-ban Tőkés már azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kommunista jellegű párt. Markó Béla egy interjúban elmondta: „Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket”. 2000-ben tartotta a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Kérték az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Nem sokkal később az RT kivált az RMDSZ-ből, majd csendben kimúlt. Megalakult viszont az Magyar Polgári Szövetség, később létrejött a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/. A 2000-es választások után az RMDSZ évente megállapodást kötött a kormánypárttal, a PSD-vel. Az RMDSZ nem szorgalmazta az autonómiát. Ezért Tőkés és támogatói megalkuvást, árulást emlegettek. 2002-ben Tőkés László beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és az SZKT a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva „elszabotálta a belső választások kiírását”. 2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a püspököt megfosztották az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Tőkés László a szatmárnémeti Láncos templomban létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában. A 2004-es választások előtt Tőkés László az RMDSZ ellen emelt szót. /Simon Judit: RMDSZ-Tőkés: vonzások, taszítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Mintegy 150-en vettek részt szeptember 2-án azon az imatüntetésen, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett Nagyváradon a Lorántffy-sportpályánál. A tüntetésen nagyrészt a református hívek, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai és tanárai jelentek meg. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselői bojkottálni kívánják a nagyszebeni ökumenikus nagygyűlést. „Tiltakozó akciókat szervezünk a nagyszebeni református templom előtt. A nagygyűlésen részt vevő egyházak felének vagy legalább harmadának a támogatására számítunk” – jelentette ki Tőkés László püspök. /Szebenben is tiltakoznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Szeptember 6-án Kolozsváron találkozik Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – közölte Szilágyi Zsolt kampányfőnök, az EMNT alelnöke. Gazda Zoltán, a sepsiszéki szervezet elnöke szerint amennyiben az EMNT elnöke elfogadja az RMDSZ javaslatát, csalódni fognak benne mindazok, akik aláírásukkal támogatták a jelölését az európai parlamenti választásokra. /P. A. M. : Markó–Tőkés csúcs csütörtökön. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A döntéshozatal és a pénz körül „forognak” a Tőkés László támogatói által előterjesztett követelések az RMDSZ-szel folytatott tárgyaláson. Az RMDSZ azzal a szándékkal ült asztalhoz, hogy megegyezzenek: Tőkés László foglaljon el befutó helyet az RMDSZ EP-választási listáján, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa, az EMNT és az SZNT pedig azzal a céllal kezdett tárgyalni, hogy átalakítsa a támogatási rendszert, a romániai magyar közéletet, csökkentse az RMDSZ jelentőségét. A felek megegyeztek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létesítéséről. Ennek a fórumnak a keretében hoznák a lényeges politikai döntéseket. A támogatáspolitikában nem egyeztek meg a felek. A Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke által vázolt elképzelés szerint a támogatásokról „három szféra” együttesen döntene: politika, civil szervezetek, egyház. Az RMDSZ parlamenti frakciójának támogatni kellene a magyar egyetemet, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és költségvetési támogatását. Választási párt létrehozására is van javaslat Erdélyi Magyar Koalíció Pártja néven, ennek Markó Béla és Tőkés László lennének a pártelnökei. /Simon Judit: Tőkésék: új RMDSZ-t, új pártot! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Markó Béla–Tőkés László kettős az EU-s lista élén? Markó neve meglepőnek tűnhet. Az utóbbi idők fejleményei tükrében azonban mégsem: Takács Csaba visszavonult az ügyvezető elnöki tisztségéből, Borbély László elvesztette az RMDSZ-en belüli választást a marosvásárhelyi polgármesteri jelöltségért, Verestóy Attiláról szinte semmi hír a népszavazás hatalmas politikai öngólja óta, írta a lap munkatársa. A régi gárda fölött eljárt az idő. Gyökeres változások nélkül az erdélyi magyarság politikai képviselete forog kockán. Lényegtelen, hogy az ellenzék nyomására vagy az RMDSZ belső megfontolásából született: az EU-parlamentnél elegánsabb ajánlatot nem is lehetne elképzelni Markó Béla számára! /Chirmiciu András: Áttörés? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Újra hallat magáról Kiss Kálmánék különböző néven jelentkező alakulata. A Romániai Székelyek Szövetsége úgy véli, hogy az RMDSZ „hegemóniát teremtett” és „szennyezi a közvéleményt” azzal, hogy felajánlotta a második helyet az EP-listáján Tőkés László püspöknek, bár nem biztos, hogy ez befutó hely lesz. A Romániai Székelyek Szövetsége felhívást intézett a parlamenti pártokhoz, hogy az új választási rendszert bevezető törvény megszavazásakor „többé ne engedje meg nem demokratikus kedvezmények beszivárogtatását” azon paragrafusok közé, amelyek a kisebbségek parlamenti és helyi választásokon való részvételéről szólnak. A szövetség azt állítja, hogy léteznek érdekkörök az RMDSZ-en belül, amelyek mesterségesen fenntartották maguknak a jogot, hogy az erdélyi magyarságot képviseljék, bár a támogatottság 50 százalék alá csökkent. Kiss Kálmán, a Romániai Székelyek Szövetségének elnöke azt állítja, hogy Markó Béla alakulata azt a második helyet ajánlotta fel Tőkés László református püspöknek, a „legmegbecsültebb és legnépszerűbb magyarnak”, az EP-listáján, amelyet „még elméletileg” sem lehet biztos befutó helynek tekinteni. /Újra előbukkant Kiss Kálmánék alakulata. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./; Előzmény: Kiss Kálmán volt már a Nagy-Románia Párt képviselőjelöltje is, mert a Nagy-Románia Pártot (PRM) tartotta az egyetlen, a székelység gondjait felvállaló hazai politikai alakulatnak. /Szucher Ervin: PRM-re szavazó „nagyromán” székelyek? = Krónika (Kolozsvár), 2004. nov. 5./

Szeptember 6-án várhatóan megegyezés születik arról, hogy Tőkés László püspök az RMDSZ EP-listáján indul a novemberi választásokon – vélekedett sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetségi elnök kijelentette, nem áll szándékában Brüsszelben menni. Az RMDSZ-elnök szerint még nem dőlt el, ki lesz a listavezető jelölt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Markó Béla jelöltetheti magát az RMDSZ EP-listáján Tőkés László püspökkel együtt akkor is, ha a szövetségi elnök nem akar európai parlamenti képviselő lenni. „Amikor ezt a lehetőséget felvetettem, nem arra gondoltam, hogy Markó Béla majd Brüsszelbe megy” – mondta Kelemen. Úgy vélekedett: a magyar választótábor egyetértést kíván, nem „botrányokat és széthúzást”. /Bízik a Tőkéssel való csütörtöki megegyezésben az RMDSZ. Markó Béla nem akar EP-képviselő lenni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Kitérő választ adott Markó Béla RMDSZ-elnök arra, hogy mi történne akkor, ha nem sikerülne a találkozón megegyezésre jutniuk Tőkés László református püspökkel a közös együttműködés, valamint az európai parlamenti választások jelöltlistája kapcsán. Bízik abban, hogy meg tudnak egyezni Tőkés Lászlóval, hiszen az RMDSZ teljes nyitottságot mutatott az eddigi tárgyalások során. Hozzátette, akár sikerül megegyezni, akár nem, szeptember 8-án, a SZKT ülésén véglegesítik az indulók listáját. A héten elkezdődött parlamenti ülésszak első RMDSZ-es sajtótájékoztatón Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának újraválasztott elnöke is részt vett, aki a jövő évi költségvetésről elmondta, hogy jelentős figyelmet kívánnak fordítani az infrastrukturális fejlesztésekre, különösen kiemelve a falvakban szükséges úthálózat, a víz- és csatorna-rendszerek kiépítését, felújítását. /Oborocea Mónika: Markó: egy forgatókönyv van. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./